GYED,GYES, táppénz

„timcsiréka # e-mail 2014.07.21. 15:20

Ma mondták az oepnél hogy nem lett még semmi sem leadva nekik!Sajnos a munkáltató nem adott arról papírt,hogy átvette a férjemtől!Ebben az esetben ha írunk egy levelet az oepnek ,felszólítják,hogy adja le?számíthat valamilyen büntetésre?
”

Először a munkáltatónál próbálják meg elérni, hogy haladéktalanul adják le.

Ha nem teszi írásban forduljanak panasszal az egészségbiztosítóhoz.

Ők általában nem bírságolnak. (Kitelefonálnak, vagy személyesen kimennek és beszerzik. Ha ez sem vezet eredményre, csak akkor szankcionálnak.)

„István79 # e-mail 2014.07.19. 15:43

Jó napot kívánok! Azt szeretném megtudni hogy mennyi táppénz jár, 15 munkanap után ha 8 órában vagyok minimálbérrel bejelentve? És mennyi hogyha 4 órában vagyok bejelentve? Köszönöm előre is választ!
”

Nagyon leegyszerűsítve a minimálbér 50, vagy 60%-a.
Ha 4 órában a minimálbért felét keresi, úgy ennek az 50, vagy 60%-a.

Esetleges további, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal az egészségbiztosítóhoz. E-mail címük: penzbeli@oep.hu

„985kati # e-mail 2014.07.18. 15:55

Tisztelt Szakértő!

Olyan kérdèssel fordulok Önhöz, hogy férjem Ausztriában dolgozik, és igényelte családipotlékot. Aki intézte azt mondta hogy itthoni családipotlék megszűnik amit én kapok, de a gyes megmarad. Voltunk szenélyesen államkincstárban, ott már azt mondták hogy gyes is megszünik nekem. Akkor kapom újra ha dolgozok. Mivel sajnos tavaly rosszindulatú daganattal műtöttek így nem dolgozhatok. Semmit nem kapok gyerekek után. Mit tudok intézkedni ezzel kapcsolatban, hogy nem dolgozhatok? Meg hol?
Előre is köszönöm válaszát!
Katalin
”

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,
az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani, valamint
az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető).
További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)
(Joghatóság= jelen esetben melyik ország jár el)
Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.

Nézzük a családi ellátásokat:
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
A 1408/71/EGK rendelet családi ellátásokat koordináló VII. fejezetében foglaltak alapján amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.
 Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot a Magyar Államkincstártól.
Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:
Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.
A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.
Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

 Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

 Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

 Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is a MÁK NKO rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár. Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES) van annak célszerű a Magyar Államkincstár Nemzetközi kapcsolatok Osztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel ezzel országosan, központosítva Ők foglalkoznak.

(Magyar Államkincstár Budapesti- és Pest Megyei Igazgatóság Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 1139. Budapest Váci út 71. Tel: 06-1-452-2910)

Kivételt képez ez alól Ausztria. Ausztria esetében a Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága az illetékes.

Őket keresse meg, ők tudnak a kérdésére teljeskörű választ adni.

Tisztelt Szakértő!
Tanácsát szeretném kérni, mivel hallottam ezt is, azt is, nem tudom, mit tegyek.
Első gyermekem 2011. junius 20-án született.
Itt, kaptam az ellátásokat.
2011.decemberébe megszűnt a munkaviszonyom.
2013.nevember 18-án megszületett a második gyermekem.
Most, csak a gyest kapom.
Harmadik gyermekünket, januárba várjuk.
Nemrég hallottam, ha elmennék dolgozni, akár csak egy hónapot is, az új jogszabály szerint, akkor nem csak a gyesre lennék jogosult???? -a gyedre is????
Válaszát megköszönve,
Tisztelettel:
Bné

Tisztelt Szakértők!

A következő kérdésben szeretném ismét véleményüket kérni.
Jelenleg GYED-en vagyok harmadik gyermekemmel, aki már elmúlt 1 éves. Határozatlan idejű kormánytisztviselői jogviszonyom van.
A Gyed extra alapján tudok létesíteni részmunkaidős munkaviszonyt (8 órás helyett 4 órás napi foglalkoztatás), illetve van-e módom az eredeti kinevezésben megjelölt munkavégzés helyétől és jellegétől eltérnem? Azaz azt szeretném, hogy munkavégzés helye az otthonomban történjen, illetve kötetlen munkaidejű lehet a munkaviszony? Úgy emlékszem, a KET ad lehetőséget a távmunkára is.

Köszönöm megtisztelő válaszukat előre is:
taas

Tisztelt Szakértő,

a következő ügyben szeretném a tanácsát kérni:

9 éve vagyok határozatlan időtartalmú munkaszerződéssel alkalmazva munkaadómnál. Sajnos 3 éve elhúzódó betegségem van, hosszabb rehabilitációra lenne szükségem. Sajnos a munkáltatóm utalt rá, amennyiben elmegyek betegállományba, lehet, hogy kirúgnak. Az orvosok szerint kb. 5 hónapos rehabilitációra van szükségem, egészségi állapotom miatt nem tudom tovább halogatni.

Kérdéseim:

Kirúghatnak-e betegállomány alatt?
Ha igen, akkor én úgy tudom, hogy az első keresőképes napomtól él a felmondás. Ez így van-e?
9 év után hány hónap végkielégítést kapok?
Amennyiben a tartós betegállomány alatt jelzik a felmondást, vagy közös megegyezést, és én ezek után, de még a betegállomány alatt teherbe esek, abban az esetben megkapok-e minden ezzel kapcsolatos járandóságot?
Ha esetleg rendkívüli felmondással vetnek véget a munkaviszonyomnak, azt indokolniuk kell-e? Nagyon köszönöm válaszait. Üdvözlettel: Eszter

„Eszterke999

2014.07.27. 17:34
Tisztelt Szakértő,
a következő ügyben szeretném a tanácsát kérni:
9 éve vagyok határozatlan időtartalmú munkaszerződéssel alkalmazva munkaadómnál. Sajnos 3 éve elhúzódó betegségem van, hosszabb rehabilitációra lenne szükségem. Sajnos a munkáltatóm utalt rá, amennyiben elmegyek betegállományba, lehet, hogy kirúgnak. Az orvosok szerint kb. 5 hónapos rehabilitációra van szükségem, egészségi állapotom miatt nem tudom tovább halogatni.
Kérdéseim:
Kirúghatnak-e betegállomány alatt?
Ha igen, akkor én úgy tudom, hogy az első keresőképes napomtól él a felmondás. Ez így van-e?
9 év után hány hónap végkielégítést kapok?
Amennyiben a tartós betegállomány alatt jelzik a felmondást, vagy közös megegyezést, és én ezek után, de még a betegállomány alatt teherbe esek, abban az esetben megkapok-e minden ezzel kapcsolatos járandóságot?
Ha esetleg rendkívüli felmondással vetnek véget a munkaviszonyomnak, azt indokolniuk kell-e? Nagyon köszönöm válaszait. Üdvözlettel: Eszter”

A felmondást a keresőképtelenség alatt közölhetik, de a felmondási idő valóban a keresőképessé válás első napjától indul.

2012. évi I. törvénya munka törvénykönyvéről

68. § (1) A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik.

(2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:

1. a betegség miatti keresőképtelenség,

legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év,

2. a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,
3. a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság.

69. § (1) A felmondási idő harminc nap.
(2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

1. három év után öt nappal,
2. öt év után tizenöt nappal,
3. nyolc év után húsz nappal,

…
meghosszabbodik.

41. Végkielégítés

77. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya

1. a munkáltató felmondása,
2. a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy
3. a 63. § (1) bekezdés d) pontja

alapján szűnik meg.

(3) A végkielégítés mértéke

1. legalább három év esetén egyhavi,
2. legalább öt év esetén kéthavi,
3. legalább tíz év esetén háromhavi,

….
távolléti díj összege.

Ha a keresőképtelenség ideje alatt közös megegyezéssel megszűnik a jogviszonya a munkaviszony megszűnése után hiába beteg táppénzt tovább nem kaphat, erre azért figyeljen!

Tgys-re akkor jogosult, ha a szüléskor biztosított ÉS az azt megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel. Jogosult akkor is, ha megszűnik a jogviszonya, de csak akkor, ha a jogviszony megszűnését követő 42 napon belül megszül. Főszabály szerint egyéb esetben tgys ellátást nem kaphat.

Igen, a rendkívüli, de a „rendes” felmondást is indokolniuk kell.

66. § (1) A munkáltató felmondását köteles megindokolni.

Esetleges további, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal az egészségbiztosítóhoz. E-mail címük: penzbeli@oep.hu

„taas# 2014.07.26. 22:44 Tisztelt Szakértők!
A következő kérdésben szeretném ismét véleményüket kérni.
Jelenleg GYED-en vagyok harmadik gyermekemmel, aki már elmúlt 1 éves. Határozatlan idejű kormánytisztviselői jogviszonyom van.
A Gyed extra alapján tudok létesíteni részmunkaidős munkaviszonyt (8 órás helyett 4 órás napi foglalkoztatás), illetve van-e módom az eredeti kinevezésben megjelölt munkavégzés helyétől és jellegétől eltérnem? Azaz azt szeretném, hogy munkavégzés helye az otthonomban történjen, illetve kötetlen munkaidejű lehet a munkaviszony? Úgy emlékszem, a KET ad lehetőséget a távmunkára is.
Köszönöm megtisztelő válaszukat előre is:
taas”

Hiányos jogi tudásom szerint a Ket. (2004. évi CXL. törvény) a közigazgatási hatósági eljárásról és nem a távmunkáról szól.

A kormánytisztviselők jogállásáról külön törvény rendelkezik.

A GYED extra lényege, hogy ha a gyermek az 1. életévét betöltötte a szülő akár 8 órás munkát is vállalhat, a GYED-et megkapja, de ha pl. megbízási jogviszonyban quasi kötetlenül dolgozik az igénylő az egészségbiztosító azt sem vizsgálja.

Azt, hogy az ön képesítésével, illetve munkakörében milyen munkát tudnak önnek biztosítani, illetve, hogy az extra kérését hogyan lehet teljesíteni azt a közigszerv vezetőjével lenne célszerű egyeztetni.

„anyjuk 2014.07.26. 13:21
Tisztelt Szakértő!
Tanácsát szeretném kérni, mivel hallottam ezt is, azt is, nem tudom, mit tegyek.
Első gyermekem 2011. junius 20-án született.
Itt, kaptam az ellátásokat.
2011.decemberébe megszűnt a munkaviszonyom.

2013.nevember 18-án megszületett a második gyermekem.

Most, csak a gyest kapom.

Harmadik gyermekünket, januárba várjuk.

Nemrég hallottam, ha elmennék dolgozni, akár csak egy hónapot is, az új jogszabály szerint, akkor nem csak a gyesre lennék jogosult???? -a gyedre is????
Válaszát megköszönve,
Tisztelettel:
Bné”

Ezt sajnos rosszul tudja. GYED-re, illetve azt megelőzően tgys-re csak az jogosult, aki biztosított ÉS a szülést megelőző 2 éven belül legalább 365 nap biztosítási idővel rendelkezik

Az alanyi jogú GYES ideje a Tbj. 5. § értelmében nem minősül biztosításnak, így hiába dolgozik egy hónapot és lesz biztosított a 2. feltétel nem teljesül, márpedig ezen két ellátás folyósításának a feltétele az, hogy az előbbiek mindegyike konjuktívan (legyen biztosított és 2 éven belül legyen 365 biztosításban töltött napja) teljesüljön.

Esetleges további, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal az egészségbiztosítóhoz. E-mail címük: penzbeli@oep.hu

Tisztelt Szakértő!

Segítségét szeretném kérni:
18 hetes kismama vagyok. 3 hete vagyok táppénzen veszélyeztetett terhesként,a munkaköröm miatt. A munkáltatóm megkeresett és felajánlott egy másik munkakört, amit el tudnék látni.
Kérdésem, hogy ebben az esetben visszamehetek-e dolgozni még, vagy a szülésig táppénzen kell maradnom.

Tisztelt Szakértő!!

A következő dologban kérném a segítségét!
Jelenleg Gyed-en vagyok 17 hónapos kislányommal, és nemrég derült ki nagy örömünkre, hogy érkezik jövő év márciusában a kistesó. Pont mielött betölti a két évet.
A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő ilyenkor? Munkahelyemen majd csak a 12 hét elteltével fogom jelezni, hogy újra babát várok. Ilyenkor hogy "járok jobban" illetve mi oldható meg, elmehetek a Gyed mellett táppénzre vagy hogy működik ez????
Nagyon köszönöm a segítségét!!!!

H. Ildikó

Tisztelt Szakértő!

Az alábbi kérdéssel fordulnék Önhöz.

2011. 07.27-2014.01.08-ig volt 6 órás munkaviszonyom. 2014. január 16-án regisztráltak a munkanélküli hivatalban,ahonnan ellátást is kaptam.
2014. február 24.-től 8 órás közalkalmazotti viszonyban állok. Nemrég kiderült,hogy kisbabát várok, 13 hetes terhes vagyok. Várhatóan 2015. február közepén születik meg a baba.
Az lenne a kérdésem,hogy fenti feltételek mellett milyen mértékben vagyok jogosult TGYÁS-RA, GYED-RE, GYES-RE?
Számít-e,hogy volt szakadás a munkaviszonyomban, vagy nem?

Köszönettel,

Kitti Anna

„KiraAdél80 2014.08.08. 15:22
Tisztelt Szakértő!!
A következő dologban kérném a segítségét!
Jelenleg Gyed-en vagyok 17 hónapos kislányommal, és nemrég derült ki nagy örömünkre, hogy érkezik jövő év márciusában a kistesó. Pont mielőtt betölti a két évet.

A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő ilyenkor?
Munkahelyemen majd csak a 12 hét elteltével fogom jelezni, hogy újra babát várok. Ilyenkor hogy "járok jobban" illetve mi oldható meg, elmehetek a Gyed mellett táppénzre vagy hogy működik ez????
Nagyon köszönöm a segítségét!!!!
H. Ildikó”

Amennyiben a GYED ideje alatt nem dolgozik, úgy a GYED mellett nem kaphat táppénz ellátást is, hanem választhat, hogy a GYED ellátást, vagy amennyiben a keresőképtelen állományba vétele indokolt a táppénz ellátást kéri.

Más a helyzet, ha a GYED ideje alatt dolgozik és közben válik keresőképtelenné.

Arról, hogy melyik a kedvezőbb a kifizetőhelyi ügyintézővel egyeztessen, mivel azt több tényező befolyásolja.

Ilyenek különösen a jövedelem, a ellátás mérték, a korlátok és a nyugdíjjárulék. (A Gyed mértéke 70%, a táppénzé 50, vagy 60%, a nyugdíjjárulék GYED-nél 10%, táppénzből nyugdíjjárulékot nem vonnak. A GYED és táppénz plafon (összege) szintén eltérő. stb.)

Az, hogy melyik a kedvezőbb tehát komplexen kell vizsgálni, sok számolást és odafigyelést igényel.

Jó, ha tudja, hogy a kifizetőhely az Ebtv. rendelkezései és a Ket. szolgáltató jellegéből adódóan köteles önnek az igény érvényesítéséhez teljeskörű tájékoztatást adni.

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Esetleges további, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal az egészségbiztosítóhoz. E-mail címük: penzbeli@oep.hu

Tisztelt Szakértő!

2015 február közepéig,fiam két éves koráig GYED-en vagyok, és utána 1 évig GYESen. Gyermekem 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot kértem. Szeretnénk kistesót,de nem tudom,mikor kellene ahhoz megszületnie,hogy anyagilag ne járjunk rosszul. Ha esetleg jövő év elején megfoganna, mikor kell utána jelezni a munkáltatóm felé, hogy jön a második,és egyáltalán ilyenkor mit kell kérnem tőle, hogy a fizetésnélküli szabadságról táppénzre mehessek? Célszerű megvárni a kritikus három hónapot és utána jelezni, addig GYEsen maradni? Táppénz mellett is kapom a GYESt? A két gyerek után mit kapnék,ha megszületik a második? Sajnos elég tájékozatlan vagyok ebben a témában,kérem válaszoljanak:) Előre is köszönöm!

„Loretta5 2014.08.11. 13:57
Tisztelt Szakértő!
2015 február közepéig, fiam két éves koráig GYED-en vagyok, és utána 1 évig GYESen. Gyermekem 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot kértem. Szeretnénk kistesót,de nem tudom, mikor kellene ahhoz megszületnie,hogy anyagilag ne járjunk rosszul.
Ha esetleg jövő év elején megfoganna, mikor kell utána jelezni a munkáltatóm felé, hogy jön a második,és egyáltalán ilyenkor mit kell kérnem tőle, hogy a fizetésnélküli szabadságról táppénzre mehessek? Célszerű megvárni a kritikus három hónapot és utána jelezni, addig GYEsen maradni? Táppénz mellett is kapom a GYESt? A két gyerek után mit kapnék,ha megszületik a második? Sajnos elég tájékozatlan vagyok ebben a témában,kérem válaszoljanak:) Előre is köszönöm!”

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak a jelenlegi szabályozása, különös tekintettel az ellátás összegére rendkívül bonyolult, az sajnos nem fér el egy söralátéten, ezért szinte senki sem vállalkozik arra, hogy egy bizonytalan jövőbeli eseményhez kapcsolódóan érdemben nyilatkozzon arról, hogy a biztosított hogyan járna jobban.

Azt, hogy indokolt-e a keresőképtelen állományba vétele az orvosszakmai kérdés, ezért mindenekelőtt az orvosával kell konzultálnia.

Amennyiben indokolt és a GYES ideje alatt (mellett) nem dolgozott, akkor a GYES helyett kaphat táppénz ellátást, feltéve hogy a munkajogviszonya továbbra is fennáll.

Ahhoz, hogy táppénzt kapjon a GYES-t a Magyar Államkincstár Családtámogatási és Szociális Irodáján írásban le kell mondania.(A lemondás megtehető úgy is, hogy a lemondó nyilatkozatot a táppénzt igénylő Foglalkoztatói igazoláshoz csatolja és kéri az egészségbiztosítótól/kifizetőhelytől, hogy azt továbbítsák a MÁK-nak.

„Erről így rendelkezik a 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet

25/B. § (1) Az Ebtv. 39. § (1) bekezdése szerinti választás esetén a választott ellátás iránti kérelmet az Ebtv. 62. § (1) bekezdése, gyermekgondozási támogatás választása esetén a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 35. §-a szerint illetékes szervhez kell benyújtani a folyósítás alatt álló ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt.

(2) A korábban folyósított ellátás megszüntetésének napjáról a folyósító szerv értesíti a választott újabb ellátás megállapítására jogosult szervet. A folyósító szerv a korábban folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozatát megküldi a választott ellátást folyósító szervnek. A határozatnak tartalmaznia kell azt az összeget, amellyel a választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell.

(3) A választott ellátást az értesítésben szereplő napot követő naptól kell folyósítani.

(4) A választott újabb ellátás tekintetében visszamenőleges az az összeg, ami a biztosított, illetve a szülő által választott időponttól a korábban folyósított ellátás megszüntetésének napjáig jár az ellátásra jogosultnak.

(5) A korábban folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozat beérkezését követő 30. napon a csökkentést teljesítettnek kell tekinteni.
(6)350 A gyermekgondozási támogatást folyósító szerv és az egészségbiztosító külön megállapodás keretén belül elszámol a választás eredményeképpen túlfolyósított és levont összeggel.

(7) A kifizetőhelyek tekintetében az OEP, illetve az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek gondoskodnak a gyermekgondozási támogatás és a pénzbeli ellátás közötti különbözet elszámolásáról attól függően, hogy a kifizetőhely a kifizetőhelyi elszámolását mely szervnek köteles benyújtani.

(8) Az (1)-(7) bekezdés rendelkezéseit az Ebtv. 39. § (2) bekezdése szerinti választás esetén kell alkalmazni.

(9) Az Ebtv. 39. § (4) és (5) bekezdése alkalmazásában különböző korú gyermekek alatt a nem azonos várandósságból született gyermekeket kell érteni.”

A GYES mellett táppénz ellátás csak annak jár, aki a GYES mellett dolgozik és ez időszak alatt válik keresőképtelenné. Ennek hiányában, az Ebtv. (1997. évi LXXXIII. törvény) 39. § értelmében az igénylő választhat, hogy a GYES ellátást, vagy helyette a táppénzt választja, de a kettőt együtt nem kaphatja.

A GYED extra egyik eleme az, hogy aki az első gyermekre GYES-re jogosult az kaphatja egyidejűleg a GYES-t és az új babára –ha jogosult, azaz ha az igénylőnek fenáll a biztosítása és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal (munkaviszonnyal)- a terhességi-gyermekágyi segélyt.

Esetleges további, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal az egészségbiztosítóhoz. E-mail címük: penzbeli@oep.hu

Tisztelt Szakértő,

Párommal gyermeket szeretnénk, ennek sikeressége akár a napokban is kiderülhet.
A munkahelyemen viszont a napokban szembesültem azzal, hogy a céget hamarosan vagy felszámolják, vagy más tulajdonosi körbe kerül. 6 éve dolgozom a cégnél. Terhességem még nem biztos, de amint tényleges lesz bejelentem a munkáltatóm felé.
Kérdésem, hogy felszámolás esetén a már bejelentett várandósság milyen anyagi lehetőségekkel bír.
Elvileg van 45 nap felmondási időm, két hónap végkielégítésem, ezt nyilván kötelesek kifizetni.
Azonban, még mielőtt gyes-re/t-gyásra mennék és előtte szűnik meg a munkahelyem, azaz a korai terhesség idején, akkor kitől igényelhetek és mit?
Az nyilvánvaló, hogy a kijelölt végrehajtót kell felkeresnem az ügyben és megpróbálni vele megegyezni, de mi az, amit elviekben én "követelhetek" tőle?
Egyedüli alkalmazott vagyok a cégben az ügyvezetőn kívül.
Az államtól, OEP-től legkorábban a tgyást tudom igényelni, de ehhez is el kell telni jó pár hónapnak!
Nem vagyok még jól informált a várandósság ideje alatt kapható, kapott juttatásokban.
Ezúton kérném a segítségét, hogy bejelentett, de korai terhesség idején, amennyiben a munkáltatót felszámolják, milyen financiális lehetőségeim vannak, akár a végrehajtótól, akár az "államtól!

Segítségét előre is köszönöm.

Üdvözlettel

Marína

Tisztelt Szakértők Fórumozók!

Tgyas gyed gyes témakörben szeretnék segítséget kérni. A feleségem jeneleg egy fő- (8óra) és egy mellékállással (4óra) rendelkezik. A 8 órás munkaviszonya aug.31-vel szűnik meg, és kb 1 hét kihagyásával áll újra munkába egy szintén 8 órás állásban a 4 órás állása folyamatos. A gyermekünk várható születési ideje 2015 április. A kérdésem az lenne, hogy szeretnénk mindkét jogviszony keresete után tgyás-t kapni, lehetséges ez, ha a szülés idején is meglesz a két munkaviszony.
Az OEP ügyintéző szerint folyamatos 365 nap biztosítási jogviszony szükséges az új 8 órás munka utáni tgyás igényléshez. Ez valós feltétel, vagy csak a szülést megelőző 2 évben kell 365 biztosított nap? Valamint a számítás alapját a 2014 évi bruttó átlag képzi-e?

Köszönettel
K.S.

Tisztelt Szakértő,
Kisfiúnk 2014 szeptember 15-én lesz egy éves, jelenleg a párom gyest kap, mivel szülés előtt nem volt elég munkaviszonya a GYED-hez. Ha jól tudom, a pici egy éves korától én is igényelhetek munka mellett GYED-et. Gondolom előtte az anyukának le kell mondani a GYES-t az OEP-nél, de van valamilyen 60 nap amit ki kell várni. Ez most a GYES lemondása és az én GYED igénylésem között kell eltelnie? Ez esetben jobban járunk, ha már most lemondja, és én 60 nap múlva megigénylem a GYED-et?
Köszönettel
B.Tamás

Tisztelt Szakértő!
Az lenne a kérdésem, hogy ha babát szeretnék, és azt szeretném, hogy a legmagasabb GYED összeget kapjam, viszont csak 4 órában vagyok bejelentve, akkor ezt hogyan tudom kivitelezni?
Tudok esetleg valahol valamit magam után befizetni, ami beleszámit a GYED összegébe?
Válaszát előre is köszönöm
Tímea

Tisztelt Szakértő,

A kislányom 2013 januárjában született és 2015 januárjában szeretnék visszamenni a munkahelyemre dolgozni.A kérdéseim azok lennének,hogy:

Hogyan kell elindítanom a folyamatot,mikor érdemes megkeresnem őket ezzel?
Köteles-e visszavenni a cég engem ugyanazon a béren és ugyanarra a munkakörre?
És mit kell tennem és tudnom akkor ha esetleg megpróbálnának úgymond lerázni,hogy most nem tudnak visszavenni,vagy csak más bérrel és más munkakörbe?

Segítségét előre nagyon köszönöm!

Üdvözlettel:
Ági

Tisztelt Szakértő!

2014. november 20-ra várom második gyermekemet.
2014. augusztus 8-tól táppénzre kerültem, veszélyeztetett terhesként.
A családi adókedvezményt a gyerekek után én veszem igénybe. A kérdésem a következő:
A táppénzes időszak kezdetétől kell-e új családi adókedvezmény igénylést benyújtanom az OEP felé? Vagy a munkáltató bérszámfejtője jelen esetben a MÁK mindent továbbít az OEP-nek?
Másik kérdésem: Ha a táppénzemből nem tudom érvényesíteni a két gyerek után járó adókedvezményt, adóbevallásnál a férjem a fennmaradó részt érvényesítheti?
Még egy kérdés: A terhességi keresőképtelenségnél minden esetben 9-es kóddal vesz fel az orvos? Régebben 8-as volt míg a betegszabadság nem telt le.
Válaszait előre is köszönöm.

gypenzes 2014.08.17. 08:26

Amennyiben Ön a közszférában dolgozik és a munkabérét a Magyar Államkincstár számfejti, úgy a táppénzes papírjait a MÁK Illetmény-számfejtési Irodája nem továbbítja az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnek, hanem ő maga bírálja el és folyósítja.

Tekintettel arra, hogy a kedvezménnyel kapcsolatos nyilatkozatot az év elején a MÁK-nak már elküldték –ha azon nem kíván változtatni- új nyilatkozatot küldenie nem kell.

A keresőképtelenségi kódokat a a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet tartalmazza.

Ennek értelmében a „8”-as kód egyéb keresőképtelenséget, a „9”-es kód veszélyeztetett keresőképtelenséget jelet, azaz az orvos 9-es kódot csak akkor használat, ha a terhesség orvosszakmailag veszélyeztetettnek minősül. (Pl. idősebb korú kismama, előző vetélés stb.)

További kérdéseivel a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához fordulhat.

lilupa2006

Nem, maga után nem tud fizetni semmit.( Hacsak nem mond fel és nem lesz egyéni/társas vállalkozó.)

Amennyiben a szüléskor fennáll ezen 4 órás jogviszony a táppénz, tgys és gyed ellátásait az ezen jogviszonyban elért keresetéből kell kiszámítani.

Annak, hogy valaki 4, 6, vagy 8 órás nincs jelentősége.

Sokkal fontosabb, hogy mennyi a jövedelme. Ha az irányadó/számítási időszakban, 4 órában a minimálbér kétszeresét keresi, úgy természetesen megkaphatja a GYED maxot.

„btomi78 2014.08.15. 15:48
Tisztelt Szakértő,
Kisfiúnk 2014 szeptember 15-én lesz egy éves, jelenleg a párom gyest kap, mivel szülés előtt nem volt elég munkaviszonya a GYED-hez.
Ha jól tudom, a pici egy éves korától én is igényelhetek munka mellett GYED-et.
Gondolom előtte az anyukának le kell mondani a GYES-t az OEP-nél, de van valamilyen 60 nap amit ki kell várni. Ez most a GYES lemondása és az én GYED igénylésem között kell eltelnie? Ez esetben jobban járunk, ha már most lemondja, és én 60 nap múlva megigénylem a GYED-et?
Köszönettel
B.Tamás”

Ha Ön mától megigényelte a GYED-et és jogosult is rá
egyrészt mert biztosított és van 365 biztosításban töltött napja,
másrészt az anya mától lemondta a GYES-t,

akkor Őn csak 60 múlva lesz ténylegesen jogosult, azaz további 30 nap múlva kapja meg az első GYED-et
.
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

42/C. § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

7. a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek egy éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását - ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytat, kivéve, ha az igénylő a gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal.

1. Mától mondja le az anya a GYES-t.
2. Mától igényelje meg Ön a GYED-et.
3. Mától 60 napig nem jár önnek GYED, csak a 61 naptól.
4. Mivel a GYED-et havonta, utólag folyósítják az első GYED-et kb. mától 90 nap múlva fogja megkapni.

Esetleges további, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal az egészségbiztosítóhoz. E-mail címük: penzbeli@oep.hu

„bomme2 2014.08.15. 14:22
Tisztelt Szakértők Fórumozók!
Tgyas gyed gyes témakörben szeretnék segítséget kérni. A feleségem jeneleg egy fő- (8óra) és egy mellékállással (4óra) rendelkezik. A 8 órás munkaviszonya aug.31-vel szűnik meg, és kb 1 hét kihagyásával áll újra munkába egy szintén 8 órás állásban a 4 órás állása folyamatos. A gyermekünk várható születési ideje 2015 április. A kérdésem az lenne, hogy szeretnénk mindkét jogviszony keresete után tgyás-t kapni, lehetséges ez, ha a szülés idején is meglesz a két munkaviszony.
Az OEP ügyintéző szerint folyamatos 365 nap biztosítási jogviszony szükséges az új 8 órás munka utáni tgyás igényléshez. Ez valós feltétel, vagy csak a szülést megelőző 2 évben kell 365 biztosított nap? Valamint a számítás alapját a 2014 évi bruttó átlag képzi-e?
Köszönettel
K.S”.

Akinek több jogviszonya van az ellátásokra való jogosultságot jogviszonyokét külön-külön kell elbírálni.

A jogviszonyok akkor folyamatosak, ha azokban nincs 30 napnál hosszabb megszakítás.

TGYS-re és GYED-re az jogosult, aki biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal.

Ha a 4 órás jogviszonya folyamatos és a szüléskor is fennáll – valamint ha a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik ezen jogviszonyában 365 biztosításban töltött nappal- jogosult lesz tgys-re és GYED-re.

2015-ös szülés esetén, főszabály szerint az alapja a 2014-es, 4 órás jogviszonyból származó keresete.

Ha az új 8 órás jogviszonya (a 4 órás mellett egyidejűleg a szüléskor is fennáll), valamint ha a szülést megelőző 2 éven belül ezen, valamint az előző 8 órás jogviszonyában együttesen rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal- ezen jogviszonyában is jogosult lesz tgys-re és GYED-re, azonban az ellátás alapjánál csak az új 8 órás jogviszonyában elért keresetet lehet figyelembe venni.

Ha 2014-ben az új 8 órás jogviszonyában nem lesz 180 bérezett napja, úgy 2015 áprilistól visszafelé keresnek 180 bérezett napot és az lesz az ellátás alapja.

Ha ilyen sincs a jogalkotó további, kisegítő szabályokat ír elő, de az más táppénznél, tgys-nél és gyed-nél.

A többes jogviszonyból származó igény elbírálás viszonylag ritka, az átlag tb ügyintézők számára nem a legegyszerűbb, ezért kérdéseivel –attól függően, hogy a köz, vagy a magánszférában dolgozik- érdemes MÁK felülvizsgálóhoz, MÁK osztály/irodavezetőhöz, vagy egészségbiztosítási revizorhoz/osztályvezetőhöz fordulni.