„Andii84 2015.11.22. 14:43
Tisztelt Szakértő!
Szeretném a segítségét kérni.Most január 9.-én jár le a gyesem.A volt munkáltatóm viszont egy hónapja felszámolás alatt van, velük nem is tudtam felvenni a kapcsolatot, de megtaláltam a céget aki intézi a felszámolást.Ott azt mondták h majd továbbítják az elérhetőségemet, és majd felhív egy hölgy, hogy megbeszéljük a részleteket, de ezidáig ez nem történt meg.Közben pedig kiderült hogy újabb babát várok,jelenleg 11 hetes vagyok, jun.10.-e körül fog megszületni.
A kérdésem hogy mit javasol a jan.-jun. közötti időszakra?Biztosan nem vesznek vissza ilyen körülmények között az előző cégemhez , és sajnos 4-5 hónapra szinte biztos hogy máshova sem.Jól tudom hogy amíg felszámolás alatt van a cég, védett vagyok?Azt mondták hogy az eljárás még min. fél év.
Hogy járnék jobban a következő 2,5 évben, ha jan9.-től veszélyeztetett terhesként táppénzre mennék szülésig?Vagy esetleg kiadják a szabadságaimat is és utána munkanélkülire?Csak akkor ha igénylem a szabadságomat nem lehet hogy közben elbocsátanak?És ha jól tudom csak 3 hónapig jár a munkanélküli, az meg így nem elég júniusig.Gyes alatt tudom hogy nem lehet kirúgni senkit, ezért talán kevésbé kockázatos ha a szabadságaimmal nem is számolok és rögtön a táppénzet választom?A bejelentett bérem bruttó 150 000 Ft volt, igazából szabadságot nem is fizettek,de gondolom most gyes után azért papíron muszáj lenne kiadniuk.
Előre is nagyon köszönöm a válaszát.
Üdvözlettel,
Andrea
”
Tisztelt Kérdező!
Válaszok a teljeség igénye nélkül:
1. A felszámolónál haladéktalanul jelentse be, ill. igazolja, hogy terhes.
2. A táppénz összege egy minimálbéren foglalkoztatottnál magasabb, mint az alanyi jogú GYES összege. Aki táppénzre és GYES-re is jogosult választhat, hogy melyik ellátást kéri.
3. Táppénzre csak addig jogosult, amíg fennáll a biztosítása (munkaviszonya).
4. Jól tudja, álláskeresési járadék legfeljebb 90 napig jár.
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
- a várandósság,
- a szülési szabadság,
- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
tartama alatt.
63. § (1) A munkaviszony megszűnik
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével
123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt -(PL. CSED, GYED, GYES, táppénz stb.)- nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.
Egyebekben ajánlom figyelmébe a következőket:
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.
