GYED,GYES, táppénz

A hiánypótlás nem számít bele az ügyintézési határidőbe (magyarán annyival csúszik az igényelbírálás).

Egyelőre most várják a munkáltatótól a papírokat. Ha nem küldi meg, végső soron ellenőrzést is indíthatnak a cégnél, hogy a hiányzó iratokat beszerezzék, illetve azért is, mert ha a tiédet nem továbbította a munkáltató, akkor talán más dolgozóét sem...

Tisztelt fórumozók!
Június 14-én lejárt a GYED-em első gyermekem után,mivel második gyermekemre szerettem volna igényelni újból a GYED-et,megküldtem a nyomtatványt munkáltatómnak.A levelem visszajött a címemre,mert azt nem vették át.Ezután elküldtem azt az OEP-nek,hogy kérjék be ők hivatalból a foglalkoztatóit hozzá.Az OEP-től kaptam egy levelet melyben tájékoztattak,hogy munkáltatómat felszólították a hiányzó irat megküldésére.De a hiánypótlás nem számít bele az ügyintézésbe.Akkor ezek szerint ha munkáltatóm azt a levelet se veszi át,akkor én nem fogok GYED-et kapni???Nincs semmi megoldás???

„Ha a szülés előtt szűnik meg a munkaviszonyom, akkor jogosult leszek GYED-re?Mert a munkáltatóm azt mondta hogy nem de én úgy olvastam ha le van dolgozva 180 napom előző évben akkor igen!Ha jogosult vagyok akkor a kérelmet a GYED-re hová kell beadnom a TGYÁS után mivel már nem lesz munkahelyem??”

A TGYÁS, GYED jogosultsághoz 365 nap biztosításban töltött idő kell. Emellé az is, hogy a szülés napján legyen biztosítás (leegyszerűsítve...). Ha az egyik feltétel hiányzik, akkor ugrik az ellátás. Tehát én biztos nem szüntetném meg a munkaviszonyom még szülés előtt.

180 nap (bérezett nap) az ellátások összegének megállapításánál játszik.

GYED annak jár (egyszerűen fogalmazva), aki a szülés napján biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.

Valóban célszerű lenne átmenetileg álláskeresési ellátást igényelni, hogy a biztosításod ne szűnjön meg.

Kedves Szakértő!

Abban kérném a segítségét, hogy 2010.12.13-án született meg kislányom, akivel jelenleg még idén 12.13-ig gyed-en vagyok.
Időközben a munkaviszonyom megszűnt 2012.12.31-én, mert határozott idejű státuszom volt és a kismamáknak nem hosszabbították meg senkinek, így nekem sem.
A helyzet, hogy a pocakomban van az új jövevény, aki várhatóan 2013. 03-ban fog megszületni.
Kérdésem az lenne, hogy mivel munkaviszonyom nincs és valószínűleg terhesen nem vesznek fel sehová tehetek-e valamit, hogy kapjak gyed-et, esetleg bejelentkezzek-e munkanélkülire, vagy nem éri meg?
S ha nem jár a gyed, akkor a gyest csak egy gyerek után fogom kapni, vagy kettőre?
Kérem szíves tanácsát!
Köszönöm!

A munkáltatód jól mondta, nem leszel gyed-re jogosult, ha igényléskor éppen nincs munkaviszonyod, ugyanis a 180 nap és az igényléskori státusz egyszerre feltétel.
már miért ne kapnád meg 2 év múlva a végkielégítést? A helyedben nem írnám alá a közös megegyezést, csak ha teljesen kifizetnek a védettségi idő lejártáig mindennel, ami addig járna, de te tudod.

anne01
köszönöm a választ. Ha jól értem, a munkaviszonyom vége és a szülésem közti 3és fél hónapot le tudom fedni 3 hónap álláskeresési járadékkal (4 év folyamatos munkaviszonnyal) és és TGYÁS-sal. Az álláskeresési járadék szolgálati viszonynak számít? (a GYED miatt kérdezem, ennek összegét befolyásolja e)
köszönöm

Tisztelt szakértő!!

Egy nagy kérdéssel fordulok Önhöz mivel nagyon tanácstalan vagyok, mert sajnos mindenhol más-más választ kapok a kérdésemre!
Január 23-a óta táppénzen vagyok kismamaként.Várhatóan szeptember 4-én születik a babám!Előtte már igényelhetem a TGYÁS-t már kiderítettem.Az a helyzet,hogy a Komáromi Nokiában dolgozom már 6 éve és most voltak az elbocsájtások, és mivel én inaktív állományban vagyok engem is elküldtek,csak mivel védettséget élvezek a terhességem miatt azért rám csak akkor lesz érvényes az elküldés ha már vissza kellene mennem dolgozni!Felajánlották a közös megegyezéses elküldést amit eddig nem vettem igénybe!Sajnos arra az elhatározásra jutottam hogy még a szülés előtt leszámolok a végkielégítés miatt ami nem kevés összeg mert nem bízom benne hogy 2 év múlva még kapok-e végkielégítést!
a kérdésem a következő lenne:
Ha a szülés előtt szűnik meg a munkaviszonyom, akkor jogosult leszek GYED-re?Mert a munkáltatóm azt mondta hogy nem de én úgy olvastam ha le van dolgozva 180 napom előző évben akkor igen!Ha jogosult vagyok akkor a kérelmet a GYED-re hová kell beadnom a TGYÁS után mivel már nem lesz munkahelyem??
Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszát!
Tisztelettel:
Polgár Zsanett

Tisztelt Szakértők!
Azt szeretném kérdezni,hogy a Gyed is jövedelemnek számít?Illetve,hogy a Gyedből is tilthatnak a bankok?Mert sajnos én olyan helyzetben vagyok hogy a volt élettársammal van egy lakásunk és a fele ingatlan az enyém,és én vagyok mellette az adóstárs.De én már több mint 4 éve nem lakok benne.És jelenleg Gyeden vagyok a kisfiammal.És sajnos nem lehet megbeszélni vele azt sem hogy adjuk el a lakást.
Várom mihamarabbi válaszukat.

Köszönettel

Iwettke:

Először is jelentsd be írásban (postán legalább ajánlva, vagy személyesen átvetetve) a munkaadód felé a várandósságodat, lehetőleg orvosi igazolással alátámasztva.
Amint ez megtörtént, úgy a terhességed okán -is- védett leszel.

Mert egyébként a munkáltatódnak igaza lenne abban, hogy ha visszamennél dolgozni (vagy akár a szabidat kiveszed, mert végeredményben ugyanaz..), akkor már nincs védettség a gyermek 3 éves koráig.
igaz lenne, ha közben nem lennél terhes :)

Aztán utána lehet azon gondolkodni, hogy mit válassz, de ki nem rúghatnak :)

EniZay 2012.07.20. 19:13 Kedves Szakértő!

Kérdésem a GYED időtartamára vonatkozik. 2004 decembere óta dolgozom a cégnél. Ezidő alatt két gyermekem született, első 2007 (2007 júniustól 2008 augusztusig voltam itthon), második 2010 szeptember (azóta itthon vagyok). Kérdésem az lenne, hogy ha szeretnék 3. gyereket kötelező 2 évet előtte munkában töltenem hogy ő utána is 2 éves koráig járjon a gyed vagy ezen időszakok (gyed, gyes a 2. gyerekkel) is beleszámítanak a folyamatos biztosításba? Elég csak a 180 bérezett napot kitölteni (a magasabb juttatások érdekében)?

Köszönöm

Kérdésében három különböző dologról van szó.

Az első az ellátásra való jogosultság.

Tgys-t követően az jogosult GYED-re, aki biztosított és (az új) szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel. Tekintettel arra, hogy az Ön jogviszonya 2004 óta jelenleg is fennáll -amennyiben a szülésig nem áll be változás- jogosult lesz az új babára is GYED ellátásra.

A második az un. igény jogosultság, azaz ha jogosult GYED-re azt mennyi ideig kaphatja.

Az Ebtv. 42/A (2) szerint ha valaki szül és GYED-et igényel, amennyiben 2 éven belül már részesült egy másik babával GYED-ben a GYED ideje nem lehet kevesebb, mint amennyi ideig azt az előző babára folyósították.

Magyarul, ha a jelenlegi babával jogosult a gyermek 2 éves koráig GYED-re, úgy anélkül, hogy munkába állna ezen babával is kaphatja a GYED-et a gyermek 2 éves koráig. Fontos, hogy ezen kedvezmény csak akkor alkalmazható, ha 2 éven belül már részesült egy másik babával GYED-ben! (Minden más esetben más szabályok érvényesek, amelyre most nem térek ki.)

A harmadik az összeg.

Ha a GYED, vagy GYES ideje alatt szül és nem áll munkába az új baba születéséig, azaz nincs jövedelme az irányadó időszakban akkor is kaphat GYED-et,mégpedig a munkaszerződésében szereplő jövedelme (alapbér) alapján. Ez azonban legfeljebb a minimálbér kétszereséig vehető figyelembe.

Bővebb tájékoztatásért forduljon a jelenlegi ellátást folyósító szervhez, illetve további informácikat találhat itt:

http://www.oep.hu/…C22_11-1.PDF

Ebtv=1997. évi LXXXIII törvény.

Segítséget kérnék! 2. gyermekemmel vagyok még tgyás-on, lassan gyed-en. A Kft. ahol dolgoztam 2005. óta végelszámolás alatt állt, 21.-ével megszünt. csak szóbeli igéretet kaptam arra, ha visszamennék meglesz a helyem. Szabadságot kifizetik. Jár végkielégítés ilyen esetnen? Jogutód nélkül szünt meg. köszönöm

tatyka

Ez egy számolgatós történet. Álláskeresési 3 hónapra jár. Kérdés, hogy hány nap munkanélkülit állapítanak meg neked, de ezt csak a munkaügyi központban tudják megmondani. Ha jól tudom, most már minden 10. ledolgozott nap után jár 1 nap munkanélküli, de ennek utána kell nézni. (www.afsz.hu) Tgyást a szülés időpontját megelőző 28. naptól igényelhetsz munkanélküli szüneteltetésével (nem megszüntetésével!).
http://www.oep.hu/…_2012_02.PDF

Kedves Szakértő!
Jelenleg gyes-en vagyok 28 hónapos kislányunkkal, és második gyermekünket várjuk. 1981. június 29-én születtem. 2006. január 26. óta dolgoztam a munkahelyemen közalkalmazottként. 2009. augusztus 1-je óta táppénzen voltam, kislányunk születéséig, 2010. március 09-ig. Második babánkat 2013. március végére várjuk. Az lenne a kérdésem, hogy milyen ellátásra vagyok jogosult, és mikor járok jobban, ha táppénzre vetetem magam, vagy pedig, ha a szülésig gyes-en maradok. Mi a teendőm, s lehet-e azt tudni, hogy milyen összegű ellátásra számíthatunk? Köszönöm válaszát!

Kedves Szakértő!

Kérdésem a GYED időtartamára vonatkozik. 2004 decembere óta dolgozom a cégnél. Ezidő alatt két gyermekem született, első 2007 (2007 júniustól 2008 augusztusig voltam itthon), második 2010 szeptember (azóta itthon vagyok). Kérdésem az lenne, hogy ha szeretnék 3. gyereket kötelező 2 évet előtte munkában töltenem hogy ő utána is 2 éves koráig járjon a gyed vagy ezen időszakok (gyed, gyes a 2. gyerekkel) is beleszámítanak a folyamatos biztosításba? Elég csak a 180 bérezett napot kitölteni (a magasabb juttatások érdekében)?

Köszönöm

T. Szakértők!
A következőkben szeretnék segítséget kérni. Munkaviszonyom folyamatos (2009 óta), viszont novemberben lejár. Március közepére vagyok kiírva szülni. A köztes kb. 3és fél hónapot kellene "lefednem" vhogy jogviszonnyal.Mi lesz a TGYÁS és a GYED alapja?(én úgy tudom, hogy a szülést megelőző év(ek) keresete-tehát 2012). Mi lenne a legjobb megoldás, hogyan járnék jobban?
Köszönöm

Tisztelt Szakértők!

A következőkben szeretném segítségüket kérni, hogy tudjam mikor járok jobban.

2010.06.02-án született első babám, vele rendesen kaptam a tgyást, gyedet, és most gyesen vagyok. (br. 160000 Ft volt a bejelentett bérem) Közben újra várandós lettem (13. hét), és szóltam a cégnél, hogy szeretném kivenni a szabadságomat, és utána elmenni táppénzre (mivel azt mondták, hogy nem tudnának munkát biztosítani...). Erre ezt a két lehetőséget ajánlották fel: 1. visszamegyek dolgozni, de akkor már másnap kirúgnak. 2. kifizetik a szabadságomat, mehetek táppénzre is (fizetik ugye az 1/3-át), de amint megszületik a gyerek, közös megegyezéssel kilépek (és erről papírt is akarnak írni).
Azon gondolkoztam, hogy jobb lenne ezt nem bolygatni inkább, lehet, hogy maradnom kéne gyes-en.
Kérdésem az lenne, hogy melyik verzióval járnék jobban?
Köszönöm,

Kedves Nandy!

Valóban sok volt a kérdés, és lehet, hogy félreérthető voltam, ezért elnézést. Akkor most egyszerűsíteném: nem a baba születésének időpontja izgat most engem, hanem az, hogy

• elmehetek-e majd a gyes alatt táppénzre,
• van-e ennek valamilyen feltétele,
• és mennyire befolyásolja a 2013-ban kapható ellátásokat az, ha táppénzre megyek. Továbbra is köszönöm, előre is.

egedadri:
Igen, a te esetedben munkáltatói jogutódlásról van szó, így kötelesek téged állományban tartani.
De az jó lenne, ha írásban tájékoztatnád a munkáltatódat a terhességedről, lehetőleg orvosi igazolással együtt. Ennek akkor van különös jelentősége, ha esetleg visszamennél dolgozni, vagy akár csak a szabijaidat vennéd ki.

Kedves Marszi, nagyon nem lenne szerencsés, ha mi mondanánk meg neked, hogy mi a jobb... Különös tekintettel arra, hogy a szülést nem lehet egy adott fix időpontra tenni....
rengeteg a "ha" és az "és", ráadásul sok minden változhat is addig!

Egyébként a táppénzigénylést, és úgy általában minden egészségbiztosítási ellátás iránti igényt a munkáltatónál kell bejelenteni.

Üdv Mindenkinek!

Segítséget szeretnék kérni a témában. Kisfiam 2012. október 15-én lesz kétéves. Utána ugye GyES-t kapok, ami nem az a nagyon nagy összeg. Tervezzük a kistesót és remélem, hamarosan, vagy a GYES beindulása után minél hamarabb össze is jön. Szeretnék tanácsot kérni, hogy milyen lehetőségünk van arra, hogy a GYES-hez képest jobban járjak? Előzményeim a következők:
2004. április 5-óta állok folyamatos munkaviszonyban. Bruttó bérem: 200 000 Ft
2010. március 1-től 2010. szeptember 25-ig: táppénzen voltam
2010. szeptember 26- október 15.: fizetett szabadságomat töltöttem
2010. október 15.: Kisfiam születése, tgyást, majd GYED-et kaptam.
Kérdéseim a következők:

1. Ha a GYED alatt teherbe esnék, akkor várjam-e meg a GYED lejártát, vagy időközben mondjam fel a gyed-et és menjek táppénzre?
2. Hasonló a kérdésem abban az esetben is, ha a GYES alatt esek teherbe? A GYES felmondása után egyből elmehetek táppénzre?
3. Terhesség alatt csak indokolt esetben (9-es kóddal, veszélyeztetett terhesként) mehetnék táppénzre vagy egyébként is?
4. Mi a javaslat a szabadságaimmal kapcsolatban? Érdemes-e kivennem a GYED lejártával, vagy inkább a táppénzt válasszam?
5. A táppénz-igényemet be kell-e jelentenem a munkáltatómnál vagy csak az OEP-nél/REP-nél? Vissza kell-e hogy vegyen állományba ahhoz (legalábbis papíron), hogy táppénzre mehessek?
6. Ha a táppénzt választom a terhesség részében vagy egészében befolyásolja-e az a 2. gyerkőc után kapott juttatásaimat? (Várhatóan 2013-ban szülnék és 2012-ben 10,5 hónapig kaptam a GYED-et).

Jó sok kérdést sikerült feltennem, ezért elnézést, de hátha megkapom a választ rájuk.

Szép estét!

Tisztelt szakértők!

Segítséget szeretnék kérni.
2008 május 1 től dolgozom a cégnél.2009 november közepén jött el táppénzre,veszélyeztetett terhesként,2010.június 30án született a kislányom.Tgyást és gyedet kaptam,a gyedem most június 30án járt le,gyest igényeltem még május végén.Közben kiderült babát várok,és a gyes helyett a táppénzt választanám.De ma tudtam meg hogy a cég üzleteit ahol dolgoztam (Profi Mo. zrt) a Coop veszi át.Ilyenkor nekem mi a teendőm? Mint jogutód ugyanúgy állományban kell tartaniuk és ugyanúgy jár minden ellátás a részemre?Sajnos eddig nekem még semmilyen tájékoztatás nem érkezett.
köszönöm a választ

Köszönöm a válaszát.

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, árúk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve.

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.

Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,

az egyenlő elbánás elve,

azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,

az összeszámítás elve,

ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani, valamint

az ellátások exportálhatóságának az elve,

azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető).

További kisegítő elv a pro rata elv,

azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)

(Joghatóság jelen esetben=melyik ország jogszabályai szerint kell eljárni)

Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.

A 1408/71/EGK rendelet családi ellátásokat koordináló VII. fejezetében foglaltak alapján amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

 Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.

Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)

 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkaválaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyar Köztársaság területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó másik szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot a Magyar Államkincstártól.

Fentiek figyelembevételével, álláspontom szerint -amennyiben a szlovák ellátás összege magasabb, mint a magyar ellátás- Önök (illetve szlovák állampolgárságú felesége) is kérhetik a különbözetet a szlovák közigazgatási szervtől.

Az igénylés menetéről itt érdeklődhet:

MÁK NKO (Magyar Államkincstár Budapesti- és Pest Megyei Igazgatóság Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 1139 Budapest Váci út 71. )
tel: +36-1-452-2910

Feleségem szlovák állampolgár, én magyar vagyok. Itt dolgozunk Magyarországon, és itt is élünk.
Magyarországon született gyermekünk után a magyar juttatásokat élvezzük (gyed, gyes, stb.)
Olvastam ezt a cikket egy szlovák hetilapban :
Egyik fizet, másik kipótol
Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él. A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő járulékot, ha az illetékes államban a szóban forgó járulékok összege alacsonyabb. Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják. Ha az ottani járulékok összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.
Kérdéseim, hogy gyes esetében megillet-e minket ez a különbözet a szlovák államtól?
Milyen feltételei vannak, és mi az igénylés menete?

Segítséget köszönöm!