GYED,GYES, táppénz

Ha van mögötte munkaviszony is, akkor igen.

Tisztelt Szakértő!

Remélem egyedi a problémám,más munkahelyen rugalmasabban kezelik az alkalmazott-jelen esetben- szülő nő ügyeit.

Röviden: 2 hónapja szültem, június 11.-én.
TGYÁS-ra mennék ettől a naptól kezdve, de sajnos a munkahelyemen a mai napig (Július 31) nem töltötték ki az igényléshez szükséges papírjaimat,így ebből az következik,hogy nem is tudtam még leadni sem az igénylésemet.Logikus,hogy így bevételem sincs erre az időszakra, bár ugye mindenki pénzből él..

Többszöri telefon,kérés és rá kérdezés ellenére sem történt érdemi változás ,így az lenne a kérdésem,jogilag lehetne valami tenni? Vagy ölbe tett kézben várjam,amíg egyszer csak történik végre valami-azaz megkapom a papírjaimat, végre leadhatom?
Kicsit diszkriminációként élem már meg ezt az egész helyzetet..

Válaszukat várva köszönettel!

Tisztelt szakértő!

Jelenleg gyesen vagyok és 1 hónapja megszünt a munkaviszonyom. A cég csődje miatt.
2010.03.-hóig kapom még a gyest.Állítolag ez is biztositási jogviszonynak minősül.?Munkanélkülit csak gyes után igényelhetek?
Elvileg dolgozhatok 8-6 órában a gyes mellett is.
Ha esetleg fél éven belül teherbe esem, és életbe lép a 2010. áprilisától a gyed törvény. Akkor nekem mi alapján állapítják meg a gyed-et? Jogosult leszek az ellátásra, ha közben volt megszakítás a gyes alatt a munkaviszonyomban, és nem lesz meg a 365 nap? Vagy a gyes is folytonos munkaviszonynak felel meg? Mi a minimum gyed összege? Vagy olyankor már csak gyest kapok 2 évig?
Most kicsit káoszban vagyok,kérem segítsenek.
Előre is köszönöm a választ.

Üdvözletem,

A kérdésem az lenne, hogy kaphatok-e gyedet?Ha igen hol igényeljem( munkáltató,munkaügyikp, tb)?

A baba 2009.02.24-én született.
Jelenleg Tgyást utal a munkáltató, kb most hó közepén telik le a 168 nap(ha egyáltalán ennyi a tgyás).
Mivel határozatlan szerződésem próbaideje alatt derült ki a terhesség, a munkáltató határozottra módosította azt.
A pici születése után 2009.03.01-el szűnt meg a munkaviszonyom.
Az előző munkaviszonyom több éves volt és a váltás megszakítás nélkül történt meg.

A válaszokat előre is köszönöm.

Üdvözletem,

A kérdésem az lenne, hogy kaphatok-e gyedet?Ha igen hol igényeljem( munkáltató,mun­kaügyikp, tb)?

A baba 2009.02.24-én született.
Jelenleg Tgyást utal a munkáltató, kb most hó közepén telik le a 168 nap(ha egyáltalán ennyi a tgyás).
Mivel határozatlan szerződésem próbaideje alatt derült ki a terhesség, a munkáltató határozottra módosította azt.
A pici születése után 2009.03.01-el szűnt meg a munkaviszonyom.
Az előző munkaviszonyom több éves volt és a váltás megszakítás nélkül történt meg.

A válaszokat előre is köszönöm.

-------------

Válasz:

1.A megadott adatok alapján kaphatsz.

2. a GYED igényt a volt foglalkoztatónál kell igényelni. (Ha jól értem a THGY-t is ők folyósíják, azaz a volt munkáltatónál működik TB kifizetőhely.)
A kifizetőhelyi ügyintéző minen kérdésedre válaszol, segít az igény érvényesítésében.

Amennyiben mégsem tenné a REP PEEO Osztályvezetőjétől kérhetsz további segítséget. ---------

Végül néhány hasznos információ, hátha tudod használni most, vagy a későbbiekben.

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is.

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

„Tisztelt Szakértő!

Remélem egyedi a problémám,más munkahelyen rugalmasabban kezelik az alkalmazott-jelen esetben- szülő nő ügyeit.

Röviden: 2 hónapja szültem, június 11.-én.
TGYÁS-ra mennék ettől a naptól kezdve, de sajnos a munkahelyemen a mai napig (Július 31) nem töltötték ki az igényléshez szükséges papírjaimat,így ebből az következik,hogy nem is tudtam még leadni sem az igénylésemet.Lo­gikus,hogy így bevételem sincs erre az időszakra, bár ugye mindenki pénzből él..

Többszöri telefon,kérés és rá kérdezés ellenére sem történt érdemi változás ,így az lenne a kérdésem,jogilag lehetne valami tenni? Vagy ölbe tett kézben várjam,amíg egyszer csak történik végre valami-azaz megkapom a papírjaimat, végre leadhatom?
Kicsit diszkriminációként élem már meg ezt az egész helyzetet..

Válaszukat várva köszönettel!

--------------

1. Panasszal fordulhatsz az OEP főigazgatójához, a REP Igazgatójához, illetve az állampolgári jogok országgyűlési biztosához.
(Mindhármat javasolom)

2. Amennyiben a fopglalkoztató, vagy a megbízottja nem fellelhető, vagy a szükséges okmányok kiállításától elzárkózik, úgy az igény a REP-hez is benyújtható, viszont ezen tényeket írásban (levélben) szükséges közölni a REP Igazgatójával kérve, hogy az elbíráláshoz szükséges okmányokat/adatokat REP ellenőrök útján, hatósági eljárás keretében szerezze be.

(A levélben le kell írni, hogy ki, mikor, milyen indokkal tagadta meg a jogszabályi kötelezettség teljesítését. Ennek alátámasztására célszerű tanúkat is megjelölni.)

Ilyen tartalmú levél hiányában a REP Pénzbeli Ellátási Osztálya az igényt visszaküldi az igénylőnek azzal, hogy az hiányos és az igényt az előírásoknak megfelelően a volt foglalkoztatójánál adja le.

Az igényérvényesítéssel kapcsolatban részletes tájékoztatást a REP PEEO Osztályvezetőjétől kaphatsz.

Mindezek jogi alapja:

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§., amely kötelezően előírja a REP-nek az ügyfelek tájékoztatását.
Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

3.Végül bemásolom az egyik régebbi hozzászólásom néhány részletét, azzal, hogy az nem vonatkozik minden pontjában rád, de elolvasása hátha segít vagy most, vagy egy későbbi ügyed elintézésében, illetve a panasz megfogalmazásában.....

• Három közigazgatási szervtől lehet segítséget kérni.

Az egyik az APEH, a másik az OMMF, a harmadik pedig az OEP.

Az általad/Ön által elmondottak szerint a foglalkoztató/volt foglalkoztató súlyosan megsértette a munkajogi és az azzal kapcsolatos egyéb jogszabályokat (pl. Munka Törvénykönyvének a munkabér fizetési, a Járulék, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény bejelentési kötelezettség teljesítésére stb. vonatkozó szabályokat), ezért - a fentieket egy kicsit részletesebben leírva és az azt alátámasztó bizonyítékokat is ismertetve- írásban panasszal fordulhatsz

1. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Elnökéhez Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

• A 295/2006. (XII.23.) Korm rendelet 1. § (4) bekezdése értelmében "Az OMMF-et a miniszter által kinevezett elnök vezeti,..."

2. OEP Főigazgatójához
1139 Budapest, Váci út 73/A |
Telefon: 06-1-350-2001 | Fax: 06-1-298-2413 |
és az

3. Az állami adóhatósághoz (APEH elnökéhez)
1132 Budapest, Váci út 48/C-D
1438 Budapest, Pf. 511

(A címek változhatnak ezért javasolom benyújtás előtti tájékozódást)

Jó tudni, hogy az ügyfél bejelentése alapján indult hatósági ellenőrzés eredményességét nagymértékben segíti, ha a bejelentő minél részletesebben leírja a tényállást (pl. mikor, milyen körülmények között jött létre a be nem jelentett jogviszony, melyik vezető, vagy ügyintéző vette fel, bocsátotta el, milyen okmányok kiadását tagadták meg, vagy milyen okmányokat nem kapott meg – pl: munkaszerződés, „bérpapír”, a levont és befizetett járulék összegét tartalmazó igazolás, harmónika szerű TB igazolvány, szigorú számadású jövedelemigazolás stb. -…) fontos, hogy csatolják a jogviszony létrejöttét alátámasztó okmányok -pl. munkaszerződés- fénymásolatát, illetve bármilyen olyan okmányt, ami a panaszos „igazát” támasztja alá, valamint fontos megjelölni azokat a személyeket, akik szükség esetén a panaszban szereplő tényeket tanúvallomásukkal is igazolni tudják.
Ha a panasz arra irányul, hogy a foglalkoztató levonta ugyan a magánnyugdíj pénztári tagdíjat, de azt hónapok óta nem utalta át az APEH-on keresztül a magánnyugdíj pénztárnak, akkor: Értesíteni kell az állami adóhatóságot (APEH), amely közigazgatási szerv - az ügyfél kérésére - egy cél ellenőrzést követően kikényszeríti a befizetést.
A kérelemhez (panaszhoz) célszerű csatolni a levonás tényét igazoló okmányokat ( bérpapír, bérkarton…), valamint ha lehet a magánnyugdíjpénztár igazolását/ér¬tesítését, miszerint a számládra pl.2009.01.01-óta nem érkezett tagdíj.
(Megjegyzem, hogy a fentieket elvilegvatalból“ a magányugdíjpénztár is megtehetné.)

A panaszban hivatkozhat a többször módosított, de jelenleg is hatályban lévő 1949. évi XX. törvény 64.§-ban foglaltakra, amely jogszabályi hely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül, vagy másokkal írásban panaszt terjesszen az illetékes állami szerv felé, illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltakra.

Néhány alapfogalom:

I. Közérdekű bejelentés

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Közérdekű bejelentés névvel, ill. névtelenül is megküldhető.

Amennyiben bejelentését névtelenül (nevének, postai levelezési címének feltüntetése nélkül) juttatja el a panaszos, úgy annak kivizsgálása a Ket., (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 2004. évi CXL. törvény) és közérdekű bejelentésekről rendelkező 2004. évi XXIX. törvény 142. § (6) bekezdése alapján mellőzhető. Ugyancsak mellőzhető a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés is.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 53. §-a alapján az adóhatóságot hivatali eljárása során tudomására jutott minden adat, irat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

II. Panasz

A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá.
Miután a panasz kivizsgálása személyre szabott módon történik, amelyről az érintett számára részletes tájékoztatást adnak, ezért szükséges megadni a nevét és postai levelezési címét.
A panaszt célszerű ajánlott, tértivevényes levélben elküldeni minden olyan közigazgatási szervhez, amelyiknek hatásköre van az ügyben. Előfordul, hogy egy ügyben több közigazgatási szervnek is van hatásköre, viszont mindegyik az ügynek csak abban a részében járhat el, amelyben hatásköre van.
Példa. A Munka Törvénykönyve szerint „ A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. „

Ebből az egyéb jogszabályokban előírt igazolások közé tartozik pl. a rózsaszínű TB igazolvány és a szigorú számadású jövedelemigazolás, amit ha nem ad ki a munkáltató az utolsó munkában töltött napon, úgy annak kiadásának a kikényszerítése –írásbeli panasztétel esetén- az OEP Főigazgatójának, illetve a REP Igazgatójának a feladata, viszont a ki nem adott, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt igazolások kiadásának kikényszerítése (pl. a munkakönyv helyett bevezetett „igazolás a munkaviszony megszűnésekor elnevezésű nyomtatvány” , valamint az álláskeresési járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet tartalmazó igazolás stb.), már a Munkaügyi Felügyelőség hatáskörébe tartozik, azaz az Ő feladata.

A „fekete” (bejelentés, illetve járulékfizetés nélküli) foglalkoztatás pedig egyrészt pl. az állami adóhatóságra (APEH), és más okok miatt viszont a OMMF-re is tartozik. (Az Apeh-ra azért, mert bejelenteni a dolgozókat az APEH-hoz kell, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség elmaradása (adócsalás) is az APEH hatáskörébe tartozik.)

Ugyancsak az APEH jogosult a magánnyugdíjpénztári tagdíj átutalásának elmaradása esetén eljárni, annak kikényszerítése érdekében akár hatósági intézkedéseket is foganatosítani.

A közigazgatási szerv a Ket. 20.§. (1) alapján köteles a hatáskörében és az illetékességi területén eljárni, a panaszt kivizsgálni, a jogsértő állapotot közigazgatási hatósági eszközökkel (munkáltató helyszíni ellenőrzésével, bírság kirovásával, határozathozatallal stb. megszüntetni, a panaszost megillető juttatás kifizetése, okmányok kiadása tárgyában érdemben intézkedni.
Célszerű azonban a konkrét kéréseket a panaszlevélben is megfogalmazni, mivel a közigazgatási szervek hajlamosak arra, hogy amit kifejezetten nem kérnek tőlük, bár nyilvánvaló azzal kapcsolatban nem intézkednek.

Pl. Kérem a T. Hivatalvezető ( vagy Főigazgató, Esetleg Elnök) Urat/Asszonyt, hogy az ügyemben eljárni, a panaszomat kivizsgálni, amennyiben az megalapozott, úgy a foglalkoztatót a mulasztás haladéktalan pótlására kötelezni, a bejelentésemről intézkedni, az engem megillető elmaradt munkabérem kiutalásának, illetve a jogszabály által előírt okmányok kiadása, magánnyugdíjpénztári tagdíja átutaltatása stb. tárgyában a szükséges intézkedéseket megtenni, az esetleges jövőbeni hasonló jogsértés elkerülése érdekében a foglalkoztatóval szemben hatósági eszközökkel fellépni, az ügyintézési idő be nem tartásából eredő alkotmányos visszásságot megszüntetni, a határidőben hozott döntéshez, illetve a tisztességes ügyintézéshez való jog érvényesülése érdekében a panaszoltnál eljárni szíveskedjen! (A panasz tárgyától függően tetszés szerint variálható)

A fentieket alátámasztó jogszabályi helyek közül néhány a teljesség igénye nélkül:
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről Eljárás a munkaviszony megszűnése,illetve megszüntetése esetén:
97. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.

(2) A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Ha a munkaviszony

1. a próbaidő alatt azonnali hatállyal,
2. rendkívüli felmondással,
3. azonnali hatályú közös megegyezéssel,
4. a 94. §-ban foglalt lehetőség alkalmazásával, vagy
5. a 101. § (1)-(2) bekezdése szerint

szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni.
(3)

98. § (1) A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú igazolást állít ki.

(2) Az igazolás tartalmazza:

1. munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
2. a munkavállaló TAJ számát;
3. a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát;
4. a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját;
5. a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát;
6. a munkavállaló 95. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.

(3) A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tartozás nem terheli.
(4) Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.

Javaslom tehát, hogy a panaszodat –a körülményeket, előzményeket- részletesen leírva küld meg mind a 3 közigazgatási szervnek és kérd, hogy

1. A jogellenes állapotot szüntessék meg,
2. A jogszabályoknak szerezzenek érvényt,
3. A mulasztásért/jogsértésért a foglalkoztatót/volt foglalkoztatót szankcionálják,
4. Az „igazolás a munkaviszony megszűnésekor elnevezésű nyomtatvány”-t,
5. Az Igazolvány az egészségbiztosítási ellátásokról elnevezésű nyomtatványt,
6. A Munkanélküli ellátáshoz szükséges nyomtatványt,
7. A szigorú számadású Jövedelemigazolás nyomtatványt
8. egyéb okmányokat (szükség szerint kiegészíthető)

a munkáltatótól szerezzék be, valamint kötelezzék az elmaradt munkabéredet és a szabadságmegváltást –tekintettel a késedelemre- kamatostól (a jegybanki alapkamat kétszeresével) történő haladéktalan kifizettetésére. (A panasz tárgya szerint ez is tetszés szerint variálható, kiegészíthető.) ---------------------

• 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól:

Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási hatósági eljárás

• a demokratikus jogállamtól elvárható módon és mértékben juttassa érvényre az ügyfelek jogait, a kötelességek teljesítése pedig túlnyomórészt önkéntes jogkövetés útján történjék,
• az általános szabályok elsődlegességének érvényesítésével garanciális keretbe foglalja a különös eljárási szabályokat,

a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.

(3. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül.

(2) A közigazgatási hatóság:

1. a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból rendeli el,
2. hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie,

4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog ….

20. § (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni.

Az eljárás megindítása 29. § (1) A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (a továbbiakban együtt: kérelem) vagy hivatalból indul meg. A tényállás tisztázása 50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Tanú és hatósági tanú 53. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. --------------------------------

2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról

A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.

(2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.

(3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.

(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.

142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.

(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.

(3) Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgathatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi.

(4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - köteles a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni.

(5) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.

(6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.

(7) A panasz vizsgálata mellőzhető a (6) bekezdésében említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell

1. a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
2. a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
3. az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
4. indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

(2) A panaszost, illetőleg a bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

(3) A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

(4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követetett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak. -----------------------------------

1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA: 64. §. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. -------------------------------------

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

UP...

bkszik # e-mail 2009.08.03. 07:10 Üdvözletem,

A kérdésem az lenne, hogy kaphatok-e gyedet?Ha igen hol igényeljem( munkáltató,mun­kaügyikp, tb)?

A baba 2009.02.24-én született.
Jelenleg Tgyást utal a munkáltató, kb most hó közepén telik le a 168 nap(ha egyáltalán ennyi a tgyás).
Mivel határozatlan szerződésem próbaideje alatt derült ki a terhesség, a munkáltató határozottra módosította azt.
A pici születése után 2009.03.01-el szűnt meg a munkaviszonyom.
Az előző munkaviszonyom több éves volt és a váltás megszakítás nélkül történt meg.

A válaszokat előre is köszönöm.

Kedves bkszik!

Neked is válaszoltam a kérdéseidre. (mind a kettőre.)

A görgetősávot használva megtalálod a kérdésedet és alatta a válaszomat.

Üdv. :)

Tisztelt Szakértő!

A kérdésem a következő:

Gyeden voltam itthon első gyermekemmel, november eljére várjuk a másikat. A munkahelyem azt javasolta hogy július közepétől menjek táppénzre (mivel két hónapra amúgy sem tudnak munkát biztosítani nekem) a tv-i változások miatt ezért a gyed lejárta előtt 2 héttel fel is mondtam azt. Igy jelenleg táppénzen vagyok. Ma voltam a háziorvosnál és szóba került hogy belföldi utazásra készülünk, mire az aszisztense azt mondta hogy ezt nem szabad nem tehetem meg hogy elmegyek otthonról mert bármikor azonnal behivhatnak ellenőrzésre?

Ez valóban igy van hogy ha szólnak azonnal be kell mennem? És ha igen akkor ennek mennyi az esélye? Ez azt jelenti hogy kismamaként kis sem mozdulhatok itthonról?

Köszönöm a válaszát!!!!

Nagyon köszönöm.

Megleltem a válaszokat az információáradatban.

:-)

Tisztelt szakértő!

A kérdésem a következő:

Táppénzen lévő munkavállalót alkalmazhat e új munkáltató?
Álláskeresési támogatás összege befolyásolja-e a később folyósított Gyed összegét?

A háttér:

2008-ban 30 napot meghaladóan nem volt biztosítási viszonyom, ezáltal nem folyamatos. 2008 aug. 16-tól közalkalmazotti határozott idejű kinevezést kaptam 2009 aug 15-ig. A kisbabámat 2009 okt. 04-re várom, jelenleg táppénzen vagyok. Tudom, hogy paszív jogon a munkaviszony megszűnése után is kaphatom 30 napig, de mivel később jön a baba, passzív jogon csak Tgys-re lennék jogosult, Gyed-re nem. A biztosítási viszony fenntartása érdekében javasolták, hogy jelentkezzem be a Munkaügyi központba álláskeresőnek, a szülés napjától pedig azt szüneteltetve járna a Tgys és később a Gyed is. A központban való sorbanállást elkerülve lenne rá lehetőségem, hogy családon belül egy Bt-be minimálbérre bejelentenének. Nem tudom, hogy átvehetnek-e úgy, hogy táppénzen maradok, vagy mindenképp meg kell-e szakítanom a táppénz folyósítását, ami onnantól 60% helyett már csak 50% lenne. Az új munkáltatónál a táppénz összege változik-e a kisebb munkabér következtében (ledolgozott napok hiányában).

Mindezt 2009 aug 15-ig el kellene döntenem...

Tisztelt Szakértő!

2009. 01.24-én született kislányommal jelenleg GYED-en vagyok.
Az a problémám,hogy most a MÁK-tól egy téves nagy összegű utalással kiderült,hogy az elmúlt hónapokban munkabért utaltak nekem,nem pedig ami ilyenkor jár.Állítólag a számítógép tévedése miatt.Nos "tévedés" az új ügyintéző hölgy munkába állása óta már harmadszor fordul elő.Most vissza akarják fizettetni velem ezt a különbözetet./kb.70000Ft /.És még én voltam a hibás szerintük,mert nem vettem észre.
Kérdésem,mit tehetek ebben az esetben?Ki ellen emelhetek vagy emelhetek-e egyáltalán panaszt?
Minden papírom rendesen le lett szülés után adva.A TGYÁS-t elintézték,a GYED-ről tudtak/de nem értesítettek/, akkor közben miért nem tudták a megfelelő összeget utalni?Miért én vagyok a hibás?

Köszönettel

ericica:

Tisztelt szakértő!

A kérdésem a következő:

Táppénzen lévő munkavállalót alkalmazhat e új munkáltató?
Álláskeresési támogatás összege befolyásolja-e a később folyósított Gyed összegét?

A háttér:

2008-ban 30 napot meghaladóan nem volt biztosítási viszonyom, ezáltal nem folyamatos. 2008 aug. 16-tól közalkalmazotti határozott idejű kinevezést kaptam 2009 aug 15-ig. A kisbabámat 2009 okt. 04-re várom, jelenleg táppénzen vagyok. Tudom, hogy paszív jogon a munkaviszony megszűnése után is kaphatom 30 napig, de mivel később jön a baba, passzív jogon csak Tgys-re lennék jogosult, Gyed-re nem. A biztosítási viszony fenntartása érdekében javasolták, hogy jelentkezzem be a Munkaügyi központba álláskeresőnek, a szülés napjától pedig azt szüneteltetve járna a Tgys és később a Gyed is. A központban való sorbanállást elkerülve lenne rá lehetőségem, hogy családon belül egy Bt-be minimálbérre bejelentenének. Nem tudom, hogy átvehetnek-e úgy, hogy táppénzen maradok, vagy mindenképp meg kell-e szakítanom a táppénz folyósítását, ami onnantól 60% helyett már csak 50% lenne. Az új munkáltatónál a táppénz összege változik-e a kisebb munkabér következtében (ledolgozott napok hiányában).

Mindezt 2009 aug 15-ig el kellene döntenem ------------

1. A táppénz alatt létesíthető munkaviszony, azonban ha felveszi a munkát akkor nem kaphat táppénzt, mivel ekkortól munkabért kap, azaz nincs keresetvesztesége, márpedig ha a biztosított a teljes keresetét megkapja táppénz nem jár. (A táppénz un. keresetpótló juttatás.... a részletekkel nem utatom)

Ha nem veszi fel a munkát akkor pedig nem jön létre a biztosítási jogviszony csak akkor, ha a táppénz lejárta után munkába áll....

Lásd a KMREP 2009/1 tájékoztatóját (Szükség esetén felteszem a netre, de elég hosszú....)+ Mt. 76.§, Mt.78.§. és a Tbj. 7.§.

Új jogviszonyt (biztosítást) tb. szempontjából érvényesen tehát csak a tp. megszakításával tud létesíteni. (Kiemelném, hogy a fentiekkel nem minden jogász ért egyet, azonban a REP gyakorlata ez.)

2.A családi vállalkozásba való bejelentéstől óvnám, okait részletesen a hozzászólás végére bemásolom.

3. THGY-ra valóban jogosult lehet álláskeresési járadék alapján is, de a GYED-hez egy kicsit trükközni kell. Lásd az OEP főigazgató helyettesének tájékoztatóját. Ha a rendszer engedi (így már túl hosszú lesz) ezt is bemásolom.

4. Bármit tesz egyeztessen a REP PEEO Osztályvezetőjével, így sok kellemetlenségtől kímélheti meg magát.

5. Az új munkáltatótól csak akkor kaphat táppénzt, ha a jelenlegit megszakítja, munkába áll, majd ismét keresőképtelen állományba kerül. Ekkor a táppénz alapja az utolsó 180 napi keresete lesz 50%-os mértékkel.

Végül az infok:
(Ha nem fér el egyszerre a folytatást felé másolom.)

------

• Szívességi bejelentés:

A jogszabály nem tiltja, hogy valaki a rokonánál, ismerősénél, családtagjánál (férjénél, apósánál, testvérénél stb.) dolgozzon. Az elmúlt években azonban miután tömeges méreteket öltött a „pár napos” bejelentést követően benyújtott, kiemelkedően magas bért tartalmazó THGY igény az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya, illetve a REP-ek Ellenőrzési Osztályai kiemelten kezdték kezelni és ellenőrizni ezeket az úgynevezett "szívességi bejelentés" gyanús ügyeket, ezért előfordulhat, hogy a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Pénzbeli Ellátási Osztálya az igény elbírálása során esetedben is felkéri a REP Ellenőrzési Osztályát arra, hogy a munkáltatónál tartson átfogó, vagy cél ellenőrzést és vizsgálják, hogy a munkát felvetted-e, ténylegesen dolgoztál-e? Ezt a REP a Tbj-ben (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény) és az Eb. (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.) törvényekben kapott felhatalmazás alapján, a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.) törvény szerint eljárva megteheti. Arra a kérdésre keresik a választ, hogy a felek (azaz te és a rokon, vagy ismerős vállalkozó) munkajogot rendeltetésszerűen használták-e, vagy csak szívességből, kizárólag a magasabb összegű készpénzellátás megszerzése érdekében történt a munkaszerződés megkötése, majd a bejelentés, illetve hogy történt e jogsértés, vagy joggal való visszaélés? Ennek keretében –többek között- vizsgálni fogják a többi, hasonló munkakörű dolgozó bérét. Feltesznek olyan kérdéseket, hogy mi indokolta a Te "nagyon magas" béredet, miközben a többi, hasonló munkakörben és régebben ott dolgozó alkalmazott csak a minimálbért keresi; így hogy valósul meg a Munka Törvénykönyvében (1992. évi. XXII. törvény) található egyenlő munkáért egyenlő bér elve (feltűnő az is, ha a vállalkozásban legnagyobb terhet viselő vállalkozó is csak minimálbéren van bejelentve, miközben Te, mint pár napja tapasztalatlanul, esetleg kezdőként ott dolgozó „egyszerű alkalmazott” ennek többszörösét pl. 150.000Ft/hó keresed), ha eddig ezen vállalkozónak nem volt alkalmazottja mi indokolta a felvételedet, ha elmész szülni felvett-e helyetted valakit „erre a nagyon fontos feladatra”, az mennyit keres....... stb. A terhesen, pár napra történő foglalkoztatás felvet-e magzatvédelmi aggályokat? Azt az adott munkát 8-9 hónapos terhesen el lehet-e látni? (Ilyen esetekben nem szerencsés, ha az orvosi dokumentációkból kiderül, hogy veszélyeztetett terhes vagy és úgy áltál munkába, vagy ha olyan munkakör van megjelölve a munkaszerződésben, amit terhesen nyilvánvalóan nem lehet végezni….)

Az ellenőrzés keretén belül vizsgálják (vizsgálhatják), hogy a foglalkoztató az elmúlt 5 évben eleget tett-e - saját maga és az esetleges dolgozói után- a járulékfizetési kötelezettségének, mindenkit határidőben bejelentett-e, az előírásoknak megfelelően vezeti-e az előírt nyilvántartásokat stb.?
Ha hiányosságot találnak és szükséges határozatot hoznak, köteleznek, ha az jogilag megalapozott bírságolnak, a hatáskörükbe nem tartozó hiányosságok esetén gyakorolják a szignalizációt (Ket.94.§.), azaz értesítik a feltárt hiányosságokról a hatáskörrel rendelkező többi közigazgatási szervet pl. APEH, Munkaügyi Felügyelőség, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, ÁNTSZ, Nyugdíjigazgatóság, Jegyző stb.

Tanács: Ha mégis ezt választod/választjátok ezekre a kérdésekre (és sok hasonlóra) készüljetek fel, legyen több olyan tanú aki igazolja, hogy azt az adott munkát amire felvettek azt Te tényleg végezted, az se baj, ha van olyan okmány, ami ezt minden kétséget kizáróan igazolja (pl. ha bolti eladóként dolgoztál akkor jó ha van erről az időről általad eladóként kiállított ÁFÁ-s számla, általad aláírt beszállítói okmányok... stb. Persze ha ezt bizonyítékként jelölitek meg előfordulhat, hogy az egész tömböt végignézik és ha abban jogsértő hiányosságot találnak további szükséges intézkedés megtétele céljából természetesen értesítik az állami adóhatóságot…) A hatósági eljárás során meghallgathatják a munkatársaidat, illetve minden olyan személyt, akinek a tanúvallomása a döntés szempontjából releváns lehet. (Lásd Ket. 50.§., azaz a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni…. A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt…53.§. az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható….56.§. A tényállás tisztázása érdekében szemle rendelhető el, azaz megnézhetik, hogy hol dolgoztál. Ennek keretében megnézik, hogy ha pl. ügyintézőként voltál foglalkoztatva van-e abban az irodában pl. annyi íróasztal, illetve számítógép ahány személynek ott dolgozni kell, illetve a látottakat összevetik a tanúk tanúvallomásaival… A tanúk ha lehet ne legyenek rokonok, hogy ne lehessen őket elfogultsággal vádolni és erre hivatkozva nehogy figyelmen kívül hagyják a tanúvallomásukat. Hangsúlyozom a jog a családtagnál, ismerősnél stb. történő foglalkoztatást nem tiltja, de a joggal való visszaélést, a munkajog nem rendeltetésszerű használatát, az adó (és TB.) csalást igen, tehát a ha "csak" bejelentenek, de nem dolgozol azt nagyon nem javasolom. -----------

• Álláskeresési járadéról THGY, GYED:

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint THGY-ra –fő szabály szerint- az jogosult aki biztosított, (Ez általában azt jelenti, hogy az igénylő munkaviszonyban áll, de lehet főállású egyéni, vagy társas vállalkozó, közalkalmazott, köztisztviselő, bíró, ügyész stb., illetve biztosított még az álláskeresési járadékban részesülő személy is. Mindezek jogi alapja megtalálható az 1997. évi LXXX törvény -Járulék, vagy fedezeti törvény- 5.§-ban)
ÉS
a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 180 biztosításban töltött idővel, magyarul a szülést megelőző 2 éven belül dolgozott, alkalmazott volt, vagy álláskeresési járadékot kapott stb. (Erről pedig a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII-as törvény 40.§. rendelkezik.)

Fontos az ÉS, azaz a két feltételnek együtt kell teljesülni, csak ez keletkeztet jogosultságot. (Szintén ez a szakasz mondja ki, hogy a 180 napba be kell számítani a munkaviszony megszűnése után folyósított "passzív" táppénzes időt, valamint a „P” THGY és GYED időtartamát is. Lásd. 40.§.(2) „A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét…”

Tehát ha a szülés napján e kettő feltételnek az igénylő eleget tesz jogosult lesz THGY-ra. (Ez a fő szabály, ami azt jelenti, hogy vannak kivételek. Szintén ez a fő szabály vonatkozik a GYED-re is. Ott azonban az esetleges előző „P” GYED időtartama már nem számít be a 180 napba!!!)

Nézzünk néhány kivételt a teljesség igénye nélkül:
THGY-ra jogosult még az is, akinek megszűnt ugyan a biztosítási jogviszonya, ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül megszül.

Jogosult még THGY-ra az is, akinek megszűnt ugyan a biztosítási jogviszonya de ezt követően táppénzben részesült, feltéve, hogy a táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül megszült.

Aki tehát álláskeresési járadékban részesül az azokon a napokon amelyekre járadékot kapott biztosított.

Az országban az álláskeresési járadékról THGY-ra illetve GYED-re való jogosultság egységes elbírálását, azaz az jogalkalmazást elősegítendő az OEP Főigazgató helyettese körlevelet adott ki a 10064/2008. számon, valamint az ez alapján az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya és az OEP Pénzbeli Ellátási Főosztálya készített egy példákat is tartalmazó tájékoztatót, amit minden REP megkapott. A REP-ek feladata volt ennek a szakmai anyagnak a továbbítása a TB kifizetőhelyek felé. (Ezen tájékoztató –a jogforrási hierarchiának, illetve a jogalkotási törvénynek megfelelően nem jogszabály, csak jogértelmezés az a bíróságot nem köti, viszont az országban történő egységes jogalkalmazás érdekében a REP dolgozóknak kötelezően végrehajtandó utasítás.)

Ezen tájékoztató tehát a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárban, illetve a kifizetőhelyeken megtalálható, akinek fentiekkel kapcsolatos, jogosultságot érintő kérdése, kételye van annak azt célszerű a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályvezetőtől elkérni, abba beletekinteni.

A tájékoztató leszögezi:

1. Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosított.
2. Álláskeresési járadékot és THGY-t, vagy álláskeresési járadékot és GYED-et egyszerre nem kaphat senki.
3. A Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint szüneteltetni kell a járadék folyósítását, arra az időre, amelyre az álláskereső THGY-ban, GYED-ben, vagy GYES-ben részesül.
4. Ha ez az ok megszűnik a járadékot tovább kell folyósítani.
5. Az álláskeresési járadékban részesülőnek megszűnik a biztosítása attól a naptól, amelyiktől az álláskeresési támogatást THGY, GYED, vagy GYES miatt szünetelteti.
6. Figyelemmel arra a jogszabályi helyre, amely szerint THGY-ra jogosult még az is, akinek megszűnt ugyan a biztosítási jogviszonya, ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül megszül az aki az álláskeresési járadékot a szülés napjától szünetelteti „passzív jogon” jogosult THGY-ra.

Erre a tájékoztató az álláskeresési járadék-THGY igényjoggal kapcsolatban a következő példát hozza:

• A 2006.01.01-től folyamatosan biztosított nő 2007.11.02-től részesül álláskeresési járadékban. 2008.03.02-án megszül. Ettől a naptól THGY ellátást igényel. Az álláskeresési járadék szüneteltetésének kezdő napja 2008.03.03. THGY-t 2008.03.03-tól 167 napon át kaphat.

A másik példa:

• A 2006.01.01-től folyamatosan biztosított nő 2007.11.02-től részesül álláskeresési járadékban. 2008.03.02-án megszül. Ettől a naptól THGY ellátást igényel. Az álláskeresési járadék szüneteltetésének kezdő napja 2008.03.02. Mivel a biztosítása 2008.03.01-én megszűnt és mivel a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül megszült THGY-t 2008.03.02-tól 168 napon át kaphat.

7. GYED-re fő szabály szerint az jogosul aki biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül 180 biztosításban töltött nappal rendelkezik. Jogosult továbbá az is akinek a biztosítása a THGY igénybevételének tartama alatt szűnik meg.

8. GYED-re vonatkozóan az állásfoglalás 3 példát említ. Ebből kettő azt mutatja be, hogy mikor nem jogosult GYED-re az igénylő, 1 pedig azt, hogy mely esetben állapítható meg ezen ellátás az álláskeresési járadékban részesülő személynek.

Az 1. példa:

• A 2008.03.01-től álláskeresési járadékban részesülő 2008.04.02-án szült.

2008.04.02-án még álláskeresési járadékban részesül, így a THGY-t 2008.04.03-tól igényli.
A THGY ellátás folyósítása ettől a naptól, 2008.04.03-tól kezdődik.
A THGY lejártát követően GYED-et igényel.
Tekintettel arra, hogy a biztosítási jogviszony nem a THGY igénybevételének tartama alatt szűnt meg az igénylő nem biztosított, így részére GYED JOGOSULTSÁG NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG, GYED részére nem folyósítható.

Példa:
A 2008.03.01-től álláskeresési járadékban részesülő 2008.04.02-án szült.
2008.04.02-án még álláskeresési járadékban részesül, a THGY-t 2008.04.02-től igényli.
A THGY ellátás folyósítása viszont csak, 2008.04.03-tól kezdődik. (2008.04.02-ra járadékot, ellátást kapott)
A THGY lejártát követően GYED-et igényel.
Tekintettel arra, hogy a biztosítási jogviszony nem a THGY igénybevételének tartama alatt szűnt meg az igénylő nem biztosított, így részére GYED JOGOSULTSÁG NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG, GYED részére nem folyósítható.

Példa:

A 2008.03.01-től álláskeresési járadékban részesülő 2008.04.02-án szült.
2008.04.02-án még álláskeresési járadékban részesül, a THGY-t 2008.04.02-től igényli.
A THGY ellátás folyósítása viszont csak, 2008.04.03-tól kezdődik.
THGY ellátást kap 167 napig.
A THGY lejártát követően ismét álláskeresési járadékban részesül 2008.11.30-ig Ezt követően (miután a járadékot 2009.12.05-én kifizették a részére) 2008.11.25-től GYED-et igényel.

A GYED jogosultság 2008.11.25-től fennáll. Mivel azonban 2008. 11.25-től 2008.11.-30-ig álláskeresési járadékot (ellátást) kapott a GYED-et csak 2008.12.01-től fogják a részére folyósítani, de ezzel a GYED jogosultságot megszerezte.

Összegezve:

• Aki álláskeresési járadékban részesül és az egyéb feltételeknek megfelel –azaz a szülést megelőző 2 éven belül van 180 biztosításban töltött napja- az THGY ellátásra jogosult. A szülés napjától kérni kell a járadék szüneteltetését, illetve a THGY folyósítását.
• Aki így jár el az -fő szabály szerint a fent részletesen ismertetett okok miatt- már GYED-re nem lesz jogosult, de ha a THGY után nem GYED-et, hanem álláskeresési járadékot igényel ismét hónap végéig, majd az utolsó példának megfelelően miután erre az időre a járadékot részére kifizették pár napra visszamenőleges időponttól igényli a GYED-et, úgy jogosulttá válik erre az ellátásra is.

Jelen összefoglaló a fent hivatkozott szakmai anyag alapján készült.

Tekintettel arra, hogy a fentiek jogi szabályozása nem egyértelmű (ezért is született a fent hivatkozott tájékoztató) a félreértések elkerülése érdekében javasolom mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –mielőtt bármilyen ellátást igényelne forduljon bizalommal a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. szellemében, amely jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ”, a bemutatott okmányok alapján készséggel segít, ha kell dolgokra visszakérdez….

Rövidítések: THGY: Terhességi-gyermekágyi segély GYED: Gyermekgondozási díj GYES: Gyermekgondozási segély ----------

Végül néhány hasznos információ, hátha tudod használni vagy most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is.

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

Tisztelt Szakértő!

A kérdésem a következő:

Gyeden voltam itthon első gyermekemmel, november eljére várjuk a másikat. A munkahelyem azt javasolta hogy július közepétől menjek táppénzre (mivel két hónapra amúgy sem tudnak munkát biztosítani nekem) a tv-i változások miatt ezért a gyed lejárta előtt 2 héttel fel is mondtam azt. Igy jelenleg táppénzen vagyok. Ma voltam a háziorvosnál és szóba került hogy belföldi utazásra készülünk, mire az aszisztense azt mondta hogy ezt nem szabad nem tehetem meg hogy elmegyek otthonról mert bármikor azonnal behivhatnak ellenőrzésre?

Ez valóban igy van hogy ha szólnak azonnal be kell mennem? És ha igen akkor ennek mennyi az esélye? Ez azt jelenti hogy kismamaként kis sem mozdulhatok itthonról?

Köszönöm a válaszát!!!!

Tisztelt Szakértő!

A kérdésem a következő:

Gyeden voltam itthon első gyermekemmel, november eljére várjuk a másikat. A munkahelyem azt javasolta hogy július közepétől menjek táppénzre (mivel két hónapra amúgy sem tudnak munkát biztosítani nekem) a tv-i változások miatt ezért a gyed lejárta előtt 2 héttel fel is mondtam azt. Igy jelenleg táppénzen vagyok. Ma voltam a háziorvosnál és szóba került hogy belföldi utazásra készülünk, mire az aszisztense azt mondta hogy ezt nem szabad nem tehetem meg hogy elmegyek otthonról mert bármikor azonnal behivhatnak ellenőrzésre?

Ez valóban igy van hogy ha szólnak azonnal be kell mennem? És ha igen akkor ennek mennyi az esélye? Ez azt jelenti hogy kismamaként kis sem mozdulhatok itthonról?

Köszönöm a válaszát!!!!

----------

Kérdésére érdemi választ a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Egészségügyi Osztályának Osztályvezetője tud adni. (Ők látják el a háziorvosok TB jogszabályok szerinti felügyeletét, szükség esetén az egészségügyi osztály ellenőrző főorvosai rendelik be a betegeket a háziorvoshoz ellenőrzésre, ezért a szakmai előírásokról ők tudnak teljeskörű választ adni...)Javasolom telefonon, vagy személyesen, esetleg írásban fel(meg)keresni.

(Álláspontom szerint visszás, ha a keresőképtelenség ideje alatt elmennek a Balatonra nyaralni, viszont indokolt lehet a beteg nagyit meglátogatni.)

Végül:
A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről a következő kormányrendelet rendelkezik.

----------

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről, és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény 25. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben a Kormány az alábbiakat rendeli el:

1. § (1) A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja.
(2) A keresőképtelenség elbírálása az Ebtv. 44. §-ában felsorolt esetekben történik.
(3) A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálását a mindenkor érvényes szakmai irányelvek szerint kell végezni.
2. § (1) Az Ebtv. 45. §-a szerinti keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására jogosult:

1. a háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos),
2. a járóbeteg-szakellátás orvosa,
3. az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa,
4. a regionális egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: REP) ellenőrző tevékenysége során az eljáró ellenőrző főorvos (a továbbiakban: ellenőrző főorvos),
5. a REP-pel felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (a továbbiakban: felülvéleményező főorvos).

(2) A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Az utóbbi esetben a betegség mellett az „adaptációs szabadság” megjelölést és annak időtartamát is fel kell tüntetni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett háziorvos a keresőképtelenség elbírálására és igazolására akkor jogosult, ha a háziorvosi tevékenységre az illetékes REP-pel szerződést kötött.
(4) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában említett orvos (szakorvos) a keresőképtelenség elbírálására abban az esetben jogosult, ha e feladat ellátására a REP-pel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte. A keresőképtelenség elbírálására jogosult szakorvosok adatait a finanszírozási szerződés melléklete tartalmazza.
(5) A járóbeteg-szakellátás orvosa csak akkor bírálhatja el a keresőképtelenséget, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes.
(6) Amennyiben a keresőképtelenséget nem a biztosított vagy gyermekének háziorvosa állapítja meg, úgy erről az eljáró orvosnak - a megállapítással egyidejűleg - a biztosított vagy gyermekének háziorvosát írásban haladéktalanul értesítenie kell.
(7) Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati ellátás idejére a háziorvos igazolja a keresőképtelenséget.
3. § A biztosított köteles a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét) a keresőképtelenségét elbíráló orvosnak bejelenteni. Ha a keresőképtelen biztosított tartózkodási helye keresőképtelenségének időtartama alatt megváltozik, a keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen állományba vételt lezárja és arról, valamint a beteg állapotáról igazolást ad ki, amellyel a biztosított felkeresi az új tartózkodási helyén lévő, keresőképtelenség megállapítására jogosult orvost.
4. §
5. § Ha a biztosított az egészségi állapota javulásának következtében munkája elvégzésére már alkalmas, illetőleg, ha az általa ápolt gyermek egészségi állapota miatt további ápolást már nem igényel, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a biztosítottat keresőképessé kell nyilvánítania.
6. § (1) A biztosított a keresőképtelenségének elbírálásához köteles az orvost tájékoztatni munkavégzésének (tevékenységének) az egészségi állapotával összefüggő körülményeiről, annak egészségi szempontból lényeges elemeit a betegdokumentációban rögzíteni kell.
(2) A keresőképtelen biztosított köteles

1. betartani az orvos utasításait, így különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan,
2. az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,
3. ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni.

(3) A munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes REP-nél.
7. § (1) A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását az ellenőrző főorvos ellenőrzi. Ellenőrző tevékenységet elláthat a REP erre kijelölt főorvosa.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrző főorvos tevékenysége kiterjed a REP-hez beérkezett keresőképtelenségi adatok célzott ellenőrzésére is. Ezen tevékenység során az ellenőrző főorvos igénybe veheti szakmai véleményezés és konzultáció céljából a REP-pel a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti felülvéleményező főorvos közreműködését.
(3) Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés keretében jogosult:

1. a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a beteg tartózkodási helyén is,
2. a betegdokumentációba történő betekintésre,
3. szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására,
4. a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására,
5. javaslatot tenni a táppénzfolyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé,
6. az a)-e) pont szerinti megállapításait a betegdokumentációban rögzíteni,
7. a 6. § (3) bekezdése alapján indult eljárásban a munkáltatóval írásban közölni a felülvizsgálat eredményét.

(4) Az ellenőrző főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján

1. dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről,
2. döntést követően arról a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti, továbbá döntését bejegyzi a keresőképtelenséget elbíráló orvos által vezetett „Orvosi Napló a keresőképtelen biztosítottakról” című Naplóba (a továbbiakban: Napló).

(5) A döntéssel szemben a foglalkoztatott és a foglalkoztató a közléstől számított 8 napon belül az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) illetékes főorvosi bizottságnál (a továbbiakban: FOB) orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet. (6) Ha a keresőképtelen személy a (3) bekezdés a) és c) pontjaiban említett vizsgálathoz nem járul hozzá, vagy a 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget, továbbá, amennyiben a keresőképtelen biztosított tartózkodási helyét (lakcímét) az elbíráló orvosnak nem jelenti be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti, akkor az ellenőrző főorvos kezdeményezi a táppénzfolyósítás megszüntetését a táppénzfolyósító szervnél. Ezt a tényt a Naplóban és a beteg dokumentációjában rögzíti, továbbá aláírásával és bélyegzőlenyomatával látja el. (7) Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés eredményét a Naplóba bejegyzi és észrevételeiről indokolt esetben a REP-pel finanszírozási, illetve a keresőképtelenség elbírálására szerződést kötött intézményt (személyt) is értesíti. (8) Ha az ellenőrzés során az ellenőrző főorvos ismételt vagy súlyos hiányosságokat tár fel, a keresőképtelenség elbírálására történt kijelölés visszavonását vagy az elbírálásra kötött szerződés felmondását kezdeményezi. 7/A. § (1) A 7. § (2) bekezdés szerinti közreműködés keretében a felülvéleményező főorvos a 7. § (3) bekezdése a)-f) pontjai és a (4) bekezdése a) pontja szerinti tevékenység végzésére jogosult. (2) A 30 napot meghaladó keresőképtelenséget a felülvéleményező főorvos havonta legalább egyszer felülvéleményezi, kivéve, ha a keresőképtelenség felülvéleményezésének időtartamát ennél hosszabb időben állapította meg. Az egy hónapot meghaladóan táppénzes állományban lévő fekvőbeteg orvosszakmai felülvéleményezését - az ellenőrző főorvos utasítására - a beteg tartózkodási helyén is elvégezheti. (3) Ha a keresőképtelenség felülvéleményezése során a felülvéleményező főorvos ismételten hiányosságokat tár fel, azt jelzi az ellenőrző főorvosnak intézkedés megtétele céljából. 8. § (1) Amennyiben a keresőképtelenséget elbíráló orvos, illetve a felülvéleményező főorvos vagy az ellenőrző főorvos a keresőképtelenséget illetően nem ért egyet, a vita eldöntése érdekében a beteget az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott, területileg illetékes FOB elé utalja. (2) A 7. § (6) bekezdésében foglalt esetben, valamint, ha a biztosított a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos döntésével nem ért egyet, a keresőképességének elbírálását kérheti a területileg illetékes FOB-tól. (3) A FOB elé utalás a 4. számú melléklet szerinti „Orvosi Beutaló a Szakértői Intézet szakértői bizottságához, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás, a fogyatékosság véleményezése, vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából” (a továbbiakban: Orvosi Beutaló) megnevezésű nyomtatvány értelemszerű kiállításával történik. Ugyanezt a nyomtatványt kell kitölteni minden esetben, amikor a beteg vagy a kezelőorvos orvosszakértői vizsgálatot kezdeményez a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságánál a munkaképesség vagy a fogyatékosság megállapítása, illetve a baleseti táppénzfolyósításának meghosszabbítása céljából. (4) Az orvos a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottsága és a FOB elé történő beutaláshoz a 4. számú melléklet szerinti nyomtatványt használja és a rendelkezésére álló kórrajz kivonatát is mellékeli. (5) Ha a kezelőorvos a külön jogszabályban meghatározottak szerint a táppénzfolyósító szervtől értesítést kap a táppénzre való jogosultság megszűnésének időpontjáról, amennyiben a beteg állapota azt indokolja, kezdeményezi a munkaképesség-változás megállapítására irányuló eljárást. (6) Az Ebtv. 48/A. §-a szerinti esetben is a (3) bekezdés szerinti Orvosi Beutalót kell kiállítani. A Szakértői Intézet a döntéséről a döntését követő 3 munkanapon belül a kezelő orvost tájékoztatja. A kezelő orvos a Szakértői Intézet értesítés kézhezvételét követő 3 munkanapon belül felhívja a keresőképtelen személy figyelmét arra, hogy rokkantsági nyugdíjigényt nyújthat be a területileg illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz. 9. § (1) A FOB tagja a Szakértői Intézet kijelölt szakértői bizottságának két orvosszakértője, akik közül az elnök a beteg fődiagnózisa szerint illetékes szakorvos. (2) A FOB a döntését a rendelkezésére álló orvosi dokumentáció alapján hozza. Szükség esetén a beteget vizsgálatra berendelheti, a fekvőbeteget az ápolás helyén megvizsgálhatja. (3) (4) A FOB működésének helye a Szakértői Intézet illetékes elsőfokú szakértői bizottságának székhelye. A FOB munkarendjét a Szakértői Intézet főigazgatója határozza meg, a REP igazgatójával egyetértésben. (5) A FOB naponta ülésezik, döntése végleges. (6) A FOB a beteg keresőképtelenségéről hozott döntését a vizsgálat lezárásával egyidejűleg írásban közli. 10. § (1) A keresőképtelenség okát a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt orvos a biztosított dokumentációjában rögzíti, továbbá kiállítja az 5. számú melléklet szerinti „Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt. Tartós keresőképtelenség esetén a keresőképtelenségi állomány 8. napjától a keresőképtelenség igazolására a 6. számú melléklet szerinti az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” megnevezésű, nyomtatványt kell - legalább 2 hetenként - kiállítani. Az 5. és 6. számú mellékletek szerinti igazolásokat az orvos munkahelyi és személyi orvosi bélyegzője olvasható lenyomatával, valamint aláírásával ellátva és a rendelő címét feltüntetve kell a beteg részére átadni. (2) A kórházi kezelés idejét az „Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézetben történő gyógykezelésről” elnevezésű, 7. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell igazolni. (3) A keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen biztosítottakról a Napló elnevezésű nyilvántartást vezeti az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal. A nyilvántartást az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból kell vezetni. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt orvosi dokumentációk közokiratok. 11. § (1) Ha a keresőképtelenséget a beteg gyermek ápolása címén állapították meg, az igazoláson a szülő adatain kívül a gyermek személyi adatait is fel kell tüntetni, és a kórisme rovatban a gyermek betegségét kell bejegyezni. A keresőképtelenség kezdő időpontjának megállapításánál figyelembe kell venni a gyermek közösségből történő kitiltásának időpontját. (2) Ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja. 12. § (1) Az orvos saját dokumentációjában a keresőképtelenség okát (a betegség, állapot megjelölését), illetőleg a keresőképtelenség egyéb jogcímét (gyermekápolás stb.) - a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának mindenkori érvényes fogalmaival és számjeleivel - megjelöli. (2) A 10. § (1) bekezdése, illetve a 11. § (1) bekezdése szerinti igazolásokon, valamint a 7. § (4) bekezdés b) pontja szerinti Naplóban a 2. számú mellékletben foglalt, a táppénz jellegére utaló megjelöléseket kell alkalmazni. Üzemi baleset miatti keresőképtelenség esetén - amíg a baleset üzemiségének tényét a táppénzfolyósító szerv határozattal nem állapítja meg - a keresőképtelenség jellegeként „egyéb baleset 4” megjelölést kell alkalmazni. A kódot az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatásakor kell módosítani. 13. § (1) Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság időtartamát kimerítette, keresőképtelenként a Naplóban tovább nyilvántartani nem kell, de ezt a tényt a Naplóban és a beteg kartonján is fel kell tüntetni. Amennyiben a biztosított továbbra is keresőképtelen, ezt kérésére igazolni kell. A biztosított, a munkáltató vagy a társadalombiztosítási szerv kérésére az orvos a keresőképtelenséget - a táppénzre jogosult keresőképtelen biztosítottra irányadó szabály szerint - véleményezi. Az ilyen véleményben fel kell tüntetni, hogy kinek a kérésére és milyen célból adták ki. (2) Amennyiben a keresőképtelenség igazolását táppénzre nem jogosult személy kéri, azt a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos adja ki, az e rendeletben foglaltaknak megfelelően. 14. § (1) A keresőképtelenséget elbíráló orvos a keresőképtelenné, illetőleg keresőképessé nyilvánított biztosítottakról naptári hetenként, az azt követő első munkanapon köteles jelentést tenni a területileg illetékes REP-hez (heti jelentés). A heti jelentést a 3. számú mellékletben foglalt nyomtatvány szerint elektronikusan (ideértve a számítógépes adathordozót is) kell megtenni, feltüntetve a 2. számú mellékletben foglalt, a táppénz jellegére utaló megjelöléseket. A REP a heti jelentésben foglalt adatokat az adatvédelmi előírások betartásával kezeli, és azokat személyazonosításra alkalmatlan módon továbbíthatja. (2) A heti jelentés rekordképét a 8. számú melléklet tartalmazza. 15. § 16. § (1) Ez a rendelet 1995. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépését megelőzően kezdődő keresőképtelenség további elbírálására a keresőképessé nyilvánítás időpontjáig a keresőképtelenséget megállapító orvos (egészségügyi intézmény) jogosult. -----------

• Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

Tisztelt Szakértő!

A kérdésem a következő:

Gyeden voltam itthon első gyermekemmel, november eljére várjuk a másikat. A munkahelyem azt javasolta hogy július közepétől menjek táppénzre (mivel két hónapra amúgy sem tudnak munkát biztosítani nekem) a tv-i változások miatt ezért a gyed lejárta előtt 2 héttel fel is mondtam azt. Igy jelenleg táppénzen vagyok. Ma voltam a háziorvosnál és szóba került hogy belföldi utazásra készülünk, mire az aszisztense azt mondta hogy ezt nem szabad nem tehetem meg hogy elmegyek otthonról mert bármikor azonnal behivhatnak ellenőrzésre?

Ez valóban igy van hogy ha szólnak azonnal be kell mennem? És ha igen akkor ennek mennyi az esélye? Ez azt jelenti hogy kismamaként kis sem mozdulhatok itthonról?

Köszönöm a válaszát!!!!

----------

Kérdésére érdemi választ a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Egészségügyi Osztályának Osztályvezetője tud adni. (Ők látják el a háziorvosok TB jogszabályok szerinti felügyeletét, szükség esetén az egészségügyi osztály ellenőrző főorvosai rendelik be a betegeket a háziorvoshoz ellenőrzésre, ezért a szakmai előírásokról ők tudnak teljeskörű választ adni...)Javasolom telefonon, vagy személyesen, esetleg írásban fel(meg)keresni.

(Álláspontom szerint visszás, ha a keresőképtelenség ideje alatt elmennek a Balatonra nyaralni, viszont indokolt lehet a beteg nagyit meglátogatni.)

Végül:
A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről a következő kormányrendelet rendelkezik.

----------

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről, és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény 25. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben a Kormány az alábbiakat rendeli el:

1. § (1) A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja.
(2) A keresőképtelenség elbírálása az Ebtv. 44. §-ában felsorolt esetekben történik.
(3) A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálását a mindenkor érvényes szakmai irányelvek szerint kell végezni.
2. § (1) Az Ebtv. 45. §-a szerinti keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására jogosult:

1. a háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos),
2. a járóbeteg-szakellátás orvosa,
3. az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa,
4. a regionális egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: REP) ellenőrző tevékenysége során az eljáró ellenőrző főorvos (a továbbiakban: ellenőrző főorvos),
5. a REP-pel felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (a továbbiakban: felülvéleményező főorvos).

(2) A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Az utóbbi esetben a betegség mellett az „adaptációs szabadság” megjelölést és annak időtartamát is fel kell tüntetni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett háziorvos a keresőképtelenség elbírálására és igazolására akkor jogosult, ha a háziorvosi tevékenységre az illetékes REP-pel szerződést kötött.
(4) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában említett orvos (szakorvos) a keresőképtelenség elbírálására abban az esetben jogosult, ha e feladat ellátására a REP-pel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte. A keresőképtelenség elbírálására jogosult szakorvosok adatait a finanszírozási szerződés melléklete tartalmazza.
(5) A járóbeteg-szakellátás orvosa csak akkor bírálhatja el a keresőképtelenséget, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes.
(6) Amennyiben a keresőképtelenséget nem a biztosított vagy gyermekének háziorvosa állapítja meg, úgy erről az eljáró orvosnak - a megállapítással egyidejűleg - a biztosított vagy gyermekének háziorvosát írásban haladéktalanul értesítenie kell.
(7) Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati ellátás idejére a háziorvos igazolja a keresőképtelenséget.
3. § A biztosított köteles a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét) a keresőképtelenségét elbíráló orvosnak bejelenteni. Ha a keresőképtelen biztosított tartózkodási helye keresőképtelenségének időtartama alatt megváltozik, a keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen állományba vételt lezárja és arról, valamint a beteg állapotáról igazolást ad ki, amellyel a biztosított felkeresi az új tartózkodási helyén lévő, keresőképtelenség megállapítására jogosult orvost.
4. §
5. § Ha a biztosított az egészségi állapota javulásának következtében munkája elvégzésére már alkalmas, illetőleg, ha az általa ápolt gyermek egészségi állapota miatt további ápolást már nem igényel, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a biztosítottat keresőképessé kell nyilvánítania.
6. § (1) A biztosított a keresőképtelenségének elbírálásához köteles az orvost tájékoztatni munkavégzésének (tevékenységének) az egészségi állapotával összefüggő körülményeiről, annak egészségi szempontból lényeges elemeit a betegdokumentációban rögzíteni kell.
(2) A keresőképtelen biztosított köteles

1. betartani az orvos utasításait, így különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan,
2. az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,
3. ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni.

(3) A munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes REP-nél.
7. § (1) A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását az ellenőrző főorvos ellenőrzi. Ellenőrző tevékenységet elláthat a REP erre kijelölt főorvosa.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrző főorvos tevékenysége kiterjed a REP-hez beérkezett keresőképtelenségi adatok célzott ellenőrzésére is. Ezen tevékenység során az ellenőrző főorvos igénybe veheti szakmai véleményezés és konzultáció céljából a REP-pel a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti felülvéleményező főorvos közreműködését.
(3) Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés keretében jogosult:

1. a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a beteg tartózkodási helyén is,
2. a betegdokumentációba történő betekintésre,
3. szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására,
4. a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására,
5. javaslatot tenni a táppénzfolyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé,
6. az a)-e) pont szerinti megállapításait a betegdokumentációban rögzíteni,
7. a 6. § (3) bekezdése alapján indult eljárásban a munkáltatóval írásban közölni a felülvizsgálat eredményét.

(4) Az ellenőrző főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján

1. dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről,
2. döntést követően arról a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti, továbbá döntését bejegyzi a keresőképtelenséget elbíráló orvos által vezetett „Orvosi Napló a keresőképtelen biztosítottakról” című Naplóba (a továbbiakban: Napló).

(5) A döntéssel szemben a foglalkoztatott és a foglalkoztató a közléstől számított 8 napon belül az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) illetékes főorvosi bizottságnál (a továbbiakban: FOB) orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet. (6) Ha a keresőképtelen személy a (3) bekezdés a) és c) pontjaiban említett vizsgálathoz nem járul hozzá, vagy a 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget, továbbá, amennyiben a keresőképtelen biztosított tartózkodási helyét (lakcímét) az elbíráló orvosnak nem jelenti be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti, akkor az ellenőrző főorvos kezdeményezi a táppénzfolyósítás megszüntetését a táppénzfolyósító szervnél. Ezt a tényt a Naplóban és a beteg dokumentációjában rögzíti, továbbá aláírásával és bélyegzőlenyomatával látja el. (7) Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés eredményét a Naplóba bejegyzi és észrevételeiről indokolt esetben a REP-pel finanszírozási, illetve a keresőképtelenség elbírálására szerződést kötött intézményt (személyt) is értesíti. (8) Ha az ellenőrzés során az ellenőrző főorvos ismételt vagy súlyos hiányosságokat tár fel, a keresőképtelenség elbírálására történt kijelölés visszavonását vagy az elbírálásra kötött szerződés felmondását kezdeményezi. 7/A. § (1) A 7. § (2) bekezdés szerinti közreműködés keretében a felülvéleményező főorvos a 7. § (3) bekezdése a)-f) pontjai és a (4) bekezdése a) pontja szerinti tevékenység végzésére jogosult. (2) A 30 napot meghaladó keresőképtelenséget a felülvéleményező főorvos havonta legalább egyszer felülvéleményezi, kivéve, ha a keresőképtelenség felülvéleményezésének időtartamát ennél hosszabb időben állapította meg. Az egy hónapot meghaladóan táppénzes állományban lévő fekvőbeteg orvosszakmai felülvéleményezését - az ellenőrző főorvos utasítására - a beteg tartózkodási helyén is elvégezheti. (3) Ha a keresőképtelenség felülvéleményezése során a felülvéleményező főorvos ismételten hiányosságokat tár fel, azt jelzi az ellenőrző főorvosnak intézkedés megtétele céljából. 8. § (1) Amennyiben a keresőképtelenséget elbíráló orvos, illetve a felülvéleményező főorvos vagy az ellenőrző főorvos a keresőképtelenséget illetően nem ért egyet, a vita eldöntése érdekében a beteget az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott, területileg illetékes FOB elé utalja. (2) A 7. § (6) bekezdésében foglalt esetben, valamint, ha a biztosított a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos döntésével nem ért egyet, a keresőképességének elbírálását kérheti a területileg illetékes FOB-tól. (3) A FOB elé utalás a 4. számú melléklet szerinti „Orvosi Beutaló a Szakértői Intézet szakértői bizottságához, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás, a fogyatékosság véleményezése, vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából” (a továbbiakban: Orvosi Beutaló) megnevezésű nyomtatvány értelemszerű kiállításával történik. Ugyanezt a nyomtatványt kell kitölteni minden esetben, amikor a beteg vagy a kezelőorvos orvosszakértői vizsgálatot kezdeményez a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságánál a munkaképesség vagy a fogyatékosság megállapítása, illetve a baleseti táppénzfolyósításának meghosszabbítása céljából. (4) Az orvos a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottsága és a FOB elé történő beutaláshoz a 4. számú melléklet szerinti nyomtatványt használja és a rendelkezésére álló kórrajz kivonatát is mellékeli. (5) Ha a kezelőorvos a külön jogszabályban meghatározottak szerint a táppénzfolyósító szervtől értesítést kap a táppénzre való jogosultság megszűnésének időpontjáról, amennyiben a beteg állapota azt indokolja, kezdeményezi a munkaképesség-változás megállapítására irányuló eljárást. (6) Az Ebtv. 48/A. §-a szerinti esetben is a (3) bekezdés szerinti Orvosi Beutalót kell kiállítani. A Szakértői Intézet a döntéséről a döntését követő 3 munkanapon belül a kezelő orvost tájékoztatja. A kezelő orvos a Szakértői Intézet értesítés kézhezvételét követő 3 munkanapon belül felhívja a keresőképtelen személy figyelmét arra, hogy rokkantsági nyugdíjigényt nyújthat be a területileg illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz. 9. § (1) A FOB tagja a Szakértői Intézet kijelölt szakértői bizottságának két orvosszakértője, akik közül az elnök a beteg fődiagnózisa szerint illetékes szakorvos. (2) A FOB a döntését a rendelkezésére álló orvosi dokumentáció alapján hozza. Szükség esetén a beteget vizsgálatra berendelheti, a fekvőbeteget az ápolás helyén megvizsgálhatja. (3) (4) A FOB működésének helye a Szakértői Intézet illetékes elsőfokú szakértői bizottságának székhelye. A FOB munkarendjét a Szakértői Intézet főigazgatója határozza meg, a REP igazgatójával egyetértésben. (5) A FOB naponta ülésezik, döntése végleges. (6) A FOB a beteg keresőképtelenségéről hozott döntését a vizsgálat lezárásával egyidejűleg írásban közli. 10. § (1) A keresőképtelenség okát a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt orvos a biztosított dokumentációjában rögzíti, továbbá kiállítja az 5. számú melléklet szerinti „Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt. Tartós keresőképtelenség esetén a keresőképtelenségi állomány 8. napjától a keresőképtelenség igazolására a 6. számú melléklet szerinti az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” megnevezésű, nyomtatványt kell - legalább 2 hetenként - kiállítani. Az 5. és 6. számú mellékletek szerinti igazolásokat az orvos munkahelyi és személyi orvosi bélyegzője olvasható lenyomatával, valamint aláírásával ellátva és a rendelő címét feltüntetve kell a beteg részére átadni. (2) A kórházi kezelés idejét az „Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézetben történő gyógykezelésről” elnevezésű, 7. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell igazolni. (3) A keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen biztosítottakról a Napló elnevezésű nyilvántartást vezeti az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal. A nyilvántartást az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból kell vezetni. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt orvosi dokumentációk közokiratok. 11. § (1) Ha a keresőképtelenséget a beteg gyermek ápolása címén állapították meg, az igazoláson a szülő adatain kívül a gyermek személyi adatait is fel kell tüntetni, és a kórisme rovatban a gyermek betegségét kell bejegyezni. A keresőképtelenség kezdő időpontjának megállapításánál figyelembe kell venni a gyermek közösségből történő kitiltásának időpontját. (2) Ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja. 12. § (1) Az orvos saját dokumentációjában a keresőképtelenség okát (a betegség, állapot megjelölését), illetőleg a keresőképtelenség egyéb jogcímét (gyermekápolás stb.) - a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának mindenkori érvényes fogalmaival és számjeleivel - megjelöli. (2) A 10. § (1) bekezdése, illetve a 11. § (1) bekezdése szerinti igazolásokon, valamint a 7. § (4) bekezdés b) pontja szerinti Naplóban a 2. számú mellékletben foglalt, a táppénz jellegére utaló megjelöléseket kell alkalmazni. Üzemi baleset miatti keresőképtelenség esetén - amíg a baleset üzemiségének tényét a táppénzfolyósító szerv határozattal nem állapítja meg - a keresőképtelenség jellegeként „egyéb baleset 4” megjelölést kell alkalmazni. A kódot az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatásakor kell módosítani. 13. § (1) Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság időtartamát kimerítette, keresőképtelenként a Naplóban tovább nyilvántartani nem kell, de ezt a tényt a Naplóban és a beteg kartonján is fel kell tüntetni. Amennyiben a biztosított továbbra is keresőképtelen, ezt kérésére igazolni kell. A biztosított, a munkáltató vagy a társadalombiztosítási szerv kérésére az orvos a keresőképtelenséget - a táppénzre jogosult keresőképtelen biztosítottra irányadó szabály szerint - véleményezi. Az ilyen véleményben fel kell tüntetni, hogy kinek a kérésére és milyen célból adták ki. (2) Amennyiben a keresőképtelenség igazolását táppénzre nem jogosult személy kéri, azt a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos adja ki, az e rendeletben foglaltaknak megfelelően. 14. § (1) A keresőképtelenséget elbíráló orvos a keresőképtelenné, illetőleg keresőképessé nyilvánított biztosítottakról naptári hetenként, az azt követő első munkanapon köteles jelentést tenni a területileg illetékes REP-hez (heti jelentés). A heti jelentést a 3. számú mellékletben foglalt nyomtatvány szerint elektronikusan (ideértve a számítógépes adathordozót is) kell megtenni, feltüntetve a 2. számú mellékletben foglalt, a táppénz jellegére utaló megjelöléseket. A REP a heti jelentésben foglalt adatokat az adatvédelmi előírások betartásával kezeli, és azokat személyazonosításra alkalmatlan módon továbbíthatja. (2) A heti jelentés rekordképét a 8. számú melléklet tartalmazza. 15. § 16. § (1) Ez a rendelet 1995. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépését megelőzően kezdődő keresőképtelenség további elbírálására a keresőképessé nyilvánítás időpontjáig a keresőképtelenséget megállapító orvos (egészségügyi intézmény) jogosult. -----------

• Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

Tisztelt Szakértő!

A kérdésem a következő:

Gyeden voltam itthon első gyermekemmel, november eljére várjuk a másikat. A munkahelyem azt javasolta hogy július közepétől menjek táppénzre (mivel két hónapra amúgy sem tudnak munkát biztosítani nekem) a tv-i változások miatt ezért a gyed lejárta előtt 2 héttel fel is mondtam azt. Igy jelenleg táppénzen vagyok. Ma voltam a háziorvosnál és szóba került hogy belföldi utazásra készülünk, mire az aszisztense azt mondta hogy ezt nem szabad nem tehetem meg hogy elmegyek otthonról mert bármikor azonnal behivhatnak ellenőrzésre?

Ez valóban igy van hogy ha szólnak azonnal be kell mennem? És ha igen akkor ennek mennyi az esélye? Ez azt jelenti hogy kismamaként kis sem mozdulhatok itthonról?

Köszönöm a válaszát!!!!

----------

Kérdésére érdemi választ a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Egészségügyi Osztályának Osztályvezetője tud adni.

(Ők látják el a háziorvosok TB jogszabályok szerinti felügyeletét, szükség esetén az egészségügyi osztály ellenőrző főorvosai rendelik be a betegeket a háziorvoshoz ellenőrzésre, ezért a szakmai előírásokról ők tudnak teljeskörű választ adni...)Javasolom telefonon, vagy személyesen, esetleg írásban fel(meg)keresni.

(Álláspontom szerint visszás, ha a keresőképtelenség ideje alatt elmennek a Balatonra nyaralni, viszont indokolt lehet a beteg nagyit meglátogatni.)

Végül:
A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről a következő kormányrendelet rendelkezik.

----------

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről, és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény 25. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben a Kormány az alábbiakat rendeli el:

1. § (1) A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja.
(2) A keresőképtelenség elbírálása az Ebtv. 44. §-ában felsorolt esetekben történik.
(3) A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálását a mindenkor érvényes szakmai irányelvek szerint kell végezni.
2. § (1) Az Ebtv. 45. §-a szerinti keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására jogosult:

1. a háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos),
2. a járóbeteg-szakellátás orvosa,
3. az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa,
4. a regionális egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: REP) ellenőrző tevékenysége során az eljáró ellenőrző főorvos (a továbbiakban: ellenőrző főorvos),
5. a REP-pel felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (a továbbiakban: felülvéleményező főorvos).

(2) A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Az utóbbi esetben a betegség mellett az „adaptációs szabadság” megjelölést és annak időtartamát is fel kell tüntetni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett háziorvos a keresőképtelenség elbírálására és igazolására akkor jogosult, ha a háziorvosi tevékenységre az illetékes REP-pel szerződést kötött.
(4) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában említett orvos (szakorvos) a keresőképtelenség elbírálására abban az esetben jogosult, ha e feladat ellátására a REP-pel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte. A keresőképtelenség elbírálására jogosult szakorvosok adatait a finanszírozási szerződés melléklete tartalmazza.
(5) A járóbeteg-szakellátás orvosa csak akkor bírálhatja el a keresőképtelenséget, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes.
(6) Amennyiben a keresőképtelenséget nem a biztosított vagy gyermekének háziorvosa állapítja meg, úgy erről az eljáró orvosnak - a megállapítással egyidejűleg - a biztosított vagy gyermekének háziorvosát írásban haladéktalanul értesítenie kell.
(7) Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati ellátás idejére a háziorvos igazolja a keresőképtelenséget.
3. § A biztosított köteles a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét) a keresőképtelenségét elbíráló orvosnak bejelenteni. Ha a keresőképtelen biztosított tartózkodási helye keresőképtelenségének időtartama alatt megváltozik, a keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen állományba vételt lezárja és arról, valamint a beteg állapotáról igazolást ad ki, amellyel a biztosított felkeresi az új tartózkodási helyén lévő, keresőképtelenség megállapítására jogosult orvost.
4. §
5. § Ha a biztosított az egészségi állapota javulásának következtében munkája elvégzésére már alkalmas, illetőleg, ha az általa ápolt gyermek egészségi állapota miatt további ápolást már nem igényel, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a biztosítottat keresőképessé kell nyilvánítania.
6. § (1) A biztosított a keresőképtelenségének elbírálásához köteles az orvost tájékoztatni munkavégzésének (tevékenységének) az egészségi állapotával összefüggő körülményeiről, annak egészségi szempontból lényeges elemeit a betegdokumentációban rögzíteni kell.
(2) A keresőképtelen biztosított köteles

1. betartani az orvos utasításait, így különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan,
2. az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,
3. ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni.

(3) A munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes REP-nél.
7. § (1) A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását az ellenőrző főorvos ellenőrzi. Ellenőrző tevékenységet elláthat a REP erre kijelölt főorvosa.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrző főorvos tevékenysége kiterjed a REP-hez beérkezett keresőképtelenségi adatok célzott ellenőrzésére is. Ezen tevékenység során az ellenőrző főorvos igénybe veheti szakmai véleményezés és konzultáció céljából a REP-pel a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti felülvéleményező főorvos közreműködését.
(3) Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés keretében jogosult:

1. a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a beteg tartózkodási helyén is,
2. a betegdokumentációba történő betekintésre,
3. szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására,
4. a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására,
5. javaslatot tenni a táppénzfolyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé,
6. az a)-e) pont szerinti megállapításait a betegdokumentációban rögzíteni,
7. a 6. § (3) bekezdése alapján indult eljárásban a munkáltatóval írásban közölni a felülvizsgálat eredményét.

(4) Az ellenőrző főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján

1. dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről,
2. döntést követően arról a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti, továbbá döntését bejegyzi a keresőképtelenséget elbíráló orvos által vezetett „Orvosi Napló a keresőképtelen biztosítottakról” című Naplóba (a továbbiakban: Napló).

.................

A többit elküldtem mailon, mivel a hosszú normaszöveget a rendszer visszautasította.
Üdv. :)

Köszönöm a gyors, és részletes tájékoztatást! Sokat tisztult a kép:)Tanácsát megfogadva a REP-et is felkeresem.

Köszönettel:
Ducky11

Egyéni vállalkozóként milyen járulékfizetési kötelezettségem lehet tgyás illetve gyed alatt? A tgyás igénybevételét (szülés előtt 4 héttel) hol kell kérni? A választ előre is köszönöm!

Egyéni vállalkozóként milyen járulékfizetési kötelezettségem lehet tgyás illetve gyed alatt? A tgyás igénybevételét (szülés előtt 4 héttel) hol kell kérni? A választ előre is köszönöm!

Tiszteletem!
2000.novemberre óta egy nagy kereskedelmi áruházlánc hypermarketjébe dolgozok középvezetőként jelenleg gyeden vagyok 10 hónapos kislányommal. Tegnapi nappal kapott levélbe az állt hogy az áruházban átszervezés miatt létszámcsökkentés történt ennek értelmében a beosztásom megszűnt. A kérdésem az lenne hogy ez így szabályos-e mármint gyed alatt? Ki nem rúgnak állítólag de majd egy másik munkakört ajánlanak fel természetesen kevesebb bérért és ha nem fogadom el akkor kirúgnak.

Tiszteletem!
2000.novemberre óta egy nagy kereskedelmi áruházlánc hypermarketjébe dolgozok középvezetőként jelenleg gyeden vagyok 10 hónapos kislányommal. Tegnapi nappal kapott levélbe az állt hogy az áruházban átszervezés miatt létszámcsökkentés történt ennek értelmében a beosztásom megszűnt. A kérdésem az lenne hogy ez így szabályos-e mármint gyed alatt? Ki nem rúgnak állítólag de majd egy másik munkakört ajánlanak fel természetesen kevesebb bérért és ha nem fogadom el akkor kirúgnak.

Egyéni vállalkozóként milyen járulékfizetési kötelezettségem lehet tgyás illetve gyed alatt? A tgyás igénybevételét (szülés előtt 4 héttel) hol kell kérni? A választ előre is köszönöm! ----------

Válasz:

1. A járulékfizetésről:

1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
Az egyéni vállalkozók járulékfizetése

29. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot az Szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
(2)
(3) Az egyéni vállalkozó a 19. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot az (1)-(2) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulékalap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határig.
(4) Az egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben említett járulékalap alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

1. táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,
2. katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
3. fogvatartott,
4. ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti,
5. a 31. § (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó keresőképtelen.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell a (4) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. (6) A minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik az egyéni vállalkozóra, ha járulékfizetési kötelezettségét külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti. (7) A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a 19. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a minimálbér összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a 31. § (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozóra. Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányadó alapját képező jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. 2005/11. Adózási kérdés a minimálbér változásának a hatása a Tbj. szerinti járulékfizetési kötelezettség gyakorlatára (8) A Tny. tv. szerint korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették. ------

Ebből kiemelném a (4) bekezdést, amely szerint:

4. Az egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben említett járulékalap alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

1. táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,

---------

2. A THGY igényt a REP-hez kell benyújtani Igénybejelentés nyomtatvány kitöltésével.

Jogi alapja:

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 83. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az alábbiakat rendeli el:

37. §. 2) Az egyéni vállalkozó pénzbeli ellátásra, valamint baleseti táppénzre vonatkozó igényét írásban - az előírt nyomtatványon - jelenti be a székhelye szerint illetékes REP-nél.

----------

Üdv. :)

Köszönöm Dödölle1 a segítséged!! :)

áttanulmányoztam ez EBTV táppénzről szóló paragrafusát, amiből számomra az derült ki hogy aki terhes az bármikor táppénzre kérheti magát, legalábbis egyéb kikötést nem tettek. És az ellenőrzés külön kiemelte hogy a betegségből eredő keresőképetelenséget ellenőrzik, ráadásul többnyire a munkáltató kérésére,ráadásul a terhességet megcáfolhatatlanul lehet bizonyítani, nem úgy mint egy folytonos migrént esetleg. úgy gondolom a terhesség nem betegség, hanem egy más állapot, amelyből az következik, hogy lehet hogy a munkába járás vagy maga a munka elvégzése (aki olyan munkakörben dolgozik) nehézséget okozna, de ettől még élheti a normális életetét a kismama.

Egyébként a kismamáknak javasolják a mozgást, az úszást, stb. még akkor is ha éppen táppénzen van.

De lehet hogy ez az én sarkitott véleményem.

üdv

Tisztelt Szakértő!

2009. 01.24-én született kislányommal jelenleg GYED-en vagyok.
Az a problémám,hogy most a MÁK-tól egy téves nagy összegű utalással kiderült,hogy az elmúlt hónapokban munkabért utaltak nekem,nem pedig ami ilyenkor jár.Állítólag a számítógép tévedése miatt.Nos „tévedés“ az új ügyintéző hölgy munkába állása óta már harmadszor fordul elő.Most vissza akarják fizettetni velem ezt a különbözetet./kb­.70000Ft /.És még én voltam a hibás szerintük,mert nem vettem észre.
Kérdésem,mit tehetek ebben az esetben?Ki ellen emelhetek vagy emelhetek-e egyáltalán panaszt?
Minden papírom rendesen le lett szülés után adva.A TGYÁS-t elintézték,a GYED-ről tudtak/de nem értesítettek/, akkor közben miért nem tudták a megfelelő összeget utalni?Miért én vagyok a hibás?

Köszönettel

-------------

"Kérdésem,mit tehetek ebben az esetben?"

Javasolom, hogy az Önt nem megillető összeget (különbözetet) fizesse vissza.

Üdv. :)