Online jogi tanácsadás

Kedves Bussiness Law!
Köszönöm segítsgégt,délután keresni fogom.

Tisztelt Swalbard!
Valószínűleg bűnügyi zárlat van az adóstársa tulajdoni illetőségén. ha jogerősen elítélik és vagyon elkobzást is alkalmaz a bíróság, akkor nem első helyre kerül, hanem a Magyar Államé lesz a tulajdoni hányad. Ez elvileg arra adhat alapot a bank részéről, hogy biztosíték kiegészítést kérjen. Ha ez nem történik meg, akkor mondhatja fel a szerződést.

Tündi1001

Mi?

Attika

Két hónappal ezelőtti bejegyzésre válaszoltál.
:)

„Tündi1001
Mi?”
Azt akarja mondani, hogy az élettársa megegyezett az apjával (már mint az élettárs a saját apjával), hogy az élettárs a pénzintézeti kölcsönből megvásárol egy autót, amely autó tulajdonjogát átruházza az apósra, aki ellenszolgáltatásként vállalja, hogy maga törleszti a kölcsön részleteit. Az após az ellenszolgáltatást nem teljesítette; a hitelező a kölcsönszerződést felmondta, és az adóstól követeli az egyösszegű visszafizetést.

Szabtak már ki ilyen tényállás mellett csalásért egy év felfüggesztett a kölcsönt felvevőre.

Aha.
Meleg van nekem ehhez.

Tündi

A legjobb, ha fizettek. Minden más sokkal rosszabb.

Tudom. Jobb később, mint soha. De szerintem a bűnügyi zárlat azóta is fennáll.

Tudom. Jobb később, mint soha. De szerintem a bűnügyi zárlat azóta is fennáll.

Tudom. Jobb később, mint soha. De szerintem a bűnügyi zárlat azóta is fennáll.

Jo estét. Volt feleségem feljelentett zaklatásért és könnyű testi sértésért. Nos a zaklatás kimerül abban hogy én számin kértem a feleségemet hogy hol volt egy teljey éjszaka? Miközben én dolgoztam ő a kiskoruakat felügyelet nélkül hagyta. Illetve azt állitotta hogy megharaptam ami nem igaz mivel nincs is felső fogsorom. Illetve volt neki kapcsolata több éve amiről a fiam is tudott akit ellenem hangolt. Ezért csinálrák ezt. Mit tudok tenni? Köszönöm.

Nyilván a volt feleségének sztorija eltér az Önétől, már csak azért is, mert egyszeri számonkérés semmiképp nem lehet zaklatás (egyik formája sem). Vagy rendszeresnek, tartósnak kell lennie, vagy félelemkeltés céljából erőszakos bűncselekménnyel való fenyegetést kell tartalmaznia (olyankor lehet egyszeri alkalom is).

A könnyű testi sértésre meg feltehetően van valamiféle látlelete a sértettnek, ami persze csak azt bizonyítja, hogy az a érülése volt, de azt nem, hogy ki okozta. Megjegyzem, elég butaság lenne, ha olyan módon való sérülés okozással vádolná, amiről volt feleségként tudnia kell, hogy arra ön nem képes (jelen esetben a fogsorhiány miatt).

Az ön feladata nyilván az, hogy minél hitelesebben adja elő, az események nem a volt felesége, hanem az Ön által előadottak szerint történtek.

Segítséget kérnék az alábbi kérdésben.
Julius 9-én munkaszerződést kötöttem,30 napos próbaidővel.
Munkarendem hétfőtől szombatig osztották be napi 8 órában.
A próbaidő letelte előtti napon kértem a szerződés bontását,utolsó munkában töltött napom aug.6 volt.
Papírjaim,bérem a munkáltató kifizette,de juliusra csak 17 napot,augusztusra csak 4 napot számolt el,mondván próbaidő alatti felbontás esetén nem fizethető ki a túlóraként jelentkező napok bére???Ha nem kifizethető akkor miért írtak ki dolgozni?? Aki tud rá választ,kérem segítsen,tehetek e valamit??

Üdv!
Facebook kommentem miatt,feljelentettek az érintettek .
Magánvádas bűntetőügyet indítottak ellenem a Bíróságon.
Ítélet született: Bűncselekmény hiányában ártatlannak bizonyultam,az eljárást megszüntették ellenem.
Kérdésem: Milyen válaszlépésekre vagyok jogosult polgárjogi értelemben?

Üdv.
Sérelemdíjat követelhet, de érdemes frissiben és melegében hamis vád miatt feljelentést tenni. Azon eljárásban polgári jogi igényt előterjeszteni.

Hamis vád miatti feljelentés akkor lehetne eredményes, ha a feljelentő valótlan - de valóságuk esetén bűncselekményt megvalósító - tényállítások megtételét állította volna a kérdező terhére.

Ezt nehezen hiszem, hiszen facebook-os elkövetés esetén a tényállás adott, a kommentek szövege rendelkezésre áll.

Ha viszont a feljelentő valós, a kérdező által valóban megtett, de a kérdező által tévesen bűncselekménynek tekintett állításokat rótt a terhére, úgy hamis vád aligha lehet.

Azt meg mindentől függetlenül bármekkora összegben le merem fogom, hogy hamis vádért büntető bíróság a büdös életben nem fog nem vagyoni kárként polgári jogi igényt megítélni.

Két évvel ezelőtt a fiamat közterületen bántalmazták.A tettlegességnek tanúi is voltak,ő azonban nem tudta egyértelműen megjelölni, hogy a jelen lévők közül ki volt a bántalmazója, mivel rövid ideig eszméletét vesztette.A kórház és a rendőrség hivatalból feljelentést tett,meg indult a nyomozás, majd befejeztével értesítettek, hogy a nyomozati anyagot az ügyészségnek megküldik.Aztán az ügyészség értesített, hogy a fiam sérelmére elkövetett maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés büntette miatt fk.X.Y. és társa ellen vádiratot nyújtottak be a Járásbírósághoz. Egyszer igazságügyi orvosszakértőhöz hívták be, egyszer pedig tanúként idézték be. Azóta semmi értesítést nem kapott.Az lenne a kérdésem, hogy kell-e küldeniük valami értesítést az ügy befejezéséről? Akkor azt mondták, hogy az ítélet megszületése után polgári pert, vagy magánindítványt nyújtsak be kártérítés iránt. De honnan tudjam, hogy született-e már ítélet? Köszönöm.

Nem kell.

Szerintem pedig a sértettnek kellett volna küldeni ítélet-kiadmányt (bár a gyakorlatban ez tényleg sokszor elmarad, vagy elkallódik a postán, mivel sima küldeményben megy). Hívja fel, vagy írjon a bíróságnak, és pótolniuk kell.

A polgári jogi igény érvényesítésének nem feltétele a jogerős büntető ítélet.

Ez vitathatatlanul így van. De a kérdés nem ez volt.

Ha a polgári jogi igényt az eljárás során nem terjesztettek elő, akkor nem kell a sértettnek kézbesíteni az ítéletet.

Mondja ezt dr. (??) Attika. A Be. meg ezt mondja:

262. § (1) A határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezése vonatkozik; a vádlottal közölt határozatot a védővel is, az ügydöntő határozatot a sértettel is közölni kell. Az ügydöntő határozat közlésével egyidejűleg az 51. § (4) bekezdésében foglalt jogáról a sértettet tájékoztatni kell.

Majd légy szíves, idézd be azt a szakaszt, ami azt mondja ki, hogy ez csak a polgári jogi igényt előterjesztett sértettre vonatkozik (akkor egyébként magánfél szerepelne a törvényben).

Nem haragudj, de most már nagyon unom, hogy kb. ötödjére javítasz ki olyan szöveggel, ami azonnali szakvizsga egyes lenne.

Igazad van, de azt a 262.§ (4) bekezdése tartalmazza.
Elég egy szimpla bocsánatkérés vagy kövessek el harakirit?
Kérjek újra szakvizsga időpontot, ha már egyszer jelesre sikeredett a büntető rész?

Be. 262. § (4) bekezdés: Az ügyész, a vádlott, a védő, a pótmagánvádló és a sértett részére az ügydöntő határozat indokolást is tartalmazó kiadmányát akkor is kézbesíteni kell, ha velük a határozat rendelkező részét kihirdetés vagy kézbesítés útján már közölték, egyébként a határozat indokolást is tartalmazó kiadmányát - ha a határozat ellen a felsoroltakon kívül más fellebbezett - a fellebbezőnek kell kézbesíteni.

Ez sem tartalmaz tehát semmi olyat, amit te írtál, végig sértettről (és nem magánfélről) beszél, megszorítás nélkül.

Én csak annyit kértem, hogy kioktató hangnemben nem javíts ki blődségekkel (garázdaságba beolvadó testi sértés, felülvizsgálattal nem támadható próbára bocsátás, és még sorolhatnám).

Egyébként részemről semmi személyes, bárki tévedhet (még a szakvizsga-bizottság is). :)

Sziasztok
Egy családi veszekedés után gyámügyön feljelentett minket anyósom mindenféle hamis váddal,(éheztetjük a gyerekeket,nem hordjuk rendszeresen oviba ,védőnőhöz, ha betegek akkor nem visszük orvoshoz, elfogy a gázpalackunk!) és még megtoldotta azzal is hogy szexuálisan molesztálom a nevelt fiamat! Ki is jöttek és mindent rendben találtak természetesen.A gyámügy továbbitotta a feljelentést a rendőrségnek, de ők nem indítottak eljárást. Az ügy most zárult le egy év után.Kérdezném hogy ebben az esetben nem valósult meg rágalmazás és hatóság félrevezetése?
Válaszukat köszönöm