GYED,GYES, táppénz

„Nori124 2015.12.14. 12:01
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg első gyermekemet várom. A szülés várható időpontja május 10.
Amikor szülési szabadságra, vagy táppénzre megyek a munkahelyemről egy nagyobb összegű jutalmat fogok kapni.
Úgy tudom, hogy 2015-től már a nem rendszeres jövedelem is beleszámíthat a CSED összegének megállapításába. Az utolsó fizetésemet és a bónusz kifizetését az utolsó munkanapom után 5 munkanapon belül folyósítja részemre a cég.
Azt próbálom kikalkulálni, hogy melyik hónapban kellene megkapnom a bónuszt, hogy beleszámítson a CSED-be, de ezen a ponton elakadtam.
Meg tudná mondani, hogy a CSED számításakor a jogosultság kezdő napja pontosan mit takar?
A szülés várható időpontját vagy az igénylés napját?
Ha a szülésem várható időpontja május 10, és ezidáig folyamatos a biztosításom, táppénzes és mindenféle megszakítás nélkül, melyik 6 hónap jövedelméből fogják számolni a CSED-et?
Előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
Nóra
”

Kedves Nóra!

A jogosultság kezdőnapja az a nap, amikortól a CSED-et igénybe veszi. Ez vagy a szülés napja, vagy a szülés várható időpontját megelőző 28. nap. (Ön dönti el, hogy mikortól szeretné ezen ellátást.)

Tételezzük fel, hogy 2016.05.10-én szül. Ez esetben az ellátás alapja –főszabály szerint- a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. lesz, azaz 2016.05.10-et megelőző 1. hónap az április, a 2. hónap a március, a 3. hónap a február.

Ebben az esetben tehát 2016.02.28-től visszafelé kell 180 naptári napi jövedelmet keresni és az lesz a csed alapja.

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:
3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.
4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.
5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.
Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.
Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:
 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Kiegészítés:

Tételezzük fel, hogy 2016.05.10-én szül és ettől a naptól igényli a csed ellátást.

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg Gyeden vagyok 21 hónapos kislányommal és 16 hetes várandós vagyok újra. December 31-el kértem a fizetés nélküli szabadságom megszakítását és felgyűlt szabadságom kiadásának megkezdését. Egyidejűleg jeleztem, hogy várandós vagyok újra.
Kérdésem, hogy munkáltatóm felmondhat-e nekem ennek ellenére bármilyen indokkal? Ha igen és munkanélküli leszek, akkor a második kisbabámmal milyen ellátásokra leszek jogosult? Csak a Gyesre? Szülés várható időpontja 2016.05.26-t. Gyedet pedig 2016. márciusig kapom.
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt fórum!

Érdeklődni szeretnék affelől, hogy gyed számításnál az átlagos bruttó bérbe az alap bruttó bért veszik figyelembe vagy a rendszeres változó mértékű prémiummal kiegészült teljes bruttó havibér átlagát?
Illetve hogy befolyásolja e az a tény, hogy terhesség kezdetétől veszélyeztettség miatt táppénzen vagyok e?

„Ildi90 2015.12.20. 08:43
Tisztelt fórum!
Érdeklődni szeretnék affelől, hogy gyed számításnál az átlagos bruttó bérbe az alap bruttó bért veszik figyelembe vagy a rendszeres változó mértékű prémiummal kiegészült teljes bruttó havibér átlagát?
Illetve hogy befolyásolja e az a tény, hogy terhesség kezdetétől veszélyeztettség miatt táppénzen vagyok e?
”

Tisztelt Kérdező!

• „Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni, amelynek során immár nem tesznek különbséget rendszeres és nem rendszeres jövedelem, azaz alapbér, pótlék, jutalom és prémium között.

”

• Bár a megfogalmazása nem egészen pontos, az ön szavaival élve a gyed számításnál a rendszeres változó mértékű prémiummal kiegészült teljes bruttó havibért veszik figyelembe a lent részletezett módon.

• A lenti számítási mód kitér arra is, hogy hogyan alakul az ellátás akkor, ha az igénylőnek pl. táppénz miatt nincs meg a szükséges 180 napi jövedelme.
• A kérdése a GYED számítására irányult, azonban ezen ellátást megelőzi a CSED, amelynek számítási sorrendjét szintén lent találja.

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.
Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:
 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,
valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

A kellő idővel rendelkezem, 4 éve dolgozom rendesen bejelentve a cégnél, havi átlag 200 bruttó bérrel!

Nagyon szépen köszönöm a válaszát!

„Tisztelt Szakértő!
Jelenleg Gyeden vagyok 21 hónapos kislányommal és 16 hetes várandós vagyok újra.
December 31-el kértem a fizetés nélküli szabadságom megszakítását és felgyűlt szabadságom kiadásának megkezdését. Egyidejűleg jeleztem, hogy várandós vagyok újra.

Kérdésem, hogy munkáltatóm felmondhat-e nekem ennek ellenére bármilyen indokkal?
Ha igen és munkanélküli leszek, akkor a második kisbabámmal milyen ellátásokra leszek jogosult?
Csak a Gyesre?
Szülés várható időpontja 2016.05.26-t. Gyedet pedig 2016. márciusig kapom.
Válaszát előre is köszönöm!
”

Tisztelt Kérdező!

• Jogszerűen, „rendes” felmondással nem mondhatnak fel. (Természetesen jogszerűetlen felmondással a munkáltató megpróbálkozhat, illetve a „rendkívüli” (új nevén azonnali hatályú) felmondás ellen nem véd a terhesség, azzal azonban csak kivételes esetben élhet.)

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

1. a várandósság,
2. a szülési szabadság,
3. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
4. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
5. a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap

tartama alatt.

78. § (1) A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

1. a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
2. egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

(2) Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják.

(3) A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles a 70. § (3) bekezdésében és a 77. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni.

79. § (1) Azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül - megszüntetheti

1. a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt,
2. a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt.

(2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti megszüntetés esetén a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

• CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

(Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosítottnak minősül, viszont az legfeljebb 90 napig folyósítható.)

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,
valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

„Továbbképzés a társadalombiztosítási kifizetőhelyek ügyintézői számára
”

Tisztelt Kifizetőhely!

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2016. január 12-én „Információk első kézből V.” címmel továbbképzést tart a társadalombiztosítási kifizetőhelyek ügyintézői számára.

A továbbképzésen az OEP szakemberei tájékoztatást adnak a pénzbeli ellátásokat érintő 2016. január 1-jétől hatályba lépő jogszabályi változásokról és a 2015-ös változások gyakorlati tapasztalatairól.

Részvételi szándékát a Jelentkezési lap megküldésével legkésőbb 2016. január 7-ig szíveskedjen a penzbeli@oep.hu e-mail címen jelezni!

Országos Egészségbiztosítási Pénztár (2015.12.15.)

„INFORMÁCIÓK ELSŐKÉZBŐL” V.

A tradíciót folytatva, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ismételten továbbképzést tart a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére.

A továbbképzésen az OEP szakemberei tájékoztatást adnak a pénzbeli ellátásokat érintő 2016. január 1-jétől hatályba lépő jogszabályi változásokról és a 2015-ös változások gyakorlati tapasztalatairól.

Ezen belül a gyermekgondozási ellátásokról és a pénzbeli ellátásokat érintő változásokról, továbbá a biztosítási kötelezettségről és járulékfizetésről, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról és minden egyéb az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos munkáltatókat és kifizetőhelyeket érintő változásokról.

A továbbképzés résztvevői tájékoztatást kapnak továbbá minden olyan aktuális kérdésről, ami a foglalkoztatókat és nem utolsó sorban a társadalombiztosítási kifizetőhelyek feladatellátását segíti.

Időpont: 2016. január 12. 10-15 óráig (regisztráció 9 órától)

Helyszín: Országos Egészségbiztosítási Pénztár (cím: Budapest XIII. ker. Váci út 73/a., földszinti nagyterem)

Témakör:

I. Pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz megállapításával kapcsolatos változások:

• A pénzbeli ellátások megállapításával kapcsolatos fogalmak
• Szerződés szerinti jövedelem
• Gyermekápolási táppénz előzmény számítása
• A baleset üzemiségének elbírálása

  II. A csecsemőgondozási díj (CSED) és a gyermekgondozási díj (GYED) összegének megállapításával és az ellátások folyósításával kapcsolatos szabályok:

• A CSED és a GYED napi összegének megállapítása
• A GYED-re való jogosultság ideje
• A GYED maximuma és a maximum összeg felülvizsgálata
• A CSED és a GYED folyósítási korlátozására vonatkozó új szabályok

III. Illetékességi szabályok változása a kifizetőhelyek feladatellátását érintően:

• Halálos kimenetelű üzemi baleset megállapításának illetékessége

  IV. Egyéb aktuális kérdések:

• Ügyintézés a kifizetőhelyen/foglalkoztatónál
• Jogalap nélkül felvett ellátás megtérítése és az ellátások elszámolása nyomtatvány kitöltése

V. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény hatályos előírásai 2016. 01.01- jétől, a pénzbeli ellátásokra való jogosultság és az ellátások összegének megállapítása szempontjából:

• Biztosítottak és a járulékfizetési kötelezettség
• Kiegészítő tevékenységet végzők
• Egyéni és társas vállalkozók
• Kisadózó (katás) vállalkozók
• Őstermelők
• Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
• Egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végzők
• Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony
• A biztosítás szünetelése és ennek jogkövetkezményei a pénzbeli ellátásokra való jogosultságnál - Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség

Előadók:

Dr. Bogdán Zsuzsanna Főosztályvezető
Dr. Földi Barbara Szakmai tanácsadó
Soltész Lászlóné Szakmai koordinátor

Részvételi dj: 7.874 - Ft. + ÁFA (amely tartalmazza az előadások prezentációs anyagát, frissítő és ételfogyasztás lehetőségét.)

Részvételi szándékát a mellékelt – cégszerű aláírással ellátott - jelentkezési lap megküldésével legkésőbb 2016. január 7-ig szíveskedjen a penzbeli@oep.hu e-mail címen jelezni!

A jelentkezése elfogadásáról 2016. január 8-ig e-mailben értesítést küldünk.

Fontos információ: Amennyiben arról kap értesítést, hogy jelentkezése elfogadásra került, függetlenül a továbbképzésen való megjelenéstől — a korlátozott férőhelyre tekintettel — a részvételi díj megfizetése Önre nézve is kötelező.

http://www.oep.hu/…intezoi.html

http://www.oep.hu/…6_januar.pdf

Tisztelt Fórum,
a következő GYES/GYED kérdéseim lennének, amiben megköszönném ha tudnának segíteni.

Feleségem 2015. 02. 01-től van állása 2016. 06.30-ig, fiunk 2015. 11. 17-én született meg.

Az ezt megelőző két évben pusztán 2015. 02. 01-2015. 11. 17-ig volt állásban (290 nap), illetve GYES-en volt 2013. 11. 17-26 között (biztosított jogviszonyban(?) 10 nap-ot).

Azaz összesen a szülést megelőző két évben 300 napot töltött biztosított jogviszonyban, azonban a GYED igényléséhez összesen tudtommal 365
nap kell, lényegében 65 nap hiányunk van.

Igaz, nem tudom, hogy a 2013. 11.17-26-a közötti GYES beszámít e? Illetve 2013. 11. 27-2015. 01. 30-ig fizettük neki a TB-t, de tudtommal ez nem számít bele a GYED számításba.

Ami még fontos lehet, hogy a szerződése 2016. 06. 30-ig szól, emiatt 2015. 11. 17-től fizetés nélküli szabadságot vett ki a maradék időre.

A kérdésem az, hogy mit lehet csinálni, hogy mégis kapjunk GYED-et, és ne GYES-t?

Egyrészt ami felmerült bennem, hogy mintha be lehet adni Méltányossági Kérelmet, azonban erről rendkívül kevés hasznos információt találtam, az OEP honlapján meg nem túl sok az információ erről. Itt egyedül a 65 hiányzó napra és apuka közalkalmazotti fizetésére (alacsony) tudok
hivatkozni, a családban mindenki egészséges. Van e esetleg ezzel kapcsolatosan tapasztalat?

Másrészt felmerült bennem a "GYED extra" lehetősége. Azaz egy év után én mennék el GYED-re, megtartva a jelenlegi teljes állásomat. Amire nem találtam információt, hogy ezt megtehetem e, főképp úgy, hogy az első évben nem megyek el GYED-re, hanem 2016. 11.17-től kérem a GYED extrát - vagyis az első évben maradna a GYES feleségemnek, a második évben a GYES-ről lemondana feleségem és nekem a GYED extra és a fizetésem, a harmadik évben már csak feleségemnek a GYES.
Fontos ehhez, hogy én nem tudok a következő évben elmenni csak GYED-re állás nélkül, feleségemnek meg igazából a következő egy évben nincsen állása.

Vagy van e esetleg további lehetőség, vagy meg kell barátkozunk a három éves GYES-el?

Köszönöm a segítséget.

Tisztelt Címzett,

A következőkben szeretném a segítségüket kérni: férjem EGT tagállamban kapott állást, gyermekünk viszont Svájcban fog megszületni. A szülési szabadság idején költözöm el, itthon bejelentett lakcímem és 10 éves folyamatos munkaviszonyom van. A kérdésem az lenne, hogy CSED-re jogosult leszek? A munkaviszonyom megmaradhat? Mi a teendőm költözés előtt?(Családi pótlékot, Gyest ott vesszük majd igénybe.)
Köszönöm a segítséget!

Tisztelt Fórum!
Szeretnék segítséget kérni, 2015-ben nyáron volt egy hónap táppénzem amiből kiutalásra nem kaptam semmit. Mivel elég tapaszalatlan voltam ezen a téren elkönyveltem annyinak, hogy nem adták le, viszont egy műtét miatt újra táppénzre kerültem 2015. 11. 23-tól 2015. 12.18-ig táppénzen voltam ebből az első 4 nap kórházi nap volt. A kórházi táppénzes papíromat leadtam a munkáltatómnak amikor kijöttem a kórházból. Pár nap múlva a háziorvosi kontroll után vittem a következőt, majd az utolsó adagot december 18-án vittem be. Sajnos a mai napig nem kaptam semmit. Megkérdeztem a munkáltatóm, hogy is van ez a táppénz mire ő azt válaszolta: Nyáron mikor táppénzen voltam akkor elszámolták a betegszabadságaimat, így most rögtön az OEP fog utalni nekem táppnzt valamikor. (azt tudom, hogy abba a hétvégék nem számítanak bele, de akárhogy számolom akkoris többet voltam itthon mint 15nap még, ha csak két három nappal, de akkoris kellett volna valamit kapnom az OEPtől, ha ők leadták a papírjimat nyáron.) Egyik kérdésem: Ha ők el számolták azt a 15napot attól függetlenül a táppénzes papírjaimat el kellett küldeniük az Oepnek? Sajnos nem tapasztalam, hogy azt a 15 napot is kifizették volna, de mivel bizonyítani már nem tudom ettől eletekintettem. A mostani ügyet viszont próbálom követni. A papírokat állítólag ők leadták én viszont felhívtam az OEPet és tajszám alapján lekérdeztem, hoy érkezett-e be táppénes papírom hozzájuk? A válasz !nem! volt sőt közölték, hogy az egész országos rendszerben nincs táppénzkérelmem. Azt értem, hogy 21 nap az elbírálás, de lehetséges, hogy én már a kórházból kiérve leadtam a papírom és méf nem ért volna be, vagy feltételezhető, hogy mégsem küldték el? Szeretnék segítséget kérni, hogy kicsit jobban átlássam ezt a táppénz dolgot. Hogy működik ? Kérjek másolatot az összes papíromról és küldjem el? Hogy tudom teljesen leellenőrizni mi is történik itt. Ha a háziorvos lejelent táppénzre akkor hogy lehet hogy, ha a munkáltató nem adja le a papírt nem bűntetik meg? Elnézést a sok kérdésért, csak nem szeretnék tudatlanul összetűzésbe keveredni a munkáltatómmal, de már elegem lett az állandó átverésekből. Segítségét előre is köszönöm!!!!

Tisztelt Jogi Fórum!

Nemzetközi vonatkozású családtámogatási üggyel kapcsolatos kérdéssel fordulok Önökhöz.
Első gyermekemet 2016. május közepére várom. A gyermek édesapja horvát állampolgár, Horvátországban rendelkezik nem folyamatos biztosítási jogviszonnyal (a gyermek születésének időpontjában Horvátországban lesz biztosított). Én Magyarországon biztosítással rendelkező magyar állampolgár vagyok, házasságkötés NEM jött létre. Biztosításom jelenleg KATA-s egyéni vállalkozás formájában valósul meg Magyarországon. (Havi 50.000 forintos adó fizetésével, 2015 októberétől). Előtte 2014 májusától 2015 júniusáig munkaviszony alapján biztosított voltam). Kérdéseim a következők:

1. Amennyiben a gyermek Horvátországban születik és Horvátországban telepszünk le, Magyarországról CSED és GYED támogatásra jogosult maradok-e? (Horvátországban nincs munkaviszonyom). Illetve amennyiben a gyermek apja Horvátországban biztosított a gyermek születése időpontjában, Horvátországban kell igényelnünk ezeket a támogatásokat, még akkor is, ha én Magyarországon vagyok biztosított?
2. Amennyiben a gyermek Horvátországban születik és Horvátországban telepszünk le, a CSED és GYED támogatásokon kívüli családtámogatások igénybevételére az apa révén Horvátországban leszünk jogosultak? GYES igénybevételére Magyarországról ebben az esetben nem leszek jogosult?
3. KATA-s egyéni vállalkozóként havi 50 ezer forint adót fizetek, de tudomásom szerint lehetőség van egy magasabb, 75 ezer forintnyi összegű adó megfizetésére. Mikor kellene elkezdenem fizetni a magasabb összegű adót, hogy az a GYED összegét pozitívan befolyásolja? Amennyiben pl. december vagy január hónaptól kezdődően havi 75.000 forintot fizetek havonta, biztosan magasabb összegű GYED-et fogok-e kapni? Ennek pontos kiszámolására hol van lehetőség, hol kérhetek segítséget?
4. A házasságkötés jelentősen megkönnyítené-e a fent leírt ügyek intézését, vagy lehetőség van e nélkül is igénybe venni a fent említett támogatási formákat?

Az eddig megkeresett intézményektől (OEP különböző osztályai, Magyar Államkincstár Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya) komplex választ és kielégítő segítséget nem kaptam, legjobb esetben is csak egy-egy kérdésem egy adott részének megválaszolására voltak képesek. Az egyes kérdéseim megválaszolására Önök szerint mely intézményektől kérhetek segítséget? Amennyiben az ügy megkönnyítése érdekében jogász segítségét venném igénybe, milyen szakterületen jártas szakembert keressek?
Segítségüket előre is nagyon köszönöm.

Lucia0222
nyáron, mikor táppénzen volt, akkor az az egy hónap mennyi volt pontosan?
Mert a 15 nap betegszabadság az 15 MUNKANAP!

Jelenlegi tp igénye elképzelhető, hogy még nem ért be, mivel Ön 12.18-án ( pénteken) adta le.
A cégek/könyvelőirodák kb. ekkor dolgoztak utoljára, de ha mégsem, akkor is 3 vagy 5 munkanapja van a cégnek kitölteni a foglalkoztatói igazolást és postára adni.
Akárhogy is nézem, ez már az ünnepekre esik.
Az OEPnek 21 MUNKANAPJA vagy elbírálni és utalni.
Tehát ha minden rendes mederben is folyik, akkor is kb. január végén fog leghamarabb pénzt kapni. Nem is értem, mire ez a nagy sietség, hiszen a decemberi havi bérét sem kapja meg még decemberben az ember fia, hanem csak januárban.
Táppénznél egy kicsit lassabb az ügy, ezért is írom, hogy kb. január végén várható a pénz.
Január második hetében érdeklődjön, hogy beérkezett-e az igény, amennyiben nem, akkor reklamálhat jogosan a munkáltatónál. Amennyiben nem találják/elveszett a táppénzes papírja, akkor kérjen ki másolatot és saját maga adja le/jutassa el az illetékes OEP ügyfélszolgálatra és akkor majd Ők hivatalból bekérik a foglalkoztatóit

Altlan

Elnézést, csak átfutottam a problémáját, de így elsőre az a véleményem:
méltányosságot meg lehet próbálni, de 65 nap nagyon sok, esélytelennek látom, hogy megadják, mikor 5-10 napra sem adják meg.

Felesége legyen gyes-en a baba fél éves koráig, fél éves korától pedig igényelje ön a gyed-et ( amennyiben a jogosultsági feltételek megvannak), a felesége marad otthon neveli a picit, ön pedig a fizetése mellé felveszi a gyed-et is ( ezt hívják GYED-extrának) és fizetik a feleségének az egészségügyi hozzájárulást, ami most idén 6920 ft, jövőre még nem néztem mennyi, de úgy 7100 ft körül lesz.

„ankcugnik 2015.12.23. 10:55
Tisztelt Címzett,
A következőkben szeretném a segítségüket kérni: férjem EGT tagállamban kapott állást, gyermekünk viszont Svájcban fog megszületni.
A szülési szabadság idején költözöm el, itthon bejelentett lakcímem és 10 éves folyamatos munkaviszonyom van.
A kérdésem az lenne, hogy CSED-re jogosult leszek?
A munkaviszonyom megmaradhat?
Mi a teendőm költözés előtt? (Családi pótlékot, Gyest ott vesszük majd igénybe.)
Köszönöm a segítséget!
”

Tisztelt Kérdező!

1. Svájc nem EU tagállam, viszont EGT tagállam, amelyre az EU koordinációs rendeletek hatálya kiterjed.
2. A CSED speciális „magyar” ellátás, az az EU koordinációs rendeletek értelmében nem minősül családi ellátásnak, azaz ha van magyar jogviszonya és a jogosultsági feltételeknek megfelel azt itthon megigényelheti és kaphatja.

3. Természetesen attól, hogy a szülési/fizetésnélküli szabadság ideje alatt külföldön tartózkodik a munkaviszonyát nem kell megszüntetni.

4. A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. Ezek itthoni igényélésekor figyelembe kell venni az EU koordinációs rendeleteket, azaz a jogosultság elbírálásakor vizsgálandó, hogy a család életvitelszerűen hol tartózkodik. Ez határozza meg, hogy Svájc, vagy Magyarország kötelessége a családot megillető pénzbeli ellátás megállapítása és folyósítása. Azt tehát, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

5. Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni. A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni. Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére. Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó. Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:

 kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
 nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
 lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.

A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.

Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES, GYET) van annak célszerű az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, vagy a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást ők tudnak adni.

Elérhetőségük:
ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19./a.
Postacím: 1916 Budapest
Telefon: (+36) 1 270 8000

Táppénz több munkaviszony (kata) esetén

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: főállásban egy zrt.-nél, könyvelő munkakörben dolgozom, másodállásban katás vállalkozó vagyok, és otthon is könyvelek. Kiderült, hogy babát várok, és szeretnék a zrt.-nél táppénzre menni, amint lehetséges, mert a bejárás eléggé nehézkes. A katás tevékenységemet viszont a táppénz ideje alatt is szeretném folytatni. Lehetséges ez így? Illetve, ha jól értelmezem, a gyermek születésekor, a csecsemőgondozási díj folyosítása során nem dolgozhatok katásként sem 0,5 évig?
Az adózónán a következő választ kaptam de jobban utána érdeklődve kicsit elbizonytalanodtam:
(Igen, helyesen értelmezi a jogszabályokat. Nincs akadálya, hogy a táppénz folyósítás mellett az egyéni vállalkozásában folytassa a tevékenységét. Ugyanakkor a jelenlegi szabályok szerint a CSED és a GYED (a gyermek 0,5 koráig) mellett nem folytathat kereső tevékenységet.
Válaszukat előre is megköszönve: Marcsi

„orultbogar 2015.12.30. 10:02
Tisztelt Jogi Fórum!
Nemzetközi vonatkozású családtámogatási üggyel kapcsolatos kérdéssel fordulok Önökhöz.
Első gyermekemet 2016. május közepére várom. A gyermek édesapja horvát állampolgár, Horvátországban rendelkezik nem folyamatos biztosítási jogviszonnyal (a gyermek születésének időpontjában Horvátországban lesz biztosított). Én Magyarországon biztosítással rendelkező magyar állampolgár vagyok, házasságkötés NEM jött létre. Biztosításom jelenleg KATA-s egyéni vállalkozás formájában valósul meg Magyarországon. (Havi 50.000 forintos adó fizetésével, 2015 októberétől). Előtte 2014 májusától 2015 júniusáig munkaviszony alapján biztosított voltam). Kérdéseim a következők:

1. Amennyiben a gyermek Horvátországban születik és Horvátországban telepszünk le, Magyarországról CSED és GYED támogatásra jogosult maradok-e? (Horvátországban nincs munkaviszonyom). Illetve amennyiben a gyermek apja Horvátországban biztosított a gyermek születése időpontjában, Horvátországban kell igényelnünk ezeket a támogatásokat, még akkor is, ha én Magyarországon vagyok biztosított?
2. Amennyiben a gyermek Horvátországban születik és Horvátországban telepszünk le, a CSED és GYED támogatásokon kívüli családtámogatások igénybevételére az apa révén Horvátországban leszünk jogosultak? GYES igénybevételére Magyarországról ebben az esetben nem leszek jogosult?
3. KATA-s egyéni vállalkozóként havi 50 ezer forint adót fizetek, de tudomásom szerint lehetőség van egy magasabb, 75 ezer forintnyi összegű adó megfizetésére. Mikor kellene elkezdenem fizetni a magasabb összegű adót, hogy az a GYED összegét pozitívan befolyásolja? Amennyiben pl. december vagy január hónaptól kezdődően havi 75.000 forintot fizetek havonta, biztosan magasabb összegű GYED-et fogok-e kapni? Ennek pontos kiszámolására hol van lehetőség, hol kérhetek segítséget?
4. A házasságkötés jelentősen megkönnyítené-e a fent leírt ügyek intézését, vagy lehetőség van e nélkül is igénybe venni a fent említett támogatási formákat?

Az eddig megkeresett intézményektől (OEP különböző osztályai, Magyar Államkincstár Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya) komplex választ és kielégítő segítséget nem kaptam, legjobb esetben is csak egy-egy kérdésem egy adott részének megválaszolására voltak képesek. Az egyes kérdéseim megválaszolására Önök szerint mely intézményektől kérhetek segítséget? Amennyiben az ügy megkönnyítése érdekében jogász segítségét venném igénybe, milyen szakterületen jártas szakembert keressek?
Segítségüket előre is nagyon köszönöm.
”

Tisztelt Kérdező!

1. A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES, GYET) van annak célszerű az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, vagy a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást ők tudnak adni.

Elérhetőségük: ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19./a.
Postacím: 1916 Budapest
Telefon: (+36) 1 270 8000

2. A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. (A csecsemőgondozási díj tehát nem, az egy speciálisan magyar ellátás.)

3. A CSED speciális „magyar” ellátás, az az EU koordinációs rendeletek értelmében nem minősül családi ellátásnak, azaz ha van magyar jogviszonya és a jogosultsági feltételeknek megfelel azt itthon megigényelheti és kaphatja.

4. Amennyiben a gyermek Horvátországban születik és Horvátországban telepednek le, Magyarországról CSED támogatásra akkor jogosult, ha a szülés időpontjában az egyéni vállalkozása él, azaz a szülés napján biztosított ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal.

5. Amennyiben a gyermek apja Horvátországban, Ön pedig Magyarországon biztosított a gyermek születése időpontjában a csed kivételével a gyermeket (családot) megillető összes ellátást az az EU-s tagállam folyósítja ahol a család életvitelszerűen tartózkodik.

(Jelen esetben Horvátország és természetesen csak olyan ellátásokat és annyi ideig kaphatja amit a horvát jogszabályok a horvát állampolgároknak biztosít.

6. Ha a család Horvátországban él és mindkét szülő biztosított (apa Horvátországban, anya Magyarországon) magyar GYES-t nem kaphat!

7. A magyar ellátásokhoz nem szükséges a házasság, a horvát jogszabályokat nem ismerem.

8. A CSED kiszámításában az egészségbiztosító tud segítséget nyújtani.

Kérelmében hivatkozzon az alábbiakra: Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

(Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

9. A KATA-s szabályokról itt olvashat: http://ado.hu/…a-katasoknak

Soltész Lászlóné (OEP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztály szakmai koordinátor) az Adó szaklap 2013/7-8. számában megjelent cikkéből megtudhatja, hogy miként állapítják meg a katásnak járó terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, és a katás bt., kkt., nem katás tagjának táppénzét. Az Adó szaklap 2013/7-8. száma a Complex Kiadó webshopjában megvásárolható, illetve könyvtárakból kölcsönözhető.

10. Az EU-s szabályok dióhéjban:

Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.

A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.

Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.

Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.

Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:

 kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
 nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
 lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.

A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

11. „Az eddig megkeresett intézményektől (OEP különböző osztályai, Magyar Államkincstár Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya) komplex választ és kielégítő segítséget nem kaptam, legjobb esetben is csak egy-egy kérdésem egy adott részének megválaszolására voltak képesek. ”

Egyebekben üdvözletem küldöm azon jólfizetett kormánytisztviselőknek és vezetőiknek, akik nem képesek az ügyfél kérdéseire érdemi és teljeskörű választ adni.

Tisztelt Szakértő!

Ha áprilisban igénylem a CSED-et akkor a Csed összegének kiszámításába a 2016 január 31-ig terjedő fizetésem számít bele.
Azt szeretném kérdezni, hogy ha a januári béremmel együtt február 3. munkanapján utalja a cégem az előző félév teljesítményéért járó jutalmat, az elméletben beleszámít a fent említett időszakba vagy csak az amit ténylegesen január 31-ig megkapok?

Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel,
Nóra

„Nori124 2016.01.11. 07:44
Tisztelt Szakértő!
Ha áprilisban igénylem a CSED-et akkor a Csed összegének kiszámításába a 2016 január 31-ig terjedő fizetésem számít bele.
Azt szeretném kérdezni, hogy ha a januári béremmel együtt február 3. munkanapján utalja a cégem az előző félév teljesítményéért járó jutalmat, az elméletben beleszámít a fent említett időszakba vagy csak az amit ténylegesen január 31-ig megkapok?
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel,
Nóra
”

Kedves Nóra!

A CSED –csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)
alapját 2015.07.01-től főszabály szerint a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.

Az igényt 6 hónapra visszamenőleg lehet igényelni, azaz nem az számít, hogy az igényt mikor adja le, hanem az, hogy mely naptól kéri folyósítani.

Amennyiben a CSED ellátást 2016. 04.01-től kéri megállapítani, úgy a CSED alapját a 2016.01.31-től visszafelé számított 180 napi keresetéből kell megállapítani.

Annak nincs jelentősége, hogy az Önt januárra megillető bért 01.31-én, vagy 02.10-én stb. fizetik ki.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

Az egészségbiztosító azt fogja nézni, hogy melyik hónapra vonatkozó bevallásban szerepel az adott összeg.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,
valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Tisztelt szakértő!
Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy 2013.12.30- án ikergyermekeik születtek,koraszülöttek lettek, 1,5 hónappal hamarabb jöttek világra mint rendesen kellett volna. De ha 2014 január elsejét követöen születtek volna akkor már 3-éves korukig járna a gyed, igy csak 2-éves korukig.
Benyujtottunk kérelmet ,hogy méltányosságbol adják meg 3-éves korukig.De azt ide- oda küldözték végül a munkáltatónál kötött ki.Aki most küldött egy levelet,hogy az akkori törvényeknek megfelelöen 2 éves korukig megkaptuk,méltányosságot nem gyakorolhatnak csak ha nem lenne meg a biztosítási idő akkor. De semmi fellebbezési lehetöséget nem irtak ,csak egy sima levelet,nem határozatot sem végzést,holott a Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály azt irta két áthelyezö levélben is, hogy majd a végleges döntés ellen lehet fellebbezni.
Ön hogy látja, megkaphatjuk esetleg további egy évig ezt az ellátást? Van e rá esély?
És a továbbiakban mit kellene tennünk ,esetleg hol fellebbezhetünk?

Köszönettel:Hajdu Róbert

Kedves Szakértő!
Én külföldön dolgoztam 2015-ben 10 hónapot,2014-ben 6 hónapot.2016 január 5-én jöttem haza,és regisztráltam munkanélkülinek. Kiderült hogy terhes vagyok a páromtól (aminek nagyon örülünk). A kérdésem pedig az lenne h a 3 hónap munkanélküli után el tudok -e menni szülési szabadságra.Akkor még csak 3 hónapos leszek. Vagy jobb lenne minél előbb bejelentett munkahely?
Úgy olvastam hogy akkor jár a gyes hogyha szülés napjától visszamenőleg a 2 évben 365 bejelentett munkaviszonyom van.Nekem ez meg van,de külföldi munkaviszony. Ez befolyásolhatja az itthoni juttatásokat?
Köszönöm válaszát
Anita

„Róbert 77 2016.01.11. 14:10
Tisztelt szakértő!
Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy 2013.12.30- án ikergyermekeik születtek,koraszülöttek lettek, 1,5 hónappal hamarabb jöttek világra mint rendesen kellett volna. De ha 2014 január elsejét követöen születtek volna akkor már 3-éves korukig járna a gyed, igy csak 2-éves korukig.
Benyujtottunk kérelmet ,hogy méltányosságbol adják meg 3-éves korukig.
De azt ide- oda küldözték végül a munkáltatónál kötött ki.
Aki most küldött egy levelet,hogy az akkori törvényeknek megfelelöen 2 éves korukig megkaptuk,méltányosságot nem gyakorolhatnak csak ha nem lenne meg a biztosítási idő akkor.

De semmi fellebbezési lehetöséget nem írtak ,csak egy sima levelet,nem határozatot sem végzést,holott a Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály azt irta két áthelyezö levélben is, hogy majd a végleges döntés ellen lehet fellebbezni.

Ön hogy látja, megkaphatjuk esetleg további egy évig ezt az ellátást? Van e rá esély?

És a továbbiakban mit kellene tennünk ,esetleg hol fellebbezhetünk?
Köszönettel:Hajdu Róbert
”

Tisztelt Kérdező!

A méltányosság lényege, hogy az ellátásra törvény alapján nem jogosult, viszont a körülményeket (pl. koraszülés) és a rászorultságot (pl. anyagi, vagyoni helyzet) mérlegelve a méltányossági jogkör gyakorlójának lehetősége van kedvező döntést hozni.

Fentiek miatt a méltányossági kérelmet elutasító döntés ellen fellebbezésnek helye nincs!

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
100. § (1) Nincs helye fellebbezésnek

1. a döntés ellen, ha az ügyben törvény azt kizárja.

Jelen esetben a fellebbezést az Ebtv. 77. § (2) zárja ki ekként:

A méltányossági eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek, viszont a 2004. évi CXL. törvény 71. § (1)értelmében a döntést határozatba kellett volna foglalni és indokolni kellett volna.

Ezen bekezdés szerint: A hatóság - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki.

Nem derült ki, hogy mi volt az oka a többszöri áttételnek. Álláspontom szerint az ügyben nem a kifizetőhely, hanem az egészségbiztosító jogosult dönteni, így a kifizetőhely levele nem elégséges, amennyiben így jártak el, az sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, ez ügyben az ombudsmanhoz fordulhat.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

Az Alapvető Jogok Biztosának (ombudsman)elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

A méltányosságról ezt írják az eb. jogszabályok.

Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások

Ebtv. 50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségbiztosító méltányosságból a 46. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott időtartamot meghaladóan is állapíthat meg gyermekápolási táppénzt a 44. § d) és e) pontja szerinti keresőképtelen biztosítottak részére.

(3) A gyermek betegségére tekintettel az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl, a 44. § h) pontja szerinti keresőképtelen biztosított részére az egészségbiztosítási szerv méltányosságból megállapíthat gyermekápolási táppénzt.

(4) A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérően határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg

1. csecsemőgondozási díj esetén a 42. § (3) bekezdése szerinti összeget,
2. gyermekgondozási díj esetén a 48. § (4) bekezdése szerinti összeget,
3. az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. § (7) bekezdése szerinti összeget.

(5) Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat és a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt indokolt esetben segélyben részesítheti.

217/1997. (XII.1. Korm. rendelet 31/D. § (1) A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be.

A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról.

A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a 38. § (1) bekezdése szerint a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.

(2)A foglalkoztató - az Ebtv. 50. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben - ha

1. társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, a biztosított méltányossági kérelmét, a foglalkoztató rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot, valamint az OEP által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül megküldi a székhelye szerint illetékes kormányhivatal részére,,

Láthatja, hogy az Önök esetére egyik jogszabály sem tér ki.

Mindezek alapján én az Önök helyében -fentiekre hivatkozva és azt előadva- írásban megkeresném mind az ombudsmant, mind az OEP főigazgatóját.

mail: oep@oep.hu
postacím: Budapest Váci út 73/A

Tisztelt Szakértők!

Szeretnék segítséget kérni Önöktől. 2016.02.29-én megszűnik a munkaviszonyom (10 éves munkaviszony) GYED folyósítása mellet, felszámolás miatt. De közben terhes lettem. Mivelígy nincs biztosítási jogviszonyom, nem leszek jogosult csak GYESre? Megszünhet a jogviszonyom felszámolás miatt, ha terhes vagyok? Illetve ha 2016.03.01től új jogviszonyom lenne, akkor jogosult lennék CSEDre és GYEDre? Mi lenne az ellátások alapja, ha nem lenne 30 bérrel ellátott napom?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Üdvözlettel:
Fédra

Tisztelt Szakértő!

Szeretnék jogi tanácsadást kérni Öntől.

Háttér:

• 2 gyermekem van, 3.-kal vagyok várandós ( Augusztusban szülök)
• Munkaviszonyom van,a GYES-em MÁRCIUSBAN jár le,de a munkahelyemre NEM FOGNAK VISSZAVENNI

Kérdéseim:

1. Márciustól Augusztusig mit tehetek hogy jövedelmem legyen a GYED
jogosultsághoz?

• Védelem alatt állok a 12.héttől,nem mondhatnak fel nekem elviekben? Vegyipari cégnél vagyok. Olyan

munkakört amibe nem kell vegyszerekkel dolgozni,nem fognak tudni
felajánlani. Mi a teendő? A fennmaradó 5-6 hónapra honnan lesz
jövedelmem?
Táppénz v. veszélyeztetett terhesség?

2. Gyed-re jogosult vagyok-e? : munkaviszonyom van(ha fel nem tudnak
mondani), biztosított vagyok, de 2013-tól a gyerekkel itthon vagyok.
Gyesből és családi pótlékból számolnák ki ebben az esetben?

Válaszát előre is nagyon köszönöm.

Tisztelt Szakértő!

Szeretnék jogi tanácsadást kérni Öntől.

Háttér:

• 2 gyermekem van, 3.-kal vagyok várandós ( Augusztusban szülök)
• Munkaviszonyom van,a GYES-em MÁRCIUSBAN jár le,de a munkahelyemre NEM FOGNAK VISSZAVENNI

Kérdéseim:

1. Márciustól Augusztusig mit tehetek hogy jövedelmem legyen a GYED
jogosultsághoz?

• Védelem alatt állok a 12.héttől,nem mondhatnak fel nekem elviekben? Vegyipari cégnél vagyok. Olyan

munkakört amibe nem kell vegyszerekkel dolgozni,nem fognak tudni
felajánlani. Mi a teendő? A fennmaradó 5-6 hónapra honnan lesz
jövedelmem?
Táppénz v. veszélyeztetett terhesség?

2. Gyed-re jogosult vagyok-e? : munkaviszonyom van(ha fel nem tudnak
mondani), biztosított vagyok, de 2013-tól a gyerekkel itthon vagyok.
Gyesből és családi pótlékból számolnák ki ebben az esetben?

Válaszát előre is nagyon köszönöm.