GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértő!

Több éves folyamatos munkaviszonnyal rendelkezem. A munkaügyi központ számítása szerint az álláskeresővé válásomat megelőző 4 éven belül 1454 nap munkaviszonyban töltött idővel rendelkezem. Utolsó munkahelyemen, 2010. november 30-án járt le a határozott szerződésem, decemberben elmentem 1 hónap passzív táppénzre, majd 2011. 01. 06-tól regisztráltattam magam, mint munkanélküli/á­lláskereső. Az álláskeresési járadék megszűnésének napja 2011. 10. 02. Májusban fog megszületni első gyermekem, egyedülállóként. Az lenne a kérdésem, hogy milyen ellátásokra vagyok jogosult így? Illetve ha most a munkanélküli hivatal lett úgymond a munkáltatóm, akkor minden féle járandóság igényléséhez ők fognak nekem papírokat adni?
A papíron, amit ott kaptam az áll, hogy az álláskeresési járadék alapjának számításához figyelembe vehető jogviszonyok: 2010. 01. 01. – 2010. 11. 30. / 334 nap/ munkavállalói jogviszony / havi átlagos járulékalap 254. 157.- ft./hónap. Kérdésemre ott azt mondták, hogy minden féle elszámolás (tgyás, gyes, gyed stb..) alapja ezen összeg lesz majd a későbbiekben. Valóban ez számít majd alapnak? És ha igen milyen összegekre számíthatok majd kb?

Válaszát előre is köszönöm!

domperke:

Tervezett terhesség esetére nehéz jó választ adni, mert nem mindegy pl., hogy még 2011-ben, vagy már 2012-ben szülsz. Meg sok minden más sem...

Nem jó dolog itt a fórumon konkrét tanácsokat adni, ennyire bizonytalan esetekben pedig főleg nem (nem tudjuk még a szülés dátumát sem).
Az OEP oldalán vannak tájékoztatók, érdemes lenne átböngészni.

tikke:

Álláskeresési ellátásra az jogosult, aki az igénylést megelőző 4 évben legalább 365 nap munkaviszonnyal, vállalkozói jogviszonnyal rendelkezik. Az igénylés előtt valóban le kell mondani a gyes-t.

Mivel elég kevés infót adtál, ezért talán érdemes lenne összeszedni a papírjaidat, és elmenni a Munkaügyi Központba.

csatlakozva Dödölléhez, és egyben megerősítve az adott válaszát:

A Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszony nem a szerződés aláírásával jön létre, hanem a tényleges munkábalépés napjával.
2011-től a Tbj.-be is bekerült ez a rendelkezés, de már korábban is alkalmazták. Teljesen egyértelmű, hogy ha a munkábalépés nem történt meg, akkor a munkaviszony nem jött létre, és azzal együtt a biztosítási jogviszony sem.

A Pénztár pedig különös figyelmet szentel a szülés előtti, rövid (1-3 hónapos) munkaviszonyokra, mivel valóban nem túl életszerű, hogy valakit előrehaladott terhesen (esetleg kiugróan magas fizetéssel...) alkalmazzanak. Persze előfordulhat, hogy a kismama különleges képességgel rendelkezik, amiért pótolhatatlan, és megéri őt akár pár hétre is alkalmazni, de nem ez a jellemző...

Az ellenőrzés során nyilván sok tényezőt figyelembe vettek, pl. hogy a többi kollega fizetéséhez képest a te fizetésed mennyire reális, van-e rokoni kapcsolat a munkáltató és a munkavállaló között. És (ellen)bizonyítási lehetőséged is volt... nemde?

Szóval akkor van értelme a fellebbezésnek, ha az ellenőr nem vett figyelembe minden körülményt, vagy azokat tévesen (hátrányosan) értékelte, és te bizonyítani tudod, hogy valóban dolgoztál is.
(Ez utóbbit nem hinném...)

Tisztelt szakértők!Én december 12.ig vagyok gyesen.Azt szeretném meg tudni ha el mennék munka nélkülire most vagy is fel mondnám a gyest több munka nélkülit kapnák mint a gyes?

„Tisztelt szakértők!

Az egészségbiztosítási Pénztár törölte biztosítási jogviszonyomat, azzal az indokkal, hogy szerintük ellentmond az ésszerű munkaerő gazdálkodási alapelvnek, hogy előre haladott terhességgel alkalmazzanak valakit. Nekem evvel a munkával lett meg az egy év biztosításom, így lettem volna jogosult a Gyed-re. Jelenleg keresettel éltem az EP ellen. Meg tehetik azt, hogy feltételezéseken alapozva,miszerint nem is dolgozhattam , egyszerűen megtagadják tőlem a Gyedet??”

Amennyiben bizonyítottan dolgozott úgy a Tbj-ben nevesített biztosítási jogviszonya létrejött, ezért annak a törlése jogellenes.

Amennyiben azonban a munka és TB jogot nem rendeltetésszerűen használva, azzal visszaélve, csupán szivességből, a magasabb összegű készpénzellátás megszerzése érdekében jelentették be úgy, hogy ténylegesen munkát nem végzett az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv jogszerűen járt el.

Íme két ítélet, amely talán segít megérteni az EP döntését, illetve amely rávilágít az irányadó bírói gyakorlatra -köztük a Legfelsőbb Bíróság- gyakorlatára, álláspontjára.

Gyulai Munkaügyi Bíróság
3.M.196/2006/23. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Farkas József ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Tóth Imre osztályvezető által képviselt Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (....) alperes elleni társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata tárgyú perben meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 5.000,- (ötezer) forint perköltséget.

Az állam által előlegezett 45.314,- (negyvenötezer-háromszáztizennégy) forint költség az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 2006. január hó 16. napján kelt 583-07-7/2/2006. szám alatti határozatával 2005. szeptember hó 1. napjától törölte a felperes heti 40 órás adminisztrátor munkakörre szóló munkaviszonya alapján létrehozott biztosítási jogviszonyát. A határozat indokolása szerint a felperes által benyújtott terhességi-gyermekágyi segély megállapítására irányuló igényelbírálás során került sor a célvizsgálatra, melynek során az ellenőrzési osztály feltárta, hogy a felperes és ... egyéni vállalkozó között létrehozott munkaszerződés úgynevezett szimulált szerződés, amely nem a tényleges munkavégzésre, hanem kizárólag a lehetségesen magas összegű társadalombiztosítási ellátás (terhességi-gyermekágyi segél, GYED) megállapíttatására irányult. A munkaszerződés az egészségbiztosítási pénztár kötelezettségének a kiváltására irányult. A munkaszerződés megkötése rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül. A Tbj. 5. § alapján a biztosítási jogviszony nem áll meg, ezért a Tbj. 54. § (2) bekezdés a/. pontja alapján a bejelentett, nyilvántartásba vett jogviszonyt törölni kellett. A megállapított tényállásra következtetési alap a következő: a felperes 2000. július hó 25. napjától - 2005. május hó 12. napjáig, mintegy 5 éven keresztül egyéni vállalkozóként a minimálbér alapján fizette a társadalombiztosítási járulékot; 2005. május hó 13. napjától - 2005. augusztus hó 31. napjáig nem állt biztosítási jogviszonyban, társadalombiztosítási járulékot nem fizetett; 2005. szeptember hó 1. napjától, terhessége 8. hónapjától adminisztrátori feladat ellátására határozatlan időre szóló munkaszerződést kötött nevelőapjával, ... egyéni vállalkozóval, heti 40 órás munkaidővel, havi 114.000,- forint munkabérrel; a/. foglalkoztatás a 33/1998. (VI.24.) MN rendelet 4. §-ban előírt előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat nélkül történt; 2005. szeptember hó 1. napjától - 2005. október hó 30. napjáig terjedő időszakban a felperes 36 munkanapra és 8 nap rendes szabadságra összesen 2 X 114.000,- forint összegű jövedelemben részesült, mely utáni közterhek átutalása megtörtént. A vállalkozás több alkalmazottjának átlagkeresete az említett időszakban a havi 70.000,- forintot sem érte el; a felperes 2005. október hó 31. napján született gyermeke után a szülés napjától havi 114.000,- forint alapulvételével igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt.

A fellebbezés folytán eljárt Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Igazgató 2006. február hó 27. napján kelt 13886-05-1045/4/2006. szám alatti határozatával az elsőfokú társadalombiztosítási határozatot változatlan tényállás és jogi következtetés mellett helyben hagyta.

Felperes keresetében a jogerős társadalombiztosítási határozat megváltoztatása mellett „az ellátásra való jogosultságának megállapítását" kérte, az eshetőleges kereseti kérelme pedig a jogerős társadalombiztosítási határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezésére irányult. Arra hivatkozott, hogy a szerződés valós, tényleges munkavégzésre jött létre. Ha feketén történt volna az alkalmazás, akkor magasabb mértékű bért kaphatott volna. Betanított munkás által végzett munkát nem lehetne összehasonlítani más jellegű összetett szellemi tevékenységgel. A szerződési szabadság elvét is sérti a határozat. Munkabér felső határa jogszabályban nincs megállapítva. A szerződés érvényessége szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen rokonsági fokban kell a munkáltatóval. A munkaszerződés törvényes. Az írásbafoglalt munkaszerződés valódiságát nincs joga a társadalombiztosítási szervnek megkérdőjelezni. A társadalombiztosítási szerv nem határozhatja meg, hogy egy munkáltatónál mely munkakörök szükségesek a működéshez, és melyek nem.

Az ellenkérelem a kereset elutasítására irányult. Az alperes az érvelésben felhozta a jogerős társadalombiztosítási határozat indokolásában található érveket. Kiemelte, hogy a felperes egyéni vállalkozóként 2005. május hó 12. napjáig korábban minimálbér alapján fizetett járulékot, ezt követően 30 napot meghaladó megszakítás volt a biztosításában, majd a minimálbér duplájának megfelelő összegre teljes munkaidős munkaviszonyt létesített és ... 2 hónap munkabér után fizetett járulékot, ... 9 fő alkalmazottat foglalkoztat átlag 60.000,- forint munkabérért, ...nak egyébként a felperes munkába lépése előtt és a felperes szülési szabadságra menetele után adminisztrátora nem volt. ... könyvelését, a dolgozók bérének a számfejtését az ehhez kapcsolódó adminisztrációs munkákat külön könyvelőcég végzi. A terhességi gyermekágyi segély lejártát követően a maximális összegű gyermekgondozási díj kiváltása volt a cél. Eközben figyelemmel voltak arra is, hogy 30 napot meghaladóan szüneteljen a biztosítás, hogy közvetlenül a szülési szabadságot megelőző időszak munkabére alapján kelljen megállapítani a pénzbeli ellátást. Külön adminisztrátor azért sem indokolt, mert a vállalkozásnak nincs olyan forgalma, amely külön adminisztrátor alkalmazását indokolná, a felperes munkabére nem áll arányban a többi foglalkoztatott munkabérével.

A kereset nem alapos.

A társadalombiztosítási eljárás során a felperes úgy nyilatkozott, hogy adminisztrátorként a posta, a bank és a könyvelő felé járt el. A rendelkezésre álló bizonyítási anyagot a bíróság a felperes személyes meghallgatásával kiegészítette, ezt követően sor került ... tanúként való meghallgatására, majd ... egyéni vállalkozásával üzleti kapcsolatban álló társas vállalkozás, a .... üzletrész tulajdonosa, ... tanúként való meghallgatására és ..., a társas vállalkozás alkalmazottjának a meghallgatására került sor. A bíróság megkeresett bíróság (Debreceni Munkaügyi Bíróság) útján meghallgatta ...sal üzleti kapcsolatban álló ... is és ... igazságügyi könyvszakértőtől szakvéleményt is beszerzett abban a körben, hogy mik a munkaviszony mellett és munkaviszony ellen szóló érvek.

A felperes meghallgatása alapján megállapíthatóvá vált, hogy a munkaszerződés megkötésére és a társadalombiztosításhoz történt bejelentésre a terhesség utolsó szakaszában került sor, és a gyermek a fentebb megjelölt időpontban időre született. A felperes a munkaszerződést megelőzően is a posta, és a bank felé meghatalmazottként már bejelentett volt, ekkor a családi kapcsolat mellett nem volt munkaszerződés. A felperes arra hivatkozott, hogy vevőkkel, szállítókkal tartotta a kapcsolatot. A tanúbizonyítás alapján azt lehetett megállapítani, hogy ... egyéni vállalkozásának székhelye a lakáson van, azaz az iroda a lakás egy részében van. Az iroda és az üzem, illetve a lakás egy ingatlan. A felperes megfordult az irodában. A felperes légvonalban körülbelül 300 méterre, járdán körülbelül 1 kilométerre lakik ... vállalkozásának székhelyétől. A jelenléti ív szerint a felperes 2005. október hó 19. napjától már évi rendes szabadságát töltötte, ezt követte 2005. október hó 31. napjától a szülési szabadság. A felperes napi 8 órás munkavégzését, illetve a munkaidő kezdetét és befejezését a tanúvallomások nem erősítik meg. A felperes egyébként szakközépiskolai érettségivel és általános kereskedelmi szakképesítéssel rendelkezik. Nincs arra vonatkozó peradat, hogy mérlegképes-könyvelői szakképesítése, vagy irodai ügyviteli képesítése lenne. Az igazságügyi könyvszakértői vélemény a felperes működésének adathordozón megjelenő nyomait értékelve rámutat, hogy vevők felé kiállított 26 számlából a felperes 4 darab számlát állított ki 2005. októberében és 30 számlából 4 darab számlát állított ki 2005. szeptemberében. A házipénztár és a bank közötti készpénz felvételeket és befizetéseket ... bonyolította szeptemberben és a vállalkozás értékesítése az átlagos alatt maradt, annak mintegy 71%-át érte el 2005. októberében, továbbá az előző szeptemberi hónaphoz képest is visszaesett közel a felére. A szakvélemény szerint a banki átutalások elkészítése a vállalkozó feladatát képezte, azonban a bankanyaghoz nem csatolták ezek másolatait, amelyből megállapítható lenne, hogy 2005. szeptemberében és októberében ezeket a felperes vagy valaki más személy állította volna ki. Könyvszakértői módszerekkel nem bizonyítható a felperes szervező, irányító, ügyforgalmat is bonyolító tevékenysége, ugyanakkor nem is zárható ki. A megkeresett bíróság előtt történt meghallgatás során ... beszámolt felperes neve munkavégzéséről, azonban a tanú felé az nem derült ki, hogy felperes neve családi alapon segített a vállalkozásban, vagy alkalmazott volt-e. A felperes képesítése szerint összetett szellemi tevékenységet nem végzett és az antidiszkriminációs szabály (Mt. 142/A. §) is irányadó. ... vallomásának bizonyító erejét rontja, hogy hozzátartozó, és hogy nem érdektelen. Munkaviszonya nem következtetési alap önmagában, hogy felperes látták a vállalkozás székhelyén.

A fenti körülmények külön-külön és egybevetett értékelését követően a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes munkálkodása ... vállalkozásában már a munkaszerződés aláírását megelőzően is felmerült és a munkaszerződés aláírását követően sem haladhatta meg a korábban felmerült mértéket. A helyes következtetés szerint a családi kapcsolat keretei közötti egymást segítő jellegű munkavégzésként kell értékelni a felperes tevékenységét. A perbeli munkaszerződés feltételeinek megfelelő munkaviszony létrehozására reálisan nem irányulhatott a felperes és ... akarata.

Az eljárt társadalombiztosítási szervek helyen állapították meg a tényállást és nem tévedtek az abból levont jogi következtetés tekintetében sem, amikor a nyilvántartott biztosítás törléséről rendelkeztek. A Pp. 339. § (1) bekezdésben foglalt feltétel hiányában a kereset elutasításáról kellett rendelkezni.

Az állam által előlegezett költség a per tárgyi költségmentessége és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. § értelmében az állam terhén marad. Az áthárítható perköltségről a rendelkezés a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint történt.

A pertípusban a Pp. 340. § (1) bekezdése zárja ki a fellebbezés lehetőségét.

G y u l a, 2006. október 5.

. Juhász Gábor s.k.
b í r ó

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Farkas József ügyvéd által képviselt felperesnek a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Gyulai Munkaügyi Bíróság 2006. október 5. napján kelt 3.M.196/2006/23. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 24. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.196/2006/23. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár határozatával 2005. szeptember 1. napjától törölte a felperes heti 40 órás, adminisztrátor munkakörre szóló munkaviszonya alapján létrehozott biztosítási jogviszonyát.
A határozat indokolása szerint a felperes által benyújtott terhességi-gyermekágyi segély megállapítására irányuló igény elbírálásakor célvizsgálatra került sor. Ennek során az Ellenőrzési Osztály feltárta, hogy a felperes és egyéni vállalkozó között létrehozott munkaszerződés ún. színlelt szerződés, amely nem a tényleges munkavégzésre, hanem kizárólag a lehetségesen magas összegű társadalombiztosítási ellátás /terhességi-gyermekágyi segély, GYED/ megállapítására irányult.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes igazgatója a 2006. február 27. napján kelt 13886-05-1045/4/2006. számú másodfokú határozatával az első fokú határozatot - változatlan tényállás és jogi következtetés mellett - helybenhagyta.

A felperes keresetében a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatát és megváltoztatását, az ellátásra való jogosultságának megállapítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a szerződés valós, tényleges munkavégzésre jött létre. Ha feketén történt volna az alkalmazás, akkor magasabb mértékű munkabért kaphatott volna. Betanított munkás által végzett munkát nem lehetne összehasonlítani más jellegű, összetett szellemi tevékenységgel. A határozat a szerződési szabadság elvét is sérti. A munkabér felső határa jogszabályban nincs megállapítva, a szerződés érvényessége szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen rokonsági fokban áll a munkáltatóval. A munkaszerződés törvényes, az írásba foglalt munkaszerződés valódiságát nincs joga a társadalombiztosítási szervnek megkérdőjelezni.

A megyei munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította.
Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a társadalombiztosítási eljárás során a felperes úgy nyilatkozott, hogy adminisztrátorként a posta, a bank és a könyvelő felé járt el.
A rendelkezésre állt bizonyítási anyagot a megyei munkaügyi bíróság a felperes személyes meghallgatásával kiegészítette, ezt követően tanúként hallgatta meg munkáltatót, majd az egyéni vállalkozásával üzleti kapcsolatban álló társas vállalkozás üzletrész-tulajdonosát, és a társas-vállalkozás alkalmazottját.
A munkaügyi bíróság megkereste a Debreceni Munkaügyi Bíróságot az üzleti kapcsolatban álló tanú meghallgatása érdekében, és igazságügyi könyvszakértőtől szakvéleményt szerzett be abban a körben, hogy melyek a munkaviszony mellett, és melyek a munkaviszony ellen szóló érvek.

A bizonyítás eredményének értékelésével a megyei munkaügyi bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes munkálkodása a vállalkozásban már a munkaszerződés aláírását megelőzően is felmerült, és a munkaszerződés aláírását követően sem haladta meg a korábbi mértéket.
A helyes következtetés szerint a családi kapcsolat keretei között egymást segítő jellegű munkavégzésként kell értékelni a felperes tevékenységét. A perbeli munkaszerződés feltételeinek megfelelő munkaviszony létrehozására reálisan nem irányulhatott a felperes és akarata.

A megyei munkaügyi bíróság szerint a társadalombiztosítási szervek helyesen állapították meg a tényállást, és nem tévedtek az abból levont jogi következtetés tekintetében sem, amikor a nyilvántartott biztosítás törléséről rendelkeztek.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta.
Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. § /1/ bekezdésében foglaltakat, felülvizsgálati kérelmét a bizonyítékok szabálysértő mérlegelésére alapította.
Állította, hogy a tanúk egyértelműen igazolták, hogy abban az időszakban éppen a másik kft-nél kifejtett tevékenysége miatt szükséges volt egy kisegítő alkalmazása, aki a megrendeléseket felveszi és továbbítja az üzem felé, illetőleg ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek ilyen esetben szükségesek.
Ebben az időszakban nem volt ideje arra, hogy a korábban egyéni vállalkozásában végzett ilyen tevékenységét folytassa, hiszen új céget alapítottak 2004-ben különböző tevékenységek folytatására, és 2005 augusztusában teremtődött meg az a lehetőség az új cégnél, hogy a termelés felfusson. Ilyen esetben a tulajdonosnak - és különösen a termeléshez értő tulajdonosnak - folyamatosan jelen kell lennie a munkahelyen, hogy a termelés olyan színvonalon történjen, amely megfelel a piac mennyiségi és minőségi elvárásának.

A felperes álláspontja szerint a perben szokatlan módon igazságügyi könyvszakértő bevezetésére is sor került, az alperesi indítványra; azonban az igazságügyi könyvszakértő abban a kérdésben nem tudott állást foglalni, hogy a felperesnek kitöltötte-e a munkaidejét az ottani foglalatosság, vagy sem, ugyanis ez könyvszakértői módszerrel nem állapítható meg.

A munkaügyi bíróság tehát figyelmen kívül hagyta ítélete meghozatalánál mind a tanúvallomásokat, mind pedig az igazságügyi könyvszakértő véleményét.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § /1/ bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei munkaügyi bíróság megfelelő alapossággal feltárta az ügyben irányadó tényállást, és abból helytálló jogi következtetést vont le.

A perben rendelkezésre állt iratanyag alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes 2000. július 25-től 2005. május 12-ig egyéni vállalkozó volt, vállalkozásában a társadalombiztosítási járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapján fizette.
2005. május 12. napjával egyéni vállalkozását megszüntette és biztosítása szünetelt több, mint 30 napon túl.

2005. szeptember 1. napjától nevelőapjával, egyéni vállalkozóval napi 8 órás munkaviszonyt létesített, a minimálbér kétszeresének megfelelő 114.000 Ft munkabér-megjelöléssel.

A felperest ezen összegű munkabérrel /járulék-alappal/ jelentette be, adminisztrátori munkakörben.

Helyesen emelték ki a társadalombiztosítási szervek, hogy sem munkába lépése előtt, sem a szülési szabadságra menetele után, adminisztrátora nem volt.

Vállalkozásában 9 fő alkalmazottat foglalkoztatott, átlagosan 60.000 Ft-os munkabérért.

Az is megállapítható volt, hogy a felperes foglalkoztatása előzetes orvosi, alkalmassági vizsgálat nélkül történt.

A 2005. szeptember 1. napjától 2005. október 30. napjáig terjedő időszakban a felperes 36 munkanapra és 8 nap rendes szabadságra összesen 2 x 114.000 Ft összegű jövedelemben részesült, amelyek után a közterhek átutalása megtörtént.

A felperesnek 2005. október 31. napján született meg a gyermeke, és a szülés napjától havi 114.000 Ft alapulvételével igényelte a terhességi-gyermekágyi segélyt.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei munkaügyi bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével állapította meg, hogy a 8 hónapos terhes felperes és nevelőapja között nem jött létre munkaviszony.

A munkaszerződést kizárólag azért kötötték, hogy a korábbi biztosítása alapján, a legkisebb összegű munkabér alapján járó társadalombiztosítási ellátást a kétszeresére emeljék, illetve a szülési szabadság - a 26 hét terhességi-gyermekágyi segély - lejártát követően a maximális összegű gyermekgondozási díjra való jogosultságot a felperes megszerezze.

Arra is figyelemmel voltak a munkaszerződés kötésének időpontjában, hogy az igénylő biztosítása több, mint 30 napot szüneteljen; így érhető el az, hogy a pénzbeli ellátás alapján nem az előző év, hanem közvetlenül a szülési szabadságot megelőző időszak munkabére alapján kelljen az ellátást megállapítani.

A feltárt tényekből és körülményekből logikusan és okszerűen következtetett arra az alperesi hatóság és a munkaügyi bíróság, hogy és a felperes között megkötött munkaszerződés színlelt szerződésnek minősül; tényleges munkaviszony nem jött létre. A színlelt szerződés nem hozott létre társadalombiztosítási jogviszonyt sem, annak társadalombiztosítási bejelentése az 1997. évi LXXX. törvény /a továbbiakban: Tbj./ 55. §-a alapján jogsértő /szívességi/ bejelentésnek minősül.

A szerződéskötés nem a munkajog rendeltetésszerű használatára, hanem a biztosítási jogviszony harmadik alanya - az egészségbiztosítási pénztár - kötelezettségének kiváltására irányult.
A színlelt megállapodás mögöttes tartalma és célja is megállapítható volt, a magasabb összegű pénzbeli ellátásra való jogosultság megszerzése.

Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy korábban, 2004. évben még lehetőség volt a Tbj. 34. §-a szerint a társadalombiztosítási ellátás pénzbeli ellátásainak megszerzésére; a Tbj. 39. § /2/ bekezdésének megfelelő, nagykorú személy a társadalombiztosítási igazgatási szerveivel megállapodást köthetett. Ez a lehetőség a hatályos jogszabályi rendelkezés szerint azonban már nem adott, egészségbiztosítás által fizetett készpénzellátásokra az egészségbiztosítási pénztár magyar állampolgárral megállapodást már nem köthet.

A felülvizsgálati kérelem a jogerős ítéletet a Pp. 206. §-ának megsértése miatt támadta.
Ha a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel megállapított tényállást, vagyis azt sérelmezi, hogy a bíróság a tényállást a Pp. 206. §-ának megsértésével állapította meg, a jogerős ítélet érintésének csak akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat - azok egybevetése során - nem a maguk összességében értékelte; ennél fogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz.
Nem állapítható meg jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A Pp. 206. §-a szerinti szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás - ha az nem iratellenes vagy logikátlan - felülvizsgálata nem lehet eredményes; a felülvizsgálati eljárásban ugyanis felülmérlegelésnek nincs helye, nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés.

A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint a megyei munkaügyi bíróság jogerős ítélete a Pp. 206. §-ának /1/ bekezdéséből folyó ezen törvényi kritériumoknak megfelelt; az irányadó tényállás teljes körű megállapítása, széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatása és a bizonyítékok egyenkénti, a maguk összességében történő értékelése és mérlegelése alapján döntött a megyei munkaügyi bíróság az alperesi határozatok jogszerűsége tárgyában. A jogerős ítélet indokolása a Pp. 221. § /1/ bekezdésének megfelelő tartalommal logikus és okszerű indokát adta a döntésnek.

Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp. 270. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § /1/ bekezdése szerint kötelezte.

Az eljárás az 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § /9/ bekezdése szerint illetékmentes.

Budapest, 2007. október 10.

Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter sk. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő -

Tisztelt szakértők!

Az egészségbiztosítási Pénztár törölte biztosítási jogviszonyomat, azzal az indokkal, hogy szerintük ellentmond az ésszerű munkaerő gazdálkodási alapelvnek, hogy előre haladott terhességgel alkalmazzanak valakit. Nekem evvel a munkával lett meg az egy év biztosításom, így lettem volna jogosult a Gyed-re. Jelenleg keresettel éltem az EP ellen. Meg tehetik azt, hogy feltételezéseken alapozva,miszerint nem is dolgozhattam , egyszerűen megtagadják tőlem a Gyedet??

Tisztelt Jogi Fórum!
1979.01.31-én születtem.
2001. óta folyamatos munkaviszonyom van 8 órás munkarendben, heti 40 óra, határozatlan idejű szerződéssel.
2007. júliusától kezdve táppénzen voltam.
2008.05.15-ig, kisfiam születéséig.
Jelenleg GYES-en vagyok 2011.máj. 15-ig.
A felgyülemlett szabadságaim száma 77 nap.
Szeretnénk második gyermeket is, a lehető legjobb megoldást keressük anyagi oldalról (juttatások, kedvezmények, előnyök...), a többit megoldjuk magunk:)
Kérdéseim ezzel kapcsolatosak, ebben kérném szíves közreműködésüket!
Érdeklődnék, hogy:

• ha figyelembe veszem, hogy a 365 biztosított napnak meg kell lennie,hogy a naptári átlagbérem 70%-át kapjam a GYED igénylésekor, akkor a 365 biztosított nap csak úgy jönne össze, ha a GYES lejártától számított min. 1 év múlva szülök. Ezt jól értem, ugye?
• mivel munkakörömből adódóan a terhesség megállapításától kezdve minél hamarabb táppénzre kell mennem,

érdeklődnék, hogy a GYED összegének megállapításakor mit vesznek figyelembe:
az eredeti bruttó béremet (pótlékokkal együtt?) vagy a táppénz összegét veszik alapul?
A bruttó bérem kb. 180 000 ft; ez hogyan alakulna esetemben?
Azért lenne fontos tudnom, mert szívünk szerint már most vállalnánk a kistestvért, de ha nincs meg a 365 biztosított nap, akkor lényegesen kevesebb pénzt kapnék GYED alatt, ill. a TGYás sem illetne meg. Jól tudom?
Ha nem várnánk meg, hogy összejöjjön a 365 biztosított nap, akkor hogyan alakulna a majdani GYED-em összege?
Kérem minél konkrétabban adjanak választ, szeretnénk, ha minden a lehető legjobban alakulna:)
Köszönettel várjuk válaszukat: Csilla

1

„Tisztelt Szakértő!

Jelenleg 5 hónapos terhes vagyok, várhatóan június közepén szülök. Szerencsére elmondható, hogy nagyon jó helyen dolgozom vezetői pozícióban, ezért elsőkörben meg sem fordult a fejembe, hogy elmenjen TGYÁS-ra, majd GYED-re. (Mert otthonról napi 4 órában is tudnám a munkám csinálni és akkor a munkaviszonyom megmaradhatna és anyagilag is jobban járnánk.) Az lenne a kérdésem, hogy a férjem is elmehet TGYÁS-ra majd GYED-re? Illetve ha ő igényli a segélyt és én továbbra is munkaviszonyban maradok, nem származik valamilyen hátrányom ebből? (Pl. nem kapok valamilyen támogatást meg) A jelenlegi jogszabályok alapján ha mégis csak én venném igénybe a segélyeket mikortól dolgozhatok újra segély mellett?
Abban tudna segíteni, hogy hol tudom pontosan kiszámolni a segélyekre kapható nettó összegeket?
Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel:
Andockaa”

Válasz:

1. A férje nem mehet el THGY-ra! Az apa csak GYED-et vehet igénybe, ha lejár a 24 hét szülési szabadság.
Ebtv. 40.§. és Mt. 138. § (1).

2. THGY és GYED mellett nem lehet dolgozni!
Lásd Ebtv. 41. § és 42/C §.

3. GYES mellett, a gyermek 1 éves kora után heti 30 órában lehet dolgozni.

4. A GYES bruttó összege megegyezik az öregségi nyugdíjminimummal (2011-ben bruttó 25.500 ft.-), amiből nyugdíjjárulékot vonnak, a THGY és GYED összegét a munkabéréből számítják az 1997. évi LXXXIII. törvény 40-42. szakaszában előírt módon. A THGY és a GYED adóköteles, a GYED ezen túlmenően nyugdíjjárulék köteles juttatás, azaz a hatályos jogszabály alapján adóelőleget és nyugdíjjárulékot vonnak/vonhatnak belőle.

5. Úgy tudom, hogy az adókalkulátor mellett a neten található TB kalkulátor is.
A pontos számításhoz célszerű szakember segítségét kérni. (pl. kifizetőhelyi TB ügyintéző, REP PEEO dolgozó)

6.A hátrányokról nem tudok érdemben nyilatkozni.

Üdv. :)

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg 5 hónapos terhes vagyok, várhatóan június közepén szülök. Szerencsére elmondható, hogy nagyon jó helyen dolgozom vezetői pozícióban, ezért elsőkörben meg sem fordult a fejembe, hogy elmenjen TGYÁS-ra, majd GYED-re. (Mert otthonról napi 4 órában is tudnám a munkám csinálni és akkor a munkaviszonyom megmaradhatna és anyagilag is jobban járnánk.) Az lenne a kérdésem, hogy a férjem is elmehet TGYÁS-ra majd GYED-re? Illetve ha ő igényli a segélyt és én továbbra is munkaviszonyban maradok, nem származik valamilyen hátrányom ebből? (Pl. nem kapok valamilyen támogatást meg) A jelenlegi jogszabályok alapján ha mégis csak én venném igénybe a segélyeket mikortól dolgozhatok újra segély mellett?
Abban tudna segíteni, hogy hol tudom pontosan kiszámolni a segélyekre kapható nettó összegeket?
Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel:
Andockaa

Tisztelt szakértő!
Jelenleg GYED-en lévő anyuka vagyok. Kisfiam március 31-én lesz 2 éves, és szerettem volna visszamenni dolgozni GYES mellett 6 órában. (Ahogyan korábban is voltam.)Ám a főnököm azt mondta, hogy nem is tudja kit küldjön el helyettem, így inkább engem nem vesz vissza, legalábbis egyenlőre. Én mindenképpen szeretnék visszamenni és a kérdéseim a következők lennének: -Megteheti-e a főnököm, hogy nem vesz vissza? -Ha igen milyen indokkal? -Van-e valami írásos formája amit be kellene adnom, hogy újra jelentkeznék a munkára április 1-től?

• Szabadságpénzt kell-e fizetnie? Ha igen mikor, milyen formában?

Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelettel: Gy.K.

Tisztelt Szakértő!
Az aábbi információért,illetve tanácsért fordulok Önökhöz.2011 januárban daganatos betegséget állapítottak meg nálam,a kezeléseket februárban megkezdtem,várhatóan 3 hónap.A táppénzt jövő héttől megszakítóm,visszaszeretnék menni dolgozni.Ha cégem néhány hét múlva elküld,visszavehet-e az orvosom
táppézre.1952-ben születtem,május 31-én lenne meg a 42 év szolgálati időm.Várom mielőbbi szíves válaszát Tibor

Unikornisss: úgy tudom idéntől változnak ezek is a tgyás, gyed számításoknál! Beleszámolják a táppénzt, ami ugye 0 ft-os kereset!
De egy nálamnál hozzáértőbb biztosan jobban tudja, mikorra érvényes ez, mely szülésekre.

huszara:
Az eg.bizt.jár. alap alapján, sztem. Bár az enyémet is vmilyen másik összegből számolták, de uaz volt majdnem.

Tisztelt Szakértők,
a következő lenne a bajom:
a munkahelyem megszűnőben van, 2009. májusában meg is kezdtem a csoportos elbocsátás keretében az állásidőt. Kiderült, hogy babát várok, ám több, mint 3 hónap után a baba elment. Utána a gerincemmel lettem beteg, volt, hogy a földről szedtek össze a mentősök, vagyis nem úri passzióból maradtam táppénzen. December elején kiderült, ismét várandós lettem, és maradtam is állományban, míg le nem telt az egy év 2010. május 24-én (az OEP-nél egy év miért nem kerek 365 nap, néha fontos lehet egy-két nap eltérés is...?), a szülési szabadságig kellett volna hogy megmaradjon a biztosítási jogviszonyom. Egyszerű melós vagyok, voltam, úgy gondoltam, hogy a 35 nap felmondási idő mellé talán lehet kérni pár nap szabadságot, egyebet, és így eltelik az a kis idő. A munkahelyemen a HR-es azt mondta, az nem jó úgy, kérjek az orvosomtól igazolást, hogy továbbra is keresőképtelen vagyok (veszélyeztetett terhesként a 8. hónapban valamennyire talán evidens is...), arra írnak valamilyen fizetés nélküli akármit, és nem szűnik meg a tb-m. Én balga bele is mentem, csak ért sok pénzért ahhoz, amivel foglalkozik... Nem kellett volna. A TGYÁS-t július 06-tól kértem, persze szeptemberben egyben utaltak két hónapot, de ki tudja ilyenkor mi az eljárás. Most megkaptam az első gyedemet, ami alig 37 ezer Ft. Az utolsó bejelentett bérem több, mint 150 ezer Ft, ezért felhívtam az OEP-et, hogy ilyenkor mi van. Azt mondta, kérdezzem a munkáltatót, mert ők írták a papíromra, hogy megszakadt a biztosítási jogviszonyom, ezért a minimálbér után jár a GYED. Hívtam a főnököt, azt mondta, ilyet biztos nem írtak rá, de majd csak holnap lesz bent illetékes elvtársnő. Azt én értem, hogy fizetetlen szabadság után megszakad a tb, de azt nem, hogy erről miért nem lehet szólni? Egyáltalán: még meg is büntethet az OEP, hogy kimaradt egy hónap?
Van valami formula a "sima" fizetés nélküli szabadság helyett, ha van orvosi igazolásom, hogy a táppénz már nem jár, de nem dolgozhatok? Egyáltalán lehet itt még valamit tenni, vagy már teljesen reménytelen, törődjek bele, hogy átvágtak? Esetleg érdemes a jogi utat fontolgatni?
Köszönöm a választ:
Tóth Lászlóné

Kedves Szakértők,

még egy kérdést szeretnék feltenni.
Ha szülési táppénzre megyek, akkor ugye a 2010-es bérem a mérvadó.
Nemrég megkaptam a SZJA bevalláshoz az igazolást.
Ott melyik összeg alapján fogják számolni a TGYÁS-t és a táppénzt,az első sor a.) vagy d.) jelű után.(most lehet, hogy butaságot kérdeztem,
de tényleg nem tudom)

Válaszukat előre is nagyon köszönöm.

Üdv: huszara

• folytatás-

4; Szabadság, táppénz, szülési szabadság valamilyen arányú keveréke.
Kérdéseim: melyik esetben mi alapján kapnám a második gyermekem esetében a gyed-et, és melyik esetben milyen "elbocsátás elleni védelem"-ben részesülök a második szülésem előtt (leépítések várhatóak).
Köszönöm!

Tisztelt Szakértő, hozzáértők!
Abban volna szükségem hozzáértő segítségére, hogy el tudjam dönteni, első és második gyermekem "között" mit válasszak. (Miután a vonatkozó szabályok egy része idén változott, számomra elég nagy problémát okoz kiigazodni a jelenben.)
Előzmények: első gyermekem 2009.03.09-én született, előtte 2008.09.01-től betegszabin és táppénzen voltam. A szülési szabadságot a szülés napjától kezdődően vettem ki. Idén március 9-én lejár a vele igénybe vehető gyed-em. A munkaviszonyom határozatlan idejű, a felgyülemlett szabadságom kb. 65 nap. Második gyermekem várhatóan 2011. szeptember első hetében fog megszületi. Ha jól tudom, a lehetőségeim a következők a 2011.03.09-től a szülésig terjedő időszakra:
1; gyes, ami szülésig kitart -anyagilag "reménytelen".
2; A szabadságom kivétele, ami június elejéig tartana, utána "munkavégzés" -mivel tanár vagyok, ez pont a nyári szünetet jelentené, tehát egészségileg nem jelentene problémát.
3; Táppénz.

bariba:

Köszi a választ.Én is és a nőgyógy doki is ugy gondoljuk, hogy szakorvosi javaslatra köteles kiirni, mert nem birálhatja felül a szakjavaslatot.Erre készülök egyébként, hogy szakorvosival megyek vissza és remélem hogy akkor kiir.Az érdekes az, hogy körülöttem mnden kismama ismerősöm igy tett, és senkivel nem szivóztak...az tuti, hogy ha tul vagyok a szülésen, lecserélem ezt a degenerált dokit, mert csak gratulálni tudok hozzá, hogy egy kismamával szívózik...
Egyébként kislány lesz a drága..
köszönöm szépen még egyszer!

Ha szülés előtti honapokban táppénzen voltam,és a munkáltatom ez idő alatt emelte fel a bérem,az nem számit bele a gyedbe csak a táppénz előtti kereset?

ja..a szülési szabi elindítását nem a házidoki mondja meg, hanem ahogyan Te és munkáltatód megegyeztetek ebben a kérdésben!

bobke:
Sztem, ha van szakorvosi igazolásod, akkor ki kell, hogy írjon táppénzre. Én vittem a házidokimnak a nyáron a klinikai igazolást, szept. 1-től tp-n voltam. Viszont, ha márc. 18. előtt kórházba kerülnél, akkor azzal rosszabbul járnál, mert a kórházi tp kevesebb.
Sztem ezt is mérlegeld! De ezt majd meglátod!

(Én kivettem, mert a tgyás-sal jobban jártam, mint a tp-mel.)

A babához erőt és egészséget kívánok mindkettőtöknek!
Nemét tudni már?:)

Kedves Fórumozók!

Sürgős segítségetekre lenne szükségem.
A helyzet az, hogy 34 hetes kismama vagyok, és akadtak problémáim.
Március 18-ra vagyok kiírva, és egy napos huza-vona után, úgy számoltam, hogy akkor jövök ki legjobban anyagilag, ha (január első hetében dolgoztam) januárban szabin leszek, február 1-től betegszabi, és utána szülésig táppénz, hogy minél később induljon be a szülésim.(mert a szülési 168 napra jár és mindenképpen beindul a szüléskor, viszont a GYED a gyerek 2 éves koráig jár, tehát egy hónap GYED-et lecserélnék táppénzre, ami szerintem jobb pénz lesz, mint a GYED...de szóljatok, ha rosszul gondolom.)
Viszont a háziorvosom szerint ezt nem lehet, a betegszabi után be akarja inditani a szülési szabit.De én ezt nem akarom és ha jól tudom, és ahogy olvastam, nem kötelező elinditani, ugyan a szülés időpontja előtt 28 nappal elinditHATÓ, de nem kötelező.
Meg akarom kérni a dokit, hogy irjon táppénzre szülésig, de mit tehetek, ha mégsem igy tesz?váltsak orvost?

Várom nagyon a válaszaitokat, mert jövő héten kell visszamennem az orvoshoz...
Köszönettel
bobke

Tisztelt Szakértő!

Az OMH szerint doktori ösztöndíj mellett végzett munka után sem jogosít GYEDre.Nem adózó doktori ösztöndíj mellett részállásban dolgoztam a 2010. évbenm, ami után minden járulékot fizettek. 2011 augusztus végéig csak doktori ösztöndíjat kapok. Kérem segítsenek, van-e megoldás, hogy szeptembertől TGYÁSt, majd GYEDET kaphassak. A doktori jogviszony márciusi felmondásával egyéni vállalkozóként jogosult lehetek? Mindenképp meg kell szüntetni a hallgatói jogviszonyt, vagy lehet az egyéni vállalkozást első számú járulékfizetési alapként venni?