GYED,GYES, táppénz

Kedves Dödölle1!

Köszönöm szépen a kielégítő válaszát, ugyan ez rajtam nem segít :) , de legalább most már értjük, hogy miért nem kapunk itthon semmit. Nem csodálkozom, hogy sorban mennek ki külföldre a fiatalok.....

Üdvözlettel

H.Nóra

Tisztelt Szakértő!
2005 szeptembere óta dolgoztam évente meghosszabított szerződéssel. első gyerekem 2009. augusztus 4-én született. Vele két évig gyeden voltam. Viszont 2010. augusztus 15-én felmondtak, így ezután passzív gyeden voltam. A gyed lejárta után álláskeresési járadékot kaptam, 2011. október 10-én megszületett a második gyerekem, vele március 25-ig terhességi gyermekágyi segélyen vagyok. A kérdésem az lenne, hogy mit kaphatok március 25-e után, elmehetek-e gyedre, vagy előbb álláskeresésire aztán gyedre, hogyan lehetne megoldani, hogy kaphassak gyedet???
Válaszukat előre is köszönöm.

„katica21 # e-mail 2012.02.22. 10:20 Tisztelt Szakértő!

Gyesen lévő anyuka vagyok, a kislányom március 1-én tölti az 1 évet! De szeretnék másik babát és a kérdésem az lenne, hogy ilyenkor mire számíthatok? Újra indul a gyes vagy valami más?

Előre is köszönöm
Katalin”

Ha nincs biztosítása (pl. munkaviszonya, akkor a szülés napjától a legfiatalabb babára kapja kapja majd a GYES-t. (Újra indul a 3 év.) A szülés tényét, mint igénybővülést viszont be kell jelentenie.

Norah86 2012.02.16.

Sajnos a kiemelés nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, de a kérdésére itt a válasz:

Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is a MÁK NKO rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.

„Norah86 2012.02.16. 15:58 Tisztelt jogi válaszadó!

Következő problémával fordulok Önhöz:
2010.01.19-től 2011.04.05-ig regisztrált munkanélküli voltam. 2011.04.06-tól,2011.10.22-ig határozott idejű szerződéssel dolgoztam. 2011.10.25-től 2011.12.06-ig szintén regisztrált munkanélküli voltam. 2011.12.07-én megszületett a kislányom. Férjem 2010. október óta Ausztriában dolgozik, be is van jelentve. A kislányom születése után igényeltük itthon az anyasági támogatást és a gyest, a gyedet - az előző két évben munkaviszonyban töltött napjaim számának hiányában - nem igényelhettem. Az anyasági támogatást kifizették, viszont a gyest - arra való hivatkozással, hogy a férjem Ausztriában dolgozik és mivel nekem nincs munkaviszonyom - elutasították, mondván kérjük Ausztriában. Ott viszont a férjemnek azt mondták, hogy akkor lennénk rá jogosultak, ha én és a gyermekem is ausztriai lakhellyel rendelkeznénk.
Kérdésem ez lenne, hogy miért nem kaphatok Magyarországon gyest? Mivel tudomásom szerint alanyi jogon járna és mi a lányommal Magyarországon élünk. Mióta a lányom megszületett az anyasági támogatáson kívül semmilyen ellátásban nem részesülünk, nekem pedig jövedelmem nincs.

A gyors válaszát megköszönve,

Tisztelettel

H.Nóra”

Tisztelt Kérdező!

Előbb egy összefoglaló, majd a végén a kérdésére a választ kiemeltem.

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, árúk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve.
Ezeket az EU alapszerződései (Római Szerződés 1957., Maastrichti Szerződés 1992. Amszterdami Szerződés 1999., Nizzai Szerződés 2001., Lisszaboni Szerződés 2007. stb.) teszik lehetővé. Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK Európai Parlament és Tanács (2004.04.29.) rendelete és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 987/2009/EK rendelete (2009.09.16.), amely uniós jogszabályok 2010.05.01-től hatályosak.
A rendelet mellékleteit a http://ec.europa.eusocial portálom lehet megtalálni.
A rendeletet pedig itt érhető el:
http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…
http://www.shp.hu/…rendelet.pdf
Az ezt megelőző szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14-i 1408/71/EGK Rendelet és a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó 1972. március 21-i 574/72/EGK Rendeletek az EFTA tagállamokban továbbra is alkalmazandók. (Ott az új nem hatályos.) A legnagyobb változást az „új” koordinációs rendeletek a kiküldetés/kirendelés területén hozták, lényegileg azonban megegyeznek a 71-72 EGK rendeletekkel.
Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát)
Ezért:
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,
az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani, valamint
az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető).
További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)
(Joghatóság jelen esetben=melyik ország jogszabályai szerint kell eljárni)
Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.

Nézzük a családi ellátásokat:
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
A 1408/71/EGK rendelet családi ellátásokat koordináló VII. fejezetében foglaltak alapján amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.
 Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkaválaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyar Köztársaság területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot a Magyar Államkincstártól.

 Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

 Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

 Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is a MÁK NKO rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár. Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES) van annak célszerű a Magyar Államkincstár Nemzetközi kapcsolatok Osztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel ezzel országosan, központosítva Ők foglalkoznak, így egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást is ők tudnak adni. (Az Államkincstár Központjának jelenlegi pontos címe: 1054. Budapest Hold u. 4.)

Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat egységként kezeli.
A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.

Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel. (Egyértelmű, hogy a különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.)

Összegezve:

1. A joghatóságot mindig közigazgatási eljárás keretében kell tisztázni.
2. Azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg.
3. A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv azaz legerősebb szabály (elv) a biztosítási elv.
4. Ezt követi a területi elv azaz annak a vizsgálata, hogy a család életvitelszerűen melyik tagállamban tartózkodik.
5. Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Tisztelt Szakértő!

Gyesen lévő anyuka vagyok, a kislányom március 1-én tölti az 1 évet! De szeretnék másik babát és a kérdésem az lenne, hogy ilyenkor mire számíthatok? Újra indul a gyes vagy valami más?

Előre is köszönöm
Katalin

Tisztelt Szakértő!
Remélhetem, hogy én is kapok választ a kérdéseimre?16-án írtam Önöknek.
Üdv

Tisztelt Szakértő! 2009. október 12-től 2010. április 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzen voltam. Utána a tgyást kaptam, és azóta gyed-en vagyok, 2012. április végéig. Utána gyes-re leszek jogosult. Nyáron szeretnénk a következő babával próbálkozni, ami várhatóan, 2013. áprilisig meg fog születni.
Kérdésem: Hogy járok jobban anyagilag?
A. kiveszem a felgyülemlett szabadságot és úgy megyek táppénzre
B. gyes alatt megyek el táppénzre
(Kb. 80000 Ft volt a bruttó fizetésem.)
Előre is köszönöm válaszát!

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm az előző válaszát, még egy kérdést szeretnék feltenni.Gyesen vagyok, és várjuk a második babánkat. Egy internetes gyed kalkulátor szerint a gyermek másfél éves koráig jár csak gyed, utána gyes. Előző gyermekemmel még két évig kaptam gyedet, tényleg ennyire lemaradtam és ez valami új szabály? Még annyit szeretnék kérdezni hogy az utolsó munkabérből vagy a az előző gyedből fogják kiszámolni a következő gyedet? Kevesebb lesz mint az előző gyed?
Előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértők!

Szeretnék kérdéssel fordulni Önökhöz. Jelenleg március 10-ig TGYÁS-on vagyok első babámmal, majd GYED-en leszek. Közben lehet, hogy itthonról tudnék dolgozni a munkáltatómnak, persze csak GYES mellett a picúr 1 éves korától. Szeretnénk majd kistesót is úgy, hogy 2 év korkülönbség legyen a két gyerkőc között. Tehát ha minden úgy alakul, ahogy szeretnénk, akkor kb 6-8 hónapot tudnék dolgozni, max 6 órában.
Munkabérem bruttó 350ezer Ft volt a baba előtt, elég jó TGYÁS-t kaptam és a max GYED-et.
Ha itthonról dolgozom, akkor a következő gyereknél mi lesz a TGYÁS alapja? Ez a 6 órás bér lesz az alap a TGYÁS és GYED-nél is?
Jobb megoldás lenne anyagilag, ha nem dolgoznék, és a második baba GYED-be születne, akkor az előző TGYÁS alapj lesz a második baba TGYÁS-ának alapja is?
Nem nagyon értek ehhez sajnos...
Köszönöm előre is válaszát!
Üdv,

Tisztelt Szakértők!
A táppénzzel kapcsolatba már írtam ide és kaptam is rá választ,de azóta felmerült még egy probléma,ezért elkezdem az elejéről.
Az a problémám,hogy 2011.szept.1-től táppénzen vagyok,terhes vagyok (38-39 hetes).Szept. okt. hónapba a munkáltatómhoz adtam le a tp-s papírjaimat,de mivel ők nem adták le idejébe az illetékes tb-nek,ezért én onnantól kezdve a helyi tb-hez vittem be.2011.Szept.1-től dec.31-ig szólóan most 2012.febr.13-án kaptam meg a táppénzemet (amire előleget írtak),egész addig egy fillért sem kaptam,ellátatlan voltam.
2012.febr.17-én hívtam fel a munkáltatóm könyvelőjét,hogy az adóbevalláshoz mikor és milyen úton-módon fogok hozzájutni,mivel azt sem kaptam meg (holott tudomásom szerint ki kellett volna postáznia).Megkaptam,mivel elmentem érte.
Akkor tudatosultam azzal a ténnyel,hogy 2011.nov.30-al megszűnt a munkaviszonyom és,hogy abba a hónapba állítólag kaptam 94ezer forintot.
Engem senki nem értesített a dologról,hogy már nincs munkaviszonyom,semmiféle papírt nem írtam alá,mivel nem is tudtam róla és azt a 94 ezer forintot sem láttam.Azután felhívtam a munkáltatóm könyvelőjét,hogy ez most mit jelent?!Azt mondta,mivel a tp-s papírok nem érkeztek be ő hozzájuk,menjek el az orvoshoz,kérjek a tp-s papírokról hiteles másolatot és küldjem el nekik postán és akkor módosítják a papírjaimat, és amiket 17-én kaptam kézbe azokat is küldjem vissza nekik.Addig is emailbe elküldtem nekik a tp-s papírjaim fénymásolatait(mert mindegyikről készítettem).
Ilyenkor mit tehetnék?
A hócipőm tele van velük,ilyen még a mesében sincsen.Szept. óta harcolok velük,nem egyszer beszéltem velük telefonon,hogy a táppénzem megkapjam és egyszer nem szólt senki sem,hogy mi a tényállás.
Segítségüket előre is köszönöm!
Elnézést,azt ki felejtettem,hogy közös megegyezés van a papírra ráírva.

Tisztelt Szakértő!

Hét hetes kismama vagyok veszélyeztetett terhesként táppénzen, 2012 okt 4 re vagyok kiírva, valószínű hogy a terhesség alatt végig táppénzen leszek, a GYED et a TGYÁS után tervezem kérni ami már 2013 ra fog esni. A munkahelyemen nov 28 tól 4 órás határozatlan idejű munkaszerződésem van, előtte 8 órás voltam, a jelenlegi és az előző munkaszerződésemben is a fix bérem mellett - ami nov 28 tól a felére csökkent- jutalékot is kaptam a munkateljesítményem függvényében ami a szerződésben nem volt forintosítva, viszont a tényleges számfejtett béremet növelte változó mértékben minden hónapban. A Társadalom biztosítóban érdeklődésemre arról tájékoztattak, hogy a megváltozott törvény alapján a majdani GYED et az én esetemben a legutóbbi érvényben lévő munkaszerződésemben szereplő bérösszeg alapján fogják számolni (a 4 órás fix bérem alapján). Kérdésem ez valóban így van e? És ha igen mi lesz a szerződésben összegszerűen ugyan fel nem tűntetett de valójában megkeresett jutalékommal, illetve tényleg megtörténhet e ez alapján az, hogy az utóbbi 1 év átlagában nettó 145.000 Ft ot kerestem és mégis a GYED emet majd a 4 órás fele annyi alapfizetésem alapján fogják csak számolni?
Köszönettel várom válaszukat.

Tisztelt Hölgyem/Uram!
A következő ügyben kérném tanácsukat. Jelenleg 23 hónapos kisfiammal itthon vagyok GYED-en. Márciusban már csak GYES-t kapnék, de júliusra várjuk 2. babánkat. Munkahelyem azt tanácsolta, hogy ne GYES-re menjek a baba megszületéséig, hanem táppénzre. Érdeklődnék, hogy fenyegethet e a kirúgás veszélye ha táppénzre megyek júliusig.
Köszönettel: Katalin19

Tisztelt Szakértő!
Szeretnék visszamenni a munkahelyemre és GYES mellett 6 órában dolgozni.
Szeretném megtudni, hogy a felgyülemlett szabadságom pénzbeli megváltását kérhetem e (ha igen, milyen jogszabály, törvény alapján), vagy ki kell vennem.
Ha megváltható, akkor a szülés előtti 8 órás bért figyelembe véve, vagy a GYES melletti 6 órás munkavégzés bérét figyelembe véve.
Nagyon köszönöm

Tisztelt jogi válaszadó!

Következő problémával fordulok Önhöz:
2010.01.19-től 2011.04.05-ig regisztrált munkanélküli voltam. 2011.04.06-tól,2011.10.22-ig határozott idejű szerződéssel dolgoztam. 2011.10.25-től 2011.12.06-ig szintén regisztrált munkanélküli voltam. 2011.12.07-én megszületett a kislányom. Férjem 2010. október óta Ausztriában dolgozik, be is van jelentve. A kislányom születése után igényeltük itthon az anyasági támogatást és a gyest, a gyedet - az előző két évben munkaviszonyban töltött napjaim számának hiányában - nem igényelhettem. Az anyasági támogatást kifizették, viszont a gyest - arra való hivatkozással, hogy a férjem Ausztriában dolgozik és mivel nekem nincs munkaviszonyom - elutasították, mondván kérjük Ausztriában. Ott viszont a férjemnek azt mondták, hogy akkor lennénk rá jogosultak, ha én és a gyermekem is ausztriai lakhellyel rendelkeznénk.
Kérdésem ez lenne, hogy miért nem kaphatok Magyarországon gyest? Mivel tudomásom szerint alanyi jogon járna és mi a lányommal Magyarországon élünk. Mióta a lányom megszületett az anyasági támogatáson kívül semmilyen ellátásban nem részesülünk, nekem pedig jövedelmem nincs.

A gyors válaszát megköszönve,

Tisztelettel

H.Nóra

Tisztelt szakértő!

Akkor választhatok,hogy gyed-et kérek vagy gyes-t?És az akkor hogy működik,meddig jár?

„syl82 # e-mail 2012.02.15. 11:31 Tisztelt szakértő!

Jelenleg TGYÁS-on vagyon,pár nap múlva leszek GYED-en.Amennyiben a gyed alatta megszűnik a munkaviszonyom ugyanúgy kapok gyedet és majd gyest?”

Igen.

Az ikrekre dupla összegű GYES jár, ezért érdemes kiszámoltatni, hogy melyik a kedvezőbb.

„Lud0vikA # e-mail 2012.02.15. 12:15 Tisztelt Szakértők!

Táppénzzel kapcsolatos kérdésem lenne. 38 hetes kismama vagyok. 2011. December 5.-e óta vagyok táppénzen, és a mai napig nem kaptam még semmit, és lassan vége a februárnak is. A háziorvos a decemberi táppénzes papírt szabadsága miatt, csak január 2.-án adta oda, így az, csak 4.-én került az OEP-hez. A papírok a többi hónapban, időben le lettek adva. Mivel a munkáltatómnak nincs TB kifizető helye, ezért az OEP-től kell várnom az utalást. Kérdésem az lenne, hogy az OEP milyen időköz után utal?? Tőlük semmiféle választ nem kaptam a kérdésemre... :(

Válaszukat előre is köszönöm!”

A Ket. szabályainak megfelelően a beérkezéstől számítva 30 nap ügyintézési áll rendelkezésére az "OEP"-nek az igény elbírálására és a kiutalásra.

(Különben hetente van utalás.)

Amennyiben a 30 nap letelt javasolt telefonon érdeklődni az illetékes ügyintézőnél.

Tisztelt Szakértő!

2007-óta dolgozom tanítóként (osztályfőnökként). 2010. augusztusában szültem, az idei tanév kezdetén (2012. szept.) szeretnék újra munkába állni. Az lenne a kérdésem, hogy a munkáltatóm lefokozhat e napközis nevelőnek, ha én szeretném visszakapni az előző pozíciómat? A másik, hogy gyermekem 3 éves koráig kaphatom e a gyest a munka mellet tanítói munkaviszonyban heti 22 óra)? Válaszát előre is köszönöm.

„Laruska # e-mail 2012.02.15. 12:31 Tisztelt szakértő!
Gyesen vagyok 2,5 éves kislányommal, második babámmal vagyok terhes. Táppénzre szerettem volna menni-mivel annak az összege nagyobb mint a gyes-, de a munkáltatóm azt mondja hogy mivel gyesen vagyok nem mehetek táppénzre. Az lenne a kérdésem hogy ez valóban így van-e, mert volt már olyan ismerősön aki gyes helyett a táppénzt választotta, vagy ezt valóban a munkáltató dönti el?
Válaszát előre is köszönöm!”

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól1
a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben

Ebtv. 39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(3) A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

(4) Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lennének az (1) bekezdés szerinti ellátások és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy – kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet – ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

(5) Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben említett ellátások között a biztosított, illetve a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátásra való jogosultságot a biztosított, illetve a szülő által megjelölt időponttól kell megállapítani, feltéve, hogy a jogosultság feltételeivel már ekkortól rendelkezik.

(7) A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani. A választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével. Az ellátások közötti különbözet kamatmentes kifizetésére a csökkentés teljesítését követő három munkanapon belül kerül sor.

Amennyiben a GYES mellett nem dolgozik egyidejűleg csak 1 ellátást, azaz vagy a GYES-t, vagy a táppénzt veheti igénybe. Ön és nem a munkáltató választ attól függően, hogy melyik a kedvezőbb az Ön számára.

Természetesen táppénz automatikusan nem illeti meg csak ha az orvos indokoltnak tartja a kk. állományba vételét.

Kedves Szakértő!

2004.okt.13-tól állok munkaviszonyban 4 órás munkarendben. 2008.dec.01-től 8 órás munkarendben voltam, azaz a heti munkaidőm 20 órásról 40 órásra változott. 2009.dec.16-tól voltam táppénzen várandóság miatt. 2010.már.23-án gyermekem született. A gyermekünk után járó szabadságot és családi adókedvezményt, adójóváírást a párom vette igénybe. Én 1986.ápr.14-én születtem. Most jelenleg GYED-en 2012.márc.23-ig. Az a helyzet állt fent, hogy vissza akartam menni dolgozni a GYES mellett, de a munkáltatóm volt olyan kedves és jelezte, hogy nem tart igényt a további munkámra. Ezért az lenne a kérdésem, hogy mennyi szabadság jár nekem az elmúlt évekre összesen, esetleg végkielégítést kaphatok-e? Az több, mint valószínű, hogy a munkáltatóm közös megegyezéssel akar nekem felmondani. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel és köszönettel:
Csilla

„Annie0828 # e-mail 2012.02.15. 14:46 Tisztelt Szakértő!

2012-06-12-én lejár a GYED-em. Érdeklődni szeretnék, hogy van-e annak akadálya, hogy ettől az időponttól GYES-en legyek 2 hónapig, majd anyukám menne GYESre. Én megyek vissza dolgozni. Válaszát előre is köszönöm.”

A megadott adatok és a jelenleg hatályos jogszabály alapján nincs akadálya.

1998. évi LXXXIV. törvény
a családok támogatásáról

Gyermekgondozási segély
20. § (1) Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt

1. gyermek 3. életévének betöltéséig,
2. ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
3. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

(2) Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az (1) bekezdés alkalmazása során a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.

20/A. § (1) A 20. §-ban megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek

1. az első életévét betöltötte, továbbá
2. gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
3. szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével.

(2) A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő (1) bekezdés c) pontja szerinti egyetértő nyilatkozatát - kérelemre - a gyámhatóság pótolhatja.

(3) Ha a szülő az egyetértő nyilatkozatát visszavonja és azt a (2) bekezdés alapján a gyámhatóság nem pótolja, a visszavonás a nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát megszünteti. Az ellátást az egyetértés visszavonását tartalmazó nyilatkozatnak az igényelbíráló szervhez történő benyújtását követő hónap utolsó napjától kell megszüntetni.

(4) A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha

1. ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
2. a jogosultsági feltételek - ide nem értve a kereső tevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt - a szülő esetében is fennállnak.

(5) A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után.

(6) Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény a nagyszülő gyermekgondozási segélyre vonatkozó jogosultságát nem érinti.

„majore # e-mail 2012.02.15. 16:40 Tisztelt Szakértő,

munkaviszonyomat közös megegyezéssel megszüntetjük a gyed alatt. Kérdésem, hogy ekkor a gyedet a hátralévő időszakra a volt munkahelyem (tb kifizetőhely), vagy az OEP utalja? Van-e teendőm?

Válaszát megköszönöm.”

Nincs teendője.

Az ellátást "passzív jogon" a tb kifizetőhely fogja továbbra is folyósítani.

Üdv.15 hetes kismama vagyok, január második hetétől táppénzen veszélyeztetett terhesként.2007 dec óta folyamatos közalkalmazotti munkaviszonyban állok, határozatlan idejű szerződéssel.
Aug 7-én fogok várhatóan szülni.
A munkáltatóm szerint ki kell vennem előtte a 44 nap megmaradt szabimat, az kb 2 hónap.

1. kérdésem az lenne, hogy a Tgyásba beleszámilják majd ezt a 2012-es 2 havi munkabért is vagy csak 2011 alapján számolnak juttatást??
2. kérdésem az, hogy az esetemben számít-e a szülési szabi igénylés időpontja? Ha igénylem 28 nappal szülés előtt, akkor a168 nap lejár decemberben és a Gyed igénylés idén történik.

Ha csak szülés után igénylem, akkor a Gyedigénylés 2013 január.
Azt olvastM, hogy Gyedet az igénylés elôtti év bérezése alapján számolnak, így ha decemberben igénylem , az a végig dolgozott 2011 évem. A másik esetben miből számolnának, mert 2012-ben nem lesz 180 bérezett napom.....Ekkor számolnának minimálbér alapján??
Mivel mindenhonnan más választ kaptam, kérem segítsen nekem tisztán látni.
Igazából a kérdésem annyi, hogy hogy járok jobban, ha júliusban igénylek Tgyást vagy augusztusban??Számít-e egyáltalán Gyed szempontjából majd??
Válaszait előre is nagyon szépen köszönöm!!!

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg kislányommal vagyok itthon GYED-en, egyedülállóként. A Gyed 2012.12.26-án jár majd le. Én szeretnék visszamenni dolgozni.

Kérdésem, hogy az új Munka törvénykönyve szerint, a cég köteles e visszavenni GYED lejárata után az anyukát, ha szeretne visszamenni dolgozni.

Ha igen, akkor írásban kell benyújtanom igényemet, vagy elég személyesen egyeztetnem a HR-es kollégával, s vezetőkkel.
Ez azért is lenne fontos, mert a bölcsődei elhelyezés feltétele a cégtől kapott írásos papír, hogy visszavesznek állományba.

Ha a Munka törvénykönyve szerint nem köteles visszavenni a cég, akkor milyen lehetőséggel rendelkezem/rendelkezhetem?
/10 éves munkaviszony, 6 órás munkaidő/

Előre is köszönöm válaszát!
Üdvözlettel