GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértő!
Szeretném megkérdezni, hogy 6év folyamatos munkaviszony után 2013.08.08-án megszületett kislányom, aki után jelenleg Gyed-et kapok.2015 márciusra várjuk a második gyermekünk érkezését.A munkáltatómnak vissza kell -e vennie és kiadni a szabadságot, hogy a második gyermekkel szülésig táppénzen lehessek, vagy csak a hozzáállásukon múlik?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Cím! 2013 augusztusában született kisfiammal 2015.augusztusig vagyok GYED-en, 1 éves kora után a GYED extra bevezetésével akár idén augusztustól visszamehettem volna dolgozni a munkáltatómhoz, ahol 2009. óta vagyok. Azonban úton van a 2. baba, aki 2 éven belül születik, várható születése 2015. júniusában lesz. Azt a tanácsot kaptam, jelezzem a munkáltatómnak vennék ki szabit az ez idő alatt halmozódottból, majd elmehetek szülésig táppénzre veszélyeztetett terhesként, és egyidejűleg kaphatom a gyed-et és a táppénzt a terhesség végéig. A munkáltatóm azt mondta úgy tudja, ha van pl. 30 nap szabim, ugyanennyi ideig vagyok jogosult táppénzre. Felhívtam az egészségbiztosítót, ahol egy hölgy lekezelően azt mondta ő ilyen szabályozásról nem tud. Mi lenne nekem anyagilag előnyös ebben a helyzetben? Kaphatom a táppénzt szülésig a gyed mellett? Milyen lépéseket kell tennem ez ügyben a munkáltatóm felé, s mire hivatkozhatok, amennyiben nincs igaza? Előre is köszönöm a válaszukat!

Tisztelt Szakértő!

20 hónapos kislányommal GYED-en vagyok, aki szeptemberben kezdte a bölcsödét, mivel vissza szeretnék menni dolgozni. Időközben megtudtam, hogy második gyermekemmel várandós vagyok, a jelek szerint, lehet veszélyeztetett terhes. Jelenlegi munkaadóm felszámolás alatt van, ahol felmondási időm 3 hónap, viszont egy új munkahelyemen már várnának. Kérdésem, ha a jelenlegi munkahelyen jelzem, hogy visszaszeretnék menni dolgozni, és egyben azt is, hogy várandós vagyok, elbocsájthatnak-e? Mennyi ideig kell GYED mellett dolgozni, hogy veszélyeztetett terhesség címén táppénzre lehessen menni? Ez esetben második gyermekem után kaphatok-e TGYÁST? Amennyiben igen, mi lesz a járulékszámítás alapja? Köszönöm.

Tisztelt Szakértő!

2015. május elejére várok babát, jelenleg még dolgozom, viszont a Főnököm el akar küldeni táppénzre. Idén még nem voltam táppénzem. A kérdésem az lenne, hogy ha most, azaz 2014. november 1-től táppénzre vesznek fel, akkor az mennyiben érinti 2015. májusától kapott TGYÁS és GYED összegét? Valamint ha 2015. januártól mennék, az mennyiben érinti?

Válaszát előre is köszönöm!

Zs

Tisztelt Szakértô!

2012 óta GYES-t és családi pótlékot kapok. Egyéb jövedelmem nincs.
Ma egy bírósági végrehajtótól levelem jött, amelyben arról tájékoztatott, hogy egy több éves közüzemi számlatartozás miatt letilttatja a juttatásaim 33%-át, és ezt már jelezte is a MÁK felé.

Kérdésem, hogy megteheti-e? Ha nem, akkor hová tudok fordulni, hogy mindezt elkerüljem?

Válaszát elôre is köszönöm!

„vaha 2014.10.13. 17:41

Tisztelt Szakértő!
A helyzetem a következő, az első gyermekem most 20 hónapos szeretnénk második gyermeket míg az első be nem tölti a 3. életévét, én egyéni vállalkozó voltam, míg meg nem született a kisfiam illetve a terhesség kb. 7 hónapjába veszélyeztetett terhesként táppénzen voltam, ha vissza megyek dolgozni akkor mennyi munkaviszony után kaphatok táppénz ha a gyermekem beteg lenne illetve ha én lebetegszem, illetve a mértéke is érdekelne, és hogy a második gyermek után mi jár ebben a helyzetben?
Köszönettel VAHA
”

Amennyiben a vállalkozási jogviszonya jelenleg is fennáll egy újabb saját jogú keresőléptelenség esetén legfeljebb 1 évig jogosult táppénzre akkor is, ha a GYED/GYES mellett visszamegy dolgozni és akkor is, ha nem megy vissza, hanem a GYED/GYES helyett táppénzt kíván igénybe venni.

Ha a gyermek megbetegszik, úgy gyermekévenként attól függően, hogy a gyermek hány éves, illetve hogy Ön egyedülálló-e más-más időtartamig lehet gyermekápolási táppénzen.

„1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól1

46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

1. a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át;
2. egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;
3. egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;
4. háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;
5. hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

”

A gyermekév a gyermek születésnapját követő naptól a gyermek következő születésnapjáig tart.

A táppénz mértéke 50, vagy 60%.

„48. § (8)3 A táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának

1. hatvan százaléka folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében,

2. ötven százaléka

ba) az a) pont szerintinél rövidebb folyamatos biztosítási idő esetében,
bb) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint
bc) a 44. § d) pontjában meghatározott esetben,
azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét.
”

Amennyiben a szüléskor biztosított (fennáll a vállalkozói jogviszonya, feltéve, hogy a mostani anyasági ellátások alatt is biztosított) jogosult az új babára is tgys és gyed ellátásokra, majd alanyi jogon gyes-re és természetesen családi pótlékra és anyasági támogatásra.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Szakértő!
A helyzetem a következő, az első gyermekem most 20 hónapos szeretnénk második gyermeket míg az első benem tölti a 3. életévét, én egyéni vállalkozó voltam, míg meg nem született a kisfiam illetve a terhesség kb. 7 hónapjába veszélyeztetett terhesként táppénzen voltam, ha vissza megyek dolgozni akkor mennyi munkaviszony után kaphatok táppénz ha a gyermekem beteg lenne illetve ha én lebetegszem, illetve a mértéke is érdekelne, és hogy a második gyermek után mi jár ebben a helyzetben?
Köszönettel VAHA

E„lde 2014.10.07. 22:00

Tisztel Szakértő!

Felvilágosítást szeretnék kérni arról,hogy 2 éven belül megvan a 365 ledolgozott munkanapom,viszont nem egy munkahelyen.Ilyen esetben terhesség alatt,és szülés után milyen anyagi támogatás jár?

A választ előre is köszönöm.”

Ez csak egy feltétel. A tgys és GYED-re való jogosultság másik feltétele főszabály szerint, hogy a szüléskor legyen Tbj. 5. § szerinti biztosított. (Álljon fenn a munkaviszonya)

Ha tehát mindkettő fennáll kaphat 168 napig terhességi-gyermekágyi segélyt, majd a 169. naptól gyermekgondozási díjat, illetve azt követően a gyermek 3 éves koráig gyermekgondozási segélyt.

(Az különben nem releváns (lényegtelen), hogy a 365 nap hány munkahelyről jön össze.)

Jogosult továbbá családi pótlékra és egyszeri anyasági támogatásra.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztel Szakértő!

Felvilágositást szeretnék kérniarról,hogy 2 éven belül megvan a 365 ledolgozott munkanapom,viszont nem egy munkahelyen.Ilyen esetben terhesség alatt,és szülés után milyen anyagi támogatás jár?

A választ előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértő!
Ez év szeptemberében GYED mellett 40h munkaviszonyban dolgozom.Szeretném kiváltani egyéni vállalkozóit,de természetesen személyesen nem vennék részt a tevékenységben.Kérdésem,hogy ebben az esetben csak az alkalmazott után fizetnék-e járulékot,továbbá ha ismét kismama leszek TP majd TGYÁS és GYED alatt is működhet a vállalkozásom.
Tisztelettel:Vercsike

„Tisztelt Jogi Fórum!
2011. májusában mentem veszélyeztetett terhesként táppénzre. Megszületett az első, majd 22 hónap múlva a most 11 hónapos lányom. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy ,
ha újra veszélyeztetett terhes leszek esetleg, akkor kaphatom az akkor már 1 éves elmúlt második gyermekem után a gyedet és a táppénzt is a munkabér után?
Tisztelettel köszönöm a válaszukat!
kiviki”

Amennyiben a GYED ideje alatt munkába áll és bármilyen okból keresőképtelenné válik egyszerre kaphatja a GYED-et és a táppénzt.

Amennyiben a GYED ideje alatt nem áll munkába, de az újabb baba miatt keresőképtelen állományba kerül választhat, hogy a GYED-et kéri, vagy a táppénzt, de kettőt egyszerre nem kaphat.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Jogi Fórum!

2011. májusában mentem veszélyeztetett terhesként táppénzre. Megszületett az első, majd 22 hónap múlva a most 11 hónapos lányom. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy ha visszamegyek dolgozni közalkalmazottként, akkor:

1. köteles a munkáltató visszavenni akkor is ha csak 6 órában tudok munkát vállalni?
2. ha újra veszélyeztetett terhes leszek esetleg, akkor kaphatom az akkor már 1 éves elmúlt második gyermekem után a gyedet és a táppénzt is a munkabér után?

Tisztelettel köszönöm a válaszukat!
kiviki

„fredi 20 2014.09.29. 02:53
Tisztelt Jogi Fórum!
2014.02.02-től 2014.02.28-ig veszélyeztetett terhességi táppénz ellátásban részesültem. Mivel terhességem nem indokolta tovább, minden jól alakult, így visszamentem dolgozni. Most szeptember 1. naptól szeptember 15.-ig "8"-as keresőképtelenségi kóddal, tehát terhességemtől független diagnózissal táppénzre mentem, mely időre véleményem szerint betegszabadság illetne meg.
A Magyar Államkincstár illetményszámfejtő helye visszaküldte a táppénzes igazolásomat, hogy javíttassam ki a kódot "9"-re, mert csak veszélyeztetett terhességi táppénzre vagyok jogosult, mivel már egyszer részesültem ebben az ellátásban.
Nem értem, ha betegségem nincs összefüggésben a terhességemmel, akkor is veszélyeztetett terhesként lehetek táppénzen?
Válaszukat előre is köszönöm!”

Tisztelt Kérdező!

Egyrészt érdekelne, hogy a fentiek melyik igazgatóságon fordultak elő?

Másrészt jelen esetben, álláspontom szerint is Önnek van igaza azaz a fenti tényállás fennállása esetén a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodája jogszerűtlenül járt el.

Javaslom, hogy az orvosi igazolásokat a fentieket tartalmazó kísérőlevéllel együtt küldje meg a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságának igazgatója részére, melyben

• hívja fel a figyelmet arra, hogy a keresőképtelenség elbírálása és a betegségi kód megválasztása orvosszakmai kérdés, abban a kincstárnak, mint központi illetmény-számfejtő helynek és egyben tb. kifizetőhelynek nincs hatásköre,
• amennyiben ennek ellenére fenntartják az álláspontjukat kérje megjelölni azon jogi normát, amely állításukat alátámasztja,
• illetve hívja fel a figyelmüket arra, hogy 21 napon belül az igényt kötelesek elbírálni és/vagy határozathozatal mellett előleget folyósítani, amennyiben az előírt kötelezettségüknek 8 napon belül nem tesznek eleget panaszával az OEP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztályához fordul,kérve a kincstári eljárás jog és szakszerűségének helyszínen történő vizsgálatát.

Megjegyzem, hogy ettől függetlenül is érdemes lenne az államkincstár jogszerűtlen gyakorlatáról értesíteni az OEP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztályát.
E-mail címük: penzbeli@oep.hu

Véleményem szerint hasonló esetek kincstári körben mindaddig elő fognak fordulni, amíg az Elnök megengedi azt a gyakorlatot, hogy megyei igazgatója az összeférhetetlenségi szabályokat mellőzve, a Ptk. szerinti hozzátartozóját (sógorasszony) nevezze ki tb ügyintézői munkakörbe úgy, hogy az felvételekor nem rendelkezik a vonatkozó kormányrendeletben előírt szakképesítéssel.

(Alá-fölérendeltségi viszonyban különben sem állhatna egy állami pénzeket, köztük az egészségbiztosítási alapot kezelő kormányzati szervnél Ptk. szerinti hozzátartozó. )

Sajnos az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, mint az „E” Alap felügyeletével megbízott kormányzati szerv meglehetősen nagyvonalúan kezeli az ilyen társ kormányzati szervnél tartósan fennálló, aggályos, etikátlan, összeférhetetlen eseteket, illetve szomorú, hogy az ellen sem a felügyeleti, sem a belső ellenőrzés nem lép fel, azt sem a humánpolitika, sem pedig a szervezet középvezetői (iroda vezetők, osztályvezetők) nem teszik szóvá.

29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet
a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól
A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet alapján a bér- és tb ügyintézői munkakör betöltője által ellátandó feladatkörök és szükséges képzettségek:
A központosított bérszámfejtés körében bér-, társadalombiztosítási, jövedelemadóztatási feladatkör vonatkozásában a 3. sz. melléklet 78. pontja II. besorolási osztály szerint:

Szükséges végzettség a fenti munkakör betöltéséhez a II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és az OKJ szerint: pénzügyi ügyintéző vagy társadalombiztosítási, munkaügyi ügyintéző szakképesítés.

2013. évi V. törvény
a Polgári Törvénykönyvről

8:1. § [Értelmező rendelkezések]
(1) E törvény alkalmazásában

1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;
2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;

370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről.

6. § (5) A költségvetési szerv vezetőjének felelőssége érvényre juttatni a költségvetési szerv működésében a szakmai felkészültség, a pártatlanság és elfogulatlanság, az erkölcsi feddhetetlenség értékeit, valamint biztosítani a közérdekek előtérbe helyezését az egyéni érdekekkel szemben.

2011. évi CXCIX. törvény
a közszolgálati tisztviselőkről

84. § (1) Nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony, ha a kormánytisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

Tisztelt Jogi Fórum!
2014.02.02-től 2014.02.28-ig veszélyeztetett terhességi táppénz ellátásban részesültem. Mivel terhességem nem indokolta tovább, minden jól alakult, így visszamentem dolgozni. Most szeptember 1. naptól szeptember 15.-ig "8"-as keresőképtelenségi kóddal, tehát terhességemtől független diagnózissal táppénzre mentem, mely időre véleményem szerint betegszabadság illetne meg. A Magyar Államkincstár illetményszámfejtő helye visszaküldte a táppénzes igazolásomat, hogy javíttassam ki a kódot "9"-re, mert csak veszélyeztetett terhességi táppénzre vagyok jogosult, mivel már egyszer részesültem ebben az ellátásban. Nem értem, ha betegségem nincs összefüggésben a terhességemmel, akkor is veszélyeztetett terhesként lehetek táppénzen?

Válaszukat előre is köszönöm!

Kedves hozzáértők!

Elmehet e a férjem gyermekápolási táppénzre, hogy legyen ki vigyázzon az otthonmaradt gyerekekre, ha én jelenleg gyeden vagyok, és akivel most kórházban vagyok?
Köszönöm.

Tisztelt Jogi Fórum!

2014. november 28-ra vagyok kiírva első babámmal. 2010. augusztus 16 óta folyamatosan dolgozom, mint pedagógus teljes állásban. Ha minden jól megy, okt. közepéig szeretnék dolgozni, aztán pár nap szabi, majd jön az őszi szünet, tehát papíron novemberig dolgoznék. November elejétől mi érné meg nekem jobban: ha táppénzen lennék a baba születéséig vagy ha nov. elejétől igényelném a tgyást? 2013. januártól augusztus végéig 189860 Ft-t, szeptembertől decemberig 185600 Ft-ot kaptam bruttóban. 2014 januártól 192200 Ft-ot kapok ill. most szeptembertől kaptunk még fizetésemelést, de azt pontosan nem tudom, hogy mennyit. Mivel a gyedet 2015-ben igénylem majd, akkor azt a 2014-es fizetésemből száolják?
Ha az segít, a 2013. évi személyi jövedelemadóról szóló papíromon az áll, hogy 2517288 volt a munkaviszonyból származó bérjövedelem az érdekképviseleti tagdíj nélkül, ill. az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege is ennyi.
Ui. De lehet, hogy nem várom meg az őszi szünetet, és valamikor októberben elmegyek majd táppénzre.
Előre is köszönöm válaszát!

Kedves TiZsu!

Egyrészt elég sok és szerteágazó kérdést tett fel, melyre a teljeskörű válasz meghaladja a fórum kereteit.

Ha 2015. február 28-án fog szülni a tgys-nél és a gyed-nél az irányadó időszak 2014.01.01-től 2015.02.27-ig tart.

TGYS-t kapott 2012.02.26-tól kb. 6 hónapig, majd kb. 2012.augusztustól 2014.02.26-ig GYED-ben, majd 2014.02.26-tól a 2015-ös szülésig GYES-t fog kapni.

Amennyiben a GYES mellett nem dolgozik, egy 2014-ben induló 9-es kódos keresőképtelenségnél a táppénz alapja a megadott adatok és a főszabály értelmében a munkaszerződésben szereplő jövedelme lesz. Összege pedig a munkaszerződésben szereplő jövedelmének 30-ad részének a 60%-a.

(A táppénz egy napra járó összege viszont nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét.)

Mivel a 2014-es táppénznél az irányadó időszak 2013.01.01-től a keresőképtelenséget megelőző napig tart, amely idő alatt gyed-ben részesül –ha az az előbbitől kedvezőbb a táppénz alapja az előző gyed alapja lesz.

Az Ebtv. értelmében ha Ön GYES-re és táppénzre is jogosult ön dönt, hogy melyiket kéri. Helyesen írta

• körzeti orvosnál kiíratja magát 9-es kóddal,
• az orvosi igazolásokat leadja a munkáltatójánál
• ahhoz csatolja a nyilatkozatát, hogy a keresőképtelenség első napjától nem kéri a GYES-t, helyete táppénzt kíván igénybe venni
• a munkáltatót kéri, hogy a szükséges Foglalkoztatói igazolást állítsa ki, a táppénz igényt –ha a munkáltatónál nem működik tb. kifizetőhely- az egészségbiztosító felé terjessze elő,
• Államkincstárnál kéri a GYES megszüntetését, (ide is csatolja a fenti nyilatkozat egy példányát)
• a munkáltatótól kéri, hogy a fiznélküli engedélyt az újabb keresőképtelenségére és választására való tekintettel módosítsák
• természetesen „rendes” felmondással a jogviszonyát nem szüntethetik meg
• igen, a munkáltatót 9-es kód esetén terheli táppénz 1/3 fizetési kötelezettség, azaz az ön részére megállapított bruttó táppénz 1/3-át a munkáltatónak, havonta, utólag, külön fizetési meghagyás átvétele után, ilyen címen be kell fizetni az „E” alapba.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Szakértő!

A kérdéseim a következő helyzetre vonatkoznak.

2003 februárjától 2008 júliusáig dolgoztam egy cégnél, 2008. július 14-től 2011. július 13-ig, tehát 3 évig első gyermekemmel otthon voltam (TGYÁS, GYED, GYES igénybevételével). 2011. júliustól 2012. február 25-ig dolgoztam, amikor megszületett a második gyermekünk, akivel jelenleg GYES-en vagyok. A bent maradt szabadságom kb. 6 nap, ezzel most nem is kívánok foglalkozni, mert ez úgyis bármikor kivehető, nem bonyolítanám vele a helyzetet.
Jelenleg 17 hetes kismama vagyok a 3. gyerkőccel, a második gyermek 2015. február végén lesz 3 éves,kb.ekkorra várható a 3.gyermek születése. Munkaköröm időközben lényegében megszűnt (az üzletág is, amiben dolgoztam). A 3. gyermek születéséig nem mennék vissza dolgozni, viszont mivel a 3. gyermekkel veszélyeztetett terhes vagyok, ezért bármikor kiírattathatnám magam táppénzre, amit eddig még nem tettem meg, de jelenlegi ismereteim szerint ez a legkézenfekvőbb megoldás számomra (igazolásom van már a nőgyógyászomtól, de a körzeti orvos felé még nem léptem). A célom az, hogy a törvény által biztosított juttatásaim maximumát kapjam meg. Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni:

• Van-e annál jobb megoldás, mint hogy most táppénzre kiíratom magam (ez azért kérdés, mert nem tudom, hogy mennyi lenne a táppénz és a 3. gyerek után járó TGYAS, GYED, GYES, ha most a 2. gyermekkel GYES-en maradok, és mennyi ha mielőbb elmegyek táppénzre(9-es kóddal). Mikor járok a legjobban? Mi lenne az alapja a táppénznek és a 3.gyerek után járó TGYAS/GYED/GYES-nek (bruttó fizetésem 2006.óta 451.000 Ft)?
• a gyakorlatban hogyan zajlik az, ha az ember GYES-ről táppénzre akar menni: kell jeleznem a munkahelyen, hogy vegyenek vissza állományba (esetleg 30 nappal korábban?), vagy csak bejelentem, hogy holnaptól táppénzre írt ki az orvos (gondolom, ez nem így megy)? ...
• a munkáltatónak kell-e fizetnie utánam járulékot (ha igen, mennyit), amíg veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok (ez persze legyen a munkáltatóm baja, de úgy látom, félnek attól, hogy magas táppénz-hozzájárulást kell fizetniük, ha visszavesznek állományba. Megnyugtató lenne, ha minél kevesebbet kellene fizetniük utánam).
• Ha jól értem a törvényi szabályozást - mivel terhes vagyok -, felmondani akkor sem tudnak, ha állományba vetetem magam a táppénz miatt, DE nincs számomra betöltendő munkakör.

Szeretném megtudni,mi az esedékes teendőim helyes sorrendje:

• körzeti orvosnál kiíratom magam 9-es kóddal,
• Államkincstárnál jelzem a GYES felfüggesztését,
• munkahelyen szólok,hogy táppénzre megyek(vagy előbb állományba vetetem magam azzal,h táppénzre mennék?Ez elég faramuci helyzetnek tűnik nekem...elbocsátani nem tudnak a terhesség miatt,ugye?)

Mi a helyes sorrend? Bocsánat,ha sok a kérdés,de úgy érzem,nem áll a cégem rugalmasan a kérdéshez,nem segítőkész,így nem akarom,hogy belém köthessenek valamely ponton!

Segítségét előre is nagyon köszönöm!

Üdvözlettel:

TiZsu

„Vercsike 2014.09.15. 14:39

Tisztelt Szakértő!
Ebben a hónapban (2014 szeptember) új munkáltatónál GYED mellett munkát vállaltam. 2015 júniusra várom a következő babát.
November hónaptól táppénzre mennék.
Kérdésem,hogy a táppénz számításnál az új munkahely bérét,veszik e figyelembe és szülésig jár e a táppénz.
köszönettel: Vercsike”

Más a helyzet, ha a GYED mellet ugyanazon munkáltatóhoz megy vissza, vagy új munkáltatónál kezd el dolgozni.

Új munkáltató esetén az ellátásra való jogosultságot jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni.

Kérdéses az is, hogy az orvos mindkét jogviszonyában keresőképtelenné nyilvánítja-e?

Amennyiben igen, úgy a régi jogviszonyában választhat, hogy a táppénzt, vagy a GYED-et kéri, de kettőt nem kaphat.
A táppénzt főszabály szerint és a megadott adatok figyelembevételével az irányadó időszakban a régi jogviszonyában elért keresetéből, ennek hiányában munkaszerződésében szereplő jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ez esetben táppénzt akár egy évig is kaphat.

Az új jogviszonyában a munkabér helyett kaphat táppénzt, de legfeljebb csak annyi napra, ahány napot (a GYED mellett) ebben a jogviszonyában) dolgozott. Ez esetben csak az új munkáltatónál elért keresetét veszik figyelembe.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Üdvözlöm!

17 éve dolgozom közalkalmazottként ugyanannál az intézménynél. 2010-ben veszélyeztetett terhesként táppénzre, 2011-től Tgyásra, majd Gyedre mentem. Gyed ideje alatt ismét terhes lettem, ez, 2014. szeptemberében telt le. A korábban született ikrekkel mentem Gyesre. A munkáltatóm mindenáron egy papírt akart velem íratni, hogy a Gyed után nem szándékozom visszamenni dolgozni, hanem itthon maradok a picikkel.
Ezt a papírt végül nem készítettem el, mert az a gyanúm, hogy gyakorlatilag ezzel a lépéssel felmondtam volna, ha jól sejtem "közös megegyezéssel", és így nem kell nekem végkielégítést fizetniük.
Jogos lehet a gyanúm? Érhet e miatt valami hátrány?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!
Ebben a hónapban új munkáltatónál GYED mellett munkát vállaltam. 2015 júniusra várom a következő babát.
November hónaptól táppénzre mennék.
Kérdésem,hogy a táppénz számításnál az új munkahely bérét,veszik e figyelembe és szülésig jár e a táppénz.
köszönettel: Vercsike

Kedves Sortie!

Köszönöm szépen válaszát!Higgye el nagyon sokat segített!

„Ginare 2014.09.10. 10:28
Tehát, ha nem találok munkát és én 2014 novemberében bejelentkezem munkanélkülinek, ami 90 napig jár, a biztosításom a TGYÁS folyósítása alatt szűnik meg. Azzal tisztában vagyok, hogy a GYES,családi pótlék és az egyszeri anyasági támogatás( a meghatározott feltételek mellett) alanyi jogon jár.

Kérdésem, amennyiben igazam van és jár a támogatás(TGYÁS/GYED),hogy mit jelent nekem ez havi szinten?

Illetve, mivel nem vonnak szó szerint egészségügyi járulékot a támogatásokból, azért lesz TB jogosultságom a folyósított időszak alatt?”
Köszönöm válaszukat, K. Regina.

Kedves Regina!

A tgys, gyed, gyes, illetve álláskeresési járadék folyósításának az ideje alatt egészségügyi szolgáltatásra (kórház, háziorvos, fogorvos, járóbeteg szakellátás, szülési ellátások, mentés stb.)a Tbj. értelmében jogosult.

Tgys ellátásra pedig az jogosult, aki a szüléskor biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel.

Amennyiben a szüléskor, Magyarországon álláskeresési járadékban részesül, úgy a Tbj. 5. § értelmében biztosított, eü-i szolgáltatásra jogosult.

A szükséges 365 napba beszámít az EU-s jogviszony, azonban annak tartamát igazolnia kell!

A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe.

A nyomtatványt a munkanélküli járadék iránti kérelemhez kell csatolni.

Amennyiben európai uniós tagállamban dolgozott, választhat, hogy Magyarországon, a saját lakóhelye szerint illetékes járási hivatal járási munkaügyi kirendeltségén kíván álláskeresőként nyilvántartásba kerülni, és álláskeresési ellátásának folyósítását kérvényezni, vagy abban az országban, ahol dolgozott.

Ha úgy dönt, hogy Magyarországon kíván álláskeresési ellátásban részesülni, akkor ahhoz, hogy a Magyarországon megállapításra kerülő álláskeresési járadékába beszámításra kerüljön az európai uniós munkaviszonya is, a más tagállambeli munkaviszony igazolására szolgáló ún. E301 vagy PDU1-es nyomtatványt kell beszereznie a munkavégzés helye szerinti tagállam munkaügyi hatóságától.

Az E301 vagy PDU1 nyomtatványt minden esetben a munkavégzés helye szerinti tagállam munkaügyi szerve állítja ki.

Amennyiben nem sikerül személyesen beszereznie a munkavégzés helye szerinti tagállamtól az E301/U1-es nyomtatványát, forduljon Magyarországon a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási munkaügyi kirendeltséghez.

A kirendeltség munkatársai hivatalosan megkérik az ön E301-es nyomtatványát az illetékes tagállamtól.

Annak megérkezése után tudják a más tagállambeli munkaviszonyát beszámítani az álláskeresési járadékának megállapításába.

A tgys megállapításához (biztosítási idő igazolásához) szintén ezen nyomtatványt kell leadni.

Álláskeresési járadék alapján a tgys összegét így kell megállapítani:

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

26. §(2) Annak, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül szül, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

„Lena0629 2014.09.11. 10:55
Tisztelt Szakértő!
A következő kérdés megválaszolásában kérném a segítségét:
Egy multicégtől 13 év folyamatos munkaviszony után 2013.áprilisában jöttem el táppénzre, mert kisbabát vártam,és 06.29-én meg is született a gyermekem.
2013 szeptemberében kaptam egy levelet a cégtől, melyben arról tájékoztatnak, hogy szept.2-val átszervezés miatt megszűnt a pozícióm.
A párommal eleve 2 gyermeket terveztünk, s ezért vetődött fel a kérdés, hogy abban az esetben, ha a 2015-ös év második felében megszületne a második gyermekünk, akkor-a jelenlegi jogszabályok szerint-mit vennének alapul a Tgyás, a Gyed és a Gyes kiszámításakor? Mert a első gyermeknél nyilvánvalóan azzal az-igen magas-bruttó bérrel számoltak, mellyel el jöttem szülni, de a második gyermek esetén ennek kiszámítási módjával nem vagyok sajnos tisztában.
Próbáltam tájékozódni már több helyen is a városunkban /Mák, Oep/, de ahány emberrel beszéltem, annyi féle választ kaptam....
Próbáltam tájékozódni már több helyen is a városunkban /Mák, Oep/, de ahány emberrel beszéltem, annyi féle választ kaptam....”

Ez baj. Főleg ha a MÁK Illetmény-számfejtési Iroda TB ügyintézői és az egészségbiztosító igényelbírálói, vagy ellenőrei adnak egymásnak ellentmondó válaszokat.

A GYES összege fix, a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal(28.500 Ft.-) egyezik meg, csak 10% nyugdíjjárulékot vonnak belőle.

A tgys és gyed kiszámítási sorrendje eltér és viszonylag bonyolult.

Főszabály, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély,gyermekgondozási díj, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) alapját, illetve összegét munkaviszonyban álló alkalmazott esetében a munkabérből, bizonyos esetekben a munkaszerződésben meghatározott alapbérből számolják ki.

Ezt az Ebtv. ( 1997. évi LXXXIII. törvény) úgy fogalmazza meg, hogy az ellátás alapja az igénylő biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, -azaz azon jövedelme, amelyből ilyen jogcímen járulékot kell vonni- lesz.

A tgys alapja egy 2015-ös szülés esetén főszabály szerint a jelen munkáltatónál 2014.01.01-től 2014.12.31-ig elért bruttó, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme (munkabére).

Ez a szabály azonban csak akkor alkalmazható, ha ebben az időszakban (számítási időszak) volt legalább 180 bérezett naptári napja.

Ha nem volt, mert pl. táppénzben, tgys-ben, gyed-ben részesült akkor a jogalkotó azt mondja: nézzük meg, hogy a tgys igénylésétől (jelen esetben 2015. 2. felétől, a szülés napjától) visszafel, legfeljebb azonban 2014.01.01-ig van-e 180 bérezett napja? Ha van, akkor az lesz az ellátás alapja.

Erről szól az alábbi jogi norma:

Ebtv. 42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.

(2) A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

Ha nincs a jogalkotó további szabályokat és korlátokat állapít meg.

A 48. § így folytatódik:
(3) A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani.

Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, azzal, hogy a terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összege a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.

Ez lefordítva: Ha Önnek tgys és gyed miatt nincs egy napi jövedelme sem az irányadó időszakban a tgys alapja az igénylés napján a munkaszerződésében szereplő személyi alapbér.

Ha ez magasabb, mint a minimálbér kétszerese ezt korlátozni kell, azaz bármilyen nagy összeg is szerepel benne legfeljebb a minimálbér kétszeresét lehet figyelembe venni és abból kell számolni.

Természetesen ha ez az összeg kevesebb, mint a minimálbér kétszerese, úgy abból kell számolni.

A gyed kiszámításánál ugyanígy meghatároznak egy sorrendet, azonban az több ponton eltér a tgys kiszámításának szabályaitól.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

„marcsikabc 2014.09.11. 15:26
Tisztelt Szakértők!
Saját vállalkozásomban dolgozom 2011 óta,2013 novemberében született meg kisfiam,nem igényeltem gyedet sem gyest,maradtam ugyanúgy állományban végig.Mivel most novemberben a kisfiam betölti az 1.évet,igényelném a gyed extrát.Jogosult vagyok rá?Ha erre nem,akkor mi az amit igényelhetek,teljes állásban dolgozom.
Válaszukat köszönöm tisztelettel!”

Igen, igényelheti és a megadott adatok alapján jogosult is rá.