Új Pp. szerinti fellebbezés minta

ObudaFun!

Köszönöm a választ.
Ha tudsz, még arra válaszolj légyszíves, hogy ha az alpereseknek kellene fellebbezni, az emlitett okok kapcsán van-e értelme kedvezményt kérni?

És még: a kérdésem óta, itt a fórumon valahol olvastam egy fél évvel ezelőtti bejegyzésben 6% -ot írt valaki az illetékre.
Azóta emelkedett, vagy az másra vonatkozott?

Köszönöm

Az illeték annak a 8%-a, amit a fellebbező fél a fellebbezésében vitat.
A fellebbezési ellenkérelemnek nincs illetéke. (Az esetleges csatlakozó fellebbezésnek van.)

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget kérnék.
Nincs ilyen ismeretem, és itt nem is nagyon találtam erre utalást.

Adott a járásbíróságon egy per, ítélet még nincs.
Felperesnek pénz követelése van (kb. 1 mft) és kártéritési igénye (kb. 400 eFt).
Alperesek férj (I.r.), feleség (II.r.), akik minden tekintetben egyezően, szó szerint írták, irják le, adják elő a tárgyaláson nyilatkozataikat, ezt mindíg ki is jelentik, már a bíró is így nyilatkoztatja őket.
A felperes követelése nem oszlik meg, nem külön - külön értendő, de egyetemleges az alperesekkel szemben.

Ha itélet születik, fellebbezésnél mennyi az illeték, és mire vonatkozik, a felperes alap követelésére, vagy a kártésítésére is.

Kérhetnek-e az alperesek a fentiek miatt illeték kedvezményt, mennyit, egyáltalán van-e értelme kérni ezen az alapon.

Ha az alperesek fellebbezési ellenkérelmet adnak be, ellenkérelem esetén kell e ekkor is illetéket fizetni?
Mikor és hogyan?
Már az ellenkérelem beadása előtt, vagy meg kell várni, míg a bíróság kiveti az illetéket, és utána kell fizetni?
Nagyobb összegű illeték esetén (mondjuk pl. kb. 60 - 70 ezer Ft) illetékbélyegben, vagy utalni kell, utóbbit hogy kell igazolni?

Köszönöm a segítségeteket!

Járábíróság végzése vagy ítélete elleni fellebbezési eljárásban viszont nincs kötelező jogi képviselet, amennyiben nem járt el korábban ügyvéddel a felperes.

A személyiségi jogi perek törvényszéki első fokú hatáskörbe abban az esetben tartoznak, ha az objektív szankciókat (jogsértés megállapítása, jogsértéstől eltiltás, elégtétel adására kötelezés) is kéri alkalmazni a felperes.

Ha új Pp.-s, akkor pedig már első fokon is kötelező lett volna a jogi képviselet.

Tehát vagy régi Pp.-s a per vagy kizárólag sérelemdíjra, illetve kártérítésre, a jogtalan előny átengedésére irányult.

Ha régi Pp.-s és törvényszéki elsőfokú hatáskörbe tartozó volt, akkor valóban kell másodfokon az ítélet elleni fellebbezéshez jogi képviselet.

A kérdezőnek a feltételezéseit, amiket leírt nem kívánom kommentálni, azon túl, hogy a bíróság ítélete annyiban kiszámítható és annyiban kell az legyen, amennyiben az alkalmazandó jogból közvetlenül következik.

A kérdező azonban mellőzi a bírói mérlegelési szabadság figyelembevételét, miszerint a bírót meghatározott alkotmányos keretek közt értelmezési és mérlegelési szabadság illeti meg, éppígy megválogathatja megfelelő indoklás mellett, hogy a felajánlott bizonyításból mit ajánl fel.

Személyiségi jogsértés esetén pedig csekély súlyú jogsértés esetén dönthet úgy a bíróság, hogy a megállapításon túl, különösen akkor, ha ismétlődésnek nincs reális esélye, hogy akkor szankciót aránytalanság miatt nem alkalmaz.

A kérdező stilisztikája azt engedi feltételezni, hogy nem megfelelő realitásérzékkel áll a perhez, melyet kivetít(ett) az ügy bírájára.

Végül ismételten felhívom a figyelmet, hogy méltányosságból kérhető előlegezéses jogi segítségnyújtás esetén az utólag megtérítendő jogi segítői díj esetében a megtérítés elengedése, ha pedig a kérdező a perben teljes személyes költségmentességet kapott - állítása szerinti jövedelmi helyzete alapján azt kellett volna kapjon, amennyiben kérte -, akkor jövedelmi és vagyoni helyzete, illetve személyi körülményei további érdemi vizsgálata nélkül állam általi viseléses formában kell kérelmére neki biztosítani a jogi képviseletet az ügyben.

Ha a kérdező a jogi segítő díját sokkalja, akkor az azt megállapító határozat ellen, megváltoztatás iránt közigazgatási pert indíthat majd.

Ha személyiségvédelmi per, akkor törvényszéken ment, a fellebbezés pedig ítélőtábla előtti. Ítélőtábla előtt pedig kötelező a jogi képviselet. De látatlanban mondom, hogy jogos volt az ítélet.

Off

Személyiségvédelmi perekben pont elég korrektek és felkészültek szoktak lenni a bírók, nem nagyon van meglepetés-ítélet. Mármint a laikusok nyilván meglepődnek néha, de az nem azért van mert mást ítélnének mint ami várható.

On

I. fokú ítélet: "Az ítélet ellenni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező." (személyiségjogi perről van szó, melyben 700.000.-Ft megfizetésére köteleznek felperesek részére)
Ma beszéltem telefonon a Fővárosi Törvényszék információs irodájával. Szerintük nem fogadja el a fellebbezést jogi képviselő nélkül a járásbíróság.
Tudomásom szerint az ítéletnek kiszámíthatónak kellene lenni, de ez nem igaz.
Már az első tárgyalási napon szóban közöltem a bíróval, hogy jogom van a tisztességes eljáráshoz, de ezt nem vette jegyzőkönyvbe. Eljáró bíró prekoncepciója alapján vezette az eljárást és csak azokat a bizonyítékokat vette figyelembe, melyek az általa vélt fiktív valóságot alátámasztották. Ezt a tényt a perben keletkezett dokumentumokkal bizonyítani tudom! A bíró azt is tudta, hogy nincs elég jövedelmem a jogi képviselet igénybevételéhez. Egyik beadványomban leírtam, hogy bármilyen ítéletet hozhat, hiszen tudja, hogy nincs elég jövedelmem a fellebbezéshez szükséges jogi képviselet kifizetéséhez. És igazam lett!
Az állam által biztosított jogi képviselői díj megelőlegezését, pedig nem tudom igénybe venni, hiszen másodfokon sem kiszámítható a bíróság döntése. Eseteleges perveszteség esetén a megélhetésemet tenném kockára a visszafizetési kötelezettség miatt.
Látható, hogy a Kúria mennyi másodfokú ítélet ellen mond véleményt, illetve az Európai Bíróság hányszor kötelezi jogsértés miatt Magyarországot kártérítésre. Ezekhez az eljárásokhoz szükséges jogi képviselői díjat nem tudom előteremteni.

Nem mellesleg Én nem tudok olyan új Pp.-s eljárásról, amiben csak a másodfokú eljárásban kötelező a jogi képviselet.

A járásbírósági elsőfokú hatáskörbe tartozó perekben a másodfokú eljárás lezárultáig a jogi képviselet ugyanis nem kötelező.

Nem közigazgatási per lesz az és azon belül végzés elleni fellebbezés?

Tisztelt Alperes2019!

Amennyiben a bíróság Önnek a perben költségmentességet engedélyezett, akkor Önnek állam általi viseléssel jár a pártfogó ügyvédi képviselet minden további nélkül a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jstv.) 11/A. §-a alapján.

Állam általi viseléssel kell engedélyezni a jogi segítségnyújtást, ha:

• a kérelmező egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultságát állapították meg (ennek típikus esete, ha a rehabilitációs szerv 40%-os vagy azt meghaladó mértékű össz-szervezeti egészségkárosodást állapított meg)
• a kérelmező fogyatékossági támogatásban részesül, arra jogosult
• a kérelmező háztartásában rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermeket nevel
• a kérelmező hajléktalan, menekült, menedékes

Igaz ezt nem minden járási hivatal ismeri el, de a járási hivatalok határozatai ellen a Jstv. 39. § (11) bek.-ére figyelemmel az Ákr. 114. § (1) bek.-e értelmében közigazgatási per indítható, mely az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bek. p) pontja alapján tárgyi illetékmentes.

A kérelmező kivételes méltányosságból a lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának illetékes osztályától méltányosságból a jogi segítségnyújtás díja megtérítésére vonatkozó kötelezettségének elengedését is kérheti.

A 22-es csapdája
Polgári peres eljárás elsőfokú ítélete ellen szeretnék fellebbezni.
Havi nettó jövedelmemből a gyerektartás kifizetése után 55.000.-Ft marad.
A hatályos jogszabályok szerint 42.750.-Ft havi jövedelem felett csak az állam által megelőlegezett jogi képviselő igénybevételére vagyok jogosult.
A per kimenetele kiszámíthatatlan ezért józan ésszel belátható, hogy az állam által megelőlegezett jogi képviselői díjat egy év elteltével sem tudom kifizetni havi maradék jövedelmemből.
Az Alaptörvény értelmében jogom van az ítélet elleni fellebbezéshez, de ezt a jogot jogi képviselő megbízásához köti.
Tehát az állam jogot biztosít a fellebbezéshez, de ugyanezt a jogot el is veszi, ha szegény vagy.
Na ez a 22-es csapdája. Persze mindez egy állítólagos jogállamban történik!

Tiberis

ez nem elfogadott gyakrolat, hanem elfogadiott jogszabály.

Pp.

365. § [A másodfokú eljárás megindítása]
(1) A másodfokú eljárást a fellebbezőnek az elsőfokú bíróságnál írásban benyújtott fellebbezéssel kell megindítania.
366. § [Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kapcsolatos intézkedései]
(1) Ha a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet fellebbezéssel, az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.

Magyarul: A fellebbezés előterjesztésének helye az elsőfokú bíróság. Ezért az, ha a fellebbezést tévesen másik bírósághoz nyújtják be, nem jelenti fellebbezés joghatályos bejelentését; a beadványnak a nem megfelelő bírósághoz történő beérkezésével a fellebbezés nem tekinthető joghatályosan előterjesztettnek.
A fellebbezésre nyitva álló határidő a határozat közlésétől számított tizenöt nap. A kézbesítés útján közölt határozatok [Pp. 351. § (2) bekezdés] esetében ez a határidő a kézbesítéssel, ha pedig a határozatot a bíróság kihirdetéssel közli [Pp. 351. § (1) bekezdés], a kihirdetéssel nyílik meg. A határidő számítására a Pp. 146-148. §-aiban rögzített általános szabályok irányadók. A fellebbezésnek a fellebbezési határidő lejártáig az elsőfokú bírósághoz meg kell érkeznie. Ha azonban a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették (Pp. 612. §). Ha papíralapú benyújtásra van lehetőség, ugyancsak nem alkalmazhatóak a fellebbezési határidő elmulasztásának következményei, ha a bíróságnak címzett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján az elsőfokú bíróság címére ajánlott küldeményként postára adták [Pp. 149. § (4) bekezdés]. Amennyiben azonban más módon küldik meg a fellebbezést az elsőfokú bíróság részére, vagy nem az elsőfokú bíróságnak küldik meg azt, és a határidő lejárta előtt a beadvány nem érkezik meg az elsőfokú bírósághoz, a mulasztás következményei alól automatikus mentesítést biztosító szabályok nem alkalmazhatóak.

Persze, szerencsétlen bíró meg várjon 2-3 hónapot a jogerősítés előtt, mert ki tudja, hogy nem a helyi bányakapitányságra adták-e be a fellebbezést.

De nem kell ahhoz laikusnak lenni, hogy az ember rossz helyre adja be; megesik az felülvizsgálati kérelemmel is.

„Az ELTE állandó ügyvédi irodája, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda képviselte az egyetemet ebben, a hallgatói önkormányzatok gazdálkodását érintő perben is. Az iroda névadója Jaczkovics László, aki az egyetem alatt szegeden volt HÖK-elnök, majd az országos hallgatói önkormányzati szervezetnél (a jelenlegi Hallgatói önkormányzatok Országos Konferenciája elődjénél) volt alelnök. A jogerős döntés után az ELTE felülvizsgálatot kezdeményezett a Kúriánál, de ezt elrontotta az egyetemet képviselő ügyvédi iroda. A Jaczkovics iroda rossz bíróságra postázta a beadványt, így mire azt továbbították a megfelelő helyre, letelt a 60 napos határidő. A Kúria így érdemi vizsgálat nélkül dobta vissza az iratot.”

https://index.hu/…dik_egy_hok/

Tisztelt kbs!
Köszönöm a válaszát.
Bár nyilván ez az elfogadott gyakorlat, ez azért attól függetlenül talán vitatható lehetne, hogy a laikus fellebbező mennyiben hunyó, ha a benyújtási forma az elsőfokú ítéletben is szerepel. Ugyanakkor ha és amennyiben annak nincs is jelentősége, hogy a másodfokra történt a címzés, akkor nem igazán érthető, hogy a bíróság belső levéltovábbítása miért ne minősülne, minősülhetne könyvelt küldeménynek, ha a határidő utolsó napján a küldeményt postára adták. A kérdés nyilván nem véletlen, de a jó pap is holtig tanul :-)

Amikor az első fok megkapja.

Tisztelt Fórum!

Mi számít a fellebbezés bíróságra történő érkezése dátumának ha a fellebbezést a másodfokú bíróságnak címezve adják postára, és onnan küldik át az első fokra?

biztos ami biztos itt is, hátha más a válasz

Mit szólnál mondjuk a saját magad nyitotta, azonos című, szomszédos topikhoz? :-/

Tisztelt Fórumozók!

Új Pp. szerint zajló családjogi ügyben lenne szükségem fellebbezés mintára.
Hol találok ilyen mintát a neten?

A segítséget előre is köszönöm.
Era