GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértő!

18 hetes kismama vagyok, 2017 január 20.-ára vagyok kiírva. A gyermeket egyedül vállaltam. Már van egy nagyfiam, aki jelenleg végzős középiskolás (1998.02.28.-án született). Pedagógusként dolgozom, határozott szerződéssel(minden évben hosszabbítanak már évek óta), mely 2017.07.31-én jár le. Bruttó bérem: 255.000 Ft/hó. December 31.-ig nem szeretnék táppénzre menni, addig munkaviszonyban leszek.
A kérdésem a következő lenne: Várhatóan mennyi csedet fogok kapni? A csed összegét a gyermekek után járó családi adókedvezmény befolyásolja-e?
A 2017-es évre járó időarányos szabadság napjaimmal várhatóan mi lesz?

Köszönöm szépen előre is a segítségét!
Tisztelettel: Ildi

Tisztelt Szakértők!

GYED alatt mennék új munkahelyre. A régi hely kifizetőhely volt, ahonnan a GYED-et munkabér jellegű juttatásként kaptam. Kilépéskor az új munkahelyemen leszek bejelentve, ők intézik a GYED-et. Kérdéseim az alábbiak:

1. Késik-e majd a GYED kifizetése a váltás miatt?
2. Ha az új munkahelyem a próbaidő alatt úgy dönt, hogy nem tart meg, akkor elesek-e a GYED-től, illetve ez esetben ki és hogyan intézi a GYED-et, ha mégis jár?
3. A régi munkahelyemen passzív állományban voltam, mivel határozott idejű szerződésem volt. Van-e ez esetben szabadságmegváltás vagy egyéb elmaradó juttatás, ami járna?

köszönöm a tanácsot!

Tisztelt Szakértők!
GYED utáni visszatéréssel kapcsolatban lenne kérdésem. Jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok, GYEDen kisebbik gyermekemmel, lassan 8 hónapja. Kb egy éves kora után szeretnék visszamenni dolgozni. Tudom, hogy a törvény szerint "munkavállaló
munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor
szüntethető meg, ha a munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló
által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek,
végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen
másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja"
Szóval, 15 éve dolgozom a munkahelyemen, határozatlan idejű szerződéssel, középvezetői szinten, X munkabérért.
Tegyük fel, ha nincs betöltetlen középvezetői szintű, X bérezésű munkakör a cégnél, és felajánlanak beosztott szintű, Y bérezésű (X-nél alacsonyabb!) állást, és ezt elutasítom, akkor még járhat nekem a végkielégítés?
köszönöm a tanácsot!

Tisztelt Szakértők!
GYED utáni visszatéréssel kapcsolatban lenne kérdésem. Jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok, GYEDen kisebbik gyermekemmel, lassan 8 hónapja. Kb egy éves kora után szeretnék visszamenni dolgozni. Tudom, hogy a törvény szerint "munkavállaló
munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor
szüntethető meg, ha a munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló
által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek,
végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen
másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja"
Szóval, 15 éve dolgozom a munkahelyemen, határozatlan idejű szerződéssel, középvezetői szinten, X munkabérért.
Tegyük fel, ha nincs betöltetlen középvezetői szintű, X bérezésű munkakör a cégnél, és felajánlanak beosztott szintű, Y bérezésű (X-nél alacsonyabb!) állást, és ezt elutasítom, akkor még járhat nekem a végkielégítés?
köszönöm a tanácsot!

Tisztelt Szakértők!

Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz,hogy:

Júliusban kezdtem a munkahelyemen dolgozni. Dolgoztam 5 napot,miután hétvégén kiderült kisbabát várok. Nyilván rá 2 napra mentem is az orvoshoz,aki mondta,hogy mivel tavaly meg tavalyelőtt vetéltem veszélyeztetett terhesnek vesz. Kérdezte mit dolgozom,mikor mondtam azt mondta felejtsem el. Hát aznapmég erősen készültem dolgozni menni,dehát a természet közbeszólt,rettenetes rosszullétek fogtak el,el kellett menjek a háziorvoshoz kiiratni magam. A főnökömet felhívtam, hogy hát 6 hetes terhes vagyok,nem tudok dolgozni,mondta semmi gond,nyugodjak meg,következő ultrahangnál hívjam hogy mizu. 8.héten is voltam uh-n,ahol már a papírt is kiállították,hogy magas kockázati besorolás,körzeti is mondta, hogy ne is próbálkozzak,amúgyis 9-es kóddal folyamatos táppénzen vagyok. Főnököm hívott másnap, hogy mi van velem, majd megkérdezte, hogy megtartom-e a babát, meg hogy most akkor nem is dolgozhatok?(Azt megjegyzem, hogy a júliusi táppénzes papírt mikor bevittem,a munkaügyes csaj kezébe nyomtam,akinek szinté jeleztem,hogy állapotos vagyok,szót nem szólt,csak hogy jó rendbe,mindig adjam le a beteglapot)Az lenne a kérdésem, hogy mivel 1 hetet dolgoztam, próbaidős vagyok, plusz veszélyeztetett,kirúghatnak?Mert én azt hallottam, hogy a munkáltatómnak egy forintjába nem kerül az én táppénzem ilyen esetben 9-es kódnál,mert nem betegszabadság stb van hanem táppénz. Kérem segítsenek ebben, mert már fogalmam nincs mik a kilátásaim.
Köszönöm; Ildikó

„Hencsike 2016.08.21. 18:03

Tisztelt Szakértők!

Szeretném a segítségüket kérni, ha egy kismama veszélyeztetett terhes 9 hónapon át akkor a csed, gyedet a bruttó béréből számolják?
Megvan a 2 éves folyamatos biztosítási jogviszonya.

Segítségüket köszönöm!
”

Igen, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (pl. csed, gyed) a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemből (bruttó bérből), hiányában a munkaszerződés szerinti jövedelemből számolják ki.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

További, csed, gyed ellátásokat érintő, hasznos információkat itt talál:

http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértők!

Szeretném a segítségüket kérni, ha egy kismama veszélyeztetett terhes 9 hónapon át akkor a csed, gyedet a bruttó béréből számolják?
Megvan a 2 éves folyamatos biztosítási jogviszonya.

Segítségüket köszönöm!

Tisztelt Szakértők!

Ikres kormánytisztviselő anyukaként szeretnék jogi segítséget kérni annak megítélésében, hogy a fizetés nélküli szabadság alanyi jogon jár-e nekem a gyes folyósításának végéig?

A jogszabályokat (közszolgálati törvény és Cst.) áttekintve számomra nem túl egyértelmű a szabályozás.

A Cst. szerint ikrek esetén a gyes jár a gyerekek tankötelezetté válása évének végéig.

A közszolgálati törvény pedig azt szabályozza, hogy a fizetés nélküli szabadság (alanyi jogon) jár a gyermekek 10 éves koráig, a gyes folyósítása alatt.

DE nem azt mondja, hogy pl. a fizetés nélküli szabadság jár ikrek esetében a tankötelezett válás évének végéig....a gyes folyósítása alatt.

Számomra úgy hangzik a közszolgálati jogszabály 113. §-a, mintha csak a Cst. 20. § (1) c) pontjával lenne összhangban (tartósan beteg gyerekek).

Kérném szíves jogi segítségüket.

Köszönöm előre is!

Az alábbiakban kimásoltam a vonatkozó jogszabályhelyeket.

A vonatkozó jogszabályok szerint (a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 111. és 113. §-ában az alábbiak szerint rendelkezik a fizetés nélküli szabadságról:

111. § A kormánytisztviselő a gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

113. § (1) A kormánytisztviselőnek gyermeke személyes gondozása érdekében - a 111. §-ban foglaltakon túl - fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama alatt.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV törvény pedig a gyermekgondozást segítő ellátásról eképpen rendelkezik:

20. § (1) Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben -, valamint a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - a saját háztartásában nevelt

1. gyermek 3. életévének betöltéséig,
2. ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
3. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

„Ági3 2016.08.03. 07:10

Mit tehetek,meddig várjak?hova fordulhatok??
Én vagyok értetlen,vagy a főnököm áll bosszút azért mert a terhességem keresztülhúzta a számitásait??”

Kedves Ági!

• Ugyanezen kérdéseire a teljeskörű tájékoztatást -berleértve az esetlegesen alkalmazandó kérelem/beadvány mintákat is- megkapta. A jog érvényesülhet jogkövetés útján, vagy annak egyéb (bírósági/hatósági) úton történő kikényszerítésével.
• Mintha felhívták volna a figyelmét a tértivevényes és/vagy fénymásolaton történő átvétel/átvetetés lehetőségére. (A szó elszáll, az írás megmarad.)
• Nekem úgy tűnik, hogy Ön is értetlen, de az is előfordulhat, hogy a munkáltató is mindent megtesz annak érdekében, hogy megnehezítse az életét.
• Megpróbálkozhat még személyes megbeszélést kezdeményezni a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével kérve tőle a munkáltató helyszíni cél ellenőrzését.

Ehhez mintát itt talál:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Tisztelt Hozzáértők!

Kis idő után visszatértem:(
A júniusra vonatkozó táppénzes papirjaimat leadtam időben,az utolsót július második hetében kapta meg a munkáltatóm,egyikről sem kaptam átvételi igazolást!
Két hete az egyik oep-es ügyintéző felhivott,hogy már postázták a papirjaimat,a határidőböl kicsúszva ugyan,de a munkáltatónak az volt a verziója hogy én nem adtam le időben a papirokat!hogy bizonyitsam ha nem kaptam róla semmit??
Két hónapja nem laptam ellátást,és egyedül nevelem két kiskorú gyermekemet,beiskolázás előtt vagyunk!
Tegnap e-mailben elküldtem a bankszámlaszámomat csatolva az oep-nk,egyeztetés céljából,mire azt válaszolták hogy még mindig nem érkezett be táppénzes kérelem a részemre!

Most akkor mi van?!?;(((
Én vagyok értetlen,vagy a főnököm áll bosszút az3rt mert a terhességem keresztülhúzta a számitásait??

Mit tehetek,meddig várjak?hova fordulhatok??

Előre is köszönöm a választ!!!

Az "adó" adó és pénzügyi szaklap XXX. évfolyam 2016/8. számában (77-82. oldal) megjelent egy, a nyugdíj mellett munkát végző személyek egészségbiztosítási ellátásaival (táppénz, baleseti táppénz, csed, gyed, eü-i szolgáltatási járulékfizetés stb.) kapcsolatos, 5,5 oldalas, példákat is tartalmazó összefoglaló Soltész Lászlóné (OEP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztály szakmai koordinátora, kormánytisztviselője) neve alatt.

Főbb témakörök:

1.Ki minősül nyugdíjasnak?
2.Foglalkoztatói kötelezettségek.
3.A biztosított nyugdíjas járulékfizetése.
4.A táppénzre jogosultság.
5.A kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjasok.
6.Baleseti táppénz.
7.Mikor nem minősül üzemi jellegűnek a baleset?
8.Baleseti táppénz többes biztosítási jogviszony esetén.
9.A baleseti táppénzre való jogosultság ideje és kezdő napja.
10.A keresőképtelenség igazolása.
11.Jogosultság csedre, gyedre.

Ugyancsak itt (72-77 oldal) olvasható egy, a megváltozott munkaképességűek ellátásainak módosításával kapcsolatos cikk.

(Az újság nagyobb könyvtárakban megtalálható, elolvasható, kölcsönözhető.)

„Tamimami 2016.07.24. 15:29
Tisztelt Szakértő!

Kérem segítsen szakértelmével a helyzetemen!
A történetem a következő: 2013. szeptembere óta dolgozom egy gimnáziumban, és 2017. augusztus 30- ig van szerződésem.
2015. februárában megszületett az első gyermekünk, azóta itthon vagyon vele.
Most viszont válaszút elé állítottak, hogy vagy visszamegyek most, vagy felvesznek valaki véglegeset a helyemre.
Az igazgató mellettem áll és meg akarja hosszabbítani továbbra is a szerződésem, de egy 3 és fél éves pesti képzéshez köti, ami azzal járna, hogy havonta egyszer egy hétvégét fenn kellene töltenem, úgy hogy sem az étkezést, sem az utazást (kb 300 km) , sem a szállást nem fizetik, egyedül csak a sulit,ami 130000 egy félév.
Most 18 hónapos a kisfiam, most cserélünk lakást, és nekem ilyesmire nem lesz se energiám, sem pénzem...Szóval a körülmények feltárása után a kérdésem a következő:
Ha bevállalnánk a párommal a második gyereket, akkor annak milyen anyagi következményei lennének, 2017. augusztusa után ha a munkaviszonyom mégis megszűnne?
Nem kapnék Csed- et, Gyed- et és Gyest?
Vagy mivel még élne a munkaviszonyom, mikor teherbe esnék/szülnék, változatlanul kapnám azt az összeget, amit most az első gyerekkel?
Ha most szeptember 1- től vissza megyek tanítani, akkor onnantól számított 365 nap bedolgozottnak kell lenni a juttatásokért, vagy ha nincs jogviszony, lehet akárhány nap, akkor sem jár? Segítségét előre is köszönöm!
”
Tisztelt Kérdező!

• CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.
• Ezen ellátások alapja a jelen jogviszony irányadó/számítási időszakában elért bruttó –pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező- jövedelem.

• Amennyiben a szülés napján biztosított (van fennálló jogviszonya, érvényes szerződése/kinevezése) és ezen napot megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal (a fennálló munkaviszony alatti táppénz, csed, gyed, gyes ideje annak minősül), úgy jogosult lesz CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) ellátásokra.

• Amennyiben a jogviszonya a határozott idő alatt megszűnne, de még ezt megelőzően megszül, úgy ezen gyermekére a munkaviszony megszűnése után is jogosult a CSED, GYED ellátásokra.

• Az összeggel kapcsolatban az előző hozzászólásba bemásoltam egy részletes összefoglalót olvassa el.
• Ha most szeptember 1- től vissza megy tanítani, akkor ahhoz, hogy csed, gyed ellátásra jogosultságot szerezzen nem kell további 365 napot dolgoznia.

A CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) való jogosultság két feltétele: Az igénylő a szülés napján álljon munkaviszonyban és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezzen legalább 365 biztosításban töltött nappal.

További kérdéseivel –tekintettel arra, hogy a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához, mint a közszféra központi kifizetőhelyéhez fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).
Ehhez mintát itt talál:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

• Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A azoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására, sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ügyféljogok CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylésekor:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A a személyes konzultáció kezdeményezéséhez ha az igénylő a közszférában dolgozik:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

„jv84 2016.07.24. 15:01
T. Szakértő!
Táppénzzel kapcsolatos témában írok.
Első gyermekem születése óta nem dolgoztam, miután betöltötte a 2 évet kérvényeztem, hogy a felgyűlt szabadság napjaimat kivehessem, így most a tanévkezdésig (pedagógus vagyok) szabadságon vagyok, május elseje óta.

Most úgy néz ki, terhesség miatt mégsem tudom elkezdeni a tanévet.
Mi alapján fogják a táppénzemet és a későbbi járandóságokat (csed stb.) számolni.
A munkahelyem 2011 óta ugyanaz.
Amíg itthon babáztam, közben a fizetésem is megemelkedett.
Elképzelhető, hogy az új fizetésem alapján számolnak majd?
”

Tisztelt Kérdező!

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További kérdéseivel –tekintettel arra, hogy a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához, mint a közszféra központi kifizetőhelyéhez fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).
Ehhez mintát itt talál:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

• Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A azoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására, sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ügyféljogok CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylésekor:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A a személyes konzultáció kezdeményezéséhez ha az igénylő a közszférában dolgozik:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

Tisztelt Szakértő!
Kérem segítsen szakértelmével a helyzetemen! A történetem a következő: 2013. szeptembere óta dolgozom egy gimnáziumban, és 2017. augusztus 30- ig van szerződésem. 2015. februárában megszületett az első gyermekünk, azóta itthon vagyon vele. Most viszont válaszút elé állítottak, hogy vagy visszamegyek most, vagy felvesznek valaki véglegeset a helyemre. Az igazgató mellettem áll és meg akarja hosszabbítani továbbra is a szerződésem, de egy 3 és fél éves pesti képzéshez köti, ami azzal járna, hogy havonta egyszer egy hétvégét fenn kellene töltenem, úgy hogy sem az étkezést, sem az utazást (kb 300 km) , sem a szállást nem fizetik, egyedül csak a sulit,ami 130000 egy félév. Most 18 hónapos a kisfiam, most cserélünk lakást, és nekem ilyesmire nem lesz se energiám, sem pénzem...Szóval a körülmények feltárása után a kérdésem a következő: Ha bevállalnánk a párommal a második gyereket, akkor annak milyen anyagi következményei lennének, 2017. augusztusa után ha a munkaviszonyom mégis megszűnne? Nem kapnék Csed- et, Gyed- et és Gyest? Vagy mivel még élne a munkaviszonyom, mikor teherbe esnék/szülnék, változatlanul kapnám azt az összeget, amit most az első gyerekkel? Ha most szeptember 1- től vissza megyek tanítani, akkor onnantól számított 365 nap bedolgozottnak kell lenni a juttatásokért, vagy ha nincs jogviszony, lehet akárhány nap, akkor sem jár? Segítségét előre is köszönöm!

T. Szakértő!
Táppénzzel kapcsolatos témában írok.
Első gyermekem születése óta nem dolgoztam, miután betöltötte a 2 évet kérvényeztem, hogy a felgyűlt szabadság napjaimat kivehessem, igy most a tanévkezdésig (pedagógus vagyok) szabadságon vagyok, május elseje óta.
Most úgy néz ki, terhesség miatt mégsem tudom elkezdeni a tanévet. Mi alapján fogják a táppénzemet és a későbbi járandóságokat (csed stb.) számolni. A munkahelyem 2011 óta ugyanaz. Amíg itthon babáztam, közben a fizetésem is megemelkedett. Elképzelhető, hogy az új fizetésem alapján számolnak majd?
Válaszát köszönöm!

„káera 2016.07.21. 20:37

Tisztelt Szakértő!

Kérdésem táppénzzel és gyes-sel kapcsolatos. Táppénzes állományban vagyok várandósság miatt. Közben a gyermekem betölti a 2. életévét. Kérdésem, hogy a táppénz mellett jogosult vagyok-e a gyesre? Vagy a táppénz rendszeres pénzbeli ellátásnak minősül és nem kaphatom a gyest? Esetleg igényelje a férjem a gyest munka mellett?
Válaszát köszönöm előre is!
”

Tisztelt Kérdező!

• Már többször leírtuk, miszerint továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.
• Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

• Aki a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.
• Annak semmi akadálya, hogy a táppénz ideje alatt a GYES-t a férje vegye igénybe, de jó, ha tudja, hogy a több gyermek után járó ellátásokat (csed, gyed, gyes) egyidejűleg csak az egyik szülő veheti igénybe, azaz ha megszül és csed-et szeretne ettől a napptól az apa nem kaphatja a GYES-t, az Önnek kell "visszavenni".

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).
Ehhez mintát itt talál:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

• Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A azoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására, sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ügyféljogok CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylésekor:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A a személyes konzultáció kezdeményezéséhez ha az igénylő a közszférában dolgozik:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

Tisztelt Szakértő!
Kérdésem táppénzzel és gyes-sel kapcsolatos. Táppénzes állományban vagyok várandósság miatt. Közben a gyermekem betölti a 2. életévét. Kérdésem, hogy a táppénz mellett jogosult vagyok-e a gyesre? Vagy a táppénz rendszeres pénzbeli ellátásnak minősül és nem kaphatom a gyest? Esetleg igényelje a férjem a gyest munka mellett?
Válaszát köszönöm előre is!

„Mariann80 2016.07.19. 19:07

Tisztelt Szakértők!
Kedves Jereván!

Köszönöm a válaszait és a tájékoztatót, hogy hová forduljak.

A mai napon így is tettem, elmentem a hozzám közeli Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási szervhez. Telefonon nem tudtam tájékoztatást kérni, nem tudtam elérni őket. Gödöllőre mentem. Azt a tájékoztatást kaptam, hogy csak akkor mehetek Gyed után táppénzre, ha visszahelyeznek munkaviszonyba, mondjuk legalább egy nap szabadságot kiadnak. Akkor is ha az orvos keresőképtelen állományba vesz.

Én mondtam nekik, hogy online olyan tájékoztatást kaptam, hogy ez nem így van.

Erre a hölgy megkérdezte egy jobban hozzáértő kollégáját telefonon, aki szintén azt mondta, hogy nem lehet táppénzre mennem Gyedből.

Én úgy gondoltam mégis az itt elhangzottaknak hiszek és tovább megyek. A Budapesti Fővárosi Kormányhivatal Egészségbiztosítási ügyfélszolgálatára, a Teve utcába.

Pénzbeli Ellátások ügyfélszolgálatra.

Ott elmondták, hogy két lehetőségem van, az egyik, ha visszahelyeznek munkába vagy szabit kiadják és utána táppénz és Gyes. A másik, hogy levélben lemondom a fizetés nélküli szabadságomat és mellette kérem a táppénzre való felvételemet, amiről küldöm is a táppénzes papíromat.

A munkáltatónak kötelessége beküldeni a táppénzes papíromat nekik.

Tehát így valósul meg a Gyedről táppénzes állomány szabi és munkába állás nélkül.

Sőt még azt is mondták, hogy jogom lett volna a szabit is kérni. Kötelesek lennének kiadni akkor is ha terhes vagyok és nem fogok visszamenni dolgozni.

Köszönöm az itteni iránymutatásukat, az Önök véleménye nélkül nem lettem volna ilyen makacs és nem mentem volna el idáig.

Remélem most már megkapom ami jár nekem és nem lesz probléma.

Minden jót kívánok! Egyúttal üzenem a kismamáknak, akik ide tévednek a fórumra, hogy ne adják fel, és hozzáértő személyhez forduljanak!!!
”

Kedves Mariann!

Örülünk, hogy ügye rendeződött, ugyanakkor

szomorúnak tartjuk, hogy közeli Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási szerve a XXI. században telefonon nem elérhető,

sajnáljuk, hogy az egészségbiztosító gödöllői kirendeltségének jólfizetett kormánytisztviselői nincsenek tisztában a rájuk vonatkozó, hatályos tb. jogszabályokkal,

szomorűnak tartjuk, hogy a "jobban hozzáértő kolléga" (jólfizetett kormánytisztviselő) sem állt a helyzet magaslatán.

(Ilyen szolgáltatás és szakmai hozzáértés (hozzá nem értés) mellett miért is kapják az illetményüket?)

(Okulásul érdemes lenne kálváriáját röviden megírnia az OEP Főigazgatójának, illetve az OEP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztályvezetőjének (Budapest Váci út 73/A mail: oep@oep.hu) különös tekintettel arra, hogy többször javasoltuk, az OEP honlapján működtessenek egy, az ittenihez hasonló fórumot, amely javaslatot a főigazgató asszony mint szükségtelent elutasította .) Pedig úgy tűnik, hogy igény lenne rá.

„donkapeter 2016.07.19. 22:38
Tisztelt Szakértők!
Egy rajzfilmstúdióban dolgozom. Felmondtam, mert ínhüvelygyulladásom lett. A főnököm mondta, hogy a két hónap felmondási időt töltsem le. A két hónap szerepelt a szerződésemben.

Az első hónapnak már a végén járok, de nagyon nehezen tudok rajzolni. A háziorvosom azt mondta, hogy kiírna táppénzre vagy betegszabadságra, de a felmondás ténye miatt ezt nem teheti meg.
Nem szeretnék még egy hónapot itt dolgozni, mert a kezem nem szeretném tovább erőltetni.

Amúgy heti negyven órát dolgozok szakmai minimálbérért tizenegy hónapja. Csak azért írom, mert a fizetés jelen esetben nem tartom fontosnak.

Amúgy pályakezdő vagyok. Júniusban diplomáztam és erre az egy évre akartam itt maradni. A kérdésem elsősorban arra irányul, hogy felmondási idő alatt jogosult-e a dolgozó arra, hogy a betegszabadságot vagy a táppénzt igénybe vegye.

Olvasgattam a fórumokat és cikkeket. És nem találtam egyértelmű választ. A fórumokon meg mind a két esetre találtam példákat.
”

Tisztelt Kérdező!

Ez is egy fórum, lehet, hogy itt egy 3. választ kap. Mihez kezd vele, jogi kötőereje nincs. :)

Ezért javasoljuk folyamatosan, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (pl. táppénz) kapcsolatos kérdéseiket az ezért létrehozott, a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának tegyék fel.

Ilyen bevezető után kérdéseire a válasz:

Igen, jogosult.

A keresőképtelenség elbírálása orvos szakmai kérdés, az nem függ attól, hogy Ön a felmondási idejét tölti.

Orvosa tehát jogszerűtlenül járt el akkor, amikor az indokolt keresőképtelenséget az előírt módon –a felmondás tényére hivatkozva- nem igazolta.

Orvosának a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet előírásai szerint kell (kellene)eljárni.

Ennek értelmében a keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy megállapítsa és igazolja azt, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége miatt ellátni nem tudja.

Az elbírálásra házi/kezelőorvos jogosult.

A kormányrendelet olyan kitételt, miszerint az orvos a betegsége miatt munkáját ellátni nem tudó munkavállaló keresőképtelen állományba vételét megtagadhatja, ha annak felmondtak nem tartalmaz!

Háziorvosa döntésével szemben panasszal az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójához fordulhat.

Elérhetőségei:

Budapest Váci út 73/A
mail: oep@oep.hu

Ezen túlmenően:

Nézze meg a szerződését, hogy kötöttek-e ki próbaidőt!

Próbaidő alatt ugyanis a felek bármikor, indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntethetik a a munkaviszonyt, felmondási idő ez esetben nincs.

Lásd: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
79. § (1) Azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül - megszüntetheti

1. a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt..

45. § (5) A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt - legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

(Akinek viszont nincs munkaviszonya az táppénzt sem kaphat.)

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).
Ehhez mintát itt talál:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

Tisztelt Szakértők!

Egy rajzfilmstúdióban dolgozom. Felmondtam, mert ínhüvelygyulladásom lett. A főnököm mondta, hogy a két hónap felmondási időt töltsem le. A két hónap szerepelt a szerződésemben.

Az első hónapnak már a végén járok, de nagyon nehezen tudok rajzolni. A háziorvosom azt mondta, hogy kiírna táppénzre vagy betegszabadságra, de a felmondás ténye miatt ezt nem teheti meg.

Nem szeretnék még egy hónapot itt dolgozni, mert a kezem nem szeretném tovább erőltetni. Amúgy heti negyven órát dolgozok szakmai minimálbérért tizenegy hónapja. Csak azért írom, mert a fizetés jelen esetben nem tartom fontosnak.

Amúgy pályakezdő vagyok. Júniusban diplomáztam és erre az egy évre akartam itt maradni. A kérdésem elsősorban arra irányul, hogy felmondási idő alatt jogosult-e a dolgozó arra, hogy a betegszabadságot vagy a táppénzt igénybe vegye. Olvasgattam a fórumokat és cikkeket. És nem találtam egyértelmű választ. A fórumokon meg mind a két esetre találtam példákat.

Tisztelt Szakértők!
Kedves Jereván!

Köszönöm a válaszait és a tájékoztatót, hogy hová forduljak.
A mai napon így is tettem, elmentem a hozzám közeli Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási szervhez. Telefonon nem tudtam tájékoztatást kérni, nem tudtam elérni őket. Gödöllőre mentem. Azt a tájékoztatást kaptam, hogy csak akkor mehetek Gyed után táppénzre, ha visszahelyeznek munkaviszonyba, mondjuk legalább egy nap szabadságot kiadnak. Akkor is ha az orvos keresőképtelen állományba vesz. Én mondtam nekik, hogy online olyan tájékoztatást kaptam, hogy ez nem így van. Erre a hölgy megkérdezte egy jobban hozzáértő kollégáját telefonon, aki szintén azt mondta, hogy nem lehet táppénzre mennem Gyedből.
Én úgy gondoltam mégis az itt elhangzottaknak hiszek és tovább megyek. A Budapesti Fővárosi Kormányhivatal Egészségbiztosítási ügyfélszolgálatára, a Teve utcába. Pénzbeli Ellátások ügyfélszolgálatra.
Ott elmondták, hogy két lehetőségem van, az egyik, ha visszahelyeznek munkába vagy szabit kiadják és utána táppénz és Gyes. A másik, hogy levélben lemondom a fizetés nélküli szabadságomat és mellette kérem a táppénzre való felvételemet, amiről küldöm is a táppénzes papíromat.
A munkáltatónak kötelessége beküldeni a táppénzes papíromat nekik.
Tehát így valósul meg a Gyedről táppénzes állomány szabi és munkába állás nélkül.
Sőt még azt is mondták, hogy jogom lett volna a szabit is kérni. Kötelesek lennének kiadni akkor is ha terhes vagyok és nem fogok visszamenni dolgozni.

Köszönöm az itteni iránymutatásukat, az Önök véleménye nélkül nem lettem volna ilyen makacs és nem mentem volna el idáig.
Remélem most már megkapom ami jár nekem és nem lesz probléma.
Minden jót kívánok! Egyúttal üzenem a kismamáknak, akik ide tévednek a fórumra, hogy ne adják fel, és hozzáértő személyhez forduljanak!!!

„bboglarkaa 2016.07.18. 14:49
Tisztelt Szakértő!
Táppénzzel CSED-del és GyED-del kapcsolatban szeretnék kérdezni.
2016. január 1-től új munkahelyem van, köztisztviselőként. (Folyamatos munkaviszonyom van több mint 3 éve). Szülés várható időpontja: november 6. Ebben az időpontban a munkaviszonyom lesz.
2016. július 18-án, az orvos 9-es kóddal kiírt táppénzre (veszélyeztetett terhesség, ebben az esetben ugye a betegszabadság nem jár).

1. Az első kérdésem a táppénzhez kapcsolódik, hogy melyik hónapokra vonatkozó béremet fogják alapul venni? Mivel osztályt ugrottam ez 3 hónapban (február-március-április) is eltérő bért jelent.
2. Második kérdésem is a táppénzhez kapcsolódik. Ha megszakítom a táppénzt, és 28 naponta 3 4 napot visszamegyek dolgozni, szabadságon leszek, valamint beleesik a hétvége is ez hogyan befolyásolja a táppénz összegét?
3. A CSED-del GYED-del kapcsolatban szintén az lenne a kérdésem, hogy melyik hónapokból számítják az összeget? Valamint ha megszakítom a táppénzt, akkor azok a 3-4 napok ezt befolyásolják? Jól tudom, hogy CSED GYED összegébe a táppénz nem számít bele?

Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
bboglarkaa
”

Kedves Boglárka!
Főszabály, hogy a táppénz összegét csak a jelen munkáltatónál elért keresetéből lehet kiszámolni, az előző munkáltatónál elért keresetet nem lehet figyelembe venni.

Ugyancsak főszabály, hogy a táppénz összegét jogosultságot (2016.07.18.) közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától ( jelen esetben 2016.04.30-tól) visszafelé számított 180 naptári napi jövedelemből kell megállapítani. (Tehát beszámít a hétvége is!)

Amennyiben a jelen munkáltatónál nincs 180 napi jövedelem, úgy arra az esetre a jogalkotó további szabályokat állapított meg ezeket a válasz végére másoltam.

Miért szakítaná meg? Ez nem kívánságműsor! Keresőképtelen, vagy nem? Az nem életszerű, hogy az egyik nap keresőképtelen, a másik nap pedig nem.

Minden új keresőképtelenségnél újra ki kell számolni az ellátás alapját a fent vázolt módszerrel. (Ebtv. 48. § alapján.)

Ennek során csak pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. A táppénzből ilyen járulékot nem vonnak, így az sem egy következő táppénz, sem a csed, gyed összegénél nem vehető figyelembe.

Aki a folyamatos keresőképtelenség ideje alatt a teljes keresetét megkapja az arra az időre táppénzre nem jogosult. Ebtv. 47. § (2) b)

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

Tisztelt Szakértő!

Táppénzzel CSED-del és GyED-del kapcsolatban szeretnék kérdezni.
2016. január 1-től új munkahelyem van, köztisztviselőként. (Folyamatos munkaviszonyom van több mint 3 éve). Szülés várható időpontja: november 6. Ebben az időpontban a munkaviszonyom lesz.

2016. július 18-án, az orvos 9-es kóddal kiírt táppénzre (veszélyeztetett terhesség, ebben az esetben ugye a betegszabadság nem jár).

1. Az első kérdésem a táppénzhez kapcsolódik, hogy melyik hónapokra vonatkozó béremet fogják alapul venni? Mivel osztályt ugrottam ez 3 hónapban (február-március-április) is eltérő bért jelent.
2. Második kérdésem is a táppénzhez kapcsolódik. Ha megszakítom a táppénzt, és 28 naponta 3 4 napot visszamegyek dolgozni, szabadságon leszek, valamint beleesik a hétvége is ez hogyan befolyásolja a táppénz összegét?
3. A CSED-del GYED-del kapcsolatban szintén az lenne a kérdésem, hogy melyik hónapokból számítják az összeget? Valamint ha megszakítom a táppénzt, akkor azok a 3-4 napok ezt befolyásolják? Jól tudom, hogy CSED GYED összegébe a táppénz nem számít bele?

Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
bboglarkaa

Kedves Mariann!

Nem egészen.

A keresőképtelenség orvosszakmai kérdés, azaz azt, hogy ki a keresőképtelen orvos (és nem munkáltató, nem jogász, nem tb ügyintéző, nem sarki fűszeres stb.)jogosult eldönteni.

Aki az orvos szerint keresőképtelen az jogosult táppénzre.

Aki táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.

Lásd:

Ebtv. 39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint – az e törvényben foglalt kivételekkel – csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2) Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

Azt tehát, hogy Ön keresőképtelennek minősül-e az orvos joga eldönteni, az nem függ attól, hogy éppen fizetésnélküli szabadságon van, vagy nincs.

Ha pl. veszélyeztetett terhesnek minősül és keresőképtelen állományba veszik Ön választhat, hogy az alacsony összegű GYES-t, vagy a -8 órás foglalkoztatott esetében- ettől magasabb összegű táppénzt veszi igénybe.

A jogalkotó a választást az Ön kezébe teszi.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Kedves Jereván!
Köszönöm a gyors választ.
Akkor csak a Gyes marad.
A munkáltatóm szerint én most fizetés nélküli szabadságon vagyok, tehát nem keresőképtelen, így nem mehetek táppénzre, akkor sem ha veszélyeztett terhes vagyok. Így a Táppénzre nem vagyok jogosult. Tehát a gyes és táppénz közül csak a Gyes marad.
Köszönöm a választ!
Üdv
Mariann