GYED,GYES, táppénz

„BudaiAnita 2016.01.11. 14:16
Kedves Szakértő!
Én külföldön dolgoztam 2015-ben 10 hónapot,2014-ben 6 hónapot.2016 január 5-én jöttem haza,és regisztráltam munkanélkülinek. Kiderült hogy terhes vagyok a páromtól (aminek nagyon örülünk). A kérdésem pedig az lenne h a 3 hónap munkanélküli után el tudok -e menni szülési szabadságra. Akkor még csak 3 hónapos leszek. Vagy jobb lenne minél előbb bejelentett munkahely?
Úgy olvastam hogy akkor jár a gyes hogyha szülés napjától visszamenőleg a 2 évben 365 bejelentett munkaviszonyom van. Nekem ez meg van,de külföldi munkaviszony. Ez befolyásolhatja az itthoni juttatásokat?
Köszönöm válaszát
Anita
”

Kedves Anita!

A szabadságnak több fajtája van pl. rendes szabadság, pótszabadság, betegszabadság, szülési szabadság, azonban ezek csak azokat illetik meg, akik munkaviszonyban állnak. Tekintettel arra, hogy Ön nem áll munkaviszonyban szülési szabadságra nem jogosult.

(Amennyiben csecsemőgondozási díjra –csed- gondolt, azt 3 hónaposan nem veheti igénybe, arra csak a szülés napjától, vagy az azt megelőző 28. naptól jogosult, ha a lenti feltételeknek megfelel.)

A CSED, GYED, GYES, GYÁS és GYÁP ellátásokat ne keverje. A magyar állampolgárnak a szülés napjától alanyi/állampolgári jogon jár GYES, azaz ahhoz nem szükséges munkaviszony.

A CSED és GYED feltétele viszont főszabály szerint valóban az, hogy egyrészt az igénylő rendelkezzen a Tbj 5. § szerinti biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, álláskeresési járadék, vállalkozói jogviszony, stb.) ÉS a szülés napját megelőző 2 éven belül rendelkezzen 365 biztosításban töltött idővel, amelynél az EU tagállamban bejelentett jogviszonyt is figyelembe veszik, azonban ezt a külföldi állam illetékes hatóságának az előírt nyomtatványon le kell igazolni.

A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására –például a csed/gyed megállapításához- az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe. A nyomtatványt a munkanélküli járadék/csed/gyed iránti kérelemhez kell csatolni.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,
valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

„Fédra1000 2016.01.11. 16:12
Tisztelt Szakértők!
Szeretnék segítséget kérni Önöktől.
2016.02.29-én megszűnik a munkaviszonyom (10 éves munkaviszony) GYED folyósítása mellet, felszámolás miatt.
De közben terhes lettem.
Mivel így nincs biztosítási jogviszonyom, nem leszek jogosult csak GYESre?
Megszűnhet a jogviszonyom felszámolás miatt, ha terhes vagyok?
Illetve ha 2016.03.01től új jogviszonyom lenne, akkor jogosult lennék CSEDre és GYEDre?
Mi lenne az ellátások alapja, ha nem lenne 30 bérrel ellátott napom?
Előre is köszönöm a válaszokat.
Üdvözlettel:
Fédra
”

Tisztelt Kérdező!

A munkaviszony megszűnik pl. mind a munkáltató, mind a munkavállaló halálával. A felszámolási eljárás lényege, hogy a cég fizetésképtelensége miatt meg fog szűnni (meghal) előtte azonban a felszámoló igyekszik a vagyonból kielégíteni az adósokat (pl. a cég dolgozóit), illetve kiadja nekik az előírt okmányokat, hogy zökkenőmentesen újra elhelyezkedhessenek.

A CSED, GYED, GYES, GYÁS és GYÁP ellátásokat ne keverje. A magyar állampolgárnak a szülés napjától alanyi/állampolgári jogon jár GYES, azaz ahhoz nem szükséges munkaviszony.

A CSED és GYED feltétele viszont főszabály szerint valóban az, hogy egyrészt az igénylő rendelkezzen a Tbj 5. § szerinti biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, álláskeresési járadék, vállalkozói jogviszony, stb.) ÉS a szülés napját megelőző 2 éven belül rendelkezzen 365 biztosításban töltött idővel.

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,
valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

„ANYUKAkérdez 2016.01.11. 18:30
Tisztelt Szakértő!
Szeretnék jogi tanácsadást kérni Öntől.
Háttér:
• 2 gyermekem van, 3.-kal vagyok várandós ( Augusztusban szülök)
• Munkaviszonyom van,a GYES-em MÁRCIUSBAN jár le,de a munkahelyemre NEM FOGNAK VISSZAVENNI
Kérdéseim:

1. Márciustól Augusztusig mit tehetek hogy jövedelmem legyen a GYED
jogosultsághoz?
• Védelem alatt állok a 12.héttől,nem mondhatnak fel nekem elviekben? Vegyipari cégnél vagyok. Olyan
munkakört amibe nem kell vegyszerekkel dolgozni,nem fognak tudni
felajánlani. Mi a teendő? A fennmaradó 5-6 hónapra honnan lesz
jövedelmem?
Táppénz v. veszélyeztetett terhesség?
2. Gyed-re jogosult vagyok-e? : munkaviszonyom van(ha fel nem tudnak
mondani), biztosított vagyok, de 2013-tól a gyerekkel itthon vagyok.
Gyesből és családi pótlékból számolnák ki ebben az esetben?
Válaszát előre is nagyon köszönöm.
”

Tisztelt Kérdező!

• Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonyt létesít.

(Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről)

• Igen, rendes felmondás ellen védve van.
• Amennyiben indokolt táppénzre megy, vagy állapotának megfelelő munkakörbe helyezik.
• A GYES összege soha nem alapja egy következő babára járó táppénznek, csed-nek és gyed-nek, mivel abból nem kell vonni 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a táppénz, csed, gyed alapja pedig csak olyan jövedelem lehet, amelyből ilyen jogcímen járulékot kell vonni.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

1. a várandósság,
2. a szülési szabadság,
3. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
4. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
5. a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap

tartama alatt.

hhhhhhhhhh

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,
valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Tisztelt monoszkop!

Köszönöm a választ, sok mindenben segített, de még kérdezni szeretnék. Tehát 2016.02.29-én megszűnik a munkaviszonyom, de 2016.03.01től új jogviszonyom lesz. Első jogviszonyom alapján megállapított GYED tovább folyosítják. De közben ujra babát várok.

1. Ha nincs 30 nap tényleges jövedelme,akkor mi lesz a táppénz, CSEd illetve a GYED alapja? Minimálbér vagy a szerződés szerinti jövedelmem?
2. Ha van 30 nap tényleges jövedelme,akkor mi lesz a táppénz, CSEd illetve a GYED alapja? Minimálbér vagy a szerződés szerinti jövedelmem?

Előre is köszönöm.

Tisztelettel:
Fédra

Tisztelt monoszkop!

Esetleg változik valami, ha nem munkaviszonyt létesítek hanem egyéni vállalkozó leszek? A számítási alapokban? Azt tudom, hogy így biztosítottá válnék. De máskép számolják ki az ellátásokat?

Előre is köszönöm.

Tisztelettel:
Fédra

„Fédra1000 2016.01.13. 08:04
Tisztelt monoszkop!
Esetleg változik valami, ha nem munkaviszonyt létesítek hanem egyéni vállalkozó leszek? A számítási alapokban? Azt tudom, hogy így biztosítottá válnék. De máskép számolják ki az ellátásokat?
Előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Fédra
Fédra1000 2016.01.12. 15:46
Tisztelt monoszkop!
Köszönöm a választ, sok mindenben segített, de még kérdezni szeretnék. Tehát 2016.02.29-én megszűnik a munkaviszonyom, de 2016.03.01től új jogviszonyom lesz. Első jogviszonyom alapján megállapított GYED tovább folyósítják. De közben újra babát várok.

1. Ha nincs 30 nap tényleges jövedelme,akkor mi lesz a táppénz, CSEd illetve a GYED alapja? Minimálbér vagy a szerződés szerinti jövedelmem?
2. Ha van 30 nap tényleges jövedelme,akkor mi lesz a táppénz, CSEd illetve a GYED alapja? Minimálbér vagy a szerződés szerinti jövedelmem?

Előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Fédra
”

Tisztelt Kérdező!

Az előző hozzászólásomban már válaszoltam ezen kérdésére is ekként:

CSED csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)
alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Fentiek lényege, hogy ha a jogviszonya folyamatos és az új jogviszonyában van legalább 30 napi jövedelme az ellátás alapja ezen tényleges jövedelem, de pl. hiába keres havi 500.000 Ft-ot alapként csak a minimálbér kétszeresét, 222.000. Ft-ot vesznek figyelembe.

Ha nincs 30 napi jövedelme az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelme lesz, de korlát a minimálbér kétszerese azaz hiába szerepel a szerződésében havi 500.000 Ft-ot alapként csak a minimálbér kétszeresét, 222.000. Ft-ot vesznek figyelembe.

Ebtv. 5/C. § (1) E törvény alkalmazásában

2. szerződés szerinti havi jövedelem:

bc) egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese...

Tisztelt monoszkop!

Az alábbi helyzetben szeretném az Ön segítségét kérni, mert a jogszabályok alapján nem találtam meg a választ a helyzetemre:

2016. augusztus elején fogom megszülni első gyermekemet. Jelenleg PhD hallgató vagyok, mellette pedig a jogszabályok által megengedett módon napi 4 órában részmunkát vállalok máshol. Amennyiben ez lenne a szülésig a jogviszonyom, akkor mi alapján kerülne megállapításra a csed és a gyed mértéke? Kizárólag a PhD hallgatóknak járó gyed-et kapnám, vagy éppen ellenkezőleg csak a 4 órás munkaviszonyom alapján kerülnének megállapításra ezek a juttatások? Esetleg van rá esély, hogy mindkettőt figyelembe veszik?
Ahol részmunkaidőben dolgozom, lehetőségem lenne akár pár héten belül teljes munkaidőbe átkerülni (természetesen közben lemondva a hallgatói jogviszonyomról). Ha februártól augusztusig teljes munkaidőben dolgoznék, az előnyösen befolyásolná a támogatások mértékét?

Előre is nagyon köszönöm a segítségét.

Üdvözlettel,
Balogh Réka

Tisztelt monoszkop!

Köszönöm. Azt hiszem már értem. :)

Tisztelettel:
Fédra

„baloghreka 2016.01.13. 10:28
Tisztelt monoszkop!
Az alábbi helyzetben szeretném az Ön segítségét kérni, mert a jogszabályok alapján nem találtam meg a választ a helyzetemre:
2016. augusztus elején fogom megszülni első gyermekemet. Jelenleg PhD hallgató vagyok, mellette pedig a jogszabályok által megengedett módon napi 4 órában részmunkát vállalok máshol.
Amennyiben ez lenne a szülésig a jogviszonyom, akkor mi alapján kerülne megállapításra a csed és a gyed mértéke?
Kizárólag a PhD hallgatóknak járó gyed-et kapnám, vagy éppen ellenkezőleg csak a 4 órás munkaviszonyom alapján kerülnének megállapításra ezek a juttatások?
Esetleg van rá esély, hogy mindkettőt figyelembe veszik?

Ahol részmunkaidőben dolgozom, lehetőségem lenne akár pár héten belül teljes munkaidőbe átkerülni (természetesen közben lemondva a hallgatói jogviszonyomról). Ha februártól augusztusig teljes munkaidőben dolgoznék, az előnyösen befolyásolná a támogatások mértékét?
Előre is nagyon köszönöm a segítségét.
Üdvözlettel,
Balogh Réka
”

Tisztelt Kérdező!

Főszabály, hogy akinek két, vagy több, a Tbj. 5. szakaszában (§) nevesített jogviszonya van, úgy az ellátásokra való jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön vizsgálni kell és így egy személy akár két, vagy 3 jogviszonyból is jogosult lehet táppénzre, csed-re, gyed-re.

Vannak azonban kivételek.

Egyrészt a hallgatói jogviszony nem szerepel a Tbj. 5. § taxációjában (zártkörű felsorolás), így az nem minősül biztosítási jogviszonynak, azaz arra a fenti szabályt alkalmazni nem lehet, másrészt un. diplomás GYED-re csak az jogosult, aki az általános szabályok alapján GYED-re nem jogosult.

Amennyiben tehát a szüléskor van biztosítása (munkaviszonya függetlenül a napi/heti óraszámtól) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött idővel diplomás GYED-re nem jogosult, a GYED ellátását a munkaviszonya (biztosítása) alapján, a munkaviszonyában elért keresetéből kell megállapítani.

A diplomás GYED-ről az OEP honlapján ezt olvashatja amelyből ajánlom figyelmébe a ha a diplomás gyed-re jogosult személy a gyermek születésekor biztosított, és kezdetű részt
:

Hallgatói jogviszony alapján gyed-re jogosultság (diplomás gyed)

2014. január 1-jétől kiegészült a gyermekgondozási díjra jogosultak köre a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóival. Ők a 2013. december 31-ét követően született gyermekük után az úgynevezett „diplomás gyed”-re lehetnek jogosultak.
Diplomás gyed-re az a 2013. december 31-ét követően született gyermek édesanyja (szülő nő)jogosult, aki az alábbi 1.-6. pontokban felsorolt valamennyi feltételnek megfelel:

1. a fent leírt általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult, (például, mert nem biztosított, vagy biztosított, de a biztosítási jogviszonya alapján nem jogosult a gyermekgondozási díjra, mert a szülést megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel),

2. a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni.

3. a gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
4. a gyermeket saját háztartásában neveli,

5. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és

6. a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

A vér szerinti apa diplomás gyed-re való jogosultsága (kizárólag a 2013. december 31-ét követően született gyermek után):
A diplomás gyed-re a fentiekben leírt feltételeknek (mind a hat feltételnek meg kell felelnie a vér szerinti apának) megfelelő vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szülő nő meghal, vagy a szülő nő a 2.-6. pontokban foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és az anya az általános szabályok szerint sem jogosult gyermekgondozási díjra.
Aktív félév, az a félév, amely alatt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) hatálya alá tartozó felsőoktatási intézménnyel létesített hallgatói jogviszonya az Nftv. 45. §-a szerint nem szünetel.

II. A hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj összege (diplomás gyed összege)
A diplomás gyed havi összege:
• a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2015-ben: 105.000,-Ft) 70 %-a,
• a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum (2015-ben: 122.000,-Ft) 70 %-a.

Ha a diplomás gyed-re jogosult személy a gyermek születésekor biztosított, és

1. Amennyiben az igénylő, a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos.

A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az igénylőnek az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosítási jogviszonya.

A gyermekgondozási díj összege ebben az esetben sem lehet kevesebb a fent leírtak szerinti, minimálbér, illetve a garantált bérminimum alapján megállapított összegnél, valamint nem lehet magasabb a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál (havonta).

A diplomás gyed összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni és a tárgyévre érvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

http://www.oep.hu/…ondozasi_dij

„Ahol részmunkaidőben dolgozom, lehetőségem lenne akár pár héten belül teljes munkaidőbe átkerülni (természetesen közben lemondva a hallgatói jogviszonyomról). Ha februártól augusztusig teljes munkaidőben dolgoznék, az előnyösen befolyásolná a támogatások mértékét?
”

Ezen kérdés megválaszolásához tisztázandó, hogy a szülésig lesz-e 365 biztosításban töltött napja?

Amennyiben igen a csed ellátást a jogosultságot (szülést) közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből számolják. Tehát augusztusi szülés esetén az augusztusi,júliusi, júniusi bérét nem veszik figyelembe, csak azt ezt megelőző 180 napi bérét.

(Amennyiben a szülés előtt elmegy táppénzre még tovább kell visszamenni, azaz megfontolandó, hogy mikortól és mennyivel növelik meg a bérét. Nem a napi munkaidő, hanem a jövedelem a lényeg, elvileg napi 4 órában is kereshet pl. havi 400.000 Ft-ot és 8órában is kaphat ettől kevesebbet, de legalább 111.000 Ft-ot.)

Egyebekben javaslom az előző hozzászólásokban hivatkozott közigazgatási szervek megkeresését.

Tisztelt Szakértő!

2014.09.28-án született kisfiam, jelenleg gyeden vagyok vele. Most tudtuk meg hogy úton van a tesó, akit augusztusra várunk. Kérdésem az lenne hogy célszerűbb lenne visszamennem dolgozni, és kivennem a felhalmozott szabadságaimat, majd táppénzen lenni, vagy mivel a két gyermek között nem lesz 2 év különbség, igy maradjak inkább gyeden? Mi alapján tudom ezt mérlegelni?
Köszönöm válaszát!

Tisztelt Szakértő!

Párom dolgozik én pedig CSEDre mentem munkanélküliből.

A kérdésem a családi kedvezménnyel kapcsolatos lenne:

A páromnak szeretnénk érvényesíteni a családi és járulékkedvezményt.

A papírt nekem is ki kellene tölteni és a juttatást adó kifizetőnek is? Ha igen, akkor a kifizetőmnek az OEPet kell tekinteni vagy a munkanélküli hivatalt?

Vagy mi a teendő ilyen esetben, ha én munkanélküliről mentem csedre és majd gyedre és a páromnak lenne érvényesítve ez a kedvezmény, aki dolgozik?

Remélem érthetően írtam és jó helyre. :)

Köszönöm előre is a válaszát!

J. Viki

Tisztelt Monoszkop!

Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy a szülési szabadság a munkaügyi statisztikai előírások szerint jogi állományban eltöltött időnek minősül?

Nagyon szépen köszönöm a választ előre is.

Üdvözlettel:
Mariann

Tisztelt Szakértő,

Röviden a helyzetünk.Külföldről költöztünk ide a férjemmel.2015.07.01- től kezdtem teljes munkaidőben munkaviszonyt Magyarországon.2015 októberében tudtam meg hogy terhes vagyok. Várhatólag 2016 junius közepén fogom megszülni az első gyermekemet.A férjem 2015 január elsejétől van állandó munkaviszonyban teljes munkaidőben.Milyen támogatásokra számíthatok? Lehetséges hogy a férjem is igényeljen valamit?

Előre is köszönom a válaszát
Andrea

Tisztelt Szakértő!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy én közfoglalkoztatott vagyok mér több, mint 2 éve és azt szeretném megtudni, hogy ha terhes leszek, de még munkaviszonyban vagyok, mi vonatkozik rám? Elmehetek-e szülési szabadságra, vagy gyes, gyed, tgyásra jogosult vagyok-e?

Válaszát ekőre is köszönöm!

Krisztina

„Krisztinakf. # e-mail Jelentem! 2016.01.17. 12:04

Tisztelt Szakértő!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy én közfoglalkoztatott vagyok már több, mint 2 éve és azt szeretném megtudni, hogy ha terhes leszek, de még munkaviszonyban vagyok, mi vonatkozik rám? Elmehetek-e szülési szabadságra, vagy gyes, gyed, tgyásra jogosult vagyok-e?

Válaszát ekőre is köszönöm!

Krisztina
”

Tisztelt Kérdező!

Elmehet és minden felsorolt ellátásra jogosult lesz feltéve, hogy a szülés időpontjában biztosított (fennáll a közfoglalkoztatási jogviszony) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

A tgyás új neve csecsemőgondozási díj. (CSED)

GYES-t főszabály szerint a szülés napjától minden Magyarországon élő magyar állampolgár kaphat, azaz ezen ellátás nem kötődik munkaviszonyhoz , összege fix, bruttó 28.500 Ft/hó.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

„Adriana29 2016.01.15. 15:40
Tisztelt Szakértő,
Röviden a helyzetünk. Külföldről költöztünk ide a férjemmel.2015.07.01- től kezdtem teljes munkaidőben munkaviszonyt Magyarországon.2015 októberében tudtam meg hogy terhes vagyok. Várhatólag 2016 június közepén fogom megszülni az első gyermekemet. A férjem 2015 január elsejétől van állandó munkaviszonyban teljes munkaidőben. Milyen támogatásokra számíthatok? Lehetséges hogy a férjem is igényeljen valamit?
Előre is köszönom a válaszát
Andrea
”

Kedves Andrea!

Nem közölte, hogy a külföld pontosan mit jelent EU-s tagállamot, vagy un. 3. országot. (Amennyiben EU-s tagállam és ott rendelkezett munkaviszonnyal azt Magyarországon elismerik.)

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal. (Az egyes EU-s tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.)

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe.

Ha nem lesz meg a 365 napja, kérheti a csed és a gyed méltányosságból történő megállapítását feltéve, hogy a szülés napján fennáll a munkaviszonya.

Amennyiben csed-re és gyed-re nem jogosult helyettük kérhet GYES ellátást.

A GYES alanyi jogon jár a gyermek 3 éves koráig.

GYES-t főszabály szerint a szülés napjától minden Magyarországon élő magyar állampolgár kaphat, azaz ezen ellátás nem kötődik munkaviszonyhoz , összege fix, bruttó 28.500 Ft/hó.
A szülés napjától kérhet továbbá családi pótlékot és egyszeri anyasági támogatást, valamint a terhesség 90. napjától igénybe veheti a családi adó/járulékkedvezményt.

„mariann00 # e-mail Jelentem! 2016.01.15. 12:44

Tisztelt Monoszkop!

Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy a szülési szabadság a munkaügyi statisztikai előírások szerint jogi állományban eltöltött időnek minősül?

Nagyon szépen köszönöm a választ előre is.

Üdvözlettel:
Mariann
”

Kedves Mariann!

Nem tudom ezen kérését javaslom a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén feltenni.

Tisztelt Fórumozók!
Ha valaki betegszabadságát tölti,és közbeesik fizetett ünnep is,fizetett ünnepre mi jár? Ünnep vagy pihenőnap?Köszönettel:

Tisztelt Szakértő!

Az alábbi kérdésben kérném segitségét:
2014. szeptember 1-től határazott idejű munkaviszonyom van, amely 2016. május 31-ig tart. Jelenleg várandós vagyok, a szülés várható időpontja 2016. szeptember 17. Amenyiben jelenlegi szerződésemet nem hosszabitják meg a szülés időpontjáig, úgy lehetőségem van egy másik helyen munkát vállalni június 1-i kezdő dátummal. A kérdésem az volna, hogy ebben az esetben melyik munkahelyről kapott fizetésem alapján állapitják meg a csedet és a gyest?

Köszönettel és üdvözlettel:
Eszter

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg közfoglalkoztatásban dolgozom múzeumnál. Határozott idejű szerződéssel dolgozom. 2-3 havonta hosszabbitgatják. Február végén lejár a szerződésem. Ha nem hosszabbitanak és utána munkanélkülire megyek, akkor szülés után jogosult leszek a gyesen kivül másra? Ha igen, akkor mit vesznek figyelembe, a munkanélküli segélyt vagy a közfoglalkoztatti bért?
Ha kapok szerződést, akkor bekell jelentenem hogy várandós vagyok?

Tisztelt Szakértő!

2014.01.23-án született kisfiam után igényeltem a gyes-t. Idén februárban érkezik a tesó.
A munkáltatóm felől azt a tájékoztatást kaptam, hogy a baba születése és a CSED igénylése után le kell mondanom a gyes-t.
Ez tényleg így van? Egyszerre csak egy ellátást kaphatok? Ha a munkáltatómnál tévednek, akkor mivel tudom bizonyítani,hogy jogszerűen jár mindkettő?

Köszönöm válaszát!
Üdvözlettel: Móni

Tisztelt Szakértő!
Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben ha a terhességem egész ideje alatt veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok jogosult leszek e a Csedre vagy a Gyedre? Válaszát előre is megköszönve Tisztelettel maradok:
. Cynthia93

Tisztelt Szakértő!
Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben ha a terhességem egész ideje alatt veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok jogosult leszek e a Csedre vagy a Gyedre? Válaszát előre is megköszönve Tisztelettel maradok:
. Cynthia93

„Cynthia93 # e-mail Jelentem! 2016.01.21. 23:00

Tisztelt Szakértő!
Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben ha a terhességem egész ideje alatt veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok jogosult leszek e a Csedre vagy a Gyedre? Válaszát előre is megköszönve Tisztelettel maradok:
. Cynthia93
”

Tisztelt Kérdező!

CSED, GYED jogosultság nem függ attól, hogy előtte volt-e táppénzen.

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

„tmonika87 # e-mail Jelentem! 2016.01.20. 15:58

Tisztelt Szakértő!

2014.01.23-án született kisfiam után igényeltem a gyes-t.

Idén februárban érkezik a tesó.

A munkáltatóm felől azt a tájékoztatást kaptam, hogy a baba születése és a CSED igénylése után le kell mondanom a gyes-t.

Ez tényleg így van? Egyszerre csak egy ellátást kaphatok? Ha a munkáltatómnál tévednek, akkor mivel tudom bizonyítani,hogy jogszerűen jár mindkettő?

Köszönöm válaszát!
Üdvözlettel: Móni
”

Tisztelt Kérdező!

A munkáltatójának nincs igaza, a GYED extra egyik eleme az, hogy a szülő több gyermek után több TB ellátásra is jogosult.

Lásd:

http://www.oep.hu/…extra_banner

http://www.oep.hu/…kisokos.html

Akkor lehet a szülő részére több ellátást is folyósítani, ha több gyermek van a háztartásban és azok közül legalább egy gyermek 2013. 12.31-ét követően született.

2014. január 1-jét követően, ha újabb gyermek születik a családba, akkor az idősebb testvér után járó ellátás továbbra is megilleti a szülőt, nem kell lemondani az ellátásról, mint korábban. Több gyermek esetében, akkor folyósíthatóak gyermekenként külön – külön az ellátások, ha az ellátások különböző korú gyermekek után kerülnek megállapításra.

Például, ha a biztosított anyának a 2013.02.01-jén született első gyermeke jogán járó gyermekgondozási díj folyósítása alatt 2014. 01.01-én (vagy azt követően) megszületik a második gyermeke, akkor az első gyermek jogán gyermekgondozási díjban részesül, és e mellett a második gyermek jogán terhességi-gyermekágyi segélyt, majd ennek lejárát követően gyermekgondozási díjat kaphat.

http://www.oep.hu/…xtrarol.html