GYED,GYES, táppénz

„Dorici 2015.09.15. 16:15
Tisztelt Szakértő!
GYED/GYES járandóság után szeretném a segítségét, tájékoztatását kérni. 2012.06.06-2014.08.07-ig folyamatos munkaviszonyom volt. Azóta álláskereső vagyok. Szeretnénk kisbabát. Mivel most nincs állásom ez, hogy befolyásolja a járandóságokat?
Meddig érvényes a ledolgozott több, mint 2 évem?
Ha most teherbe esnék, járna a GYED/GYES?
Mi az az időpont , amíg nem évül el a ledolgozott időszakom?
Válaszát előre köszönöm!
Üdvözlettel: Dóra
”

Kedves Dóra!

CSED-re és GYED-re főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

(Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosítottnak minősül.)

Azt tehát, hogy a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal a szülés napjához kell igazítani. Az ehhez képest 2 éven túli biztosítási időt nem lehet figyelembe venni.

Amennyiben most teherbe esne a szüléskor a fentieket fogják vizsgálni. Ha a két konjuktív feltétel teljesül jogosult CSED és GYED ellátásokra, ha nem, akkor a szülés napjától csak a GYES-t kaphatja.

GYES-t ugyanis főszabály szerint a szülés napjától minden Magyarországon élő magyar állampolgár kaphat, azaz ezen ellátás nem kötődik munkaviszonyhoz, összege fix, bruttó 28.500 Ft/hó.

Köszönöm szépen a gyors választ Ákos25!

Még egy olyan kérdésem volna, hogy ha a felmentett munkaviszonyom 8 òrás, hány órában jelenthet be a másik munkáltató terhesként? Gondolom két 8 órás nem lehet, még úgy sem, hogy az egyiknél felmentés alatt vagyok, vagy igen?

Válaszát előre is köszönöm!

„Ákos25 Kedves Yamini! A tgyás megállapításakor a szülést megelőző év átlagjövedelme fog számítani,”

Kedves Ákos!

Ezt melyik jogszabály írja elő?

(A hatályos Ebtv. -legjobb tudomásom szerint-nem így rendelkezik.A régi főszabály valóban ez volt, azonban azóta kétszer változott az Ebtv.!)

„Ákos25 Kedves Yamini!Miért nem mentél el simán táppénzre? ”

Kedves Ákos!

A táppénz mértéke 50, vagy 60%! (Előfordulhat, hogy az alapbér több, mint a pótlékokkal növelt táppénzalap 50-60%-a.)

„Ákos25 Kedves Yamini!Ha sikerül a másik melóhely,akkor az is beleszámít a gyed,tgyás ellátás összegébe.

”

Kedves Ákos!

Érdeklődnék, hogy fenti állítását mire alapozza? Jogszabály? Szakasz?

Kedves Yamini! Miért nem mentél el simán táppénzre? A tgyás megállapításakor a szülést megelőző év átlagjövedelme fog számítani, így nyilván az is kevesebb lesz hiszen nem fognak beleszámítani a pótlékok. Másodállást ha vállalsz kell a munkáltató engedélye, de mivel fel vagy mentve a munkavégzés alól így gondolom engedélyezik,hiszen a másodállás nem megy a főállás kárára. Ha sikerül a másik melóhely,akkor az is beleszámít a gyed,tgyás ellátás összegébe.

Tisztelt Szakértő

Egy kissé kusza ügyben kérném a segítségét.
27 éves, közel 2 éves folyamatos munkatapasztalattal a hátam mögött. Azonban 2015 szeptember 20án megszűnik a munkaviszonyom, letelik a felmondási időm. Azonban jelenleg 9 hetes terhes vagyok. (Munkáltatóm tudta, de végül így alakult. Ezügyben nem kívánok jogi lépéseket tenni, inkább a jövőre koncentrálnék).
Annak már utánanéztem, hogy ha a szülésig (2016 április) nem lesz munkaviszonyom, akkor semmiféle anyasági támogatást nem kapok.
Azonban lenne egy olyan lehetőség, hogy a férjem nevén szerepel egy egyéni vállalkozás, és felmerült bennünk ötletként, hogy felvenne engem minimálbéren alkalmazottként. Így folytatódna a munkaviszonyom. Azonban 1-2 hét múlva elmennék táppénzre, veszélyeztetett terhesség miatt. Ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem:

• Ez így mennyire járható út?
• Táppénzes ellátásom után milyen járulékokat kellene a férjemnek, mint munkáltatónak fizetni a minimálbér után?
• Amennyiben ez járható út, akkor amíg ez elrendeződik és beregisztrálok a munkaügyi központban, mint munkakereső, akkor az ott kapott munkakeresési támogatás a későbbiekben beleszámít a különböző anyasági támogatásokba? Vagy inkább tanácsosabb, hogy folyamatos legyen a munkaviszonyom, és így érdemes szept 21-től a vállalkozás alkalmazottjának lennem?
• Ha ez nem járható út, abban az esetben mit tanácsol?

Hálásan köszönöm segítségét!
Várom mihamarabbi visszajelzésüket!

Tisztelt Tanácsadó!

Jelenleg 20 hetes terhes vagyok, a munkahelyemen nehéz fizikai munkát végeztem, amit már nem folytathatok. A munkáltatóm nem tudott az állapotomnak megfelelő munkakört felajánlani, így felmentéssel alapfizetést kapok, ami jóval kevesebb pótlékok híján. Egy másik cég felajánlott nekem 3 hónapos határozott idejű szerződéssel egy adminisztratív munkakört. A kérdéseim a következők:

• elvállalhatom-e, és ha igen, akkor be kell-e jelentenem azt a másik munkáltatómnál?
• hány órában vállalhatom a másik munkakört a jelenlegi felmentett 8 órás mellett?
• a GYED és a TGYÁS megállapításakor mindkét munkahelyről származó jövedelem számít-e, ill. a felmentéssel járó alapfizetésem megmarad-e így is?
• a két juttatást így hol kell majd igényelnem, és milyen igazolások kellenek hozzá?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!

Az lenne a kérdésem, hogy veszélyeztetett terhesként magas bejelentett bruttó fizetés esetén a tényleges bruttó - ha jól tudom - 60 % - át kapom a terhesség alatt táppénzként, vagy van valami plafon, aminél nem fizet többet az OEP, bármennyi is a fizetésem? Ha igen, mennyi ez a maximum?

További kérdésem, hogy a tgyást felváltó szülést követő 6 hónapig járó juttatást (nem tudom most éppen hogy hívják), illetve a gyedet az eredeti bruttó fizetés vagy a táppénzként kapott juttatás alapján számolják ki?

Előre is köszönöm a segítséget!

Tisztelt Szakértő!

GYED/GYES járandóság után szeretném a segítségét, tájékoztatását kérni. 2012.06.06-2014.08.07-ig folyamatos munkaviszonyom volt. Azóta álláskereső vagyok. Szeretnénk kisbabát. Mivel most nincs állásom ez, hogy befolyásolja a járandóságokat? Meddig érvényes a ledolgozott több, mint 2 évem? Ha most teherbe esnék, járna a GYED/GYES? Mi az az időpont , amíg nem évül el a ledolgozott időszakom? Válaszát előre köszönöm!

Üdvözlettel: Dóra

Tisztelt Szakértő!

GYED/GYES járandóság után szeretném a segítségét, tájékoztatását kérni. 2012.06.06-2014.08.07-ig folyamatos munkaviszonyom volt. Azóta álláskereső vagyok. Szeretnénk kisbabát. Mivel most nincs állásom ez, hogy befolyásolja a járandóságokat? Meddig érvényes a ledolgozott több, mint 2 évem? Ha most teherbe esnék, járna a GYED/GYES? Mi az az időpont , amíg nem évül el a ledolgozott időszakom? Válaszát előre köszönöm!

Üdvözlettel: Dóra

„anyezka 2015.09.15. 10:44

Kérdésem a következő: Mikortól lép életbe a táppénzes státusz?
Az orvos szept. 15. dátummal kiírt, de még lenne egy kiszámlázandóm a hónapban (egyéni vállalkozóként), vagy ez rendben van, hiszen majd miután beadtam az igénylést és elbírálták a kérelmet- lép csak életbe ez a táppénzes-státusz?
köszönöm a választ
”

A keresőképtelenség 1. napja az, amit az orvos a nagyalakú orvosi igazoláson igazol.

Ha Önt 2015.09.15-től vették keresőképtelen állományba úgy ettől a naptól táppénzre jogosult, kivéve ha jelzi az Igénybejelentés formanyomtatványon, vagy külön nyilatkozatban azt, hogy ezen a napon még dolgozott.

(Gyakran előfordul, hogy a munkavállaló csak munka után, a háziorvos délutáni/esti rendelésén jelenik meg. Az orvos erre a napra már igazolja a keresőképtelenséget, de a biztosított dolgozott, munkabérben részesült. Ha ezt a munkáltató leigazolja erre a napra táppénz nem fog kapni.)

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

47. § (2) Nem jár táppénz

2. a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után…

Kérdésem a következő: Mikortól lép életbe a táppénzes státusz?
Az orvos szept. 15. dátummal kiírt, de még lenne egy kiszámlázandóm a hónapban (egyéni vállalkozóként), vagy ez rendben van, hiszen majd miután beadtam az igénylést és elbírálták a kérelmet- lép csak életbe ez a táppénzes-státusz?
köszönöm a választ

Nagyon szépen köszönöm a segítséget!

Tisztelt Szakértő!

Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni.

A két kislányom születése után felgyülemlett szabadságomat töltöm éppen.
A munkáltatómmal még júniusban egyeztettem (júliusban töltötte a kislányom a 3 évet) a munkába való visszatérésemről, de akkor a válasz az volt, hogy már nincs meg a pozícióm, ami végül is megállja a helyét, mert a cég létszáma az elmúlt 5 évben valóban lecsökkent.

Bepróbálkoztak azzal, hogy szüntessük meg a munkaviszonyomat közös megegyezéssel, amibe természetesen én nem mentem bele, mert sehol nem volt benne szó pl. végkielégítésről.
Abban maradtunk, hogy kiveszem a felgyülemlett szabadságokat, aztán majd egyeztetünk, hogy mi lesz a továbbiakban. Azt vázolták, ha tudnak is alkalmazni, akkor csak később valamikor és a jelenlegi szerződésemet megszüntetnék és egy újat szeretnének kötni, új feltételekkel (pl. kevesebb bér).

A kérdésem az lenne, ha a munkáltató mond föl nekem (mert ugye nincs meg az 5 évvel ezelőtti pozícióm és nem tud mást helyette felajánlani), akkor a 45 napos felmondási időt (2008-tól vagyok alkalmazott), le kell töltenem? Kérheti, hogy bejárjak dolgozni, holott nincs is meg a pozícióm?

Előre is köszönöm a válaszát!

„kismama2015 2015.09.11. 13:57
Tisztelt Szakértő!
Az alábbi ügyben szeretnék segítséget kérni:
Több mint két éve dolgozom, a munkahelyemen, azonban mindig csak határozott idejű szerződést kapok. 2015. dec. 31-ig van jelenleg meghosszabbítva a szerződésem, 2016. júliusában lenne 3 éves munkaviszonyom a cégnél, akkor kapnék határozatlan idejű szerződést. Azonban közben állapotos lettem, jelenleg 11 hetes terhes vagyok. Az lenne a kérdésem, hogy emiatt decemberben, megszüntethetik-e a munkaviszonyomat? Ha van rá mód biztosan meg fogják szüntetni. Március végére vagyok kiírva, érdekelne, hogy ilyenkor milyen lehetőségeim vannak? jogosult leszek-e ennek ellenére a terhességi ellátásokra, azt a korábbi munkabérem alapján kapom majd? Esetleg arra a 3-4 hónapra el tudok-e menni munkanélkülire, vagy táppénzre?
A válaszát előre is köszönöm!
”

T. Kérdező!

-A határozott idejű jogviszony a megállapodás erejénél fogva a határozott idő lejáratának napján megszűnik, melyet nem befolyásol az sem, ha a munkavállaló ez idő alatt keresőképtelen állományban van.

2015.12.31-én tehát nem megszüntetik az Ön jogviszonyát, hanem az a törvény (megállapodás) alapján automatikusan megszűnik.

Erről így ír az Mt. kommentár:

36. A munkaviszony megszűnése

Magyarázat az Mt. 63. §-ához:

A törvény szabályai különbséget tesznek a munkaviszony megszűnése és megszüntetése között. A munkaviszony megszűnése a felek külön erre irányuló jognyilatkozata nélkül, a törvényben meghatározott objektív körülmények beálltával történik meg, függetlenül a felek akaratától.

A munkaviszony megszűnésének esetei kógensek, azoktól a felek megállapodása nem térhet el; sem csökkenteni, sem bővíteni nem lehet az esetek (jogcímek) számát. A munkaviszony így az alábbi esetekben szűnik meg:

3. A határozott idő lejártával.

A határozott idő lejárta a munkaviszonyt megszünteti; nem válik határozatlan idejűvé a munkaviszony akkor sem, ha a megszűnést követően a munkavállaló esetleg egy napot tovább dolgozik a munkáltatójánál.

-CSED-re és GYED-re főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

• Ezen ellátások alapja a jelen jogviszony irányadó/számítási időszakában elért bruttó –pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező- jövedelem.
• Az álláskeresési járadékban részesülő szintén személy biztosítottnak minősül.

Az álláskeresési járadékban részesülő személy CSED/GYED ellátásának megállapítására speciális szabály vonatkozik.

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

26. § (2) Annak, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül szül, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét.

-GYES-t főszabály szerint a szülés napjától minden Magyarországon élő magyar állampolgár kaphat, azaz ezen ellátás nem kötődik munkaviszonyhoz , összege fix, bruttó 28.500 Ft/hó.

• A megadott adatok alapján jogosult lesz álláskeresési járadékra, melynek max. időtartama 90 nap.

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

Álláskeresési járadék

25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

1. álláskereső,
2. az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap – a 27. § (1) bekezdésében meghatározott – jogosultsági idővel rendelkezik,

c)

4. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

29. § (1) Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső

1. terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától...

• Táppénzt csak addig kaphat, amíg fennáll a biztosítási jogviszonya. Az un. passzív táppénz intézménye megszűnt.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

„brigi01c 2015.09.12. 10:06
Tisztelt Szakértő! Tanácsra lenne szükségem. Jelenleg 17 hetes terhes vagyok, decemberben lenne 3 éve hogy megszakítás nélkül dolgozom egy cégnél, nettó 150000-ért.
A cég igen nagy tartozást halmozott fel, feltehetően fel fogják számolni jogutód nélkül kb. 1 hónap múlva.
A főnököm szerint úgy járnék a legjobban, ha veszélyeztetett táppénzre vetetném magam az orvosommal, nem tudom mi tévő legyek.
Mi lesz velem és a számomra adható juttatásokkal azalatt a 3 év alatt amíg nem dolgozom? Az biztos, hogy mivel jogutód nélkül fogják felszámolni a céget, nem lesz hova visszamennem dolgozni. De mi lesz abban az időszakban amíg tart a felszámolás, mi lesz abban az időszakban, ha nekem - mivel a cég a táppénz alatt megszűnik- megszűnik a munkaviszonyom, a folyamatosságot megszakítva ezzel?
Magam után kell fizetnem a tb-t?
Kapok GYES-t és GYED-et?
Táppénz csak addig jár amíg a céget fel nem számolják? És mi lesz a táppénz megszűnése után? Munkanélküli?

Ha nem megyek bele a táppénzre való felvételre, akkor mi fog történni a munkaviszonyommal a felszámoló biztos megjelenésével?

Gyors válaszukat nagyon megköszönném, nem tudom mi lenne nekem a legjobb, és nagyon gyorsan döntenem kell.
”

• Veszélyeztetett terhesség miatt jogszerűen csak akkor vehetik keresőképtelen állományba, ha az orvosilag indokolt.
• Ha és amennyiben jogutód nélkül megszűnik a cég –a törvény erejénél fogva- megszűnik a munkaviszonya is, mint alapjogviszony és ezzel egyidejűleg a biztosítási jogviszonya is.
• Táppénzt csak addig kaphat, amíg fennáll a biztosítási jogviszonya. Az un. passzív táppénz intézménye megszűnt.)
• Igen, ha jogosult rá ezt követően álláskeresési járadékot igényelhet.
• Aki nem biztosított és egyéb jogon sem mentesül alóla, úgy un. egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ami azonban nem minősül Tbj. 5. § szerinti biztosításnak, így az pénzbeli ellátásra (táppénz, gyed, csed) nem jogosít. (Csak eü-i szolgáltatásra/orvosi ellátásra.)
• GYES-t a szülés napjától minden Magyarországon élő magyar állampolgár kaphat, azaz ezen ellátás nem kötődik munkaviszonyhoz , összege fix, bruttó 28.500 Ft/hó.

CSED-re és GYED-re viszont főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

• A felszámolási eljárás során a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat.

http://birosag.hu/…ok-meneterol

A végelszámolás munkajogi következményei
http://www.munkajog.hu/…vetkezmenyei

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Köszönöm a választ!

Tisztelt Szakértő! Tanácsra lenne szükségem. Jelenleg 17 hetes terhes vagyok, decemberben lenne 3 éve hogy megszakítás nélkül dolgozom egy cégnél, nettó 150000-ért. A cég igen nagy tartozást halmozott fel, feltehetően fel fogják számolni jogutód nélkül kb. 1 hónap múlva. A főnököm szerint úgy járnék a legjobban, ha veszélyeztetett táppénzre vetetném magam az orvosommal, nem tudom mi tévő legyek. Mi lesz velem és a számomra adható juttatásokkal azalatt a 3 év alatt amíg nem dolgozom? Az biztos, hogy mivel jogutód nélkül fogják felszámolni a céget, nem lesz hova visszamennem dolgozni. De mi lesz abban az időszakban amíg tart a felszámolás, mi lesz abban az időszakban, ha nekem - mivel a cég a táppénz alatt megszűnik- megszűnik a munkaviszonyom, a folyamatosságot megszakítva ezzel? Magam után kell fizetnem a tb-t? Kapok GYES-t és GYED-et? Táppénz csak addig jár amíg a céget fel nem számolják? És mi lesz a táppénz megszűnése után? Munkanélküli?
Ha nem megyek bele a táppénzre való felvételre, akkor mi fog történni a munkaviszonyommal a felszámoló biztos megjelenésével?
Gyors válaszukat nagyon megköszönném, nem tudom mi lenne nekem a legjobb, és nagyon gyorsan döntenem kell.

Tisztelt Szakértő!
Az alábbi ügyben szeretnék segítséget kérni:

Több mint két éve dolgozom, a munkahelyemen, azonban mindig csak határozott idejű szerződést kapok. 2015. dec. 31-ig van jelenleg meghosszabbítva a szerződésem, 2016. júliusában lenne 3 éves munkaviszonyom a cégnél, akkor kapnék határozatlan idejű szerződést. Azonban közben állapotos lettem, jelenleg 11 hetes terhes vagyok. Az lenne a kérdésem, hogy emiatt decemberben, megszüntethetik-e a munkaviszonyomat? Ha van rá mód biztosan meg fogják szüntetni. Március végére vagyok kiírva, érdekelne, hogy ilyenkor milyen lehetőségeim vannak? jogosult leszek-e ennek ellenére a terhességi ellátásokra, azt a korábbi munkabérem alapján kapom majd? Esetleg arra a 3-4 hónapra el tudok-e menni munkanélkülire, vagy táppénzre?

A válaszát előre is köszönöm!

„Nixi84 2015.09.10. 21:24
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg gyed-en vagyok otthon 1. babámmal, 2016. január 4-ig. Tervezzük a tesót, aki gyes alatt fog érkezni.
Kérdésem az lenne, - ha nem szeretnék a munkáltatóval egyezkedni arról, hogy pár nap szabi kiadása után mennék táppénzre, hanem - míg a férjem igényelné a gyes-t, addig én táppénzt, ez esetben a tb kifizetőhelyként működő munkáltatóhoz, vagy más szervhez kell-e benyújtanom a táppénzes papírokat?
Ekkor milyen ellátás a táppénz számítás alapja?
A tény, hogy nem gyes-en és táppénzen lennék, hanem csak táppénzen, összegszerűségben változtat-e bármin?
Köszönöm válaszát!
”

T. Kérdező!

A hatályos jog megengedi, hogy a GYES ellátást ne az anya, hanem az apa vegye igénybe.

Táppénzre az jogosult, aki biztosított (munkaviszonyban áll) és az orvos keresőképtelennek nyilvánítja. (Nincs tehát akadálya annak, hogy -amennyiben orvosilag indokolt- a GYED lejárta után táppénz ellátást kapjon miközben a férje GYES ellátásban részesül.)

Amennyiben a munkáltatójánál Tb. kifizetőhely működik, úgy a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolásokat munkáltatójánál kell leadni, az igényt ott fogják elbírálni, és ők fogják kifizetni.
Az igénylés módjáról, az ellátás összegéről a Tb. ügyintéző tud (köteles) részletes tájékoztatást adni.

A táppénz alapját a következő sorrend alapján kell megállapítani.

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a sz.szerinti jöv. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg gyed-en vagyok otthon 1. babámmal, 2016. január 4-ig. Tervezzük a tesót, aki gyes alatt fog érkezni.

Kérdésem az lenne, - ha nem szeretnék a munkáltatóval egyezkedni arról, hogy pár nap szabi kiadása után mennék tappénzre, hanem - míg a férjem igényelné a gyes-t, addig én tappénzt, ezesetben a tb kifizetőhelyként működő munkáltatóhoz, vagy más szervhez kell-e benyújtanom a tappénes papírokat?
Ekkor milyen ellátás a tappénz számítás alapja?
A tény, hogy nem gyes-en és tappénzen lennék, hanem csak tappénzen, összegszerűségben változtat-e bármin?

Köszönöm válaszát!

Nagyon szépen köszönöm a választ!

Vaczkor!
Köszönöm válaszát! Ha személyesen vagy telefonon rákérdez és szóban kap tájékoztatást, hogy x ideig jár a szabi és utána munka, akkor az hivatalos tájékoztatás? Ugye a szó elszáll az írás megmarad. Ha szóban közlik hogy mikor álljon munkába és 10-én nem veszi fel a munkát, akkor utólag nem mondhatnak fel neki ezért? Elég faramuci helyzet,de sajnos ez a munkáltató más téren is sajátosan alkalmazza a munkajogot. :( Valamint ilyen esetbe nem kell munkaszerződés módosítást aláírni a bérváltozás miatt?

„Ákos25 # e-mail 2015.09.07. 20:17

Vaczkor!
Ha valaki vissza szeretne menni dolgozni fizetés nélküli szabiról... Ugye kell írni kérelmet a fizu nélküli megszakításáról és kérni a bentlévő szabadságok kiadását, legalább 30 nappal a munkába állás előtt. Ez megtörtént! Az Mt azt is kiköti,hogy a munkáltató is köteles tájékoztatni a munkavállalót a szabadságokról valamint a munkába állás tényleges napjáról 15 nappal korábban.
Ha letelt a 15 nap és a munkáltató nem tájékoztat, akkor mit lehet tenni? Augusztus 1-én lett beadva a kérelem és szeptember 10-én lenne a munkába állás napja. Elvileg 40 nap szabiról beszélünk,de ugye az a hivatalos amit a munkáltató mond. De a munkáltató nem jelentkezik.
Mit lehet tenni ilyenkor?
”

Nem minden munkáltató jogvégzett, azaz nagyon sokan (főleg egyéni az vállalkozók) a fenti normákat nem is ismerik, némelyek ismerik, de nem jogkövetők.

Első körben célszerű rákérdezni, megsürgetni, személyesen egyeztetni...hiányában 09.10-én munkára jelentkezni.

Viki1989 2015.09.08. 11:11

„Tisztelt Szakértő,

Az orvosom javasolta a táppénzt, mert az egészségügyi állapotom nem engedi meg hogy 21 hetes terhesen dolgozzam.
Egy olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy jelenleg is 2014 január óta egy webáruháznál dolgozom, ahol az elmúlt 2 évben történt 2 alkalommal üzemeltető váltás. A munkaviszonyom folyamatos, megszakítás nélkül történt az átjelentés. Nettó bérem havi 131 000.-Ft. Kérdésem annyi lenne hogy mennyi lesz a táppénz összege, illetve hogy a Gyed igénylésénél nem fogja-e az átlagfizetésemet csökkenteni a táppénz idején kapott juttatás.
Előre is köszönöm a segítségét.
Üdvözlettel:
Viki
”

Nagyon leegyszerűsítve -ha van 2 éves folyamatos biztosításban töltött ideje- a bruttó jövedelmének az 60, ha nincs a bruttó jövedelmének az 50%-a lesz a bruttó táppénz összege.

A táppénz, -mivel az nem pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem- soha nem alapja egy következő egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak ( táppénz,csed, gyed stb.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

„NagyBobe 2015.09.07. 14:11

Tisztelt Szakértő!

Arra a kérdésre keresem a választ,hogy ha terhességem alatt táppénzen vagyok veszélyeztetett terhességem miatt, a Gyed számításának alapja munkabérem bruttó összege vagy a táppénz összege lesz-e? A biztosítási idő,illetve további feltételek a jogosultsághoz fennállnak.
Válaszát előre is köszönöm!
”

A bruttó munkabér. (Az irányadó/számítási időszakban elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.)

A táppénz, mivel az nem pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem soha nem alapja egy következő egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak (csed, gyed stb.)