munka törvénykönyve

Némelyikkel lehet, némelyikkel nem. Hogy érdemes-e, azt csak ti tudhatjátok.

Szeretnék tanácsot kérni. Munkaadóm 2007 novemberétől 2011 év végéig ledolgoztatta velünk a fél óra ebédszünetünket. Arra, hogy ezt nem szabadott volna 2011-ben derült fény. Azóta beleszámítják a munkaidőnkben, de az évek alatt elmaradt fél órákat a cég semmilyen módon nem tervezi rendezni.
Másik: Az előre bejelentett szabadsággal több évben is problémák merültek fel. Nem akkor adta ki, amikor szükségem lett volna rá, illetve előfordult, hogy csak több részletben adta ki, tehát haza kellett jönnöm a nyaralásból két napot dolgozni.
Más: Gyakran előfordul, hogy nyolc napot dolgozunk egymás után, mégpedig úgy, hogy bár 7 órás munkaviszonyom van, ebből a nyolc napból egy-három nap 10-12 órás, a többi pedig a normál munkaidő szerinti, valamint előfordulnak olyan maratonok is, amikor a két ötnapos munkahét között csak egy nap pihenőnapunk van.
Más: A munkabeosztásunk gyakran módosul, előfordul, hogy a másnapi munkarendet az adott napon tudjuk meg, de az is előfordul, hogy adott napon hív be korábban, vagy küld haza hamarabb a főnökünk. A munkaidő nyilvántartás ebből kifolyólag zavaros és követhetetlen.
Érdekelne, hogy ezekkel a problémákkal lehet-e, érdemes-e munkaügyi bírósághoz fordulni.
Tisztelettel:
Abrakababra

Majd akkor szólj, ha tényleg nem fizettek ki.

Jó napot!

Segítséget szeretnék kérni a diákmunkával kapcsolatos módosítások ügyében.Sok helyen már csak nappalisokat foglalkoztatnak, jogszabály módosításra hivatkozva.Én ennek utána néztem,de nem úgy értelmeztem,ahogy ők,hanem úgy hogy az esti/levelező tagozatos diákokra egyszerűen nem született vagy nem is volt rendelkezés. Jelenleg iskolaszövetkezeti munkát végzek, levelezős hallgatói jogviszonnyal és nagyon félek ,hogy emiatt nem fizetnek ki.Amikor az állás meg lett hirdetve nem említették ezt a kitételt egy betűvel sem.
Szeretném tudni hogy hogy is van ez pontosan.
A segítséget előre is köszönöm.

A

K.B.S.!
Köszönöm a segítséget. Gondolom, akár a fizetési meghagyást, akár a pert a bírósághoz kell benyujtani. És gondolom azt is, hogy a munkáltatóval szemben, mert vele állok jogviszonyban.
Sajnálom, hogy félre értettél. Én köszönöm Lyoneenek is a segítséget, az ő útmutatásának megfelelően, az ő általa írt jogszabályra hivatkozva mentem végig az úton. S kaptam olyan választ, amit leírtam, amit nem tudok elfogadni. Azért háborodtam fel.
Ami Szűcs Tamást illeti. Létező személy, írásban adta az általam leírtakat az osztályvezetőnek, az sem kitaláció. És nem nehéz kitalálni, hogy honnan vannak információi arról, hogy szeptemberben ilyen törvény kerül a Parlament elé. Erre egyébként, időpont nélkül, Lyonnee is utalt.
Mégegyszer köszönöm a segítséget mindkettőtöknek.

Már kaptál segítséget. Lyonee jogszabályi hivatkozásokkal ellátott érvelést bocsátott a rendelkezésedre. Ezzel felszerelkezve fizetési meghagyást kérhetsz a különbözetre vagy perelhetsz.
A "Szűcs Tamás mondta" érv nevetséges. Sajnálatos, hogy te inkább hiszel annak, akiről már kiderült, hogy be akar csapni, mint annak, aki segíteni próbál.

K.B.S.!
Nem én jósolok! Olvasd vissza, válaszként kaptam!
De nem azért írok e helyen, mert nincs jobb dolgom vagy jól esik vitázni tőlem okosabb, jogban jártas emberrel. Hanem bánt, hogy nem a leírt, hatályos törvény szerint számolják a járandóságom. Ha az Mt. -nek ez a része vonatkozna a közalkalmazottakra is, szót sem szólnék. Vita helyett segítséget várok, hogy én a helyedben, mint joghoz értő ezt tenném. Ha ebben tudsz segíteni, köszönöm.

Ja, ha te jósolni is tudsz. De akkor miért kell tőlünk kérdezned bármit is, amikor mi nem rendelkezünk ilyen képességekkel.

K.B.S.!
Valóban, ez a Parlament még nem hozott visszamenőleges hatállyal törvényt. Most sem fog, csak szeptemberben fogják elfogadni azt, amit júl. 1-től alkalmaznak.

Nem fognak visszamenőleges törvényt hozni. Azon háborogj, amin van okod.

Lyonee!
Most adj tanácsot és velem együtt háborodj fel!
Eljutottam a Magyar Államkincstárhoz, ahol a járandóságunkat bérszámfejtik. Az ügyintéző szegény idegbajt kap, mert mindenki a távoléti díj miatt reklamál nála. Eljutottam az osztályvezetőhöz, kértem, hogy mondja meg, mikor változott, milyen törvény alapján a kjt, hogy az átlagkereset helyett a Mt.-t kell alkalmazni (távolléti díj). A válasz, nincs még ilyen törvény, majd szeptemberben lesz, de bizonyos Szűcs Tamás leveletírt nekik, hogy az új törvény elfogadásáig is a távolléti díjjal kell számolni, júl. 1-től. A kérdésem, hogy ki az a Szűcs Tamás, aki felülírhat hatályos törvényt, megválaszolatlan maradt. Minden esetre én leszögeztem, hogy a jelenlegi gyakorlatuk jogellenes, és engem felháborít, hogy egy jogállamban(?) ilyet meg lehet tenni. Meddig lehet még visszamenőlegesen törvényt hozni?
Bocs az indulatokért.

Nem.

Érdeklődni szeretnék, hogy 2012. július 1 után munkavállaló részéről azonnali hatályú felmondásra van-e lehetőség az alábbi okok miatt:

• Nincs kiadva munkaközi szünet pl. 9 órát meghaladó munkanap esetén csak 20 percet adnak ki nem 45öt, ill. a kijelölt munkaközi szünet alatt munkavégzést rendelnek el, melyet aztán munkabérként nem számolnak el.
• A folyamatos ellenőrzött munkaidőnyílvántartás és a bérszámfejtés (utalás) teljesítménye nem egyezik a munkavállaló kárára több hónapra visszamenőleg. (pl. műszakpótlék).
• A munkaidőnyílvántartásban ugyanazt az időintervallumot az egyik lapon "heti pihenőidő"-ként a másikon összevont "heti pihenőnap"-ként tartják nyílván.

Valamint, hogyha 2012. július 1 előtti törvények (=régi munka törvénykönyv) szerint a pihenőnapok kiadása törvénytelen módon zajlott eseti jelleggel az elmúlt 3 évben, ill. egy két alkalommal törvénytelen munkaidőt rendeltek el (pl. írásban 24 órát meghaladó "munkanapot", ahol bizonyítani lehet, hogy a munkaidő átszervezésével elkerülhető lett volna az eset), milyen jogi lehetőségeim vannak? Pl. nem vagyoni kártérítés, vagy hasonló. És hogy ilyen esetben mondjuk egy kártérítés a régi munka törvénykönyve alapján, vagy az új alapján jár ?

• Ha szaktudás, végzettség alapján egy kiemelten díjazott adott munkarendbe 2,5 hónapon keresztül 5 emberből az egyik egyetlen alkalommal sincs beosztva / több nem láthatja el az adott feladatot / , majd amikor a kiemelt díjazás megszűnik, akkor egész hónapban egyedül őt osztják be az 2012. júl 1 után kimeríti-e az egyenlő bánásmód elvének megsértését?

A válaszokat előre is köszönöm.

Lyonee!
Köszönöm, sokat segítettél. Megkeresem a munkáltatót.

Bimbus!
"Lehet, hogy a Kjt. visszautal a Mt.-re?"
Igen, visszautal, hogy közalkalmazottra bizonyos §-ok nem alkalmazhatók. Többek között a felmentésre és végkielégítésre járó távolléti díj sem, mert a Kjt. átlagfizetésről rendelkezik.

Aztán lehet, hogy megváltoztatják idővel. Az MT-t, köztisztviselői tv-t is megváltoztatták alaposan, erre is rá fog hamarosan kerülni a sor.

Bimbus.
A kjt-ben átlagfizetés jár a felmentési időre!
Ha közalkalmazott vagy, akkor rád az vonatkozik.
Ne hagyd magad átverni. A kjt -nek ez a része nem változott meg.
kjt.
"37/A. §
(2) A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult."
"38. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései (X. fejezet) közül a 63-64. §, 65. § (1)-(2) bekezdés, 66. § (1)-(3) és (8)-(9) bekezdés, a 68-70. §, a 77. §, a 79. § és a 85. § nem alkalmazható."
Mt "63. § (közalkalmazottra nem alkalmazható, mert a kjt külön rendelkezik róla, és kizárja)
(2) A munkavállalót a munkáltató felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeg illeti meg, ha a munkaviszony az (1) bekezdés b) vagy d) pont alapján szűnik meg, kivéve, ha a felmentés tartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult, vagy jogszabály másképp rendelkezik."

Jó napot!
Nekem egy olyan kérdésem lenne,hogy amennyiben én 6 órát dolgozom, akkor nekem nem jár a 20 perces munkaközi szünet?
Egyik munkahelyen biztosítják a 20perces pihenőt, a másiknál pedig azt mondják,hogy 6óra 30 perces munkaidőnél jár csak a pihenés.
Melyik a helyes?
Köszönöm a választ előre is

Bocs, de még valami. A munkaviszony ugyan dec.1-én szünik meg, de a felmentési időt már elkezdtem letölteni, amikor az új Mt. hatályba lépett. Ez nem azt jelenti, ha az Mt. vonatkozik ránk, akkor is a felmentési idő megkezdésekor érvényes szabályozást kell alkalmazni végig?

K.B.S!
Köszönöm. Igazad van, közalkalmazott vagyok, és a Kjt. vonatkozik ránk. De akkor miért az Mt.-re hivatkozik a munkáltató? Lehet, hogy a Kjt. visszautal a Mt.-re?

2012. évi LXXXVI. tv 7. § (1) A munkaviszony megszűnésének feltételeire és jogkövetkezményeire a megszűnéskor hatályos rendelkezések az irányadók.

De ha felmentési időd van, akkor te közalkalmazott vagy vagy tisztviselő. Biztos, hogy nincs rátok külön szabályozás?

Dec. eljsejével megyek 40 év munkaviszony után nyugdíjba. Április elsejével megkezdtem a felmentési idő(8 hónap) letöltését, amit aug. 1-től munkavégzés nélkül töltök. A munkáltatóm szerint az új Mt.-vel megszünt júl. 1-vel az átlagkereset. Ezért a felmentési időm hátralévő részére az átlagkereset helyett távolléti djazással számol, ami engem hátrányosan érint. A munkáltatóm jogszerűen jár el, hiszen már megkezdtem a felmentési időm letöltését? A törvény visszamenőleges hatályú? A ki nem vett szabadságom megváltását is távolléti díjjal fogják elszámolni?

Tisztelt Olvasók!

A Munka Törvénykönyvéből alábbiakban bemásolt részlet szakszerű értelmezésében kérném szíves segítségüket:
"69. § (1) A felmondási idő harminc nap.

2. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

1. három év után öt nappal,
2. öt év után tizenöt nappal,
3. nyolc év után húsz nappal,
4. tíz év után huszonöt nappal,
5. tizenöt év után harminc nappal,
6. tizennyolc év után negyven nappal,
7. húsz év után hatvan nappal

meghosszabbodik. "

Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló mond fel, akkor minden esetben 30 nap a felmondási idő, és ha a munkaadó mond fel a munkavállalónak, ez esetben kell a munkaviszonyban töltött időt figyelembe venni?

Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelettel:

Tisztelt K_B_S!
Természetesen a férjem nevében történt a megkeresés, ő írta alá, én csak a postázási dolgokat intéztem. Rosszul fogalmaztam az előbb...

Közjegyzőtől. Sose biztos, hogy a fizetési meghagyással időt nyersz, mert ha ellentmond neki a kötelezett, abból is per lesz.

A bíróságtól szerintem rövidesen egy elutasító végzést vagy hiánypótlásra felhívást fog kapni a férjed.
Egyrészt amit leírtál nemigen felel meg a keresetlevéllel szembeni követelményeknek, másrészt nem neked kellett volna benyújtani, hanem a férjednek.

Kedves Szakértők!

Férjem határozatlan idejű munkaviszonya 8 év után 2012. 07. 19.-én a munkáltató felmondásával szűnt meg. A hivatalos papírokat aláírták, azokat férjem átvette. A munkabérét és egyéb járandóságát azonban mind a mai napig nem kapta meg. Már küldtünk felszólítást a munkahelynek, ahonnan nem érkezett válasz. 2012. 08. 06.-án a munkaügyi bíróságnak megküldtem a kilépési papírok másolatait és kértem, hogy kötelezze a munkáltatót az abban szereplő összeg kifizetésére. Egy ismerős hívta fel a figyelmemet, hogy rövidebb úton is megoldhattuk volna ezt a dolgot, ha fizetési meghagyást kérünk egy jegyzőtől a cég ellen.

Kérdésem:

• mennyi időn belül indul valami ebben az ügyben? Még nem kaptunk semmiféle tájékoztatást a bíróságtól, hogy nyilvántartásba vették a beadványunkat (a tértivevényen rajta van, hogy 08. 07.-én vették át az anyagot)
• van-e arra lehetőség, hogy most kérjek a jegyzőtől fizetési meghagyást és tájékoztassam a munkaügyi bíróságot, hogy rövidebb úton kívánom az ügyet lezárni?