GYED,GYES, táppénz

„Ugye az első 6 hónapig TGYÁS jár, és csak utána kezdődik a GYED. Ennek alapján akkor én a gyerek két éves koráig GYED-en lehetek majd?”

igen, mert a TGYÁS időszaka is biztosításban töltött időnek számít.

Jó napot!

Szeretném kérdezni hogy az özvegységi nyugdíj jár-e a gyessel együtt?
Vagy egyiket fel kell mondani?
Vagy jár mind kettő?
Köszönöm válaszát előre is.

üdv Jutka

Kérdésem a következő lenne:
5 hetes terhes vagyok, 2010. szept. elejére várom a babát, 2010. jan. végével közös megegyezéssel felmondok jelenlegi munkahelyemen. Ezután 3 hónap munkanélkülire megyek, májustól két lehetőségem van:

• családi vállalkozásba leszek bejelentve
• vagy nem leszek bejelentve, csak TB lesz utánam fizetve

Jelenlegi munkahelyemen mininálbérre vagyok bejelentve és 2008. dec. 1-e óta dolgozom itt.
Ebben az esetben - ha a szülés előtti hónapokban nem lenne semmilyen munkaviszonyom - hogy jogosult legyek tgyás-ra, gyed-re, muszály bejelenteni a családi vállalkozásba, vagy az előző évi munkaviszonyt veszik figyelembe és csak TB-t kell fizetnem?
Köszönöm a választ!
Eszter

Esztike2 2010.01.16. 16:15

1. Íme egy viszonylag részletes tájékoztató a jogosultsági feltételekről, aminek a lényege, hogy THGY és GYED ellátásokhoz szükséges fennálló biztosítás (munkaviszony).
2. A "TB lesz utánam fizetve" valószínűleg azt jelenti, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékot fogsz fizetni az állami adóhatóságnak, ami azonban nem számít biztosításnak, pénzbeli ellátásra nem jogosít, csak egészségügyi szolgáltatásra (kórház, háziorvos, mentőszállítás stb.)
3. Bemásolom majd ezt követően egy korábbi hozzászólásomat is ami a "szivességi bejelentésről" szól. Talán hasznos lesz.

A 2010.04.30. után született gyermekek után a következő ellátások vehetők igénybe: THGY, GYED, vagy GYES, továbbá családi pótlék és egyszeri anyasági támogatás.

(Ez utóbbi kettőt a Magyar Államkincstár Családtámogatási Irodája folyósítja kérelemre. GYES minden Magyarországon élő magyar állampolgárnak alanyi jogon jár, a THGY és a GYED viszont biztosításhoz kötött ellátás. A GYES-t szintén a Magyar Államkincstár Családtámogatási Irodája folyósítja kérelemre.

(Jó tudni, hogy a társadalombiztosítás -ahogy a nevében is benne van- biztosítás, azaz a jogszabályban meghatározott járulékfizetésért (befizetésért) cserébe kapott ellátás, míg a családi pótlékot, a GYES-t és az anyasági támogatást nem a munkaviszonyban állók járulékbefizetésekből, hanem az adókból finanszírozzák.)

THGY-ra és GYED-re nagyon leegyszerűsítve és főszabály szerint az jogosult, akinek van biztosítási jogviszonya (a biztosítási jogviszony egy tág fogalom, amibe beletartozik a munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői, főállású egyéni, vagy társas vállalkozói jogviszony, de az álláskeresési járadék folyósításának az ideje is annak számít stb.) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 nap biztosításban töltött idővel, magyarul a szülést megelőző két éven belül 365 napon át dolgozott, alkalmazott volt, vagy álláskeresési járadékot kapott stb.

(A főszabály azt jelenti, hogy vannak kivételek, amire most nem térek ki.)

Fontos az ÉS, azaz a két feltételnek (konjuktív módon) azaz együtt kell teljesülni, csak ez keletkeztet jogosultságot. Önmagában csak az egyik feltétel teljesülése, de a másik hiánya esetén ezen ellátások nem folyósíthatóak.

(Hiába volt tehát valakinek 2 éven belül 365 nap biztosítása (munkaviszonya), ha az igényléskor nem rendelkezik biztosítással és hiába van az igényléskor munkaviszonya, ha két éven belül nincs 365 biztosításban töltött napja.)

A szülés napjától a Munka Törvénykönyvében meghatározott ideig, 168 napig (ez. Kb. fél év.) a szülő nő Terhességi Gyermekágyi Segélyt igényelhet.

(Ezt az ellátást még a szakemberek is különbözőképpen rövidítik, úgymint THGY, GYÁS, TGYS.)

THGY-t csak a szülő nő kaphat, az apa nem. Ennek az az oka, hogy kb. fél évig a gyermeknek az anyára van szüksége. Az apa csak akkor kaphat a THGY idejére GYED-et, ha az anya meghal, valamint ha rendelkezik az igényléskor a fenti két feltétellel.

A 169. naptól igényelhető a Gyermekgondozási díj, azaz a GYED. Ekkor a jogosultsági feltételeket újra vizsgálják. Főszabály ugyanis, hogy minden egyes új ellátásnál a jogosultsági feltételeket újra vizsgálni kell, sőt az új ellátás összegét is újra megkell határozni.

A GYED-et az apa is igényelheti. Ha az apa igényli a GYED-et, akkor a feltétel, hogy az apának legyen az igényléskor biztosítása ÉS az igénylés napját megelőző 2 éven belül rendelkezzen legalább 365 biztosításban (pl. munkaviszonyban) töltött idővel.

Fentiekről bővebben az alábbi jogszabályban, a www.oep.hu, és a www.allamkincstar.gov.hu, továbbá a www.tbinfo.hu weblapokon lehet olvasni.

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Terhességi-gyermekágyi segély

40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

1. a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy

2. a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

(2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

1. a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
2. közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
3. a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

(3) A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.

(4) Terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak.

41. § (1) Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak

1. a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
2. ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

(2) Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.

(2) A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

(4) A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

(5) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Gyermekgondozási díj

42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

1. a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
2. a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.

(2) A 39. § (3)-(5) bekezdése, valamint az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor szülő alatt érteni kell

1. a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat,
2. azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
3. a gyámot.

(3)

(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

1. a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz idejét,
2. a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
3. a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

(2) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.
(3) Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.

42/C. § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

1. a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
2. a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;
3. a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];
4. a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
5. a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
6. a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani.
(3)
(4) A 48. § (2)-(3) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

(5) Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekezdésben foglaltak szerint korrigált díj összegével.

(6) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.

Esztike2 2010­.01.16. 16:15

További hasznos információk a szivességi bejelentésről:

A jogszabály nem tiltja, hogy valaki a rokonánál, ismerősénél, családtagjánál (férjénél, apósánál, testvérénél stb.) dolgozzon.

Az elmúlt években azonban miután tömeges méreteket öltött a „pár napos” bejelentést követően benyújtott, kiemelkedően magas bért tartalmazó THGY igény az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya, illetve a REP-ek Ellenőrzési Osztályai kiemelten kezdték kezelni és ellenőrizni ezeket az úgynevezett "szívességi bejelentés" gyanús ügyeket, ezért előfordulhat, hogy a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Pénzbeli Ellátási Osztálya az igény elbírálása során esetedben is felkéri a REP Ellenőrzési Osztályát arra, hogy a munkáltatónál tartson átfogó, vagy cél ellenőrzést és vizsgálják, hogy a munkát felvetted-e, ténylegesen dolgoztál-e?

Ezt a REP a Tbj-ben (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény) és az Eb. (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.) törvényekben kapott felhatalmazás alapján, a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.) törvény szerint eljárva megteheti.

Arra a kérdésre keresik a választ, hogy a felek (azaz te és a rokon, vagy ismerős vállalkozó) munkajogot rendeltetésszerűen használták-e, vagy csak szívességből, kizárólag a magasabb összegű készpénzellátás megszerzése érdekében történt a munkaszerződés megkötése, majd a bejelentés, illetve hogy történt e jogsértés, vagy joggal való visszaélés?

Ennek keretében –többek között- vizsgálni fogják a többi, hasonló munkakörű dolgozó bérét. Feltesznek olyan kérdéseket, hogy mi indokolta a Te "nagyon magas" béredet, miközben a többi, hasonló munkakörben és régebben ott dolgozó alkalmazott csak a minimálbért keresi; így hogy valósul meg a Munka Törvénykönyvében (1992. évi. XXII. törvény) található egyenlő munkáért egyenlő bér elve (feltűnő az is, ha a vállalkozásban legnagyobb terhet viselő vállalkozó is csak minimálbéren van bejelentve, miközben Te, mint pár napja tapasztalatlanul, esetleg kezdőként ott dolgozó „egyszerű alkalmazott” ennek többszörösét pl. 150.000Ft/hó keresed), ha eddig ezen vállalkozónak nem volt alkalmazottja mi indokolta a felvételedet, ha elmész szülni felvett-e helyetted valakit „erre a nagyon fontos feladatra”, az mennyit keres....... stb.

A terhesen, pár napra történő foglalkoztatás felvet-e magzatvédelmi aggályokat?

Azt az adott munkát 8-9 hónapos terhesen el lehet-e látni? (Ilyen esetekben nem szerencsés, ha az orvosi dokumentációkból kiderül, hogy veszélyeztetett terhes vagy és úgy áltál munkába, vagy ha olyan munkakör van megjelölve a munkaszerződésben, amit terhesen nyilvánvalóan nem lehet végezni….)

Az ellenőrzés keretén belül vizsgálják (vizsgálhatják), hogy a foglalkoztató az elmúlt 5 évben eleget tett-e - saját maga és az esetleges dolgozói után- a járulékfizetési kötelezettségének, mindenkit határidőben bejelentett-e, az előírásoknak megfelelően vezeti-e az előírt nyilvántartásokat stb.?

Ha hiányosságot találnak és szükséges határozatot hoznak, köteleznek, ha az jogilag megalapozott bírságolnak, a hatáskörükbe nem tartozó hiányosságok esetén gyakorolják a szignalizációt (Ket.94.§.), azaz értesítik a feltárt hiányosságokról a hatáskörrel rendelkező többi közigazgatási szervet pl. APEH, Munkaügyi Felügyelőség, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, ÁNTSZ, Nyugdíjigazgatóság, Jegyző stb.

Tanács: Ha mégis ezt választod/választjátok ezekre a kérdésekre (és sok hasonlóra) készüljetek fel, legyen több olyan tanú aki igazolja, hogy azt az adott munkát amire felvettek azt Te tényleg végezted, az se baj, ha van olyan okmány, ami ezt minden kétséget kizáróan igazolja (pl. ha bolti eladóként dolgoztál akkor jó ha van erről az időről általad eladóként kiállított ÁFÁ-s számla, általad aláírt beszállítói okmányok... stb.

Persze ha ezt bizonyítékként jelölitek meg előfordulhat, hogy az egész tömböt végignézik és ha abban jogsértő hiányosságot találnak további szükséges intézkedés megtétele céljából természetesen értesítik az állami adóhatóságot…)

A hatósági eljárás során meghallgathatják a munkatársaidat, illetve minden olyan személyt, akinek a tanúvallomása a döntés szempontjából releváns lehet. (Lásd Ket. 50.§., azaz a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni….

A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt…53.§. az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható….

56.§.
A tényállás tisztázása érdekében szemle rendelhető el, azaz megnézhetik, hogy hol dolgoztál. Ennek keretében megnézik, hogy ha pl. ügyintézőként voltál foglalkoztatva van-e abban az irodában pl. annyi íróasztal, illetve számítógép ahány személynek ott dolgozni kell, illetve a látottakat összevetik a tanúk tanúvallomásaival…

A tanúk ha lehet ne legyenek rokonok, hogy ne lehessen őket elfogultsággal vádolni és erre hivatkozva nehogy figyelmen kívül hagyják a tanúvallomásukat.

Hangsúlyozom a jog a családtagnál, ismerősnél stb. történő foglalkoztatást nem tiltja, de a joggal való visszaélést, a munkajog nem rendeltetésszerű használatát, az adó (és TB.) csalást igen, tehát a ha "csak" bejelentenek, de nem dolgozol azt nagyon nem javasolom.

Üdv. :)

pink zambak 2010.01.16. 11:05

Kedves szakértők!

Idén júliusra várjuk első babánkat. A születéséig folyamatos 1 év 9 hónap munkaviszonyom lesz meg.
Azzal teljesen tisztában vagyok, hogy 1 év az új GYED törvények szerint a jogosultsághoz szükséges idő, és azt is tudom,hogy annyi ideig maradhat valaki otthon GYED-en, amennyit a szülést megelőző két éven belül biztosított jogviszonyban eltöltött. (tehát amennyi munkaviszonya vol­t).

Nekem csak az az egy kérdésem maradt, hogy ha 1 év 9 hónap ledolgozott munkaviszonyom lesz a szülésig, akkor azt honnan kezdik el számolni?

Ugye az első 6 hónapig TGYÁS jár, és csak utána kezdődik a GYED. Ennek alapján akkor én a gyerek két éves koráig GYED-en lehetek majd?
Tehát akkor kezdik el számolni, mikor letelik a TGYÁS, vagy az a 6 hónap már levonódik az 1 év 9 hónapomból?
A cég bérszámfejtője szerint csak a TGYÁS után kezdik számolni ezt az egészet, viszont félek,hogy esetleg a kollégám nem értesült eléggé az új törvényekkel kapcsolatban.

A válaszokat előre is köszönöm!

A THGY ideje nem vonódik le, viszont a GYED időtartamát (szülő nő igénylése esetén) a szülés napjáig megszerzett biztosítási idők és nem a GYED igényléséig eltelt idő határozza meg, azaz a THGY ideje nem hosszabbítja meg a szülésig megszerzett biztosításban töltött napokat. (Ezen régi (jelenleg is hatályos) szabályozás 2010.05.01-től nem alkalmazható.)

kiegészítésként idézet egy korábbi hozzászólásomból:

Végül szeretném egy nagyon fontos dologra felhívni a figyelmet.

Láttuk, hogy a GYED jogosultságának ugyan továbbra is két feltétele van, azonban bejön egy új szabály, miszerint a THGY lejárta után GYED csak annyi napig folyósítható, ahány biztosításban töltött idővel az igénylő rendelkezik.

42/B. § (1) A gyermekgondozási díj …a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Az új főszabály szerint akinek tehát csak 365 nap biztosítása lesz az jogosult lehet THGY-ra és GYED-re, de GYED-et csak 365 napig kaphat, magyarul csak a gyerek másfél éves koráig fog GYED-et kapni.
(168 napig kb fél év THGY+365 nap (1 év) GYED=1,5 év.)
Ahhoz, hogy valaki a gyerek 2 éves koráig kaphasson GYED-et a 365 nap nem lesz elegendő!
*

42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult
a. a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Kiemelném, hogy a GYED-re való jogosultság időtartamát a SZÜLÉS napjához, nem padig a GYED 1. napjához kell igazítani!!!

Mint láthatja ezen új szabályozás sem tartozik a legegyszerűbbek közé, azt még az egészségbiztosítási szakemberek is most tanulják (próbálják a jogi norma szövegét értelmezni, a gyakorlatba átültetni) ezért javasolom, hogy kérdésével keresse meg a REP PEEO Osztályvezetőjét, aki a bemutatott okmányok, pontos dátumok ismeretében a fentieknél pontosabb, érdemi tájékoztatást tud nyújtani.

Üdv. :)

Az alábbi szakaszt tehát így kell helyesen olvasni:

42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, ....lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, ..... megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Az „"egyéb esetben ”a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra" szövegrészt az apa GYED igénylésekor kell alkalmazni, az Ő esetében (mint egyéb eset) ugyanis nem a szülés napja, hanem a GYED igénylésének a napja lesz a meghatározó!

Köszönöm a választ.
A bejelentéssel kapcsolatban: minimálbérre lennék bejelentve, nem a legmagasabb összegre, így az alábbiak nem érvényesek erre a dologra. Egyéni vállalkozó és ügyintézőként foglalkoztatna, amire valóban szüksége van és nem pár napra, hétre, hanem több hónapra. Így is gondja lehet belőle? Köszönöm előre is!

Köszönöm a választ.
A bejelentéssel kapcsolatban: minimálbérre lennék bejelentve, nem a legmagasabb összegre, így az alábbiak nem érvényesek erre a dologra. Egyéni vállalkozó és ügyintézőként foglalkoztatna, amire valóban szüksége van és nem pár napra, hétre, hanem több hónapra. Így is gondja lehet belőle? Köszönöm előre is!

Üdv. :)

Kedves Dödölle!

Köszönöm szépen a részletes választ, de picit összezavarodtam.

Mint lentebb írtam, nekem a szülésig 1 év 9 hónap munkaviszonyom lesz meg.

Az első 6 hónapban TGYÁS-t kapok majd. Ezután, a maradék 1,5 évben végig GYED-et fogok kapni?

Már rengeteg fórumra írtam már, de mindenki mást mond. Van, aki szerint rögtön a szülést követően kezdik számolni az 1 év 9 hónapomat, ami számomra azt jelentené, hogy az utolsó 3 hónapban csak GYES-t kapnék.

Viszont sokan azt mondták, hogy csak a TGYÁS lejártát követően kezdődik a számolás, tehát a TGYÁS után végig GYED-et fogok kapni a pici 2 éves koráig.

Jó napot!

Szeretném kérdezni hogy az özvegységi nyugdíj jár-e a gyessel együtt?
Vagy egyiket fel kell mondani?
Vagy jár mind kettő?
Köszönöm válaszát előre is.

üdv Jutka

Találtam egy cikket, melyben megtaláltam a kérdést a válaszomra.

" Tehát ahhoz, hogy a gyermek két éves koráig biztosan kapjon az igénylő gyedet, kicsit több mint másfél év biztosítási előzmény szükséges. (Egészen pontosan 562 nap, mert a gyermek kétéves koráig 2szer 365 nap van, ebből levonva a szülés napjától számított gyermekágyi segély napjait, ami 168 nap, így jön ki az 562 nap. A tgyást a szülés várható idejét megelőző 28 nappal korábban is igénybe lehet venni, ekkor ezen napok számával megnő a szükséges biztosítási előzmény is, ez így már 590 nap.)"

Tehát ahhoz, hogy valaki végig GYED-en maradhasson, 590 nap, tehát picit több, mint 1,5 év munkaviszonyban töltött idő szükséges. Ez az én esetemben szerencsére megvan. :-)

Köszönöm a türelmüket és a felvilágosítást!

Helló!Szeretném megtudni,hogy 10 év munkaviszonnyal, gyermeket tervezve a munkahelyen létszámleépítés miatt valószínüleg munkanélkülivé válok. Mennyi Gyedet,Gyest,vagy mit kapok,ha elküldenek? Megszakad a biztosításom,ha már munkanélküliként esek teherbe?

Laci87:

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

27. § (1) Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki

1. az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve

aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43/A. §-a szerinti - az Szt. 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összegű - ápolási díjat;

ab) a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát;

2. olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;
3. előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

4. § (1) E törvény alkalmazásában

9. rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/7l/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás

lédyke:

Pénzbeli ellátások igénylésének alapvetően két feltétele van:

1. 365 nap ( a te esetedben már valószínűleg ennyi lesz)előzetes biztosításban töltött idő,
2. aktuális biztosítás.

Munkanélküliről is lehet igényelni tgyást, gyedet.

„Kiemelném, hogy a GYED-re való jogosultság időtartamát a SZÜLÉS napjához, nem padig a GYED 1. napjához kell igazítani!!!”

Kedves Dödölle, megint hasznos infót adtál, és köszönöm, hogy kijavítottad a válaszom :)
Üdv.
Andi

pink zambak:

Az általad beidézett szövegben van némi baki...

„A tgyást a szülés várható idejét megelőző 28 nappal korábban is igénybe lehet venni, ekkor ezen napok számával megnő a szükséges biztosítási előzmény is, ez így már 590 nap.)”"

Ezt nagyon nem értem, mert ha pl. valaki munkahelyről megy szülni, akkor nem fog dvázi duplázódni a napja csak azért, mert TGYÁS-ra ment...

Hol találtad? Linket tudsz adni?

lédyke:

Mielőtt baba-projektbe fognátok, nem ártana új munkahelyet találni, mert a munkanélküli szinte biztosan nem fog kitartani a szülésig.

Vagy ha még nem értesítettek a felmondásról, akkor hajrá... De igyekezni kell, mert ha a terhesség létrejötte előtt értesítenek, akkor hiába minden, nem véd meg a jövőbeni állapotod.

Kérdésem lenne!

Jelenleg GYED-en vagyok, fiam 2009. márciusi születése előtt 180 nap munkaviszonyom volt meg, plusz 1 hónap táppénzen voltam szülés előtt, majd kaptam TGYÁS-t és azóta is GYED-et.
Következő babám 2010. szeptemberre várható. Jogosult vagyok-e vele is GYED-re és TGYÁS-ra? Ha igen mennyi időre és mi alapján kell kiszámolni az összeget? Az előző évi jövedelmem alapján, ami áll fizetés+táppénz+TGYÁS+GYED-ből?
Már meglévő babám után 2011. márciusig jár a GYED, addig akkor is jár, ha az új baba után esetleg nem kapnék?

A (volt) kisdobos ott segít ahol tud.

Üdv. :)

Tisztelt Szakértő!

2007.02 hónap óta vagyok a munkahelyemen, amely határozatlan időre szól. 2007.11.14-én szültem, 2009.11.14-e óta gyes-en vagyok. Kiadták a szabadságomat, ami 2010.01.14-én telt le. Utána vissza szeretnék menni dolgozni, amit már régen jeleztem a munkáltató felé,viszont ők még semmilyen konkrétumot nem tudtak mondani nekem ezzel kapcsolatban, csak mindenki félre magyaráz és másra hárítkozik. Az a telephely ahol eddig dolgoztam megszűnt, viszont maga a munkahely, vagy a központ az maradt. Így nem tudnak nekem állást adni. Megszüntethetik a munkaviszonyomat? Állásidőt kell fizetniük, ha nem tudnak nekem munkát adni? Mit tanácsol, mit tegyek? Valóban igaz az, hogy ha nem írom alá közös megegyezéssel a felmondást, akkor állásidőt kell fizetniük amíg gyesen vagyok és ha aláírom akkor ki kell fizetniük az egész évi gyest?
Ha állásidőt fizetnek, akkor elvileg munkaviszonyban állok a céggel, akkor adhatnak nekem munkáltatói igazolást a bölcsődébe?

Köszönettel:Marcsi

Kedved Dödölle1!

Olvasgatva a fórumot megakadt a szemem egy válaszodon. A szülés előtti munkabejelentések ellenörzésénél... Nekem októbertől szünt meg a munkaviszonyom, jövedelmem nem volt(Gyesen vagyok) 2009 december elejétől viszont munkába álltam egy új cégnél 143.000 bruttó fizetésért. 2010 február elejétől kiveszem a szülési szabadságot. Nem lesz gond, hogy csak kicsivel több mint 2 hónapot dolgoztam szülés előtt, ezt is ellenőrzik?
Előre is köszönöm a válaszodat.

Erre még nem kaptam választ.

Sziasztok!

Köszönöm a válaszokat.
Sajnos itt (http://www.e-cegjegyzek.hu/…page/ceginfo) nem találtam semmit sem a régi cégről csak az újról.
Engem a papírokon kívül az érdekelt volna még igazán, hogy a GYED alatt felgyülemlett szabadságomat köteles e kifizetni?Illetve az, hogy mivel ő írásban még nem közölte velem a cég megszűnését ezért alkalmazott vagyok e még ott és ha igen akkor mivel júniusban voltam ott 3 éve kötelese e végkielégítést adnia vagy nem mert a cég esetleg már június előtt megszűnt amikor még nem telt le a három évem.

Előre is köszönöm a válaszokat.

Erre nem kaptam választ pedig nagyon várom:)

Sziasztok!

Köszönöm a válaszokat.
Sajnos itt (http://www.e-cegjegyzek.hu/…page/ceginfo) nem találtam semmit sem a régi cégről csak az újról.
Engem a papírokon kívül az érdekelt volna még igazán, hogy a GYED alatt felgyülemlett szabadságomat köteles e kifizetni?Illetve az, hogy mivel ő írásban még nem közölte velem a cég megszűnését ezért alkalmazott vagyok e még ott és ha igen akkor mivel júniusban voltam ott 3 éve kötelese e végkielégítést adnia vagy nem mert a cég esetleg már június előtt megszűnt amikor még nem telt le a három évem.

Előre is köszönöm a válaszokat.

Üdv Mindenkinek. Ma kaptunk egy levelet hogy megváltozott a gyed alapjául szolgáló minimálbér, most akkor mennyi lesz a gyed ha eddig kb83-84ezer érkezett a számlára? Segitséget előre is köszönöm.