munka törvénykönyve

„Boszi123 2012.05.09. 14:57 Tisztelt Fórumozók!

Szeretnék segitséget kérni.Adva van egy munkaadó,aki állítólag bejelenti a dolgozóit.Legalábbis munkaszerződést íratott alá,de bérpapírt soha nem ad. Ha a dolgozó szabira menne,mehet de nem fizeti ki,ha beteg otthon maradhat de nem fizet tápénzt.Az ünnepek szintén ilyenek,le kell dolgozni de nem fizeti ki.
A kérdésem az lenne,hol kell az ilyet jelenteni? Csakhogy rá néznének az illetőre.Egyáltalán lehet ilyet bejelenteni?Érdemes?vagy egy vállalkozó tehet amit akar?

Előre is köszönöm a választ.”

Kiegészítve az előző hozzászóló válaszát:

1. A foglalkoztató a a Tbj. 44. § (3) értelmében a dolgozóit köteles az Art. 16. § előírásai szerint bejelenteni.
2. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése szerint a foglalkoztató a bejelentést követő napon köteles a bejelentés tényéről a dolgozónak igazolást kiadni.
3. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése lehetővé teszi azt is, hogy a biztosított a foglalkoztatótól a bejelentés megtörténtéről a munkaviszony tartama alatt bármikor igazolást kérjen, amely kérést a foglalkoztató 3 munkanapon belül köteles teljesíteni. ( Tehát kógens, eltérést nem engedélyező jogi normáról van szó.)

Ennek az elmulasztása miatt az állami adóhatósághoz (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) lehet panasszal fordulni.

4. A bérpapír, szabadságos bér, fizetett ünnepre járó bér elmaradása miatt egyrészt munkaügyi bírósághoz lehet fordulni, (bírói út) vagy az illetékes kormányhivatal munkaügyi felügyelőségén lehet panasszal élni (közigazgatási út).

5. A táppénzigény elő nem terjesztése miatti panasz elbírálása a munkáltató székhelye szerinti Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének a hatáskörébe és illetékességébe tartozik, azaz az ezirányú panaszt oda kell benyújtani.

6. A Ket. értelmében minden közigazgatási szerv csak a hatáskörében és csak az illetékességi területén járhat el, (ott viszont köteles eljárni) ezért a panaszt célszerű mindegyik, előbb felsorolt szerv részére megküldeni.

A panaszról és a közérdekű bejelentésről, valamint azok elintézéséről az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló a 2004. évi XXIX. törvény 141-143 szakaszaiban olvashat részletesebben.

„Boszi123 2012.05.09. 14:57 Tisztelt Fórumozók!

Szeretnék segitséget kérni.Adva van egy munkaadó,aki állítólag bejelenti a dolgozóit.Legalábbis munkaszerződést íratott alá,de bérpapírt soha nem ad. Ha a dolgozó szabira menne,mehet de nem fizeti ki,ha beteg otthon maradhat de nem fizet tápénzt.Az ünnepek szintén ilyenek,le kell dolgozni de nem fizeti ki.
A kérdésem az lenne,hol kell az ilyet jelenteni? Csakhogy rá néznének az illetőre.Egyáltalán lehet ilyet bejelenteni?Érdemes?vagy egy vállalkozó tehet amit akar?

Előre is köszönöm a választ.”

Kiegészítve az előző hozzászóló válaszát:

1. A foglalkoztató a a Tbj. 44. § (3) értelmében a dolgozóit köteles az Art. 16. § előírásai szerint bejelenteni.
2. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése szerint a foglalkoztató a bejelentést követő napon köteles a bejelentés tényéről a dolgozónak igazolást kiadni.
3. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése lehetővé teszi azt is, hogy a biztosított a foglalkoztatótól a bejelentés megtörténtéről a munkaviszony tartama alatt bármikor igazolást kérjen, amely kérést a foglalkoztató 3 munkanapon belül köteles teljesíteni. ( Tehát kógens, eltérést nem engedélyező jogi normáról van szó.)

Ennek az elmulasztása miatt az állami adóhatósághoz (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) lehet panasszal fordulni.

4. A bérpapír, szabadságos bér, fizetett ünnepre járó bér elmaradása miatt egyrészt munkaügyi bírósághoz lehet fordulni, (bírói út) vagy az illetékes kormányhivatal munkaügyi felügyelőségén lehet panasszal élni (közigazgatási út).

5. A táppénzigény elő nem terjesztése miatti panasz elbírálása a munkáltató székhelye szerinti Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének a hatáskörébe és illetékességébe tartozik, azaz az ezirányú panaszt oda kell benyújtani.

6. A Ket. értelmében minden közigazgatási szerv csak a hatáskörében és csak az illetékességi területén járhat el, (ott viszont köteles eljárni) ezért a panaszt célszerű mindegyik, előbb felsorolt szerv részére megküldeni.

A panaszról és a közérdekű bejelentésről, valamint azok elintézéséről az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló a 2004. évi XXIX. törvény 141-143 szakaszaiban olvashat részletesebben.

Tisztelt Fórumozók!

Szeretnék segitséget kérni.Adva van egy munkaadó,aki állítólag bejelenti a dolgozóit.Legalábbis munkaszerződést íratott alá,de bérpapírt soha nem ad. Ha a dolgozó szabira menne,mehet de nem fizeti ki,ha beteg otthon maradhat de nem fizet tápénzt.Az ünnepek szintén ilyenek,le kell dolgozni de nem fizeti ki.
A kérdésem az lenne,hol kell az ilyet jelenteni? Csakhogy rá néznének az illetőre.Egyáltalán lehet ilyet bejelenteni?Érdemes?vagy egy vállalkozó tehet amit akar?

Előre is köszönöm a választ.

Tisztelt Jogi Fórum!

Közalkalmazottként dolgozom a Rendőrségen 24/72-es munkaidőrendben.
Érdeklődnék, hogy a hatályos törvények alapján jár-e az évi rendes szabadság alatt távolléti díj nekem?

Előre is köszönöm válaszát!

Üdv! Aki tud valami okosat, megköszönném a válaszát.
Személyes ügyfélszolgálaton dolgozom, számítógép előtt. Elvileg megilletne óránként 10 perc szünet. Jó pár hónapja ember hiány van a munkahelyemen (3-an látjuk el azt, amit 6-nak kellene) Toleránsak vagyunk, és hajlandóak vagyunk hajtani, míg új munkavállalókat nem talál a cég. Már 4 hónapja nem tudunk időben (munkaidő lejártával) hazajönni, a túlórát nem fizetik ki hivatkozva arra, hogy lecsúsztatható. Lecsúsztatni nem tudjuk, mivel így is kevesen vagyunk. Most az óránként 10 perc szünetet is megvonták tőlem, kaptam 2 óránként 5 perc szünetet azzal az indokkal, hogy nem folyamatosan a monitort figyelem, mert közben az ügyfelet is nézem, ezért nekem nem jár az óránként 10 perc szünet. Ez így helyén való?
A válaszokat köszönöm!

Én szintén Kölcsönzött munkaerő szerződésével kapcsolatban szeretnék kérdezni.

A kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy
az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt
kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más kölcsönbeadóval
kötött megállapodás alapján valósult meg.
215. §
a kérdésem pedig a következő,a jogszabály életbe lépésétől, vagy visszamenőleg is kell számítani az öt évet?
válaszát előre is köszönöm.

Kölcsönzött munkaerő szerződésével kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Dec. 1-től változnak a jogszabályok, többek között a bérezésre vonatkozó a kölcsönzött munkaerőre vonatkozóan. Gondolok itt az egyenlő bánásmód elvére.

Ezt a kölcsönadó úgy próbálja kikerülni h még most, november hónap folyamán 1 éves határozott idejű szerződést írat alá a kölcsönzött munkavállalóival. (a határozott idejű szerződések egyébként 2011. dec. 31-ig érvényesek)

Mit javasol? A most aláírandó szerződés jogilag semmisé teszi a Mt. ide vonatkozó dec. 1-től hatályos módosításait? Tehát a szerződés aláírása után egy évig még nem lesz azonos a bérezés a cég saját dolgozói és a kölcsönzött munkavállalók között?

Válaszát előre is köszönöm.

Dehogy érdekel ez téged! A tizenkettedik piros bögrére hajtasz, hogy ki legyen a két készlet.

Komolyan Te most miért vagy itt? Mert segíteni semmit segítesz, csak kritizálsz! Komolyan érdekel a javaslat értelmezése, főleg a rám vonatkozó rész, amit bemásoltam ide, ha nem tudsz, vagy nem akarsz segíteni legalább cinikus ne légy, úgy gondolom.

Tehát nincs benne. Megjegyzem: nem is volt soha.

Benne van, csak éppen nem bírja durum értelmezni, talán segítenek az itteni jogászok!

Egyrészt:

(6) Az anya munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek három
éves koráig a (4)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha az anya szülési vagy a
gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot (128. §) nem vesz igénybe.

(4) A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú
munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt
éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt
felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg.
19
(5) A (4) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló
képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a
munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött
munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen
másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló
ajánlatot elutasítja.

Másrészt:

a 64-67. §-hoz: A felmondási védelem az anyát abban az esetben is megilleti a gyermek hároméves koráig, ha
az anya szülési vagy gyermek gondozása céljából nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot.

Vagyis, ha a munkáltató felvett a 6 hónap szülési szabadságom ideje alatt helyemre valakit, nyugodtan közölheti, hogy nincs betölthető hely számomra , tehát felmondhat. Másrészt van egy olyan javaslat, hogy felmondási védelem illet meg a gyerek 3 éves koráig, ha visszamennék dolgozni. Én nem értem ezt! segítene valaki értelmezni?
Másik kérdésem, hogy ha másik munkakört ajánl fel a munkáltatóm, akkor ugyanazzal a bérrel kell ajánlatot tennie, vagy módosíthatja?

És benne van, amit ez a durum a kapcsolat.hu-ról idézget?

itt az új Munka Törvénykönyvének tervezete
(törvényjavaslat immáron az országgyűlés honlapjáról)

http://www.parlament.hu/…86/04786.pdf

"Ha azonban a kismama a gyermek három éves koráig megszakítja a fizetés nélküli szabadságát, azaz visszatérne dolgozni, úgy nem állna teljes munkajogi védelem alatt és a munkaviszonyát az alábbi esetekben meg lehetne szüntetni: (i) rendkívüli felmondás, (ii) a munkavállaló alkalmatlan a munkavégzésre (rendes felmondás), vagy (iii) a munkáltató működésével összefüggő ok miatt."

Az (ii) és az (iii) rendes felmondás! Igazán más ok nagyon nincs rendes felmondásra, tehát a 3 éves korig tartó védettség kvázi nem létezik! Az előző szabályzatban rendes felmondással nem lehetett kirúgni, ez benne volt a törvényben. Amint látod a mostaniban benne lesz lásd, ii, iii, hogy igenis fel lehet mondani!

A gyermek három éves koráig megilleti az anyát a rendes felmondással szembeni védettség. Sem korábban nem volt a tervezetben ezzel ellentétes szabály, sem most nincs.

Tényleg? Szerinted, ha 168 nap után felmondhatnak, akkor a Te értelmezésedben mit jelent esetleg azt, hogy én mégis élek a gyerekem adta védettséggel, ami nem lesz már?? Vagyis csücsülök otthon kormányunk és pártunk jóvoltából az állam minimális pénzén, merthogy cégem sok indok alapján kirúghat a szülési szabadság megszűnését követően, amint bejelentem munkába állásom szándékét! Örülnék, ha pozitívabban tudnád értelmezni, de kétlem, hogy ez sikerülne.

Szerintem a válaszaid miatt neked fog egyre több bögrét gyűlni!

Abban sem volt benne, csak az ilyen kapcsolatos provokátorok híresztelték. Így nem is volt mitől visszakozni.

Szerintem a kérdező arra gondolt hogy a fidesz tervezetében benne volt.De viszakoztak.

„megszűnt a gyerek három éves koráig eddigi fennálló védettség:”
Megszűnt? Így, múltidőben? Mellesleg még a tervezetben sincs semmi ilyesmi. Nem is volt.

Bögrét küldték már legalább?

Lehet tudni valami pontosat az új munkatörvény könyvéről?

Azt olvastam, ha a 168 nap szülési szabadság után visszamennék dolgozni az alábbi esetben mondhatnának fel, vagyis megszűnt a gyerek három éves koráig eddigi fennálló védettség:

• alkalmatlanság a munkavégzésre. Ez mit jelent? Eddig alkalmas voltam és most már nem?
• ha a végzettségem nem felel a továbbiakban, akkor felmondhatnak, vagy a végzettségemnek megfelelő munkakört kell felajánlniuk. Ha ez így van, akkor ez fogja a munkaórát, valamint a szülés előtti béremet is befolyásolni, vagy ezek maradnak annyi mint előtte?
• gyakorlatilag a cég átszervezésére való tekintettel felmondhatna.

Tud valaki valami pontosat erről? Terveztem visszamenni dolgozni a szülési szabadság után, de a fentiek alapján mindenképpen megtalálják a módját, hogy kirúgjanak.

Ha határozott idejű szerződése van, akkor bizony ez a helyzet.

Tisztelt hozzáértők!

Kolléganőm pár hónapja dolgozik nálunk, a főnököm fel is vesz utána támogatást vagy 2-3 hónapja. Most talált egy jobban fizető álláslehetőséget és bejelentette távozását, mire a főnököm közölte, vissza kell neki fizetnie a támogatást, amit eddig felvett. Létezik ilyen????????? A munkáltatónak lehet vissza kell, de kérheti az alkalmazottól, hogy fizesse vissza, csak mert nem töltötte le azt az időt, ami a támogatás feltétele? Mit írasson a munkaviszony megszünésének okához? Vagy teljesen mindegy ilyen esetben?
Válaszaikat előre is köszönöm!

Pihenhetsz.

Segítség kellene.

Terhességem elején, hónapokkal ezelőtt szóban jeleztem a főnöknek, hogy a hátralévő szabimat a szülés előtt 1 hónappal venném ki. Most jelezte, hogy attól fél, hogy végül bent marad a szabadságom, ezért elküld kényszer szabira, bőven a szülés előtt, 30 nappal előtte jelzi, hogy mikor, betartva a törvényi előírásokat. Vagyis ameddig még tudnék dolgozni szabira küld, utána már elég nehéz lesz bejárnom, ezért kénytelen leszek táppénzre vagy tgyásra menni, ami persze a bérem 70%.

Megteheti? Mit tehetek ez ügyben?

Aki munkaviszonyban áll, mindenkinek.