GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértő!

Szeretném megkérdezni, hogy hány nap szabadság jár nekem?
2007.07.13-án szültem meg az első gyermekemet. Előtte dolgoztam, szadságon voltam és táppénzen. Utána TGYÁS-on és GYED-en
2008.09.17-én szültem meg a második gyermekemet.
Utána is kaptam TGYÁS-t és GYED-et. 2009.09.01-től szeretnék visszamenni dolgozni.
Azt szeretném megtudni, hogy a 2. gyermekem után is jár e nekem szabadság, ha igen,ha nem, akkor is szeretném megtudni, hogy ez milyen jogszabályban van leírva.

Köszönettel:

KissKitti

Tisztelt Szakértő!

Azzal a kérdéssel fordulok, Önökhöz, hogy 2009.június 20-án lejárt agyedem, táppénzre megyek , mert várom második gyermekünket ez év végér- nem vettem ki a felhalmozódot szabadásgom, így ki se lesz fizetve-, kérdésem volna, hogy azt tovább gönyölíthetem e és majd egyszer lerendeződik ez a része is a dolgoknak, vagy elveszett?

A másik kérdésem volna, hogy táppénz lejelentése előtt az apa igényelheti a gyest 8 órás munka alatt, vagy e két jutattás egyszerre nem jár a családoknak?
Ha pedig ez az út nem lehetséges a nyugdíjas nagymamát bevonhatnánk e a gyes igénylésébe, aki viszont .

Választ előre köszönöm,

tisztelettel: Sz. Judit

KMREP Tájékoztató 2009/3

Tisztelt Kifizetőhely!

I. Értesítjük Önöket, hogy 2009. szeptember 01-jével megnyílik egy új ügyfélszolgálati irodánk a Budapest XI. kerület, Fejér Lipót u. 59. szám alatt. Kérjük, hogy az Önök ügyfeleit a csatolt értesítésben foglaltak szerint szíveskedjenek tájékoztatni.

II. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény VIII. fejezete, illetve a 28. §, 29. §, 30. §, 49. §, 67. §, 71. §-a alapján módosultak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítására vonatkozó szabályok. A változások alapján a következőket emeljük ki:
A 2009. július 31-ét követően kezdődő keresőképtelenségek esetén változik a táppénz mértéke. A táppénz összege a legalább kétévi folyamatos biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának eddigi 70 százalékáról 60 százalékra, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt az eddigi 60 százalék helyett 50 százalékra módosul.
A táppénz egy naptári napra járó összege azonban nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.
„Aktív” táppénz-folyósítási felső határ 9.533,33 Ft/nap
Passzív táppénz-folyósítási felső határ 3.575.- Ft/nap
A biztosított a biztosítási jogviszony megszűnését követően az eddigi 45 nap helyett csak 30 napon át kaphat passzív jogon táppénzt, ha a keresőképtelensége 2009. július 31-ét követően következik be.

A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell meghatározni, ha a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és a korábbi táppénzét legalább180 napi jövedelme alapján állapították meg.
Ezen szabály a 2009. augusztus 1-jétől kezdődő keresőképtelenségek esetében úgy alkalmazható, hogy a megállapított táppénz alapot a módosuló táppénz mértékkel (60, ill. 50 %-kal) kell számításba venni. Abban az esetben, ha a biztosított 2009. július 31-ét megelőzően részesült már táppénzben, és ezt követően ismételten keresőképtelenné válik, az újabb táppénz igény elbírálása során alkalmazni kell a táppénz maximum szabályt is.
Megjegyezzük, hogy módosult a betegszabadságra vonatkozó szabály (Mt. 137.§ (3) bek.) is. E szerint a betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére a távolléti díjának az eddigi 80 %-a helyett, 70%-a jár legalább.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 55. § (7), (8), és (9) bekezdésének módosítása értelmében a 2009. december 31-ét követően bekövetkező úti üzemi balesetek esetében a baleseti táppénz összege a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett, a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme
naptári napi összegének 90 százaléka.
Az úti baleset fogalma az Ebtv. 52. §-a (1) bekezdésének módosításával került pontosításra.
Közöljük azt is, hogy a biztosítási jogviszony megszűnését követő, un. Passzív jogon, 30 napon át járó táppénz folyósítását legfeljebb 30 nappal lehet méltányosságból meghosszabbítani. A méltányosságból megállapított táppénz százalékos mértékének és maximum összegének megállapítása az (új) általános szabályok szerint történik.
Jelezzük, hogy a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj jogosultsági feltételeit is módosítja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXIX. törvény. Bár e törvény 2009. szeptember 01-jétől hatályos, a jelzett ellátásokat érintő (pl. 40-42. §) paragrafusai 2010. május 01-jétıl lépnek hatályba.

III. Tájékoztatjuk a T. Kifizetőhelyeket, hogy az OEP főigazgatója a központosított illetményszámfejtő rendszer teljes felhasználói körére engedélyezte a jövedelemigazolás nyomtatvány számítógépes formában történő kiállítását.

IV. Ellátások a választás napjától

Az Ebtv. 39. § (1)-(2) és (6) bekezdése értelmében: „(1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.
(2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra
(a továbbiakban együtt gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal, és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben említett ellátások között a biztosított, illetőleg a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély,valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától – a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével – lehet megállapítani és folyósítani.”
Az Ebtv. végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 25/B. §-a alapján: „Az Ebtv. 39. §-ában említett választás esetén a választott ellátás iránti igényt az Ebtv. 62. §-a, családtámogatási ellátás választása esetén a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Cst.) 35. §-a szerint illetékes szervhez kell benyújtani a folyósítás alatt álló ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt. A választott újabb ellátás az igény írásban történő benyújtása napjától folyósítható.
Ha a beszüntetni kért ellátás, illetőleg a választott ellátás folyósítására más szerv illetékes, az ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló igény elbírálásával egyidejűleg 3 munkanapon belül az illetékes szervhez kell továbbítani.”
A választás pénzügyi kezelhetőségére is figyelemmel, a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy késedelmes választás esetén csak a választás napjától kaphassa az érintett az újabb ellátást, ami egyben azt is jelenti, hogy ilyen esetben az igényérvényesítés általános szabálya (Cst. 37. § (1) bekezdése szerinti két hónap, az Ebtv. 61. § (2) bekezdése szerinti hat hónap) nem alkalmazható. A választásra vonatkozó szabály beépítésével a jogalkotó szándéka szerint, kizárható a kettős kifizetés (gyermekgondozási segély – terhességi-gyermekágy segély stb.).
Itt jegyezzük meg, hogy a Vhr. 1. §-ának (9) bekezdése szerint a kifizetőhelyek eljárására - az Ebtv.-ben és e rendeletben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseitől eltérően a biztosítottat nem kell értesíteni az eljárás megindításáról, ha az igény benyújtásakor szóban tájékoztatják az eljárás megindításának napjáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről, illetve az irányadó ügyintézési határidőről. A biztosított aláírásával igazolja a szóbeli tájékoztatás tényét.
Mindezek alapján felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a jövőben szíveskedjenek nagyobb figyelmet fordítani az igénylők körültekintő, megfelelő és maradéktalan tájékoztatására.

Budapest, 2009. július hó ---------

Remélem lesz olyan, aki tudja használni.

Üdv. :)

sziasztok.kislányom 3éves lesz decemberben.most derült ki hogy pollenalergiás parlagfü meg ilyesmi.arra jár e tovább a gyes és a kiemelt családi?

ippeg járhat gyes is, orvosi igazolás kérdése....csp mindenféleképpen

Cst.

7. § (1) Családi pótlékra jogosult

1. a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték

aa) a még nem tanköteles,ab) tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles,
ac) az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató és a (2) bekezdésben megjelölt életkorú
saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel;
(2) A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.

11. § (1) A családi pótlék havi összege

7. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,

20. § (1) Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a 7. § (5) bekezdésében meghatározott esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt

3. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

Tisztelt Szakértő!
most böngészem a Magyaroszag.hu-t, de nem egyértelmű, hogy GYES alatt lehet-e napközbeni ellátást biztosító intézménybe (konkrétan nálunk magánbölcsi) elhelyezni a gyermeket? A feltételekben nincs benne hogy nem szabad, de nyilatkozni kell, hogy nincs elhelyezve, illetve csak a jogszabályoknak megfelelően, amely jogszabályt nem találtam.

másik kérdés:
eddig gyesen voltam, most táppénzen vagyok: apuka mehet-e gyesre a következő gyerek megszületéséig 8 órás munkaviszonya mellett?

A gyermek egyéves kora után a gyes-ben részesülő szülő munkavégzése már nincs korlátozva, ebből adódóan elhelyezheti napközbeni ellátást biztosító intézményben a gyermeket. Az állami finanszírozású bölcsik munkáltatói igazolást szoktak kérni, a magánnál nem tudom, mi a helyzet (de gondolom, őket a bevétel jobban érdekli...)
A tiltás csak a nagyszülőre vonatkozik, ha ő kapja a gyes-t.

A másik kérdésedre: amíg te táppénzen vagy, addig mehet az apuka gyes-re. De le kell majd mondani, amikor te TGYÁS-ra, GYED-re mész.

TIsztelt Szakértők! Azzala kérdéssel fordulok, Önökhöz , hogy 2006.06.20-i GYED -en voltam várom msodik babánkat és rögtön táppénzre mentem, a betegszabadságokat elkezték ki fizetni és most várom atáppénzt. A kérdésem az volna, hogy a betegszabi előtt járó ki nem vett szbadaságok átvezethetők lesznek e arra az időszakra ha majd a második gyermekem után lejár a GYED-em és újbó aktívan vissza állo dolgozni?
VAgy elveszett az első gyeer utáni szabi ? Ha igen azt , hogyan korrigálható a munkáltató által?

Köszönöm,

Tisztelt szakértők!
Első gyermekem 2010. 03. 16-án tölti be a 2 . életévét, ketteske születése várható április 16-ra.Hogyan tudnám ugyanezt az összegű gyest kapni,amit most kapok?A szabadságommal lehet valamit trükközni?
Mert ugye, egyeske kétéves koráig kellene megszületnie ahhoz,hogy a maximális gyedem megmaradjon.Ha nem akkor, mennyi összegre számíthatok?

Tisztelt Szakértő!
Én főiskolás vagyok (nappali tagozaton) és azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy ha a főiskolai éveim alatt teherbe esnék gyesre jogosult lennék? Kerestem de nem találtam… A gyes még mindig alanyi jogon jár? 2008 szeptemberben kezdtem el a főiskolát, rögtön az érettségi után…

Válaszát előre is köszönöm

--------------

Válasz: Igen.

Bővebb tájékoztatást az ügyben hatáskörrel rendelkező Magyar Államkincstár Családtámogatási Irodája tud adni.

A GYES ellátással kapcsolatos jogszabályok: Az 1998. évi LXXXIV. törvény és a 223/1998 (XII.30) kormányrendelet.

Üdv. :)

Tisztelt szakértő!
Gyeden lévő kismama vagyok, a cégemtől kaptam postán egy adatlapot,miszerint a gyed idejére fizetésnélküli szabadságot akarnak velem kiíratni.Töltsem ki, írjam alá és postázzam vissza nekik.
Ezzel mi a céljuk?
Ha kitöltöm ha nem, mire számíthatok ?
Köszönettel várom válaszát!

Fura helyzetbe kerültem.
Hétfőn műtöttek. Jelezték, hogy a taj kártyán nem jó. Ez fura volt mert 13 év munkaviszony után, pláne hogy 2 hete még a másikrendelőben minden oké volt.. Nos aláíratattak velem egy papírt, aztán rohanta (vágott sebbel!) OEP be, hogy mi van?
Ott jelezték hogy az OTP 2009.07.19-re jelezte hogy megszűnt a munkaviszony.
Igen ám, de Én 2009.07.20-tól 45 nap passzív táppénzen voltam, amit az OTP még nem utalt. (erre menyi ideje van?)
A passzív táppénz 2009.08.03-ig volt, másnap 2009.08.04-től regisztráltam magamat mint álláskereső, de mivel egy papírt az OTP nem adott, így azt hiánypótlásra bekérték és 19-én viszem be.

Jól érzékelem, hogy Én kerülök kellemetlen szituációba, mások hanyagsága hülyesége miatt, és valójában a TB-m folyamatos?

Nem igazán fizetnék olyanért amire van biztosítási jogviszonyom, folyamatos, 13 éve….

Ott jelezték hogy az OTP 2009.07.19-re jelezte hogy megszűnt a munkaviszony.

Javítás:

Ott jelezték hogy az OTP 2009.06.19-re jelezte hogy megszűnt a munkaviszony.

Tisztelt Szakértők!

A segítségüket szeretném kérni.
2004-től álltam alkalmazotti jogviszonyban egy cégnél, 2009. március 16.-án közös megeggyezéssel a munkaviszony megszünt.(2009. évre márc. 16-ig kifizetett bruttó munkabérem: ~925.000 Ft)
2009. március 18-án jelentkeztem a munkaügyi központban, azóta kapom az álláskeresési járadékot, melyre december elejéig jogosult vagyok.
Idő közben teherbe estem, a szülés várható időpontja 2010. március vége, április eleje.
Egy ismerős bejelentene vállalkozásába, hogy jogosult legyek TGYÁS-ra, Gyed-re.
Mikortól kellene bejelentenie? Milyen összeggel - azt szeretném ha a vállalkozó kiadása ne legyen több a szükségesnél? Alkalmazhat 4 órás munkaviszonyban is? A bejelentés után elmehetnék táppénzre a szülésig? A táppénz milyen terheket ró a vállalkozóra?
Meddig kell bejelentve lennem? Mikor és milyen módon szüntethető meg a munkaviszony?

Válaszokat előre is köszönöm!

Tisztelt szakértő! Gyeden lévő kismama vagyok, a cégemtől kaptam postán egy adatlapot,miszerint a gyed idejére fizetésnélküli szabadságot akarnak velem kiíratni.Töltsem ki, írjam alá és postázzam vissza nekik. Ezzel mi a céljuk? Ha kitöltöm ha nem, mire számíthatok ? Köszönettel várom válaszát! --------

• Válasz:

Igen, töltse ki, írja alá és postázza vissza.

Nem kell megijedni, a munkáltató jogszerűen jár el,
ugyanis ha szülő GYED ellátást szeretne igénybe venni, akkor az csak akkor folyósítható, ha arra az időre a dolgozó írásban fizetésnélküli szabadságot kér.

Ezen kérelemre a munkáltató azt köteles engedélyezni.

Az egészségbiztosító, vagy a munkahelyi tb. kifizetőhely csak ezen engedély bírtokában folyósíthat GYED ellátást, ezzel igazolja ugyanis a munkáltató (és a dolgozó), hogy a GYED ideje alatt a GYED ellátáson kívül nem kap munkabért.

• 1992. évi XXII. törvény

a Munka Törvénykönyvéről

138. §. (5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg

1. a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;

Arra számíthat, hogy a GYED igényét elbírálják és az ellátását folyósítják.

Amennyiben további kérdése van, vagy valamiben bizonytalan keresse fel a REP PEEO Osztályvezetőjét, aki készséggel segít. ---------

Végül néhány hasznos információ, hátha tud használni vagy most, vagy egy későbbi ügyben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is.

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

Tisztelt szakértő! Gyeden lévő kismama vagyok, a cégemtől kaptam postán egy adatlapot,miszerint a gyed idejére fizetésnélküli szabadságot akarnak velem kiíratni.Töltsem ki, írjam alá és postázzam vissza nekik. Ezzel mi a céljuk? Ha kitöltöm ha nem, mire számíthatok ? Köszönettel várom válaszát! --------

• Válasz:

Igen, töltse ki, írja alá és postázza vissza.

Nem kell megijedni, a munkáltató jogszerűen jár el,
ugyanis ha szülő GYED ellátást szeretne igénybe venni, akkor az csak akkor folyósítható, ha arra az időre a dolgozó írásban fizetésnélküli szabadságot kér.

Ezen kérelemre a munkáltató azt köteles engedélyezni.

Az egészségbiztosító, vagy a munkahelyi tb. kifizetőhely csak ezen engedély bírtokában folyósíthat GYED ellátást, ezzel igazolja ugyanis a munkáltató (és a dolgozó), hogy a GYED ideje alatt a GYED ellátáson kívül nem kap munkabért.

• 1992. évi XXII. törvény

a Munka Törvénykönyvéről

138. §. (5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg

1. a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;

Arra számíthat, hogy a GYED igényét elbírálják és az ellátását folyósítják.

Amennyiben további kérdése van, vagy valamiben bizonytalan keresse fel a REP PEEO Osztályvezetőjét, aki készséggel segít. ---------

Végül néhány hasznos információ, hátha tud használni vagy most, vagy egy későbbi ügyben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is.

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

FöMö:

Már többször esett szó arról, hogy nem ajánlott egy ismerőshöz bejelenteni magad, mert az utóbbi időben egyre szaporodik azon esetek száma, amikor a REP utólag érvényteleníti a biztosítási jogviszonyt, és akkor nem jár semmi.

FöMö

Tisztelt Szakértők!
A segítségüket szeretném kérni.

2004-től álltam alkalmazotti jogviszonyban egy cégnél, 2009. március 16.-án közös megeggyezéssel a munkaviszony megszünt.(2009¬. évre márc. 16-ig kifizetett bruttó munkabérem: ~925.000 Ft)
2009. március 18-án jelentkeztem a munkaügyi központban, azóta kapom az álláskeresési járadékot, melyre december elejéig jogosult vagyok.

Idő közben teherbe estem, a szülés várható időpontja 2010. március vége, április eleje.
Egy ismerős bejelentene vállalkozásába, hogy jogosult legyek TGYÁS-ra, Gyed-re.

Mikortól kellene bejelentenie?

Válasz: Ha táppénzt is szeretne a szülés előtt, akkor célszerű december elején, de az álláskeresési járadék lejáratát követő 30 napon belül. Amennyiben nem létesít 30 napon belül jogviszonyt táppénzt csak annyi napra kaphat, ahány napot dolgozik/dolgozott az új munkahelyen!!

Milyen összeggel – azt szeretném ha a vállalkozó kiadása ne legyen több a szükségesnél?
Válasz: Max. 143.000 Ft-al.

Alkalmazhat 4 órás munkaviszonyban is? Válasz: Igen.

A bejelentés után elmehetnék táppénzre a szülésig? Válasz: Ha legalább 1 napot dolgozott igen.

A táppénz milyen terheket ró a vállalkozóra? Válasz: A táppénz bruttó összegének az 1/3-át kell befizetnie, illetve a keresőképtelenség elején az időarányos betegszabadságos bér+járulékai.

Meddig kell bejelentve lennem? Célszerű bejelentve maradni a THGY és a GYED lejártáig, de a szülést követő nappal is kijelenthet.

Mikor és milyen módon szüntethető meg a munkaviszony? Pl. Közös megegyezéssel a fent javasolt időpontban.

Válaszokat előre is köszönöm! -------------

1.Kérdéseidre a válaszokat közvetlenül azok után megadtam.

2.Bármit teszel egyeztess a REP PEEO osztályvezetőjével, vagy egy hozzáértő ismerős könyvelővel….

3.A szívességi bejelentést a REP vizsgálhatja. Ez az általad leírtak alapján az, sőt ezen túlmenően kimeríti a munkajog nem rendeltetésszerű használatát, illetve a joggal való visszaélés fogalmát is ezért némi információ:

A jogszabály nem tiltja, hogy valaki a rokonánál, ismerősénél, családtagjánál (férjénél, apósánál, testvérénél stb.) dolgozzon.

Az elmúlt években azonban miután tömeges méreteket öltött a „pár napos” bejelentést követően benyújtott, kiemelkedően magas bért tartalmazó THGY igény az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya, illetve a REP-ek Ellenőrzési Osztályai kiemelten kezdték kezelni és ellenőrizni ezeket az úgynevezett "szívességi bejelentés" gyanús ügyeket, ezért előfordulhat, hogy a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Pénzbeli Ellátási Osztálya az igény elbírálása során esetedben is felkéri a REP Ellenőrzési Osztályát arra, hogy a munkáltatónál tartson átfogó, vagy cél ellenőrzést és vizsgálják, hogy a munkát felvetted-e, ténylegesen dolgoztál-e?

Ezt a REP a Tbj-ben (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény) és az Eb. (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.) törvényekben kapott felhatalmazás alapján, a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.) törvény szerint eljárva megteheti.

Arra a kérdésre keresik a választ, hogy a felek (azaz te és a rokon, vagy ismerős vállalkozó) munkajogot rendeltetésszerűen használták-e, vagy csak szívességből, kizárólag a magasabb összegű készpénzellátás megszerzése érdekében történt a munkaszerződés megkötése, majd a bejelentés, illetve hogy történt e jogsértés, vagy joggal való visszaélés?

Ennek keretében –többek között- vizsgálni fogják a többi, hasonló munkakörű dolgozó bérét. Feltesznek olyan kérdéseket, hogy mi indokolta a Te "nagyon magas" béredet, miközben a többi, hasonló munkakörben és régebben ott dolgozó alkalmazott csak a minimálbért keresi; így hogy valósul meg a Munka Törvénykönyvében (1992. évi. XXII. törvény) található egyenlő munkáért egyenlő bér elve (feltűnő az is, ha a vállalkozásban legnagyobb terhet viselő vállalkozó is csak minimálbéren van bejelentve, miközben Te, mint pár napja tapasztalatlanul, esetleg kezdőként ott dolgozó „egyszerű alkalmazott” ennek többszörösét pl. 150.000Ft/hó keresed), ha eddig ezen vállalkozónak nem volt alkalmazottja mi indokolta a felvételedet, ha elmész szülni felvett-e helyetted valakit „erre a nagyon fontos feladatra”, az mennyit keres....... stb.

A terhesen, pár napra történő foglalkoztatás felvet-e magzatvédelmi aggályokat? Azt az adott munkát 8-9 hónapos terhesen el lehet-e látni? (Ilyen esetekben nem szerencsés, ha az orvosi dokumentációkból kiderül, hogy veszélyeztetett terhes vagy és úgy áltál munkába, vagy ha olyan munkakör van megjelölve a munkaszerződésben, amit terhesen nyilvánvalóan nem lehet végezni….)

Az ellenőrzés keretén belül vizsgálják (vizsgálhatják), hogy a foglalkoztató az elmúlt 5 évben eleget tett-e - saját maga és az esetleges dolgozói után- a járulékfizetési kötelezettségének, mindenkit határidőben bejelentett-e, az előírásoknak megfelelően vezeti-e az előírt nyilvántartásokat stb.?

Ha hiányosságot találnak és szükséges határozatot hoznak, köteleznek, ha az jogilag megalapozott bírságolnak, a hatáskörükbe nem tartozó hiányosságok esetén gyakorolják a szignalizációt (Ket.94.§.), azaz értesítik a feltárt hiányosságokról a hatáskörrel rendelkező többi közigazgatási szervet pl. APEH, Munkaügyi Felügyelőség, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, ÁNTSZ, Nyugdíjigazgatóság, Jegyző stb.

Tanács: Ha mégis ezt választod/választjátok ezekre a kérdésekre (és sok hasonlóra) készüljetek fel, legyen több olyan tanú aki igazolja, hogy azt az adott munkát amire felvettek azt Te tényleg végezted, az se baj, ha van olyan okmány, ami ezt minden kétséget kizáróan igazolja (pl. ha bolti eladóként dolgoztál akkor jó ha van erről az időről általad eladóként kiállított ÁFÁ-s számla, általad aláírt beszállítói okmányok... stb. Persze ha ezt bizonyítékként jelölitek meg előfordulhat, hogy az egész tömböt végignézik és ha abban jogsértő hiányosságot találnak további szükséges intézkedés megtétele céljából természetesen értesítik az állami adóhatóságot…)

A hatósági eljárás során meghallgathatják a munkatársaidat, illetve minden olyan személyt, akinek a tanúvallomása a döntés szempontjából releváns lehet. (Lásd Ket. 50.§., azaz a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni…. A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt…53.§. az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható….56.§. A tényállás tisztázása érdekében szemle rendelhető el, azaz megnézhetik, hogy hol dolgoztál. Ennek keretében megnézik, hogy ha pl. ügyintézőként voltál foglalkoztatva van-e abban az irodában pl. annyi íróasztal, illetve számítógép ahány személynek ott dolgozni kell, illetve a látottakat összevetik a tanúk tanúvallomásaival… A tanúk ha lehet ne legyenek rokonok, hogy ne lehessen őket elfogultsággal vádolni és erre hivatkozva nehogy figyelmen kívül hagyják a tanúvallomásukat.

Hangsúlyozom a jog a családtagnál, ismerősnél stb. történő foglalkoztatást nem tiltja, de a joggal való visszaélést, a munkajog nem rendeltetésszerű használatát, az adó (és TB.) csalást igen, tehát a ha "csak" bejelentenek, de nem dolgozol azt nagyon nem javasolom.

Üdv. :)

Lehet, hogy előzőleg, rossz helyen érdeklődtem???? :)

"Üdvözlök mindenkit!

Mivel nem találtam hasonló témát korábbról, ezért kérném hozzáértők segítségét.
2009. 07.25.-el lejárt a GYES, igényemet GYET-re 07.26.-tól továbbítottam az illetékes szerveknek.

Időközben fejembe vettem, ha már munkalehetőség nincs, akkor képzem magam és regisztráltam mint munkanélküli egy esetleges támogatott képzés reményében.

Kérdéseim:

* A GYET ill. a majdani mn.járadék/segély kizárják-e egymást?
* Ha a munkaügyi központ tud támogatott képzést ajánlani, önköltségi áron végezhetek-e emellett bármilyen más tanfolyamot, iskolát…?
* A GYES mellett másodállásban vállalkozó voltam, ez a GYET mellett is így maradhat? (kereső tevékenységet jelenleg nem folytatok)"

A válaszokat előre is nagyon köszönöm! Judy

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg több mint 10 éve dolgozom veszélyes munkahelyen és ezzel együtt fél éve másodállásom is van (megbízási szerződéssel). Ha teherbe esnék a főállásomból táppénzre kell mennem a munkakör miatt, viszont a másik munkám el tudnám látni. Megtehetem-e táppénz mellet. Ezt a munkát a szülés után is el tudom végezni. Hogy csináljam, hogy a legjobban jöjjek ki belőle? GYED mellet nem dolgozhatok, mehetek rögtön GYES-re? Megéri egyáltalán?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt szakértö!

Szlovákiai munkavállalóként dolgozom egy multi cégnél 2004 februártól.Jelenleg táppénzen lévö kismama vagyok,a babát január elejére várjuk.A cég szeptember vagy október végével megszünik.Nem tudom hogy ilyen esetben mire vagyok jogosult.Nem fog járni a táppénz és gyedet sem fogok kapni?A családi pótlékot igényelheti az apa is?(magyar álllampolgár és nem vagyunk összeházasodva)
Köszönöm a válaszát

Szép estét!
Tényleg nincs senki aki segíteni tudna?

Tisztelt szakértö!

Szlovákiai munkavállalóként dolgozom egy multi cégnél 2004 februártól­.Jelenleg táppénzen lévö kismama vagyok,a babát január elejére várjuk.A cég szeptember vagy október végével megszünik.Nem tudom hogy ilyen esetben mire vagyok jogosult.Nem fog járni a táppénz és gyedet sem fogok kapni?A családi pótlékot igényelheti az apa is?(magyar álllampolgár és nem vagyunk összeházasodva)
Köszönöm a válaszát

---------

Amennyiben szlovák állampolgárként a Magyar Köztársaság területén munkaszerződéssel végzel munkát, (sőt életvitelszerűen a gyermek apjával itt is élsz), úgy a hatályos EU jogszabályok -a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14-i 1408/71/EGK Rendelet és a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó 1972. március 21-i 574/72/EGK Rendelet szerint kell eljárni a táppénz, THGY, GYED és munkanélküli ellátások megállapításánál.

Ennek értelmében táppénzre és munkanélküli ellátásra a magyar biztosítási jogviszony (munkaviszony alapján vagy jogosult.

Táppénzt a munkaviszony tartama alatt és a cég megszűnését követően , "passzív jogon" további 30 napig kaphatsz.

Jogosult lehetsz továbbá ezt követően Magyarországon munkanélküli ellátásra a magyarországi megszűnt biztosítás (munkaviszony alapján).

Ezt követően mivel a munkanélküli ellátás (az álláskeresési járadék) biztosítási idő, ha az egyéb feltételeknek megfelelsz kaphatsz passzív jogon THGY ellátást is. Ha az lejár és ismét igényled egy kis időre a munkanélküli ellátást akár GYED-re is jogosultá válhatsz.

Itt azonban már releváns lehet az életvitelszerű tartózkodás helye is. Lásd az alábbi példákat.

A szabályozás nem túl egyszerű, mert a TB területén nem valósult meg a jogharmonizáció, csak un. jogkoordináció történt, ezért bármit teszel beszéld át személyesen szakemberrel, azaz a REP PEEO, MÁK KMRIG és a Munkaügyi Központ illetékes osztályvezetőjével.

Végül egy kis összefoglaló az EU TB jogosultságról azzal, hogy főszabály szerint (Gyed, GYES, CSP. témában a legilletékesebb a Közép-magyarországi Magyar Államkincstár Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 1115 Budapest Bartók béla út 120 (a cím időközben változhatott tájékozódj az internetről) azaz végső esetben ott tudnak segíteni eligazodni az EU TB. útvesztőiben.

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, árúk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve.

Ezeket az EU alapszerződései teszik lehetővé. Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14-i 1408/71/EGK Rendelet és a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó 1972. március 21-i 574/72/EGK Rendelet.

Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát)

Ezért:
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó jogszabályok , a 1408/71/EGK rendelet és az 574/72/EGK rendelet) határozzák meg.

A 1408/71/EGK rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.

Mindezek alapján a család életvitelszerű tartózkodásának a helye, illetve a kereső tevékenység folytatásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.

A 1408/71/EGK rendelet családi ellátásokat koordináló VII. fejezetében foglaltak alapján amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.

Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (OEP Állásfoglalás, 2007. január)
A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár.

Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat egységként kezeli.

A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot, a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást is.

Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel.

(Egyértelmű, hogy a különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.

Más tagállamban bekövetkezett keresőképtelenség igazolása pénzbeli ellátások igénybevétele esetén:
Amennyiben a magyar biztosított egy másik EGT tagállamban való tartózkodása alatt kórházi ellátásban vagy járó beteg ellátásban részesül és keresőképtelen, és ezen keresőképtelenségére Magyarországon pénzbeli ellátást igényel, abban az esetben ennek igazolására az E 115 jelű formanyomtatványokat csatolni kell az igénybejelentéshez.

Amennyiben a biztosított külföldön ismételten keresőképessé válik, ezt a tényt a külföldi biztosító az E 118 jelű nyomtatványon közli.

Amennyiben a biztosított hazatérésekor már nem keresőképtelen, ő dönt arról, hogy a külföldi biztosító által kiállított E 115, illetve az E 118-as nyomtatvány benyújtásával a keresőképtelenség teljes időtartamára, vagy csak egy részére igényel-e táppénzt. Ilyen esetben a folyósító szervnek, a külföldi biztosító által kiállított E 115 jelű nyomtatványt úgy kell tekintenie, mintha az a 102/1995 (VIII. 25) Korm. rendelet alapján kiadott „Orvosi igazolás keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” című igazolás lenne.

Megjegyzés: az E jelű nyomtatványokat minden esetben a nyomtatványt kibocsátó ország hivatalos nyelvén állítják ki. Tekintve azonban, hogy a nyomtatványok mezőinek számozása és külalakja azonos, az egyes mezőkben közölt tények és adatok a kérdéses nyomtatványok magyar változata alapján beazonosíthatók, melyeket célszerű e célból a munkáltatóknak a Megyei Egészségbiztosítási Pénztáraktól beszerezniük.

Külföldi biztosítási idők beszámítása pénzbeli ellátások igénylése esetén:
Általános főszabály, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a biztosított számára a biztosítása szerint illetékes teherviselő folyósítja.
Ha a magyar szabályok szerint nyújtandó pénzbeli ellátás megállapításához szükséges figyelembe venni a külföldi (másik EGT tagállamban) biztosításban töltött időket is, akkor a kifizetőhely az illetékes külföldi biztosító nevének és címének valamint a biztosított adatainak megjelölésével a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár közreműködésével kérheti a külföldi (pénzbeli ellátásokra jogosító) biztosítási idők igazolását. (A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a magyar nyelvű E 104 jelű nyomtatvány segítségével keresi meg a külföldi biztosítót).

A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/ EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás hatálya alá tartozó személynek az igénybejelentéshez csatolni kell az E104-es számú nyomtatványt, amelyet az illetékes biztosítójától szerezheti be.

Terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj igénylése esetén a 1408/71/ EGK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó személyeknek csatolni kell a külföldön bekövetkező szülés tényét igazoló E001 számú nyomtatványt.

Megjegyzés: amennyiben a pénzbeli ellátás kizárólag a magyar szabályok alkalmazásával is megállapítható, akkor csak a magyar szabályok szerint fennálló biztosítási időket kell figyelembe venni. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a magyar pénzbeli ellátások alapját kizárólag a magyarországi kereset (illetőleg az Ebtv. vonatkozó kisegítő szabályainak megfelelő összeg) képezheti!

A Munkanélküli ellátásokra vonatkozó rendelkezések:
A szociális biztonsági rendszerek koordinációja a tagállamok eltérő jogszabályi hátteréből adódó és a gyakorlatban tényleges hátrányt előidéző akadályok elhárítását szolgálja.

A koordinációs rendeletek a munkanélküli ellátás igénylésével kapcsolatban a következő szabályokat tartalmazzák:

Főszabályként a migráns munkanélküli a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamban munkanélküli ellátást igényelhet, ha abban a tagállamban legalább 1 hónapon át dolgozott.

A tagállam a munkanélküli ellátást a saját állampolgáraira irányadó szabályozás szerint nyújtja.

Ez vonatkozik a biztosítási alapú rendszerekre (ilyen a magyar rendszer is, hiszen munkáltatói és munkavállalói járulékot fizetünk a járadékért cserébe), de a kifejezett járulékhoz nem kötött rendszerekre és ellátásokra is (például Írországban).

Továbbá, ha egy tagállami szabályozás azt írja elő, hogy egy év biztosítási idő szükséges a munkanélküli ellátás igénybevételéhez, akkor a munkanélkülivé válás szerinti tagállamnak nem csak az abban a tagállamban eltöltött időt kell az egy évi biztosítási időbe beleszámítania, hanem a más tagállamokban töltött időt is, amennyiben a munkanélküli az illetékes tagállamban nem rendelkezik a szükséges idővel.

A jogosultság megállapításának tehát az összeszámítás elve szerint alapját képezik a más tagállami biztosítási idők is.

A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe. A nyomtatványt a munkanélküli járadék iránti kérelemhez kell csatolni.

A koordinációs rendelet 68. (1) cikke előírja, hogy a járadék kiszámításánál a munkanélkülivé válás tagállamának csak azt az átlagkeresetet kell alapul vennie, amelyet az illető személy abban a tagállam kapott, ahol munkanélkülivé vált. ------

Ausztria, Svédország, Németország stb. esetedben behelyettesíthető Szlovákiával.Tudom, hogy bonyolult és az én ismereteim is hiányosak, ezért javasolom szakember segítségének a kérését. --------------

A munkanélküli ellátásról való THGY és GYED jogosultságot megtalálod a korábbi hozzászólásaimban. ----------

Végül néhány hasznos információ, hátha tudod használni vagy most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is.

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

Tisztelt Dödölle1!

Nagyon köszönöm a válaszodat.Elég rosszkor jött hogy a cég megszűnik.És ezek szerint akkor nem is kaphatok Magyarországról semmilyen juttatást sem,mert nem Magyarországon élünk.
Köszönöm

Nagyon köszönöm a válaszodat.Elég rosszkor jött hogy a cég megszűnik.És ezek szerint akkor nem is kaphatok Magyarországról semmilyen juttatást sem,mert nem Magyarországon élünk. Köszönöm ----------

• De igen. Azzal kezdtem, hogy legjobb tudomásom szerint táppénzt és munkanélküli ellátást a magyar jogviszonyod alapján, Magyarországról kaphatsz.

Ezen állításomat az alábbiak alapozzák meg:

A koordinációs rendeletek a munkanélküli ellátás igénylésével kapcsolatban a következő szabályokat tartalmazzák:

Főszabályként a migráns munkanélküli a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamban munkanélküli ellátást igényelhet, ha abban a tagállamban legalább 1 hónapon át dolgozott. ------------

Táppénzt a munkaviszony tartama alatt és a cég megszűnését követően , „passzív jogon“ további 30 napig kaphatsz. Erről a hatályos magyar Ebtv. rendelkezik. --------

A Csp, Thgy, GYED, jogosultsággal kapcsolatosan azonban mivel megszűnt a jogviszonyod és életvitelszerűen sem laksz/laktok Mo-on ezen ellátásokra –hiányos ismereteim szerint- nem leszel jogosult, de azért feltétlenül javasolom a Közép-magyarországi Magyar Államkincstár Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának osztályvezetőjét személyesen (esetleg levélben) megkeresni és tőle érdeklődni.

Üdv. :)