GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Cincinnatus!

Köszönöm válaszát, én is így értelmeztem a szabályokat, de sehol nem találtam többes munkaviszonyról szóló értelmezéseket.

Köszönettel
KS

Én magyar állampolgár vagyok viszont a barátnőm külföldi. Itt szeretnénk szülni Magyarországon.
Van-e erreehetőség?
Milyen gyermek után járó támogatásra vagyok jogosúlt.??
Előre is köszönöm a segítséget.

T. bomme2!

Mailban elküldtem a kért jogi normákat, amelynek figyelembevételével -különös tekintettel a Vhr. rendelkezéseire- válaszomat pontosítottam.

1997. évi LXXXIII. törvénya kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

43. § (2) Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

42. § (5) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

27/A. § (1) Egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napokat abban a jogviszonyban kell figyelembe venni, amelyik előbb kezdődött.

(2) A megszűnt biztosítási jogviszonyban töltött biztosítási napokat egyidejűleg fennálló, egy időben kezdődő biztosítási jogviszonyok esetén annál a biztosítási jogviszonynál kell figyelembe venni, amelyikben magasabb a jövedelem, azonos jövedelem esetén a biztosított választása szerint.

Vhr. 26/A § (3) A gyermekgondozási díjra - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Tisztelt Szakértő!

A segítségét szeretném kérni. Jelenleg harmadik gyermekemet várom, 11 hetes terhes vagyok. A középső gyermekem folyamatos betegeskedése miatt kénytelen voltam az elmúlt két évben fizetés nélküli szabadságon lenni. Szerettem volna táppénzre menni, de mivel két éve nem vagyok biztosított, így ez nem lehetséges. Szerettem volna a szülésig visszamenni dolgozni, de a munkáltató nem vesz vissza. Nem mondtak fel, de munkát sem akarnak adni. Így viszont semmilyen juttatást nem kapok a szülésig, utána is csak gyes és családi pótlék. Megteheti a munkáltatóm,aki egyébként egy Bank, hogy nem vesz vissza? Mit lehet ilyen esetben tenni?

Köszönettel:

M. Tünde

Tisztelt szakértő!
Én szlovák állampolgár vagyok, a párom magyarországi.10 éve dolgozom Magyarországon, és most derült ki, hogy babát várunk. Viszont a cég ahol dolgozom november 30.-án megszűnik, jelenleg a felmondásomat töltöm, utána szeretnék munkanélkülire menni Szlovákiában a baba születéséig. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben igényelhetem-e a gyest Magyarországról, és ha igen mennyiben befolyásolja, hogy szülés előtt munkanélkülin voltam Szlovákiában.

Válaszát előre is köszönöm!

„adel111

2014.08.20. 22:39

Tisztelt szakértő!

Én szlovák állampolgár vagyok, a párom magyarországi.10 éve dolgozom Magyarországon, és most derült ki, hogy babát várunk. Viszont a cég ahol dolgozom november 30.-án megszűnik, jelenleg a felmondásomat töltöm, utána szeretnék munkanélkülire menni Szlovákiában a baba születéséig. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben igényelhetem-e a gyest Magyarországról, és ha igen mennyiben befolyásolja, hogy szülés előtt munkanélkülin voltam Szlovákiában.
Válaszát előre is köszönöm!”

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye (erről nem írt) határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.

Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

1. eset
Ha pl. a magyar állampolgár igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.

2.eset
Ha viszont a magyar állampolgár anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de magyar állampolgárságú élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.

3.eset
Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

Ebben az esetben alkalmazni kell az alábbiakat.

Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:

Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.

A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.

Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.

Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

Az életben további variációk is előfordulhatnak.

Nem mindegy tehát, hogy életvitelszerűen hol fognak tartózkodni, a szüléskor fog-e kapni munkanélküli ellátást, azt a szlovák, vagy a magyar szerv folyósítja?

Ez mind-mind befolyásolja azt, hogy melyik államnak van joghatósága.

Nem véletlen tehát az, hogy ilyen esetben egy mindenre kiterjedő közigazgatási hatósági eljárást kell lefolytatni.

Igényelni igényelhet bármelyik tagállamban, de ha kiderül, hogy az EU koordinációs rendeletek hatálya alatt állnak az eljárást le kell folytatni, a két állam egyeztetni fog egymással.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár.

Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES) van annak célszerű a Magyar Államkincstár Nemzetközi kapcsolatok Osztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel ezzel országosan, központosítva Ők foglalkoznak, így egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást is ők tudnak adni.

(Magyar Államkincstár Budapesti- és Pest Megyei Igazgatóság Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 1139. Budapest Váci út 71. Tel: 06-1-452-2910)

Tisztelt Szakértő,

A kislányom 2013 januárjában született és 2015 januárjában szeretnék visszamenni a munkahelyemre dolgozni.A kérdéseim azok lennének,hogy:
Hogyan kell elindítanom a folyamatot,mikor érdemes megkeresnem őket ezzel?
Köteles-e visszavenni a cég engem ugyanazon a béren és ugyanarra a munkakörre?
És mit kell tennem és tudnom akkor ha esetleg megpróbálnának úgymond lerázni,hogy most nem tudnak visszavenni,vagy csak más bérrel és más munkakörbe?
Segítségét előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel:
Ági

Kedves Szakértő!

2010.decemberétől 2014 áprilisig volt bejelentett munkaviszonyom,áprilistól pedig 3 hónapig álláskeresési támoágatást kaptam.Ez idő alatt teherbe estem.Úgy döntöttem az egészségügyi hozzájárulást magam után fogom fizetni.A szülés várható ideje 2015.januárjára tehető. Érdeklődni szeretnék, hogy milyen pénzbeni juttatásra számíthatok a baba születése után?

Előre is köszönöm a segítségét.

Tisztelt Szakértő
A következő kérdéssel fordulok Önhöz: A feleségem 2015 Márciusában fog szülni. 2010. dec 1 től folyamatos 8 órás munkaviszonya van, és 2012. jul 1-től meg ehez még hozzátársul egy 4 órás is. Augusztus 14-től táppénzre ment veszélyeztetett terhesként. Azt szeretném megtudni ha tgyást és a gyedet milyen összegben fogják meghatározni?

Előre is köszönöm a válaszát.

Tisztelettel

„maci_lacy

2014.08.24. 12:25
Tisztelt Szakértő
A következő kérdéssel fordulok Önhöz: A feleségem 2015 Márciusában fog szülni. 2010. dec 1 től folyamatos 8 órás munkaviszonya van, és 2012. jul 1-től meg ehhez még hozzátársul egy 4 órás is. Augusztus 14-től táppénzre ment veszélyeztetett terhesként. Azt szeretném megtudni ha tgyást és a gyedet milyen összegben fogják meghatározni?
Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelettel
maci_lacy87”

Amennyiben a szüléskor mind a két jogviszony fennáll és mindkét jogviszony alapján benyújt táppénz, tgys és gyed igényt, úgy azt jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni, ami azt jelenti, hogy megnézik jogosult-e ellátásra az adott jogviszonyban, ha igen milyen mértékkel, milyen összegben és mennyi ideig.

Nézzük előbb a táppénzt.

Főszabály szerint táppénzre az jogosult, aki biztosított, kötelezett 3%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére, valamint a keresőképtelensége a biztosítás tartama alatt kezdődött.

A megadott adatok alapján felesége –ha az orvos ugyanarra az időre két eredeti orvosi igazolást is kiállít- egyszerre „két” táppénzre is jogosulttá válhat.

Mindkettőnél a 2013-ban elért keresete lesz az ellátás alapja, mindkettőnél 60%-os mértékű táppénzt kapat –és ha egy éven belül nem volt táppénzen, táppénz ellátást legfeljebb egy évig kaphat.

Azt, hogy két, egyidejűleg fennálló jogviszonya van a feleségének kell jeleznie a háziorvosa felé és kérni, hogy ugyanarra az időre két eredeti orvosi igazolást adjon ki. (A fénymásolat nem jó, fénymásolatra pénzt kifizetni nem lehet!)

Az orvosi igazolásokat a foglalkoztatóhoz kell leadni. (Az egyiket a 4 órás, a másikat a 8 órás munkáltatónak.)

2015 márciusi szülés esetén tgys ellátást is mindkét jogviszonyából igényelhet, feltéve, hogy a jogviszonyai a szülésig nem fognak megszűnni.

Főszabály szerint a 2014-es keresetéből fogják kiszámolni, mértéke mindkét jogviszonyában 70% és ha az irányadó időszakban van 180 bérezett napja egyik jogviszonyában sem korlátozzák a tgys összegét. (Magyarul, ha sokat keresett ezen magas összeg után kap ellátást.)

Egy 2015-ben induló GYED esetében esetén a GYED ellátást is mindkét jogviszonyából igényelhet, feltéve, hogy –főszabály szerint- a jogviszonyai a szülésig nem fognak megszűnni. A GYED ellátását a 2014-es keresetéből fogják kiszámolni, mértéke mindkét jogviszonyában 70%, azonban itt már a két jogviszonyból származó GYED összegét össze kell adni, és korlátozni kell a minimálbér kétszeresével.

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

42/D. §361 (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.

Esetleges további, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal az egészségbiztosítóhoz. E-mail címük: penzbeli@oep.hu

„K-né M

2014.08.22. 22:29
Kedves Szakértő!
2010.decemberétől 2014 áprilisig volt bejelentett munkaviszonyom,áprilistól pedig 3 hónapig álláskeresési támogatást kaptam. Ez idő alatt teherbe estem. Úgy döntöttem az egészségügyi hozzájárulást magam után fogom fizetni. A szülés várható ideje 2015.januárjára tehető. Érdeklődni szeretnék, hogy milyen pénzbeli juttatásra számíthatok a baba születése után?
Előre is köszönöm a segítségét.”

Saját maga után –amennyiben nem minősül a Tbj. 5. § értelmében biztosítottnak és egyéb módon sem mentesül- köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot, amiért cserébe ha megbetegszik ellátják (háziorvos, járóbeteg/fekvőbeteg gyógyintézet stb.), azonban ezen járulék megfizetése pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély. gyermekgondozási díj, GYÁP, bal. tp.) nem jogosít.

Amennyiben a szülésig nem létesít jogviszonyt csak alanyi jogú GYES-t (gyermekgondozási segély), CSP-t (családi pótlék) és anyasági támogatást kaphat, amelyek azonban nem minősülnek egészségbiztosítási ellátásnak, azok un. családtámogatási ellátásokat, melyek fedezete nem a biztosított által fizetett járulék, hanem az állampolgárok/cégek által fizetett adók.(Szja, ÁFA stb.)

Tisztelt Szakértő!

A következő történt.
Feleségem 2014.08.31-én lejáró határozott idejű szerződéssel dolgozott. 07.22-étől veszélyeztetett terhesként táppénzre ment. Azóta előirás szerint be is hordta a táppénzes papirját a munkáltatóhoz. 08.22-én felhivta a főnöke,hogy menjen be a munkahelyére. Bement és azzal szembesült,hogy elétettek egy közös megegyezéses felmondást,08.04-ei dátummal. Kérdésem,hogy ez mennyire törvényes megoldás? És 08.13-án még vitt be táppénzes papirt,amit elvettek tőle,holott 4-én kijelentették,amit csak 22-én tudtunk meg.

Köszönöm!

„Zsola81 2014.08.25. 15:08
Tisztelt Szakértő!
A következő történt.
Feleségem 2014.08.31-én lejáró határozott idejű szerződéssel dolgozott.
2014.07.22-étől veszélyeztetett terhesként táppénzre ment.
Azóta előírás szerint be is hordta a táppénzes papírját a munkáltatóhoz.
2014.08.22-én felhívta a főnöke,hogy menjen be a munkahelyére.
Bement és azzal szembesült,hogy elétettek egy közös megegyezéses felmondást,08.04-ei dátummal.
Kérdésem,hogy ez mennyire törvényes megoldás?
És 08.13-án még vitt be táppénzes papírt,amit elvettek tőle,holott 4-én kijelentették,amit csak 22-én tudtunk meg.
Köszönöm!”

A közös megegyezésnek benne van a nevében, hogy azt a felek (munkáltató, munkavállaló) közösen akarták.

Amennyiben az abban foglaltakat bármelyik fél nem tudja elfogadni, úgy joga van azt nem aláírni.

Ami a táppénzt illeti táppénzre csak az jogosult és csak adig, amíg a munkaviszonya (biztosítási jogviszonya) fennáll.

Ha és amennyiben a jogviszonya 2014.08.04-vel megszűnt, úgy 2014.08.05-től táppénzre nem jogosult.

2014.07.22-től időarányosan betegszabadságra (ezt a munkáltató fizeti, leegyszerűsítve a bér 70%-át kapja rá a dolgozó), majd ennek lejártát követően táppénzre jogosult, de legfeljebb a jogviszony utolsó napjáig.

A táppénz iránti igényt a munkáltatónál működő TB kifizetőhely, ennek hiányában az egészségbiztosító bírálja el.

Az tehát „törvényes”, hogy a dolgozó a táppénzes utalványokat a munkáltatójánál, munkaviszony megszűnése esetén az utolsó munkáltatójánál adja le, mivel a táppénz igényt a dolgozónak itt kell jelezni, a Foglalkoztatói igazolás kiállítása és az egyéb okmányok továbbítása –ha a munkáltatónál TB kifizetőhely nem működik- az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv felé a munkáltató kötelessége.

Tisztelt Szakértő,
A kislányom 2013 januárjában született és 2015 januárjában szeretnék visszamenni a munkahelyemre dolgozni.A kérdéseim azok lennének,hogy:
Hogyan kell elindítanom a folyamatot,mikor érdemes megkeresnem őket ezzel?
Köteles-e visszavenni a cég engem ugyanazon a béren és ugyanarra a munkakörre?
És mit kell tennem és tudnom akkor ha esetleg megpróbálnának úgymond lerázni,hogy most nem tudnak visszavenni,vagy csak más bérrel és más munkakörbe?
Segítségét előre is nagyon köszönöm!

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm a válaszát,de ezeket értem,és tisztában is vagyok vele.
A kérdésem arra irányult,hogy rendben van-e az,hogy határozott szerződésnél felmond neki táppénz alatt,miközben terhes? És,hogy 3 héttel később értesiti,mint ahogy kijelenti.
A nejem nem irta alá a közös megegyezést. igy mi fog történni? Természetesen még a papirjait sem kapta meg. 21-ig ki lett fizetve. Akkor az azóta eltelt időre kitől,honnan várjunk valamilyen pénzt?

„Zsola81

A kérdésem arra irányult,hogy rendben van-e az,hogy határozott szerződésnél felmond neki táppénz alatt,miközben terhes?”

1.Ha jól értem a munkáltató nem mondott fel. Javasolta a közös megegyezést, amit a felesége nem írt alá.

2. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében
63. § (1) A munkaviszony megszűnik

3. a határozott idő lejártával.

A felesége akár terhes, akár nem a jogviszonya a megállapodás erejénél fogva 2014. 08.31-én lejár, annak meghosszabbítására a munkáltató nem kötelezhető, az a terhesség miatt nem hosszabbodik meg, nem válik határozatlanná.

„És,hogy 3 héttel később értesíti,mint ahogy kijelenti.
A nejem nem irta alá a közös megegyezést. igy mi fog történni? Természetesen még a papirjait sem kapta meg. 21-ig ki lett fizetve. Akkor az azóta eltelt időre kitől,honnan várjunk valamilyen pénzt?”

Tekintettel arra, hogy a közös megegyezést a felesége nem írta alá valószínűleg az fog történni, hogy a kijelentést a munkáltató önellenőrzi és 2014.08.31-re módosítja.

Amennyiben betegszabadságra jogosult, úgy azt a munkáltatótól, amennyiben táppénzre jogosult, úgy azt 2014.08.31-ig az egészségbiztosítótól/TB. kifizetőhelytől várhatja.

80. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.

(2) A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Tisztelt Olvasó!
A kérdésem a következő lenne. 2014 márciusában született meg a fiam. 2015 áprilisától mennék vissza dolgozni. Jelezte a munkáltatóm, hogy esetleg februártól lehetne-e. A kérdésem az lenne, hogy vissza mehetek-e dolgozni? Le kell-e mondanom a gyedről? Ha le kell mondanom a gyedről február 1-gyel, akkor a fiam születésnapjával újra igénybevehetem a gyed extra miatt vagy akkor már teljesen elesek tőle? Erre sajnos nem találtam választ, hogy ilyen esetben mit hogyan kell intézni, milyen juttatások hogyan járnak.
Köszönettel.

„Bogi81

2014.08.27. 14:09

A kérdésem a következő lenne.

2014 márciusában született meg a fiam.

2015 áprilisától mennék vissza dolgozni.

Jelezte a munkáltatóm, hogy esetleg februártól lehetne-e. A kérdésem az lenne, hogy vissza mehetek-e dolgozni?

Le kell-e mondanom a gyedről?

Ha le kell mondanom a gyedről február 1-gyel, akkor a fiam születésnapjával újra igénybe vehetem a gyed extra miatt vagy akkor már teljesen elesek tőle?
Erre sajnos nem találtam választ, hogy ilyen esetben mit hogyan kell intézni, milyen juttatások hogyan járnak.
Köszönettel.”

Kedves Bogi81!

A választ a hatályos jogszabályokban és az OEP honlapján találhatja meg.

2014.01.01-től a Kormány bevezette a GYED extrát, amely több elemből áll.

Ennek alapján –amennyiben a gyermek betöltötte az 1. életévét- a szülő akár 8 órában is visszamehet dolgozni és kaphatja egyidejűleg a munkabérét, valamint a GYED ellátását is.

Természetesen megteheti, hogy a gyermek egyéves kora előtt visszamegy dolgozni, ez esetben azonban kérnie kell azt, hogy a a GYED ellátás folyósítását szüneteltessék.

Amennyiben a gyermek egy éves kora után szeretne élni a GYED extra által biztosított lehetőséggel, miszerint szeretné a GYED-et és a munkabért is megkapni úgy kérheti a szüneteltetett
gyermekgondozási díj továbbfolyósítását.

Ebben az esetben a korábban megállapított gyed-et tovább fogják folyósítani a
jogosultsági időből még hátralevő időtartamra, a korábban megállapított összegben.

„Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója az érintetteknek a Gyed extráról”

A GYED EXTRA néven ismertté vált törvény, amely 2014. január 1-jén lép életbe,az alábbi fő változásokat tartalmazza (a részletszabályok kifejtése nélkül):

1. A kisgyermeket nevelő szülő a gyermek 1 éves kora után a gyed folyósítása mellett korlátlan időtartamban visszamehet/elmehet dolgozni.

Korábbi szabályozás:

A gyed-en lévő szülő a gyed folyósítása mellett nem dolgozhatott

o Illetve ha dolgozott, akkor a gyed folyósítását szüneteltetni kellett

• Hogyan szabályozzák most?

o A kisgyermeket nevelő szülő a gyermek 1 éves kora után a gyed folyósítása mellett
korlátlan időtartamban visszamehet/elmehet dolgozni.

• Kiket érint a változás?

o A változás érinti a jelenleg gyed-ben részesülőket, akkor, ha vissza akarnak menni
dolgozni

o Valamint azokat a szülőket is, akiknek munkába állás miatt korábban le kellett
mondaniuk a gyed folyósításáról.

• Hogyan érinti ez a változás amár munkába állókat?

o A szülő írásbeli kérelmére, a korábban folyósított gyed-et még a gyed-re való
jogosultság hátralévő időtartamára folyósítani kell!

2. A 2014. január 1-től a korábban született gyermek után folyósított ellátások és 2014-ben
született gyermek után járó ellátások egyidejűleg járnak.

• Korábbiszabályozás:

o Ha a gyed, vagy a gyes folyósítása közben újabb gyermek született, akkor a szülő
választhatott, hogy melyik ellátást kéri (nyilván a számára kedvezőbbet), de
egyszerre nem kaphatta mindkettőt.

• Hogyan szabályozzák most?

o Ha a gyed, vagy a gyes folyósítása közben újabb gyermek születik, akkor akorábbi
gyermek után járó ellátás folyósítása nem szűnik meg, hanem

o a jogosultság teljes ideje alatt mindkét gyermek után továbbfolyósítják a minkét
gyermek után járó összeget.

• Kikre vonatkozik?

o 2014. január 1-jétől a korábban született gyermek után folyósított ellátások és
2014-ben született gyermek után járó ellátások egyidejűleg járnak, vagyis

o Ez a 2014. előtt született gyermekekre is vonatkozik, de csak akkor, ha 2014. január
1-je után újabb gyermek születik a családban.
(Például: ha a szülőnek az első gyermeke 1,5 éves és a második gyermek 2014-ben születik,
akkor az első gyermek után járó gyed-et és a második gyermek után járó terhességigyermekágyi segélyt, egyidejűleg kaphatja.)

3. A 2013. december 31-ét követően született ikergyermekek esetében a gyed jogosultsági
ideje egy évvel meghosszabbodik.

• Mit jelent ez?

o Aki a gyermek két éves koráig jogosult gyedre, ikerszülés esetén a gyermek három
éves koráig lesz jogosult erre az ellátásra.
4. 2014. január 1-jétőlbevezetik a „diplomás gyed”intézményét.

• Korábbi szabályozás:

o Csak gyermekgondozási segélyre vált jogosulttá a kismama

• Hogyan szabályozzák most, kinek jár a „diplomás gyed”?

o Annak jár, aki magyar nyelvű felsőoktatási intézmény nappali tagozatán

o a szülést megelőző két éven belül
o 2 aktív félév hallgatói jogviszonnyal rendelkezik
o és a hallgatói jogviszony fennállása alatt,
o Illetveannak szüneteltetését vagy megszűnését követően 1 éven belül szül.

• Meddig jár a „diplomás gyed”?

o A „diplomás gyed” a szülés napjától 1 évig jár

• Mitől függ annak összege?

o Attól, hogy a hallgató alap vagy mesterképzésben részesül a szüléskor vagy azt
megelőzően.

• Mi van akkor, ha a hallgató alapképzésben vesz, vagy vett részt?

o Akkor a gyed havi összege a minimálbér 70%-a.

• Amennyiben mesterképzésen tanult, vagy tanul, akkor:

o agyed havi összege a garantált bérminimum70%-a.

5. A foglalkoztató által igénybe vehető szociális hozzájárulás (szocho)kedvezmény bővítése.
Új szabály, hogy afoglalkoztató akkor is jogosult a kedvezmény érvényesítésére, ha gyed-ben
részesülő szülőt foglalkoztat.

A gyed-ben, gyes-ben, gyet-ben részesülő és három vagy több gyermeket nevelő szülőket
foglalkoztató munkáltató a 2013. évi szabályokhoz képest további két évig kap szocho kedvezményt.

OEP Budapest, 2013. december 18.

„GYAKORLATI KISOKOS a gyed extrához”

A „gyed extra” a gyermekgondozási díjra (továbbiakban: gyed) vonatkozóan 4 fő
rendelkezést tartalmaz.

Ebben a tájékoztatóban ahhoz kívánunk segítséget nyújtani, hogy minden kismama megtalálja a rendelkezésekközül azt, ami rá vonatkozik.

Azok a tudnivalók is ismertetésre kerülnek, hogy kinek, milyen nyomtatványon, és hová kell benyújtania a kérelmét.

1. Több ellátás egyidejűleg történő folyósítása
Ki kaphatja?

Főszabály, hogy egy gyermek után, egyidejűleg csak egy ellátást lehet folyósítani.

Akkor lehet a szülő részére több ellátást is folyósítani, ha több gyermek van a háztartásban
és azok közül legalább egy gyermek 2013. 12. 31-ét követően született.

2014. január 1-jét követően, ha újabb gyermek születika családba, akkor az idősebb testvér
után járó ellátás továbbra is megilleti a szülőt, nem kell lemondani az ellátásról, mint korábban.

Több gyermek esetében, akkor folyósíthatóak gyermekenként külön – külön az
ellátások, ha az ellátások különböző korúgyermekek után kerülnek megállapításra.

Például, ha a biztosított anyának a 2013.02.01-jén született első gyermeke jogán járó gyermekgondozási díj folyósítása alatt 2014. 01.01-én (vagy azt követően) megszületik a második gyermeke, akkor az első gyermek jogán gyermekgondozási díjban részesül, és e
mellett a második gyermek jogán terhességi-gyermekágyi segélyt, majd ennek lejárát
követően gyermekgondozási díjat kaphat.

Hovalehet benyújtani a kérelmet?

A legkisebb gyermek után járó ellátás iránti kérelmet, — csak úgy, mint eddig— a
foglalkoztatóhozkell benyújtani.

Milyen nyomtatványon kell kérni és mit kell hozzá csatolni?

Terhességi-gyermekágyi segély esetében a „Nyilatkozat terhességi gyermekágyi segély
megállapításához” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni.

A gyed esetében pedig az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni.

A kérelemhez csatolni kell:

• a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, feltéve, hogy a gyermekgondozási

díjat ugyanazon gyermekre vonatkozóan más személy igényli, mint aki részére a
terhességi-gyermekágyi segélyt megállapították,

• „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű

nyomtatványt,

• Jövedelemigazolást.

A nyomtatványok elérhetők:
www.oep.hu/lakosságioldalak/nyomtatványok biztosítottak részére.

Tájékoztatás kérhető:

A fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervei ügyfélszolgálatainál, a Kormányablakban, továbbá azon munkáltatóknál, ahol kifizetőhely
működik a kifizetőhelyi ügyintézőktől.

2. Munkavégzés gyed folyósítása mellett
Kire vonatkozik?

A szülő 2014. január 1-jétől a gyermek 1 éves kora után, a gyermekgondozási díj folyósítása
mellett (a gyes folyósítása mellett is) korlátlan időtartamban végezhet munkát. Ez a
rendelkezés a 2014. 01.01-jét megelőzően született gyermekek szüleire is vonatkozik.

— Ha Ön még nem dolgozik, de gyermeke elmúlt már 1 éves, és 2014. 01.01-jét
követően szeretne visszamenni, vagy elmenni dolgozni, akkor a munkába állását nem
kell bejelenteni a gyed-et folyósító szervnek, csak a munkáltatót kell tájékoztatni, hogy a munkavégzés mellett a gyed-et igénybe kívánja venni. (A gyed folyósításában
ez nem okoz változást.)

— Ha Ön munkavégzés miatt 2014. 01.01-jét megelőzően szüneteltette a gyed
folyósítását, akkor a szüneteltetett gyermekgondozási díj továbbfolyósítását kérheti.
Ebben az esetben a korábban megállapított gyed-et tovább fogják folyósítani a
jogosultsági időből még hátralevő időtartamra, a korábban megállapított összegben.
Például, ha a 2012. 09.01-jén született gyermek szülője (aki egyébként a gyermek 2 éves koráig jogosult az ellátásra) 2013. 10. 01-jétől visszament dolgozni, és emiatt le kellett mondania a gyed-ről, úgy a szülő 2014. 01.01-jétől kérheti, hogy részére ismét, azaz továbbfolyósítsák a gyed-et.

Ebben az esetben 2014. 01.01-jétől a jogosultsági időből még hátralevő időtartamra, azaz 2014. 09. 01-jéig kapni fogja a gyed-et. Ha azonban 2013.10.01-jétől heti 30 órában vállalt munkát, és kérte a gyermek után a gyes-t, akkor 2014.01.01-jétől le kell mondania a gyes-ről, csak akkor tudják részére a gyed-et megállapítani. Munkát azonban már korlátlan időtartamban végezhet.

Hova lehet benyújtani a kérelmet?

A gyermekgondozási díj továbbfolyósítása iránti kérelmet ahhoz a folyósító szervhez kell benyújtani, ahol – a folyósítás szüneteltetését megelőzően - legutoljára folyósították a kérelmezőnek a gyermekgondozási díjat. Azaz vagy a fővárosi illetve megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervéhez vagy a foglalkoztatója által működtetett társadalombiztosítási kifizetőhelyhez.

Ha az igénylő időközben munkáltatót váltott és a jelenlegi foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, akkor a gyermekgondozási díj továbbfolyósítására irányuló kérelmet a jelenlegi foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhelyéhez kell benyújtani.

Ha az új foglalkoztató nem működtet társadalombiztosítási kifizetőhelyet, akkor a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervéhez kell a kérelmet benyújtani.

Az igény bejelentése személyesen vagy postai úton történhet.

Fontos, hogy a gyed-et nem folyósítják újra automatikusan, a gyed továbbfolyósítást kérni
kell!

Milyen nyomtatványon kell kérni, és mit kell hozzá csatolni?

A kérelmet az OEP honlapján elérhető „KÉRELEM gyermekgondozási díj továbbfolyósítására” elnevezésű nyomtatvány kiállításával is be lehet benyújtani.

Nincs kötelezően használandó kérelem forma, de ajánlott a „KÉRELEM gyermekgondozási díj továbbfolyósítására” elnevezésű nyomtatvány kitöltése, mert olyan kérdéseket tartalmaz, ami a továbbfolyósításhoz szükséges, így a hiánypótlási eljárás elkerülhető.

A kérelemhez csatolni kell:

Ha a kérelmező rendelkezik a gyed megállapításáról szóló határozattal, akkor a határozatot.

Ha a kérelmező részére gyes-t folyósítottak, akkor a Magyar Államkincstár által kiadott gyes
folyósításának megszüntetéséről szóló határozatot.

A nyomtatvány elérhető:

www.oep.hu/lakosságioldalak/nyomtatványok biztosítottak részére.

3. A gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama ikrek esetében

Ki kaphat?

2013. 12. 31-ét követően született ikrekszülei részére a gyed folyósításának időtartama,a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól gyermekgondozási díjra való jogosultság lejártát követően, további 1 évvel meghosszabbodik.

például: A 2012. 01.01-től biztosított kismama 2014.05.10-én ikreket szül. A szülést megelőző
biztosítási jogviszonyára figyelemmel, 2017.05.10-ig,a gyermekei két éves korától számított
további 1 évig jogosult gyermekgondozási díjra. (Ikrek esetében nem jár dupla gyed, mert azonos várandósságból születtek.)

Hova lehet benyújtani a kérelmet?

Ha biztosított a gyed igénybejelentéskor jelzi, hogy ikrekre tekintettel kéri az ellátást, akkor
nem kell külön igényelni, automatikusan 1 évvel meghosszabbodik a gyed jogosultság
időtartama.

4. Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj (diplomás gyed)

Ki kaphat?
2014. január 1-jétől kiegészül a gyermekgondozási díjra jogosultak köre a felsőoktatási intézmény hallgatóival.

Ők az úgynevezett. „diplomás gyed”-re lehetnek jogosultak.

Diplomás gyed-re az, a 2013. 12.31-ét követően születetett gyermek édesanyja jogosult, akik -többek között -felsőfokú tanulmányai alatt vagy a tanulmányok megszűnését követő 1 éven belül szül.

A diplomás gyed-re akkor jogosult a szülő nő, ha az alábbi 1)-6) pontokban felsorolt
együttesfeltételeknek megfelel:

1.) az Ebtv. 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult, (például, mert nem biztosított, vagy biztosított, de a biztosítási jogviszonya alapján nem jogosult a
gyermekgondozási díjra, mert a szülést megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365
napi előzetes biztosítási idővel),

2.) a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási
intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói
jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető
figyelembe.Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli
aktív félévekben összesen 300 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni.

3.) A gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony
szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,

4.) a gyermeket saját háztartásában neveli,

5.) magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és

6.) a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.
A diplomás gyed a gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig jár.

Vér szerinti apa jogosultsága:

A diplomás gyedre a fentiekben leírt feltételeknek (mind a hat feltételnek meg kell felelnie a
vér szerinti apának) megfelelő vér szerinti apaakkor jogosult, ha a szülő nő meghal, vagy a
szülő nő a 2.)-6). pontokban foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és
gyermekgondozási díjra sem jogosult, de a vérszerinti apa a fenti feltételek mindegyikének
megfelel.

Például: Az egyetemi hallgató anya 2014.02.10-én szül és a szülés napjától diplomás gyed-re
jogosult. A gyermek 2014.06.30-án kikerül az anya háztartásából és 2014.07.01-től a
gyermek az egyetemi hallgató vérszerinti apja háztartásába kerül. Az apának –amennyiben
az 1.)-6.) pontokban felsorolt jogosultsági feltételeknek együttesen megfelel - a diplomás
gyed 2014.07.01-től a gyermek 1 éves koráig folyósítható.

Hova lehet benyújtani a kérelmet?

— A szülés napján nem biztosított szülő nőés a vér szerinti apa, a kérelmet a lakóhelye
szerint illetékes fővárosi illetve megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári
szakigazgatási szervhez nyújthatja be.

— Ha a kismama biztosított (dolgozik), akkor a diplomás gyed iránti kérelmét a
foglalkoztatójához kell benyújtania.
Milyen nyomtatványon kell kérni és mit kell hozzá csatolni?

Az igénylő a diplomás gyed megállapítása iránti kérelmet kizárólag az OEP által
rendszeresített „Igénybejelentés hallgató jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási
díjra” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be.

A kérelem csatolni kell:

— a hallgató jogviszonyról szóló, felsőoktatási intézmény által kiadott igazolást,

(Kizárólag az „Igazolás aktív hallgatói jogviszonyról a gyermekgondozási díjhoz”
elnevezésű OEP nyomtatványon történő igazolás fogadható el.)

— gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,

— ha az igénylő az EGT tagállam állampolgára, akkor a magyarországi lakcíméről kiadott
hatóság igazolvány másolatát.

A nyomtatvány elérhető:

www.oep.hu/lakosságioldalak/nyomtatványok természetes személyek részére.
www.oep.hu/lakosságioldalak/nyomtatványok biztosítottak részére.

Budapest, 2014. január 8.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár
http://www.oep.hu/portal/page?…

Esetleges további, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal az egészségbiztosítóhoz. E-mail címük: penzbeli@oep.hu

T.Szakértő!
Felmondtam a régi munkahelyemen és két nap múlva megyek az új helyemre.A baj csak az ,hogy e közbe kisült hogy beteg vagyok és megműtenék.Az új munkába nem fogok tudni menni mert a egészségügyi kis-könyvem nem fogják kiadni a tüdőszűrön Eddig még soha nem volt egy napom se amikor ne lettem volna bejelentve.Mit tudok csinálni?Egyedül nevelem a gyerekeim még a táppénz is kevés lenne de igy nem tudok még táppénzre se menni. Hová tudok fordulni? Menjek munkanélkülire? De ott meg néha jelentkezni kell de kórházból nem megy.

Kátya67 2014.08.28. 08:29

Táppénz csak annak jár, aki biztosított és kötelezett 3%-os PEB járulék fizetésére.

Ha tehát nem áll munkaviszonyban nem kaphat táppénzt, sőt méltányosságból sem kaphat, mivel az is csak a biztosítottat illeti meg.

Megoldás lehet az álláskeresési járadék. Ott jelezze, hogy kórházban lesz és ennek figyelembevételével határozzák meg a megjelenési kötelezettséget.

(Már biztosított az un. elektronikus kapcsolattartás, azaz főszabály szerint az első és utolsó megjelenés kivételével e-mailon is teljesítheti a közbenső jelentkezési kötelezettséget.)

Ezen túlmenően az 1993. évi III. tv. értelmében a jegyzőhöz fordulhat különböző segélyekért. (Átmeneti támogatás stb.)

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi kérdésekkel kapcsolatban kérném segítségüket, szakértelmüket:

Egy folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkező GYES-en lévő anyuka, táppénzre (8 vagy 9 kód) jogosult-e abban az esetben, ha a szülést követően bérrel ellátott nappal nem rendelkezik? Ha igen, akkor a táppénz alapját mi fogja képezni, a szerződés szerinti munkabére vagy a táppénzt megelőző ellátások összege? Továbbá egyszerre két ellátásra (GYES, Táppénz) jogosult lehet-e? Ha esetleg nem, akkor az anyuka helyett az apuka kérheti-e a hátralévő időre a GYES folyósítását?

Válaszukat és segítségüket előre is nagyon köszönöm

„KTiti 2014.08.28. 15:22
Tisztelt Szakértők!
Az alábbi kérdésekkel kapcsolatban kérném segítségüket, szakértelmüket:
Egy folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkező GYES-en lévő anyuka, táppénzre (8 vagy 9 kód) jogosult-e abban az esetben, ha a szülést követően bérrel ellátott nappal nem rendelkezik? ”

Igen, azzal, hogy ha a GYES mellett nem állt munkába, akkor a GYES-t és a táppénzt egyidejűleg nem kaphatja, ilyen esetben csak egy lehetősége van vagy a „régi gyerekre” kapja a GYES-t, vagy helyette a táppénzt választja.

„Ha igen, akkor a táppénz alapját mi fogja képezni, a szerződés szerinti munkabére vagy a táppénzt megelőző ellátások összege? ”

Ha az irányadó időszakban nem volt egy bérezett napja sem akkor előbb az un. előnyszabályt kell alkalmazni.

Ennek az a lényege, hogy meg kell vizsgálni miért nem volt legalább 180 bérezett napja. Ha táppénz, tgys, vagy GYED miatt, és ha az Önnek kedvezőbb, mint a lentebb leírt módszer alapján számolt ellátás alap, akkor az utolsó egészségbiztosítási pénzbeli ellátás alapja (ez valószínűleg a GYED volt) lesz a táppénz alapja.

Ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem lesz az alap, de korlátot képez az un. táppénz plafon.

(A táppénz 1 napi összege nem lehet több, mint a minimálbér kétszeresének 1 napra eső része.)

(Fentiek akkor igazak, van legalább 180 folyamatos biztosítási ideje.)

„Továbbá egyszerre két ellátásra (GYES, Táppénz) jogosult lehet-e?”

Ahogyan arra már kitértem csak akkor, ha a GYES alatt munkába áll és az alatt válik keresőképtelenné.

Ha a GYES mellett nem dolgozik és úgy lesz keresőképtelen csak egy ellátást kaphat.

Ön választhat, hogy táppénzt, vagy GYES-t.

„Ha esetleg nem, akkor az anyuka helyett az apuka kérheti-e a hátralévő időre a GYES folyósítását?
Igen, a szülők bármelyike igénybe veheti a GYES-t.”

Ha az apa van GYES-en és a biztosítási jogviszonnyal rendelkező anya megbetegszik/keresőképtelen állományba kerül jogosult táppénzre.

Esetleges további, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal az egészségbiztosítóhoz. E-mail címük: penzbeli@oep.hu

Tisztelt Szakértők!
Második terhességemet 4. hónapjában bejelentettem a munkáltatómnak. Jelenleg első gyermekemmel gyed-en vagyok és akkor fog megszületni a kisebbik, mire ez az ellátás lejár. A munkáltató felajánlotta, hogy kivehetek 10 nap szabadságot, majd utána táppénzre lehet mennem a szülésig, elvileg a gyedet és a táppénzt is megkaphatom addig egyidejűleg.
A első kérdésem az lenne, hogy a táppénz alapja az alapbérem lesz?
A második,hogy a gyermekem megszületése után a tgyás és a gyed alapja nála vajon mi lesz? Félek, hogy rosszul járok a táppénzzel.
A harmadik kérdés pedig, hogy a későbbi gyes és a tgyás is járhat egyszerre?

Tisztelt Szakértők!
Esetem,hasonló az előttem szólóhoz,annyi különbséggel,hogy szintén az első gyermekemmel vagyok Gyeden és a másodikkal pedig terhes,aki még a Gyed lejárta előtt fog megszületni.Kérdésem,hogy kiírathatom Magam táppénzre,ez az ellátás járna nekem a Gyed folyósítása mellett? Ha igen,a következő Tgyás-t/Gyedet miből fogják számolni?Tehát,hogy járnék jobban?
Válaszukat előre is nagyon köszönöm.

„Tun85 2014.08.29. 11:32
Tisztelt Szakértők!
Második terhességemet 4. hónapjában bejelentettem a munkáltatómnak. Jelenleg első gyermekemmel gyed-en vagyok és akkor fog megszületni a kisebbik, mire ez az ellátás lejár. A munkáltató felajánlotta, hogy kivehetek 10 nap szabadságot, majd utána táppénzre lehet mennem a szülésig, elvileg a gyedet és a táppénzt is megkaphatom addig egyidejűleg.
A első kérdésem az lenne, hogy a táppénz alapja az alapbérem lesz?”

Az attól függ, hogy 8-as, vagy 9-es kóddal veszik-e keresőképtelen állományba.

Nyolcas kód esetén van betegszabadságos bére.

Ekkor az Ebtv. 48. szakasza értelmében –mivel nincs 180 bérezett napja, de van pár munkanap betegszabadságos bérrel ellátott napja napja- a tényleges jövedelem (betegszabadságra kapott bér) lesz a táppénz alapja.

Lásd:

48. § (6a) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

Ha 9-es veszélyeztetett terhességi kóddal veszik fel, ekkor betegszabadság nincs, ezért a táppénzét a szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

Lásd az előbbi szakasz második fordulatát.

Mivel azonban Önnek GYED miatt nincs 180 bérezett napja ezt (fenti összeget) össze kell hasonlítani az előző GYED ellátás alapjával és a kedvezőbbel kell segélyezni. Ez az előny/kedvezmény szabály.

Lásd:

48. § (5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (6a) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.

„A harmadik kérdés pedig, hogy a későbbi gyes és a tgyás is járhat egyszerre?”

Igen!

Esetleges további, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal az egészségbiztosítóhoz. E-mail címük: penzbeli@oep.hu