Tisztelt Szakértők! 25 éve dolgozom a BKV-nál, mint villamosvezető. Ez idő alatt egyszer fordult elő, hogy az iskolában a 10 éves lányom rosszul lett. A végállomáson jeleztem a közvetlen felettesemnek a problémát, a villamost félreállítottam, majd elmentem a gyerekért. Az orvos attól a naptól kezdve táppénzre vett, de a főnökeim azóta is folyamatosan hívogatnak, berendelnek magukhoz, azzal az indokkal, hogy tovább kellett volna dolgoznom. Számomra a családom az első, a kislányom sajnos tartós beteg. Kérdésem az lenne, hogy mivel tudnám leállítani végre a főnökeimet. Nem vagyok állandóan táppénzen, a munkámmal sincs kirívó gond. A válaszát előre is köszönöm: domperke70
GYED,GYES, táppénz
Tisztelt Szakértő!
Egyéni vállalkozó vagyok, mellette nappali tagozatos hallgatói jogviszonyom van.
Várhatóan még 3 évig ez így fog működni.
Ha időközben gyermeket vállalok akkor rám milyes GYED szabályok vonatkoznak?
Kérem segítsen ebben a kérdésben:)
Üdv.
P.N.
Tisztelt Tanácsadó!
Kérdezni szeretném, hogy a 4 és fél éves kisfiam után aki tartós beteg igényelhetek-e gyes, ha a kisebbik kisfiammal jelenleg gyeden vagyok. Válaszát előre is köszönöm.
Üdv: Csöde
Üdvözlet!
Kedves segítségüket kérném az alábbiakban.
Feleségem harmadik gyermekünkkel gyesen van aki hamarosan betölti az egy éves kort. Egy éves kora után én a bejelentett állásom mellett is igényelhetem a gyedet 60 napos késleltetett folyósítással.
Érdeklődnék, hogy az járható út-e, hogy én még a gyermekem egy éves kora előtt megyek gyedre (egy héttel előtte mondjuk) majd ezt követően "újra" elhelyezkedem a munkahelyemen és a változásról az EOP-et tájékoztatom?
Így ebben a formában nem buknék el két havi GYED folyósítását.
köszönettel
b„arathtamas#e-mail 2014.11.17. 14:15
Üdvözlet!
Kedves segítségüket kérném az alábbiakban.
Feleségem harmadik gyermekünkkel gyesen van aki hamarosan betölti az egy éves kort. Egy éves kora után én a bejelentett állásom mellett is igényelhetem a gyedet 60 napos késleltetett folyósítással.
Érdeklődnék, hogy az járható út-e, hogy én még a gyermekem egy éves kora előtt megyek gyedre (egy héttel előtte mondjuk) majd ezt követően "újra" elhelyezkedem a munkahelyemen és a változásról az EOP-et tájékoztatom?
Így ebben a formában nem buknék el két havi GYED folyósítását.
köszönettel”
A GYED-et az apa is igénybe veheti a szülést követő 169. naptól legfeljebb a gyermek 2 éves koráig, DE mellette -1 éves kor alatt-nem dolgozhat!
Ez időre fizetésnélküli szabadságot kell kérnie!
Ha a fiznélkülit meg akarja szakítani, úgy azt 60 nappal korábban be kell jelentenie a munkáltatójának.
GYED-et csak akkor (attól a naptól) kaphat, ha (amely naptól) a GYES-t az anyának megszüntetik.
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.
„Csöde # e-mail 2014.11.17. 13:33
Tisztelt Tanácsadó!
Kérdezni szeretném, hogy a 4 és fél éves kisfiam után aki tartós beteg igényelhetek-e gyes, ha a kisebbik kisfiammal jelenleg gyeden vagyok. Válaszát előre is köszönöm.
Üdv: Csöde
”
Igen, de csak akkor, ha az a gyermek, akivel GYED-en van 2014-ben született.
Ha mindkét gyermek 2014.01.01. előtt született a két ellátást együtt nem kaphatja, mivel a GYED extra 2014.01.01-től van hatályban.
Tisztelt Tanácsadó!
Jelenleg gyed-en vagyok a másfél éves kisfiammal,viszont pocakban van a kistesó,aki 2015 júliusában fog megszületni.
A gyed rettentő alacsony volta miatt (brutto fizetésem 474 ezer ft volt szülést megelőzően), táppénzre szeretnék menni 9-es kóddal. Kérdésem az lenne,hogy van -e olyan mód,hogy a gyed-et se veszítsem el? Gondolok itt arra,hogy kivenném a szabadságomat és úgy mennék táppénzre. Ha visszamennék dolgozni,akkor kapnám a gyed-et továbbra is (2 éves korig),de ha munka alatt megbetegednék és tp-re kényszerülnék,akkor kapnám a gyedet vagy megszűntetnék?
Válaszát előre is köszönöm!!
Tisztelt Tanácsadó !
Jelenlegi kérdésem és problémám ,hogy munkaviszonyom fenn áll de táppénzre nem vagyok jogosult veszélyeztetett terhes vagyok a munkáltatom nem tud olyan munkát biztosítani ami nem veszélyezteti az állapotomat.Én úgy tudom ha ez így van akkor ö köteles nekem fizetni addig amíg a munka viszonyom fenn áll.
A munka vállalót nem érheti kár az állapota miatt,vagy pedig mondjon fel de azt nem nagyon akar .
Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő.
A kérdésem a következő:
2012.10.27-én született a kislányom.
2012.szeptember végéig dolgoztam.
2014.november 03-tól ismét munkában állok, ugyanazon a munkahelyen.
Az elmúlt 2 évre hogy kell számolnom a szabadságot?
Előre is köszönöm!
Sz.
Üdvözlet.
Segítséget szeretnék kérni. A lényeg hogy a kislányom 2013.10.25 én született gyesen vagyok vele ám 1 hónapja munkába álltam 4 órában.Először is kivettem a szabijaim, 4 napot dolgoztam kiderült újból kisbabát várok. A dokim táppénze akar venni mivel kislányom koraszülött volt. A kérdésem az táppénzre jogosult vagyok e illetve 100% rokkant járadékos vagyok ez mellet és a gyes mellett jár e a táppénz? Köszönöm válaszukat.
Szép estét Mindenkinek! Olyan kérdésem, lenne, hogy 5 hónapja dolgozom, egy vállalkozónak, (előtte 8 évig dolgoztam egy rendes cégnél.) és közben kisbabát várok már 12 hetesek vagyunk. A főnök asszonynak elmondtam, és mondta, hogy minden rendben addig maradok amíg bírok dolgozni, de azt szeretné kérni, hogy ha érzem, hogy nem bírom csinálni akkor én mondjak fel. Az lenne a kérdésem, hogy most mit tegyek? Fogok így majd kapni valamilyen pénzt majd itt a családira és a gyesre gondoltam, meg nem tudom jár-e még ilyenkor valami. Első babámat várom, és még nem nagyon néztem szét ilyenkor mi jár és mi nem. Várom válaszukat.
Üdvözlettel: Balogh Aranka
Tisztelt Tanácsadó ! Azt szeretném megtudni, hogy én munkahelyi baleset kovetkeztében táppénzen vagyok, akkor is le kell. hogy vonjanak a szabadságomból. Előre is koszonom válaszát !
Ha éves szinten meghaladja a keresőképtelenség a 30 napot, akkor a 30 napot meghaladó időre nem jár szabadság.
Tisztelt Tanácsadó!
Jelenleg munkanélküliként itthon magam után fizetem az egészségügyi hozzájárulást, így eü-i ellátásra jogosult vagyok. Babát várok, így ezzel kapcsolatban kerestem fel.
A férjem Ausztriában dolgozik, EU-s biztosítással rendelkezik.
Az érdekelne, hogy milyen ellátásokat, melyik országban és mily módon tudnánk (hol kell igényelni) igénybe venni.
Válaszát előre is köszönöm!!!
„kisshaa # e-mail 2014.12.13. 17:12
Tisztelt Tanácsadó!
Jelenleg munkanélküliként itthon magam után fizetem az egészségügyi hozzájárulást, így eü-i ellátásra jogosult vagyok. Babát várok, így ezzel kapcsolatban kerestem fel.
A férjem Ausztriában dolgozik, EU-s biztosítással rendelkezik.
Az érdekelne, hogy milyen ellátásokat, melyik országban és mily módon tudnánk (hol kell igényelni) igénybe venni.
Válaszát előre is köszönöm!!!
”
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.
A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek...
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
A 1408/71/EGK rendelet családi ellátásokat koordináló VII. fejezetében foglaltak alapján amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.
Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkaválaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak.
Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.
Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre.
A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot a Magyar Államkincstártól.
Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:
Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.
A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.
Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.
Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.
Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.
Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél (jelen esetben az anya) nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (jelen esetben az apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet.
Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is a MÁK NKO rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.
A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár.
Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES) van annak célszerű a Magyar Államkincstár Nemzetközi kapcsolatok Osztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel ezzel országosan, központosítva Ők foglalkoznak, így egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást is ők tudnak adni.
(Magyar Államkincstár Budapesti- és Pest Megyei Igazgatóság Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 1139. Budapest Váci út 71. Tel: 06-1-452-2910)
Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat egységként kezeli.
A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.
Tisztelt Tanácsadó! Kérdésem a következő: folyamatos munkaviszonyom van ugyanannál a munkáltatónál 2005 óta, nem volt soha megszakítás. 2014. szeptember 1 óta táppénzen vagyok veszélyeztetett terhesség miatt. Ez a táppénz szeptember 1-től áprilisig tart, folyamatosan. 2015-ben mi lesz a táppénzem alapja? 2014. januártól augusztusig vagy a táppénzes hónapok is beleszámítanak? Ha az első variáció a jó, akkor hány nappal kell osztani a 8 hónapnyi kerestemet, hogy megkapjam a napi átlagot?
Köszönettel: Renáta
rencsike82
Kedves Renáta!
Akinek tartós betegsége/terhessége miatt az egyik évről áthúzódik a másik évre a keresőképtelensége a táppénz összegét nem módosítják, azaz táppénzként ugyanazt az összeget fogja kapni 2015-ben, mint amelyet kapott 2014-ben.
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.
Tisztelt Tanácsadó!
Köszönöm a válaszát! Sajnos hiába kérdeztem az Államkincstárat, egyszerűen nem válaszolnak a levelemre, telefonon lehetetlen őket elérni. Még annyit kérdeznék, hogy esetemben, ha folyamatos munkaviszonyom van hosszú évek óta, ugyanannál a munkáltatónál és 2014. szeptember 1-től táppénzen vagyok veszélyeztetett terhesség miatt, ami folytatódik még a 2015-ös évben pár hónapig, akkor a tgyás illetve a gyed alapját miből tudom kiszámolni? (melyik év adja az alapot és a táppénzes hónapokat bele kell-e számolni-ha nem, akkor ezen hónapok napjaival nem is kell osztani a keresetet?)
Köszönettel: Nagy Renáta
Tisztelt Fórum!
Jelenleg első gyermekemmel vagyok itthon GYED-en, ami 2015 novemberében jár le. Amennyiben a második gyermekem még a GYED alatt, tehát 2015 novembere előtt születik, akkor mi a legcélszerűbb lépés, mit lehet tenni, anyagliag hogyan éri meg jobban? Arra gondolok, hogy maradjak GYED-en vagy ilyenkor ki lehet kérni a felhalmozott szabadságot, utána pedig táppénzre lehet menni? Jelenleg a maximális GYED-et kapom. Illetve mekkora lesz majd a TGYÁS és GYED a második gyerek után?
Köszönöm a válaszukat!
Tisztelt Tanácsadó!
Decemberben 1 napot kórházban töltöttem, aznapra szabadságot(gyerek után járó) vettem ki előre lejelentettem.A kórházból való távozáskor táppénzre jogosult papírt kaptam aznapra(oep).
Ha ezt nem akarom igénybe venni, akkor nem adom le a foglalkoztatómnál ezt a papírt?Vagy menjek vissza a kórházba hogy nem kérem ezt a papírt töröljék?
Mi a teendőm?
köszönettel:Veronika
rencsike82 Tisztelt Tanácsadó!
Sajnos hiába kérdeztem az Államkincstárat, egyszerűen nem válaszolnak a levelemre,
telefonon lehetetlen őket elérni.
Köszönettel: Nagy Renáta
Ez a Magyar Államkincstár elnökét és megyei igazgatóit minősíti...
Hogyan valósul meg a Magyar Államkincstárnál a közigazgatás szolgáltató jellege, ha az írásban feltett kérdésekre nem vpedig nem
álaszolnak, telefonon pedig elérhetetlenek???
rencsike82 Tisztelt Tanácsadó!
Sajnos hiába kérdeztem az Államkincstárat, egyszerűen nem válaszolnak a levelemre,
telefonon lehetetlen őket elérni.
Köszönettel: Nagy Renáta
Kedves Renáta!
Ez a Magyar Államkincstár elnökét és megyei igazgatóit minősíti...
Hogyan valósul meg a Magyar Államkincstárnál a közigazgatás szolgáltató jellege, ha az írásban feltett kérdésekre nem válaszolnak, telefonon pedig elérhetetlenek???
„
rencsike82 Tisztelt Tanácsadó!
Még annyit kérdeznék, hogy esetemben, ha folyamatos munkaviszonyom van hosszú évek óta, ugyanannál a munkáltatónál és 2014. szeptember 1-től táppénzen vagyok veszélyeztetett terhesség miatt, ami folytatódik még a 2015-ös évben pár hónapig, akkor a tgyás illetve a gyed alapját miből tudom kiszámolni? (melyik év adja az alapot és a táppénzes hónapokat bele kell-e számolni-ha nem, akkor ezen hónapok napjaival nem is kell osztani a keresetet?)”
Kedves Renáta!
A tgys alapja -főszabály szerint- a 2014.01.01-től 2014.08.31-ig elért keresete (pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme) lesz.
A táppénz összege nem alapja a tgys-nek és az osztószámba sem számít be. Magyarul a fenti jövedelmet -főszabály szerint- annyi naptári nappal kell elosztani ahány naptári nap van a 2014.01.01-től 2014.08.31-ig terjedő időszakban.
Tisztelt Fórum!
A kérdésem nagyon hasonló lesz az egyik előbbihez...
Jelenleg GYED-en vagyok, ami 2015. februárjában jár le.
A terv az volt, hogy 2015. elején visszamegyek dolgozni, miután kivettem a 22 nap szabadságomat, de közben terhes lettem.
Van arra lehetőség, hogy a szabadságot kivéve egyből táppénzre menjek, ha az orvos úgy látja, hogy veszélyeztetett a terhesség (vegyi üzem területén dolgozom)?
Hiszen február után már csak a GYES-t kapnék a szülésig ha nem mennék el táppénzre.
Ha van rá lehetőség, akkor a táppénznek mi az alapja és kapom-e mellette a GYES-t?
Köszönöm!!
Noémi
Kedves Vaczkor!
Köszönöm szépen a válaszokat, nagy segítség volt!
Sajnos az Államkincstár nem úgy működik, hogy segítsen is az embernek......még a táppénzemért is "közelharcot" kellett vívnom...Jöhetek én nekik a jogaimmal és az ő kötelezettségeikkel, senkit nem érdekel. Ha az ember nincs képben, akkor ott verik át, ahol csak tudják.
Köszönöm még egyszer!
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02