Ajándékozási szerződés utólag

Üdvözletem!

Tavaly a rokonom banki átutalással ajándékozott nekem 1 milliót, viszont nem irtunk róla papírt és a közlemény rovatba sem került semmi. Itt olvastam, hogy ez a bírói gyakorlat szerint kölcsön és nem ajándék. Szeretnék vele egy papírt írni erről, de nem tudom milyenre van szükség. Elég otthon csinálnom egy nyilatkozatot amit mindketten aláírunk? Kell-e hozzá tanú és ha igen, akkor hány darab? Érvényes a tanúzás, ha a tanúk nincsennek ott a nyilatkozat aláírásakor vagy nekik is ott kell lenniük?

Nem tudom mit kellene bele írni a nyilatkozatba. Elég valami olyasmi, hogy X hónap X napján az ajándékozó a banki átutalással átadott összeget feltétel nélküli ajándéknak szánta? A lényeg csak az, hogy később már ne gondolhassa meg magát. Inkább tudjam most, hogy nem írja alá és akkor vissza utalom neki aznap.

A lényeg az, hogy a nyilatkozatból egyértelműen kiderüljön, hogy ez az összeg ajándék volt. Nem árt rá a két tanú. Vagy legyenek ott aláíráskor, vagy előttük ismerje el az aláírását.

Kicsit még muszály bonyolítanom a helyzetet. Tehát a bankszámlámra kapott 1 milliós ajándékot az ajándékozó is kapta a házastársától méghozzá pár hónappal (kevesebb mint hat) az előtt, hogy nekem utalta volna. Aznap nyitott az ajándékozó bankszámlát direkt erre a célre, ahova a házastársa betette neki a saját folyószámlájáról az összeget. Az ajándékozó házastársa a végrendeletében engem nevezett meg kizárólagos örökösének és a kérdéses ajándékozás után fél éven belül elhunyt. A halála előtt kb. két hónappal utalta át nekem az ajándékozó az összeget, mert azt a házastársa nekem szánta. Ezt már nyílván bizonyítani nem tudnám, tehát a bíróság a számlámra érkezett 1 milliót hitelnek is minősíthetné. Viszont felmerül bennem a kérdés, hogy amennyiben ez hitel a bírói gyakorlat szerint, akkor az ajándékozó házastársa álltal az ajándékozónak adott ugyan azon 1 millió minek számít, ha nem hitelnek? Én, mint az elhunyt jogutódja jogosan kérhetném vissza az ajándékozótól az 1 milliót, ha ő vissza kérné tőlem, mert közöttük sem készült semmilyen ajándékozási szerződés. Az örökhagyó bement a párjával a bankba, kivette a saját számlájáról a pénzt, az ajándékozóm nyitott magának egy számlát és oda betették a pénzt. Ez alapján nem is biztos, hogy kell írnom vele bármiféle ajándékozási szerződést vagy tévedek?

Azt azért nem mindig lehet előre tudni, hogy pontosan miről lehet majd a körülmények alapján bizonyítani, hogy ajándék volt és miről nem.

Arra gondol, hogy az ajándékozóm arra hivatkozna, hogy ajándékba kapta az összeget a házastársától? Remélem ezt bizonyítaniai is kéne, mert tanúja nincsen, a házastársa elhunyt az egyetlen örököse én vagyok és az elhunyt egyetlen leszármazója is tanúsítaná, hogy az ajándékozóm csak kölcsönbe kapta az összeget az elhunyt féltől. Papír közöttük nem készült sem ajándékról, sem kölcsönről. Az ajándékozóm az elhunyttal közösen bement a bankba, kivett 1 milliót a saját számlájáról, közben az ajándékozóm nyitott magának egy számlát és ott befizették a számlájára az összeget. Nem tudom, hogy a befizető az elhunyt volt vagy az ajándékozóm. Vita esetén viszont az elhunyt leszármazója is tanúsítja, hogy az elhunyt azért adta kölcsön az összeget az ajándékozómnak, hogy a temetési és egyéb felmerülő költségekre legyen pénze. Azért nem nekem adta rögtön, mert nem volt biztos, hogy az országban leszek a halálának időpontjában. Amikor látszott, hogy ott leszek fizikailag is, akkor a halála előtt nem sokkal átutalta nekem az összeget, ahogy az elhunyt kérte és a megbeszéltek szerint el is temettem, a temetési számlák is értelemszerűen a nevemen vannak.

Az nem lehetséges egyébként, hogy a hagyatékot a közjegyző hibásan adta át? A házassági vagyonközösségben a feleséget megilleti a házasság alatt szerzett vagyon fele, viszont az elhunyt nevén lévő egész hagyatékot a végrendeleti örökös vette át. Ez azt jelenti, hogy a túlélő házastárs 50%-át is a végrendeleti örökös vette át. A túlélő házastárs csak a köteles részről és a haszonélvezetről mondott le.

Lehetséges lenne a túlélő házastársnak valamilyen polgári peres eljárásban érvényesítenie a meg nem kapott 50%-os tulajdonjogát? Tudtommal a tulajdonjog sosem évül el!

A közjegyző nem hibázott, mert ha a házastárs nem lép fel az igényével, akkor a közjegyzőnek nem kell ezekkel a kérdésekkel foglalkoznia. (Ha fellép, akkor sem a közjegyző foglalkozik vele, hanem - vita esetén - a bíróság.)
Ha van ilyen igény, akkor az továbbra is perelhető, bár véleményem szerint itt kötelmi és nem tulajdoni igényről van szó, tehát az 5 éves elévüléssel szerintem kell számolni.

Miért nem tulajdoni igény? A házassági vagyonközösség szabályai szerint a házastárs pl. az ingatlanban telekkönyvön kívüli tulajdonos. A túlélő házastárs tehát jogosan támszthat tulajdoni igényt akár utólag is, mivel ő mindvégig tulajdonos volt és a tulajdon részét jogtalanul jegyezték be más nevére a hagyatéki eljárás során.

Azért fontos ezt tudnom, mert ha tulajdoni igényt támaszthat, akkor az sosem évül el és inkább kiszállok ebből a családi rémtörténetből úgy, hogy átadom neki az 50%-ot és a másik felét pedig az elhunyt leszármazójának.

Sajnos nem értek hozzá de nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez tulajdonsi igény, mert a házasság alatt is kérhette volna az ingatlan-nyílvántartásba a tulajdon jogának bejegyzését.

Beszéltem ügyvéddel, ez tulajdoni igény és nem évül el.

Akkor én keveredtem össze abban, hogy mi a kérdés, az átutalt összeg visszakövetelésére mondtam, hogy az kötelmi igény.
Az ingatlan tulajdoni hányadra vonatkozó igény tulajdoni igény mindaddig, amíg jóhiszemű, visszterhesen szerző harmadik félre átruházásra nem kerül az ingatlan, mert akkor kötelmi igénnyé válik.

Visszaolvastam, és még mindig bizonytalan számomra, hogy mi a kérdés a tulajdoni - kötelmi igény szempontjából. Egy ingatlan tulajdoni hányad tulajdonjogi helyzete, vagy egy bizonyos pénzösszeg? Véleményem szerint nagyon nem mindegy, és korábban nem volt szó ingatlanról.

Ingó és ingatlan vagyon vegyesen. Lakás, autó, föld, stb. Érdekes viszont, hogy 4 ügyvéd 4 különböző véleményen van azzal kapcsolatban, hogy mi a lehetséges megoldás. Abban sem mind ért egyet, hogy valóban jár a túlélő házastársnak a fele, mivel azt nem kérte a hagyatéki eljárás során.

1. Ajándékozási szerződéssel át kell adni a felét a túlélő házastársnak és bele kell írni, hogy így juttatom át számára a házassági vagyonközösségből fakadó 50%-ot.
2. Meg kell kérnem a túlélő hástársat, hogy indítson egy polgári pert a tulajdoni igénnyel kapcsolatban, ismerjem el az első tárgyaláson az igényt és 10%-os illetékért átkerül hozzá az örökség fele.
3. Új körülményre hivatkozva a közjegyzővel nyittassuk újra a hagyatékot (hiába több, mint 1 éve volt a hagyaték) és folytasson le ő póthagyatéki eljárást és rendezzem annak keretében az ügyet. Hozzá tette, hogy azért lehetséges, mert jóhiszeműen jártam el, jelentsen ez bármit is.
4. Nem jár neki a fele, mert a hagyatéki során nem kérte, így egy peres eljárás során sem adnának neki igazat.

Bármelyik ügyvédet kérdezem a másik három módszeréről azt mondja, hogy az hibás és nem működik. Melyik verzió lehet a valós megoldás?