Megszakítás nélküli munkarend.

Tiszteletem!

Szeretném kérdezni,hogy mi a különbség a folyamatos és a több műszakos munkarend között? Gondolok pótlékok mértékére, túlórára.
A nyugdíjfolyósító felé hogyan vannak lejelentve ezek a napok órák?
A válaszokat előre is köszönöm!

A munkaidő beosztását egyoldalúan határozhatja meg a munkáltató.

Kedves Fórumozók!Segítséget szeretnék kérni. Egy hónapja dolgozom kölcsönzöttként egy cégnél. A szerződéskötéskor senki nem mondta, hogy folyamatos munkarendbe is beoszthatnak, csak 3 műszakról volt tudomásom. A cég 2 hónapos munkaidőkerettel dolgoztat. Mai nap közölték velem, hogy átkerülök 3+3 (06-18 és 18-06 3 munkanap, 3 pihenő) munkarendbe. Én közöltem, ezt nem tudom vállalni, 60 éves vagyok, 82 éves édesanyámat én látom el egyedül, ketten vagyunk, nem hagyhatom 14 órán át magára (utazással együtt értendő). Azt a választ kaptam, próbáljam meg. Kérdésem csak annyi, jogos-e a kölcsönvevő részéről, hogy áthelyez folyamatos munkarendbe, megteheti-e akkor is, ha én elzárkózom előle a már említett indok miatt? Ha ezt velem szerződéskötéskor közlik, hogy előfordulhat folyamatos munkarend is, be sem teszem a lábam hozzájuk.Válaszokat megköszönöm, további szép napot kívánok!

Köszönöm válaszát!
De akkor,akik velem dolgoznak termelésben,azoknak miért jár?A bérlapomon úgy van feltüntetve,hogy munkaszüneti nap,ráadásul két nap helyett csak az egyik szerepel.
Ha jár a túlóra díj,miért nem tüntetik fel a bérlapon?
Lehet hivatalos valamilyen szervnél érdeklődni,reklamálni?

Miért járna? A kevesebb melóval is megkapod ugyanazt a havibért. Vagy úgy gondolod, hogyha van 1 ünnepnap, akkor - bár te ráadásul még kevesebbet is dolgozol a hónapban - még többet is fizessenek?
Túlóra: az órák száma számít. Ha ez több, mint a munkanapok száma x 8 - és 1 havi a munkaidőkeret - akkor ez hónap végén túlóra, igen.

Tisztelt Fórum!
Kérdésem lenn,hogy folyamatos munkarendben és havibéres dolgozóknak jár-e fizetett ünnepre juttatás?
Munkáltatóm szerint nem jár,és azt munkaszüneti napként könyveli el!
Másik kérdésem,ha 22 naptári munkanap van egy hónapban,és én mégis 24 napot dolgozom jár-e túlóra díj, és azt fel kell-e tüntetni a bérlapon?
Válaszokat előre is köszönöm!

Nyugodtan vehetsz 1 évet is. Minden évben van pár ünnep, ami hétköznapra esik, az órabért eleve úgy kell(ene) megállapítani - ha azt akarod, hogy kb egyforma legyen éves szinten végül a havibéressel - hogy ezeket figyelembe kellene venni. Az minden, csak nem igazságos, hogy azzal a felkiáltással, hogy vannak hétköznapon ünnepek, évente 3-5 napot csak úgy kifizetünk az órabéresnek a semmire. És felesleges bonyolítás.
Ha pl valakit felvesznek dec 24, a 2 ünnepnap nincs meló, aztán 27 reggel felmond, azért talán mégsem kéne megdobni 2 napi munkabérrel.
Ez már tényleg távolra vezet, de a tökéletes megoldás egyébként az lenne, hogyha eltörölnék a havibért, aztán mindenki órabéres lenne. A fele kérdés megszűnne itt a munkajog alatt, a sok görcsölés az ünnepnapokkal, arányosan járó fizetésekkel, részmunkaidős osztás-szorzással, a havibéresek különböző virtuális órabéreivel a 28 napos februárra, meg a 31 napos júliusra. Mindenki pontosan annyit kapna, amennyit dolgozna.

Kicsit eltértünk már a tárgytól.
Ha hónapokról beszélünk akkor ez a különbség elő jöhet.
De vegyünk egy évet. Így is szoktunk adózni.
És tegyük fel egyforma bért kap az órabéres és a havibéres.
Ha nincs egyetlen egy ünnepnap sem, ugyanannyit dolgoznak.
De ha van pld 10 ünnep, a havibéres ugye nem megy be. Így az átlag fizetése emelkedik. Az órabéresnek pedig nem.

+1. Nem logikus, nem is méltányos. Aki órabérre szerződik, az azt vállalja, hogy annyi pénzt kap, ahány órát dolgozik. De ha egyszer így szól a törvény, akkor így szól.
(A BH, amit említettem, még cifrább eset volt. Ott a tűzoltó szabadságot kért karácsonyra, hogy ne kelljen dolgoznia, aztán perelt a plusz távolléti díjra.)

És igen, Goda úr is szépen elhallgatja az általam vázolt esetet (amikor az órabéresnek nem kevesebbet, hanem többet van lehetősége dolgoznia), mert nem illik az "elméletbe".
Sőt látatlanban még kbs is velem értett egyet, mert ez logikus!

Ez marhaság.
Ennek úgy lenne értelme, hogy akkor meg a havibéres kapna plusz pénzt, ha az órabéres többet tud dolgozni egy hónapban, mert szerencsésen esnek a hétvégék.
Példa: 31 napos hónapban az órabéres dolgozhat 21 napot is, meg 23-at is (5 hétvége kontra 4 hétvége). Na most akkor vagy az órabéres az 5 hétvégésnél kapjon még 2 napi pénzt a semmire (mint az ünnepnapos verziónál), vagy a 4 hétvégésnél kapjon a havibéres 2 nap kompenzációt, mert az órabéres 2 napnyival többet tud zsebretenni.
Ahogy az MT-ban van, az asszimetrikus és a havibéresre nézve diszkrimináló. (ti. az órabéres munkavégzés hiányában bért kap)

Kösz. De akkor meg nem is kérdés a kérdés. (Goda kollégának is ezzel kellett volna indokolnia: "a törvény így rendelkezik".)

67. Díjazás munkavégzés hiányában

146. §

(1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg.
(2) A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.
(3) A munkavállalót távolléti díj illeti meg

1. a szabadság tartamára,
2. az 55. § (1) bekezdés c)-g) pontban és 55. § (2) bekezdésben meghatározott esetben,
3. az 55. § (1) bekezdés i) pontban meghatározott esetben, ha tanúként hallgatják meg,
4. óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,
5. ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

(4) A (3) bekezdés d) pontjától eltérően, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.
(5) A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár.

147. §

A munkavállalót a 146. § (1) bekezdésben meghatározott díjazáson felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.

Minden tiszteletem Goda kollégáé, de szerintem ebben téved. Az indoklásában van is egy tipikus érvelési hiba. Hogy tudniillik okozati összefüggést feltételez ott, ahol nincs.
Mindamellett valóban fellelhető egy BH., amely hasonló tartalmú, de az a régi Mt. hatálya alatt, ráadásul nem az Mt. szerinte foglalkoztatott, hanem egy tűzoltó ügyében született.

Nem a havibéresen rugódzom. A havibéres egyértelmű.

http://napihirek.network.hu/…apot-fizetni

http://munkajogportal.hu/…s-hianyaban/

kbs
Azon rugózik, hogy a havibéres ugyanannyi pénzt kap olyan hónapban is, amikor van 1-2 ünnepnap, mint amikor nincs, ebből azt feltételezi, hogy ez a havibéreseknek úgy lehetséges, hogy ünnepnapra külön fizetnek, máskülönben a nemdolgozás miatt kevesebb lenne a havibérük.
Majd ebből egy elegáns ívvel eljut oda, hogy az órabéreseknek is kellene valamit kapniuk az olyan nemdolgozós napjaikra, ami pont ünnepre esik.

master10
Ha dolgozol, kapsz órabért.
Ha nem, legyen az hétfő, kiskedd, ünnep vagy szökőnap nem jár semmi. Ilyen egyszerű.
A havibéres meg mindig ugyanannyit kap havonta, akárhány ledolgozandó munkanapja is van, meg akárhány szombat/vasárnap/ünnepnap is keveredett közé.

„nem távolléti díjat kellene fizetni, mint más órabéresnek akinek hétköznapra esik az ünnep?”
Más órabéresnek sem fizetnek semmit, ha nem dolgozik aznap. Hol hallottál ilyesmit?

Hogyan tudtad meg, hogy "nem kell bemenned"?

De be voltam osztva dec 25,26-án. Ahogy mondom folyamatos műszakban dolgozom. Van, hogy hétfő, kedd, szerda majd csütörtök, péntek majd szombat, vasárnap a pihenőnapjaim.
Órabéresként dolgozom. Decemberben 22 nap munkanapom lett volna, a karácsonnyal együtt. De az ünnep miatt nem kellett bemennem.Így csak 20 napot számoltak el. Ezért kérdezem, hogy ilyenkor nem távolléti díjat kellene fizetni, mint más órabéresnek akinek hétköznapra esik az ünnep?

Nem értem. Ha nem kellett bemenned, akkor nem voltál beosztva. Nem az számít, amit év elején kihirdetnek, hanem az, amit előző héten. (Nem is nagyon lehet egy évre előre munkaidőbeosztást csinálni, örülünk, ha legalább az egyhetes szabályt betartják.)

Nevezzük akkor távolléti díjnak.

Úgy, hogy megvan az éves beosztásom. Egy hónapban egy hétvégém szabad. De ha ünnepnap a pihenőidőmre esik nem jár fizetett ünnep. De karácsonykor nem kellett bemennem.

(Különben nincs olyan jogintézmény, hogy fizetett ünnep.)

Azt hogy kell érteni, hogy be vagy osztva, de nem kell bemenni? Nekem ez oximoron.

Üdvözletem
Megszakítás nélküli munkarendben dolgozom. (folyamatos) Azt szeretném kérdezni, ha a beosztásom szerint December 25-26.-án be vagyok osztva munkára, de de nem kell bemennem, jár-e a fizetett ünnep? Köszönöm.