„rone2122 2015.09.28. 16:27
Tisztelt Szakértők!
A segítségét szeretném kérni táppénzzel/betegszabadsággal kapcsolatban.
Jelenleg 18. hetes terhes vagyok, ez év végéig tervezek még dolgozni.
Biztosítási jogviszonyom 2014. áprilisától áll fenn.
Eddig még nem voltam táppénzen, ezért 15 nap betegszabadsággal rendelkezek.
Ha ez év december 15. napjától ír ki az orvosom táppénzre, akkor az ez évben rendelkezésemre álló betegszabadságot már nem tudom ki venni.
A következő évre átvihetőek a fennmaradt napok?
”
Nem.
„Ha november hónaptól kezdődik a táppénz időtartama és igénybe tudom venni az idei 15 nap betegszabadságot, akkor a 2016.-os évben ismét rendelkezésemre áll a 15 nap?
”
Igen, ha pl. november 01-től keresőképtelenné válik -és nem 9-es betegségi kóddal veszik keresőképtelen állományba,- úgy a 15 munkanap kimerítését követően táppénzre jogosult mindaddig, amíg keresőképessé nem válik, vagy meg nem szül. Amennyiben 2016-ban ismét keresőképtelenné válik akkor ismét megilleti a 15 munkanap bsz.
A betegszabadságra a távolléti díj 70%-a, táppénzként pedig az irányadó/számítási időszak pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmének 50, vagy 60%-át kaphatja. (60%, ha van legalább 2 éves, folyamatos biztosításban töltött ideje és a keresőképtelenséget nem kórház igazolja.)
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.