GYED,GYES, táppénz

Jó helyre írtam a kérdésem? Kérhetek választ, vagy túl triviális?
Előre is köszönöm a segítséget!

Tisztelt Szakértők!

Feleségem a második gyermekünk 2 éves kora után 2008-augusztusától fél állásban dolgozott, majd mostantól majdnem teljes állásban dolgozik. (pedagógus és 18 órában tanít) A fő állása mellett másodállásban egy pályázatban vesz részt az egyetemen . Második gyermekünk tartósan beteg (asztma) de ez idáig nem igényeltük tovább – gyermekünk augusztus 4-én múlt 3 éves – a gyest, mert nem látjuk át, hogy ez ebben az esetben mivel jár. (lehet-e? hogyan érinti, ha feleségem táppénzre szorul, maga, vagy a gyermek miatt?)
Válaszukat előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Csaba

dévé: a munkaviszony időtartamába beleszámít a 10 éven aluli gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabi /azaz a TGYÁS, GYED és gyes is/. 3 év munkaviszony után jár 1 havi végkielégítés.

30 napon belül nem kezdődhet el a felmondási idő.

De ezen 30 napon belül kiadhatja /sőt, el is kell kezdenie kiadni/ a bentmaradt előző évek szabadságát. Ha marad még kiadatlan szabid, akkor azt a megszűnéskor pénzben meg kell váltania.

Azt vedd figyelembe, hogy a fiz.nélküli szabiról való visszatérésed után a béredet rendezni kell, ha időközben a hasonló munkakörben, hasonló végzettséggel rendelkezők körében volt béremelés. A felmondási időre, szabira stb. járó bért pedig már az emelt alappal kell számolni.

Közös megegyezést akkor írnék alá a helyedben, ha fizetnének legalább 3 havi átlagkeresetet, a szabadságokat, és még legalább 1-2 havi bért.

jav.
„ha fizetnének legalább 3 havi átlagkeresetet”

Vagy inkább négyhavit, mert van egyszer a 30 nap védelem, a 60 nap felmondási idő és az egyhavi végkielégítés.:)

.

Köszönöm nandy, a gyors választ! Az előbb elirtam, 2003. júniusa óta vagyok szerződésben, vagyis 6 éve múlt. Akkor mennyi a végkielégítés? Jól tudom, hogy 2 hónap?

Ami engem illet, én a nekem járó 36 nap szabit, 2 hónap felmondási időt, illetve 2 hónap végkielégítést szeretném, legalább a 3 évvel ezelőtti bérszintemen.
Remélem ez nem túlzás.

Még egyszer köszönöm és szép napot kívánok!

Kérdésem a következő lenne:

Férjem bt beltag én a kültag. Jelenleg van a bt-n kívül heti 40 órás munkaviszonya. Gyermekünkkel elmenne ő gyesre a jelenlegi munkahelyéről, én pedig visszamennék dolgozni.
Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a bt-ben kell-e utána fizetni valamilyen járulékot, ha GYES-en lenne.
Fizetést nem venne ki, mert nincs akkora bevétel, hogy ki tudjon venni. Viszont a cégben ő ténylegesen dolgozik/dolgozna(gyes mellett ezt lehet, csak az nem tiszta, hogy ha nincs jövedelem kivét, akkor ebben az esetben fizetni kell-e utána a kötelező járulékokat?)
Mi van, ha időközben megszűnik a cég, ahonnan gyesre ment?
Én nem dolgozhatok a cégben, csak papíron vagyok benne.
Köszönöm!

dévé:

igen, legalább 5 év munkaviszony után már 2 havi végkielégítés jár.

Miért lenne túlzás, amit kérsz? Ezt akkor is ki kell fizetnie a munkáltatódnak, ha ő mond fel neked. Én még kérnék egy-két havi bért...

Manócska:

Ha nincs kivét, nincs járulékfizetési kötelezettség sem, mivel a férjednek van 36 órát elérő munkaviszonya.
De az szerintem némileg aggályos, hogy ténylegesen személyesen közreműködik a cégben, bevételt szerez, mégsem vesz ki pénzt /bár tudom, hogy sokan így csinálják/.

Kedves Mindenki!
Az internetbe belebonyolódva, szerencsésen találtam erre az oldalra, bízva abban, hogy tudtok nekem segíteni.
Cégünknél alkalmazásban áll 9 éve egy hölgy, aki 4 éve elment táppénzre, onnan tgys, gyed és gyes... most lejárt neki a gyes, tájékoztattuk a felgyűlt és kivehető szabadságairól, amit meg is kezdett letölteni..
mivel a munkához való hozzáállása nem éppen a legmegfelelőbb, és iskolában nem hajlandó magát továbbképezni, ezért a cég a hölgyet a felmondás tényéről is tájékoztatta, valamint hogy a felmondási és felmentési idő után mekkora összegű végkielégítést kap..
a szabadságát el kezdte letölteni, és 6 nap után közölte levélben, hogy táppénzre vetette magát..
a tény nyilvánvaló, próbálkozik második gyermekkel, és minél többet akar lehúzni a cégről.. emellett a cég hírnevét igyekszik a sárba döngölni úton-útfélen..
Teljes mértékben megértem a hölgyet, hogy számít a pén, viszont én is hölgy vagyok, a korrektség, és a tisztesség azt hiszem sokkal fontosabb. Mint a cég képviselője szeretném kérdezni, hogy nincs-e valami olyan lehetőség, amivel hiába ment el táppénzre, nem vagyunk kötelesen a megállapított időn túl foglalkoztatni.. tény, h most táppénzt húzhatja 1 évig, közben teherbe esik, tp, szülési szabadság, gyed, gyes ismét, megint a cirkusz a felmondási idővel, és az évek telnek..
Amennyiben bárki tudna érdemben segíteni, vagy jó tanáccsal ellátni, megköszönném.
További szép napot kívánok mindenkinek!

„a cég a hölgyet a felmondás tényéről is tájékoztatta,”

Itt a lényeg! Ez mit jelent egészen pontosan?

Sziasztok!

Nekem olyan kérdésem lenne,hogy 2007.07.02-án helyezkedtem el a jelenlegi munkahelyemen. 2008.februárja végén betegállományba mentem,mert teherbe estem.Szóval közel 8 hónap munkaviszonyom volt.2008.szeptember 2-án megszületett a kisfiam.
1 év múlva újabb babával szeretnénk próbálkozni,aki 2011-ben születne meg.
De ugye mivel változik a törvény,365 nap munkaviszony kell.Azt szeretném kérdezni,h a betegállomány,gyed,gyes beleszámít-e a munkaviszonyba?Ha megszületik a baba,jár -e a gyed,vagy csak a gyes?
Ha kisfiam betölti a 2. életévét(2010.szept.2.) és addigra összejön a másik baba,érdemes visszamennem betegéllományba?(hogy kicsit több pénz kapjak,mint a gyes)
Ez év szeptemberétől iskolába is beíratkoztam.Úgy hallottam,hogy több mint egy év felsőoktatási tanulmány is beleszámít a jogviszonyba!Igaz ez?
Válaszaitokat előre is köszönöm!

Aggódó anyuka

Igen, a gyed, gyes stb. jogszerző időnek számít.

De kár azt találgatni, hogy mi lesz egy-két év múlva, mert addig sok víz lefolyik a Dunán...

Vica:

Kbs. kérdése nagyon jó, mert ha írásban vette át a tájékoztatást, akkor bizony már hiába "menekül" táppénzre.

Egyébként azt hiszem, hogy az OEP-től lehet felülvizsgálatot kérni, ha azt gyanítjátok (milyen szépen mondtam...), hogy nem is beteg.:)

Egyetértek veled, az ilyenek miatt utálják és nem veszik fel sehova az anyukákat.

Kedves Szakértők és Hozzáértők!

Először is nem tudom, hol tegyem fel ez irányú kérdésem, ha ez nem jó hely írjátok meg hol tegyem fel.
Lányomat felvették a bölcsődébe szeptember közepén kezdjük a beszoktatást.
De babát várok, és decemberben szülni fogok, addig szeretnék dolgozni még amíg tudok a 2 gyerek között, de nem ott ahonnan vittem a munkáltatóit, hanem egy másik helyen, könnyebb munkakörben.
Megtehetik, hogy januártól elküldik, vagy mégsem veszik fel az intézménybe egyáltalán?
Köszönöm előre is a válaszokat: Krisz

Köszönöm Nandy!

Talán még fontos lehet, hogy ha elmenne gyesre, akkor nem járna be dolgozni a munkahelyére, mivel ténylegesen otthon kéne lennie a legkisebb gyerekkel (nincs a közelben nagyi meg hasonlók), így a mostani munkahelyéről nem lenne jövedelme és ott ugye nem is dolgozna, csak onnan menne el gyesre.
A cég pedig még nemrég indult, így egyenlőre csak viszi a pénzt, ezért nem tudnánk belőle pénzt kivenni, hogy fizetést adjunk neki, ezért is gondoltunk erre a megoldásra.

Remélem, hogy így is működhet a dolog!

Nagyon várom a választ!

Köszönöm Nandy!

Talán még fontos lehet, hogy ha elmenne gyesre, akkor nem járna be dolgozni a munkahelyére, mivel ténylegesen otthon kéne lennie a legkisebb gyerekkel (nincs a közelben nagyi meg hasonlók), így a mostani munkahelyéről nem lenne jövedelme és ott ugye nem is dolgozna, csak onnan menne el gyesre.
A cég pedig még nemrég indult, így egyenlőre csak viszi a pénzt, ezért nem tudnánk belőle pénzt kivenni, hogy fizetést adjunk neki, ezért is gondoltunk erre a megoldásra.

Remélem, hogy így is működhet a dolog!

Nagyon várom a választ!

manócska:

Nem baj az, ha nem dolgozik, attól a munkaviszonya még él.
Azt pedig ti tudjátok, hogy a cég bevétele, anyagi helyzete mit enged és mit nem. Ha valóban nincs lehetőség a személyes közreműködés díjazására, akkor rendben van. De sokan hiszik azt, hogy többmilliós nyereség mellett sem kötelező kivenni pénzt (és ezzel adót fizetni).

Kriszlau:

A legtöbb bölcsiben kizáró ok, ha az anyuka GYED-en van a másik gyermekkel. A bölcsi nem kötelező, azoknak jár, akik dolgoznak, és nem tudják másképp megoldani a gyermek napközbeni felügyeletét.
Ezért kérik a munkáltatói igazolást.

Sziasztok!

A feleségem szlovák állampolgár és 5 évig itt dolgozott magyarországon. Itt fizette az adót, a tb-t meg minden. Amikor megtudták hogy terhes, nem hosszabbították meg a szerződését (amit az előző öt évben automatikusan mindíg megtettek). A HR osztályon azt mondták, hogy nem baj, kapunk majd gyed-et meg gyes-t meg minden, mert a gyerek a munkaviszony megszűnése után rövid idővel születik és beleesünk valami 90 meg valami 14 napos határidőbe.
Gyes-t és családit már kapunk, de gyed-et, ami a feleségem kieső fizetését pótolná azt nem pedig nagyon hiányzik a családi kasszából! Most négyen élünk egy fizuból!! Az ügy elveszett valahol a cégnél és velünk már nem is foglalkoznak. Más, hasonló cipőben lévő kolegáim már rendesen kapnak gyed-et és meg tudnak élni.
Beadtam magam a gyed igénylést, de az oep mindíg a feleségem lakcím igazoló kártyáját követeli hiánypótlásnak. Nem értik meg, hogy külföldiként igényli a gyed-et, és nincsen itteni lakcímkártyája és az itteni munkaviszonya alapján kéri a gyed-et, és hiába szűnt meg a szülés előtt a munkaviszonya, beleesünk valami, a táppénz, passzív táppénz (tgyás) utáni határidőbe és jár a gyed! Sajnos az ügyintéző hölgy nem tud semmiféle 90 meg 14 napos határidőkről és szerinte nem kaphatunk!
De az Isten szerelmére, akkor két másik, ugyanilyen cipőben lévő kolegám miért kap?

Tudja valaki, hogy milyen szabályok vonatkoznak erre az esetre? Nagyon fontos lenne!

Előre is köszönjük!

Kedves Astro!

• Az igény elbírálása során nagyon fontos,annak az eldöntése, hogy a feleséged -bár szlovák állampolgár- életvitelszerűen a gyermekkel hol él?

Nem írtál továbbá arról sem, hogy Te, mint férj magyar állampolgár vagy-e, illetve neked van-e Mo-on munkahelyed, lakcímkártyád?

Azt, hogy jogosultak vagytok-e GYED-re csak ezek ismeretében lehet eldönteni.

• Gyed ügyben (esetetekben) a Magyar Államkincstár Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya az illetékes, ott érdeklődjetek, ott tudnak érdemi tájékoztatást adni.
• Jó tudni továbbá, hogy a GYED és a GYES egyszerre nem jár.

Mivel a kérdésedben az elbíráláshoz (konkrét válaszhoz) szükséges adatokat nem adtad meg íme egy általános összefoglaló:

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, árúk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve.
Ezeket az EU alapszerződései (Római 1957., Maastrichti 1992. stb.) teszik lehetővé. Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14-i 1408/71/EGK Rendelet és a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó 1972. március 21-i 574/72/EGK Rendelet.

Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát)

Ezért:

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó jogszabályok , a 1408/71/EGK rendelet és az 574/72/EGK rendelet) határozzák meg.

A 1408/71/EGK rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.

Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,

az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,

az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani, valamint

az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető).

További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindeni a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)
(Joghatóság jelen esetben=melyik ország jogszabályai szerint kell eljárni)

Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, THGY, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.

Nézzük a családi ellátásokat:

Mindezek alapján a család életvitelszerű tartózkodásának a helye, illetve a kereső tevékenység folytatásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.

A 1408/71/EGK rendelet családi ellátásokat koordináló VII. fejezetében foglaltak alapján amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.

Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)

Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkaválaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyar Köztársaság területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására.

Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak.

Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja. Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre.

A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot a Magyar Államkincstártól.

Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGYT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár. Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, THGY, GYED, GYES) van annak célszerű a Magyar Államkincstár Nemzetközi kapcsolatok Osztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel ezzel országosan, központosítva Ők foglalkoznak, így egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást is ők tudnak adni. (Az Állmkincstár Központjának jelenlegi pontos címe: 1054. Budapest Hold u. 4.)

Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat egységként kezeli.
A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.

Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel. (Egyértelmű, hogy a különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.)

Ahogy fent már tisztáztuk egy másik csoportba tartozik a táppénz és a THGY.

Nézzük erről mit mond az EU-s jogszabály:

A táppénzt mindig annak a tagországnak a jogszabályai alapján állapítják meg és fizetik ki, amelyikben az illető biztosított (azaz ahol dolgozik) függetlenül attól, hogy melyik országban lakik, vagy tartózkodik.

Példa: A Szolvák állampolgár Komárnoban lakik, de Komáromba jár át dolgozni, vagy Párkányban lakik, de Esztergomba jár át dolgozni, táppénzt a magyar munkahelye (biztosítása) alapján Magyarországról kapja a magyar szabályoknak megfelelően a lex loci laboris, azaz a munkavégzés helye szerinti biztosítás elve szerint.

Más tagállamban bekövetkezett keresőképtelenség igazolása pénzbeli ellátások igénybevétele esetén:
Amennyiben a magyar biztosított egy másik EGT tagállamban való tartózkodása alatt kórházi ellátásban vagy járó beteg ellátásban részesül és keresőképtelen, és ezen keresőképtelenségére Magyarországon pénzbeli ellátást igényel, abban az esetben ennek igazolására az E 115 jelű formanyomtatványokat csatolni kell az igénybejelentéshez.

Amennyiben a biztosított külföldön ismételten keresőképessé válik, ezt a tényt a külföldi biztosító az E 118 jelű nyomtatványon közli.

Amennyiben a biztosított hazatérésekor már nem keresőképtelen, ő dönt arról, hogy a külföldi biztosító által kiállított E 115, illetve az E 118-as nyomtatvány benyújtásával a keresőképtelenség teljes időtartamára, vagy csak egy részére igényel-e táppénzt. Ilyen esetben a folyósító szervnek, a külföldi biztosító által kiállított E 115 jelű nyomtatványt úgy kell tekintenie, mintha az a 102/1995 (VIII. 25) Kormány rendelet alapján kiadott „Orvosi igazolás keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” című igazolás lenne.
Megjegyzés: az E jelű nyomtatványokat minden esetben a nyomtatványt kibocsátó ország hivatalos nyelvén állítják ki. Tekintve azonban, hogy a nyomtatványok mezőinek számozása és külalakja azonos, az egyes mezőkben közölt tények és adatok a kérdéses nyomtatványok magyar változata alapján beazonosíthatók, melyeket célszerű e célból a munkáltatóknak a Regionális Egészségbiztosítási Pénztáraktól beszerezniük.

Az „E” széria jelentése:

Az E 100-as nyomtatványok alkalmazandóak pl. a betegségi és anyasági ellátások (pl. táppénz) igénybevételére.

Az E 200-as nyomtatványok a nyugellátások igazolására, igénybevételére szolgálnak.
Az E 300-as széria a munkanélküli ellátások igénybevételéhez,
Az E 400-as szériát pedig a családi ellátások igénybevételéhez kell használni.
Külföldi biztosítási idők beszámítása pénzbeli ellátások igénylése esetén:

Általános főszabály, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a biztosított számára a biztosítása (munkahelye, munkavégzés helye) szerint illetékes teherviselő (másnéven biztosító, Magyarországon a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, vagy ha az igénylő munkahelyén működik TB kifizetőhely, akkor az) folyósítja.

Ha a magyar szabályok szerint nyújtandó pénzbeli ellátás megállapításához szükséges figyelembe venni a külföldi (másik EGT tagállamban) biztosításban töltött időket is, akkor a kifizetőhely az illetékes külföldi biztosító nevének és címének valamint a biztosított adatainak megjelölésével a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár közreműködésével kérheti a külföldi (pénzbeli ellátásokra jogosító) biztosítási idők igazolását. (A Regionális Egészségbiztosítási Pénztár a magyar nyelvű E 104 jelű nyomtatvány segítségével keresi meg a külföldi biztosítót).

A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/ EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás hatálya alá tartozó személynek az igénybejelentéshez csatolni kell az E104-es számú nyomtatványt, amelyet az illetékes biztosítójától szerezheti be.

Terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj igénylése esetén a 1408/71/ EGK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó személyeknek csatolni kell a külföldön bekövetkező szülés tényét igazoló E 001 számú nyomtatványt.

Megjegyzés: amennyiben a pénzbeli ellátás kizárólag a magyar szabályok alkalmazásával is megállapítható, akkor csak a magyar szabályok szerint fennálló biztosítási időket kell figyelembe venni. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a magyar pénzbeli ellátások alapját kizárólag a magyarországi kereset (illetőleg az Ebtv. vonatkozó kisegítő szabályainak megfelelő összeg) képezheti!

Példa: Magyarul ha valaki 2 évig dolgozott Magyarországon, előtte viszont egy EU tagállamban, akkor nincs jelentősége a külföldi biztosításnak, azaz azt a táppénz elbírálásához igazolni nem kell, mivel a magyar jogviszony alapján is elbírálható az igénye.

Ha viszont 5 évig külföldön dolgozott, majd 30 napon belül elhelyezkedik Magyarországon és 2 hónap múlva megbetegszik csak akkor kaphat 60%-os táppénzt és akkor jogosult 365 napig táppénzre, ha igazolja, a külföldi jogviszonyait. Ekkor sem lehet azonban a táppénzének kiszámításakor figyelembe venni a külföldi munkabérét, csak a Magyarországon megszerzett pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe.

Az OEP szakmai munkabizottságának 2. számú tájékoztatója szerint (2007.június) a magyarországi biztosítás alapján megállapítandó THGY jogosultság elbírálása során ha az igénylőnek nincs meg 2 éven belül a szükséges 180 (később, 2010-től a 365 nap) a 1408/71 EGK. rendelet 18. cikkelye alapján a biztosított bármely EU tagállamban szerzett biztosításban töltött idejét be kell számítani, a biztosítási időt az igénylőnek az E 104-es nyomtatványon kell igazolni.

A THGY ellátás összegénél a külföldön szerzett jövedelem nem képezi az ellátás alapját. Az ellátás összegének megállapításánál a Vhr.26.§. (2) és az Ebtv. 42.§. (3) szerint kell eljárni, amennyiben azonban a biztosított az irányadó időszakban PEB. járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezik az ellátás napi összegének megállapítása során a minimálbér kétszeresét kell figyelembe venni.

A Munkanélküli ellátásokra vonatkozó rendelkezések:
A szociális biztonsági rendszerek koordinációja a tagállamok eltérő jogszabályi hátteréből adódó és a gyakorlatban tényleges hátrányt előidéző akadályok elhárítását szolgálja.

A koordinációs rendeletek a munkanélküli ellátás igénylésével kapcsolatban a következő szabályokat tartalmazzák:

Főszabályként a migráns (külföldön dolgozó) munkanélküli a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamban munkanélküli ellátást igényelhet, ha abban a tagállamban legalább 1 hónapon át dolgozott.

A tagállam a munkanélküli ellátást a saját állampolgáraira irányadó szabályozás szerint nyújtja.

Ez vonatkozik a biztosítási alapú rendszerekre (ilyen a magyar rendszer is, hiszen munkáltatói és munkavállalói járulékot fizetünk a járadékért cserébe), de a kifejezett járulékhoz nem kötött rendszerekre és ellátásokra is (például Írországban).

Továbbá, ha egy tagállami szabályozás azt írja elő, hogy egy év biztosítási idő szükséges a munkanélküli ellátás igénybevételéhez, akkor a munkanélkülivé válás szerinti tagállamnak nem csak az abban a tagállamban eltöltött időt kell az egy évi biztosítási időbe beleszámítania, hanem (az összeszámítási alapelv alapján) a más tagállamokban töltött időt is, amennyiben a munkanélküli az illetékes tagállamban nem rendelkezik a szükséges idővel.

A jogosultság megállapításának tehát az összeszámítás elve szerint alapját képezik a más tagállami biztosítási idők is.

A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe. A nyomtatványt a munkanélküli járadék iránti kérelemhez kell csatolni.

A koordinációs rendelet 68. (1) cikke előírja, hogy a járadék kiszámításánál a munkanélkülivé válás tagállamának csak azt az átlagkeresetet kell alapul vennie, amelyet az illető személy abban a tagállam kapott, ahol munkanélkülivé vált.

További információt az Állami Foglalkoztatási Hivatal Nemzetközi Osztályától 1089. Budapest Kálvária tér 7. lehet érni, ill. a www.afsz.hu honlapon lehet találni.

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

Kedves Dödölle1!

Nagyon köszönöm a gyors segítséget!

Az említett hivatalokban már jártunk, de az volt az érzésünk, hogy ahány ügyintézővel beszélünk, mind egy kicsit mást mond és nem igazán vannak képben, még a nemzetközi kapcsolatok osztályán sem! Például bevittem nekik egy regisztrációs kóg (TAJ) igénylő papírt a baba részére, amit előtte tőlük kaptam(!) postán és ott a helyszínen (Budapest) nem ismerték fel a dokumentumot. A hivatalvezető személyesen mondta, hogy ilyen papírjuk nincsen sem az Államkincstárnak sem az OEP-nak! Hajmeresztő! Három hónappal később(!) elküldték postán ugyanazt a dokumentumot töltve, lepecsételve, meg minden! Szóval erről enyit.

Kérdésedre válaszolva én magyar állampolgár vagyok és van magyarországi lakcímkártyám és ott is dolgozom. A feleségem most életvitelszerűen szlovákiában él a babával. (Nem hivatalosan én is itt élek, hiszen összetartozunk.)

Talán segít még a következő információ is:

A feleségem 2003.03.03. napjától volt Magyarországon munkaviszonyban 2007.04.30.-ig. Eddig volt biztosítási jogviszonya.

Közben 2007.január 23. - április 30. -ig táppénzen volt, utána május 01. - június 16. -ig passzív táppénzen volt és június 17. - december 01.-ig kaptuk a TGYÁS-t. A baba közben 2007.07.14-én született.

UI.: A feleségem munkahelyén 2007-ben azt mondták, hogy igen, kapni fogunk GYED-et, már volt több ilyen esetük is, nem gond, nyugodjunk meg. Ezek után személyi változások történtek a munkahelyen valami sikkasztási ügy miatt és a GYED igénylésünk megszakadt, minket nem is értesítettek, az új HR-es kollegák nem voltak képben és azóta magunk próbálunk utánajárni.

Mindezek fényében szerinted jár nekünk a gyed?

A segítséget előre is köszönjük!

Kedves Nandy!

Nagyon szépen köszönöm! Sokat segítettél!

Mindezek fényében szerinted jár nekünk a gyed?

1. A feleségednek semmiképpen, mert GYED-re (nagyon leegyszerűsítve) az jogosult, aki biztosított, vagy az akinek megszűnt ugyan a biztosítása, de a megszűnés a THGY folyósítása alatt történt.

Mivel a feleségednek ez (fentiek) előtt szűnt meg a jogviszonya GYED-re nem jogosult.

2. Azt írtad, hogy Te igényelted a GYED-et.

Előrebocsátva, hogy én a mindennapokban nem foglalkozom EU-s GYED elláttás elbírálásával csak a véleményemet tudom leírni, ami szerint tekintettel arra, hogy:

"Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó jogszabályok , a 1408/71/EGK rendelet és az 574/72/EGK rendelet) határozzák meg.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.

...annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel.

Mindezek alapján a család életvitelszerű tartózkodásának a helye, illetve a kereső tevékenység folytatásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó."

...ebből következően -álláspontom szerint- esetetekben, amennyiben nem vettétek igénybe a Szlovák törvények szerint járó ellátásokat, úgy a biztosításod (munkaviszonyod) alapján (amennyiben a magyar munkaviszonyod fennáll és két éven belül van 180 biztosításban töltött napod)jogosult vagy GYED-re (és családi pótlékra.) A joghatóság eldöntéséhez viszont okmányok alapján a MÁK-nak le kell folytatnia a fentiek szerinti közigazgatási eljárást.

Mégegyszer hangsúlyoznám, hogy esetedben, az országban kizárólag a MÁK NKO rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, azaz ott tudnak minden kérdésedre érdemben válaszolni.

Üdv. :)

Astro történetében több csavar is van...
Az írásból nekem úgy tűnik, hogy a felesége igényelte a GYED-et, de nem kapta meg.
Aztán kérte az apuka, de kérdés, hogy mikortól, mert visszamenőleg csak 6 hónapra jár GYED.
/ráadásul gyes-t is kap.../

1.Egyetértek.

Az első hozzászólásomban jeleztem is, hogy "Jó tudni továbbá, hogy a GYED és a GYES egyszerre nem jár."

2. Igen, nekem is sok kérdésem van/volt az eset olvasásakor ezért javasoltam, hogy keresse fel a tárgyban kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező MÁK NKO-t, mivel szóban egyszerűbb az ügyfél által közölt hiányos információkat tisztázni, mint írásban.

Kérdés továbbá: Ki kapja a GYES-t az anya, vagy az apa? Ha az anya, akkor hogyan, hiszen szlovák állampolgár, a gyermekkel életvitelszerűen Szlovákiában él? (Nem véletlenül kéri folyamatosan az "OEP" a lakcímkártyát.)

Nem kaptunk továbbá tájékoztatást arra vonatkozólagsem, hogy a munkahelyen van-e kifizetőhely, az eljárás mikor indult, mikor, milyen közbenső intézkedéseket hoztak (pl. felfüggesztő végzés...) történt-e elutasító határozat kibocsátása (úgy tűnik, hogy az ügyfél érdemben nem válaszolt a hatóság kérdésére)
Az sem derül ki, hogy mit ért a kérdező "sikkasztás miatt a GYED igényünk megszakadt" alatt, írásban sürgette-e az elbírálást, tett-e panaszt a REP-nél, történt-e hatósági ellenőrzés, az milyen eredményre vezetett... ?

3. A fő kérdés azonban az volt, hogy a megadott tényállással (lakóhely+biztosítási jogviszony) főszabály szerint fennáll-e a GYED-re való jogosultság?

Üdv. :)