GYED,GYES, táppénz

„Mariann80 2016.07.18. 13:10
Tisztelt Szakertő!

Az alábbi kérdéssel fordulnék Önhöz.

4 éves Folyamatos munkaviszonyból 2014 májusában táppénzre kerültem terhesség miatt, 2014 augusztusban meszülettett a kisfiam, aztán Tgyást, majd Gyedet kaptam.
Most újra babát várok veszélyeztetett terhesként.
November közepére vagyok kiírva.
A munkahelyemen bejelentettem a terhességet és hogy nem megyek vissza dolgozni.
Közben megtudtam, hogy a Gyed lejárta után táppénzre is mehetnék. Tehát a Gyes helyett. De a munkáltatom azt mondja nem lehet, mert nem megyek vissza dolgozni. A szabimat sem adják ki most, mivel már azt mondtam nem megyek vissza dolgozni.

Ez tényleg így van? Gyedből közvetlenül táppénzre nem lehet menni?

Ha mégsem és mehetek táppénzre, akkor a Gyest igényelheti az apuka is? Én táppénzen ő Gyesen.
Majd mikor megszületik a baba november közepétől visszavenném az apától a Gyest és a Cseddel együtt, utána pedig Gyes+Gyedet kaphatnék?

Előre is köszönöm a tájékoztatást, sajnos későn értesültem a lehetőségekről és most kapkodva nézek utána a dolgoknak, hogy időben (augusztus elején jár le a Gyedem) tudjak lépni, ha lehet.
További szép napot!
Üdvözlettel
Mariann
”

Kedves Mariann!

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et a fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

A fizetésnélküli szabadságát megszakíthatja és munkába állhat. Ezt azonban 30 nappal korábban be kell jelentenie a munkáltatójának.

2012. évi I. törvény 133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

A munkáltató a terhesség, szülés miatt felhalmozódott szabadságát a munkábaállást követő 60 napon belül kötele kiadni.

123. § (3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt -(PL. CSED, GYED, GYES, táppénz stb.)- nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Tisztelt Szakertő!
Az alábbi kérdéssel fordulnék Önhöz.
4 éves Folyamatos munkaviszonyból 2014 májusában táppénzre kerültem terhesség miatt, 2014 augusztusban meszülettett a kisfiam, aztán Tgyást, majd Gyedet kaptam. Most újra babát várok veszélyeztetett terhesként. November közepére vagyok kiírva. A munkahelyemen bejelentettem a terhességet és hogy nem megyek vissza dolgozni. Közben megtudtam, hogy a Gyed lejárta után táppénzre is mehetnék. Tehát a Gyes helyett. De a munkáltatom azt mondja nem lehet, mert nem megyek vissza dolgozni. A szabimat sem adják ki most, mivel már azt mondtam nem megyek vissza dolgozni.
Ez tényleg így van? Gyedből közvetlenül táppénzre nem lehet menni?
Ha mégsem és mehetek táppénzre, akkor a Gyest igényelheti az apuka is? Én táppénzen ő Gyesen. Majd mikor megszületik a baba november közepétől visszavenném az apától a Gyest és a Cseddel együtt, utána pedig Gyes+Gyedet kaphatnék?
Előre is köszönöm a tájékoztatást, sajnos későn értesültem a lehetőségekről és most kapkodva nézek utána a dolgoknak, hogy időben (augusztus elején jár le a Gyedem) tudjak lépni, ha lehet.
További szép napot!
Üdvözlettel
Mariann

„yuki # e-mail Jelentem! 2016.07.17. 17:29

Tisztelt Szakértő!

Javítok az előző kérdésemben . A munkaviszonya 2016 jun 30- án szünt meg. És a biztosítási jogviszony 2015 okt 20-án szünetelt!

yuki # e-mail Jelentem! 2016.07.17. 17:29

Tisztelt Szakértő!

Javítok az előző kérdésemben . A munkaviszonya 2016 jun 30- án szünt meg. És a biztosítási jogviszony 2015 okt 20-án szünetelt!

yuki # e-mail Jelentem! 2016.07.17. 17:24

Tisztelt Szakértő!

Menyem kismama de mivel lejárt a munkaszerződése nem hosszabíttottak neki. Így tehát megszűnt a munkaviszonya. Biztosítási jogviszonya van 2015 jun15- 2016 jun 30-ig. Biztosítási jogviszony szünetelt hiányzás miatt 2016 okt 20-án. December 20-ra van kiírva szülésre.. Az álláskeresési járadékot nem vette még igénybe mert majd szülés előtt szeretné igénybe venni. Kérdésem az lenne hogyha akkor veszi igénybe az álláskeresési járadákot amit persze akkor szüneteletetni akar és így igényel csedet és gyedet, jogosult lesz-e rá mivel az álláskeresési járadék biztosítási jogviszonynak számít? Válaszát és segítségét előre is köszönöm!
”

T. Kérdező!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Az álláskeresési járadékban részesülő személy a Tbj. 5. § értelmében valóban biztosítottnak minősül.

Tekintettel arra, hogy 2014.12.20. és 2016.12.19 között az 1 napos szünetelés mellett is van van 365 nap biztosításban töltött ideje -a megadott adatok figyelembevételével- jogosult lesz csed és gyed ellátásokra.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Tisztelt Szakértő!

Javítok az előző kérdésemben . A munkaviszonya 2016 jun 30- án szünt meg. És a biztosítási jogviszony 2015 okt 20-án szünetelt!

Tisztelt Szakértő!

Javítok az előző kérdésemben . A munkaviszonya 2016 jun 30- án szünt meg. És a biztosítási jogviszony 2015 okt 20-án szünetelt!

Tisztelt Szakértő!

Menyem kismama de mivel lejárt a munkaszerződése nem hosszabíttottak neki. Így tehát megszűnt a munkaviszonya. Biztosítási jogviszonya van 2015 jun15- 2016 jun 30-ig. Biztosítási jogviszony szünetelt hiányzás miatt 2016 okt 20-án. December 20-ra van kiírva szülésre.. Az álláskeresési járadékot nem vette még igénybe mert majd szülés előtt szeretné igénybe venni. Kérdésem az lenne hogyha akkor veszi igénybe az álláskeresési járadákot amit persze akkor szüneteletetni akar és így igényel csedet és gyedet, jogosult lesz-e rá mivel az álláskeresési járadék biztosítási jogviszonynak számít? Válaszát és segítségét előre is köszönöm!

„kocka123 2016.07.14. 17:55

Tisztelt Szerkesztő!

9 évet dolgoztam az előző munkahelyemen ahol megszűnt a munkaviszonyom.
1 hónapja vagyok álláskeresési támogatáson.
Érdekelne ha most maradnék terhes kapnék valamilyen ellátást vagy ahhoz el kell mennem dolgozni?

Köszönettel
”

T. Kérdező!

A terhes nő, amennyiben orvosilag indokolt és van fennálló munkaviszonya táppénzre lehet jogosult.

Akinek nincs fennálló munkaviszonya táppénre nem jogosult.

Ugyancsak nem jogosult táppénzre az, aki álláskeresési járadékban részesül.

CSED-re a szülés napjától, vagy az azt megelőző 28. naptól az jogosult, aki ekkor biztosított (pl. munkaviszonyban áll, vagy álláskeresési járadékban részesül) ÉS a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel.

A szülés napjától a bruttó 28.500 Ft-os GYES-re minden Magyarországon élő magyar állampolgár jogosult.

Összegezve. Ha most maradna terhes a terhességgel összefüggésben az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénz, csed, gyed) nem lenne jogosult.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Tisztelt Szerkesztő!

9 évet dolgoztam az előző munkahelyemen ahol megszűnt a munkaviszonyom.
1 hónapja vagyok álláskeresési támogatáson.
Érdekelne ha most maradnék terhes kapnék valamilyen ellátást vagy ahhoz el kell mennem dolgozni?

Köszönettel

„Nagygul 2016.07.05. 15:14
T. Szakértő!
2005. augusztus óta folyamatos a biztosítási jogviszonyom, egészen 2015. februárig jövedelemmel rendelkeztem.
2015. februárban táppénzre kerültem 9-es kóddal.
2015.március -2016. május között CSED, majd GYED ellátásokban részesültem.
2016. júniustól újra táppénzen vagyok 9-es kóddal, és ugyanezen időponttól az apa GYED extrán van.
GYED egyébként az első gyermek után 2017. márciusig jár.
2016. októberre várjuk a második gyermeket.
Az ellátásom alapja a szerződés szerinti bérem lesz változatlanul, akár az első gyermeknél?
Ha nem, hogy alakul a CSED, majd GYED összege?
A második gyermek megszületésével a GYED-et valóban vissza kell vennem az apától a CSED mellé? Nem igényelheti ő az első gyermek után a GYED-et, én ped
dig a második után a CSEDET,majd GYED-et?
”

Tisztelt Kérdező!

Az Ebtv. 39. § (6) értelmében Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozási támogatásra, illetve az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is (azaz táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra) is jogosultak, választásuk szerint a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe, azaz igen a CSED idejére a GYED-et valóban vissza kell vennie az apától.

A CSED és a GYED összegét ekként kell megállapítani:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

T. Szakértő!

2005. augusztus óta folyamatos a biztosítási jogviszonyom, egészen 2015. februárig jövedelemmel rendelkeztem.
2015. februárban táppénzre kerültem 9-es kóddal.
2015.március -2016. május között CSED, majd GYED ellátásokban részesültem.
2016. júniustól újra táppénzen vagyok 9-es kóddal, és ugyanezen időponttól az apa GYED extrán van.

GYED egyébként az első gyermek után 2017. márciusig jár.

2016. októberre várjuk a második gyermeket.

Az ellátásom alapja a szerződés szerinti bérem lesz változatlanul, akár az első gyermeknél?
Ha nem, hogy alakul a CSED, majd GYED összege?

A második gyermek megszületésével a GYED-et valóban vissza kell vennem az apától a CSED mellé? Nem igényelheti ő az első gyermek után a GYED-et, én pedig a második után a CSEDET,majd GYED-et?

Mint ahogyan azt már megszokhattuk a jogbiztonság és a kiszámíthatóság szem előtt tartásával az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak jogi szabályozása 2016.07.01-től ismét változik.

A gyakori, és álláspontom szerint indokolatlan, évente kétszer történő jogszabályváltozás egyenes következménye, hogy a táppénzzel, csecsemőgondozási díjjal, gyermekgondozási díjjal, gyermekápolási táppénzzel, baleseti táppénzzel kapcsolatos jogi normák az ügyfelek, biztosítottak számára már-már követhetetlen. (Ezt támasztják alá a különböző fórumokra érkező nagyszámú kérdések is.)

A futószalagszerű, átgondolatlan jogalkotás, illetve folyamatos módosítás azonban nem csak az ügyfelek számára követhetetlen, de a jogalkalmazók (munkáltatók, tb. kifizetőhelyi ügyintézők, könyvelők) számára sem mindig egyértelmű, ezért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a 2016.07.01-én, illetve a 2017.01.01-én hatályba lépő módosítások, pontosítások, kiegészítések egységes értelmezése érdekében a 2016/2. szám alatt egy újabb, 7 oldalas, példákat is tartalmazó tájékoztatót adott ki.

A tájékoztató külön kitér arra, hogy ugyan az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermekekre tekintettel igényel táppénz esetében a jogszabály szövege nem változott, azonban „a jogszabály koherenciájának a biztosítása érdekében 2016. július 1-jétől ez esetben is alkalmazni kell, hogy szülőnként jár a táppénz”. (Azaz a kodifikáció most sem sikerült tökéletesen, így az egyértelmű jogi norma helyett az OEP különböző, az AB szerint joghatás kiváltására alkalmatlan leiratokban ismét értelmezni kényszerül…)

Változások:

• Változik gyermekápolási táppénzre való jogosultság időtartama.
• Változni fog a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz iránti kérelmek benyújtásának módja.
• Értelmezésre került a függő hatályú döntéseknél a határidő számításának a kezdő napja.
• Módosult az adóhatóság értesítésével kapcsolatos szabály.
• Változott a fogyatékos gyermek elnevezése.

A fent hivatkozott tájékoztató itt érhető el:

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf

„yuki 2016.06.30. 13:48
Tisztelt Szakértő!
A következő kérdéssel fordulok önhöz!
A lányom 3 hónapos kismama és táppénzen van .
Határozott idejű munkaszerződése ma járt le és nem hosszabbították neki.
De ugyanezen cégnél már jun 15-én meg van az egy éves munkaviszonya határozott idejű munkaszerződés hosszabbításokkal. Kérdésem az lenne hogy mivel kismama és veszélyeztetett terhes kóddal van táppénzen megszüntetheti-e a cég a munkaviszonyát attól függetlenül hogy határozott idejű a munkaszerződése? Megilleti-e a felmondási védelem? Válaszát előre is köszönöm!
”

T. Kérdező!

Határozott idejű munkaszerződés esetén a jogviszony a határozott idő lejártával, azaz az idő múlásával „automatikusan” megszűnik.

A cég tehát nem szüntette meg a lánya munkaviszonyát, az automatikusan megszűnt, a terhesség miatt a foglalkoztatónak továbbfoglalkoztatási kötelezettsége nincs, a munkavállalót sem terhesség, sem más jogcímen nem illeti meg felmondási védelem.

Sajnos a hatályos TB jogszabályok értelmében a munkaviszony megszűnését követően hiába keresőképtelen táppénzre sem lesz jogosult.

„Ikata 2016.07.01. 11:43

Tisztelt Jogi Fórum!

Az alábbi kérdéssel fordulnék Önökhöz. Kisfiam 08.02-án tölti be a 2 évet. Munkahelyemre 08.01-jén megyek vissza dolgozni. Mivel újra babát várok a szabadságaimat szeretném kivenni (kb. 2 hónap) és ezt követően táppénzen lennék a baba születésééig. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a december végén/január elején születendő baba után milyen ellátást fogok kapni?

Köszönettel és tisztelettel
Ikata
”

Kedves Itaka!

A nagyobb gyermekre GYES-t, az újszülöttre pedig ezzel egyidőben a GYED extra törvénycsomag alapján CSED-et, majd GYED-et, és azt követően GYES-t.

(+családi pótlék igénybővülés címén + egyszeri anyasági támogatás)

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

„etrob 2016.07.03. 20:11

Tisztelt Szakértő!
A CSED szülést megelőző 28 napos igénybe vételével kapcsolatban szeretnék kérdezni.
Jelenleg GYED-et kapok 2016. novemberig a kisfiam után. A lányom 2016. július végén fog születni, jelenleg kórházban vagyok, és itt is maradok a szülésig.
A GYED mellett tàppénzt is kapok. A munkahelyem TB kifizetőhely.
Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben is kérhetem e a CSED-et 28 nappal a szülés várható időpontja előtt? A munkahelyem még nem adott egyértelmű választ, a háziorvos pedig visszautasította a terhes állományba vételi kérelmem.
Kérem, amennyiben lehetőségem van igényelni a CSED-et szülés előtt, jelölje meg, hogy milyen forrásra hivatkozva ragaszkodjak hozzá.
Köszönöm segítségét!
”

T. Kérdező!

Igen, kérheti.

Jogalap:

2012. évi I. törvény 127. § (1) Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.

(3) A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét (28 nap)a szülés várható időpontja elé essen.

1997. évi LXXXIII törvény

Ebtv. 39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint – az e törvényben foglalt kivételekkel – csak az egyik ellátást veheti igénybe.

Értsd. Ha Ön táppénzen van a szülést megelőző napig kaphat táppénzt, de az Mt. szerint ezt megelőzően 28 nappal már jogosult csed-re is. Kettőt viszont nem kaphat. A jogszabály azt mondja, hogyha mindkettőre jogosult Ön dönt, azaz választhat, hogy melyiket kéri. Dönthet tehát úgy, hogy a táppénz helyett a csed-et kéri.

Ebtv. 39. § (2) Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

Értsd: A GYED mellett kaphatja a táppénzt, vagy a táppénz helyett -a GYED mellett- a CSED-et.

Fentiekkel a kifizetőhelyi TB ügyintézőnek tisztában kell(ene) lenni, ha nincs az nagy baj.

Ebből következik, hogy nem Önnek kell alátámasztania az állítását (kérelmét), hanem neki kellene Ön teljeskörűen tájékoztatnia a jogszabály adta lehetőségekről, hiszen erre van kiképezve, ezért kapja a fizetését.

Ezzel kapcsolatban lásd:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Sajnálatos, hogy háziorvosának a munka és TB jogi ismeretei hiányosak, ezért amennyiben a keresőképtelenség/terhesállományba vétel igazolása tárgykörben kérdése van, úgy javasolja neki, hogy hívja fel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztályát, ahol készséggel állnak a háziorvosok rendelkezésére is.

(Háziorvosa elektronikusan is felteheti a kérdéseit a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen.)

Egyebekben ajánlja figyelmébe a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendeletet és az OEP Főigazgatójának Tájékoztatóját.
(A közzététel napja: 2012. március 23.)

http://www.oep.hu/…C22_11_1.pdf

A háziorvos eljárásával kapcsolatban panasszal szintén az oep@oep.hu, e-mail, vagy a Budapest Váci út 73/A címen élhet, azt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Szép jó reggelt!
Visszatértem dolgozni gyed alatt kislányom novemberbe lesz 2 éves.Kaptam egy új állásajánlatot,fel szeretnék mondani,de ki szeretném kerülni a felmondási időt,
Hogyan miképp tegyek?
Milyen formában mondhatok fel?Azonnali felmondás?

Tisztelt Szakértő!
A CSED szülést megelőző 28 napos igénybe vételével kapcsolatban szeretnék kérdezni.
Jelenleg GYED-et kapok 2016. novemberig a kisfiam után. A lányom 2016. július végén fog születni, jelenleg kórházban vagyok, és itt is maradok a szülésig.
A GYED mellett tàppénzt is kapok. A munkahelyem TB kifizetőhely.
Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben is kérhetem e a CSED-et 28 nappal a szülés várható időpontja előtt? A munkahelyem még nem adott egyértelmű választ, a háziorvos pedig visszautasította a terhes állományba vételi kérelmem.
Kérem, amennyiben lehetőségem van igényelni a CSED-et szülés előtt, jelölje meg, hogy milyen forrásra hivatkozva ragaszkodjak hozzá.
Köszönöm segítségét!

Tisztelt Jogi Fórum!

Az alábbi kérdéssel fordulnék Önökhöz. Kisfiam 08.02-án tölti be a 2 évet. Munkahelyemre 08.01-jén megyek vissza dolgozni. Mivel újra babát várok a szabadságaimat szeretném kivenni (kb. 2 hónap) és ezt követően táppénzen lennék a baba születésééig. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a december végén/január elején születendő baba után milyen ellátást fogok kapni?

Köszönettel és tisztelettel
Ikata

Tisztelt Jogi Fórum!

Az alábbi kérdéssel fordulnék Önökhöz. Kisfiam 08.02-án tölti be a 2 évet. Munkahelyemre 08.01-jén megyek vissza dolgozni. Mivel újra babát várok a szabadságaimat szeretném kivenni (kb. 2 hónap) és ezt követően táppénzen lennék a baba születésééig. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a december végén/január elején születendő baba után milyen ellátást fogok kapni?

Köszönettel és tisztelettel
Ikata

Tisztelt Szakértő!

A következő kérdéssel fordulok önhöz!

A lányom 3 hónapos kismama és táppénzen van .Határozott idejű munkaszerződése ma járt le és nem hosszabbították neki. De ugyanezen cégnél már jun 15-én meg van az egy éves munkaviszonya határozott idejű munkaszerződés hosszabbításokkal. Kérdésem az lenne hogy mivel kismama és veszélyeztetett terhes kóddal van táppénzen megszüntetheti-e a cég a munkaviszonyát attól függetlenül hogy határozott idejű a munkaszerződése? Megilleti-e a felmondási védelem? Válaszát előre is köszönöm!

„Melinda1980 2016.06.29. 13:30

Tisztelt Szakértő,

az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz:

Jelenleg gyesen vagyok kislányommal, aki novemberben tölti a 3. évét. Kiderült, h a kistesó úton van...kérdésem arra irányul, h anyagilag hogyan járnék a legjobban.

Az első gyermek születése előtt 10 évet dolgoztam folyamatosan, magas bejelentett bérrel multinál.

Táppénzre vétel előtt érdemes visszamenni dolgozni, vagy szabadságot kivenni h újra aktív állományba kerüljek? Máshogy számolódna így a táppénz összege, mintha gyesről mennék táppénzre? Ha igen hány napot, kell eltölteni aktív állományban?
Ha aktív állományból megyek táppénzre jól tudom, h a gyesem is megmaradna?

Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel Kovács Melinda
”

Kedves Melinda!

Igen, jól tudja aki a GYES ideje alatt dolgozik és ez időszak alatt bármilyen ok miatt (pl. terhesség) keresőképtelenné válik a GYES mellett kaphat táppénz ellátást is.

Tekintettel az évente kétszer változó TB jogszabályokra, valamint a hiányzó, de az elbíráláshoz elengedhetetlen releváns adatokra a "hogyan járnék jobban kérdésekre" érdemben nem szoktunk válaszolni ezzel javasolt a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához, vagyha a közszférában dolgozik a MÁK ISZI-hez fordulni ekként:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Megértését köszönjük. (The team.)

„bozsa 2016.06.28. 16:26
Tisztelt Szakértő,
azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy családi okok miatt vissza kell mennem dolgozni GYED-ről, kislányom anyai nagymamája elmehet e a kislánnyal GYED-re, ha nem tudnám megoldani gyermekem bölcsődében való elhelyezését.
Ill. ennek milyen feltételei lennének, vagy csak GYES-re mehet el a kislánnyal. Valamint az is érdekelne, hogy ha jogosult lenne a nagymama a GYED-re, akkor annak az összegét kinek a keresete alapján állapítják meg. (én vagy a nagymama)
Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel Bajcsai Józsefné
”

T Kérdező!

Nem, GYED-re csak az apa, vagy az anya mehet el, a nagyi nem!

Ha a GYED-et az anya veszi igénybe annak összegét az anya béréből, ha az apa, akkor az apa jövedelméből számolják ki. (Feltéve, hogy a szükséges feltételekkel -fennálló munkaviszony, 365 nap bizt idő- rendelkezik.)

Igen, az alacsonyabb összegű GYES-t az anya/apa lemondó nyilatkozata alapján, helyettük nagymama is igénybe veheti, de csak a gyermek 1 éves korától. Lásdd lent!

(Ekkor viszont a szülő nem kaphat GYED-et!)

Jó, ha tudja, hogy a GYED mellett immár korlátlanul lehet dolgozni, azaz ha Ön GYED-en van, (kapja a GYED összegét) mellette dolgozhat és kaphatja a fizetését is.

Vagy, ha úgy döntenek, hogy a GYED-et nem az anya, hanem az apa veszi igénybe az apa kaphatja a GYED-et és kaphatja a fizetését is.

Ha a bölcsődét nem tudja megoldani a nyugdíjas nagyi is vigyázhat a gyermekre, Ő viszont ez esetben nem jogosult TB ellátásra.

(Gondolom így jobban járnának, mintha a nagyi lenne GYES-en és kapná a bruttó 28.500 Ft-os GYES-t.)

A nagymama GYES feltételeit itt találja:

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

20/A. § (1) A 20. §-ban megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha

1. a gyermek az első életévét betöltötte,

2. a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
3. a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és

4. a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ennek módját lásd az előző válaszok végén.

Tisztelt Szakértő,

az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz:

Jelenleg gyesen vagyok kislányommal, aki novemberben tölti a 3. évét. Kiderült, h a kistesó úton van...kérdésem arra irányul, h anyagilag hogyan járnék a legjobban.

Az első gyermek születése előtt 10 évet dolgoztam folyamatosan, magas bejelentett bérrel multinál.

Táppénzre vétel előtt érdemes visszamenni dolgozni, vagy szabadságot kivenni h újra aktív állományba kerüljek? Máshogy számolódna így a táppénz összege, mintha gyesről mennék táppénzre? Ha igen hány napot, kell eltölteni aktív állományban?
Ha aktív állományból megyek táppénzre jól tudom, h a gyesem is megmaradna?

Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel Kovács Melinda

Tisztelt Szakértő,

azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy családi okok miatt vissza kell mennem dolgozni GYED-ről, kislányom anyai nagymamája elmehet e a kislánnyal GYED-re, ha nem tudnám megoldani gyermekem bölcsődében való elhelyezését. Ill. ennek milyen feltételei lennének, vagy csak GYES-re mehet el a kislánnyal. Valamint az is érdekelne, hogy ha jogosult lenne a nagymama a GYED-re, akkor annak az összegét kinek a keresete alapján állapítják meg. (én vagy a nagymama)

Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelettel Bajcsai Józsefné

„Borostyánka 2016.06.27. 21:28
Tisztelt Szakértő!
Az alábbiakban kérném a tanácsát, segítségét:

Jelenleg gyeden vagyok a 8 hónapos babával, lenne most egy munkám ami 2 hónapig (július, augusztus) tartana.
Ez a projekt a korábbi munkáltatómtól teljesen független, más jellegű munkavégzés.
Hogyan kell nekem, mint magánszemély és milyen formában szerződnöm erre a 2 hónapos megbízásra?
A családtámogatási és társadalombiztosítási főosztály ill. az adóhatóság felé kell ezt a munkavégzést előre jeleznem, vagy elég az adóbevallásnál a keresett összeg után adóznom?
Köszönöm a figyelmet és a segítséget!
”

GYED mellett akár a jelenlegi, akár egy másik munkáltatónál is korlátlanul dolgozhat azzal, hogy az új jogviszony létesítéséről a jelenlegi munkáltatót az Mt. szerint tájékoztatnia kell.

Mt. 6. § (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Amennyiben megbízásról van szó, úgy a Polgári Törvénykönyv szerinti módon köthet megbízási szerződést, létesíthet megbízási jogviszonyt.

Lásd 2013. évi V. törvény 6:272. § - 6:280. §

Nem, a GYED melletti munkavégzést a folyósító szerv felé bejelenteni nem kell.

Igen, a Tbj. 5. § g) szerinti biztosítási jogviszonyt eredményező megbízási jogviszonyt az általános szabályok szerint a megbízónak be kell jelentenie, a közterheket le kell vonnia, azt meg kell fizetnie. (Önnek csak adóbevallási kötelezettsége keletkezik. Ügyeljen a 10%-os költséghányad szabályra.)

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

„Leevi 2016.06.27. 15:40
Sziasztok!
Szerintetek, ha valaki keresőképtelen akkor ezen időszak alatt dolgozhat-e megbízási szerződés alapján máshol? Kell-e erről értesítenie a munkáltatóját, illetve az OEP-et (1997. évi LXXXIII tv. 80.§ (3) bek. alapján)?
”

Tegyünk különbséget aközött, hogy két egyidejűleg fennálló jogviszonya van, vagy van egy munkaviszonya, amelyben keresőképtelen és ez időszak alatt szeretne új jogviszonyt létesíteni.

Első esetben előfordulhat, hogy az egyikben keresőképtelen, a másikban viszont nem.

Pl. Törött bal kézzel a Tatabányai bányában vájárként nem tud dolgozni, azaz ebben a jogviszonyában keresőképtelen.

Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a vájárképző iskolában, óraadó tanárként, megbízási jogviszonyban ne oktathatna, hiszen ezen munkakört törött (begipszelt) kézzel is el tudja látni (beszélni törött kézzel is lehet), azaz ebben a jogviszonyában nem keresőképtelen.

Ugyanez a másik esetre is igaz azzal, hogy ha már van egy fennálló munka jogviszonya az Mt. szerint minden további jogviszony létesítéséről a munkáltatót tájékoztatni kell.

Mt. 6. § (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

(Egy új jogviszony létesítése lényeges körülmény!)

A TB felé azt, hogy kk. ideje alatt egy másik jogviszonyban dolgozik jelenteni nem kell, mert az Ebtv. 47. § (2) taxációjában ez nem szerepel.

Más a helyzet a CSED-nél, ahol kizáró ok a CSED melletti bármilyen jogviszonyban történő munkavégzés. Lásd Ebtv. 41. § (1) b).

Egy hasonló, de mégis kicsit más jogeset TIT alapon:

A határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalót keresőképtelen állományba került, amelynek tartama alatt a munkáltató tudomására jutott, hogy ez alatt egy ifjúsági táborban egy alkalommal kézműves foglalkozást vezetett, illetve állásinterjúkra, meghallgatásokra járt, ezért a munkáltató a munkavállaló unkaviszonyát erre hivatkozva, azonnali hatállyal megszüntette.

A Kúria megállapította, hogy

• a keresőképtelenség orvos szakmai kérdés,
• a munkáltató nem kezdeményezte dolgozója keresőképtelenségének felülvizsgálatát,
• a munkavállaló nem köteles tájékoztatnia a munkáltatóját az álláskeresés okairól, mivel az a magánszférájába tartozó, döntési szabadságát érintő kérdés. (Mfv. I. 10.423/2015/4.)

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )