GYED,GYES, táppénz

Korni:
Ha 30 napnál hosszabb időre megszakad a biztosítási jogviszonyod, akkor az az előtti időszak jövedelmét nem lehet figyelembe venni az ellátás alapjának megállapításánál.
De mivel valószínűleg nem lesz 180 bérezett napod a szülésig, ezért a TGYÁS is maximalizálva van.

Arra vigyázz, hogy egy-két hónapos bejelentés, pláne magasabb jövedelemmel, bizony kiveri a biztosítékot az OEP-nél, és járulékellenőrzést vonhat maga után... Melynek során akár törölhetik is visszamenőleg a biztosítási jogviszonyod...

A munkáltatóm a TGyás után felmondott nekem, de a Gyed-et ők utalják. Az lenne a kérdésem, hogy a Gyes-t kitől kell igényelni? A volt munkáltatóm fizeti még nekem, vagy az OEP-től kell igényelnem?

A múlt héten Anne01 válaszolt Gyeddel kapcsolatos kérdésimre. Még egy fölmerült. Ha a minimálbéres munkámat föladom, és jobb állásba megyek a szülés előtt, akkor baj, ha 31 napra megszakad a biztosítási jogviszonyom, vagy ebből a szempontból mindegy?

Köszönöm!

Tisztelt fórumozók!

Egyéni vállalkozó táppénzen volt 2010-ben. Kell-e küldeni az OEP-nek a Nyilatkozat adóterhet nem viselő járandóságról című nyomtatványt? A vállalkozó nem kap ilyen járandóságot.

Hello!

Hivatalosan április 09.-ére vagyok kiírva. 5 éve egy helyen dolgozok folyamatosan.Februártól megyek először szabira(8 nap)utána betegszabi és utána táppénzre. 2009-ben 130 bruttót kerestem, augusztustól 145-re emelték. Érdemes lenne kérni nekem a THGY-t hamarabb 28-nappal?

natina 2010.01.20. 12:41

Azt szeretném megtudni, hogy nekem jár-e a 98.000 Ft-os bérkiegészítés 2010-ben, ha határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyom van, de 2010. február 6-ig GYED-en vagyok és február 7-től állok munkába.

natina 2010.01.20. 12:41

• Válasz: Az megadott adatok -GYED időtartam- alapján első részletre nem vagy jogosult, a második részletre pedig csak időarányosan.

Kérdés, hogy a többi feltételnek (bruttó jövedelem stb.) megfelesz-e?

Íme egy kis összfoglaló, remélem nem írtam el, vagy értelmeztem félre semmit:

A jogosultsági feltételekről a 316/2009 (XII.28.) Korm.rend. rendelkezik.

2. § (1) A foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésre 2010. január és március hónapra járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén fennálló - 1. § szerinti - jogviszonya alapján a (2)-(6) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti két illetményfizetési időpontban bruttó 49 000-49 000 forint eseti kereset-kiegészítésre jogosult az a foglalkoztatott, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

1. feltétel: havi bruttó illetménye 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén nem haladja meg a 340 000 forintot, továbbá
2. feltétel: 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén költségvetési szervvel teljes munkaidős jogviszonyban áll, továbbá (Az is jogosult, akinek 2010.01.01-én szűnik meg a jogviszonya!)
3. feltétel: a jogviszonya költségvetési szervvel 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között folyamatosan fennállt,

ideértve azt az esetet is, ha az 1. § szerinti több jogviszonya állt fenn 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között egymást követően, megszakítás nélkül, továbbá

4. a jogviszonya 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között nem szünetelt 45 napnál hosszabb ideig, ide nem értve a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti jogviszony szünetelés időtartamát.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseti kereset-kiegészítés arányos részére jogosult a (2) bekezdés a), b) és d) pontjának megfelelő foglalkoztatott, akinek költségvetési szervnél folyamatosan fennálló egy - vagy a (2) bekezdés c) pontja szerinti több - jogviszonya 2009. október 1-jét, illetve 2009. december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül. Az arányszámot a 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig számított jogviszony napokban meghatározott időtartama és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(4) Ha a foglalkoztatott jogviszonyának a (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartama - a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti szünetelések nélkül - összesen 45 napnál hosszabb ideig szünetelt, akkor a foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésnek a munkavégzés időtartamával arányos részére jogosult.

Az arányszámot a 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig számított, a jogviszony szüneteléssel nem érintett napjainak száma és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(5) Ha a foglalkoztatott jogviszonya 2009. október 1-jét, illetve 2009. december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig, és ezen időtartam alatt a jogviszony részben szünetelt, akkor a szüneteléssel kapcsolatos jogosultság megállapítása során a 45 nap arányos részét kell figyelembe venni. Az arányszámot a jogviszony napokban kifejezett hossza és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(6) A (2)-(5) bekezdés szerinti összeg munkaidővel arányos részére jogosult a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén részmunkaidőben foglalkoztatott személy, ha a munkakörében irányadó teljes munkaidőre átszámított havi bruttó illetménye nem haladja meg a 340 000 forintot.
*

• A gyakorlatban tehát vizsgálni kell, hogy a jövedelme kevesebb-e, mint 340.001 Ft-/hó/ bruttó
• a munkaviszonyában van-e megszakítás az több, mint 45 nap?

Vigyázz a THGY (szülési szabadság) ideje ebből a szempontból fennálló jogviszonynak, de a GYED ideje a jogviszony szünetelésének minősül!!!
Amennyiben a dolgozó a meghatározott időtartam egy része alatt GYED-en volt vizsgálni szükséges, hogy hány ledolgozott napja van?
*

Példa I. A dolgozó 2008. 05.01-én szült, 2010.05.01-ig folyamatosan GYED-en lesz .
Kérdés: Jogosult-e az első eseti keresetkiegészítésre?
Válasz: Nem, mert a jogviszonya 45 napnál hosszabb ideig szünetelt.
*

Példa II.

A dolgozó 2009. évben folyamatosan, így a jelen szempontból releváns időszakban 2009.10.01-től is GYED ellátásban részesül még 50 napig, azaz 2010.11.19-ig.

Kérdés: Jogosult-e az első eseti keresetkiegészítésre?

Válasz: Igen, de csak időarányosan. Azzal, hogy 2009.11.20-án munkába áll jogosultságot szerez a 2010-es eseti keresetkiegészítés első (januárra eső részére).

Kérdés: Ebben az esetben hogyan kell arányosítani, milyen összegű keresetkiegészítésre jogosult?

Válasz: Tekintettel arra, hogy a jogszabály szerinti vonatkozási idő naptári napjainak száma 93 amiből 50 napot nem dolgozott következik, hogy a ledolgozott napok száma 93 nap-50 nap= 43 ledolgozott napja van a meghatározott időszakban.

Az arányszám tehát jelen esetben 43/93.
43 ledolgozott nap osztva 93 meghatározott időszak naptári napjainak számával x 49.000 Ft.- = 22.540 Ft.- keresetkiegészítés kaphat, ha a többi feltételnek megfelel. (Pl. 2010.01.01. napján (még) fennáll a jogviszonya, keresete nem több, mint Br. 340.000 Ft.-, teljes munkaidős…. stb. Lásd fent.)
*

Példa III.

A dolgozó 2009. évben folyamatosan, 2009.01.01-től 2009.12.31-ig GYED ellátásban részesült, 2010.01.01-től munkába áll.

Kérdés: Jogosult-e az első eseti keresetkiegészítésre?

Válasz: Igen, de csak időarányosan. Azzal, hogy 2010.01.01-én munkába áll jogosultságot szerez.
Kérdés: Ebben az esetben hogyan kell arányosítani, milyen összegű keresetkiegészítésre jogosult?
Válasz: Tekintettel arra, hogy a jogszabály szerinti vonatkozási idő naptári napjainak száma 93 amiből csak 1 napot dolgozott így összesen 1 ledolgozott napja van a meghatározott időszakban.

Az arányszám tehát jelen esetben 1/93.

1 ledolgozott nap osztva 93 meghatározott időszak naptári napjainak számával x 49.000 Ft.- = 490.- Ft.- eseti keresetkiegészítés kaphat, ha a többi feltételnek megfelel. (Pl. 2010.01.01. napján (még) fennáll a jogviszonya, keresete nem több, mint Br. 340.000 Ft.-, teljes munkaidős…. stb. Lásd fent.)
*

Ezen analógia alapján kiszámítható az összes többi, teljes munkaidős dolgozóra vonatkozó eset.
*

Eseti keresetkiegészítés 2010-ben, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó esetében

Példa IV.

Kérdés: Hogyan alakul a 2010. január hónapra járó eseti keresetkiegészítés a III. példában szereplő munkavállalónál, ha ha csak heti 20 órás (rész) jogviszonyban van foglalkoztatva?

Válasz: A következőképpen alakul:

20 óra osztva 40 óra = 0.5 x 49.000 Ft= 24.500. Ft.-
A III. példánál maradva: 1/93 x 24.500 = 245.- Ft.-
*

Hasonlóképpen (a heti óraszámnak megfelelően) kell arányosítani a 30 órás, 35 órás stb. jogviszonyban állókat.
*

Kérdés: Megilleti-e a 2010. január és a 2010. március hónapra járó eseti keresetkiegészítés a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban álló személyt ha 2010. február 6-ig GYED-en van és csak február 7-től áll munkába?

Válasz: Az első keresetkiegészítésre egyáltalán nem, a másodikra viszont arányosan jogosult.
Az egyik feltétel, hogy a közalkalmazott jogviszonya a költségvetési szervvel 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, között folyamatosan fennálljon. Azt már tisztáztuk, hogy a GYED ideje ezen jogszabály alkalmazásában jogviszony szünetelésnek minősül, ebből következik, hogy az 1. keresetkiegészítésre nem jogosult, hiszen csak 2010.02.07-én fog munkába állni.

A 2. keresetkiegészítés feltétele –többek között,- hogy a jogviszonya költségvetési szervvel 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között folyamatosan fennálljon. Ez a feltétel csak részben teljesül, mivel a meghatározott időszak alatt áll munkába, így az eseti keresetkiegészítés 2. részletének csak az időarányos részére jogosult.

Tekintettel arra, hogy a jogszabály szerinti vonatkozási idő naptári napjainak száma a 2. részlet esetében 91 amiből (február 7-től március 01-ig) csak 23 napot fog dolgozni az arányszám tehát jelen esetben 23/93.
23 ledolgozott nap osztva 93 azaz a meghatározott időszak naptári napjainak számával x 49.000 Ft.- = 12.118.- Ft.- eseti keresetkiegészítés kaphat, ha a többi feltételnek megfelel. (Pl. 2010.03.01. napján (még) fennáll a jogviszonya, keresete nem több, mint Br. 340.000 Ft.-, teljes munkaidős…. stb. Lásd fent.)

*
Az első és a második keresetkiegészítésre való jogosultságot tehát külön-külön kell vizsgálni és jogosultságot csak a 316/2009 (XII.28.) Kormányrendeletben meghatározott feltételek együttes (konjuktív) teljesülése eredményez.

Üdv. :)

Kedves Hozzáértők!
A kérdésem biztos elveszett a sok válasz között, ezért ismét megpróbálom, hátha valaki tud segíteni.
"Tisztelt Tanácsadók!
Segítségüket szeretném kérni. Sokat olvastam a témakörben ,de a saját esetemre nem találtam a válaszokat, ill. nem egyértelműek.

Első gyermekünk 2008. jan. 12.-én született. A terhesség alatt dolgoztam, főállású közalkalmazottként bruttó 133.000 Ft-ért, csak a terhesség utolsó két hónapjában (2007. nov. és dec.) mentem táppénzre. (A terhesség előtt folyamatos 6 év munkaviszonyom volt ugyanebben a státuszban.)
Az első gyerekre kapott GYED így netto 72.000 Ft lett.
A szülés óta folyamatosan GYED-en, ill. 2010. jan. 12. óta GYES-en vagyok, nem mentem vissza dolgozni.

A második gyerekre kapott GYED hogyan alakul:
ha a GYES alatt születik (2011. jan.12-ig)? Igaz, hogy ebben az esetben a fizetésem lesz ismét a GYED alapja?
ha a GYES után születik miből számolják esetemben a GYED-et és 2 évig jogosult vagyok-e rá?

Bármelyik verzió is lesz, a magasabb GYED-összeghez kedvezőbb-e, ha táppénzre megyek a várandósság alatt vagy maradjak tovább GYES-en?

Köszönöm a választ, további jó munkát kívánok:
tombercsi"

Kedves Dödölle1!

Köszönöm a választ. Megtesszük, amit lehet, háziorvosom tovább utalt az ORSZI-hoz.

Köszönettel:
Zsolt

Kedves Dödölle!
Tanácstalan vagyok így a segítségedet kérem.
Első gyermekem 21 hónapos, jelenleg GYES mellett dolgozom. Lemondtam a Gyedről, szeptember 1-től benn maradt 51 nap szabadságomat töltöttem. 2009 november 11-én álltam munkába eredeti munkáltatómnál, aki nem akart visszavenni (ügyvédi úton sikerült végül).
Tervezzük a következő babát, de a konfliktusok által okozott idegességek miatt szeretnék majd a terhességem kezdetétől táppénzre menni, amennyiben lehetséges.

A kérdéseim a következők lennének:

1. Mennyi idő kell, hogy elteljen a munkába állás után (180 vagy 360 nap) hogy el tudjak menni táppénzre a második babával? (jelenleg 180.000 a bérem).
2. Vagy folyamatos munkaviszony esetén nincs ilyen megkötés? Akár kivárás nélkül is elmehetek majd táppénzre? (jelenlegi munkáltatómnál 2007-óta dolgozom, előtte 11 év folyamatos munkaviszony)
3. Ha igen, akkor beleszámít a 2009 szeptember 1-től töltött szabadság is a 180 napba vagy november 11-től számítandó?
4. Csak annyi napot lehetek táppénzen, amennyit már ledolgoztam? Ilyenkor mi a tp+tgyás kiszámításának az alapja?

Bocsánat, hogy ennyi kérdést tettem fel egyszerre, de senki nem tudott épkézláb információval szolgálni.
Előre is köszönöm a válaszodat!
Emese

Nagyon szépen köszönöm a választ. A következő az lenne hogy ha esetleg 3-4-5 évet írtam alá,de én mindenképp vissza akarnék menni dolgozni a gyes idő alatt, a munkáltató kötelezhet arra hogy márpedig én fizetés nélkülin leszek,mert ezt írtam alá? És különben miért jó nekem a fizetés nélküli?Főleg ha jár az állás időre a személyi alapbérem.?És persze még ide mellékelném hogy a kislányom szívbeteg,vagyis tartósan beteg.Amiről orvosi papírom van,illetve emeltszíntű családi pótlékot kapok.Előre is köszönöm válaszát.

Edit-nono 2010.01.22. 15:22

És még az is érdekelne hogy honnan tudom én azt meg hogy mennyi fizetés nélküli szabit írtam alá,még gyeden vagyok és nem emlékszem olyanra hogy én alá írtam volna ehhez hasonlót is pedig ezekre nagyon oda figyelek.

A fenti okmány vagy a munkáltatónál fellelhető iratanyagban, vagy a folyósító szervnél (REP, TB kifizetőhely) vezetett tasakban (törzslap, számfejtési lap elnevezése időről időre változik) található. Amennyiben a GYED-et a REP folyósítja a Ket. szerinti iratbetekintési jogot gyakorolva azt az igénylő megnézheti, arról másolatot készíthet (kérhet).

GYED csak fizetésnélküli szabadság engedély bírtokában folyósítható, amit a gyakorlatban vagy a gyerek két, vagy három éves koráig szokták kérni, illetve engedélyezni.

Üdv. :)

Dorimama 2010.01.22. 18:37

Válasz:

1. A Csp és táppénz jogszabályokban az egyedülállóság fogalma -legjobb tudomásom szerint- másképp van definiálva.
2. A Gyáp jogosultsággal kapcsolatban a hatályos jogszabály így rendelkezik:

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

27. § (1) Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

(2) Az egyedülállóság szempontjából különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban.

(3) Egyedülállónak kell tekinteni továbbá,
a)

2. azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
3. akinek a házastársa

ca) munkaképtelen és a Szakértői Intézet szakvéleménye szerint I. vagy II. csoportos rokkant,
cb) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az élettársakra is.

4. A KPE 150 kitöltése a jogszabály és a hatályos OEP utasítások szerint elégséges ugyan, de kétség esetén a REP PEEO helyszíni hatósági ellenőrzést kezdeményezhet, ami megelőzhető, ha az első alkalommal -a nyilatkozatot alátámasztandó-csatolják az erre (bírósági eljárásra vonatkozó iratok másolatát, vagy megjelölik az eljáró bíróságot az ügy számával együtt...), illetve célszerű az igénylőt anyagi és büntetőjogi felelősségének a tudatában a fentiekről külön is nyilatkoztatni és azt az orvosi igazolás, valamint a GYÁP nyilatkozat mellékleteként az igényhez csatolni.

Hangsúlyozom, hogy ez utóbbi nem kötelező, viszont kétség esetén a REP bármikor - hatósági ellenőrzés keretében, akár helyszíni szemle tartásával, tanúk meghallgatásával, belföldi jogsegély igénybevételével, vagy más egyéb módon a nyilatkozat valóságtartalmát ellenőrizheti.

Üdv. :)

Kedves Szakértő(k)!

Segítséget kérnék a következő esetre.

Anya és apa külön él (külön lakásban), ám papíron még házasok. Az anya szeretné igénybevenni GyÁP esetében az egyedülállóknak biztosított gyerekután járó emelt napok számát.
Hogyan kell tőle külön nyilatkozatot kérni, vagy elégséges a KPE 150. sz. „Nyilatkozat a gyermekápolási táppénz folyósításához” elnevezésű nyomtatványon az ennek megfelelő részt kitölteni?
(Mivel nincs válóper, így a Családi pótlékot is ennek megfelelően,azaz házasként veszi fel.)

Köszönöm a segítséget.

És még az is érdekelne hogy honnan tudom én azt meg hogy mennyi fizetés nélküli szabit írtam alá,még gyeden vagyok és nem emlékszem olyanra hogy én alá írtam volna ehhez hasonlót is pedig ezekre nagyon oda figyelek.Beszéltem telefonon a titkár nővel és azt mondta hogy biztos hogy nem fog nekem a cég állás időt fizetni,mert jogilag állítólag a munkáltató nem köteles engem gyes alatt foglalkoztatni,és valószínű perre viszik az ügyemet.Köszönöm szépen válaszát.

Az lenne a kérdésem hogy ápr29-től gyesen leszek, a munkáltatóm már kijelentette hogy átszervezés miatt nem tud foglalkoztatni,és közös megegyezéssel váljunk el de persze minden járandóságot megkapok ami a felmondással jár,mivel 8 éve vagyok náluk.Én itt tudtam meg hogy nekem a gyermek 3 éves koráig jár az állás időre járó személyi alapbér. De nem találok olyan hívatalos dokumentumot ami ezt kimondaná. A mt 151§ 4bek sem mondja ki egyértelműen.Előre is köszönöm

Üdvözlet Mindenkinek!
A kérdésem továbbra is az volna:10 éves munkaviszonnyal rendelkezem.Minimálbérre vagyok bejelentve.Amint teherbe esem,táppénzre szeretnék menni,mert a munkám fizikai,és egyéb rossz körülményei miatt,nem kockáztatnék.Hogyan számolják majd a gyedet,gyest? A táppénz után,vagy a bérem után?Valószínüleg, kb 8 hónapot lennék táppénzen.Lehet ezt?

Kedves fórumozók!
Az alábbi kérdésben kérem a segítségeteket:
Határozott időre áthelyezésre kerültem korábbi munkahelyemről egy másik közig. szervhez.
Időközben kiderült, hogy babát várok.
Kéredésem: melyik közig szerv folyósítja az ellátást, ha - mielőtt lejárna a határozott idő, táppénzre megyek, majd a határozott idő lejártát követően a táppénzt, ill. THGYS-t.
A Ktv. 14. § (2) azt jelenti, hogy a határozott idő lejártát követően automatikusan visszakerülök a korábbi munkahelyre/munkakörbe, és onnan folyósítják az "aktuális" ellátást? Vagy addig, míg táppénzen vagyok, egyáltalán visszahelyezhetnek korábbi munkakörömbe?
Előre is köszönöm a válaszokat.

Kedves fórumozók!
Az alábbi kérdésben kérném a segítségeteket:
Határozott időre áthelyezésre kerültem korábbi munkahelyemről egy másik közig. szervhez. Időközben kiderült, hogy gyermeket várok. A határozott idő néhány hónapon belül lejár.
Melyik közig szerv folyósítja az ellátást: ha - mielőtt lejárna a határozott idő - táppénzre megyek huzamosabb ideig, majd - a határozott idő lejártát követően születik meg a baba, THGYS, stb.
Előre is köszönöm a válaszokat!

• Válasz:

Az alábbi jogszabály 1. szakasza meghatározza a keresőképtelenség igazolásának a célját, ami a Te esetedben értelmetlen.

Íme:

1. § (1) A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja.

Bemásoltam a teljes jogszabályt, hátha tisztul a kép...

Üdv.

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet
a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről, és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény 25. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben a Kormány az alábbiakat rendeli el:

1. § (1) A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja.

(2) A keresőképtelenség elbírálása az Ebtv. 44. §-ában felsorolt esetekben történik.

(3) A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálását a mindenkor érvényes szakmai irányelvek szerint kell végezni.

2. § (1) Az Ebtv. 45. §-a szerinti keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására jogosult:

1. a háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos),
2. a járóbeteg-szakellátás orvosa,
3. az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa,
4. a regionális egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: REP) ellenőrző tevékenysége során az eljáró ellenőrző főorvos (a továbbiakban: ellenőrző főorvos),
5. a REP-pel felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (a továbbiakban: felülvéleményező főorvos).

(2) A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Az utóbbi esetben a betegség mellett az „adaptációs szabadság” megjelölést és annak időtartamát is fel kell tüntetni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett háziorvos a keresőképtelenség elbírálására és igazolására akkor jogosult, ha a háziorvosi tevékenységre az illetékes REP-pel szerződést kötött.

(4) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában említett orvos (szakorvos) a keresőképtelenség elbírálására abban az esetben jogosult, ha e feladat ellátására a REP-pel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte. A keresőképtelenség elbírálására jogosult szakorvosok adatait a finanszírozási szerződés melléklete tartalmazza.

(5) A járóbeteg-szakellátás orvosa csak akkor bírálhatja el a keresőképtelenséget, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes.

(6) Amennyiben a keresőképtelenséget nem a biztosított vagy gyermekének háziorvosa állapítja meg, úgy erről az eljáró orvosnak - a megállapítással egyidejűleg - a biztosított vagy gyermekének háziorvosát írásban haladéktalanul értesítenie kell.

(7) Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati ellátás idejére a háziorvos igazolja a keresőképtelenséget.

3. § A biztosított köteles a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét) a keresőképtelenségét elbíráló orvosnak bejelenteni. Ha a keresőképtelen biztosított tartózkodási helye keresőképtelenségének időtartama alatt megváltozik, a keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen állományba vételt lezárja és arról, valamint a beteg állapotáról igazolást ad ki, amellyel a biztosított felkeresi az új tartózkodási helyén lévő, keresőképtelenség megállapítására jogosult orvost.
4. §

5. § Ha a biztosított az egészségi állapota javulásának következtében munkája elvégzésére már alkalmas, illetőleg, ha az általa ápolt gyermek egészségi állapota miatt további ápolást már nem igényel, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a biztosítottat keresőképessé kell nyilvánítania.

6. § (1) A biztosított a keresőképtelenségének elbírálásához köteles az orvost tájékoztatni munkavégzésének (tevékenységének) az egészségi állapotával összefüggő körülményeiről, annak egészségi szempontból lényeges elemeit a betegdokumentációban rögzíteni kell.

(2) A keresőképtelen biztosított köteles

1. betartani az orvos utasításait, így különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan,
2. az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,
3. ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni.

(3) A munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes REP-nél.

7. § (1) A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását az ellenőrző főorvos ellenőrzi. Ellenőrző tevékenységet elláthat a REP erre kijelölt főorvosa.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrző főorvos tevékenysége kiterjed a REP-hez beérkezett keresőképtelenségi adatok célzott ellenőrzésére is. Ezen tevékenység során az ellenőrző főorvos igénybe veheti szakmai véleményezés és konzultáció céljából a REP-pel a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti felülvéleményező főorvos közreműködését.
(3) Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés keretében jogosult:

1. a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a beteg tartózkodási helyén is,
2. a betegdokumentációba történő betekintésre,
3. szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására,
4. a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására,
5. javaslatot tenni a táppénzfolyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé,
6. az a)-e) pont szerinti megállapításait a betegdokumentációban rögzíteni,
7. a 6. § (3) bekezdése alapján indult eljárásban a munkáltatóval írásban közölni a felülvizsgálat eredményét.

(4) Az ellenőrző főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján

1. dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről,
2. döntést követően arról a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti, továbbá döntését bejegyzi a keresőképtelenséget elbíráló orvos által vezetett „Orvosi Napló a keresőképtelen biztosítottakról” című Naplóba (a továbbiakban: Napló).

(5) A döntéssel szemben a foglalkoztatott és a foglalkoztató a közléstől számított 8 napon belül az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) illetékes főorvosi bizottságnál (a továbbiakban: FOB) orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet.
(6) Ha a keresőképtelen személy a (3) bekezdés a) és c) pontjaiban említett vizsgálathoz nem járul hozzá, vagy a 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget, továbbá, amennyiben a keresőképtelen biztosított tartózkodási helyét (lakcímét) az elbíráló orvosnak nem jelenti be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti, akkor az ellenőrző főorvos kezdeményezi a táppénzfolyósítás megszüntetését a táppénzfolyósító szervnél. Ezt a tényt a Naplóban és a beteg dokumentációjában rögzíti, továbbá aláírásával és bélyegzőlenyomatával látja el.
(7) Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés eredményét a Naplóba bejegyzi és észrevételeiről indokolt esetben a REP-pel finanszírozási, illetve a keresőképtelenség elbírálására szerződést kötött intézményt (személyt) is értesíti.
(8) Ha az ellenőrzés során az ellenőrző főorvos ismételt vagy súlyos hiányosságokat tár fel, a keresőképtelenség elbírálására történt kijelölés visszavonását vagy az elbírálásra kötött szerződés felmondását kezdeményezi.
7/A. § (1) A 7. § (2) bekezdés szerinti közreműködés keretében a felülvéleményező főorvos a 7. § (3) bekezdése a)-f) pontjai és a (4) bekezdése a) pontja szerinti tevékenység végzésére jogosult.
(2) A 30 napot meghaladó keresőképtelenséget a felülvéleményező főorvos havonta legalább egyszer felülvéleményezi, kivéve, ha a keresőképtelenség felülvéleményezésének időtartamát ennél hosszabb időben állapította meg. Az egy hónapot meghaladóan táppénzes állományban lévő fekvőbeteg orvosszakmai felülvéleményezését - az ellenőrző főorvos utasítására - a beteg tartózkodási helyén is elvégezheti.
(3) Ha a keresőképtelenség felülvéleményezése során a felülvéleményező főorvos ismételten hiányosságokat tár fel, azt jelzi az ellenőrző főorvosnak intézkedés megtétele céljából.
8. § (1) Amennyiben a keresőképtelenséget elbíráló orvos, illetve a felülvéleményező főorvos vagy az ellenőrző főorvos a keresőképtelenséget illetően nem ért egyet, a vita eldöntése érdekében a beteget az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott, területileg illetékes FOB elé utalja.
(2) A 7. § (6) bekezdésében foglalt esetben, valamint, ha a biztosított a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos döntésével nem ért egyet, a keresőképességének elbírálását kérheti a területileg illetékes FOB-tól.
(3) A FOB elé utalás a 4. számú melléklet szerinti „Orvosi Beutaló a Szakértői Intézet szakértői bizottságához, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás, a fogyatékosság véleményezése, vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából” (a továbbiakban: Orvosi Beutaló) megnevezésű nyomtatvány értelemszerű kiállításával történik. Ugyanezt a nyomtatványt kell kitölteni minden esetben, amikor a beteg vagy a kezelőorvos orvosszakértői vizsgálatot kezdeményez a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságánál a munkaképesség vagy a fogyatékosság megállapítása, illetve a baleseti táppénzfolyósításának meghosszabbítása céljából.
(4) Az orvos a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottsága és a FOB elé történő beutaláshoz a 4. számú melléklet szerinti nyomtatványt használja és a rendelkezésére álló kórrajz kivonatát is mellékeli.
(5) Ha a kezelőorvos a külön jogszabályban meghatározottak szerint a táppénzfolyósító szervtől értesítést kap a táppénzre való jogosultság megszűnésének időpontjáról, amennyiben a beteg állapota azt indokolja, kezdeményezi a munkaképesség-változás megállapítására irányuló eljárást.
(6) Az Ebtv. 48/A. §-a szerinti esetben is a (3) bekezdés szerinti Orvosi Beutalót kell kiállítani. A Szakértői Intézet a döntéséről a döntését követő 3 munkanapon belül a kezelő orvost tájékoztatja. A kezelő orvos a Szakértői Intézet értesítés kézhezvételét követő 3 munkanapon belül felhívja a keresőképtelen személy figyelmét arra, hogy rokkantsági nyugdíjigényt nyújthat be a területileg illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz.
9. § (1) A FOB tagja a Szakértői Intézet kijelölt szakértői bizottságának két orvosszakértője, akik közül az elnök a beteg fődiagnózisa szerint illetékes szakorvos.
(2) A FOB a döntését a rendelkezésére álló orvosi dokumentáció alapján hozza. Szükség esetén a beteget vizsgálatra berendelheti, a fekvőbeteget az ápolás helyén megvizsgálhatja.
(3)
(4) A FOB működésének helye a Szakértői Intézet illetékes elsőfokú szakértői bizottságának székhelye. A FOB munkarendjét a Szakértői Intézet főigazgatója határozza meg, a REP igazgatójával egyetértésben.
(5) A FOB naponta ülésezik, döntése végleges.
(6) A FOB a beteg keresőképtelenségéről hozott döntését a vizsgálat lezárásával egyidejűleg írásban közli.
10. § (1) A keresőképtelenség okát a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt orvos a biztosított dokumentációjában rögzíti, továbbá kiállítja az 5. számú melléklet szerinti „Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt. Tartós keresőképtelenség esetén a keresőképtelenségi állomány 8. napjától a keresőképtelenség igazolására a 6. számú melléklet szerinti az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” megnevezésű, nyomtatványt kell - legalább 2 hetenként - kiállítani. Az 5. és 6. számú mellékletek szerinti igazolásokat az orvos munkahelyi és személyi orvosi bélyegzője olvasható lenyomatával, valamint aláírásával ellátva és a rendelő címét feltüntetve kell a beteg részére átadni.
(2) A kórházi kezelés idejét az „Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézetben történő gyógykezelésről” elnevezésű, 7. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell igazolni.
(3) A keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen biztosítottakról a Napló elnevezésű nyilvántartást vezeti az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal. A nyilvántartást az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból kell vezetni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt orvosi dokumentációk közokiratok.
11. § (1) Ha a keresőképtelenséget a beteg gyermek ápolása címén állapították meg, az igazoláson a szülő adatain kívül a gyermek személyi adatait is fel kell tüntetni, és a kórisme rovatban a gyermek betegségét kell bejegyezni. A keresőképtelenség kezdő időpontjának megállapításánál figyelembe kell venni a gyermek közösségből történő kitiltásának időpontját.
(2) Ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja.
12. § (1) Az orvos saját dokumentációjában a keresőképtelenség okát (a betegség, állapot megjelölését), illetőleg a keresőképtelenség egyéb jogcímét (gyermekápolás stb.) - a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának mindenkori érvényes fogalmaival és számjeleivel - megjelöli.
(2) A 10. § (1) bekezdése, illetve a 11. § (1) bekezdése szerinti igazolásokon, valamint a 7. § (4) bekezdés b) pontja szerinti Naplóban a 2. számú mellékletben foglalt, a táppénz jellegére utaló megjelöléseket kell alkalmazni. Üzemi baleset miatti keresőképtelenség esetén - amíg a baleset üzemiségének tényét a táppénzfolyósító szerv határozattal nem állapítja meg - a keresőképtelenség jellegeként „egyéb baleset 4” megjelölést kell alkalmazni. A kódot az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatásakor kell módosítani.
13. § (1) Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság időtartamát kimerítette, keresőképtelenként a Naplóban tovább nyilvántartani nem kell, de ezt a tényt a Naplóban és a beteg kartonján is fel kell tüntetni. Amennyiben a biztosított továbbra is keresőképtelen, ezt kérésére igazolni kell. A biztosított, a munkáltató vagy a társadalombiztosítási szerv kérésére az orvos a keresőképtelenséget - a táppénzre jogosult keresőképtelen biztosítottra irányadó szabály szerint - véleményezi. Az ilyen véleményben fel kell tüntetni, hogy kinek a kérésére és milyen célból adták ki.
(2) Amennyiben a keresőképtelenség igazolását táppénzre nem jogosult személy kéri, azt a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos adja ki, az e rendeletben foglaltaknak megfelelően.
14. § (1) A keresőképtelenséget elbíráló orvos a keresőképtelenné, illetőleg keresőképessé nyilvánított biztosítottakról naptári hetenként, az azt követő első munkanapon köteles jelentést tenni a területileg illetékes REP-hez (heti jelentés). A heti jelentést a 3. számú mellékletben foglalt nyomtatvány szerint elektronikusan (ideértve a számítógépes adathordozót is) kell megtenni, feltüntetve a 2. számú mellékletben foglalt, a táppénz jellegére utaló megjelöléseket. A REP a heti jelentésben foglalt adatokat az adatvédelmi előírások betartásával kezeli, és azokat személyazonosításra alkalmatlan módon továbbíthatja.
(2) A heti jelentés rekordképét a 8. számú melléklet tartalmazza.
15. §
16. § (1) Ez a rendelet 1995. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépését megelőzően kezdődő keresőképtelenség további elbírálására a keresőképessé nyilvánítás időpontjáig a keresőképtelenséget megállapító orvos (egészségügyi intézmény) jogosult.

Az egészségkárosodás mértékétől függően lehet nyugdíj, illetve nyugdíj szerű ellátást igényelni, amennyiben a feltételeknek (egészségkárosodás mértéke, szolgálati idő) nem felelsz meg az 1993. évi III. Törvényben (Szociális tv.)nevesített ellátásokat lehet igénybe venni. Az előbbiekről a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon, illetve a háziorvosodnál, utóbbiról a lakóhely szerinti Polgármesteri Hivatal Szociális Irodáján tudsz érdeklődni.

Üdv.

Kedves Anne01!

Köszönöm a türelmedet, nagyon sokat segítettél!

Tisztelt Hozzáértők!

Munkaviszonyom 2009.12.31-én megszünt. Körzeti orvosomnál december hónapban többször is megfordultam (sok éve létező)gerincpro­blémámmal. Utóljára december 30-án jártam ott, ezt megelőzően, még decemberben rendelőintézetbe utalt kivizsgálára(, ahova január 12-re kaptam időpontot).
Jöttek az ünnepek, állapotom sürgősségi ellátást nem igényelt, viszont romlott, de csak az első rendelési napon, azaz 2010. január 4-én jelenhettem meg orvosomnál, aki aznappal táppénzre is vett (ő is rendben találta a dolgot, „TAJ-számom zöld volt“). Akkor még én is úgy tudtam, hogy a passzív táppénz szempontjából az első három munkanap számít, s mivel az első munkanapon jelentem meg, ezért a készült igazolást a TB könyvecskémmel elpostáztam a munkáltatómnak, aki válaszában természetesn azzal keresett meg, hogy ezt a téppénzt el kell utasítania a lejárt idő miatt.
Kérdésem az lenne, hogy: ilyen esetben nyújt-e lehetőséget a szabályozás a háziorvosnak, OEP-nek, vagy valakinek, hogy helyzetemnek ezt az ellentmondásosságát utólag orvosolja, amikor is alkalmam nem lett volna 3 naptári napon belül jelentkezni orvosomnál, és nem volt ismeretem afelől, hogy jelentőséggel bírnak azok a jelentkezésre alkalmatlan ünnepnapok is, amikor állapotom már indokolta volna (mert ha közben tudtam volna jelentkezni, én jelentkeztem volna korábban)?

Türelmüket, válaszokatt előre is köszönöm!

1. A Volt munkáltató tájékoztatása helyes. "P" táppénzre csak az jogosult, aki a munkaviszony megszűnését követő 3 naptári napon belül válik keresőképtelenné.
2. A háziorvos -a hatályos jogszabály alapján- a megjelenéstől visszafelé 5 munkanapra is igazolhatott volna keresőképtelenséget.
3. Az ORSZI jogosult a keresőképtelenséget visszamenőleg akár 6 hónapra is igazolni.

(Ez utóbbit neked kell kérned az ORSZI-tól. Ennek pontos menetéről a háziorvosnál, a REP Egészségügyi Osztályánál, vagy az ORSZI-nál tájékozódhatsz.)

A véleményemet alátámasztó jogszabályi helyek:

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

45. § (1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

(2) A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.

(3) A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható.

(4) Kivételesen indokolt esetben - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja.

Üdv. :)

Tisztelt Hozzáértők!

Munkaviszonyom 2009.12.31-én megszünt. Körzeti orvosomnál december hónapban többször is megfordultam (sok éve létező)gerincproblémámmal. Utóljára december 30-án jártam ott, ezt megelőzően, még decemberben rendelőintézetbe utalt kivizsgálára(, ahova január 12-re kaptam időpontot).
Jöttek az ünnepek, állapotom sürgősségi ellátást nem igényelt, viszont romlott, de csak az első rendelési napon, azaz 2010. január 4-én jelenhettem meg orvosomnál, aki aznappal táppénzre is vett (ő is rendben találta a dolgot, "TAJ-számom zöld volt"). Akkor még én is úgy tudtam, hogy a passzív táppénz szempontjából az első három munkanap számít, s mivel az első munkanapon jelentem meg, ezért a készült igazolást a TB könyvecskémmel elpostáztam a munkáltatómnak, aki válaszában természetesn azzal keresett meg, hogy ezt a téppénzt el kell utasítania a lejárt idő miatt.
Kérdésem az lenne, hogy: ilyen esetben nyújt-e lehetőséget a szabályozás a háziorvosnak, OEP-nek, vagy valakinek, hogy helyzetemnek ezt az ellentmondásosságát utólag orvosolja, amikor is alkalmam nem lett volna 3 naptári napon belül jelentkezni orvosomnál, és nem volt ismeretem afelől, hogy jelentőséggel bírnak azok a jelentkezésre alkalmatlan ünnepnapok is, amikor állapotom már indokolta volna (mert ha közben tudtam volna jelentkezni, én jelentkeztem volna korábban)?

Türelmüket, válaszokatt előre is köszönöm!

Korni,

A minimálbér kétszerese akkor lesz alap, ha legalább ennyivel leszel bejelentve. Ha kevesebbel, akkor nyilván a kevesebb bér lesz az alap.

Korni,

Ha megszakítod a biztosításod, akkor a megszakítást követő béredet fogják figyelembe venni, és mivel az új jogviszonyban nem lesz 180 vagy 365 napi jövedelmed, a minimálbér kétszerese lesz az alap.