GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Zengőbérci!

Előző, október 5-i levelemre kapott válaszát követően sajnos, betegállományba kerültem. Ön a tárgyévben egyazon munkahelyen számításba vett napok alapján 12 nap betegszabadságra való jogosultságot állapított meg.(2015. január 1.-2015.július 15. és 2015. október 1-2015. december 31. a figyelembe vehető időszakok.) Az orvosi igazolások leadása után azonban a bérszámfejtő azon az állásponton volt, hogy csak az október 1. utáni időre járó négy napra vagyok jogosult, holott az első időszakban nem vettem igénybe egyetlen napot sem. Kérem, erősítsen meg, hogy a tizenkét napos jogosultságot kell érvényesíteni. Böngésztem már a neten máshol is, de vagy az egyértelmű, egész naptári évben folyamatosan fennálló munkaviszonyt (az alaphelyzetet), vagy azt a változatot taglalják, ahol van ugyan megszakítás a munkaviszonyban, de nem ugyanarra a munkahelyre kerül vissza a dolgozó. Ebben az esetben megértem, hogy tényleg a hátralévő időt veszik figyelembe, de nem volt példa az én esetemre nézve, amikor is ugyanott dolgozom tovább. Válaszát köszönöm!

Tisztelt Szakértők!

2015.05.26-án szültem, ettől a naptól igényeltem a csecsemőgondozási díjat. A foglalkoztatói igazolás beérkezett, de a munkáltatóm a járulékbevallást nem intézte. Előleget állapítottak meg. Munkaszerződésem van, be is voltam jelentve, havonta kaptam bérpapírt, a rajta lévő összeget utalással kaptam a munkáltatómtól. Mivel nem vallott be járulékot, gondolom nem is fizették. A kérdésem az lenne, hogy előfordulhat-e, hogy az ellenőrzés végén nekem az előleget vissza kelljen fizetni?

Válaszukat köszönöm!

T csijjus!

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

47. § (2) Nem jár táppénz
a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,

Mivel a 2014 október 13-tól november 3-ig terjedő időre nem a teljes keresetét, hanem annak csak 70%-át kapta meg és így a 30% tekintetében keresetveszteség érte kérje az egészségbiztosítótól a 30% elmaradt kereset után járó táppénzt!

Ezt azért kérheti, mert a munkáltató jogellenesen fizetett az Ön részére betegszabadságos bért.

Megjegyzem én megpróbálkoznék azzal is, hogy megfellebbezen a határozatot, ugyanis a túlfizetés/téves adatszolgáltatás, jogalap nélkül kifizetett bér/táppénz nem Önnek, hanem a munkáltatónak róható fel, márpedig 90 nap után attól kell az ellátást visszakövetelni, akinek az felróható.

A közrehatásnál vizsgálnám azt is, hogy az egészségbiztosító miért csak 1 év elteltével vette észre mindezt? Amennyiben a túlfizetésben egészségbiztosító is közrehatott (folyamatba épített belső ellenőrzés a nyilvánvaló ellentmondást időben nem tárta fel), úgy a túlfizetés arányos része a biztosítót terheli.

Más témájú, de azért talán ez ügyben is használható fellebbezés mintát itt talál:

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

„csijjus 2015.10.14. 16:39

Tisztelt szakértők!

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy van-e joga a Budapesti Kormányhivatalnak visszakövetelni a "jogalap nélküli ellátás" címén keletkezett túlfizetést.
2014. okt 13-tól dec 23-ig táppénzen voltam kislányom születéséig.Idézek a levélből:
"Ön 2014 okt. 13-tól november 3. napjáig betegszabadság címén távolléti díjban részesült annak ellenére, hogy a táppénzes igazolások "9"-es kóddal kerültek kiállításra. A foglalkoztató nem vételezte vissza, erre tekintettel táppénzre csak 2014 november 4. napjától 2014. december 23. nqpjáig jogosult.
Fentiekre tekintettel a terhességi gyermekágyi segély naptári napi alapjának meghatározásához irányadó időszak és jövedelem is módosult."
Kérem segítsenek ezt értelmezni, ki hibázott, köteles vagyok-e visszafizetni az általuk túlfizetett összeget.
Köszönöm
79csillag 2015.10.20. 22:13

csijjus

jól értelmezem?
Az oeptől 2014 október 13-tól kaptál már táppénzt?
Ha igen, akkor jogos, hogy visszakérik, mivel októberben a munkáltatódtól betegszabadságra járó bért IS kaptál.
A leírtak alapján 2014 október 13-tól november 3-ig betegszabadságra járó összeget kaptál a munkáltatódtól, ezzel párhuzamosan táppénzt az oep-től. Mivel a munkáltatód nem kérte vissza/javította le az összeget ami te jogtalanul kaptál meg, így igen, vissza kell fizetned
”

Azonban azt fontos hangsúlyozni, hogy holmi levél kevés! Azt írja: Idézek a levélből:)

A Kormányhivatal köteles egyrészt egy elutasító/jogalap nélküli kifizetés tényét megállapító határozatot hozni.

Ha az jogerőre emelkedett azt követően pedig köteles egy másik, visszafizetésre kötelező határozatot készítenie.

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosító rendszeresen nehezményezi, hogy a kifizetőhelyek nem ekként járnak el, hanem azonnal visszafizetésre kötelező határozatot adnak ki jó lenne, ha maguk is betartanák ezen szabályt.

Természetesenn a Ket. megengedi, hogy két döntést egy határozatba foglaljanak, de akkor annak megfelelően kell elkészíteni a határozatot is.

Minta itt:
http://www.oep.hu/…allapito.pdf

Néhány info a kérdezőnek:

Tájékoztató
Társadalombiztosítási
Kifizetőhelyek részére

http://www.oep.hu/…C22_11_1.pdf

8.3.Az ellátás felvételétől számított 90 napon túl a jogalap nélkül felvett ellátást
attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható.
(Ebtv. 66. § (2) bek.)

Tehát attól, aki az ellátást felvette, a felvételtől számított 90 napon túl csak
akkor lehet az ellátást visszakövetelni, ha az ellátás felvétele neki róható fel.

A felróhatóság vizsgálatakor is szükséges a tényállást teljeskörűen tisztázni.

A felróhatóság a biztosított terhére elsősorban akkor állapítható meg, ha a
biztosított valamilyen olyan tényt, adatot, körülményt nem jelentett be, vagy
téves (illetve nem valós) adatot közölt, amely az ellátásra való jogosultságát, az
ellátás mértékét, összegét érinti (befolyásolja).

Abból a szempontból, hogy a visszafizetésre kötelezés a felvételtől számított 90
napon belül vagy azon túl történt-e, az ellátás kiutalásának (postára adásának) a
napja és a visszafizetésre kötelező határozat kiadmányozásának a napja között
eltelt napok számát kell figyelembe venni.

Ha a jogalap nélküli ellátás felvétele a biztosítottnak róható fel, az Ebtv. 70. §
(3) bekezdése értelmében, a jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás és baleseti
táppénz visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely az
ellátást folyósította.

angel279

Ahhoz, hogy jogosult legyél csed-re és gyedre, biztosítási jogviszonnyal IS rendelkezned kell.
Tehát, ha "elfogytak" a munkanélkülis napjaid, és már magad után fizeted az egészségügyi hj, akkor nem vagy munkaviszonyban, tehát nem járnak az ellátások, csak a gyes+családi pótlék.
Megoldás lenne valóban, ha vállalkozó lennél erre a pár hünapra

csijjus

jól értelmezem?
Az oeptől 2014 október 13-tól kaptál már táppénzt?
Ha igen, akkor jogos, hogy visszakérik, mivel októberben a munkáltatódtól betegszabadságra járó bért IS kaptál.
A leírtak alapján 2014 október 13-tól november 3-ig betegszabadságra járó összeget kaptál a munkáltatódtól, ezzel párhuzamosan táppénzt az oep-től. Mivel a munkáltatód nem kérte vissza/javította le az összeget ami te jogtalanul kaptál meg, így igen, vissza kell fizetned

-AZ OEP új segédanyagot adott ki a 2015. júliusi változások egységes értelmezése érdekében-

Mint ahogyan azt már megszokhattuk a jogbiztonság és a kiszámíthatóság szem előtt tartásával az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak jogi szabályozása az utóbbi években évente legalább kétszer változik.

Ennek egyenes következménye, hogy a táppénzzel, csecsemőgondozási díjjal, gyermekgondozási díjjal, gyermekápolási táppénzzel, baleseti táppénzzel kapcsolatos jogi normák az ügyfelek, biztosítottak számára követhetetlen.

A futószalagszerű, átgondolatlan jogalkotás, illetve folyamatos módosítás, illetékességi szabály változtatás azonban nem csak az ügyfelek számára követhetetlen, de a jogalkalmazók (munkáltatók, tb. ügyintézők) számára sem mindig egyértelmű, ezért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptemberében, a 2015/3 szám alatt az egységes értelmezés és gyakorlati alkalmazás érdekében egy 8 oldalas tájékoztatót adott ki.

Ennek keretében pontosítja a közös háztartás, a jövedelem és a szerződés szerinti jövedelem fogalmát, valamint az álláskeresési járadékban részesülők csed, gyed megállapításának szabályait, az egyidejűleg több jogviszonnyal is rendelkező biztosítottak vonatkozásában kitér a GYÁP napok helyes kiszámítására, az ittasság és a kábítószer általi befolyásoltság igazolására, a halálos kimenetelű baleset elbírálásával kapcsolatos illetékességi szabályok változására, valamint a méltányossági táppénz anyagi és eljárásjogi szabályainak módosulására.

Tárgyalja továbbá az egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal rendelkező személyek gyed elbírálásának illetékességi szabályait és a bevallási kötelezettség vizsgálatát.

A fenti tájékoztató itt érhető el:
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

A jogalkalmazók és ügyfelek az esetleges kérdéseiket a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címre küldhetik meg.

Tisztelt szakértők!

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy van-e joga a Budapesti Kormányhivatalnak visszakövetelni a "jogalap nélküli ellátás" címén keletkezett túlfizetést.
2014. okt 13-tól dec 23-ig táppénzen voltam kislányom születéséig.Idézek a levélből:
"Ön 2014 okt. 13-tól november 3. napjáig betegszabadság címén távolléti díjban részesült annak ellenére, hogy a táppénzes igazolások "9"-es kóddal kerültek kiállításra. A foglalkoztató nem vételezte vissza, erre tekintettel táppénzre csak 2014 november 4. napjától 2014. december 23. nqpjáig jogosult.
Fentiekre tekintettel a terhességi gyermekágyi segély naptári napi alapjának meghatározásához irányadó időszak és jövedelem is módosult."
Kérem segítsenek ezt értelmezni, ki hibázott, köteles vagyok-e visszafizetni az általuk túlfizetett összeget.
Köszönöm

Köszönöm.

Tisztelt Szakértők!

Kismamaként 2016.február 25-re vagyok kiírva.
2008-tól 2015.június 30.-ig folyamatos volt a munkaviszonyom.

Június 30-án lejárt a szerződésem, iskolában dolgoztam, de mivel a szeptembert már nem kezdtem meg, így a KlIK közös megegyezéssel nem hosszabbított velem szerződést.

Majd Július 01-től bejelentkeztem a munkaügyi hivatalba.
Most október 06-án járt le a munkanélkülim.

A kérdésem a következő lenne:

Mennyi tgyásra, gyedre vagyok így jogosult, ha továbbiakban magam után fizetem a TB-járulékot?!
Illetve, ha KATA-s kisvállalkozóként folytatnék kereső tevékenységet, az mennyiben befolyásolná a tgyás, illetve gyed összegét.

Azt olvastam ugyanis az OEP-honlapján, hogy "Ha az igénylőnek a gyed-re való jogosultság kezdő napját megelőző naptári évben van legalább 180 napi figyelembe vehető jövedelme, akkor az ellátás naptári napi alapját ezen naptári évben elért járulékalapot képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani."

Illetve:

"Amennyiben az igénylő, a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni."

Jól értelmezem -e, hogy akkor még az október, novemberi esetleg decemberi Kata-s tevékenységem beleszámítana ennek az összegnek a meghatározásánál??

Előre is nagyon szépen köszönöm a választ, és a felvilágosítást! További szép estét! Üdvözlettel: Brigitta

„Kjozsef99 2015.10.08. 13:38
Tisztelt Vaczkor.
Màjusba elküldtük az oep-nak a tàppénzkérelmet mivdl nem kapott a cégtöl semmit junius vègèn kaptunk egy levelet hiánypotlásra szolitottak fel mivel a cèget nem tudtàk elérni és feltehetöleg az eljárást nem tudják lefolytatni a cégnèl vigyük be a bérpapirt vagy bankszámlakivonatot meg a M30 nyomtatvànyt julius vègén jött a határozat mivel az ellenörzési osztály vizsgálata eredmènytelenül zárult le és a biztositàsi jogviszonyt lètrejöttét ès jelenlegi állapotát nem tudják megàllapitani igy elutasitották ezt fellebeztük meg hogy ök higy kerestèk a munkáltatot azt nem tudjuk gondolom levélbe. Ha jol tudom màr nem volt probaidön a keresöképtelenség kodja 9 es volt veszèlyeztetett terheskènt még a munkaviszonyba volt. Nem tekintettük be az iratokba ezt nem tudtuk. A màsodfoku határozatot mèg nem kaptuk meg telefonos érdeklödsre azt mondták majd hivnak és elmondják.
”

Majd, majd, de mikor?

1. Az ügyfelet megilleti a tisztességes eljárás.
2. A biztosítási jogviszony létrejöttének igazolásához munkavállalói oldalról elégséges a munkaszerződés bemutatása. (Helyesen tették, hogy a Kormányhivatal döntését megfellebbezték.)
3. Amennyiben a munkáltató a hatóság (NAV/egészségbiztosító) számára nem elérhető/fellelhető, úgy köteles kezdeményezni a cég törlését, azaz sem nem jogszerű, sem nem ügyfélbarát elutasító határozatot csupán arra alapozni, hogy a hatóság a céget nem tudta elérni. (A munkáltató mulasztása nem eredményezheti a munkavállaló szerzett jogainak -tb. ellátáshoz való jog-a csorbítását.)
4. Amennyiben a keresőképtelenség kezdetekor a kérelmező jogviszonya fennállt -9-es betegségi kód esetén, főszabály szerint- jogosult táppénzre legalább a jogviszony végéig.

   (A jogviszony végének pontos dátuma kiderült az orvos beteg találkozó alkalmával. A munkáltató tehát a NAV felé a kijelentést megtette. Ha pedig kijelentették, akkor be is kellett jelenteni, azaz az egészségbiztosító állítása, miszerint a „biztositàsi jogviszonyt lètrejöttét nem tudják megàllapitani” nyilvánvalóan valótlan, határozata logikailag ellentmondásos.

5. Persze kényelmesebb az igényt az első nehézség láttán elutasítani, mint egy mindenre kiterjedő, tisztességes eljárást lefolytatni, az ügyfél kiszolgáltatott helyzetét figyelembe venni, a foglalkoztatót jogkövető magatartásra kényszeríteni. (Bírságolni, töröltetni stb.)

6. Tekintettel az első és másodfokú eljárás elhúzódására, az egészségbiztosító ellenőrzési egységének quasi impotenciájára, valamint mivel az a család létfenntartását veszélyezteti javasolt panaszával az ombudsmanhoz (is) fordulnia.

Jó, ha tudja:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).

Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Ket. 5. § (1) A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.

(4) A közigazgatási hatóság a törvényben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az iratbetekintési jogot,

2. § (3) A közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza.

Tisztelt Vaczkor.
Màjusba elküldtük az oep-nak a tàppénzkérelmet mivdl nem kapott a cégtöl semmit junius vègèn kaptunk egy levelet hiánypotlásra szolitottak fel mivel a cèget nem tudtàk elérni és feltehetöleg az eljárást nem tudják lefolytatni a cégnèl vigyük be a bérpapirt vagy bankszámlakivonatot meg a M30 nyomtatvànyt julius vègén jött a határozat mivel az ellenörzési osztály vizsgálata eredmènytelenül zárult le és a biztositàsi jogviszonyt lètrejöttét ès jelenlegi állapotát nem tudják megàllapitani igy elutasitották ezt fellebeztük meg hogy ök higy kerestèk a munkáltatot azt nem tudjuk gondolom levélbe. Ha jol tudom màr nem volt probaidön a keresöképtelenség kodja 9 es volt veszèlyeztetett terheskènt még a munkaviszonyba volt. Nem tekintettük be az iratokba ezt nem tudtuk. A màsodfoku határozatot mèg nem kaptuk meg telefonos érdeklödsre azt mondták majd hivnak és elmondják.

„Kjozsef99 2015.10.07. 13:02
sztelt forumozok.
Olyan ügybe lenbe kérdésem hogy a menyasszonyom tavaly november ota dolgozott egy cégnél február közepén kiirta a doki mivel veszélyeztetett terhes lett elvileg táppénzen lett volna a szülèsig igaz a munkáltato nem fizetett táppénzt mèg az oep se pedig fellebbeztünk.
Elutasitották kérelmünket mivel a munkáltato nem küldött nekik semmi papirt a nyáron egy orvosi vizsgálat alapján derült ki hogy megszünt a munkaviszonya ezt a tényt a nav is alátámasztotta semmi papirt nem kaptunk a munkáltatotol el se tudjuk érni hova lehet ilyenkor lépni.
Munkaügyi biroságra adjuk be valamit vagy hova? Segitséget elöre is köszönöm.
”

A történeti tényállás egy kicsit hiányos.
Mit fellebbeztek meg?
Mit tartalmazott a határozat?
Hogy döntött a másodfok?
Fordultak-e -a másodfokú döntéssel kapcsolatban- bírósághoz?
A NAV pontosan mit állapított meg?
A hatósági ellenőrzés során a NAV/egészségbiztosító milyen okmányokat szerzett be?
Éltek-e az irat betekintési és másolatkészítési jogukkal?
A NAV milyen címen találta meg a céget?
A szerződése határozott, vagy határozatlan ideig tartott?
Kötöttek-e ki próbaidőt?
Ha igen az mikor járt le?
A keresőképtelenségnek mi volt a kódja? (6,8,9)
A keresőképtelenség még a munkaviszony alatt, vagy annak megszűnése után keletkezett?....

Tekintettel a számtalan nyitott kérdésre érdemi válasz nehezen adható a kérdésére.

A munkáltató cégbírósághoz bejelentett címét a cégkereső használatával tudja megnézni itt:
http://www.e-cegjegyzek.hu/index.html

Igen, munkaügyi jogvitát a munkaügyi bíróságnál kezdeményezhet.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
285. § (1) A munkavállaló …. a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó, …. igényét bíróság előtt érvényesítheti.

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

94. § (1) A keresetet, valamint a per megindítását megelőző kérelmet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely járásbíróságnál vagy a perre illetékes törvényszéknél is jegyzőkönyvbe mondhatja. A felet ilyenkor a szükséges útbaigazítással is el kell látni és az esetleges hiányok pótlására (95. §) nyomban fel kell hívni; ha a fél a hiányok pótlását figyelmeztetés ellenére is elmulasztja, a keresetet, illetőleg a kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni.

sztelt forumozok.

Olyan ügybe lenbe kérdésem hogy a menyasszonyom tavaly november ota dolgozott egy cégnél február közepén kiirta a doki mivel veszélyeztetett terhes lett elvileg táppénzen lett volna a szülèsig igaz a munkáltato nem fizetett táppénzt mèg az oep se pedig fellebbeztünk elutasitották kérelmünket mivel a munkáltato nem küldött nekik semmi papirt a nyáron egy orvosi vizsgálat alapján derült ki hogy megszünt a munkaviszonya ezt a tényt a nav is alátámasztotta semmi papirt nem kaptunk a munkáltatotol el se tudjuk érni hova lehet ilyenkor lépni. Munkaügyi biroságra adjuk be valamit vagy hova? Segitséget elöre is köszönöm.

Tisztelt szakértők!

Első gyermekemet várom januárra. Van 3 éve állandó állásom, ahonnan szülési szabadságra megyek. Mellette pedig egyszerűsített foglalkoztatásban is dolgozom egy másik helyen. Milyen ellátásokra/juttatásokra vagyok így jogosult? Gyed,Gyes,Csed..?
Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő,
az alábbi kérdéssel kapcsolatban kérném a segítségét, javaslatát:
2014. szeptemberében baleset ért (csigolya törés, kéztörés, medence sérülés), melynek következtében egy évig táppénzre kényszerültem.
Az éves táppénzkeretem 2015.szeptember végén lejárt.
A háziorvosom a leszázalékolási folyamatot még nem indította el, előző munkakörömbe (esztergályos) nem tudok visszamenni.
Információim szerint a munkáltatónak fel kell ajánlania részemre könnyített munkakört. (a háziorvosom aki egyben a cég üzemorvosa is, napi 4 órás munkaidőkeretet engedélyez)
Kérdéseim az alábbiak:

• amennyiben az ajánlott munkakört nem fogadom el és a munkáltató megszünteti munkaviszonyomat jár-e végkielégítés? (közel 40 éve vagyok a cég alkalmazásában)
• Illetve a munkáltatóm írásban jelezte a táppénz keret kimerülését, melyet továbbítottam a kezelőorvosomnak és a háziorvosnak is, ennek ellenére a táppénz nem lett lezárva előírás szerinti időben. Kinek a feladata/felelőssége lett volna ezt megtenni? Felelősségre lehet-e vonni ez esetben az illetékest?

Válaszukat előre is köszönöm!

Köszönöm.

„aranypénzes leopárd 2015.10.05. 15:02

Tisztelt Szakértők!

2015. július 15-én járt le a határozott idejű szerződésem. 2015. október 1-jétől ugyanott dolgozom tovább, már véglegesítve. Az idén nem vettem igénybe a 15 nap betegszabadságból egyet sem. Mennyi jár(hat) az újbóli munkába állásomat követően? Mi a helyzet továbbá az esetleges (bár ne legyen rá szükség) táppénzzel, amely a betegszabadság lejártát követően jár?

Válaszukat köszönöm.
”

A tárgyévben ugyanott ledolgozott napokat egybeszámítva időarányosan jogosult betegszabadságra.
Lásd:

(2015.01.01-2015.07.15 időszakban 196 nap, 2015.10.01-től 2015.12.31-ig 92 nap, összesen 288 nap. 15/365x288=12 nap)

Ezt követően annyi nap táppénzre jogosult, ahány folyamatos biztosításban töltött nappal rendelkezett a keresőképtelenséget megelőző napig.

A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

Tisztelt Szakértők!

2015. július 15-én járt le a határozott idejű szerződésem. 2015. október 1-jétől ugyanott dolgozom tovább, már véglegesítve. Az idén nem vettem igénybe a 15 nap betegszabadságból egyet sem. Mennyi jár(hat) az újbóli munkába állásomat követően? Mi a helyzet továbbá az esetleges (bár ne legyen rá szükség) táppénzzel, amely a betegszabadság lejártát követően jár?

Válaszukat köszönöm.

„Adrienn1990 2015.10.05. 09:14
Üdvözlöm!
Olyan kérdésem lenne hogy 2014.nov.13.án született a kisfiunk.
Tervezünk neki kistesót. És olyan érdekelne hogy ha betöltötte az 1évet utána gyed mellett megigényelhetem a kicsire a táppénz is? Ha igen hogy működik? Több mindent hallottam már és érdekelne hogy is működik pontosan!Köszönettel Adrienn
”
Igen, GYED mellett, a gyermek 1 éves kora után korlátlanul lehet dolgozni.

Aki a GYED mellett dolgozik és keresőképtelenné válik jogosult táppénzre.

A munkába állási szándékát a foglalkoztatója felé be kell jelentenie.

Tehát továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Más a helyzet akkor, ha a GYED-en lévő biztosított a gyermek egyéves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva, ismét munkába áll.
Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését.
Ha keresőképtelenné válik akkor pedig kaphatja a GYED-et és (a fizetés helyett, keresetpótló juttatásként) a táppénzt.

Mindezek figyelembevételével –álláspontom szerint- a jogalkotó szándéka nem az volt, hogy minden GYED-en lévé egyidejűleg két tb ellátást is kapjon, azonban tény, hogyha a fizetésnélkülit megszakítja (ezt azonban 30 nappal korábban be kell jelenteni) és rögtön a felhalmozódó szabadság kivételével kezdi, majd ha az lejár keresőképtelen állományba kerül jogosult GYED-re és táppénzre.

A munkábaállás feltételeit és a szabadság kiadásának módját a Munka Törvénykönyve szabályozza ekként:

133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

A munkavállaló oldalán felmerült ok, ami miatt a szabadságot az esedékesség évében nem lehetett kiadni pl. a csed és a gyed (szülési szabadság, fizetésnélküli szabadság).

A munkáltató az Mt. szerint köteles a szabadságot kiadni, de nem feltétlenül azonnal, hanem az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül.

És azt se felejtse el, hogy a keresőképtelenség elbírálása is orvosszakmai kérdés, azaz nem a biztosított, hanem az orvos dolga eldönteni, hogy orvosilag indokolt-e a keresőképtelen állományba vétel.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Üdvözlöm!
Olyan kérdésem lenne hogy 2014.nov.13.án született akisfiunk,Tervezünk neki kistesót.És olyan érdekelne hogy ha betöltötte az 1évet utánna gyed mellett megigényelhetem a kicsire a táppénz is?ha igen hogy működik?több mindent hallottam már és érdekelne hogy is működik pontosan!Köszönettel Adrienn

„betta23 2015.09.30. 12:37
”
CSED (csecsemőgondozási díj) folyósításának ideje alatt munkát végezni nem lehet.

Természetesen a 4 hónapos baba mellett létesíthet új jogviszonyt, vagy visszaállhat dolgozni eredeti munkahelyén is, de akkor csed ellátásra nem jogosult! (A munkábaállást be kell jelenteni, a csed-ről le kell mondani.)

GYED (gyermekgondozási díj) és GYES (gyermekgondozási segély) mellett pedig csak a gyermek 1 éves kora után lehet munkát vállalni. (Ez esetben a munkaidő nincs korlátozva.)

Tisztelt Szakértők!
Kérdésem Gyes és Csed melletti munkavállalással kapcsolatos. Ha valaki szeretne dolgozni egy cégnél 4 órában, mert bár van munkaviszonya, a régi cég így nem tudja még visszavenni és foglalkoztatni, de mellette kap Csed-et a 4 hónapos gyerek és Gyest a két év 3 hónapos gyerek után, az hogyan lehetséges? Illetve ilyenkor a nagyobb gyereket lehet-e bölcsődébe beiratni a 4 órás foglalkoztató által kiadott munkáltatói igazolással? Illetve le kell-e mondani valamelyik juttatásról ehhez?
Köszönettel,
Viktória

„csiigusz 2015.09.24. 21:37
Tisztelt szakértők!
Október végén lesz egy éve, hogy egy multinál dolgozom teljes munkaidőben. Párommal már próbálkozunk a baba projekttel fél éve, de sajnos eddig nem volt szerencsénk. Most hívtak be egy olyan állásra, ami igazán érdekelne.
Kérdésem az lenne, hogy ha esetleg váltok és az új helyen a próbaidő alatt esek teherbe, akkor azt mikor kell közölni a munkáltatóval illetve emiatt kirúghat-e.
Kell egy minimum idő egy munkahelyen, hogy utána rendesen kifizessék a gyes-t stb.
Köszönöm a választ!
Üdv: Agnes
”

Kedves Ágnes!

• A GYES alanyi (állampolgári) jogon jár, az nem kötött munkaviszonyhoz. (A csed és a gyed viszont igen. CSED-re és GYED-re főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.)

• Mt. 6. § (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

• Próbaidő alatt bármelyik fél, indokolás nélkül megszüntetheti a jogviszonyt, azonban ha azt a munkáltató a terhességgel indokolja, úgy megsérti az egyenlő bánásmód elvét.

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit.

Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.

Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

„! J. Viktória 2015.09.26. 19:06
Kedves Szakértő!
Tanácstalan vagyok.
2015. október 26-ra vagyok kiírva.
Pillanatnyilag álláskeresési ellátásban részesülök szeptember 17től, amely október 25-ig fog tartani.
Előtte 2014. febr. 26-tól 2015. márc. 25-ig volt folyamatos munkaviszonyom. (2015. márc. 26 és szept. 16. között nem volt semmiféle jövedelmem, jogviszonyom)
Ha jól értelmeztem a jogszabályokat, akkor a CSED kiszámításánál a 2014. szept. 26 - 2015. márc. 25 közötti időszakban keresett jövedelmem fog számítani vagy a munkaügyi központ határozata szerinti járadék lesz az alapja?
”

A munkaügyi központ határozata szerinti járadék lesz az alapja, a jogszabályban rögzített korlátozással! Egészen pontosan így kell megállapítani:

26. §(1)(2) Annak, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül szül, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét.

„A másik kérdésem pedig az lenne, hogyha túlhordanám a babát, tehát a várandósság alatt megszűnne a biztosításom, de e megszűnést követő 42 napon belül szülnék, akkor ugyanúgy a munkaügyi központba kellene a CSED kérelmet benyújtani?
”

Igen! (Ez esetben azonban a CSED lejártát követően nem lesz jogosult GYED-re!!! GYED-nél nem él a 42 napos szabály, csak a csed-nél.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.