GYED,GYES, táppénz

eniko2005 2010.03.31. 11:43

Kedves Segítséget Nyújtók!

Az alábbi kérdésre szeretnék választ, illetve tanácsot kapni:
Egy munkavállaló 2009.09.15-ig GYED-en volt, utána ment GYES-re. A munkáltató 2010.01.15-től napi 4 órában újra foglalkoztatni kezdte.
Előre láthatóan 2010.10.05-én fog újra szülni. Melyik év lesz az alapja a Tgyásnak, illetve a GYED-nek? Érdemes-e az idei évet kicsit megemelni?

A válaszokat előre is köszönöm. (Továbbá elnézést kérek, ha már ez a kérdés felvetésre került.) ---

Tekintettel arra, hogy 2009-ben GYED és GYES ellátás miatt nem volt Peb. járulékköteles jövedelme főszabály szerint -amennyiben 2010-ben lesz legalább 180 bérezett napja- a 2010.10.05-től visszafelé számított 180 naptári napi bére lesz a THGY alapja.

A 2011-ben -amennyiben addig a jogszabály nem változik- a GYED alapja főszabály szerint a 2010. egész évi kereset lesz.

Vonatkozó jogszabályi helyek a teljesség igénye nélkül :

42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.

(2) A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.
Az Ebtv. 42. §-a (2) bekezdésének pontosítása azért szükséges, mert a „kereset” fogalmat az adózás rendjéről szóló törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló törvény sem használja, mivel mind az adóalap, mind a járulékalap meghatározásánál a jövedelmet kell figyelembe venni.

(3) A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

(4) A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

(5) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

48. § (1) (2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.(3) Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. § (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

VIGYÁZZ VÁLTOZÁS az eddigi szabályozáshoz képest!

(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani.

Bővebb tájékoztatásért érdemes a REP PEEO Osztályvezetőjéhez fordulni.

--

Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.

Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.

Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Tisztelt Szakértő!

Egy korábbi kérdésemre (miszerint miért alacsonyabb az én gyed összegem egy barátnőménél) az alábbi választ kaptam:

"A GYED-ből vonják a 9,5% nyugdíjjárulékot (magánnyugdíj pénztártag esetén 8% + 1,5%), és az szja-t.
Ez utóbbi befolyásolhatja a nettó összeget, mert ha te eddig nem kértél adójóváírást, akkor annyival kevesebbet kapsz.
Vagy a másik lehetséges ok:
A GYED összege a tárgyévi minimálbér kétszeresének 70%-a lehet. Mivel a minimálbér eddig minden évben emelkedett, ezért a GYED-et is módosítják ennek megfelelően. Jelenleg a minimálbér 73.500,–Ft, tavaly 71.500,–Ft volt.
Ha pl. a barátnőd GYED-alapja havi 150.000,–Ft kereset volt, akkor ez még mindig több, mint a jelenleg érvényes minimálbér kétszerese, ami 147.000,–Ft. Tehát ő kap emelést.
De ha a te fizetésed csak 143.000,–Ft volt, akkor az most már kevesebb, mint 147.000,–Ft, tehát te a 143.000,–Ft után kapod a GYED-et. A barátnőd pedig a 147.000,–Ft után.
(Nagyon leegyszerűsítve írtam, hogy érthető legyen.)"

Rám biztos, hogy az első verzió igaz, mivel magas volt a fizetésem. A kérdésem az lenne, hogy - ha a tavalyi évben csak a gyed-et kaptam - akkor igényelhetek adójóváírást? Ha igen, hová kell ezzel fordulnom?

A választ előre is nagyon köszönöm!

krisztianyu

Visszamenőleg nem kaphatsz adójóváírást. Ha tavaly nem kértél adójóváírást, azt az éves bevallásodban tudod érvényesíteni. Ha még mindig gyedben részesülsz, egyszerűen írsz egy levelet az egészségbiztosító felé (ha tb kifizetőhely működik munkáltatónál, akkor ott kell jelezni), hogy áprilistól kéred az adójóváírás figyelembevételét. A levélben mindenképpen tüntesd fel TAj számodat.

Tisztelt Szakértő!

Nem vagyok egyszerű helyzetben, de leírnám:
2010 decemberre várom második gyermekem (az első 5 éves).
Kezdeném, hogy 2007 szeptemberben járt le a gyes-em, majd 2007.10.10-től 2008.01.27-ig álláskeresési járadékon voltam, közben kiskönyvvel dolgoztam heti pár alkalommal.
Majd 2008.01.31 napjátol munkaviszonyom lett 6 órában (51.750 bruttó fizetéssel) Közben 2008.08.07-én kaptam egy összegben 123.885 ft-ot: álláskeresési járadék fennmaradó időtartamának jár juttatás felét.
Ezután 2009.03.24-ek megszünt a munkaviszony. Ezután passzív táppénzen voltam kb. 1 hónapig (ezt nem tudom pontosan) Majd 2009.05.11-től 56 napra kaptam ismét az álláskeresési járadékot (2009.08.31-ig).
2009.08.31-től rendelkezésre állási támogatást kaptam 2010.02.22-ig, majd e naptól határozott idejű közcélú munkaviszonyom lett, ami 2010.06.28-ig van. (73.500 bruttó fizetéssel heti 40 órában).
Kérdésem lenne, hogy mivel 2010 dec-ben "jön" a baba, milyen lehetőségeim vannak, hogy 06.28-tól mit tegyek, illetve számíthatok-e gyed-re, tgyás-ra, akkor azt mikortól hogyan intézzem, táppénzre tudnék-e menni stb?
Egyszerűen tanácstalan vagyok, a sok dátum miatt és hogy mitévő legyek!
Nagyon várom válaszát, tanácsát!
Köszönettel!

Reni

A TGYÁS és GYED jogosultságnak van egy nagyon fontos feltétele: a szülés napján aktív biztosítási jogviszony kell. (Illetve TGYÁS esetén van némi engedmény.) Tehát munkát kellene találni, vagy elérni, hogy a jelenlegi munkaviszonyod meghosszabbodjon legalább a szülésig.

nandy # 2010.03.21. 21:42

„Kedves Szakértők!

Segítséget szeretnék kérni tgyás és gyed számításához.
2000-től folyamatos munkaviszonyom van. 2006. okt.-ben született a lányom, a gyes 2009. okt-ben járt le. Közben terhes lettem, a gyes lejárata után kivettem a szabadságaimat, és-mivel nem tudtak visszavenni dolgozni- 2010. januártól táppénzen vagyok.
Ha jól gondolom, a táppénzt most a minimálbér után kapom.(?)
Június elejére vagyok kiírva, mi alapján fogják számítani a tgyást és a gyedet? Br. fizetésem több, mint a min.bér kétszerese.
A gyedet meddig vehetem igénybe?
Érdemes igényelnem a tgyást már a –28. naptól a táppénz helyett?
Köszönöm előre is a segítséget!
N.Éva”

A szülésig biztosan nem fog kitartani a táppénzed. Ha gyes mellett „dolgozol“, és úgy mész táppénzre, csak annyi napra ját, amennyit a gyes alatt dolgoztál. Tehát kb. március közepéig-végéig maradhatsz, utána nem kapsz táppénzt.

Azt szeretném hangsúlyozni, hogy táppénz annak jár, aki betegsége folytán keresőképtelen. A te esetedben másról van szó, téged a munkáltató nem akar foglalkoztatni, és ezzel súlyosan megszegi a törvényt! Neki foglalkoztatási kötelezettsége van, ha nem tud munkát adni, bért akkor is fizetnie kell .Javaslom, hogy tisztázd vele a helyzetet.

Gyes melletti táppénz alapja valóban a minimálbér a te esetedben.
A TGYÁS és GYEd alapjába pedig beleszámít a betegszabadságra kapott 70%-os bér is, tehát már csak ezért is jobban járnál, ha kapnál rendes fizetést.

Tisztelt Nandy!
Szerintem teljesen félreérted a kérdezőt! Lejárt a GYES-e, kivette a szabadságait, majd táppénzre ment mert TERHES a második gyerekével, aki júniusban érkezik. Miért ne tartana ki a táppénze? Csak arra kíváncsi, hogy mi alapján számolják a TGYÁS-t meg a GYED et.

Tisztelt Szakértő!

2010.02.06.-án szültem.A cég ahol dolgozok Tb kifizetőhely,de sajnos az éven még február 6-ig nem kaptam táppénzt és az azután járó tgyást sem,már egy párszor hivtam őket és a csekk ki van állitva a könyvelőtől tudom,de a főnök nem utalja a pénzt csak igérgeti.Hová tudok ilyen esetben fordulni,mit tudok tenni ez ügyben?

Köszönettel

Javasolom haladéktalanul felkeresni a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának az osztályvezetőjét.

Ő jogosult -ha kell akár bírság kiszabása mellett- utasítani, a szakmai felügyelete alá tartozó kifizetőhelyet arra, hogy a jogszabályi kötelezettségének -minden biztosítottra vonatkozóan és haladéktalanul- tegyen eleget.

Üdv. :)

Kedves Szakértők!

A következőben kérném véleményüket:

Megtagadható -e a tgyásra és gyedre való jogosultság, ha OEP ellenőrzésen kiderül, hogy a kismama munkába álláskor nem vett részt munkaegészségügyi vizsgálaton a munkáltatónál? (A munkáltató nem kötelezte erre.)

Igaz, hogy ilyenkor semmis a munkaszerződés?

Köszönöm
szépen

SMíra 2010.04.07. 15:58 Kedves Szakértők!

A következőben kérném véleményüket:

Megtagadható az -e a tgyásra és gyedre való jogosultság, ha OEP ellenőrzésen kiderül, hogy a kismama munkába álláskor nem vett részt munkaegészségügyi vizsgálaton a munkáltatónál? (A munkáltató nem kötelezte erre.)

Igaz, hogy ilyenkor semmis a munkaszerződés?

Köszönöm szépen

Válasz:

Egyetértek Nandyval, csak erre való hivatkozással nem.

Ennek a háttere -mármint hogy ezt is vizsgálni kell a „szivességi bejelentés“ gyanús ügyekben -az, hogy azt az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztály vezetője kb. 2004-ben elrendelte.

Önmagában azonban ezen okmány hiánya -bár az jogszabálysértő és azért a foglalkoztató szankcionálható- nem alapozza meg a biztosítási jogviszony határozattal történő törlését.

Amennyiben azt a REP -kizárólag erre való hivatkozással- mégis megteszi érdemes azt megfellebbezni, sőt ha esetleg másodfokon helybenhagyják érdemes bírósághoz fordulni.

Nem javasalom azonban a fentieket akkor, ha a bejelentés célja nem a tényleges munkavégzés volt, hanem az, hogy a munkajogot nem rendeltetésszerűen használva, azzal visszaélve az igénylőt hozzásegítsék a magasabb összegű készpénzellátáshoz!

Már többször feltettem a fórumra egy korábbi, ezzel kapcsolatos hozzászólásomat, amelyet ismét bemásolok azzal, hogy annak elolvasása után talán érthetőbb lesz számodra a REP célja, illetve az eddig elvégzett eljárási cselekmények.

Üdv. :)

Íme: A jogszabály nem tiltja, hogy valaki a rokonánál, ismerősénél, családtagjánál (férjénél, apósánál, testvérénél stb.) dolgozzon.

Az elmúlt években azonban miután tömeges méreteket öltött a „pár napos” bejelentést követően benyújtott, kiemelkedően magas bért tartalmazó THGY igény az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya, illetve a REP-ek Ellenőrzési Osztályai kiemelten kezdték kezelni és ellenőrizni ezeket az úgynevezett „szívességi bejelentés“ gyanús ügyeket, ezért előfordulhat, hogy a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Pénzbeli Ellátási Osztálya az igény elbírálása során esetedben is felkéri a REP Ellenőrzési Osztályát arra, hogy a munkáltatónál tartson átfogó, vagy cél ellenőrzést és vizsgálják, hogy a munkát felvetted-e, ténylegesen dolgoztál-e?

Ezt a REP a Tbj-ben (a társadalombiz­tosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény) és az Eb. (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.) törvényekben kapott felhatalmazás alapján, a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.) törvény szerint eljárva megteheti.
Arra a kérdésre keresik a választ, hogy a felek (azaz te és a rokon, vagy ismerős vállalkozó) munkajogot rendeltetésszerűen használták-e, vagy csak szívességből, kizárólag a magasabb összegű készpénzellátás megszerzése érdekében történt a munkaszerződés megkötése, majd a bejelentés, illetve hogy történt e jogsértés, vagy joggal való visszaélés?

Ennek keretében –többek között- vizsgálni fogják a többi, hasonló munkakörű dolgozó bérét. Feltesznek olyan kérdéseket, hogy mi indokolta a Te „nagyon magas“ béredet, miközben a többi, hasonló munkakörben és régebben ott dolgozó alkalmazott csak a minimálbért keresi; így hogy valósul meg a Munka Törvénykönyvében (1992. évi. XXII. törvény) található egyenlő munkáért egyenlő bér elve (feltűnő az is, ha a vállalkozásban legnagyobb terhet viselő vállalkozó is csak minimálbéren van bejelentve, miközben Te, mint pár napja tapasztalatlanul, esetleg kezdőként ott dolgozó „egyszerű alkalmazott” ennek többszörösét pl. 150.000Ft/hó keresed), ha eddig ezen vállalkozónak nem volt alkalmazottja mi indokolta a felvételedet, ha elmész szülni felvett-e helyetted valakit „erre a nagyon fontos feladatra”, az mennyit keres....... stb.

A terhesen, pár napra történő foglalkoztatás felvet-e magzatvédelmi aggályokat? Azt az adott munkát 8–9 hónapos terhesen el lehet-e látni? (Ilyen esetekben nem szerencsés, ha az orvosi dokumentációkból kiderül, hogy veszélyeztetett terhes vagy és úgy áltál munkába, vagy ha olyan munkakör van megjelölve a munkaszerződésben, amit terhesen nyilvánvalóan nem lehet végezni….)

Az ellenőrzés keretén belül vizsgálják (vizsgálhatják), hogy a foglalkoztató az elmúlt 5 évben eleget tett-e – saját maga és az esetleges dolgozói után- a járulékfizetési kötelezettségének, mindenkit határidőben bejelentett-e, az előírásoknak megfelelően vezeti-e az előírt nyilvántartáso­kat stb.?

Ha hiányosságot találnak és szükséges határozatot hoznak, köteleznek, ha az jogilag megalapozott bírságolnak, a hatáskörükbe nem tartozó hiányosságok esetén gyakorolják a szignalizációt (Ket.94.§.), azaz értesítik a feltárt hiányosságokról a hatáskörrel rendelkező többi közigazgatási szervet pl. APEH, Munkaügyi Felügyelőség, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, ÁNTSZ, Nyugdíjigazgatóság, Jegyző stb.

Tanács: Ha mégis ezt választod/válas­ztjátok ezekre a kérdésekre (és sok hasonlóra) készüljetek fel, legyen több olyan tanú aki igazolja, hogy azt az adott munkát amire felvettek azt Te tényleg végezted, az se baj, ha van olyan okmány, ami ezt minden kétséget kizáróan igazolja (pl. ha bolti eladóként dolgoztál akkor jó ha van erről az időről általad eladóként kiállított ÁFÁ-s számla, általad aláírt beszállítói okmányok… stb. Persze ha ezt bizonyítékként jelölitek meg előfordulhat, hogy az egész tömböt végignézik és ha abban jogsértő hiányosságot találnak további szükséges intézkedés megtétele céljából természetesen értesítik az állami adóhatóságot…)

A hatósági eljárás során meghallgathatják a munkatársaidat, illetve minden olyan személyt, akinek a tanúvallomása a döntés szempontjából releváns lehet. (Lásd Ket. 50.§., azaz a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni….

A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt…53.§. az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható….56.§. A tényállás tisztázása érdekében szemle rendelhető el, azaz megnézhetik, hogy hol dolgoztál. Ennek keretében megnézik, hogy ha pl. ügyintézőként voltál foglalkoztatva van-e abban az irodában pl. annyi íróasztal, illetve számítógép ahány személynek ott dolgozni kell, illetve a látottakat összevetik a tanúk tanúvallomásaival… A tanúk ha lehet ne legyenek rokonok, hogy ne lehessen őket elfogultsággal vádolni és erre hivatkozva nehogy figyelmen kívül hagyják a tanúvallomásukat.

Hangsúlyozom a jog a családtagnál, ismerősnél stb. történő foglalkoztatást nem tiltja, de a joggal való visszaélést, a munkajog nem rendeltetésszerű használatát, az adó (és TB.) csalást igen, tehát a ha „csak“ bejelentenek, de nem dolgozol azt nagyon nem javasolom.

Üdv. :)

Tisztelt Szakértő !

14 hónapos kisfiammal vagyok jelenleg GYED-en.

Egy nemzetközi cég magyar vállalatánál dolgozom, magyar szerződéssel.
A napokban kaptam egy körlevelet, melyben szervezeti változásokról értesítenek.
A levél értelmében az a munkakör, melyből én eljöttem szülni, megszűnt.
Januárban vissza szeretnék menni dolgozni.
Ha nincs meg a státuszom, mit tehetnek velem? Ha felajánlanak egy másik állást ami nekem nem megfelelő, akkor is kötelesek állásidőt fizetni a gyerek 3 éves koráig +1 hónapig és csak utána küldhetnek el?

Köszönettel
egy tanácstalan anyuka

http://www.jogiforum.hu/forum/16/16381

SMíra 2010.04.07. 15:58

Kedves Szakértők!

A következőben kérném véleményüket:

Megtagadható az -e a tgyásra és gyedre való jogosultság, ha OEP ellenőrzésen kiderül, hogy a kismama munkába álláskor nem vett részt munkaegészségügyi vizsgálaton a munkáltatónál? (A munkáltató nem kötelezte erre.)

Igaz, hogy ilyenkor semmis a munkaszerződés?

Köszönöm szépen SMíra

Íme egy hasonló ügyben a A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának a döntése: MfvK.IV.11.014/2006/4­.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Farkas József ügyvéd által képviselt felperesnek a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen társadalombiz­tosítási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Gyulai Munkaügyi Bíróság 2006. október 5. napján kelt 3.M.196/2006/23. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 24. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.196/2006/23. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár határozatával 2005. szeptember 1. napjától törölte a felperes heti 40 órás, adminisztrátor munkakörre szóló munkaviszonya alapján létrehozott biztosítási jogviszonyát.

A határozat indokolása szerint a felperes által benyújtott terhességi-gyermekágyi segély megállapítására irányuló igény elbírálásakor célvizsgálatra került sor. Ennek során az Ellenőrzési Osztály feltárta, hogy a felperes és egyéni vállalkozó között létrehozott munkaszerződés ún. színlelt szerződés, amely nem a tényleges munkavégzésre, hanem kizárólag a lehetségesen magas összegű társadalombiz­tosítási ellátás /terhességi-gyermekágyi segély, GYED/ megállapítására irányult.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes igazgatója a 2006. február 27. napján kelt 13886–05–1045/4/2006. számú másodfokú határozatával az első fokú határozatot – változatlan tényállás és jogi következtetés mellett – helybenhagyta.

A felperes keresetében a társadalombiz­tosítási határozatok felülvizsgálatát és megváltoztatását, az ellátásra való jogosultságának megállapítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a szerződés valós, tényleges munkavégzésre jött létre. Ha feketén történt volna az alkalmazás, akkor magasabb mértékű munkabért kaphatott volna. Betanított munkás által végzett munkát nem lehetne összehasonlítani más jellegű, összetett szellemi tevékenységgel. A határozat a szerződési szabadság elvét is sérti. A munkabér felső határa jogszabályban nincs megállapítva, a szerződés érvényessége szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen rokonsági fokban áll a munkáltatóval. A munkaszerződés törvényes, az írásba foglalt munkaszerződés valódiságát nincs joga a társadalombiz­tosítási szervnek megkérdőjelezni.

A megyei munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította.

Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a társadalombiz­tosítási eljárás során a felperes úgy nyilatkozott, hogy adminisztrátorként a posta, a bank és a könyvelő felé járt el.

A rendelkezésre állt bizonyítási anyagot a megyei munkaügyi bíróság a felperes személyes meghallgatásával kiegészítette, ezt követően tanúként hallgatta meg munkáltatót, majd az egyéni vállalkozásával üzleti kapcsolatban álló társas vállalkozás üzletrész-tulajdonosát, és a társas-vállalkozás alkalmazottját.

A munkaügyi bíróság megkereste a Debreceni Munkaügyi Bíróságot az üzleti kapcsolatban álló tanú meghallgatása érdekében, és igazságügyi könyvszakértőtől szakvéleményt szerzett be abban a körben, hogy melyek a munkaviszony mellett, és melyek a munkaviszony ellen szóló érvek.

A bizonyítás eredményének értékelésével a megyei munkaügyi bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes munkálkodása a vállalkozásban már a munkaszerződés aláírását megelőzően is felmerült, és a munkaszerződés aláírását követően sem haladta meg a korábbi mértéket.

A helyes következtetés szerint a családi kapcsolat keretei között egymást segítő jellegű munkavégzésként kell értékelni a felperes tevékenységét. A perbeli munkaszerződés feltételeinek megfelelő munkaviszony létrehozására reálisan nem irányulhatott a felperes és akarata.

A megyei munkaügyi bíróság szerint a társadalombiz­tosítási szervek helyesen állapították meg a tényállást, és nem tévedtek az abból levont jogi következtetés tekintetében sem, amikor a nyilvántartott biztosítás törléséről rendelkeztek.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta.

Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. § /1/ bekezdésében foglaltakat, felülvizsgálati kérelmét a bizonyítékok szabálysértő mérlegelésére alapította.

Állította, hogy a tanúk egyértelműen igazolták, hogy abban az időszakban éppen a másik kft-nél kifejtett tevékenysége miatt szükséges volt egy kisegítő alkalmazása, aki a megrendeléseket felveszi és továbbítja az üzem felé, illetőleg ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek ilyen esetben szükségesek.

Ebben az időszakban nem volt ideje arra, hogy a korábban egyéni vállalkozásában végzett ilyen tevékenységét folytassa, hiszen új céget alapítottak 2004-ben különböző tevékenységek folytatására, és 2005 augusztusában teremtődött meg az a lehetőség az új cégnél, hogy a termelés felfusson. Ilyen esetben a tulajdonosnak – és különösen a termeléshez értő tulajdonosnak – folyamatosan jelen kell lennie a munkahelyen, hogy a termelés olyan színvonalon történjen, amely megfelel a piac mennyiségi és minőségi elvárásának.

A felperes álláspontja szerint a perben szokatlan módon igazságügyi könyvszakértő bevezetésére is sor került, az alperesi indítványra; azonban az igazságügyi könyvszakértő abban a kérdésben nem tudott állást foglalni, hogy a felperesnek kitöltötte-e a munkaidejét az ottani foglalatosság, vagy sem, ugyanis ez könyvszakértői módszerrel nem állapítható meg.

A munkaügyi bíróság tehát figyelmen kívül hagyta ítélete meghozatalánál mind a tanúvallomásokat, mind pedig az igazságügyi könyvszakértő véleményét.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § /1/ bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei munkaügyi bíróság megfelelő alapossággal feltárta az ügyben irányadó tényállást, és abból helytálló jogi következtetést vont le.

A perben rendelkezésre állt iratanyag alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes 2000. július 25-től 2005. május 12-ig egyéni vállalkozó volt, vállalkozásában a társadalombiz­tosítási járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapján fizette.

2005. május 12. napjával egyéni vállalkozását megszüntette és biztosítása szünetelt több, mint 30 napon túl.

2005. szeptember 1. napjától nevelőapjával, egyéni vállalkozóval napi 8 órás munkaviszonyt létesített, a minimálbér kétszeresének megfelelő 114.000 Ft munkabér-megjelöléssel.

A felperest ezen összegű munkabérrel /járulék-alappal/ jelentette be, adminisztrátori munkakörben.

Helyesen emelték ki a társadalombiz­tosítási szervek, hogy sem munkába lépése előtt, sem a szülési szabadságra menetele után, adminisztrátora nem volt.

Vállalkozásában 9 fő alkalmazottat foglalkoztatott, átlagosan 60.000 Ft-os munkabérért.

Az is megállapítható volt, hogy a felperes foglalkoztatása előzetes orvosi, alkalmassági vizsgálat nélkül történt.

A 2005. szeptember 1. napjától 2005. október 30. napjáig terjedő időszakban a felperes 36 munkanapra és 8 nap rendes szabadságra összesen 2×114.000 Ft összegű jövedelemben részesült, amelyek után a közterhek átutalása megtörtént.

A felperesnek 2005. október 31. napján született meg a gyermeke, és a szülés napjától havi 114.000 Ft alapulvételével igényelte a terhességi-gyermekágyi segélyt.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei munkaügyi bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével állapította meg, hogy a 8 hónapos terhes felperes és nevelőapja között nem jött létre munkaviszony.

A munkaszerződést kizárólag azért kötötték, hogy a korábbi biztosítása alapján, a legkisebb összegű munkabér alapján járó társadalombiz­tosítási ellátást a kétszeresére emeljék, illetve a szülési szabadság – a 26 hét terhességi-gyermekágyi segély – lejártát követően a maximális összegű gyermekgondozási díjra való jogosultságot a felperes megszerezze.

Arra is figyelemmel voltak a munkaszerződés kötésének időpontjában, hogy az igénylő biztosítása több, mint 30 napot szüneteljen; így érhető el az, hogy a pénzbeli ellátás alapján nem az előző év, hanem közvetlenül a szülési szabadságot megelőző időszak munkabére alapján kelljen az ellátást megállapítani.

A feltárt tényekből és körülményekből logikusan és okszerűen következtetett arra az alperesi hatóság és a munkaügyi bíróság, hogy és a felperes között megkötött munkaszerződés színlelt szerződésnek minősül; tényleges munkaviszony nem jött létre. A színlelt szerződés nem hozott létre társadalombiz­tosítási jogviszonyt sem, annak társadalombiz­tosítási bejelentése az 1997. évi LXXX. törvény /a továbbiakban: Tbj./ 55. §-a alapján jogsértő /szívességi/ bejelentésnek minősül.

A szerződéskötés nem a munkajog rendeltetésszerű használatára, hanem a biztosítási jogviszony harmadik alanya – az egészségbiztosítási pénztár – kötelezettségének kiváltására irányult.
A színlelt megállapodás mögöttes tartalma és célja is megállapítható volt, a magasabb összegű pénzbeli ellátásra való jogosultság megszerzése.

Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy korábban, 2004. évben még lehetőség volt a Tbj. 34. §-a szerint a társadalombiz­tosítási ellátás pénzbeli ellátásainak megszerzésére; a Tbj. 39. § /2/ bekezdésének megfelelő, nagykorú személy a társadalombiz­tosítási igazgatási szerveivel megállapodást köthetett. Ez a lehetőség a hatályos jogszabályi rendelkezés szerint azonban már nem adott, egészségbiztosítás által fizetett készpénzellátásokra az egészségbiztosítási pénztár magyar állampolgárral megállapodást már nem köthet.

A felülvizsgálati kérelem a jogerős ítéletet a Pp. 206. §-ának megsértése miatt támadta.
Ha a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel megállapított tényállást, vagyis azt sérelmezi, hogy a bíróság a tényállást a Pp. 206. §-ának megsértésével állapította meg, a jogerős ítélet érintésének csak akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat – azok egybevetése során – nem a maguk összességében értékelte; ennél fogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz.
Nem állapítható meg jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A Pp. 206. §-a szerinti szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás – ha az nem iratellenes vagy logikátlan – felülvizsgálata nem lehet eredményes; a felülvizsgálati eljárásban ugyanis felülmérlegelésnek nincs helye, nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés.

A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint a megyei munkaügyi bíróság jogerős ítélete a Pp. 206. §-ának /1/ bekezdéséből folyó ezen törvényi kritériumoknak megfelelt; az irányadó tényállás teljes körű megállapítása, széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatása és a bizonyítékok egyenkénti, a maguk összességében történő értékelése és mérlegelése alapján döntött a megyei munkaügyi bíróság az alperesi határozatok jogszerűsége tárgyában. A jogerős ítélet indokolása a Pp. 221. § /1/ bekezdésének megfelelő tartalommal logikus és okszerű indokát adta a döntésnek.

Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp. 270. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § /1/ bekezdése szerint kötelezte.

Az eljárás az 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § /9/ bekezdése szerint illetékmentes.

Budapest, 2007. október 10.

Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter sk. bíró

A kiadmány hiteléül:

tisztviselő –

SMíra 2010.04.07. 15:58

A lentre bemásolt, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának, mint fellebviteli bíráságnak a döntését megelőző döntés szivességi bejelentés tárgyában:

Gyulai Munkaügyi Bíróság
3.M.196/2006/23. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Farkas József ügyvéd (…) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek – dr. Tóth Imre osztályvezető által képviselt Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (…) alperes elleni társadalombiz­tosítási határozat felülvizsgálata tárgyú perben meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 5.000,– (ötezer) forint perköltséget.

Az állam által előlegezett 45.314,– (negyvenötezer-háromszáztizennégy) forint költség az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 2006. január hó 16. napján kelt 583–07–7/2/2006. szám alatti határozatával 2005. szeptember hó 1. napjától törölte a felperes heti 40 órás adminisztrátor munkakörre szóló munkaviszonya alapján létrehozott biztosítási jogviszonyát. A határozat indokolása szerint a felperes által benyújtott terhességi-gyermekágyi segély megállapítására irányuló igényelbírálás során került sor a célvizsgálatra, melynek során az ellenőrzési osztály feltárta, hogy a felperes és … egyéni vállalkozó között létrehozott munkaszerződés úgynevezett szimulált szerződés, amely nem a tényleges munkavégzésre, hanem kizárólag a lehetségesen magas összegű társadalombiz­tosítási ellátás (terhességi-gyermekágyi segél, GYED) megállapíttatására irányult.

A munkaszerződés az egészségbiztosítási pénztár kötelezettségének a kiváltására irányult.

A munkaszerződés megkötése rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül.

A Tbj. 5. § alapján a biztosítási jogviszony nem áll meg, ezért a Tbj. 54. § (2) bekezdés a/. pontja alapján a bejelentett, nyilvántartásba vett jogviszonyt törölni kellett. A megállapított tényállásra következtetési alap a következő: a felperes 2000. július hó 25. napjától – 2005. május hó 12. napjáig, mintegy 5 éven keresztül egyéni vállalkozóként a minimálbér alapján fizette a társadalombiz­tosítási járulékot; 2005. május hó 13. napjától – 2005. augusztus hó 31. napjáig nem állt biztosítási jogviszonyban, társadalombiz­tosítási járulékot nem fizetett; 2005. szeptember hó 1. napjától, terhessége 8. hónapjától adminisztrátori feladat ellátására határozatlan időre szóló munkaszerződést kötött nevelőapjával,

… egyéni vállalkozóval, heti 40 órás munkaidővel, havi 114.000,– forint munkabérrel; a/. foglalkoztatás a 33/1998. (VI.24.) MN rendelet 4. §-ban előírt előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat nélkül történt;

2005. szeptember hó 1. napjától – 2005. október hó 30. napjáig terjedő időszakban a felperes 36 munkanapra és 8 nap rendes szabadságra összesen 2 X 114.000,– forint összegű jövedelemben részesült, mely utáni közterhek átutalása megtörtént. A vállalkozás több alkalmazottjának átlagkeresete az említett időszakban a havi 70.000,– forintot sem érte el; a felperes 2005. október hó 31. napján született gyermeke után a szülés napjától havi 114.000,– forint alapulvételével igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt.

A fellebbezés folytán eljárt Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Igazgató 2006. február hó 27. napján kelt 13886–05–1045/4/2006. szám alatti határozatával az elsőfokú társadalombiz­tosítási határozatot változatlan tényállás és jogi következtetés mellett helyben hagyta.

Felperes keresetében a jogerős társadalombiz­tosítási határozat megváltoztatása mellett „az ellátásra való jogosultságának megállapítását" kérte, az eshetőleges kereseti kérelme pedig a jogerős társadalombiz­tosítási határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezésére irányult.

Arra hivatkozott, hogy a szerződés valós, tényleges munkavégzésre jött létre.

Ha feketén történt volna az alkalmazás, akkor magasabb mértékű bért kaphatott volna. Betanított munkás által végzett munkát nem lehetne összehasonlítani más jellegű összetett szellemi tevékenységgel. A szerződési szabadság elvét is sérti a határozat. Munkabér felső határa jogszabályban nincs megállapítva. A szerződés érvényessége szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen rokonsági fokban kell a munkáltatóval.

A munkaszerződés törvényes. Az írásbafoglalt munkaszerződés valódiságát nincs joga a társadalombiz­tosítási szervnek megkérdőjelezni. A társadalombiz­tosítási szerv nem határozhatja meg, hogy egy munkáltatónál mely munkakörök szükségesek a működéshez, és melyek nem.

Az ellenkérelem a kereset elutasítására irányult. Az alperes az érvelésben felhozta a jogerős társadalombiz­tosítási határozat indokolásában található érveket.

Kiemelte, hogy a felperes egyéni vállalkozóként 2005. május hó 12. napjáig korábban minimálbér alapján fizetett járulékot, ezt követően 30 napot meghaladó megszakítás volt a biztosításában, majd a minimálbér duplájának megfelelő összegre teljes munkaidős munkaviszonyt létesített és … 2 hónap munkabér után fizetett járulékot, … 9 fő alkalmazottat foglalkoztat átlag 60.000,– forint munkabérért, …nak egyébként a felperes munkába lépése előtt és a felperes szülési szabadságra menetele után adminisztrátora nem volt. … könyvelését, a dolgozók bérének a számfejtését az ehhez kapcsolódó adminisztrációs munkákat külön könyvelőcég végzi.

A terhességi gyermekágyi segély lejártát követően a maximális összegű gyermekgondozási díj kiváltása volt a cél. Eközben figyelemmel voltak arra is, hogy 30 napot meghaladóan szüneteljen a biztosítás, hogy közvetlenül a szülési szabadságot megelőző időszak munkabére alapján kelljen megállapítani a pénzbeli ellátást. Külön adminisztrátor azért sem indokolt, mert a vállalkozásnak nincs olyan forgalma, amely külön adminisztrátor alkalmazását indokolná, a felperes munkabére nem áll arányban a többi foglalkoztatott munkabérével.

A kereset nem alapos.

A társadalombiz­tosítási eljárás során a felperes úgy nyilatkozott, hogy adminisztrátorként a posta, a bank és a könyvelő felé járt el.

A rendelkezésre álló bizonyítási anyagot a bíróság a felperes személyes meghallgatásával kiegészítette, ezt követően sor került … tanúként való meghallgatására, majd … egyéni vállalkozásával üzleti kapcsolatban álló társas vállalkozás, a … üzletrész tulajdonosa, … tanúként való meghallgatására és …, a társas vállalkozás alkalmazottjának a meghallgatására került sor. A bíróság megkeresett bíróság (Debreceni Munkaügyi Bíróság) útján meghallgatta …sal üzleti kapcsolatban álló … is és … igazságügyi könyvszakértőtől szakvéleményt is beszerzett abban a körben, hogy mik a munkaviszony mellett és munkaviszony ellen szóló érvek.

A felperes meghallgatása alapján megállapíthatóvá vált, hogy a munkaszerződés megkötésére és a társadalombiz­tosításhoz történt bejelentésre a terhesség utolsó szakaszában került sor, és a gyermek a fentebb megjelölt időpontban időre született.

A felperes a munkaszerződést megelőzően is a posta, és a bank felé meghatalmazottként már bejelentett volt, ekkor a családi kapcsolat mellett nem volt munkaszerződés.

A felperes arra hivatkozott, hogy vevőkkel, szállítókkal tartotta a kapcsolatot.

A tanúbizonyítás alapján azt lehetett megállapítani, hogy … egyéni vállalkozásának székhelye a lakáson van, azaz az iroda a lakás egy részében van. Az iroda és az üzem, illetve a lakás egy ingatlan. A felperes megfordult az irodában.

A felperes légvonalban körülbelül 300 méterre, járdán körülbelül 1 kilométerre lakik … vállalkozásának székhelyétől. A jelenléti ív szerint a felperes 2005. október hó 19. napjától már évi rendes szabadságát töltötte, ezt követte 2005. október hó 31. napjától a szülési szabadság.

A felperes napi 8 órás munkavégzését, illetve a munkaidő kezdetét és befejezését a tanúvallomások nem erősítik meg.

A felperes egyébként szakközépiskolai érettségivel és általános kereskedelmi szakképesítéssel rendelkezik. Nincs arra vonatkozó peradat, hogy mérlegképes-könyvelői szakképesítése, vagy irodai ügyviteli képesítése lenne.

Az igazságügyi könyvszakértői vélemény a felperes működésének adathordozón megjelenő nyomait értékelve rámutat, hogy vevők felé kiállított 26 számlából a felperes 4 darab számlát állított ki 2005. októberében és 30 számlából 4 darab számlát állított ki 2005. szeptem­berében.

A házipénztár és a bank közötti készpénz felvételeket és befizetéseket … bonyolította szeptemberben és a vállalkozás értékesítése az átlagos alatt maradt, annak mintegy 71%-át érte el 2005. októberében, továbbá az előző szeptemberi hónaphoz képest is visszaesett közel a felére.

A szakvélemény szerint a banki átutalások elkészítése a vállalkozó feladatát képezte, azonban a bankanyaghoz nem csatolták ezek másolatait, amelyből megállapítható lenne, hogy 2005. szeptem­berében és októberében ezeket a felperes vagy valaki más személy állította volna ki.

Könyvszakértői módszerekkel nem bizonyítható a felperes szervező, irányító, ügyforgalmat is bonyolító tevékenysége, ugyanakkor nem is zárható ki.

A megkeresett bíróság előtt történt meghallgatás során … beszámolt felperes neve munkavégzéséről, azonban a tanú felé az nem derült ki, hogy felperes neve családi alapon segített a vállalkozásban, vagy alkalmazott volt-e.

A felperes képesítése szerint összetett szellemi tevékenységet nem végzett és az antidiszkriminációs szabály (Mt. 142/A. §) is irányadó. … vallomásának bizonyító erejét rontja, hogy hozzátartozó, és hogy nem érdektelen. Munkaviszonya nem következtetési alap önmagában, hogy felperes látták a vállalkozás székhelyén.

A fenti körülmények külön-külön és egybevetett értékelését követően a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes munkálkodása … vállalkozásában már a munkaszerződés aláírását megelőzően is felmerült és a munkaszerződés aláírását követően sem haladhatta meg a korábban felmerült mértéket. A helyes következtetés szerint a családi kapcsolat keretei közötti egymást segítő jellegű munkavégzésként kell értékelni a felperes tevékenységét.

A perbeli munkaszerződés feltételeinek megfelelő munkaviszony létrehozására reálisan nem irányulhatott a felperes és … akarata.

Az eljárt társadalombiz­tosítási szervek helyen állapították meg a tényállást és nem tévedtek az abból levont jogi következtetés tekintetében sem, amikor a nyilvántartott biztosítás törléséről rendelkeztek. A Pp. 339. § (1) bekezdésben foglalt feltétel hiányában a kereset elutasításáról kellett rendelkezni.

Az állam által előlegezett költség a per tárgyi költségmentessége és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. § értelmében az állam terhén marad. Az áthárítható perköltségről a rendelkezés a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint történt.

A pertípusban a Pp. 340. § (1) bekezdése zárja ki a fellebbezés lehetőségét.

G y u l a, 2006. október 5.

. Juhász Gábor s.k.
b í r ó

Tisztelt Szakértők!

2004. szept. 20-tól állok közalkalmazoti jogviszonyban.(határozatlan idejű szerződés) 2010. jan. 8. óta veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok, aug. 22 körül fogok szülni. Az lenne a kérdésem, mi alapján fogják számolni a gyedet. (Azt olvastam, a táppénz nem képezheti a gyed alapját, akkor mi? Ebben az évben szinte nem is dolgoztam)

Köszönöm a segítséget!

gica1235 2010.04.09. 11:01

Tisztelt Szakértők!

2004. szept. 20-tól állok közalkalmazoti jogviszonyban­.(határozatlan idejű szerződés) 2010. jan. 8. óta veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok, aug. 22 körül fogok szülni. Az lenne a kérdésem, mi alapján fogják számolni a gyedet. (Azt olvastam, a táppénz nem képezheti a gyed alapját, akkor mi? Ebben az évben szinte nem is dolgoztam)

Köszönöm a segítséget! gica1235 --------

Válasz:

1. A szülést követő első ellátás a THGY amit főszabály szerint a szülés napjától 168 napig folyósítható.

GYED-et csak ezt követően a 169. naptól lehet igényelni, ami esetedben 2011-re esik.

A 2010.04.30. utáni szülések esetében már másképp kell kiszámolni a THGY és másképp a GYED alapját!

Tekintettel arra, hogy kérdésed a GYED-re irányult a 2011-ben induló GYED összegét -amennyiben addig nem változik a jogszabály- esetedben főszabály szerint a minimálbér alapján fogják megállapítani. Ha azonban az számodra kedvezőbb -mivel azért nem lesz 180 bérezett napod, mert táppénzben és thgy-ban részesültél- a GYED alapja az előző, jelen esetben a thgy alapja lesz.

42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani.

48. §
(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

(3) Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. § (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(4) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.

Kérdéseiddel javasolom megkeresni a munkáltató TB kifizetőhelyi ügyintézőjét, aki minden kérdésedre teljeskörű felvilágosítást tud adni.

Üdv. :)

Tisztelt Szakértők!
2007.02.02.-án született meg a kislányom, és 2008.09.23.-án a kisfiam. Jelenleg gyed-en vagyok, szeptember 23-ig. A kérdésem a következő lenne: Harmadik babát is tervezünk, és nem vagyok tisztában a gyed-el, gyes-el és a táppénzzel kapcsolatos kérdésekkel. Először is azt szeretném tudni, hogy a gyed lejártakor kivehetem e a szabadságokat, és mennyi szabadság jár, ha 2007-től nem vettem ki őket és 31 éves vagyok? Ha kiveszem a szabadságot, jár e mellette a gyes? Ha a gyes ideje alatt ismét gyermeket várok, lehetséges e, táppénzre menni? A gyes-t igénybe vehetné e a férjem, ha dolgozik?
Üdv.

Kedves Dödölle!
„azt írod: -mivel azért nem lesz 180 bérezett napod, mert táppénzben és thgy-ban részesültél- a GYED alapja az előző, jelen esetben a thgy alapja lesz.”

Ez nem csak a táppénzre vonatkozik (előnyszabály)?

Már látom.... változott....
„(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani.”

Az 5) bek.-ben van az előnyszabály :)) De akkor a TGYÁS-nál miért hagyták a régit?

cicmorgo:

Rendes szabadság jár a TGYÁS idejére, és a GYED első évére - mindkét gyerkőcnél, ez nem egészen három évi szabadság, kb. 62-66 nap. Ez azt jelenti, hogy a GYED lejárta után úgy három hónapig szabadságon lehetsz.
Ehhez nem kell lemondani a gyes-t. De ha táppénzre szeretnél menni, akkor viszont igen, mert a gyes melletti táppénzfolyósítás korlátozott idejű és csökkentett összegű.

A gyes-t át lehet adni apukának is.

Köszönöm szépen! :)

nandy 2010.04.09. 16:54

Kedves Dödölle!
„azt írod: -mivel azért nem lesz 180 bérezett napod, mert táppénzben és thgy-ban részesültél- a GYED alapja az előző, jelen esetben a thgy alapja lesz.”

Ez nem csak a táppénzre vonatkozik (előnyszabály)?

--------

Kedves Nandy!

Igazad van főszabály szerint ez a táppénz előnyszabály, ami nem változott, viszont a 2010.04.30- utáni szüléseknél a jogalkoztó módosította a GYED kiszámításának a szabályait.

Ahogy már idéztem az új szabály szerint a GYED összegénél az ellátás alapjának megállapítási sorrendje úgy módosult, hogy annál a T. 48.§ 2)-(5) bekezdése szerint kell eljárni, azaz ha van előző évi 180 napi jövedelem, akkor az az alap, ha nincs az utolsó 180 napi jövedelem, ha az sincs akkor már nem az eddig használt "akárhánynapos (179-től 1-ig) tényleges jövedelem, illetve a minimálbér kétszeresének 30-ad része szabály él, hanem a minimálbér lesz/lett a GYED alapja, természetesen figyelemmel a szerződés szerinti jövedelemre is, azaz ha a szerződés szerinti jövedelem alacsonyabb (pl.20 órás) mint a minimálbér úgy az lesz az alap.

A fenti, az igénylőket érintő negatív változásban egy kedvezmény, hogy immár itt is alkalmazható a táppénznél már megszokott előnyszabály.

Ha időgéppel kikeresed az Ebtv. 2010.05.01-től hatályos normaszövegét látni fogod a változást, de a 2010-es TB HVG-ben is megtalálod félkövér betűkkel szedve a 2010.05.01-től hatályos változásokat.

Érdekes, hogy a jogalkotó a THGY összegének számításán nem változtatott, maradt a régi szabály.

(Valószínűleg azért, a különbség hogy aki eddig értett hozzá az is megkavarodjon. Az ügyfelekről nem is beszélve.)

Természetesen az első ilyen GYED-ek csak 2010.05.01 után 168 nappal rendelkeznek, addig az új KOrmány még változtathat rajta, bár a Fidesz ugyan jelezte, hogy megválasztásuk/Kormányalakíításuk után mindent "visszacsinálnak", azonban ez, azaz a GYED-GYES változtatás nem szerepel a hivatalos Kormányprogramban.

Az álláspontomat megalapozó jogszabályi hely:

2. A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani.

Amennyiben másképp látod, vagy értelmezed úgy azt szivesen veszem....

Üdv. :)

nandy 2010.04.09

Már látom… változott…
„(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani.”

Az 5) bek.-ben van az előnyszabály :)) De akkor a TGYÁS-nál miért hagyták a régit? -----------

Nem tudom, az utóbbi időben a felső vezetés képes olyanokra, amire eddig nem volt példa.

Többnyire azért a jogszabályok igazodtak a klasszikus TB alapelvekhez, mára azonban már nem érdemes logikát keresni a különböző TB jogszabályokban, pláne OEP utasításoban... :(

Lásd: banki folyószámla költségtérítéssel kapcsolatos álláspont, vagy egyszeri kerkieg számítása az ÜB alapjánál, továbbá a jutalom figyelembevétele a TP alapnál (eseti jövedelem, nem elvárható, ha viszont nem elvárható kiesése esetén nincs keresetveszteség, kvázi bár vonunk belőle járulékot mégsem táppénz alap akárcsak a banki folyószámla kts. térítésnél lásd: TB Tanácsadó 2010.02.szám 15. oldal Soltészné OEP osztályvezető)... stb.

Üdv. :)

Ez a jutalom érdekes dolog...
Egyik barátom két évvel ezelőtt járt úgy, hogy a táppénz összegének megállapításánál nem vették figyelembe a jutalmat, pedig csatolták a pótlapot is.

Szeretném a segítségeteket kérni. Most kezdtem tb kifizetőhelyen dolgozni tb-, bér és adóügyi előadóként és még elég rutintalan vagyok.
Akinek a helyére mentem kismama és már 1 hónapja táppénzen van. Pénteken viszont bejött dolgozni és elvileg 1 hétig lesz, mert segít a negyedéves bevallásokban. Namost a táppénzét nem akarja megszakítani. Úgy emlékszem a tanultakból, hogy ha valaki munkabérben részesül akkor ugye nem kaphat táppénzt. Akkor elég nekem a számfejtésnél arra a napra bért adni és táppénzt nem, vagy meg kell szakíttatni a táppénzt? Szerinte nem kell, de szerintem sántít a dolog egy kicsit. Tartós táppénz alatt elvileg szerintem nem lehet dolgozni nem? Függetlenül, hogy kap-e táppénzt vagy nem.
Segítségeteket köszönöm.
Szakmai kérdésekkel jöhetek többször is ha megakadok, vagy van valahol egy külön fórum a szakmabelieknek? Jól jönne néha a segítség.