GYED,GYES, táppénz

Tisztelt szakértők!

Érdeklődnék, hogy milyen jogaim vannak a munkahelyemen, ugyanis hétfőn kezdtem újra dolgozni GYED mellett, 8 hónapos a kisfiam. Megillet egyfajta védettség, amíg tart a GYED, illetve GYES, vagy ha leépítés lesz a cégnél, engem is elküldhetnek? Illetve arra van lehetőség, hogy ha nem tudom mégsem összeegyeztetni a munkát a gyerekneveléssel (még szoptatok, ezért itthonról dolgozom), akkor visszatérjek csak GYED-re? Ezutóbbi esetet nem szeretném, de azért jó lenne tudni, hogy egyáltalán kivitelezhető-e.

Köszönettel,

Lázár Adrienn

http://adozona.hu/…genye_KBO1OB

Táppénz, csed, gyed: januártól így kell igényelnie

dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő
2017.01.02., 06:11 Frissítve: 2017.01.01., 22:38

A társadalombiztosítási feladatok legújabb átszervezése miatt 2017-től más hivataloknál kell igényelni a pénzbeli ellátásokat.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnevezése 2017. január 1-jén Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (rövidítve: NEAK) változik, és ezzel egyidejűleg az ellátandó feladatok köre is leszűkül. Többek között az OEP pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatai 2017. január 1-jétől az ONYF-hez kerülnek. Tekintettel erre az átszervezésre, az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen főbb változások lesznek a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és a méltányossági pénzbeli ellátások igénylésében és megállapításában.

Kifizetőhelyi tájékoztató

2017. január 1-jétől továbbra is a kifizetőhelyek állapítják meg a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a táppénzt, a baleseti táppénzt. Az OEP szervezeti változására tekintettel a kifizetőhelyek a fenti ellátások megállapításakor nem az OEP kifizetőhelyi tájékoztatója alapján fognak eljárni, hanem az ONYF Központja által kiadott tájékoztatót kell alkalmazniuk.

Erre tekintettel 2017. január 1-jétől az alábbi jogszabályváltozás lép hatályba:

„A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál), elszámolásánál, valamint az üzemi balesettel kapcsolatos kérelem elbírálásánál az ezzel kapcsolatos nyomtatványok és nyilvántartások vezetésénél az ONYF Központja által kiadott tájékoztató szerint köteles eljárni. A tájékoztatóban foglaltak betartását a kormányhivatal, illetve a kormányhivatalok mint kifizetőhelyek tekintetében az ONYF Központja ellenőrzi.”

Kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók

2017. január 1-jétől hatályos szabály alapján, ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozási díjra, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt – csecsemőgondozási díj iránti kérelem, illetve gyermekgondozási díj iránti kérelem esetén az ONYF Központja által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatvánnyal együtt – 5 napon belül a székhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalnak megküldi.

Azaz a fenti jogszabály-módosítás két jelentősebb változást is tartalmaz. Az ellátásokra vonatkozó nyomtatványokat a továbbiakban nem az OEP, hanem az ONYF Központja biztosítja. A másik változás, hogy a kérelmeket nem a fővárosi, illetve megyei kormányhivatalhoz, hanem a járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz kell továbbítani.

Továbbá a meg kell említeni, hogy 2017. január 1-jétől a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók is csak elektronikus úton intézhették volna a pénzbeli ellátások igénylését. 2016. december 19-én megjelent törvénymódosítás alapján azonban ez az ügyintézés kitolódott 2017 második felére.

Erre tekintettel 2017. július 1-jétől a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és a kormányhivatalnál történt regisztrációt követően, kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja be.

Egészségbiztosítási kormányhivatal hatásköre és illetékessége

Ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a járási (fővárosi kerületi) hivatal látja el, míg a folyósítási feladatokat a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi.

Jelenleg a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve által hozott elsőfokú döntéseket az OEP bírálja el. Az OEP kapcsán ismertetett szervezeti változásokra tekintettel 2017. január 1-jétől a járási (fővárosi kerületi) hivatal által az egészségbiztosítási pénztári ügyekben hozott hatósági döntésekkel szembeni fellebbezést Budapest Főváros Kormányhivatala bírálja el.

A kormányhivatal egészségbiztosítási szerveinek illetékessége kapcsán két érdekességre szeretnénk felhívni a figyelmet.

Budapest Főváros Kormányhivatal illetékessége egészségbiztosítási pénztári feladatkörében Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki.

A járási hivatal illetékessége a megye egész területére kiterjed azzal, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala egészségbiztosítási feladatkörében eljáró XIII. Kerületi Hivatal illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki.

Ha például a váci egyéni vállalkozó táppénzt igényel, akkor az igény elbírálására a Budapest Főváros Kormányhivatal XIII. Kerületi Hivatala jogosult.

Biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított ellátás:

A 2017. január 1-jétől hatályos módosítás továbbá azt is rögzíti, hogy ha csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátást az a szerv folyósítja tovább, amely az ellátást megállapította.

Méltányosságból adható pénzbeli ellátásokra vonatkozó módosítások:

2017. január 1-jétől továbbra is a kormányhivatalok döntenek a méltányosságból adható pénzbeli ellátásokról és egyszeri segélyről azzal, hogy a 2017. január 1-jétől az ONYF Központja gondoskodik az egészségbiztosítási alap költségvetésében meghatározott méltányosságból adható pénzbeli ellátások keretösszegének kormányhivatalok közötti felosztásáról, továbbá figyelemmel kíséri a keretösszeg felhasználását.

Végezetül meg kell említeni, hogy a biztosított méltányossági ellátását az ONYF Központja által rendszeresített nyomtatványon igényelheti, azaz a szervezeti változásra tekintettel az OEP helyett a nyomtatványokat 2017. január 1-jétől az ONYF biztosítja.

http://adozona.hu/…genye_KBO1OB

„Aliz1979 2016.12.26. 14:32

Tisztelt Szakértő!
Azt szeretném kérdezni,hogy december 31.-étől gyesen leszek a kislányommal. Viszont újra kismama vagyok. Ebben az esetben,elmehetek-e táppénzre gyesről? Köszönöm válaszát.
”

T. Kérdező!

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.

Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a járási (fővárosi kerületi) hivatal látja el, míg a folyósítási feladatokat a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

„Paulka # e-mail Jelentem! 2016.12.27. 21:14

Tisztelt Szakértő!
Lányom határozott idejű munkaviszonya a gyes alatt a hónap elején megszűnt. Tekintettel arra, hogy szeretnének még egy babát, keressük a lehetőségeket, hogy a biztosítása folyamatos maradjon, jogosult legyen esetlegesen táppénzre , csed-re. A vállalkozásba fel tudjuk venni. Erre lehetőség van a gyes alatt is? Tekintettel arra, hogy egyenlőre munkát nem végezne, néhány héten belül igényelheti a fizetés nélküli szabadságot és így is rendben lenne a folyamatos biztosítási jogviszony?
Válaszát előre is köszönöm.
”

T. Kérdező!

1. Alapelv, hogy a jogot rendeltetésszerűen, jóhiszeműen kell gyakorolni. Amit terveznek az bár emberileg érthető, szöges ellentétben áll ezen jogelvekkel. (Nyilvánvaló, hogy a munkajogviszonyt nem munkavégzés, hanem tb. ellátás megszerzése céljából létesítenek.)
2. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

XXXIX. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉST KÁROSÍTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK

Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés

395. § (1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaéléssel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.

3. A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

4. Igen, a gyes alatt korlátlanul (akár napi 8 órában is) vállalhat munkát, illetve igen, ha a munkáját mégsem tudja ellátni az új jogviszonyában is igényelhet fizetésnélküli szabadságot, azonban ezt a munkavállalónak időben be kell jelentenie.

Mt. 128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a járási (fővárosi kerületi) hivatal látja el, míg a folyósítási feladatokat a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Annakarácsony 2017.01.01. 22:07

Tisztelt Szakértő!
Kérem, legyen kedves segíteni nekem!
Jelenleg veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok 6 hete, most vagyok 14 hetes kismama. Az orvosom azt mondta, hogy 2-3 hét múlva már dolgozhatok, ha nagyon szeretnék, ezt döntsem el én, tekintve, hogy közepesen megterhelő munkát végzek. A mindenkori diplomás minimálbért keresem, mely 2017 januárjától nőni fog, de a fizetésem számítása teljesítmény alapú. (Annyit kell teljesítenem, hogy legalábba minimálbért elérjem.)
A kérdésem az, hogy ha táppénzen maradok a szülésig, akkor a 2016-ban keresett fizetésemet veszik-e alapul a GYED-hez, vagy a táppénzem és GYED-em automatikusan megemelkedik a minimálbér emelés miatt?
A GYED szempontjából érdemes visszamennem 2 hónapot dolgozni?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Tisztelettel: Anna

Minden új tb ellátásnál a következő főszabály alapján kell az ellátás összegét megállapítani:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://convert.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a járási (fővárosi kerületi) hivatal látja el, míg a folyósítási feladatokat a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

dmiko 2017.01.03. 12:41

T. Kérdező!

Ellátásra akkor jogosult, ha két konjuktív feltétel egyidejűjeg fennáll.

1. Biztosított.
2. A SZÜLÉS NAPJÁT megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal.

Amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak vizsgálandó az ellátás alapja, amelynek számításában változás nem történt. Főszabály szerint a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem lesz az ellátás alapja.

Ebtv. 42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól (JOGOSULTSÁG KEZDŐ NAPJA) a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Ebből következik, hogy a gyed összegének megállapítását ehhez a naphoz kell igazítani.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a járási (fővárosi kerületi) hivatal látja el, míg a folyósítási feladatokat a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Tisztelt Szakértő!

Édesapaként szeretném igénybe venni a GYED-et, nemsokára megszülető gyermekem után, ám a január 1-én hatályba lépett jogszabályváltozás után már nem tiszta számomra, hogy a GYED mértékének számításakor mi minősül a "jogosultság kezdőnapjának".

Bővebben:
A 1997. évi LXXXIII. törvény 2017. január 1-vel hatályossá váló módosítása (42/A. § (1)) szerint "Gyermekgondozási díjra jogosult a) a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt".

Ugyanezen jogszabály módosítás előtti szövege a következő volt:

"Gyermekgondozási díjra jogosult a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt"

A 42/D.§ (2) értelmében "A gyermekgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani (...)"

A 48 § (1) viszont alapvetően a táppénzről szól (amelynél a jogosultság kezdőnapja általában elég egyértelműen megállapítható) és a következőket tartalmazza:

"Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. (...)"

A kérdés a következő:

A gyermekgondozási díj esetében a módosítást követően nem egyértelmű, hogy mi minősül a jogosultság kezdőnapjának: a születés vagy a GYED igénylésének napja. Mivel édesapaként szeretném igénybe venni a GYED-et, még nehezebb tisztán látni, mivel a feleségem jogosult a CSED-re, a CSED-nél pedig a jogosultság kezdőnapja egyértelműen meghatározott, de a CSED lejárta után én szeretném igényelni a GYED-et, amelyre viszont én egyértelműen csak a CSED lejártakor leszek csak jogosult.

Több jogértelmezést is logikusnak találok, így ebben kérem segítségét:

(Az egyszerűség kedvéért a születés várható időpontja: 2017. február 21.)

a) verzió: a 42/A § (1) szerint a születést megelőző 365 nap biztosítotti jogviszonya alapján állapítják meg, hogy a CSED lejárta után jogosult leszek-e a GYED-re, és annak mértékét a 48. § (1) és a CSED lejártának napja alapján állapítják meg (hiszen ekkor válok jogosulttá a GYED-re, azaz ez a jogosultság kezdőnapja). Konkrét dátumokkal:

szülés: 2017. 02. 21.;
jogosultság vizsgálata: 2016. 02. 22-ig visszamenőleg (2017. 02. 21 mínusz 365 nap)
a GYED mértékének megállapítása: 2017. 02. 21. plusz 168 nap CSED, azaz 2017. 08. 08. a jogosultság kezdőnapja.
"Az ezt közvetlenül megelőző naptári év első napjától": 2016. 01. 01.,
"a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig": 2017. 08. 08., mínusz 3 hónap: 2017. május 08., a hónap utolsó napja: 2017. május 31.
"terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári nap": 2017. május 31., mínusz 180 nap: 2016. 12. 02.
AZAZ a figyelembe vett időtartam: 2016. 12. 02 - 2017. 05. 31.

b) verzió: a 42/A § (1) szerint a születést megelőző 365 nap biztosítotti jogviszonya alapján állapítják meg, hogy a CSED lejárta után jogosult leszek-e a GYED-re, és mivel a gyermek születése jogosít majd a GYED igénybevételére a CSED lejárta után, a jogosultság időpontja is a születés ideje. (mondjuk ez egy kicsit erőltetett gondolatmenet, de végülis akár logikus is lehet) Konkrét dátumokkal:

szülés: 2017. 02. 21.
jogosultság vizsgálata: 2016. 02. 22-ig visszamenőleg (2017. 02. 21 mínusz 365 nap)
a GYED mértékének megállapítása: 2017. 02. 21, azaz a születés napja
"Az ezt közvetlenül megelőző naptári év első napjától": 2016. 01. 01.,
"a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig": 2017. 02. 21., mínusz 3 hónap: 2016. november 21., a hónap utolsó napja: 2016. november 30.
"terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári nap": 2016. november 30., mínusz 180 nap: 2016. 06. 03.
AZAZ a figyelembe vett időtartam: 2016. 06. 03. - 2016. 11. 30.

Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!
Kérem, legyen kedves segíteni nekem!
Jelenleg veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok 6 hete, most vagyok 14 hetes kismama. Az orvosom azt mondta, hogy 2-3 hét múlva már dolgozhatok, ha nagyon szeretnék, ezt döntsem el én, tekintve, hogy közepesen megterhelő munkát végzek. A mindenkori diplomás minimálbért keresem, mely 2017 januárjától nőni fog, de a fizetésem számítása teljesítmény alapú. (Annyit kell teljesítenem, hogy legalábba minimálbért elérjem.)
A kérdésem az, hogy ha táppénzen maradok a szülésig, akkor a 2016-ban keresett fizetésemet veszik-e alapul a GYED-hez, vagy a táppénzem és GYED-em automatikusan megemelkedik a minimálbér emelés miatt?
A GYED szempontjából érdemes visszamennem 2 hónapot dolgozni?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Tisztelettel: Anna

Tisztelt Szakértő!
Lányom határozott idejű munkaviszonya a gyes alatt a hónap elején megszűnt. Tekintettel arra, hogy szeretnének még egy babát, keressük a lehetőségeket, hogy a biztosítása folyamatos maradjon, jogosult legyen esetlegesen táppénzre , csed-re. A vállalkozásba fel tudjuk venni. Erre lehetőség van a gyes alatt is? Tekintettel arra, hogy egyenlőre munkát nem végezne, néhány héten belül igényelheti a fizetés nélküli szabadságot és így is rendben lenne a folyamatos biztosítási jogviszony?
Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértő!
Azt szeretném kérdezni,hogy december 31.-étől gyesen leszek a kislányommal. Viszont újra kismama vagyok. Ebben az esetben,elmehetek-e táppénzre gyesről? Köszönöm válaszát.

„TKAndrea84 2016.12.16. 14:17

Tisztelt szakértő!

Augusztus 30- a óta vagyok táppénzen veszélyeztetett terhesként. Eddig rendszeresen időben mehkaptam a táppénzem a munkahelyem nem kifizető hely. Viszont a december 1- én leadott táppénzes papíromra járó kifizetést még a mai napig nem kaptam meg holott azóta már mégegy papír leadása vált esedékessé. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mi történhetett, illetve kihez kellene fordulnim ezzel a problémámmal?

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Andrea
”

Kedves Andrea!

Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )
• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya –amennyiben minden adat rendelkezésre áll - köteles az igényt 8 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. Késedelem esetén –mintegy büntetésként- köteles az ügyfél részére megfizetni az illetéktörvényben meghatározott összegű általános tételű eljárási illetéket. (3.000 Ft) Amennyiben az elbíráláshoz nem áll minden adat rendelkezésre, úgy a Ket. 33/A. § értelmében függő hatályú végzést kell kiadni. Ekkor a max. ügyintézési határidő 60 nap. Amennyiben 60 napon belül sem születik döntés az ügyfél részére –mintegy büntetésként- 10.000 Ft-ot kell fizetni.

• Ha az egészségbiztosító/kifizetőhely késedelembe esik köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

„Tamara7 2016.12.15. 14:20

Kedves Szakértő!

Iker gyermekeimmel vagyok Gyed-en, idén nyáron megszűnt a közalkalmazotti munkaviszonyom, és átvett egy közhasznú Kht. A KHT nem TB kifizetőhely, amiről engem nem tájékoztattak. Az átvétel után pár hónap múlva kiderült, hogy a cég nem intézkedett velem kapcsolatban semmit, akkor gyorsan beadták az OEP-hez a papírjaimat. Lassan fél éve nem kapok gyedet. A cég azt mondja, hogy ez nem is az ő feladatuk lett volna. Van valamilyen törvényi, rendeleti irányvonal, hogy ilyen esetekben kinek kell eljárnia? Elintéztem volna, ha tájékoztattak volna, hogy ők nem fognak gyedet utalni.
Válaszukat köszönöm szépen!
”

T. Kérdező!

Álláspontom szerint -tekintettel arra, hogy a közszférában dolgozott- a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint a közszféra központi kifizetőhelyének kellett volna az igényt átadnia az egészségbiztosítónak továbbfolyósítás céljából.

Erről jogi norma nincs, arra utalást csak az OEP Főigazgatójának 2012-es Kifizetőhelyi Tájékoztatója tartalmaz.

Panasszal az alábbiak szerint élhet:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).
Ehhez mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

• Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya –amennyiben minden adat rendelkezésre áll - köteles az igényt 8 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. Késedelem esetén –mintegy büntetésként- köteles az ügyfél részére megfizetni az illetéktörvényben meghatározott összegű általános tételű eljárási illetéket. (3.000 Ft) Amennyiben az elbíráláshoz nem áll minden adat rendelkezésre, úgy a Ket. 33/A. § értelmében függő hatályú végzést kell kiadni. Ekkor a max. ügyintézési határidő 60 nap. Amennyiben 60 napon belül sem születik döntés az ügyfél részére –mintegy büntetésként- 10.000 Ft-ot kell fizetni.

• Ha az egészségbiztosító/kifizetőhely késedelembe esik köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A azoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására, sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ügyféljogok, hasznos tudnivalók CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylésekor:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A a személyes konzultáció kezdeményezéséhez ha az igénylő a közszférában dolgozik:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

És ha egyéni, vagy társas vállalkozónál:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Teendők úti (üzemi) baleset esetén. Összefoglaló itt:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

„gabieve 2016.12.14. 12:12

Tisztelt Szakértő.

16 hetes kismama vagyok veszélyeztetett terhes. Januárba fog lejárni a munkanélküli járadékom. Az lenne a kérdésem hogy igényelhetek-e valamilyen ellátást hogy minden támogatást (Tgyas,gyed) megkapjak. Válaszát előre is köszönöm.
”

T. Kérdező!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés időpontjában –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

A megadott adatok alapján Ön ezen két ellátásra nem lesz jogosult.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

„Edina1985 2016.12.09. 21:55

Kedves Szakértő!

Öt hetes kismama vagyok, és jelenleg itthon vagyok gyesen, a két éves gyermekemmel. Az orvosom szeretne táppénzre javasolni, de ehhez úgy tudom, hogy a munkáltatómnak újra állományba kell helyeznie, legalább egy napra. ... és lehet e egyszerre gyes és táppénz?

Előre is köszönöm a választ!
”

T. Kérdező!

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.
Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

A munkábaállás feltételeit és a szabadság kiadásának módját a Munka Törvénykönyve szabályozza ekként:

133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

A munkavállaló oldalán felmerült ok, ami miatt a szabadságot az esedékesség évében nem lehetett kiadni pl. a csed és a gyed (szülési szabadság, fizetésnélküli szabadság).

A munkáltató az Mt. szerint köteles a szabadságot kiadni, de nem feltétlenül azonnal, hanem az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt szakértő!

Augusztus 30- a óta vagyok táppénzen veszélyeztetett terhesként. Eddig rendszeresen időben mehkaptam a táppénzem a munkahelyem nem kifizető hely. Viszont a december 1- én leadott táppénzes papíromra járó kifizetést még a mai napig nem kaptam meg holott azóta már mégegy papír leadása vált esedékessé. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mi történhetett, illetve kihez kellene fordulnim ezzel a problémámmal?

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Andrea

Kedves Szakértő!

Iker gyermekeimmel vagyok Gyed-en, idén nyáron megszűnt a közalkalmazotti munkaviszonyom, és átvett egy közhasznú Kht. A KHT nem TB kifizetőhely, amiről engem nem tájékoztattak. Az átvétel után pár hónap múlva kiderült, hogy a cég nem intézkedett velem kapcsolatban semmit, akkor gyorsan beadták az OEP-hez a papírjaimat. Lassan fél éve nem kapok gyedet. A cég azt mondja, hogy ez nem is az ő feladatuk lett volna. Van valamilyen törvényi, rendeleti irányvonal, hogy ilyen esetekben kinek kell eljárnia? Elintéztem volna, ha tájékoztattak volna, hogy ők nem fognak gyedet utalni.
Válaszukat köszönöm szépen!

Tisztelt Szakértő.

16 hetes kismama vagyok veszélyeztetett terhes. Januárba fog lejárni a munkanélküli járadékom. Az lenne a kérdésem hogy igényelhetek-e valamilyen ellátást hogy minden támogatást (Tgyas,gyed) megkapjak. Válaszát előre is köszönöm.

Kedves Szakértő!

Öt hetes kismama vagyok, és jelenleg itthon vagyok gyesen, a két éves gyermekemmel. Az orvosom szeretne táppénzre javasolni, de ehhez úgy tudom, hogy a munkáltatómnak újra állományba kell helyeznie, legalább egy napra. Nos én megkerestem a munkáltatómat, hogy szeretném ha állományba tenne, azaz szeretném kivenni a két év alatt felgyülemlett szabadságomat (vagy egy részét), hogy táppénzre mehessek. A főnököm azt javasolta, hogy menjek vissza négy órába dolgozni. Nem tudom hogyha vissza is mennék, akkor kirúghat e. Ha visszamennék négy órába dolgozni, akkor rosszul járok anyagilag. Kötelezhet e a munkáltatóm, hogy visszamenjek dolgozni? Illetve milyen jogaim vannak a leírtak alapján, követelhetem e a felgyülemlett szabadságom kiadását, és lehet e egyszerre gyes és táppénz?

Előre is köszönöm a választ!

Tisztelt SzakértőK!

Barátnőm jelenleg gyesen van egy tartósan beteg gyermekkel. Szeretne abban az időben munkát végezni, amikor a gyermek óvódában van. Megteheti-e, hogy gyes mellett vállalkozó lesz?A vállalkozás formájára a katás jogviszonyt néztük ki. A fő kérdés, hogy a vállalkozóvá válása miatt nem veszíti-e el a gyest, amit a gyermek betegsége miatt folyósÍtanak részére,
Köszönöm a választ, Piteca

Helyesen: Ön természetbeli egészségügyi ellátásra jogosító egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett, pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem volt kötelezett...

„krisy3 2016.12.06. 21:56
Tisztelt Szakértők!
Egy multicég alkalmazottjaként fizetés nélküli szabadságra mentem 180 napra, majd közvetlenül ezt követően táppénzre írt ki háziorvos 2,5 hónapig. A fizetés nélküli szabadság alatt fizettem az EB járulékot magam után, hogy ne legyen megszakítás a biztosítási időmben. A 180 nap fizetés nélküli szabadságot megelőzően 2 évig voltam aktív állományban a cégnél.
Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben jogosult voltam-e ez alatt a 2,5 hónap alatt táppénzre, amennyiben igen, mely periódus az irányadó időszak, amelynek a jövedelmét figyelembe kellene venni a táppénz kiszámításához.
Válaszukat előre is köszönöm!
”

T. Kérdező!

Nem, a megadott adatok alapján csupán betegszabadságra jogosult, táppénzre nem.

Oka:

Ebtv. 43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Ön természetbeli egészségügyi ellátásra jogosító egészségügyi szolgáltatási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem volt kötelezett, ilyen címen saját akaratából, vagy megállapodás alapján sem lehet járulékot fizetni, illetve ez időszak alatt nem minősült Tbj. 5. § szerinti biztosítottnak sem.

Ebtv. 46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

1. a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át;

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a biztosított, ha részére külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság jár, a 44. § a) és f) pontjában említett keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult.

(3) Az, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat.

Ebtv. 48/A. § (1) A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

Tekintettel arra, hogy a megadott adatok alapján táppénzre nem jogosult utolsó kérdése nem értelmezhető.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:

http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértők!

Egy multicég alkalmazottjaként fizetés nélküli szabadságra mentem 180 napra, majd közvetlenül ezt követően táppénzre írt ki háziorvos 2,5 hónapig. A fizetés nélküli szabadság alatt fizettem az EB járulékot magam után, hogy ne legyen megszakítás a biztosítási időmben. A 180 nap fizetés nélküli szabadságot megelőzően 2 évig voltam aktív állományban a cégnél.
Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben jogosult voltam-e ez alatt a 2,5 hónap alatt táppénzre, amennyiben igen, mely periódus az irányadó időszak, amelynek a jövedelmét figyelembe kellene venni a táppénz kiszámításához.

Válaszukat előre is köszönöm!

„heni2626 2016.12.05. 13:35

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg 13 hónapos gyermekemmel GYED-en vagyok itthon. Helyi önkormányzatnál dolgozom köztisztviselőként.

Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben a GYED időtartama alatt vállalnánk a második gyermeket, akkor milyen juttatást kapnék a a második gyermek után?

Válaszát előre is köszönöm

Heni

”

Kedves Heni!

Az új babára csed, anyasági támogatás és csp igénybővülés címen.

Az idősebbre pedig a fentiek mellett kaphatja tovább a gyed-et.

További kérdéseivel –tekintettel arra, hogy a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához, mint a közszféra központi kifizetőhelyéhez fordulhat pl. ekként.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg 13 hónapos gyermekemmel GYED-en vagyok itthon. Helyi önkormányzatnál dolgozom köztisztviselőként.

Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben a GYED időtartama alatt vállalnánk a második gyermeket, akkor milyen juttatást kapnék a a második gyermek után?

Válaszát előre is köszönöm

Heni

„Vicente22

2016.11.28. 09:11

Tisztelt Szakèrtő!

Egy kedves ismerősöm 1 èves hatàrozott szerződèssel dolgozik egy multicègnél, 2017.aug.21-ig. Jò esèllyel cègen belül el tud majd helyezkedni, àm gyermeket terveznek a fèrjével, ès tudni szeretnè, hogy ha időközben teherbeesik ès a szülès 2017.aug.21.utàn törtènik a leendő ùj állàsàban ugyanannál a cègnél, akkor a kötelező 120 napot mikortól szàmìtjàk a CSED meghatàrozàsànàl: a koràbbi 1 èves szerződèst figyelembeveszik vagy csak az ùj pozìciòt?

Köszönettel,
Adrienn”

Kedves Adrienn!

Ugyanazon cégnél, ugyanolyan jogviszonyban történő, 30 napnál nem hosszabb megszakítás esetén a jogviszonyt egy egységként kell kezelni.

További kérdéseivel kedves ismerőse -a lenti válaszok végén ismertetett módokon- a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.