GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértők!
Jelenleg GYED-en vagyok a kislányommal,két éves kora után tervezem,hogy visszamegyek dolgozni.A kérdésem a következő volna:azt tudom,hogy három éves koráig jár a GYES is,de az igaz-e,hogy ha én elmegyek a pici miatt állományba,akkor nem kapok táppénzt,csak a GYES-t?Ez elég nagy kiesés lenne és az első bölis évben általában sűrűbben betegek,ezért szeretném tudni,hogy mire lehet számítani.
Előre is köszönöm a segítséget!
Dóra

Tisztelt Szakértők!
Határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező közalkalmazott vagyok,aki jelenleg 22 hónapos kisfiával van otthon GYED-en.Fiam 2010.06.11-én tölti be a két éves életkorát,utána szeretnék visszamenni dolgozni.Innentől lennének felmerülő kérdéseim:
1.Amennyiben jól tudom,az engem helyettesítő személyt 3 éves határozott idejű kinevezéssel vették fel a helyemre.Visszamehetek-e így dolgozni,figyelmen kívül hagyva a köztük lévő szerződést?Illetve emiatt a munkáltatóm elutasíthatja-e a munkába való visszatérésemet?
2.A helyettesemmel nagyon jó a munkáltatóm kapcsolata,s tartok tőle őt szívesebben tartanák meg helyettem.Mennyire lehet racionális ezen félelmem,jogilag mik a lehetőségeim?
3.Ha visszamehetek dolgozni,azt tehetem-e napi 8 órában GYES mellett,illetve
4.átruházhatom-e a GYEST élettársamra,gyermekem apjára (közös háztartásban élünk),mivel úgy hallottam,hogy a gyermekápolási táppénz igénybe vételekor csak a Gyest folyósítanák?
5.2008.március 01-től voltam táppénzen,előtte az éves szabadságomat nem vettem ki(legalábbis tudomásom szerint),majd 2008.06.11 és 2008.11.25 között terhességi gyermekágyi segélyt kaptam (szülési szabadság alatt?),jelenleg pedig GYED-et folyósítanak.2003.08.01-től áll fenn a munkaviszonyom,a kinevezésem.Érdekelne,hogy mindezek alapján mennyi ki nem vett szabadságom van még,s mennyit használhatnék fel ebből szeptemberig?
Segítségüket,válaszukat előre is köszönöm,s várom.Köszönettel:anepa3

tmade 2010.04.10. 21:47

Szeretném a segítségeteket kérni. Most kezdtem tb kifizetőhelyen dolgozni tb-, bér és adóügyi előadóként és még elég rutintalan vagyok. Akinek a helyére mentem kismama és már 1 hónapja táppénzen van. Pénteken viszont bejött dolgozni és elvileg 1 hétig lesz, mert segít a negyedéves bevallásokban. Namost a táppénzét nem akarja megszakítani. Úgy emlékszem a tanultakból, hogy ha valaki munkabérben részesül akkor ugye nem kaphat táppénzt. Akkor elég nekem a számfejtésnél arra a napra bért adni és táppénzt nem, vagy meg kell szakíttatni a táppénzt? Szerinte nem kell, de szerintem sántít a dolog egy kicsit. Tartós táppénz alatt elvileg szerintem nem lehet dolgozni nem? Függetlenül, hogy kap-e táppénzt vagy nem. Segítségeteket köszönöm. Szakmai kérdésekkel jöhetek többször is ha megakadok, vagy van valahol egy külön fórum a szakmabelieknek? Jól jönne néha a segítség. --

1. Csókoltatom a "kolléganőt", de ha keresőképtelen, akkor pihizzen és ne dolgozzon.

Komolyra fordítva: Az általad idézett szabályt a gyakorlatban a keresőképtelenség elején szokták alkalmazni amikor pl. végigdolgozza a napot, este elmegy a háziorvoshoz, az orvosi igazolás aznaptól szól, de mivel megkapta a teljes keresetét, azaz nincs keresetvesztesége táppénz nem jár neki. (Feltételezzük, hogy a 15 munkanap Bsz-ot már kimerítette.)

A másik eset, hogy orvosi javaslat ellenére munkába áll. Ekkor bár van orvosi igazolása, de Ő úgy gondolja, hogy meggyógyult, munkába áll, bért kap, így táppénzre nem jogosult.

A harmadik eset, hogy 1-1 napra (jelen esetben 1 hétre) bemegy dolgozni. Az általad leírt szabály ekkor is áll, viszont az orvosszakmailag aggályos, ha az ellátást a REP folyósítaná azonnal kiküldenék az ellenörző főorvost és megvonatnák a táppénzt, mivel az orvos utasításait nem tartotta be, a keresőképtelenség alatt a munkát végzett így a gyógyulását késleltette....

Javaslat: Ne járjon be táppénz ideje alatt dolgozni, ha bemegy azt ne munkabérért tegye, mert megvonhatják tőle a táppénzt.

Vagy. Ha dolgoni akar szakíttassa meg a keresőképtelenséget az orvosával, ha végzett a bevallásokkal vetesse magát újra állományba. Kérdés: Ha tud dolgozni, akkor biztos, hogy veszélyeztetett terhes? Biztos, hogy a szülésig nem tudja ellátni a munkáját?

A trükközés visszaüthet....
Mindenképpen jogellenes, ha az orvosát a munkába állásról nem tájékoztatja....

2. Szakmai kérdésekkel jöhetek többször is ha megakadok, vagy van valahol egy külön fórum a szakmabelieknek?

Jöhetsz.

Ha tudsz/találsz ettől szakmaibb tb fórumot az engem is érdekelne. Én sajnos nem tudok, a magam részéről sajnálom, hogy az OEP vezetése azt a XXI. században nem tartja fontosnak. Én minden adandó alkalommal és minden illetékes vezetőnek jelzem az igényt, de sajnos Ők nem tartják fontosnak. Egy kolléga TB info címmel indított egy honlapot, azon sok érdekes info van, kiemelten javasolom a tájékoztatók, állásfoglalások rovatot, ahol a KMREP kifizetőhelyi tájékoztatóit pár évre visszamenőleg megtalálhatod, működtetett fórumot is, amit sajnos később fizetőssé tett, most viszont egyelőre egyáltalán nem működik.

3. A REP PEEO -a kifizetőhelyi tájékoztató szerint-
segítséget nyújt az új kifizetőhelyeknek (patronáló/instruáló elenőrzés), de ha kell a kezdő ügyintézőknek is, javasolom élj vele.

És forgasd a 2010.02-től hatályos új OEP Kifizetőhelyi tájékoztatót, valamint ha a cég kifizeti javasolom megrendelni a TB Tanácsadó és a TB Levelek szakmi folyóiratokat.

4. Jó munkát az új munkakörökhöz!

Üdv. :)

tmade 2010.04.10. 21:47

A hivatkozott KMREP Kifizetőhelyi tájékoztatókat itt találod.

http://www.tbinfo.eoldal.hu/…asfoglalasok

Üdv. :)

dorca 2010.04.10. 23:58

Tisztelt Szakértők! Jelenleg GYED-en vagyok a kislányommal,két éves kora után tervezem,hogy visszamegyek dolgozni.A kérdésem a következő volna:azt tudom,hogy három éves koráig jár a GYES is,de az igaz-e,hogy ha én elmegyek a pici miatt állományba,akkor nem kapok táppénzt,csak a GYES-t?Ez elég nagy kiesés lenne és az első bölis évben általában sűrűbben betegek,ezért szeretném tudni,hogy mire lehet számítani. Előre is köszönöm a segítséget! Dóra --------------

• Válasz:

Nem, nem igaz. Aki GYES mellett dolgozik jogosult táppénzre, de az összegre és a táppénz igényjogra az általánostól némileg eltérő szabályok vonatkoznak.
PL. Táppénzt csak annyi napra kaphatsz ahány napot a GYES mellett dolgoztál.

PL. Visszamész GYES mellett dolgozni, dolgozol 3 napot. A baba beteg lesz. Táppénzt csak 3 napig kaphatsz!

PL. Visszamész GYES mellett dolgozni, dolgozol 25 napot. A baba beteg lesz. Táppénzt csak 25 napig kaphatsz!

A pontos szabályokról a TB kifizetőhelyi ügyintézőnél, vagy a REP PEEO osztályvezetőjénél érdeklődhetsz.

Üdv. :)

nandy 2010.04.10. 12:54

Ez a jutalom érdekes dolog…
Egyik barátom két évvel ezelőtt járt úgy, hogy a táppénz összegének megállapításánál nem vették figyelembe a jutalmat, pedig csatolták a pótlapot is.

----------

• Az.

A lent idézett állásfoglalás Soltészné kolléganő viszonylag új -remélhetőleg egyéni- ötlete, a REP PEEO Osztályvezetők egyelőre nem osztják és nem gyakorolják, erre vonatkozó kifejezett OEP utasítás/állásfoglalás tudomásom szerint egyelőre nincs.

Az általad idézett estben érdemes lett volna panaszt tenni, illetve kérni a határozatban történő elutasítást. (Ha az igényt teljes mértékben nem teljesítik, úgy azt a REP köteles határozaba foglalni, döntését megindokolni)

Üdv. :)

Nagyon szépen köszönöm a tartalmas választ. Élni fogok velük.
Üdv.
tmade

Kedves Szakértők!

A következő problémára nem találtam választ-de amit eddig is megtudtam,azt köszönöm nektek(hisz innen mazsolázgattam)
Idén májusban lesz kisfiam két éves,és a munkahelyemre nem igazán akarnak visszavenni,állóbért sem fognak tuti fizetni,én meg nem mondok fel. Vezető pozícióban voltam,sokat letettem az asztalra,és emiatt szeretnék élni a jogaimmal.
Tulajdonképpen én is csak muszájból mennék vissza,hiszen 12 órákat kell dolgozni,de a GyES-ből nem lehet megélni.
Szóval arra jutottam,hogy férjem részére kérnénk a GYEST,én kivenném a felhalmozott szabikat,utána elmennék táppénzre-ezt vki javasolta-és elvileg a táppénz után még egy hónapig nem rúghatnának ki.(ja,és felmondási határidő is van,meg végkielégítés)
Kérdésem,hogy én döntöm el,vagy a munkáltató,hogy mikor veszem ki a szabikat?Érdemes akkor utána elmenni táppénzre,vagy...?
Végkielégítés közös megegyezés esetén ugye nem jár?
Ha esetleg meg akarnak velem egyezni,hogy fizetnek egy havi bért-vagy kettőt,akkor utána is lehet ezzel a táppénzzel variálni?
Nagyon köszönöm előre is a válaszokat,és a fáradozást.
További szép estét mindenkinek!Ginalolo

Tisztelt Szakértők!

2010.novemberére várom első babámat. Viszont februártól szülésig táppénzen vagyok, veszélyeztetett terhesként. Ennek függvényében hogy számoljak a GYED összegével? 2011-ben venném igénybe, azaz a 2010-s évet néznék ha jól tudom. De vajon a táppénzzel csökkentett összeg az irányadó, vagy pedig a sima átlagkereset?Számít, hogy csak 1 hónapot dolgoztam ténylegesen? Teljes a káosz, az OEP-t kerestem, nem tudtak felvilágosítást adni, mondván 2010-ben szülőknél amugyis változások vannak, és ki tudja mit hoz a választások után 2011. Kicsit úgy érzem magam, mintha kisérleti nyúl lennék, és rajtam tesztelnék a rendszert. Válaszok pedig jók lennének, hogy döntéseket tudjunk hozni.

/a gyermekágyi segélynél a 2009-átlagkeresetet nézik ugye?/

Gyors választ előre is megköszönöm, szép napot kívánok! :)

dallam 2010.04.12. 11:22

Tisztelt Szakértők!

2010.novemberére várom első babámat. Viszont februártól szülésig táppénzen vagyok, veszélyeztetett terhesként. Ennek függvényében hogy számoljak a GYED összegével? 2011-ben venném igénybe, azaz a 2010-s évet néznék ha jól tudom. De vajon a táppénzzel csökkentett összeg az irányadó, vagy pedig a sima átlagkereset?Szá­mít, hogy csak 1 hónapot dolgoztam ténylegesen? Teljes a káosz, az OEP-t kerestem, nem tudtak felvilágosítást adni, mondván 2010-ben szülőknél amugyis változások vannak, és ki tudja mit hoz a választások után 2011. Kicsit úgy érzem magam, mintha kisérleti nyúl lennék, és rajtam tesztelnék a rendszert. Válaszok pedig jók lennének, hogy döntéseket tudjunk hozni.

/a gyermekágyi segélynél a 2009-átlagkeresetet nézik ugye?/

Gyors választ előre is megköszönöm, szép napot kívánok! :)

dallam 2010.04.12. 11:22

-------

1. A kollégák válasza, illetve annak hiánya nem elfogadható, ezen túlmenően jogszabálysértő, ugyanis az Ebtv. 5.§. értelmében kötelesek az ügyfeleknek teljeskörű tájékoztatást adni.
2. A 2010.04.30. után szülő nők esetében valóban változott/változik a jogszabály, amely azonban -bár csak 2010.05.01-én lép hatályba- mindenki számára, így minden REP-es és OEP-es dolgozók számára is- megismerhető, annak a kihírdetése a jogalkotási törvénynek megfelelően kellő időben (fél éve) megtörtént.
3. A választások miatt 2011-ig valóban lehetnek további változások, de ez nem mentesíti az arra illetékes köztisztviselőt az alól, hogy az ügyfeleket tájékoztassa a hatályos jogszabályok előírásairól.
4. Itt a fórumon szívesen segítünk, de jó tudni, hogy az elsődlegesen és törvényi kötelezettség alapján a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár feladata. (Ezért (is) kapják a fizetést.)
5. Esetedre is az igaz, amit az előző hozzászólónak válaszoltam, ami így hangzik:

Válasz:

1. A szülést követő első ellátás a THGY amit főszabály szerint a szülés napjától 168 napig folyósítható.

GYED-et csak ezt követően a 169. naptól lehet igényelni, ami esetedben 2011-re esik.

A 2010.04.30. u­táni szülések esetében már másképp kell kiszámolni a THGY és másképp a GYED alapját!

Tekintettel arra, hogy kérdésed a GYED-re irányult a 2011-ben induló GYED összegét -amennyiben addig nem változik a jogszabály- esetedben főszabály szerint a minimálbér alapján fogják megállapítani. Ha azonban az számodra kedvezőbb -mivel azért nem lesz 180 bérezett napod, mert táppénzben és thgy-ban részesültél- a GYED alapja az előző, jelen esetben a thgy alapja lesz.

A véleményemet megalapozó jogszabályi helyek:

42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani.

48. §
(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

(3) Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. § (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(4) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

(Megjegyzés: Mivel a GYED-et ezen szakaszok alapján kell megállapítani ahol táppénz szót olvasol, oda jelen esetben GYED-et kell érteni.)

(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.

(Nálad a korábban folyósított ellátás a THGY lesz.)

---

Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

ginalolo:

„Szóval arra jutottam,hogy férjem részére kérnénk a GYEST,én kivenném a felhalmozott szabikat,utána elmennék táppénzre-ezt vki javasolta-és elvileg a táppénz után még egy hónapig nem rúghatnának ki.(ja,és felmondási határidő is van,meg végkielégítés)
Kérdésem,hogy én döntöm el,vagy a munkáltató,hogy mikor veszem ki a szabikat?Érdemes akkor utána elmenni táppénzre,vagy…?”

Az előző évekről bentmaradt szabikat a munkábaállástól számított 30 napon belül ki kell adni. Általában rögtön ezzel kezdenek, mert a TGYÁS és GYED első évének idejére járó szabi még alapesetben is 26-30 nap körül van, tehát ki sem tudja adni a 30. nap lejártáig.:)
Táppénzre viszont csak akkor mehetsz, ha az orvosilag indokolt... Nem lehet kérdés, hogy mikor járnál jobban... A Pénztár nem fejőstehén, annak ellenére, sokan úgy gondolják.

„Végkielégítés közös megegyezés esetén ugye nem jár?”
Járhat, de csak akkor, ha abban a felek írásban megállapodnak. Ha a megállapodás nem tartalmaz végkielégítést, akkor nem jár.

Táppénzzel pedig ne variálj...

Kedves Szakértők!

Örülök, hogy végre találtam egy helyet, ahol a kérdéseimre talán választ kapok.
Jelenleg egy egyetem hallgatója vagyok. Terveim közt szerepel, hogy a befejezésre már babával a hasamban kerül sor. A kérdésem az lenne, hogy így, hogy munkaviszonyom még nem volt, így a minimálbérhez viszonyíták a pénzt amit kapnék a babához? Valamint, hogyha én egy MA képzésbe is belekezdenék, azt egy baba mellett hogy lehet csinálni? Illetve, hogy elvégezhetném-e így államilag finanszírozott tanulóként?
Válaszukat előre is köszönöm. Valamint, ha tudnának még egyéb lehetőségekről, azokat is megköszönném.

További kellemes napot!

szukoj

Családtámogatási ellátásoknak alapvetően két fajtája van:

1. alanyi jogon járó ellátások (anyasági támogatás, családi pótlék, gyes, gyet), amelyek állampolgári jogon járnak,
2. pénzbeli ellátások (tgyás, gyed), amelyeknek feltétele a 365 nap előzetes biztosítási idő, aktuális biztosítás és olyan jövedelem, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetni.

Munkaviszony nélkül csak az alanyi jogon járó ellátásokra vagy jogosult.
Tanulmányokat bármelyik ellátás mellett folytathatsz.

preacher

Gyes lemondásához nincs külön nyomtatvány, egyszerűen írsz egy kérelmet.

OEP honlapról:

Választás egyes ellátások közt/a választás napjának meghatározása
A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a
gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt ezen ellátások
között – a jogosultsági feltételek fennállta esetén – az ellátásra jogosult személy választhat.
Ezen ellátások közti választás esetén a választott (új) ellátás iránti kérelmet az újonnan választott
ellátásra illetékes – egészségbiztosító (táppénz, tgys, gyed) vagy az államkincstár (gyet, gyes) –
szervhez kell benyújtani a folyósítás alatt álló (régi) ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelemmel
együtt. Ha a beszüntetni kért ellátás és a választott új ellátásra más-más szerv illetékes, a régi ellátás
beszüntetésére vonatkozó kérelmet az arra illetékes szervhez továbbítja a hatóság.
Tehát, ha a választott, új ellátás a gyed/tgys, akkor a kérelmet a munkáltatónál (egészségbiztosítónál),
ha a választott új ellátás a gyes/gyet, akkor azt a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál kell
bejelenteni, az addig folyósított ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt.
A választott újabb ellátást a választás napjától – a korábban folyósított ellátás folyósításának
megszüntetésével – lehet megállapítani és folyósítani. A választás napjának a választott (új) ellátás
iránti kérelemnek ezen új ellátás folyósítására illetékes szervhez való írásbeli benyújtásának
napját kell tekinteni.
Az egyes ellátások közti választás esetén a választás napjának meghatározása
Felhívjuk a figyelmet, hogy abban az esetben, ha az ellátás iránti kérelem két ellátás közti választással
történik – ideértve az esetleges késedelmes választás esetét is – csak az alábbiak szerint meghatározott
választás napjától (azaz a kérelem írásbeli benyújtásának napjától) folyósítják az újabb ellátást, tehát
erre az esetben az az általános szabály, hogy pl. a tgys/gyed visszamenőleg hat hónapra érvényesíthető
nem vonatkozik. Ennek a szabálynak az a célja, hogy a kettős kifizetést kizárják.
A választás napjának meghatározására a következő esetek lehetségesek:

1. Ha valaki a gyermeknevelési támogatás (gyet, gyes) folyósítása alatt társadalombiztosítási ellátásra
(tgys, gyed) kíván áttérni, de először a lemondó nyilatkozatát nyújtja be a Kincstári Igazgatósághoz, és
csak ezt követően érkezik a tb ellátás iránti kérelem a foglalkoztatójához vagy a REP-hez, akkor a
Kincstárhoz érkezett lemondó nyilatkozat átadásának (személyes benyújtás vagy postára adás) napja
lesz a társadalombiztosítási ellátás igénylésének, (választásának) napja is.
Pl.: Aki 2008. november 29. napján a Kincstárnak címezve postára adja a nyilatkozatát arról, hogy a
gyes folyósítását kéri megszüntetni, mert újabb babája született, és ezért a számára kedvezőbb
terhességi gyermekágyi segélyt kívánja igénybe venni, azonban a terhességi gyermekágyi segélyre
vonatkozó kérelme csak 2009. január 2.-án érkezik meg az egészségbiztosítóhoz, a tgys-re vonatkozó
választása napjának 2008. november 29. napját kell tekinteni, vagyis a gyermekgondozási segély
folyósítását 2008. november 29. napjától meg kell szüntetni, mert az igénylő 2008. november 29.
napjától terhességi gyermekágyi segélyre jogosult.
2. Ha valaki a társadalombiztosítási ellátás (táppénz, gyed, tgys) folyósítása alatt a Kincstárhoz tartozó
gyermekgondozási támogatásra (gyes, gyet) kíván áttérni, de először a tb ellátásról lemondó
nyilatkozatát nyújtja be a foglalkoztatójához, vagy az egészségbiztosítóhoz, és csak ezt követően jelzi a
Kincstárnál, hogy a gyermekgondozási támogatást (gyes, gyet) szeretné igénybe venni, akkor a tb
ellátás lemondásáról a foglalkoztatóhoz (REP-hez) érkezett lemondó nyilatkozat átadásának
(személyes benyújtás vagy postára adás) napja lesz a gyermekgondozási támogatás igénylésének
(választásának) a napja is.
Pl.: Aki 2008. november 29. napján postára adott nyilatkozatával kérte a REP-től a gyed
folyósításának megszüntetését, mert a gyermeke másfél éves és visszamegy dolgozni (a gyed
helyett gyes-re térne át), azonban a gyes-re vonatkozó kérelme csak 2009. január 2.-án érkezett a
Kincstárhoz, akkor a választás napjának ebben az esetben 2008. november 29. napja minősül, azaz
a gyed folyósítását 2008. november 29. napjától fogják megszüntetni, mert 2008. november 29.
napjától gyes-re jogosult a kérelmező.
3. Aki azonos időpontban tesz nyilatkozatot a régi ellátása megszüntetésére és egyben a választott
ellátás megállapítására is, akkor természetesen a választás napja e kérelme átadásának (személyes
benyújtás vagy postára adás) napja lesz a választás napja.
Pl.: Aki 2008. november 29. napján személyesen kérte a Kincstárnál a gyes megszüntetését, mert
másik babája született, és a számára kedvezőbb terhességi gyermekágyi segélyt kívánta igénybe venni,
és a terhességi gyermekágyi segély iránti kérelme 2008. november 29-én beérkezett az
egészségbiztosítóhoz is, akkor a választás napja 2008. november 29. napja, tehát a gyest 2008.
november 29. napjától megszüntetik (erre a napra gyes már nem jár), mert 2008. november 29. napjától
az anyuka terhességi gyermekágyi segélyre jogosult.

anepa3

1-2. Amennyiben jelzed munkába állási szándékodat, úgy a munkáltató köteles foglalkoztatni, a munkába állástól számított 30 napon belül a bennmaradt szabadságaidat kiadni, és ha nem tud munkát biztosítani részedre, úgy állásidőt kell fizetnie.
3-4. Gyes mellett korlátlanul dolgozhatsz. Gyest átadhatod apukának, ebben az esetben viszont megszűnik a felmondási védelmed. Gyermekápolási táppénzt az igényelhet, aki a gyes mellett dolgozik.
5. Szabadság a te esetedben 2008.01.01-2009.11.25-ig terjedő időre jár. (A 2008-as ki nem vett szabadság, és a fizetés nélküli szabadság (gyed) első évére járó szabadság.)

Üdvözletem!
Azt szeretném megkérdezni, hogy mi lenne a táppénzem alapja, ha a 2008.02.04.-én született kislányom után jelenleg 2010.01.01.-től GYES-t igényelek munkám mellett.
Köszönettel:
Tamás

Tisztelt Szakértők!

A véleményüket szeretném kikérni.
Adott egy munkavállaló aki a munkavégzés során rosszul lett. A munkáltató elküldte az üzemorvoshoz kivizsgálásra. Tulajdonképpen semmi “komoly” dolog nem történt a rosszul lét csupán fáradtság, kimerültség miatt volt.
Az üzemorvos elküldte őt a házi orvosához és ideggyógyászhoz. Elment mind a két orvoshoz, kivizsgálták, semmi problémát nem találtak, 1 hét pihenést javasoltak neki.
Miután letelt az 1 hét, háziorvosi és ideg gyószászi pappírral a kezében vissza ment az üzemorvoshoz, mondván újra meg kell csinálni az alkamasságit.
Az üzemorvos természetesen nem találta alkalmasnak, csupán csak a munkavégzés egyik “felének” az elvégzésére (éttermi munka, délelőtt konyha, délután felszolgálás).
Igazából rendesen nem nagyon tudta megindokolni, papírt sem adott róla.
Sajnos az már egy ideje nem titok, hogy a munkáltató meg akar szabadulni az illetőtől de nem hajlandó felmondani neki. Az már csak hab a tortán hogy az üzemorvos és a munkáltató között elég jó viszony van.
Mit lehet ebben az esetben tenni? Egyáltalán lehet-e bármit is tenni ez ügyben?

Kedves nandy!
Köszönöm a válaszokat,kb.erre számítottam,és ezeket gondoltam,csak megerősítést vártam.
Én nem vagyok az a fejős típus,szeretek dolgozni,soha életemben nem voltam táppénzen és fizetett szabadságon(kivéve,mikor terhes lettem).Nem volt bejelentett munkahelyem,és amikor végre lett,ott meg 2 évig nem mehettem,mert nem voltunk elegen.Én meg örültem,hogy a sok képesítéssel meg diplomával végre normálisan bejelent valaki.
Szóval én idáig sem fejtem meg senkit-sőt itt nagyon sokat letettem az asztalra-csak vki ezt javasolta,hogy ha elküldenek,akkor a felmondás utolsó napjaiban menjek táppénzre,aztán munkanélkülire-de remélem ezt már nem érem meg,és lesz másik állásom.
Mégegyszer köszi a fáradozást.
Üdv.ginalolo

Tisztelt Szakértők!

A közalkalmazotti bérkiegészítéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Én tavaly december 15-től ez év február utolsó napjáig dolgoztam közalkalmazottként. A 2010-es közalkalmazotti bérkiegészítés első 49000 Ft-jának időarányos részét megkaptam (9000 Ft), de amikor megszűnt a munkaviszonyom, azt mondták, hogy a második 49000 Ft-ra, sőt annak időarányos részére sem vagyok jogosult, mert március 1-én már nem álltam közalkalmazotti viszonyban? Elfogadjam ezt a munkáltatói indoklást, vagy érdemes reklamálni?
Előre is köszönöm a segítséget.

BJudy

BJudy 2010.04.13. 13:31

Tisztelt Szakértők!

A közalkalmazotti bérkiegészítéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Én tavaly december 15-től ez év február utolsó napjáig dolgoztam közalkalmazottként. A 2010-es közalkalmazotti bérkiegészítés első 49000 Ft-jának időarányos részét megkaptam (9000 Ft), de amikor megszűnt a munkaviszonyom, azt mondták, hogy a második 49000 Ft-ra, sőt annak időarányos részére sem vagyok jogosult, mert március 1-én már nem álltam közalkalmazotti viszonyban?

Elfogadjam ezt a munkáltatói indoklást, vagy érdemes reklamálni?Előre is köszönöm a segítséget.

BJudy

BJudy 2010.04.13. 13:31

-----------

Válasz:

Igen, fogadd el, nem érdemes reklamálni, ugyanis a foglalkoztató helyesen tájékoztatott. Annak, akinek 2010.03.01-én nem áll fenn a jogviszonya a 2. kerkiegre nem jogosult.

Idézet a válaszomat alátámasztó jogszabályból a teljesség igénye nélkül:

316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet
a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítéséről

2. § (1) A foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésre 2010. január és március hónapra járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén fennálló - 1. § szerinti - jogviszonya alapján a (2)-(6) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti két illetményfizetési időpontban bruttó 49 000-49 000 forint eseti kereset-kiegészítésre jogosult az a foglalkoztatott, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

1. havi bruttó illetménye 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén nem haladja meg a 340 000 forintot, továbbá
2. 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén költségvetési szervvel teljes munkaidős jogviszonyban áll, továbbá
3. a jogviszonya költségvetési szervvel 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között folyamatosan fennállt, ideértve azt az esetet is, ha az 1. § szerinti több jogviszonya állt fenn 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között egymást követően, megszakítás nélkül, továbbá.....

---

Remélem így már meggyőzőbb a foglalkoztató válasza.

Üdv. :)

Szia Dödölle1!

Köszönöm szépen a részletes tájékoztatást.

Üdv.

BJudy

Segítséget kérnék olyan szituációban, hogy Németországban dolgozom másfél éve, babát várok, ez év decemberében születik, azaz itt jogosult vagyok a különböző juttatásokra, ha itt élnék továbbra is, ez nem kérdés. Egyedülállóként azonban otthon (M.o.) leszek kénytelen lenni a szülést követő időszakban, sőt már lehet, hogy otthon is szülnék, kérdésem, hogy lévén Magyaro. is EU, érvényes e ill. beszámítható e a német munkaviszony otthon, jogosult lennék e valami juttatásra, ha igen, milyenre, vagy jár e valami alanyi jogon? Főleg, ha nem hosszabbítják meg a szerződésem és maradok Magyarországon. Úgy tudom a családi pótlék alanyi jogon jár, vagy tévedek? Ha igaz, akkor akkor is jár, ha a baba Németországban született?
Segítségüket előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértők!
Tanácsot szeretnék kérni. 2002.07.02-án született a kisfiam, aki 11 hónapos kora óta tartósan beteg, jelenleg is fennáll a betegsége. Most várom a második babát, közelítőleg 2010.07.13-ra vagyok kiírva. A kérdésem: mit tudok igényelni GYES-t vagy GYED-et? Melyikkel járok jobban? A beteg kisfiam után továbbra is megkapom az emelt CSP-ot? A kicsire a normált? Ha a kicsi után igénylek mindent, akkor a beteg kisfiam után elvesztem a GYES-t?
Munkahelyek:
2002-2004-ig GYED, GYES
2004-ben 9 hónapot dolgoztam 4 órában
2005- 2009-ig GYES
2009.09.01-2010.01.09 4 órában
2010.01.13-2010.07.21 8 órában dolgoztam (gerincműtétem volt és táppénz alatt kijelentettek)
Azóta GYES-en vagyok.
Melyik gyerek után mit igényelhetek?
Segítségüket köszönöm!
Kata

Elnézést, a dátumot rosszul írtam:
2005-2008-ig GYES
2008.09.01-2009.01.09-ig 4 órában
2009.01.13-2009.07.21 8 órában
Kata

hallihallo33

2010.04.13. 15:26

Segítséget kérnék olyan szituációban, hogy Németországban dolgozom másfél éve, babát várok, ez év decemberében születik, azaz itt jogosult vagyok a különböző juttatásokra, ha itt élnék továbbra is, ez nem kérdés. Egyedülállóként azonban otthon (M.o.) leszek kénytelen lenni a szülést követő időszakban, sőt már lehet, hogy otthon is szülnék, kérdésem, hogy lévén Magyaro. is EU, érvényes e ill. beszámítható e a német munkaviszony otthon, jogosult lennék e valami juttatásra, ha igen, milyenre, vagy jár e valami alanyi jogon? Főleg, ha nem hosszabbítják meg a szerződésem és maradok Magyarországon. Úgy tudom a családi pótlék alanyi jogon jár, vagy tévedek? Ha igaz, akkor akkor is jár, ha a baba Németországban született?
Segítségüket előre is köszönöm!

hallihallo33 -------------

Kérdéseidre válaszul az alábbi összefoglalót javasolom elolvasni és amannyiben marad kérdésed az ott megjelölt/kijelölt közigazgatási szerveket érdemes közvetlenül megkeresni.

Üdv. :)

---------

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, árúk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve.
Ezeket az EU alapszerződései (Római 1957., Maastrichti 1992. stb.) teszik lehetővé. Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14-i 1408/71/EGK Rendelet és a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó 1972. március 21-i 574/72/EGK Rendelet.

Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát)

Ezért:
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó jogszabályok , a 1408/71/EGK rendelet és az 574/72/EGK rendelet) határozzák meg.

A 1408/71/EGK rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.

Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,

az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a

biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani, valamint

az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető).
További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindeni a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)
(Joghatóság jelen esetben=melyik ország jogszabályai szerint kell eljárni)

Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.

Nézzük a családi ellátásokat:
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
A 1408/71/EGK rendelet családi ellátásokat koordináló VII. fejezetében foglaltak alapján amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.

Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkaválaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyar Köztársaság területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja. Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot a Magyar Államkincstártól.

Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGYT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár. Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES) van annak célszerű a Magyar Államkincstár Nemzetközi kapcsolatok Osztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel ezzel országosan, központosítva Ők foglalkoznak, így egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást is ők tudnak adni. (Az Államkincstár Központjának jelenlegi pontos címe: 1054. Budapest Hold u. 4.)

Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat egységként kezeli.

A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.

Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel. (Egyértelmű, hogy a különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.)
Összegezve:

1. A joghatóságot mindig közigazgatási eljárás keretében kell tisztázni.
2. Azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg.
3. A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv azaz legerősebb szabály (elv) a biztosítási elv.
4. Ezt követi a területi elv azaz annak a vizsgálata, hogy a család életvitelszerűen melyik tagállamban tartózkodik.
5. Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Többször ismétlődő kérdés, hogy amennyiben a THGY-t, illetve a GYED-et folyósító szerv (azaz a REP, vagy a kifizetőhely) tudomására jut, hogy az ellátásban részesülő, illetve annak hozzátartozója ugyanazon gyermek után az EU tagállamok valamelyikében családtámogatási ellátásban részesül hogyan kell helyesen eljárni.

A MÁK Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának válasza szerint:

1. Ausztria kivételével minden tagállamban –a pénzbeli ellátások közül – csak és kizárólag a GYED folyósítása esetén beszélhetünk kettős ellátásról.
2. Ausztria esetén a THGY-t is figyelembe kell venni.
3. Ausztria kivételével minden más tagország esetében az ügyek tisztázására (a joghatóság megállapítására) a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága az illetékes.
4. Ausztria esetében a Magyar Államkincstár Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága az illetékes.
5. Abban az esetben, ha a REP, vagy a kifizetőhely tudomására jut, hogy a THGY, illetve GYED ellátásban részesülő az EU-s tagállamok bármelyikében igényelt családtámogatási ellátást, úgy a pénzbeli ellátás (THGY, vagy GYED) folyósítását meg kell szüntetni és az ügyet a MÁK-nál ki kell vizsgáltatni. A vizsgálat eredményétől függően lehet az esetleges továbbfolyósításról gondoskodni.

Ahogy fent már tisztáztuk egy másik csoportba tartozik a táppénz és a terhességi gyermekágyi segély (THGY).

Nézzük erről mit mond az EU-s jogszabály:

A táppénzt mindig annak a tagországnak a jogszabályai alapján állapítják meg és fizetik ki, amelyikben az illető biztosított (azaz ahol dolgozik) függetlenül attól, hogy melyik országban lakik, vagy tartózkodik.
Példa: A Szolvák állampolgár Komárnoban lakik, de Komáromba jár át dolgozni, vagy Párkányban lakik, de Esztergomba jár át dolgozni, táppénzt a magyar munkahelye (biztosítása) alapján Magyarországról kapja a magyar szabályoknak megfelelően a lex loci laboris, azaz a munkavégzés helye szerinti biztosítás elve szerint.

Más tagállamban bekövetkezett keresőképtelenség igazolása pénzbeli ellátások igénybevétele esetén:
Amennyiben a magyar biztosított egy másik EGT tagállamban való tartózkodása alatt kórházi ellátásban vagy járó beteg ellátásban részesül és keresőképtelen, és ezen keresőképtelenségére Magyarországon pénzbeli ellátást igényel, abban az esetben ennek igazolására az E 115 jelű formanyomtatványokat csatolni kell az igénybejelentéshez.

Amennyiben a biztosított külföldön ismételten keresőképessé válik, ezt a tényt a külföldi biztosító az E 118 jelű nyomtatványon közli.

Amennyiben a biztosított hazatérésekor már nem keresőképtelen, ő dönt arról, hogy a külföldi biztosító által kiállított E 115, illetve az E 118-as nyomtatvány benyújtásával a keresőképtelenség teljes időtartamára, vagy csak egy részére igényel-e táppénzt. Ilyen esetben a folyósító szervnek, a külföldi biztosító által kiállított E 115 jelű nyomtatványt úgy kell tekintenie, mintha az a 102/1995 (VIII. 25) Kormány rendelet alapján kiadott „Orvosi igazolás keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” című igazolás lenne.
Megjegyzés: az E jelű nyomtatványokat minden esetben a nyomtatványt kibocsátó ország hivatalos nyelvén állítják ki. Tekintve azonban, hogy a nyomtatványok mezőinek számozása és külalakja azonos, az egyes mezőkben közölt tények és adatok a kérdéses nyomtatványok magyar változata alapján beazonosíthatók, melyeket célszerű e célból a munkáltatóknak a Regionális Egészségbiztosítási Pénztáraktól beszerezniük.

Az „E” széria jelentése:

Az E 100-as nyomtatványok alkalmazandóak pl. a betegségi és anyasági ellátások (pl. táppénz) igénybevételére.

Az E 200-as nyomtatványok a nyugellátások igazolására, igénybevételére szolgálnak.

Az E 300-as széria a munkanélküli ellátások igénybevételéhez,

Az E 400-as szériát pedig a családi ellátások igénybevételéhez kell használni.
Külföldi biztosítási idők beszámítása pénzbeli ellátások igénylése esetén:

Általános főszabály, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a biztosított számára a biztosítása (munkahelye, munkavégzés helye) szerint illetékes teherviselő (másnéven biztosító, Magyarországon a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, vagy ha az igénylő munkahelyén működik TB kifizetőhely, akkor az) folyósítja.

Ha a magyar szabályok szerint nyújtandó pénzbeli ellátás megállapításához szükséges figyelembe venni a külföldi (másik EGT tagállamban) biztosításban töltött időket is, akkor a kifizetőhely az illetékes külföldi biztosító nevének és címének valamint a biztosított adatainak megjelölésével a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár közreműködésével kérheti a külföldi (pénzbeli ellátásokra jogosító) biztosítási idők igazolását. (A Regionális Egészségbiztosítási Pénztár a magyar nyelvű E 104 jelű nyomtatvány segítségével keresi meg a külföldi biztosítót).

A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/ EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás hatálya alá tartozó személynek az igénybejelentéshez csatolni kell az E104-es számú nyomtatványt, amelyet az illetékes biztosítójától szerezheti be.

Terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj igénylése esetén a 1408/71/ EGK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó személyeknek csatolni kell a külföldön bekövetkező szülés tényét igazoló E 001 számú nyomtatványt.

Megjegyzés: amennyiben a pénzbeli ellátás kizárólag a magyar szabályok alkalmazásával is megállapítható, akkor csak a magyar szabályok szerint fennálló biztosítási időket kell figyelembe venni. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a magyar pénzbeli ellátások alapját kizárólag a magyarországi kereset (illetőleg az Ebtv. vonatkozó kisegítő szabályainak megfelelő összeg) képezheti!

Példa: Magyarul ha valaki 2 évig dolgozott Magyarországon, előtte viszont egy EU tagállamban, akkor nincs jelentősége a külföldi biztosításnak, azaz azt a táppénz elbírálásához igazolni nem kell, mivel a magyar jogviszony alapján is elbírálható az igénye.

Ha viszont 5 évig külföldön dolgozott, majd 30 napon belül elhelyezkedik Magyarországon és 2 hónap múlva megbetegszik csak akkor kaphat 60%-os táppénzt és akkor jogosult 365 napig táppénzre, ha igazolja, a külföldi jogviszonyait. Ekkor sem lehet azonban a táppénzének kiszámításakor figyelembe venni a külföldi munkabérét, csak a Magyarországon megszerzett pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe.

Az OEP szakmai munkabizottságának 2. számú tájékoztatója szerint (2007.június) a magyarországi biztosítás alapján megállapítandó THGY jogosultság elbírálása során ha az igénylőnek nincs meg 2 éven belül a szükséges 180 (később, 2010-től a 365 nap) a 1408/71 EGK. rendelet 18. cikkelye alapján a biztosított bármely EU tagállamban szerzett biztosításban töltött idejét be kell számítani, a biztosítási időt az igénylőnek az E 104-es nyomtatványon kell igazolni.

A THGY ellátás összegénél a külföldön szerzett jövedelem nem képezi az ellátás alapját. Az ellátás összegének megállapításánál a Vhr.26.§. (2) és az Ebtv. 42.§. (3) szerint kell eljárni, amennyiben azonban a biztosított az irányadó időszakban PEB. járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezik az ellátás napi összegének megállapítása során a minimálbér kétszeresét kell figyelembe venni.

A Munkanélküli ellátásokra vonatkozó rendelkezések:
A szociális biztonsági rendszerek koordinációja a tagállamok eltérő jogszabályi hátteréből adódó és a gyakorlatban tényleges hátrányt előidéző akadályok elhárítását szolgálja.

A koordinációs rendeletek a munkanélküli ellátás igénylésével kapcsolatban a következő szabályokat tartalmazzák:

Főszabályként a migráns (külföldön dolgozó) munkanélküli a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamban munkanélküli ellátást igényelhet, ha abban a tagállamban legalább 1 hónapon át dolgozott.

A tagállam a munkanélküli ellátást a saját állampolgáraira irányadó szabályozás szerint nyújtja.

Ez vonatkozik a biztosítási alapú rendszerekre (ilyen a magyar rendszer is, hiszen munkáltatói és munkavállalói járulékot fizetünk a járadékért cserébe), de a kifejezett járulékhoz nem kötött rendszerekre és ellátásokra is (például Írországban).

Továbbá, ha egy tagállami szabályozás azt írja elő, hogy egy év biztosítási idő szükséges a munkanélküli ellátás igénybevételéhez, akkor a munkanélkülivé válás szerinti tagállamnak nem csak az abban a tagállamban eltöltött időt kell az egy évi biztosítási időbe beleszámítania, hanem (az összeszámítási alapelv alapján) a más tagállamokban töltött időt is, amennyiben a munkanélküli az illetékes tagállamban nem rendelkezik a szükséges idővel.

A jogosultság megállapításának tehát az összeszámítás elve szerint alapját képezik a más tagállami biztosítási idők is.

A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe. A nyomtatványt a munkanélküli járadék iránti kérelemhez kell csatolni.

A koordinációs rendelet 68. (1) cikke előírja, hogy a járadék kiszámításánál a munkanélkülivé válás tagállamának csak azt az átlagkeresetet kell alapul vennie, amelyet az illető személy abban a tagállam kapott, ahol munkanélkülivé vált.

További információt az Állami Foglalkoztatási Hivatal Nemzetközi Osztályától 1089. Budapest Kálvária tér 7. lehet érni, ill. a www.afsz.hu honlapon lehet találni.