GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértő,

Az orvosom javasolta a táppénzt, mert az egészségügyi állapotom nem engedi meg hogy 21 hetes terhesen dolgozzam.
Egy olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy jelenleg is 2014 január óta egy webáruháznál dolgozom, ahol az elmúlt 2 évben történt 2 alkalommal üzemeltető váltás. A munkaviszonyom folyamatos, megszakítás nélkül történt az átjelentés. Nettó bérem havi 131 000.-Ft. Kérdésem annyi lenne hogy mennyi lesz a táppénz összege, illetve hogy a Gyed igénylésénél nem fogja-e az átlagfizetésemet csökkenteni a táppénz idején kapott juttatás.
Előre is köszönöm a segítségét.
Üdvözlettel:
Viki

Vaczkor!
Ha valaki vissza szeretne menni dolgozni fizetés nélküli szabiról... Ugye kell írni kérelmet a fizu nélküli megszakításáról és kérni a bentlévő szabadságok kiadását, legalább 30 nappal a munkába állás előtt. Ez megtörtént! Az Mt azt is kiköti,hogy a munkáltató is köteles tájékoztatni a munkavállalót a szabadságokról valamint a munkába állás tényleges napjáról 15 nappal korábban.
Ha letelt a 15 nap és a munkáltató nem tájékoztat, akkor mit lehet tenni? Augusztus 1-én lett beadva a kérelem és szeptember 10-én lenne a munkába állás napja. Elvileg 40 nap szabiról beszélünk,de ugye az a hivatalos amit a munkáltató mond. De a munkáltató nem jelentkezik.
Mit lehet tenni ilyenkor?

Köszönöm. :)

Tisztelt Szakértő!

Arra a kérdésre keresem a választ,hogy ha terhességem alatt táppénzen vagyok veszélyeztetett terhességem miatt, a Gyed számításának alapja munkabérem bruttó összege vagy a táppénz összege lesz-e? A biztosítási idő,illetve további feltételek a jogosultsághoz fennállnak.
Válaszát előre is köszönöm!

„kmarti # e-mail 2015.09.06. 06:50

Tisztelt Szakértő-tanácsadó!

Gyesen egyedül nevelő lányom,4 órás munkára jelentkezett. Kérdésem, mivel a Gyes összege ( alanyi jogon jár, nem volt munkahelye!) már járulékok levonásával érkezik,be kell-e jelenti a MÁK, illetve NAV-nak, hogy gyes mellett dolgozik?
Ugyanis, nem tudjuk, hogy a MÁK, hogy szerez tudomást arról, hogy a felvett munka ideje alatt, a MÁK, ne vonja le, a járulékokat, hisz a munkaadó fizeti utána.

Köszönöm előre is válaszát
Tisztelettel
kmarti
”

A GYES nyugdíjjárulék köteles jövedelem, azaz abból 10% nyugdíjjárulékot vonnak. (Egyéb járulékot viszont nem.)

A nyugdíjjárulékot akkor is le kell vonni a bruttó GYES összegéből, ha a GYES mellet az ügyfél dolgozik.

A GYES bejelentéséhez nem értek, de a GYED melletti munkavégzést -az OEP Főigazgatójának tájékoztatása szerint- nem kell bejelenteni az egészségbiztosítónak.

„MonRo29 2015.09.04. 15:15
Tisztelt Hozzàértő!
Kisfiammal GYED-en vagyok. 15 hetes kismama vagyok. A cégem felé jeleztem, hogy kérem a fizetetlen szabadsàg felfüggesztését, 1 nap szabadsàgot szeretnék kivenni, majd a vàrandóssàgom miatt tàppénzre megyek. (Egy fórumon kaptam ezt a tàjékoztatàst). A bérosztàlyon a kolléga ìgy nem fogadta el. Azt mondta nem kell az 1 nap szabadsàg, mehet a tp a fizetetlen utàn. Kérdésem az lenne: valóban jól tàjékoztatott a hölgy? Jogosult leszek ìgy a két ellàtàsra. Tb kifizetőhely a cégem. Illetve, ha ìgy nem jó, akkor mivel tudok ellene érvelni. Sajnos csak annyit tudtam mondani, hogy kell azaz 1 nap, de indokot nem tudtam mondani. Előre is köszönöm a vàlaszt!
”

A társadalombiztosítási kifizetőhely teljes anyagi felelősséggel tartozik az általa megállapított és folyósított ellátásért.

Nem Önnek kell érvelni, hanem a kifizetőhelyi ügyintézőnek kell az igényt elbírálni, arról határozatot hozni, döntéséért a felelősséget vállalni.

GYED mellett táppénz ellátást csak az kaphat, aki a GYED mellett keresőtevékenységet végez és ez idő alatt keresőképtelenné válik.

Az Ebtv. erről így ír:
Ebtv. 39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre …., illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint - az e törvényben foglalt kivételekkel - csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2)…… kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre …. jogosult.

GYED mellett tehát táppénzt csak akkor kaphat, ha a GYED mellett akár ugyanott, akár máshol munkát vállal és keresőképtelenné válik.

Ettől többet a jogszabály nem mond.

A jogalkotó szándéka nem az volt, hogy kiskaput adjon és mindenki két tb. ellátást vehessen igénybe, hanem azoknak akart kedvezni, akik a GYED mellett dolgoznak és ez idő alatt keresőképtelenné válnak.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

„Ákos25 2015.09.01. 10:54
Bex3! Miért nem igényeltél gyest? Az mindenkinek alanyi jogon jár a gyermek 2éves korától és gyes folyosítása mellett teljes munkaidőbe vissza lehet menni dolgozni.
A fizetés nélküli szabi megszakítása után kérd ki a felgyűlt szabijaidat, ha az letelt akkor utána írasd ki magad, köteles betegállományba venni, ha meg viszel igazolást hogy gyermeket vársz védett vagy és nem rúghat ki. Annyi igaz,hogy a fizetés nélküli szabi után egyből nem tudsz betegállományba menni, de ha kiveszel akár egy nap szabit is akkor utána már nem utasíthatja el a tp papírod!
De gyest miért nem igényeltél???? Az azon nyomba menj be igényelni, bár nem tudom visszamenőleg jár-e....
Bex 2015.08.31. 21:37
Tisztelt Szakértő!
Táppénzzel kapcsolatos kérdésem van.
1.gyermekem 2 éves elmúlt. Gyed után nem mentem vissza dolgozni, Gyes-t nem igényeltem. Veszélyeztetett terhes vagyok a 2.gyermekemmel és táppénzre mennék. Ezt 1 hónapja jeleztem és az orvosi igazolásokat foglalkoztatóm könyvelőjéhez eljuttattam. Foglalkoztatóm szerint fizetés nélküli szabadságom megszakításával nem köteles betegállományba vennie. Erre hivatkozva a táppénz harmadát sem szeretné fizetni. Könyvelője pedig így nem tudja beadni a táppénz igényem az OEP felé. Jogszerű-e ez a magatartás? Milyen lehetőségeim vannak az ügy megoldására? 2 éves gyermekem után az apja igényelhet-e Gyest?
Válaszukat és segítségüket köszönöm!

”

Néhány észrevétel:

• A fizetésnélküli szabadság megszakítását 30 nappal korábban be kell jelenteni.
• A keresőképtelenség elbírálása orvosszakmai kérdés, az orvos tehát nem köteles a keresőképtelenséget igazolni csak ha az orvosilag indokolt.
• A biztosítottat nem a foglalkoztató, hanem az orvos veszi keresőképtelen állományba.
• A foglalkoztató a dolgozója által leadott orvosi igazolásokat köteles továbbítani az egészségbiztosító felé, tehát nem kívánságműsorról van szó! Az igényt nem a munkáltató, hanem az egészségbiztosító bírálja el.

Amennyiben a munkáltató nem így jár el az ügyfél írásban panasszal fordulhat az egészségbiztosítóhoz kérve a panasz kivizsgálását.

• A táppénz 1/3 fizetése sem kívánságműsor, hanem jogszabályi kötelezettség.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

A tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP 2009 februárjában kelt 2009/1. számú Kifizetőhelyi tájékoztatója is. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ákos25!

Én is így gondoltam, de gondoltam rákérdezek mert hisz azért van ez a fórum. A választ köszönöm

Tisztelt Szakértő-tanácsadó!

Gyesen egyedül nevelő lányom,4 órás munkára jelentkezett. Kérdésem, mivel a Gyes összege ( alanyi jogon jár, nem volt munkahelye!) már járulékok levonásával érkezik,be kell-e jelenti a MÁK, illetve NAV-nak, hogy gyes mellett dolgozik?
Ugyanis, nem tudjuk, hogy a MÁK, hogy szerez tudomást arról, hogy a felvett munka ideje alatt, a MÁK, ne vonja le, a járulékokat, hisz a munkaadó fizeti utána.

Köszönöm előre is válaszát
Tisztelettel
kmarti

Nemesmari!
Hogyne járna neki???
2015.09.17-2015.12.31 ig részarányosan jár neki szabadság 2015 évre+a gyermek utáni pótszabi amit szintén részarányosítani kell. Mivel az illetőnek 2015.07.26 ig tartott a gyed első fél éve így 2015re jár neki szabi 07.26ig valamint 09.17-12.31ig.

Droy! Szerintem menni fog,a lényeg hogy keresőtevékenységet nem lehet folytatni. Nem tudom milyen vállalkozása van. De szerintem keresse fel az egészségbiztosítási pénztárt,mert ott bővebb tájékoztatást tudnak adni az ellátást illetően. A főszabály, ha a gyedet az apa a gyermek 1 éves kora után veszi igénybe,akkor 60 napig nem kaptam gyed ellátást,ha keresőtevékenységet folytat. Igazából szerintem az Ön esetében azt kell mérlegelni,hogy a vállalkozásból befolyó keresete vagy a gyed összege a magasabb. Mert ha az előbbi akkor inkább vállalkozzon és 60 nap utána még pluszba gyedet is fog kapni.

Tisztelt Hozzàértő!

Kisfiammal GYED-en vagyok. 15 hetes kismama vagyok. A cégem felé jeleztem, hogy kérem a fizetetlen szabadsàg felfüggesztését, 1 nap szabadsàgot szeretnék kivenni, majd a vàrandóssàgom miatt tàppénzre megyek. (Egy fórumon kaptam ezt a tàjékoztatàst). A bérosztàlyon a kolléga ìgy nem fogadta el. Azt mondta nem kell az 1 nap szabadsàg, mehet a tp a fizetetlen utàn. Kérdésem az lenne: valóban jól tàjékoztatott a hölgy? Jogosult leszek ìgy a két ellàtàsra. Tb kifizetőhely a cégem. Illetve, ha ìgy nem jó, akkor mivel tudok ellene érvelni. Sajnos csak annyit tudtam mondani, hogy kell azaz 1 nap, de indokot nem tudtam mondani. Előre is köszönöm a vàlaszt!

Tisztelt hozzáértők!

Gyed utáni szabadsággal kapcsolatban szeretnék segítséget kérni:

Van egy alkalmazottunk aki tavaly azaz 2014.aug.11-től volt tgyáson 2015.01.25-ig, majd utána gyeden de 2015.09.17-től vissza szeretne állni munkába. A tényleges szabadsága ami tgyás és gyed első félévére jár neki a pótszabadsággal együtt 27 nap. Ebből vesz ki így ténylegesen október közepén áll majd munkába. A kérdés az lenne, hogy jár-e neki a 27 napon felül is szabadság 2015.10.hótól-12.31-ig?

Válaszért előre is köszönet

Kiss Mária

Üdv!

Van egy alkalmazottunk aki tavaly azaz 2014.aug.11-től volt tgyáson 2015.01.25-ig, majd utána gyeden de 2015.09.17-től vissza szeretne állni munkába. A tényleges szabadsága ami tgyás és gyed első félévére jár neki a pótszabadsággal együtt 27 nap. Ebből vesz ki így ténylegesen október közepén áll majd munkába. A kérdés az lenne, hogy jár-e neki a 27 napon felül is szabadság 2015.12.31-ig?

Köszönettel

Kiss Mária

Aákos, köszönöm a választ, de úgy tűnik, kicist félreérthetően fogalmaztam.

A gyerekkel járó GYED-et átvenném az utolsó fél évre a feleségemtől.
Főállásban fizetésnélküli szabadság,én leszek otthon a gyermekkel, azaz ott nem lesz jövedelem.
A vállalkozásban pedig arra a két hónapra nem állítok ki számlát, azaz ott sem lesz jövedelmem.
Így működni fog a dolog, ugye?

Andi! Bruttó bér 60% és abból még vonnak 16% adót. Ha bruttó 115000 a béred,akkor 57960 Ft. Ha te veszed igénybe a családi adókedvezményt,akkor 67960 Ft.

Tisztelt Szakértő,

a kérdésem a következő lenne. 2015. 12.23-ra várjuk az első babánkat. Október 30-án lesz az utolsó munkanapom, utána táppénzen leszek. Több mint 3 éve folyamatos munkaviszonyom van, bruttó 115.000 Ft bejelentett fizetéssel. Az lenne a kérdésem, hogy mennyi táppénzre számíthatok körülbelül?

Válaszát előre is köszönöm.

Igen, gyed extraval csak ugy lehet dolgozni h.aki igenyel gyedet az tenylegesen otthon legyen a gyerekkel egy eves koraig. Ez lehet akar 1 nap is. Ha elmulik 1 eves es akkor van a gyed atadasa akkor 60 napig nem jar gyed csak munkaber.

Tisztelt Szakértő!

Egy 1,5 éves kislány apukája vagyok, aki mindezidáig édesanyjával volt otthon GYED-en. Családi okok miatt át szeretném venni a GYED-et, hogy én maradnék otthon a maradék fél évre a kicsivel úgy, hogy főállásomban fizetésnélküli szabadságot veszek ki, annak rendje, s módja szerint.

Főállásom mellett egyéni vállalkozóként is dolgozgatok.

Valaki megrémített azzal az infóval, hogy mivel van keresőtevékenységem, ezért 60 napig nem fogok GYED-et kapni.
Nézem a jogszabály vonatkozó helyét, és nem igazán értem, számomra pont nem a fenti ismerőstől kapott infó jön le.

1997. évi LXXXIII. törvény

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

„42/C. §390 (1) Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

6. a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek egy éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat, kivéve ha az igénylő a gyermekre tekintettel csecsemőgondozási díjat vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal.”

Valóban nem jár a GYED 60 napig?
Ilyen esetben megoldás lehet, ha arra a 60 napra szüneteltetem a vállalkozást?

Nagyon szépen köszönöm a segítséget és elnézést kérek a türelmetlenségemért csak azt hittem,hogy ki maradtam a választ adásból.
Még egy annyit kérdeznék csak az ügyemmel kapcsolatosan,hogy a második babánál így,melyik idő szakot vennék figyelembe a T-gyás,Gyed számításánál ,azt ami volt az első gyereknél,vagy már ez is bele számítódna,ha táppénzre megyek.Köszönöm válaszát előre és örülök,hogy vannak nekünk és segítenek.

„iko25 2015.08.31. 21:02
Én ,miért nem kapok választ, segítséget?”

Mert a válaszok nem fénysebességgel készülnek. (Jó munkához idő kell...)

Ha megnézi más is 2-3 nap után kap választ.

Ezen túlmenően nem egy fizetős, hanem egy ingyenes "szolgáltatásról" van szó. Itt senki nem kötelezett válaszadásra. (Lásd a fórumszabályzatot.)

„iko25 2015.08.30. 15:10
Tisztelt szakértő!

A kérdésem a következő lenne van egy 2 éves és 2 hónapos fiam aki mellett jelenleg gyes-en vagyok 2015 06.13-tól.
Munka viszonyom megmaradt, jeleztem munkáltatóm felé, hogy megy a gyerek bölcsibe, vissza megyek dolgozni.
Ennek pontos dátumát szeptemberelején kell megnevezzem.
Közben kiderült, hogy terhes vagyok kb.5-6 hetes ,erről nem szeretnék nekik szólni mivel korai stádiumban van, meg nehogy ez idő alatt amíg szabadságon vagyok,amit ki kell vennem kezdés előtt szerződést bontsanak.
Kérdésem az lenne ,hogy táppénzre mikor mehetek, ha betöltöttem a 12 hetet?
Ha kezdéskor kiveszem a szabit és utána egyből táppénzre megyek akkor megmarad a gyes. is vagy kell legyen aktív ledolgozott munkanap(ha igen mennyi)
ahhoz,hogy mindkettőt megtarthassam?

Így, hogy össze jött a baba nem szeretnék munkába állni, mivel fizikailag és mentálisan is nagyon fárasztó.
Válaszát előre is köszönöm.”

1. A munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató nem szüntetheti meg, ha a munkavállaló terhes. 2012. évi I. törvény 65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

1. a várandósság (…) tartama alatt.

2. Táppénzre akkor mehet, ha az orvos keresőképtelen állományba veszi. Keresőképtelen az, aki a munkáját betegség/terhesség miatt nem tudja ellátni. A keresőképtelenség elbírálása orvosszakmai kérdés. Van aki a terhesség első napjától, van aki a terhesség közepétől nem tudja a munkáját ellátni, de olyan is van, aki a szülés napján is dolgozik… (Az Ön által hivatkozott 12 hetes szabályt sem az Ebtv., sem a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet nem tartalmazza.)

3. Igen, ha kezdéskor kiveszi a szabit és utána egyből táppénzre megy akkor megmarad a gyes is és kaphat táppénzt is, további ténylegesen ledolgozott nap nem szükséges azzal, hogy megszakította a fizetésnélküli szabadságot Ön quasi munkába állt, csak előbb az Mt. rendelkezései szerint kivette az addig felhalmozott szabadságát.

4. Tekintettel arra, hogy a munkáltató számít az Ön munkavégzésére annak érdekében, hogy időben gondoskodni tudjon a helyettesítéséről illene tájékoztatnia arról, hogy ténylegesen mégsem fogja felvenni a munkát…

2012. évi I. törvény 6. § (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni…
(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

iko25! Ha letöltötted a bentlévő szabadságodat,akkor utána egyből elmehetsz betegállományba, sőt ha viszel papírt,hogy gyermeket vársz akkor védett vagy. Gyest ugyanúgy fogják folyósítani,mert gyes mellett munkaidő korlát nélkül lehet dolgozni és nincs köze a betegállományhoz.

Bex3! Miért nem igényeltél gyest? Az mindenkinek alanyi jogon jár a gyermek 2éves korától és gyes folyosítása mellett teljes munkaidőbe vissza lehet menni dolgozni.
A fizetés nélküli szabi megszakítása után kérd ki a felgyűlt szabijaidat, ha az letelt akkor utána írasd ki magad, köteles betegállományba venni, ha meg viszel igazolást hogy gyermeket vársz védett vagy és nem rúghat ki. Annyi igaz,hogy a fizetés nélküli szabi után egyből nem tudsz betegállományba menni, de ha kiveszel akár egy nap szabit is akkor utána már nem utasíthatja el a tp papírod!
De gyest miért nem igényeltél???? Az azon nyomba menj be igényelni, bár nem tudom visszamenőleg jár-e....

Tisztelt Szakértő!

Táppénzzel kapcsolatos kérdésem van.
1.gyermekem 2 éves elmúlt. Gyed után nem mentem vissza dolgozni, Gyes-t nem igényeltem. Veszélyeztetett terhes vagyok a 2.gyermekemmel és táppénzre mennék. Ezt 1 hónapja jeleztem és az orvosi igazolásokat foglalkoztatóm könyvelőjéhez eljuttattam. Foglalkoztatóm szerint fizetés nélküli szabadságom megszakításával nem köteles betegállományba vennie. Erre hivatkozva a táppénz harmadát sem szeretné fizetni. Könyvelője pedig így nem tudja beadni a táppénz igényem az OEP felé. Jogszerű-e ez a magatartás? Milyen lehetőségeim vannak az ügy megoldására? 2 éves gyermekem után az apja igényelhet-e Gyest?
Válaszukat és segítségüket köszönöm!