GYED,GYES, táppénz

Elnézést,rosszul írtam az előbb.Nem 07.04ig,hanem 07.04re!
Köszönöm előre is a választ!

Üdvözlöm!
A következő lenne a kérdésem:2010.06.30ig szól a szerződése,a babával 07.04-ig vagyok kiírva.

• Ha elmegyek táppénzre és úgy szülök,biztosított leszek-e a szülés napján ha már lejárt a szerződésem?
• Igényelhetem-e a TGYÁST,a szerződés lejárta után,vagy hogy járok jobban,ha előtte mondjuk a lejárat napján(06.30)igénylem?
• Kapok -e GYEDet,ha megszünik a szerződésem a TGYÁS alatt?
• Hogy járok legjobban:Tgyás-Gyed,vagy táppénz-Tgyás-Gyed?

Válaszát előre is köszönöm!

Abahazi:

A keresőképtelenség első 15 munkanapjára (kb. 3 hét!) 70%-os betegszabi jár, amit a munkáltató fizet.
Ezután kap a dolgozó táppénz, melynek egyharmadát a munkáltató megtéríti az OEP-nek.

Passzív táppénzról akkor beszélünk, ha nincs már biztosítási jogviszonyod (jellemzően munkaviszony).

A 3 nap csak a passzívra vonatkozik.

Nem, csak a TGYÁS-t fogod a régi szabályok szerint kapni, a GYED-et és GYES-t már az új szerint.

Olvasd el mégegyszer, amit írtam, mert nagyon félreértetted.

Köszönöm a gyors választ.
Nem igazán volt minden világos...
Ha még most ápr-ban elindítattom a TGYÁS-t, akkor a régi rendszer szerint kapom a járandóságokat (TGYÁS, GYED, GYES), függetlenül attól, hogy áprilisi vagy májusi lesz a baba.
Viszont, ha a születés napjától kérem a TGYÁS indítását, járhatok rosszabbul is, ha a baba májusi lesz. Nem? Mert akkor az új szabályok vonatkoznak rám, és ekkor a TGYÁS lejárta után csak GYED-et fogok már kapni.
Miért írtad, hogy GYED-et nem igényelhetnék csak TGYÁST-t? Csak a GYES-től esnék el ebben az esetben.

az utolsó sor nem ehhez a témakörhöz tartozik,elnézést!

Üdvözlöm!
a következő kérdésekre kérném a válaszát:

• a táppénzt az állam vagy a munáltató fizeti?
• illetve mi a passziv és "aktiv" táppénz közti különbség?
• a munka megszünését követően 1.,2.,3. napig el lehet menni még táppénzre,DE el lehet e menni táppénzre ezen napokon túl?

Válaszát előre is köszönöm,Tóth Máté
Sziasztok!segítségre lenne szükségem a Ki jogosult tgyásra témakörben!

A többi kérdésedre a válasz:
Ha április 29-től kéred a TGYÁS megállapítását, akkor az abban az időszakban hatályos szabályok szerint fognak számolni. Ennek egyébként nálad nincs jelentősége.

Ha a munkaszerződésedben napi 8 óra a munkaidő, akkor a részmunkaidős foglalkoztatáshoz a munkaadó beleegyezése is kell, tehát nem köteles mondjuk 4 órában foglalkoztatni. 8 órában viszont igen, a szerződésnek megfelelően.

Ennek értelmében ha április 30-ig megszületne a baba, és gyes-t kérnél TGYÁS helyett, akkor valóban 3 évig maradhatnál gyes-en...

De ha április 30-ig megszületik, akkor egyébként is minden a régi szabályok szerint lenne, tehát nem kell "trükközni", lehet TGYÁS-t, GYED-et, és azok lejárta után gyes-t igényelni a gyermek hároméves koráig.

Tekintettel arra, hogy a gyermek születésének várható időpontja 2010.május 9. (a keresztlányomnak akkor van a szülinapja :))..), így max. a TGYÁS-t igényelheted a régi szabályok szerint, a GYED-et és a gyes-t biztosan nem.

Ááá, de igen, itt van a gyes is:

50. § (6) E törvény 40-42. §-a és 55. §-a 2010. május 1-jén lép hatályba.

55. § (3) A Cst. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és 23. §-ában a "3" szövegrész helyébe a "2" szövegrész lép.

2009. évi LXXIX. törvény

51. § (6) A terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetében, valamint a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás e törvénnyel megállapított időtartamának vonatkozásában az 50. § (6) bekezdés szerinti

1. időpontban folyamatban levő ügyekben a 2010. április 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni,
2. időpontot megelőzően megállapított ellátást az e törvény szerinti módosítás nem érinti,
3. időpont előtt született gyermekekre tekintettel igényelt ellátásra akkor is a 2010. április 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni, ha az igénylés ezt az időpontot követően történik.

De ez a rendelkezés a TGYÁS/GYED-re vonatkozik. Nem hiszem, hogy bármiben is befolyásolná a gyes-jogosultságodat az, hogy te előbb igényled meg a TGYÁS-t.
Sajnos konkrét jogszabályhelyet nem találtam, de főszabály szerint a 2010.04.30. után született gyermekek vonatkozásában már az új szabályokat kell alkalmazni. Ezzel kapcsolatban tettem be az "átmeneti" rendelkezést, melynek értelmében ha ápr. 30-ig megigényled a TGYÁS-t, akkor még a régi szabályok az érvényesek (azaz 365 nap helyett elég 180 nap biztosítási idő).

Tisztelt Cím!

Sürgős és pontos segítséget kérnék. Gyermekem várható születésének időpontja: 2010.05.09.
Közalkalmazottként dolgozom. (A biztosítási időm bőven megvan.)
A munkahelyem felé leadtam egy kérelmet, amelyben a TGYÁS folyósítását a születés napjától kívánom igényelni.
Az eddigi tájékoztatások értelmében, amennyiben a gyermekem májusban születik meg, akkor 6 hónapig a TGYÁS, majd a gyermek 2 éves koráig a GYED járna.
Amennyiben áprilisban születne meg, akkor az előzőeken felül a gyermek 3 éves koráig a GYES is járna, és a GYES mellett akár munkát is vállalhatok.
Ma kaptam egy olyan információt, amely szerint, ha a TGYÁS-t már most áprilisban igénylem (a szülés várható időpontja előtt egy hónappal – amiben már benne vagyok),
akkor függetlenül attól, hogy mikor születik meg a baba, az igénylés dátuma fog számítani, így a régi rendszer vonatkozna rám.
Kérdéseim:

• A születés napja vagy az igénylés dátuma alapján számolják a járandóságaimat?

(Ha a baba pl. megszületik ápr. 29-én, de a munkahelyem már csak májusban intézi a papírokat, akkor melyik a mérvadó?)

• A GYED lejárta után kötelesek részmunkaidőben foglalkoztatni, ha én azt kérem?

Köszönöm.

Tisztelt Cím!

Szeretnék segítséget kérni. 2010. október 10.-re vagyok kiírva szülni. Olyan a munkahelyem, hogy vegyszerrel kell dolgoznom. Szeretném a baba egészségét is óvni, ezért szeretnék táppénzre menni. Kérdésem a következő. A szülés után hogyan számolják ki a gyest, a gyedet, A számitás alapjába beszámolják e a táppénzt? vagy csak az előtte kapott munkabér lesz a kiszámitás alapja.
Remélem sikerült érthetően fogalmaznom. Tehát, az a kérdésem, hogy a kiszámításnál, mivel a táppénz összege kevesebb a szülés előtt, mint az azt megelőző bekeresetem.
Kérem, ha valaki tud, válaszoljon a problémámra. előre is köszönöm.

hallihallo33

2010.04.13. 15:26

Segítséget kérnék olyan szituációban, hogy Németországban dolgozom másfél éve, babát várok, ez év decemberében születik, azaz itt jogosult vagyok a különböző juttatásokra, ha itt élnék továbbra is, ez nem kérdés. Egyedülállóként azonban otthon (M.o.) leszek kénytelen lenni a szülést követő időszakban, sőt már lehet, hogy otthon is szülnék, kérdésem, hogy lévén Magyaro. is EU, érvényes e ill. beszámítható e a német munkaviszony otthon, jogosult lennék e valami juttatásra, ha igen, milyenre, vagy jár e valami alanyi jogon? Főleg, ha nem hosszabbítják meg a szerződésem és maradok Magyarországon. Úgy tudom a családi pótlék alanyi jogon jár, vagy tévedek? Ha igaz, akkor akkor is jár, ha a baba Németországban született?
Segítségüket előre is köszönöm!

Üdv. :)

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, árúk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve.
Ezeket az EU alapszerződései (Római 1957., Maastrichti 1992. stb.) teszik lehetővé. Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14-i 1408/71/EGK Rendelet és a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó 1972. március 21-i 574/72/EGK Rendelet.

Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát)

Ezért:
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó jogszabályok , a 1408/71/EGK rendelet és az 574/72/EGK rendelet) határozzák meg.

A 1408/71/EGK rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.

Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,

az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a

biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani, valamint

az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető).
További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindeni a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)
(Joghatóság jelen esetben=melyik ország jogszabályai szerint kell eljárni)

Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.

Ahogy fent már tisztáztuk egy másik csoportba tartozik a táppénz és a terhességi gyermekágyi segély (THGY).

Nézzük erről mit mond az EU-s jogszabály:

A táppénzt mindig annak a tagországnak a jogszabályai alapján állapítják meg és fizetik ki, amelyikben az illető biztosított (azaz ahol dolgozik) függetlenül attól, hogy melyik országban lakik, vagy tartózkodik.
Példa: A Szolvák állampolgár Komárnoban lakik, de Komáromba jár át dolgozni, vagy Párkányban lakik, de Esztergomba jár át dolgozni, táppénzt a magyar munkahelye (biztosítása) alapján Magyarországról kapja a magyar szabályoknak megfelelően a lex loci laboris, azaz a munkavégzés helye szerinti biztosítás elve szerint.

Más tagállamban bekövetkezett keresőképtelenség igazolása pénzbeli ellátások igénybevétele esetén:
Amennyiben a magyar biztosított egy másik EGT tagállamban való tartózkodása alatt kórházi ellátásban vagy járó beteg ellátásban részesül és keresőképtelen, és ezen keresőképtelenségére Magyarországon pénzbeli ellátást igényel, abban az esetben ennek igazolására az E 115 jelű formanyomtatványokat csatolni kell az igénybejelentéshez.

Amennyiben a biztosított külföldön ismételten keresőképessé válik, ezt a tényt a külföldi biztosító az E 118 jelű nyomtatványon közli.

Amennyiben a biztosított hazatérésekor már nem keresőképtelen, ő dönt arról, hogy a külföldi biztosító által kiállított E 115, illetve az E 118-as nyomtatvány benyújtásával a keresőképtelenség teljes időtartamára, vagy csak egy részére igényel-e táppénzt. Ilyen esetben a folyósító szervnek, a külföldi biztosító által kiállított E 115 jelű nyomtatványt úgy kell tekintenie, mintha az a 102/1995 (VIII. 25) Kormány rendelet alapján kiadott „Orvosi igazolás keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” című igazolás lenne.
Megjegyzés: az E jelű nyomtatványokat minden esetben a nyomtatványt kibocsátó ország hivatalos nyelvén állítják ki. Tekintve azonban, hogy a nyomtatványok mezőinek számozása és külalakja azonos, az egyes mezőkben közölt tények és adatok a kérdéses nyomtatványok magyar változata alapján beazonosíthatók, melyeket célszerű e célból a munkáltatóknak a Regionális Egészségbiztosítási Pénztáraktól beszerezniük.

Az „E” széria jelentése:

Az E 100-as nyomtatványok alkalmazandóak pl. a betegségi és anyasági ellátások (pl. táppénz) igénybevételére.

Az E 200-as nyomtatványok a nyugellátások igazolására, igénybevételére szolgálnak.

Az E 300-as széria a munkanélküli ellátások igénybevételéhez,

Az E 400-as szériát pedig a családi ellátások igénybevételéhez kell használni.
Külföldi biztosítási idők beszámítása pénzbeli ellátások igénylése esetén:

Általános főszabály, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a biztosított számára a biztosítása (munkahelye, munkavégzés helye) szerint illetékes teherviselő (másnéven biztosító, Magyarországon a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, vagy ha az igénylő munkahelyén működik TB kifizetőhely, akkor az) folyósítja.

Ha a magyar szabályok szerint nyújtandó pénzbeli ellátás megállapításához szükséges figyelembe venni a külföldi (másik EGT tagállamban) biztosításban töltött időket is, akkor a kifizetőhely az illetékes külföldi biztosító nevének és címének valamint a biztosított adatainak megjelölésével a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár közreműködésével kérheti a külföldi (pénzbeli ellátásokra jogosító) biztosítási idők igazolását. (A Regionális Egészségbiztosítási Pénztár a magyar nyelvű E 104 jelű nyomtatvány segítségével keresi meg a külföldi biztosítót).

A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/ EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás hatálya alá tartozó személynek az igénybejelentéshez csatolni kell az E104-es számú nyomtatványt, amelyet az illetékes biztosítójától szerezheti be.

Terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj igénylése esetén a 1408/71/ EGK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó személyeknek csatolni kell a külföldön bekövetkező szülés tényét igazoló E 001 számú nyomtatványt.

Megjegyzés: amennyiben a pénzbeli ellátás kizárólag a magyar szabályok alkalmazásával is megállapítható, akkor csak a magyar szabályok szerint fennálló biztosítási időket kell figyelembe venni. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a magyar pénzbeli ellátások alapját kizárólag a magyarországi kereset (illetőleg az Ebtv. vonatkozó kisegítő szabályainak megfelelő összeg) képezheti!

Példa: Magyarul ha valaki 2 évig dolgozott Magyarországon, előtte viszont egy EU tagállamban, akkor nincs jelentősége a külföldi biztosításnak, azaz azt a táppénz elbírálásához igazolni nem kell, mivel a magyar jogviszony alapján is elbírálható az igénye.

Ha viszont 5 évig külföldön dolgozott, majd 30 napon belül elhelyezkedik Magyarországon és 2 hónap múlva megbetegszik csak akkor kaphat 60%-os táppénzt és akkor jogosult 365 napig táppénzre, ha igazolja, a külföldi jogviszonyait. Ekkor sem lehet azonban a táppénzének kiszámításakor figyelembe venni a külföldi munkabérét, csak a Magyarországon megszerzett pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe.

Az OEP szakmai munkabizottságának 2. számú tájékoztatója szerint (2007.június) a magyarországi biztosítás alapján megállapítandó THGY jogosultság elbírálása során ha az igénylőnek nincs meg 2 éven belül a szükséges 180 (később, 2010-től a 365 nap) a 1408/71 EGK. rendelet 18. cikkelye alapján a biztosított bármely EU tagállamban szerzett biztosításban töltött idejét be kell számítani, a biztosítási időt az igénylőnek az E 104-es nyomtatványon kell igazolni.

A THGY ellátás összegénél a külföldön szerzett jövedelem nem képezi az ellátás alapját. Az ellátás összegének megállapításánál a Vhr.26.§. (2) és az Ebtv. 42.§. (3) szerint kell eljárni, amennyiben azonban a biztosított az irányadó időszakban PEB. járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezik az ellátás napi összegének megállapítása során a minimálbér kétszeresét kell figyelembe venni.

A Munkanélküli ellátásokra vonatkozó rendelkezések:
A szociális biztonsági rendszerek koordinációja a tagállamok eltérő jogszabályi hátteréből adódó és a gyakorlatban tényleges hátrányt előidéző akadályok elhárítását szolgálja.

A koordinációs rendeletek a munkanélküli ellátás igénylésével kapcsolatban a következő szabályokat tartalmazzák:

Főszabályként a migráns (külföldön dolgozó) munkanélküli a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamban munkanélküli ellátást igényelhet, ha abban a tagállamban legalább 1 hónapon át dolgozott.

A tagállam a munkanélküli ellátást a saját állampolgáraira irányadó szabályozás szerint nyújtja.

Ez vonatkozik a biztosítási alapú rendszerekre (ilyen a magyar rendszer is, hiszen munkáltatói és munkavállalói járulékot fizetünk a járadékért cserébe), de a kifejezett járulékhoz nem kötött rendszerekre és ellátásokra is (például Írországban).

Továbbá, ha egy tagállami szabályozás azt írja elő, hogy egy év biztosítási idő szükséges a munkanélküli ellátás igénybevételéhez, akkor a munkanélkülivé válás szerinti tagállamnak nem csak az abban a tagállamban eltöltött időt kell az egy évi biztosítási időbe beleszámítania, hanem (az összeszámítási alapelv alapján) a más tagállamokban töltött időt is, amennyiben a munkanélküli az illetékes tagállamban nem rendelkezik a szükséges idővel.

A jogosultság megállapításának tehát az összeszámítás elve szerint alapját képezik a más tagállami biztosítási idők is.

A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe. A nyomtatványt a munkanélküli járadék iránti kérelemhez kell csatolni.

A koordinációs rendelet 68. (1) cikke előírja, hogy a járadék kiszámításánál a munkanélkülivé válás tagállamának csak azt az átlagkeresetet kell alapul vennie, amelyet az illető személy abban a tagállam kapott, ahol munkanélkülivé vált.

További információt az Állami Foglalkoztatási Hivatal Nemzetközi Osztályától 1089. Budapest Kálvária tér 7. lehet érni, ill. a www.afsz.hu honlapon lehet találni.

Elnézést, a dátumot rosszul írtam:
2005-2008-ig GYES
2008.09.01-2009.01.09-ig 4 órában
2009.01.13-2009.07.21 8 órában
Kata

Tisztelt Szakértők!
Tanácsot szeretnék kérni. 2002.07.02-án született a kisfiam, aki 11 hónapos kora óta tartósan beteg, jelenleg is fennáll a betegsége. Most várom a második babát, közelítőleg 2010.07.13-ra vagyok kiírva. A kérdésem: mit tudok igényelni GYES-t vagy GYED-et? Melyikkel járok jobban? A beteg kisfiam után továbbra is megkapom az emelt CSP-ot? A kicsire a normált? Ha a kicsi után igénylek mindent, akkor a beteg kisfiam után elvesztem a GYES-t?
Munkahelyek:
2002-2004-ig GYED, GYES
2004-ben 9 hónapot dolgoztam 4 órában
2005- 2009-ig GYES
2009.09.01-2010.01.09 4 órában
2010.01.13-2010.07.21 8 órában dolgoztam (gerincműtétem volt és táppénz alatt kijelentettek)
Azóta GYES-en vagyok.
Melyik gyerek után mit igényelhetek?
Segítségüket köszönöm!
Kata

Segítséget kérnék olyan szituációban, hogy Németországban dolgozom másfél éve, babát várok, ez év decemberében születik, azaz itt jogosult vagyok a különböző juttatásokra, ha itt élnék továbbra is, ez nem kérdés. Egyedülállóként azonban otthon (M.o.) leszek kénytelen lenni a szülést követő időszakban, sőt már lehet, hogy otthon is szülnék, kérdésem, hogy lévén Magyaro. is EU, érvényes e ill. beszámítható e a német munkaviszony otthon, jogosult lennék e valami juttatásra, ha igen, milyenre, vagy jár e valami alanyi jogon? Főleg, ha nem hosszabbítják meg a szerződésem és maradok Magyarországon. Úgy tudom a családi pótlék alanyi jogon jár, vagy tévedek? Ha igaz, akkor akkor is jár, ha a baba Németországban született?
Segítségüket előre is köszönöm!

Szia Dödölle1!

Köszönöm szépen a részletes tájékoztatást.

Üdv.

BJudy

BJudy 2010.04.13. 13:31

Tisztelt Szakértők!

A közalkalmazotti bérkiegészítéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Én tavaly december 15-től ez év február utolsó napjáig dolgoztam közalkalmazottként. A 2010-es közalkalmazotti bérkiegészítés első 49000 Ft-jának időarányos részét megkaptam (9000 Ft), de amikor megszűnt a munkaviszonyom, azt mondták, hogy a második 49000 Ft-ra, sőt annak időarányos részére sem vagyok jogosult, mert március 1-én már nem álltam közalkalmazotti viszonyban?

Elfogadjam ezt a munkáltatói indoklást, vagy érdemes reklamálni?Előre is köszönöm a segítséget.

BJudy

BJudy 2010.04.13. 13:31

Igen, fogadd el, nem érdemes reklamálni, ugyanis a foglalkoztató helyesen tájékoztatott. Annak, akinek 2010.03.01-én nem áll fenn a jogviszonya a 2. kerkiegre nem jogosult.

Idézet a válaszomat alátámasztó jogszabályból a teljesség igénye nélkül:

316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet
a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítéséről

2. § (1) A foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésre 2010. január és március hónapra járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén fennálló - 1. § szerinti - jogviszonya alapján a (2)-(6) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti két illetményfizetési időpontban bruttó 49 000-49 000 forint eseti kereset-kiegészítésre jogosult az a foglalkoztatott, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

1. havi bruttó illetménye 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén nem haladja meg a 340 000 forintot, továbbá
2. 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén költségvetési szervvel teljes munkaidős jogviszonyban áll, továbbá
3. a jogviszonya költségvetési szervvel 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között folyamatosan fennállt, ideértve azt az esetet is, ha az 1. § szerinti több jogviszonya állt fenn 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között egymást követően, megszakítás nélkül, továbbá.....

Üdv. :)

Tisztelt Szakértők!

A közalkalmazotti bérkiegészítéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Én tavaly december 15-től ez év február utolsó napjáig dolgoztam közalkalmazottként. A 2010-es közalkalmazotti bérkiegészítés első 49000 Ft-jának időarányos részét megkaptam (9000 Ft), de amikor megszűnt a munkaviszonyom, azt mondták, hogy a második 49000 Ft-ra, sőt annak időarányos részére sem vagyok jogosult, mert március 1-én már nem álltam közalkalmazotti viszonyban? Elfogadjam ezt a munkáltatói indoklást, vagy érdemes reklamálni?
Előre is köszönöm a segítséget.

BJudy

Kedves nandy!
Köszönöm a válaszokat,kb.erre számítottam,és ezeket gondoltam,csak megerősítést vártam.
Én nem vagyok az a fejős típus,szeretek dolgozni,soha életemben nem voltam táppénzen és fizetett szabadságon(kivéve,mikor terhes lettem).Nem volt bejelentett munkahelyem,és amikor végre lett,ott meg 2 évig nem mehettem,mert nem voltunk elegen.Én meg örültem,hogy a sok képesítéssel meg diplomával végre normálisan bejelent valaki.
Szóval én idáig sem fejtem meg senkit-sőt itt nagyon sokat letettem az asztalra-csak vki ezt javasolta,hogy ha elküldenek,akkor a felmondás utolsó napjaiban menjek táppénzre,aztán munkanélkülire-de remélem ezt már nem érem meg,és lesz másik állásom.
Mégegyszer köszi a fáradozást.
Üdv.ginalolo

Tisztelt Szakértők!

A véleményüket szeretném kikérni.
Adott egy munkavállaló aki a munkavégzés során rosszul lett. A munkáltató elküldte az üzemorvoshoz kivizsgálásra. Tulajdonképpen semmi “komoly” dolog nem történt a rosszul lét csupán fáradtság, kimerültség miatt volt.
Az üzemorvos elküldte őt a házi orvosához és ideggyógyászhoz. Elment mind a két orvoshoz, kivizsgálták, semmi problémát nem találtak, 1 hét pihenést javasoltak neki.
Miután letelt az 1 hét, háziorvosi és ideg gyószászi pappírral a kezében vissza ment az üzemorvoshoz, mondván újra meg kell csinálni az alkamasságit.
Az üzemorvos természetesen nem találta alkalmasnak, csupán csak a munkavégzés egyik “felének” az elvégzésére (éttermi munka, délelőtt konyha, délután felszolgálás).
Igazából rendesen nem nagyon tudta megindokolni, papírt sem adott róla.
Sajnos az már egy ideje nem titok, hogy a munkáltató meg akar szabadulni az illetőtől de nem hajlandó felmondani neki. Az már csak hab a tortán hogy az üzemorvos és a munkáltató között elég jó viszony van.
Mit lehet ebben az esetben tenni? Egyáltalán lehet-e bármit is tenni ez ügyben?

Üdvözletem!
Azt szeretném megkérdezni, hogy mi lenne a táppénzem alapja, ha a 2008.02.04.-én született kislányom után jelenleg 2010.01.01.-től GYES-t igényelek munkám mellett.
Köszönettel:
Tamás

anepa3

1-2. Amennyiben jelzed munkába állási szándékodat, úgy a munkáltató köteles foglalkoztatni, a munkába állástól számított 30 napon belül a bennmaradt szabadságaidat kiadni, és ha nem tud munkát biztosítani részedre, úgy állásidőt kell fizetnie.
3-4. Gyes mellett korlátlanul dolgozhatsz. Gyest átadhatod apukának, ebben az esetben viszont megszűnik a felmondási védelmed. Gyermekápolási táppénzt az igényelhet, aki a gyes mellett dolgozik.
5. Szabadság a te esetedben 2008.01.01-2009.11.25-ig terjedő időre jár. (A 2008-as ki nem vett szabadság, és a fizetés nélküli szabadság (gyed) első évére járó szabadság.)