Kedves ObudaFan !
Ha jól értelmezem, munkaközi szünetet egyáltalán nem lehet ledolgoztatni, visszamenőlegesen meg végképp nem?
Nálunk az össz 30 percből 10-perceket számoltak össze és azt dolgoztatják már jelenleg is.Dec 31-ig mindenkinek le kell dolgoznia a januártól kiszámolt 10 perceit + ami még év végéig gyűlik hozzá .Egyébként egész évben 8 órában dolgozunk 3 műszakba. Nem voltak csökkentett számú munkaórák egyszer sem.Az már csak hab a tortán semmit nem kapunk róla soha, ki mit, mennyit dolgozott le : szünetidőt vagy munkanap áthelyezés okán volt benn, mennyit volt benn, hány pihenőnapot töltött már le a kereten belül áthelyezett munkanap után.....
Melyik törvényre lehet hivatkozni a törvényellenes szünetidő ledolgoztatással kapcsolatban ?
A munkaidőkerettel kapcsolatban az lenne még a kérdésem, hogy mi számít munkaszervezési okoknak, ami indokolja az egész éves munkaidőkeret elrendelését. Azt is kb 2 hete hirdették ki hivatalosan, jan 1. - jun 31. -ig és jul 1. - dec 31.-ig, de már év elejétől alkalmazzák Lehet kétszer fél évet meghatározni, ha technikai okok nem indokolták, a munkaszervezési okoknál meg nem igazán tudom meddig lehet indokoltnak tekinteni ?
Válaszát előre is köszönöm !
munka törvénykönyve
Kedves ObudaFan !
Ha jól értelmezem, munkaközi szünetet egyáltalán nem lehet ledolgoztatni, visszamenőlegesen meg végképp nem?
Nálunk az össz. 30 percből 10-perceket számoltak össze és azt dolgoztatják már jelenleg is.Dec 31-ig mindenkinek le kell dolgoznia a januártól kiszámolt 10 perceit + ami még év végéig gyűlik hozzá.Egyébként egész évben 8 órában dolgozunk 3 műszakba,ahogy a szerződésünkben is szerepel, beiktatva egy 10 és egy 20 perces szünetet.Nem voltak csökkentett számú munkaórák egyszer sem.Az már csak hab a tortán semmit nem kapunk róla soha, ki mit, mennyit dolgozott le :
szünetidőt vagy munkanap áthelyezés okán volt benn, mennyit volt benn, hány pihenőnapot töltött már le a kereten belül áthelyezett munkanap után.....
Melyik törvényre lehet hivatkozni a törvényellenes szünetidő ledolgoztatással kapcsolatban ?
A munkaidőkerettel kapcsolatban az lenne még a kérdésem, hogy mi számít munkaszervezési okoknak, ami indokolja az egész éves munkaidőkeret elrendelését. Azt is kb 2 hete hirdették ki hivatalosan, jan 1. - jun 31. -ig és jul 1. - dec 31.-ig, de már év elejétől alkalmazzák Lehet kétszer fél évet meghatározni, ha technikai okok nem indokolták, a munkaszervezési okoknál meg nem igazán tudom meddig lehet indokoltnak tekinteni ?
Válaszát előre is köszönöm !
A munkaközi szünet nem a munkaidő része, azt nem lehet ledolgoztatni. Az lehet, hogy januártól mostanáig a munkáltató kevesebb ideig foglalkoztatott naponta, mint lehetett volna, de ezt utólag ledolgoztatni anélkül, hogy előzetesen közölte volna a munkaidő-keretet, nem lehet. A munkáltató természetesen nem köteles senkit saját járművén utaztatni, hacsak ilyen megállapodás nincs, vagy nincs ilyen kollektív szerződési rendelkezés, de a jogszabály szerinti költségtérítést köteles nyújtani.
Mt. 93. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.
(2) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.
(4) A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.
94. § (1) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.
(2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét
- a megszakítás nélküli,
- a több műszakos, valamint
- az idényjellegű tevékenység keretében,
- a készenléti jellegű, továbbá
- a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben
foglalkoztatott munkavállaló esetében.
(3) A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
(4) A kollektív szerződés felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást nem érinti.
Sziasztok !
Két témával kapcsolatban szeretnék tájékozódni, mit tehet meg a munkáltató és mit nem?
1. Szünetidő ledolgoztatás:
- Szünetidő ledolgoztatása mikortól hatályos?
- 8 hónappal visszamenőleg lehetséges-e szünetidőt ledolgoztatni ? Most találták ki, hogy januárig visszamenőleg összeszámolják egy részét (napi 10 perc) és év végéig le kell dolgoznunk.(10 percet nem számolnak el, 5 perccel előbb kezdünk, később végzünk, így van megoldva az össz. 30 perc)
- Nyilvántartást kell-e vezetni az elrendelt szünetidő ledolgozásról, a ledolgozott és fennmaradó ledolgozandó szünetidőkről, illetve kell-e a munkavállalónak egy elszámolást adni ezekről ?
- Biztosítani kell-e a munkavállaló be és hazaszállítását munkaidő ledolgozáskor, ha egyébként a rendes munkaidőben van szerződéses járat, vagy utiköltséget köteles-e téríteni a munkáltató ?
2. Munkaidőkeret:
- Mik a feltételei a negyedéves, a féléves, és egész éves munkaidőkeret alkalmazásának? Akármelyik cég alkalmazhatja egész évben, vagy csak indokolt esetben alaklmazható az év egészében ?Illetve különös indoklás nélkül mennyi lehet a legnagyobb időszak?
- Lehet-e személyre szólóan munkaidőkereten belül munkanapot áthelyezni, vagy csak kollektívan lehet elrendelni ?
- Biztosítani kell-e a munkavállaló be-és hazaszállítását munkanap áthelyezésekor , ha egyébként a rendes munkaidőben van szerződéses járat ?
- Nyilvántartást kell-e vezetni a munkaidőkereten belül áthelyezett munkanapról, illetve kell-e a munkaválallónak egy elszámolást adni ezekről ?
Több száz fős cégről van szó.Úgy érzem minket nagyon átvernek
A válaszokat előre is köszönöm !
A munkaügyi felügyeletét talán mégis. Ha adnak.
Én a helyedben pert indítanék. Máshonnan aligha lesz olyan állásfoglalás, amit a munkáltatód el is fog fogadni.
T. Ügyvéd Úr !
Állásfoglalást honnan lenne érdemes kérnem az üggyel kapcsolatban?
A beleegyezésemmel azért nem hajlandóak foglalkoztatni, mert a törvény szerint perelhetek szerintük ha valami mégis. Mit lehetne még tenni a ktv szerint? ötletek?
Az Mt. Ez meg nem az.
A lányom is visszament GYES alatt dolgozni három műszakban.
Akkor az szabályellenes volt?
Szerintem nem.
molnarzita!
Kérd meg őket, olvassák el úja : „éjszakai munkát nem lehet elrendelni a gyerek 3 éves koráig”
Elrendelni nem, de belegyezéseddel foglalkoztathat.
Azt gondolom, hogy rossz értelemben vett jogászkodás. Nem ügyetlen, de alaptalan.
Tisztelt Ügyvéd Úr !
Korábbi munkajogi kérdésemre adott válaszát köszönöm. Lenne még egy dolog, amiben kérdezném. Tehát akkor esetemben a ktv-t alkalmazzuk. Ott azt mondják, hogy éjszakai munkát nem lehet elrendelni a gyerek 3 éves koráig. Ezt én úgy értelmezném, hogy rendkívüli munkavégzésként valóban nem. De annak, aki ab ovo ebben a munkarendben dolgozott és a munkaköre eredetileg is tartalmazta az éjszakai munkavégzést, annak nem kell elrendelni - hiszen az magától is ,,csinálja", ezt a közszolgálati szabályzatunk is megállapítja. Mit gondol erről? Köszönettel.
„Egy külsős cégnél dolgozunk mint átépítők egyszerűsített alkalmi munkavállalóival.”
Ez azért szerintem magyarázatra szorul.
egyszerűsített foglalkoztatásnál naponta történik lejentés (vagy esetleg rövidebb időszakra pl. 5 munkanap), és nincs kötelem. Nyugodtan bejelentheted, hogy holnaptól nem mész dolgozni hozzá. Ha már lejentett, ezt megváltoztathatja az nap 8 óráig.
Tisztelt Szakértő.Tanácsot szeretnék kérni ha lehetne nagyon sürgősen.Egy külsős cégnél dolgozunk mint átépítők egyszerűsített alkalmi munkavállalóival.Az a cég amit átépítünk átvenne pár embert dolgozni de ezt a mi főnökeink nem engedik.Vagy ha mégis csak úgy ha kötbért fizetnek utánunk méghozzá 2havit.Összesen dolgoztunk 18napot.Elvileg szerződésünk nincs vagyis mi semmit nem írtunk alá.Akkor kérdem én mire fel követelnek kötbért mert szerződésben sem állok a céggel.Mit tanácsol?Hogy lehet ezt az ügyet ön szerint megoldani?
Miért kellene az Mt.-t alkalmazni?
Tisztelt Szakértő !
Az alábbiban kérnék segítséget, véleményt:
Két kisgyermekem van, a kisebbik 2012. december 1-én lesz 1 éves, a másik 2 év 4 hónapos. Szülés előtt köztisztviselőként dolgoztam ügyeleti 24-72-es munkaidő-beosztásban. 2013. január 1-től szeretnék visszatérni az eredeti beosztásomba, 24-72-es munkarendbe.
Munkáltatómnak az az álláspontja, hogy a közszolgálati törvény ( 2011. évi CXCIX.) 99.§-a szerint éjszakai munka a gyerek 3 éves koráig nem rendelhető el.
Az Mt.-ben is van egy ilyen szakasz (113.§), de ebben az esetben én úgy értelmezem, hogy a 135.§-ban nevesített eltérő megállapodás - mivel nem emeli ki azt, hogy NEM lehet eltérni a 113.§-tól - az eltérést megengedi.
Tekintettel arra, hogy mivel én mindenképpen ebben a munkaidőbeosztásban szeretnék tovább dolgozni, ezért számomra minden más hátrányos lenne.
Kérdésem, hogy Ön mit gondol erről, mi a véleménye?
Továbbá hová kell fordulni elvi állásfoglalásért, elvi döntésért, mert a munkáltatóm azt mondta, hogy ha hozok ezzel kapcsolatos állásfoglalást, akkor vizsgálat után annak fényében fog dönteni.
Köszönettel.
LanyUs
Az én véleményem szerint ekkora eltérés kell 1/3 arányban.
Ki kell adni a pótszabadságot.
Tisztel Szakértők!
Egyéni vállalkozóként az új munka törvénykönyvének alapszabadságra és pótszabadságra vonatkozó részéhez lenne kérdésem. Köteles-e a munkáltató a pótszabadságot kiadni, vagy dönthet úgy, hogy csak az alapszabadságot biztosítja? Ha igen, akkor kell-e ehhez külön kollektív szerződést készíteni minden dolgozóval, ha a munkaszerződés külön nem tér ki erre?
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők!
Az új MT-ben nem tiszta számomra a műszakpótlék kérdése. Biztosan másnál is előfordul, ezért leírom a gyakorlati problémát. A sofőrök munkaidő kezdete a gépkocsiban található korong alapján van nyilvántartva ( műszakbeosztása természetesen van, de a korong az alapja a számfejtésnek a gyakorlati átláthatóság végett ).
A munkakezdés a változó érkezés miatt eltérő, de számos esetben csak kis mértékben.
Példa: nyilvántartáson szereplő munkaidő kezdete egy hónap esetében: 6.48, 6.52, 7.34, 8.02, 5.59... itt folytathatnám, de van köztük 17.20 és 22.02 is.
Az MT. szabály alapján itt teljesül, hogy a munkakezdés legkorábbi és legkésőbbi időpontja között legalább négy óra különbség van ( ez a feltétel elég egy esetben is ). Ez ok.
De a másik feltétel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja legalább a tárgyhavi munkanapok egyharmadában eltér a többi napokon irányadótól.
Az eltérő időpontnál vajon mire gondolt a törvényalkotó? 1 perc, 5 perc, 20 perc, 1 óra esetleg 2 óra már eltérő az 1/3 esetében? Vagy esetleg vizsgálandó az egész óra? Önök hogyan járnának el ilyen esetekben?
Köszönöm szépen előre is!
Ahogy ő tette, úgy nem. Napi 8 és fél órát voltak benn nyolc órai bérért, mert fél óra az ebédidő. És aztán ezeknek a félórákat összeadta, és kéthetente szombaton lenyomatta velük, persze, külön fizetség nélkül.
„Arra, hogy ezt nem szabadott volna 2011-ben derült fény”
Hát, ez nem így van. Ledolgoztathatja. És korábban is legolgoztathatta.
