fellebbezés mikéntje

Sziasztok!

Írjátok meg légyszives, hogy peres ügyben (polgári) a fellebbezések miként mennek (elsőfok után), bármelyik fél fellebbezését megküldik-e hivatalból a másik félnek, és az arra tehet-e észrevételt, vagy ... mindenkinek a fellebbezési határideje külön-külön ketyeg, és tellik le ?
Illetve a felek a másodfokú döntés előtt megismerhetik-e a másik fél fellebbezését általában? Azt a saját fellebb-jükben tudják-e 'hasznosítani'? Mi az ügymenet?

Ha külön-külön ketyeg a fekllebbezési idő, és az már lejárt, akkor az pótolható, igazolható-e, és hogyan, milyen indokkal, valamint meddig?
(A helyzet az, hogy a másik fél mondta, hogy fellebbez, állítólag be is adta a fellebbezését kb. egy hónapja, de én nem kaptam semmit. Ha én is fellebbezni szándékszom az elsőfokú ítélet ellen, annak egy része ellen, meg kell-e várnom a másik fél fellebbjének a felém való megküldését, vagy egyáltalán nem, ... és ... a fellebb. időm külön, és az ítélet átvételétől ketyeg?)

Mindkét fél fellebbezési ideje külön telik, attól a naptól számított 15 nap alatt, amikor az illető félnek kézbesítették az első fokú ítéletet. A határidő elmulasztása igazolással orvosolható, de az nem tekinthető igazolásra alkalmas körülménynek, hogy a fél csak később értesült arról, hogy ellenfele is fellebbezett.

Az ellenfél fellebbezését kézbesítik, arra ellenkérelmet lehet tenni. Csatlakozó fellebezésnek a 15 napos határidő letelte után is van helye, amennyiben a másik fél fellebbezett, annak kézbesítésétől számított 8 napon belül. Ebben a per főtárgyát csak akkor lehet támadni, ha azt a fellebbezés is támadta. A fellebbezés visszavonása esetén a csatlakoz fellebbezés is hatálytalanná válik.

Ha mindkét fél egymástól függetlenül fellebbez, akkor mindkét fellebezéshez nyújthat be a másik fél csatlakozó fellebbezést?
Vagy pedig az eredeti fellebbezés szükségtelenné teszi a másik fél fellebbezésére benyújtott csatlakozó fellebbezést?

A fellebbezési, illetôleg a csatlakozó fellebbezési kérelmet az elsô fokú ítéletnek fellebbezéssel, illetôleg csatlakozó fellebbezéssel nem érintett részére nem lehet kiterjeszteni. Egyébként a fellebbezési, illetôleg a csatlakozó fellebbezési kérelmet - a tárgyalás bezárásáig - meg lehet változtatni.

Így általában nincs értelme, extrém esetben lehet.

Ez a topik pont jó lesz a kérdésemnek.

Szituáció: 3 kereseti kérelem vonatkozásában született ítélet, az egyik fél nem fellebbezett, a másik fél viszont csak 2 kereseti kérelem vonatkozásában fellebbezett. Ezáltal újra megnyílt az eredetileg nem fellebbező fél fellebbzési joga a csatlakozó fellebbezés lehetősége miatt.

Ez a csatlakozó fellebbezés kiterjedhet a másik fél által sem fellebbezett maradék 1 kereseti kérelemre. Vagy a részleges jogerő beállása miatt már nem?

Kiterjedhet.

Íme két újabb fellebbezési kérdés.

1. Ha a bíróság az általános és nem vagyoni kártérítés összegét mérlegeléssel állapította meg, akkor van alapja annak a fellebbezésnek, amely azt sérelmezi, hogy a bírói mérlegelés túlságosan alacsony összeget eredményezett?
2. Ha ezért lett alacsony a mérlegeléssel kapott összeg, mert a mérlegelésnél figyelembe vett szempontok a bizonyítási eljárásnak nem feleltek meg, akkor van alapja?

1. Van. Csak a bizonyítékok mérlegelésével kapcsolatban nem lehet fellebbezni, de ez nem az az eset.

2. És a bizonyítás mérlegelésére való fellebbezés tilalma sem jelenti azt, hogy ha a bizonyítási eljárás szabálytalan volt, vagy a megállapított tényállás iratellenes, akkor sem lehetne fellebbezni.

Kösz szépen a segítséget! Azt még megkérdezném, mely szakaszokat érdemes az 1)-2) esetekben jogalapként feltüntetni?

Mivel éppen az a lényeg, hogy semmi nem zárja ki az ilyen irányú fellebbezést, erre nem célszerű külön §-t idézni.

Oké. Így könyebb is.

Csak régebben szűkmarkúan bántam a jogszabályhelyekkel és azóta jobban figyelek van-e minden lényeges ponthoz. A Pp. a fellebbezésnél nagyon odavan a jogszabálysértéssel, nem tudom a gyakorlat mennyire ragaszkodik ahhoz, hogy konkrétan melyik jogszabály "sérült".

Ahogy ezt az esetet nézem, nem is lehet mit megjelölni.

De természetesen nem csak jogszabálysértésre lehet hivatkozni. Úgyhogy pláne mindegy. Kösz még1x.

Sőt olyannyira nem csak arra, hogy a Pp. mindösszesen csak 5 helyen említi a fellebbésnél, akkor is főleg az eljárási hiánál és a kisértékű ügyeknél. Tehát egyáltalán nem ragaszkodik hozzá, rosszul emlékeztem.

De gondolom ennek ellenére a legjobb fellebbezési alap, ha jogszabálysértést lehet felmutatni, mert ha az lényeges, akkor a másodfokú bíróságnak nincs választása.

Sőt olyannyira nem csak arra, hogy a Pp. mindösszesen csak 5 helyen említi a fellebbésnél, akkor is főleg az eljárási hiánál és a kisértékű ügyeknél. Tehát egyáltalán nem ragaszkodik hozzá, rosszul emlékeztem.

De gondolom ennek ellenére a legjobb fellebbezési alap, ha jogszabálysértést lehet felmutatni, mert ha az lényeges, akkor a másodfokú bíróságnak nincs választása.

Azért széles mérlegelési lehetősége van.