kiskorú tulajdonos haszonbérlet

A tényállás a következő:
Kiskorú az ingatlan tulajdonosa, és haszonbérleti szerződést kötött az ingatlanára. A szerződést a felek maguk írták, és 2 tanú még aláírta.
Nem kellene tv-es képviselő hozzájárulása? Esetleg ügyvéd?
Köszönöm előre is a válaszokat.

A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges, ügyvédi okirat nem.

Tisztelt Szakértők!
Újabb problémám:

A Kislányom tulajdonát képező cca. 100 ha termőföldet – melyet én vettem, vagy ajándékoztam neki – a Gyámhivatal által kinevezett vagyonkezelő eseti gondnok két szerződéssel összesen 7 évre haszonbérletbe adta egy bérlőnek. Az előbbi területekből 53 ha-t holtig tartó haszonélvezeti jogom terhel, amelyről nem mondtam le. A szerződéseket nem írtam alá, de erre nem is kért senki. A szerződések ezen okból is, és azért is semmisek – vélelmezésem szerint -, mert a 30 napos jogvesztő határidő alatt a szerződéseket jóváhagyásra nem nyújtották be a Körzeti Földhivatalhoz, nem kérték a földhasználat tulajdonlapokra történő bejegyzését. Pl. a 2004. 04. 15. napján kötött szerződést 2005.novemberében nyújtották be bejegyzésre. A szerződések a területalapú támogatásokról nem rendelkeznek. A területek egy részén kecskéket legeltettek, a területet nem gyomtalanították, parlagfű-mentesítést nem végeztek. A területre valamennyi nemzeti- és EU-s alapból származó támogatást felvettek, amely összeg – kamatok nélkül - 7 éves távlatban meghaladja a 34 millió forintot. A bérleti díj 7 évre összesen 2 445 000- Ft- ban volt meghatározva. A parlagfű-mentesítés elmulasztásáért – éppen azért, mert a földhasználó bérlő nem volt bejelentve – a mulasztásért és az irtás elvégzéséért közel fél millió Ft büntetést róttak ki a haszonélvezőre, 2010-ben.
Kérdések:

1. Kérheti- e a tulajdonos és a haszonélvező a bérlő által felvett támogatások megtérítését, az általa okozott egyéb károk – engedély nélküli erdőirtás, melléképületek, romba döntése , stb, jogalap nélküli gazdagodás – megtérítését?
2. Ha igen, kitől? A Gyámhivataltól? (Haszonélvező a bérlővel nem áll jogviszonyban, viszont a haszonélvezeti jogával terhelt területeket a Gyámhivatali vagyonkezelő eseti gondnok csak haszonélvező hozzájárulása esetén adhatta volna bérbe?
3. Ha igen, milyen címszóval kérheti a tulajdonos, és a haszonélvező?

4.A támogatások kifizetése évenként történt. Mekkora a felszámítható kamat? (Jegybanki alapkamat, vagy annak kétszerese, esetleg alapkamat + 7 %?
A tulajdonos és haszonbérlő szempontjából az lenne a logikus (és teljesen bankszerű), ha kamatos kamatot kapnának.
Melyik megoldás a törvényes?

Szíves segítségüket tisztelettel kérem és előre is köszönöm!

Borel

Elnézést, helyreigazítás:
Az előző bejegyzés 4. kérédésénél tulajdonos és h a s z o n é l v e z ő kérne kamatos kamatot.

Köszönöm

Kíváncsiságból megnéztem, hogy mekkora terület lehet valakinek a tulajdonában. Hát 300 ha-t enged a tv.

Haszonélvezeti joggal terhelt területet a tulajdonos csak a haszonélvező hozzájárulása mellett hasznosíthat.

Attól nem semmis egy szerződés, hogy a tulajdonos van földhasználónak bejelentve a földhivatalba. Ezek után nem tudom, hogy a kiesett időben a haszonbérlő hogyan vehette fel a támogatásokat.

A támogatások jogszerű felhasználása és annak elszámoltatása megint csak nagy kérdőjel számomra.

Aztán a polgári jog alapelvei is felmerülnek bennem, ilyenek pld. jóhiszeműség és tisztesség elve, az általában elvárható magatartás elve. Mert úgyi, mégcsak véletlenül sem várod ki a 7 évet a kamatok reményében.

Ekkora értéknél már megérne ügyvédet fogadni.

Számolj egy kicsit!
A bérleti díj 3500Ft/ha évente, ez semmi, kb tizedrésze az országos átlagnak. A földalapú támogatást meg nem tudhatod előre, hogy melyik évben mekkora összeg. A föld megművelőjének, a gazdának jár.
Minél előbb fogadj ügyvédet!

T. "Immaculata"!
A terület nagyságával semmi gond, 300 ha lehet.
A haszonélvezeti joggal kapcsolatos megállapításod is helytálló, ezért is érvénytelen a szerződés, mert tartalmazza, hogy:
"Haszonkölcsön adó szavatol azért, hogy az ingatlan a haszonbérlet egész időtartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas legyen, és harmadik személynek nincs olyan joga, amelyet (sic) a haszonbérbe vevő kizárólagos és zavartalan használatában akadályozza."

Továbbá érvénytelen az alábbiak miatt is:

Ptk. 254 § (3) Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához írásbeli szerződés szükséges; jogszabály a szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti.
A mezőgazdasági haszonbérlet a haszonbérlet általános szabályaiban foglaltaknak megfelelően konszenzuál szerződés. A szerződés érvényességéhez azonban írásbeli forma szükséges, és a jelenlegi szabályok szerint mindegyik Agrárjoghoz kötődő szerződési altípushoz hatósági jóváhagyás, vagy nyilvántartásba vétel szükséges.

Aki szerződés alapján termőföldet használ, s annak területe - a földrészletek számától függetlenül - az egy hektárt meghaladja, köteles a szerződést annak megkötésétől számított harminc napon belül a földhivatalhoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani.
A földhasználati szerződés bejelentésének elmulasztása a szerződés érvénytelenségét vonja maga után.
Ha a földhasználó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett, a termőföld használójának a tulajdonost kell tekinteni.
A bejelentés elmulasztásának kettős: közjogi (hatósági) és magánjogi következmény is van. Magánjogi szankció, hogy a földhasználati szerződés bejelentésének elmulasztása a szerződés érvénytelenségét vonja maga után. Közjogi jogkövetkezmény, hogy a szerződés benyújtását, illetve a bejelentést elmulasztó földhasználót a földhivatal bírsággal sújtja, aminek mértéke a földvédelmi bírság kétszereséig terjedhet.
Ha a felek a szerződést (jognyilatkozatot) elmulasztják benyújtani, a szerződésből (jognyilatkozatból) származó jogokat és kötelezettségeket nem létezőnek kell tekinteni. Az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás megtérítésére a jogalap nélküli gazdagodás szabályai az irányadók, tehát az „eladó” („haszonélvezetbe-adó” stb.) az általa átruházni kívánt vagyoni értékű jog ellenértékét nem tarthatja meg, köteles azt visszatéríteni. Ezzel a magyar jogalkotás gyakorlatilag mentesítette az eladói (haszonélvezetbe-adói stb.) oldalon szereplő termőföld-tulajdonost szerződésben vállalt kötelezettségei alól, ha a szerződést a felek egyike sem jelenti be a földhivatalnak.
A szerződés benyújtásának elmulasztása esetén a szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket nem létezőnek kell tekinteni. Az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás megtérítésére a jogalap nélküli gazdagodás szabályai (Ptk. 361-364. §) az irányadók.

Jelenleg ennyit, de a kérdéseimre sajnos még mindig nem tudom a helyes választ!
Köszönöm az érdeklődésedet!
Üdvözlettel: Borel

T.”Lyonee”!

A számolásod eredménye is igazolja, mit tehet meg manapság a Gyámhivatal által kinevezett vagyonkezelő eseti gondnok, aki egyébként a Kiskorú „érdekeit védi” – papíron.
Csak a területalapú támogatások felvételével 4 millió Ft-ot meghaladó összeget vesz fel a bérlő pl. 2004-ben és fizet Kiskorú vagyonkezelőjének 360 000-Ft bérleti díjat.
A mi esetünkben 2004.-2011. időszakról van szó, így a támogatások mértéke pontosan ismert.
A szóban forgó területek esetében a jogszerű földhasználó TERA (területalapú) és KAT (kedvezőtlen adottságú területre) minősítésű területekre igényelhet támogatást úgy, hogy a kettő nem zárja ki egymást. A TERA támogatás kétkomponensű (EU-s és nemzeti), a KAT állandó, évenként 85,9 €/ha, a jan. elsején esedékes átváltási áron Ft-ban.
Konkrétan pl. 2004-ben:
TERA: 16 310- Ft + 9 000- Ft = 25 310- Ft/ha
KAT: 21 129- Ft/ha
Összesen: 46 439- Ft/év/ha

Ez 100 ha- ra: 4 643 390–Ft/év
támogatást jelent a 2004. évre.

Mit tesz ezért a bérlő?
A konkrét estben: Cca. 300 db kecskét is birkát legeltet (egy pásztorral), a gyom- és parlagfű mentesítést nem végzi el (ezért a haszonélvezőt, a korábbi tulajdonost büntetik meg többször is úgy, hogy az önkormányzat még a birtokvédelmet sem adja meg neki), szakhatósági engedély nélkül fa- és erdőkitermelést végez, a fát értékesíti (és ezt még a Rendőrség is rendben lévőnek tartja, az eseti gondnok vallomása alapján).
Teheti, mert a bérleti szerződés érvényességét, a bérlő tevékenységét sem a Gyámhivatal, sem a vagyonkezelő eseti gondnok nem ellenőrzi, nincs éves be- és elszámoltatás, vagyonleltár, stb. Közben a Kiskorú megkárosítása folyamatosan, zavartalanul folyik.

Egyelőre ez van!
Köszönöm az érdeklődésedet!
Üdvözlettel: Borel

Azt hiszem végképp elszakadt a cérna. Most már semmit sem értek.

Kérdésem:

1. A földhivatal bejegyezte-e a bérlőt, vagy sem. Szerintem nem, mert különben őt bírságolták volna meg és nem téged.
2. Ha nem jegyezte be, akkor hogyan tudta a bérlő a támogatásokat felvenni.

A támogatásokból nem fogsz sokat látni, mert itt csalás és egyéb bcs. valósult meg a bérlő részéről, amit az államnak kell visszafizetnie és nem neked.

Az is kérdéses egyébként, hogy te bizonyíthatóan akadályoztatva voltál jogaid érvényesítésében, vagy csak egyszerűen nem tettél eleget ennek.
Mert ha passzív voltál a haszonélvezetten terhelt ingatlanod hasznosításában, akkor csak a tulajdonos erősítetted abban, hogy maga rendelkezzék az ingatlannal. Tehát ennek tisztázása alapkérdés.
Csak zárójelben: a külföldi tartózkodás nem minősül akadályoztatásnak.

Természetesen minden olyan kárt, amit az álbérlő okozott, annak megtérítését kérheted.

Fogadj ügyvédet és vegyétek át tételesen a lehetőségeket.

Csupa rejtély ez az ügy.

Abban igazad van, hogyha nem lett a bérlő a földhivatalba bejegyezve, akkor nem jött létre a bérleti szerződés.

A követelésed meg azon alapszik, hogy mennyiben vagy felelős a kialakult helyzetért.

T. Immaculata!

A kérdéseid teljesen jogosak, az ügy eléggé összetett. Annyi adatból, amennyi rendelkezésedre állt, az ügy megértése –áttekinthetetlensége folytán – lehetetlen.
Néhány további részlet:
1.A kérdéses területek az én tulajdonomat képezték, ajándékozás során kerültek Kislányom tulajdonába. 2000. 03. 31. napján a Körzeti Földhivatal engem jegyzett be földhasználónak, mint tulajdonost. A földhasználat vége azonos volt Kislányom nagykorúságának dátumával. Az ajándékozást követően a területek használatáról úgy rendelkeztem, hogy gyümölcstelepítésre haszonbérleti szerződés formájában 20 évre bérbe adtam egyik családtagomnak 2018-ig, mivel nekem fel nem róható ok miatt a területről gondoskodni hosszabb ideig nem tudtam.
Ezt a szerződést bontotta fel az eseti gondnok önkényesen úgy, hogy a haszonélvezeti jogomból adódó jogaimra sem volt tekintettel, és megkötötte 2004. 04. 15. napján az első, 5 évre szóló haszonbérleti szerződését a jelenlegi földhasználóval. A Körzeti Földhivatalhoz ezt a szerződést 2005. 10. 13. napján nyújtották be jóváhagyásra és bejegyzésre. Így 2005 nyarán – amikor a parlagfű-mentesítés elmulasztása miatt a földhasználót megbüntették, és helyette a mentesítést elvégeztették -, földhasználónak még haszonélvező volt bejegyezve.
A bejegyeztetés dátuma egyértelműen bizonyítja, hogy a megkötés dátumától számított 30 napos jogvesztő határidőt a bejelentéssel elmulasztották, tehát a szerződés ezen okból is, és azért is érvénytelen, mert a haszonélvező jogai megelőzik az eseti gondnok jogosultságát. A haszonélvező hozzájárulása nélkül sem az általa korábban megkötött haszonbérleti szerződés felbontása, sem az újabb szerződés nem érvényes. A parlagfüves história 2010-ben megismétlődött.

2. Az agrártámogatásokra vonatkozó igények felmérésével, a kérelmek begyűjtésével, a jogosultak kifizetésével az MVH (Mezőgazdasági- és Vidékfejlesztési Hivatal) foglalkozik.
Nagyon lényeges az ügy szempontjából, hogy sem az MVH, sem a területileg illetékes Önkormányzat nem hatóság. Jelen esetben ez azt eredményezte, hogy egyik hatóság sem jogosult a vonatkozó szerződés érvényességének vizsgálatára. A haszonélvezeti jogommal terhelt területekre birtokvédelmet akkor kaphatok, ha bírósági végzést mutatok be a bérleti szerződés érvénytelen voltáról.
Az MVH a támogatást fizikai blokkokra fizeti a benyújtott igények alapján. Ha a benyújtott összes igény nem haladja meg a blokkban –légi felvételek alapján megállapított – támogatható területek mértékét, a támogatási igényt kifizetik.

Tehetik ezt azért, mert az igénylő lapon az igénylő kijelenti, hogy
„ g) a kérelemben minden általam feltüntetett és hasznosított parcella vonatkozásában a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII.23.) Korm. Rendelet, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény szerinti bejelentési kötelezettségemnek eleget tettem.”

„Tudomásul veszem, hogy…

3. a jogtalanul igénybe vett támogatás, valamint az egyéb fizetési kötelezettségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek, és azokat az állami adóhatóság hajtja be.”

Továbbá:
„Alulírott kijelentem, hogy

1. amennyiben a támogatás alapját képező területet nem tulajdonosként használom, úgy a területre vonatkozóan támogatási időszak teljes időtartamára érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezem és a földhasználati nyilvántartásban a támogatási időszak teljes időtartamára vonatkozóan jogosult vagyok a földterület használatára.”

Az MVH és a Körzeti Földhivatal adatbázisa kapcsolatban áll ugyan egymással, de valamennyi igénylő esetén az ellenőrzést nem lehet elvégezni. Valótlan adatok beírása esetén nem kicsi az esély arra, hogy az adatok hamis voltára nem derül fény.
A hivatkozott okokból ügyünkben a bérlő mindkét szerződése érvénytelen, de ennek ellenére – az archívumban igazolható módon – a támogatásokat minden évben felvette (évi 8, 18, 45 millió forintokat!).

3. 2009. szeptemberében – akadályoztatásom megszűnését követően azonnal – jeleztem írásban az eseti gondnoknak egyrészt a szerződések jogellenességét, másrészt az azonnali visszavételi szándékomat, amelyre azonban még a mai napig sem kerülhetett sor, mert a haszonélvezeti jogommal terhelt területekre sem kaptam birtokvédelmet az Önkormányzattól a rosszhiszemű, jogalap nélküli földhasználóval szemben

Igen, a bérlő által jogalap nélkül igénybe vett támogatások köztartozásnak minősülnek, adók módjára behajthatók. De ki a felelős a haszonélvező és a kiskorú tulajdonos káráért.? Szerintem a Gyámhivatal, mégpedig azért, mert nem végzett ellenőrzést.

Szerinted?

Kérdezzél. Ha tudok, válaszolok.

Üdvözlettel: Borel

:))
Két hrsz-mal rendelkező földekről beszélünk. Az egyiken, az 53 ha-on van a te haszonélvezeti jogod, úgye?

Azt a 20 évre szóló szerződést két okból lehetett felbontani. Vagy a felek közös akaratából, vagy ha ingyenes jelleggel adtad bérbe, akkor a tulajdonos védelme érdekében, és csak azt, amelyiken a haszonélvezeted nem állt fenn.

1. Most még mindig nem tudom, hogy 2005. őszén az új haszonbérlőt sikerült-e a földhivatalba bejegyeztetni vagy sem.
Ha igen, és az jogerőre emelkedett és ez ellen senki sem tiltakozott, akkor arra a telekre, amelyen nem volt haszonélvezeted keresztet vethetsz, mert arra a haszonbérlő szabályosan vehette fel az érte járó támogatásokat.
Ha nem lett bejegyeztetve, a bérleti szerződés egyértelműen érvénytelen, de annak megállapítását csak a kiskorú gyámja kérheti, hacsak azóta nagykorúvá nem vált.

A másik földre kötött bérleti szerződést viszont bíróság előtt kell megtámadnod. Bíróság mondhatja ki a szerződés semmisségét. Ha a támogatások jól működnek - ennek igényléséhez nem értek - akkor 5 évre visszamenőleg Talán megigényelheted.

2. Nemcsak a szerződést kellett volna a hatóságnak vizsgálnia, hanem a tulajdoni lapot is, mert ahogy mondtad a földhivatali bejegyzés keletkezteti a szerződés érvényességét.

A helyi jegyző birtokvédelmet azért nem adhatott, mert a birtoksértés már több mint egy éve fennállt, és innentől kezdve bíróság az illetékes. Mindent egy perben kérhetsz, a szerződés semmisségének a megállapítását, a birtoksértés abbahagyására kötelezést, a káraidnak a megtérítését.

A kirendelt vagyonkezelő közfeladatot ellátó személynek minősül, és mint az ilyen, miben felelős, annak utána kell még néznem.

T. Immaculata!
Az általad felvetett problémákra a válaszok – lehetőleg sűrítve:

1. A cca. 100 ha, kislányom tulajdonát képező termőföld kárpótlási jegyekkel került vissza a család tulajdonába, összesen 34 helyrajzi számon, 5 táblában, de ezek a fizikai valóságban összefüggő területek. Ezek közül 2 tábla (több helyrajzi számon), cca. 53 ha van megterhelve holtig tartó haszonélvezeti jogommal.

   2. Az általam megkötött, 20 évre szóló haszonbérleti szerződést a vagyonkezelő eseti gondnok egyoldalúan bontotta fel, arra sem tőlem, sem jogi képviselőmtől engedélyt nem kért és nem kapott. A szerződésben bérleti díj és évenkénti elszámolás volt meghatározva. A bérlő az esetleges értéknövelő beruházásainak igazolt költségeit a bérleti díjból levonhatta. A bérlő 2003. évvel bezárólag e kötelezettségének minden évben eleget is tett. A vagyonkezelő eseti gondnok Kislányom „érdekeinek képviseletére” a folyamatos, jelentős mértékű megkárosítását választotta. (Leegyszerűsítve: adjál nekem 360 000-Ft-ot évente és én adok neked 5 millió Ft-ot évente). A korábbi bérlővel a támogatások felezésében is könnyedén megállapodhatott volna.

2. Ptk. 254 § (3) Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához írásbeli szerződés szükséges; jogszabály a szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti.

A mezőgazdasági haszonbérlet a haszonbérlet általános szabályaiban foglaltaknak megfelelően konszenzuál szerződés. A szerződés érvényességéhez azonban írásbeli forma szükséges, és a jelenlegi szabályok szerint mindegyik Agrárjoghoz kötődő szerződési altípushoz hatósági jóváhagyás, vagy nyilvántartásba vétel szükséges.

Aki szerződés alapján termőföldet használ, s annak területe - a földrészletek számától függetlenül - az egy hektárt meghaladja, köteles a szerződést annak megkötésétől számított harminc napon belül a földhivatalhoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani.
Aki saját tulajdonú vagy olyan termőföldet használ, amely közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonában vagy más jogcímen a rendelkezése alatt áll, a földrészlet vagy földrészletek törvényben előírt adatait köteles a földhivatalnál a használatba vételtől számított harminc napon belül bejelenteni.
A földhasználati szerződés bejelentésének elmulasztása a szerződés érvénytelenségét vonja maga után.

A bérlőnek ahhoz, hogy szerződése érvényes legyen, a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII.23.) Korm. Rendelet, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény szerinti bejelentési kötelezettségnek eleget kell tennie.
Az előbbiek teljesítéséről az új bérlő a támogatásokat igénylő lapon (W0101) igenlően nyilatkozott [L. előző bejegyzés g), c) és a) pontjait].
Nem zárható ki az a lehetőség, hogy az egész bérleti szerződés a területalapú támogatások lehívásának jogalapját volt hivatott megteremteni, mivel ezen támogatási lehetőségek az EU-tagságunkkal nyíltak meg 2004-ben.

A 2004. 04. 13. napján keltezett, 04. 15. napjától érvényes, 5 évre szóló bérleti szerződést 2005. 10. 13. napján nyújtották be érvényesítésre, bejegyzésre a Körzeti Földhivatalnak. A Földhivatal - a 30 napos bejelentési kötelezettség elmulasztását nem vizsgálva – a fölhasználatot a bérlő nevére bejegyezte. Ettől azonban a szerződés még érvénytelen maradt.

4. Területalapú támogatások:
A támogatások igénylésének határideje minden évben 05. 15. Adatkorrekció 05. 31.-ig lehetséges. A később benyújtott igénylést nem fogadják el. Az előzőekben hivatkozott nyilatkozatokat is ekkor kell megtenni. Tehát nem lehet támogatást igényelni olyan területre, amelynek használatára később – pl. 10. hó 13. napján – kötök bérleti szerződést. Az előzőek alapján – vélelmezem – a bérlő a 2004. 04. 15.- 2009. 04. 15. közötti időtartamban haszonbérleti szerződésének semmissége és érvénytelensége folytán jogcím nélküli földhasználója volt Kislányom tulajdonának.
Az agrártámogatásokat (20011-ig 34 mFt-ot meghaladó összeget) mégis felvette, amihez

• a Gyámhivatal (az eseti gondnok kinevezésével és tevékenysége ellenőrzése elmulasztásával),
• a vagyonkezelő eseti gondnok (a lényeges jogi tévedéseket tartalmazó szerződések megkötésével, a vonatkozó törvények megsértésével súlyos anyagi károsodás okozásával),
• a Földhivatal a bérleti szerződések ellenőrzésének elmulasztásával,
• az MVH a földhasználati bejegyzések időpontjainak ellenőrzése elmulasztásával, a vonatkozó törvények és Korm. rendelet feltételrendszere betartásának ellenőrzése Üdelmulasztásával járultak hozzá.

Azzal, hogy a bérlő a valóságnak nem megfelelő nyilatkozatot tett, közhatalmi szervek egész sorát tévesztette meg, és jelentős mértékben jogalap nélkül gazdagodott, a Kislányom kárára. Erre azért nyílt lehetősége, mert az érintett közhatalmi szervek munkájukat nem a tőlük elvárható gondossággal, szakértelemmel végezték.
Köszönöm a figyelmedet és segítségedet!
Üdvözlettel: Borel

Tiusz!

Szeretném, ha egy lényeges dologban közös nevezőre tudnánk jutni. Lényegi dolog, így amíg ezt nem tudod elfogadni, addig nem is érdemes továbbmennünk, mert ez a követelésed fele. Nem kevés összeg, így bármennyire is sérelmesnek találod, ha ezzel bírósági szakaszba lépnél, akkor perköltség tekintetében vesztese lennél.

Ez pedig az a terület, aminek nem vagy a haszonélvezője.

A kettes pontban minden igaz amit leírtál. Viszont azt kell megértened, hogy a szerződés érvénytelenségét valamely szerződő fél, vagy akinek jogos érdekét sérti, vitathatja.
Te egyikbe sem tartozol.
Ahogy te is tudod közjogi értelemben bírságot szabhatnak ki a késlekedő benyújtónak, magánjogi értelemben pedig a tulajdonos gyámja, vagy vagyonkezelője vitathatta volna a szerződés érvénytelenségét. Mivel nem tette meg, nem fellebbezett, így bejegyezték.

A bejegyzés következménye lett a támogatások jogos felvétele.

Tudom, hogy nem tudod elfogadni, de koncentrálj arra, ami jogos, és téged megillet.

Az egyes pontban is csak azt a részt vonhatod kérdőre, amiben haszonélvező vagy.
A többi részre a vagyonkezelő azért bontott szerződést, mert egyedül kizárólagosan ő köthetett a tulajdonos nevében. Azt esetleg lehetne vitatni, hogy a korábbinál lényegesen rosszabb feltétellel kötött, ebben lehetne keresni a szándékosságot, de mivel csak példát írtál, így nem tudjuk összehasonlítani a két szerződés bevétel közti különbséget.

Ptk. 215. § (1) Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Kötöttségétől bármelyik fél szabadul, ha az általa a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül a harmadik személy a beleegyezés, illetőleg a hatóság a jóváhagyás felől nem nyilatkozik.
(2) A beleegyezés, illetőleg a jóváhagyás megtörténtével a szerződés - ha jogszabály kivételt nem tesz - megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre.
(3) Beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

Ptk. 234. § (1) A semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.
(2) Ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik.

(2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz érdeke fűződik.
Ptk. 236. § (1) A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni.
(2) A megtámadási határidő megkezdődik

1. a tévedés, megtévesztés felismerésekor;

(3) A megtámadási határidőre az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai megfelelően irányadók. A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt.
(4) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.

T. Immaculata!
Hálásan köszönöm, hogy hajlandó vagy jogi botladozásaimat helyes irányba terelni.
Az bizonyosan az én hibám, hogy már korábban nem tisztáztam világosan a két területtel kapcsolatos állásfoglalásomat.
Ezek:
1.A haszonélvezeti jogommal terhelt területek vonatkozásában minden okozott kár, elmaradt haszon, stb megtérítését követelem, mivel a haszonélvezetből fakadó jogaimat a vagyonkezelő nem írhatja felül, minden intézkedéséhez kérnie kell a hozzájárulásomat, amivel nem rendelkezett és nem rendelkezik. Az agrártámogatások kifizetése éves bontásban bonyolódott, ezért ezeket az összegeket úgy kívánom megtéríttetni, mintha az egyes évek támogatásait banki betétként kezeltem volna. Azaz a jelenérték meghatározását kamatos kamatokkal kívánom meghatározni, ha erre a törvények lehetőséget adnak. Alapkérdés itt is, hogy ki a károkozó? Szerintem a Gyámhivatal, mert én sem a vagyonkezelő eseti gondnokkal, sem a bérlővel nem vagyok jogi kapcsolatban.
A Gyámhivatal vagyonkezelő eseti gondnokot kinevező határozata többek között a következőket tartalmazza:

• a vagyonkezelő eseti gondnok jogköre kiskorú… olyan vagyonának kezelésére, hasznosítására a vagyonnal kapcsolatos törvényes képviseletre terjed ki, amelyet az apa vásárolt, vagy vásárolni fog a kiskorú részére, a gyámhivatal előzetes hozzájárulásával azonban minden olyan intézkedést megtehet, amivel kiskorút a károkozástól megóvja.

…A vagyonkezelő eseti gondnok működésében a gyámhivatal felügyelete és irányítása alatt áll. A gyámhivatal felhívására köteles működéséről, kiskorú ügyeiről soron kívül is felvilágosítást adni. A k á r t, amelyet kötelessége vétkes megszegésével kiskorúnak okoz, köteles megtéríteni.
A gyámhivatal a kirendelt vagyonkezelő eseti gondnok terhére éves jelentési, illetőleg rendszeres számadási és tisztsége megszűnését követően végszámadási kötelezettséget állapít meg, melyet minden naptári évre vonatkozóan a következő év február 15. napjáig köteles teljesíteni.”
…
Ehhez a témakörhöz három ügy kapcsolódik még:

1. birtoksértés:

Egy haszonélvezeti jogommal terhelt 22 ha – os terület közepén 5000 m²- es területen van az a tanya, amely egy bekerítetlen terület, egyetlen bevezető úttal. Itt tartja a bérlő a cca. 300 db birkáját, kecskéjét. A tanyáról az állatok abban az irányban vonulnak a legelőre, amerre akarnak. Ezért a 22 ha mezőgazdasági terület művelésre alkalmatlan. A birtokvédelem csak úgy érhető el, ha a tanyán az állattartást megszüntetik. Az önkormányzat csődöt mondott a kérdésben, bírósági eljárás szükséges.

2. A bérlő a haszonélvezeti jogommal terhelt területeken nem tett eleget a parlagfű mentesítési kötelezettségének, amelyért – a bérlő bejegyzésének hiányában – engem büntettek meg, most vonják a nyugdíjamból. Ennek a megtérítésére is igényt tartok. Lehet-e? A dokumentáció adott.
3. A haszonélvezeti jogommal terhelt területen engedély nélküli erdő- és fasorirtást végzett a bérlő. Az okozott károk meghatározásához igazságügyi szakértő bevonására van szükség. A szakértő kirendelését lehet-e kérni a bíróságtól, vagy vinni kell a már elkészíttetett szakvéleményt? Az előbbi lenne az előnyösebb, mert azt a bíróság biztosan el is fogadja.

2. A haszonélvezeti joggal nem terhelt területek:
Világos, hogy itt az alapszituáció alapvetően eltér az előbbitől.
A leglényegesebb kérdés, ki jogosult követelni a kiskorút ért károk megtérítését, itt ugyanis összeférhetetlenség állapítható meg a károkozó és a törvény szerint a károkozást meggátolni jogosult közhatalmi szerv vonatkozásában, lévén a kettő ugyanaz. Azt, hogy ebben az esetben jogalap nélküli gazdagodás következett be, bizonyítani lehet.
A Ptk. 234. § (2) bekezdés értelmezhető- e úgy, hogy a kiskorú édesapjának érdeke fűződik ahhoz, hogy gyermeke ne károsodjon? A területeket én vásároltam, vagy ajándékoztam neki. És nem azzal a céllal, hogy egy jogcím nélkül földhasználó kitiltson engem a szülőtanyám területéről.
Kinek az érdekeit védte ebben az esetben a vagyonkezelő eseti gondnok? Miért nem rendelkezett a szerződésben az agrártámogatásokról? A bérleti szerződés ebben az esetben is semmis, stb.,stb.

A lényeg: természetesen szeretném, ha az okozott károk felmérése és megtéríttetése ebben az esetben is megoldható lenne kellő jogi megalapozással, de jelenleg én nem látom az eredménnyel kecsegtető utat.

A két eset elválasztható, és ezt kell csinálni, ha a másik út jogilag tisztázható.
Nem zárható ki még az összes terület visszakövetelése sem, az ajándékozás céljának meg nem valósulása és egyéb indokok alapján. Esetleg az lényeges változást jelentene, ha a bérleti szerződések semmiségét az egész területre első lépésben a bíróság is megállapítaná? (Ptk. 234. § (1))

Most ennyi. Köszönöm:

:) Terelném, terelném, de mégsem olyan könnyű.

Szerintem - nagyon sajnálom, hogy más nem jön ide - ha a vagyonkezelő nem bontott volna szerződést, akkor még az a szerződés lenne érvényben, amit te 20 évre kötöttél. Ha az új haszonbérlővel rosszabb feltételekkel kötöttek szerződést, akkor az ebből eredő károdat kérhetnéd. Nem tudom, hogyan szólt az általad megkötött bérleti szerződés, esetleg a támogatásokból te részesülhettél?

Azzal állsz jogviszonyban, aki felbontotta a szerződésedet és az újat megkötötte. Ha ez két külön személy, akkor mindkettővel.

Törvényes kamatra tarthatsz igényt.

„Birtoksértés:”
Lehet, hogy ezek a területek közös tulajdonúak, mert akkor nem értem, hogy miért kötöttek két szerződést. Azt hittem azért, mert teljesen szétválaszthatók mind természetben, mind jogilag.

:) Az önkormányzat nem mondott csődött, de miután eltelt az egy éve fennálló birtoksértés, nem hozhatott az ügyben határozatot hatáskör hiányában.

b.) Ha letelt a határozott időre szóló bérleti szerződés és már nem volt bejegyezve a haszonbérlő, akkor a földhivatal csak téged, illetve a tulajdonost tudott büntetni.

c.) háát mit mondjak ez sem egyszerű.
Először is, ha még bérlő volt a bérlő, és a szerződése nem tiltotta a kitermelést, valamint az erdészeti hatóság is hozzájárult, akkor kitermelhette. A kitermelés után viszont telepítenie kellett, ha ez nem történt meg, akkor az kár.
Annyi mindenben kellene tisztán látni ahhoz, hogy neked bármi jogi tanácsot lehetne adni. :((

A szakértő kirendelését bíróságtól kell kérni, mert a másik fél, vagy ellenérdekű fél nem fogja elfogadni.
Szakértő kirendelésével óvatosan, előbb tudni kellene, hogy érdemes-e.

Jogalap nélküli gazdagodás akkor következett volna be, ha a haszonbérlő nem lett volna bejgyezve a földhivatalba és a szerződése tiltotta volna a támogatások felvételét.

2. Neked kell összehasonlítanod a két szerződés közti különbséget. Csak te tudhatod, hogy amit te kötöttél az mennyivel volt előnyösebb az utóbbinál.