Munkajogi kérdések.

Nem bírósággal fenyegettek, azt hallgatólagosan elismerték,hogy jogosan nem igényelhetik vissza. nem olyan egyszerű az ügy, szabadság ,táppénz, fizunélküli. Mellesleg nekik is fel kellett volna tűnni a téves kifizetésnek, nem egy év után. Már az adóévet is lezárták év elején, akkor sem hiányzott nekik az összeg..

Aziránt szeretnék érdeklődni, hogy fix havibér esetén a jövedelem munkanapokra vagy naptári napokra jár-e. Ha jól tudom, táppénzt naptári napokra számítanak.

A decemberi ünnepek alkalmával mikor járok jobban, ha az ünnepnapokra (szabadnapokra) táppénzt vagy szabadságot íratok ki?

Kormánytisztviselő vagyok, a háziorvos kérésemre megszakítja a táppénzt azzal, hogy szabadságot kérek.

A maradék szabimat nem vehetem ki egyben, ezért érdekelne a kérdés.

Bővíteném,hogy mit írtak páromról,miket osztottak meg olyan emberekkel,amikhez azoknak semmi köze!

A levélben megnevezték név szerint,hogy megkerülte a szolgálati utat,(Mivel nem kapott választ a közvetlen feletteseitől a ,,szolgálati úton" felfelé!Még a közvetlen felettese aki szintén dolgozik óra adó tanárként szintén nem kapott fizetést,és nem tudott információt,hogy miért nem!) Megnevezte továbbá a főállását,ahol figyelmeztetést kapott ezért.
A panaszlevélben amiben megkérdezte miért nem kapott fizetést, leírta,hogy helyben senki nem válaszolt,nem is méltatták válaszra
Az eset a helyi tankerület vezetőjére,tartozik,senki másra!Milyen jogon adta ki az információkat kb 50 iskola igazgatójának?!

Borzasztó! Irány Strasbourg!

Köszönöm irónikus véleményét.

Tegyük fel ,hogy ön ügyvéd gyakornok,most kezdte hivatását,Pesten dolgozik. Történik egy ilyen eset,ahol az össszes pest megyei ügyvédi irodának kiküldik nevét, negatívan állítják be. Jóttesz az Ön karrierének?Belátható időn belül a kutya nem alakalmazza Önt mint ügyvéd.
Próbálja legyen szíves átérezni azt,hogy mindenki magáról beszélne,kollegái,másik ügyvédek,stb.

Ha egy munkaügyben már született legfelsőbb bírósági döntés, az abban foglaltakat mennyiben veszi figyelembe egy másik első fokon eljáró bíróság?

A szóban forgó ügy teljesen megegyezik a LB. által elbírált üggyel,csak nyilván a szereplők mások, illetve az én ügyem egy másik régió bírósága elé kerülne.

Elég kényes a dolog, és mint köztisztviselő, nem merek pert indítani, féltem az állásom, ugyanakkor a szóban forgó LB. döntés teljesen ráillik az esetemre.
Ha valaki tud segíteni, azt megköszönöm!

Nincs precedensjog Magyarországon. Inkább add elő a konkrét tényállást.

Ezeknél a "teljesen ráillik", meg "teljesen megegyezik" megjelölésű pereknél tapasztalatom szerint ki szokott derülni, hogy azért mégsem ugyanolyan a per :) Persze nincs kizárva, hogy teljesen ráillik.
És miről szólna az eljárás?

Tobb mint husz eves minkaviszonyom van ugyanannal az allami cegnel. Kozben volt 50%-os rokkantsagi nyugdijam volt 6 evig de sajos utana nem hosszabbitottak meg annak ellenere hogy nem vagyok kepes teljes munkaidoben dolgozni. Bar a munkahelyemen megengedtek hogy csokkentett munkaidoben dolgozzak, napi 6 oraban, de sajnos ezt sem birtam es kertem egy eves munkanelkuli szabadsagot ami most szeptemberben lejart. Ekkor kertem hosszabbitast, de nem adtak meg. Most a munkaado arra ker hogy kozos megegyezessel szuntessuk meg a munkaviszonyomat. A kerdesem a kovetkezo: ha rendkivuli felmondassal felmondok akkor jar-e nekem valamilyen vegkielegitesi juttatas, vagy a kozos megegyezes illetve a rendkivuli felmondas lenne-e a jobb valasztas. A feizesnelkuli szabadsag lejarta utan nem mentem vissza dolgozni csak kertem hogy hosszabbitsak meg de ezt nem kaptam meg. Nagyon koszonom a tanacsukat!

Mivel indokolnád azt a "rendkívüli" felmondást?

Különösen annak fényében, hogy a munkáltatónak lenne rá oka.

Rendben leírom a tényállást. Az eset egyébként annyira hasonló, hogy még a munkakör, beosztás is azonos.
Röviden. A szervezetnek van egy un. eredményarányos utalom rendszere, amit negyedévente kap meg kb mindenki. A szabály szerint csak adható a juttatás, de kifejezetten munkából adódó okok miatt vonható meg.
A nevezett LB. döntés esetében a munkavállaló évekig nem kapott ilyen juttatást, mert rossz volt a munkája, később leépítéssel meg is váltak tőle. A LB. azonban kártérítésként mégis megítélte neki a juttatást visszamenőlegesen, a hátrányos megkülönböztetésre,a munkáltató rendeltetésellenes joggyakorlására, valamint arra hivatkozva, hogy ha annyira rossz volt a munkája, a munkáltatónak lehetősége lett volna felmondani neki, de mégis évekig fenntartotta ezt a jogviszonyt.

Az én esetem annyiban különbözik, hogy nálam a munkámmal sincs gond, idén 2 minősítésem is volt, mind a 2 maximális lett. A vezető indokolás nélkül mégis 1 éve nem ad ilyen juttatást.

Hát ezért lennék kíváncsi, hogy ha indítanék pert, vajon mennyiben venné figyelembe azt a bíróság, hogy már született ilyen ügyben döntés. Ja és, azt természetesen tudom, hogy nálunk nincs precedens jog, ha lenne, nem lenne értelme a kérdésemnek.

Adóhatóság? Miért titok ez?

Nem titok, de egyrészt nincs jelentősége a kérdésem szempontjából, másrészt ezzel mostanában nem lehet dicsekedni.

OFF
Ejnye már! Legyen egy kis önérzet bennetek!
ON

Valószínűleg a BH250/2008.-ra hivatkozol. Felhívom rá a figyelmedet, hogy abban az LB. nem ítélte meg a felperesnek a kártérítést, hanem visszaadta az ügyet első fokra, a munkaügyi bíróságra. Vagy te tudod, milyen ítéletet hoztak a megismételt eljárásban?

Én erre gondoltam:
LB-H-MJ-2008-187.

Nem utalt vissza semmit sehova, vagy ha igen, az nem derül ki az ítéletből.

Ítélet:
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi bíróság 55.Mf.632.916/2006/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Akkor az már két egybehangzó ítélet, ellenkezőt pedig nem ismerünk. De minden esetet egyedileg kell elbírálni, az alperes a te esetedben is bizonyíthatja, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét.

(Az összeggel tessék vigyázni, a felperes a hivatkozott ügyben is kb. 83%-ban pervesztes lett.)

Igen tudom, de ott jogszerű volt a leépítés, ezt a részt veszítette el. Az elmaradt jutalmakat megítélte neki teljes mértékben, sőt még kamatot is kapott rá.

Én sem kérnék többet mint amit az elmúlt évek alapján kb. rendszeresen megkaptam. A kollégák elmondása alapján most is kb. ugyanakkorák kerültek kiosztásra.

És mint írtam, nekem még a munkámmal kapcsolatban sem volt probléma, sőt idén 2 kiváló minősítést is kaptam.
Sem fegyelmi eljárás alatt nem álltam soha, sem más fajta büntetést nem kaptam. Még csak szóban sem.

Igazából a vezetőm nem titkolt célja a megszégyenítésem, és ezáltal a felmondásom kikényszerítése, mivel a munkám és a hozzáállásom alapján ezt nem tudja elérni. (ezt a szemembe is mondta amikor kettesben voltunk)

Ezért érdekelne nagyon, milyen esélyem lehet, ha erre az ítéletre hivatkozok. És tudom, nincs precedens jog, de józan paraszti ésszel én úgy gondolom, ennyire csak nem mennek egymással szemben a bíróságok, esetleg ha addig jut a LB. csak nem hoz homlokegyenest más ítéletet mint pár évvel ezelőtt.
Egy kb. totál azonos /vagy még egyértelműbb/ tényállás esetén.

De lehet, hogy naiv vagyok.

Illetve az jutott még eszembe, hogy mivel tudná bizonyítani a munkáltató, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód elvét?
Egyedül én nem kaptam egyszer sem, miközben az egész osztályon az egyik legjobb a munkavégzésem, évtizedek óta ott dolgozok, a többiek is hozzám fordulnak segítségért, illetve 2 db írásbeli értékelésem is van erről az évről.
A jutalmat a kiemelkedő munkáért lehet adni, ez benne van a jogszabályban. Egyéb mérlegelési lehetőség nincs. Max ha valaki fegyelmi alatt áll akkor nem kaphat. De még ez alól is volt már kivétel.
Én a LB. ítéletből is azt szűrtem le, hogy 1-1 alkalommal még oké, hogy ha nem adnak, de ha teljesen kizárnak ebből, az már megsérti az alapelveket. Mert ellentétes a jutalmazás céljával is, illetve ha annyira nem érdemli meg valaki, akkor azt el kell bocsátani.
Én idén 3 alkalommal nem kaptam, és nem valószínű, hogy negyedszerre kapni fogok. Vagy valaha.

„ Az elmaradt jutalmakat megítélte neki teljes mértékben, sőt még kamatot is kapott rá.”
Több, mint hatmilliót követelt, és valamivel több, mint egymilliót kapott.

„esetleg ha addig jut a LB. csak nem hoz homlokegyenest más ítéletet mint pár évvel ezelőtt.”
Pedig megesik. Ha nem így lenne, hogyan tudna változni, fejlődni a jogalkalmazási gyakorlat?

Annak a 6 milliónak a jelentős része abból adódott, hogy a munkaviszonya megszüntetését követő időszakra is követelte a jutalmát.
Természetesen azt nem kapta meg, hiszen jogszerű volt az elküldése.
Ellenben a jogviszony fennállása alatt elmaradt jutalmát kamatokkal együtt megkapta. És az én esetemben ez a lényeg.

Nem vagyok ügyvéd (gondolom ez a kérdéseimből is kiderült), de azt tényleg nem értem, mitől fejlődne a jogalkalmazás attól, ha egyszer 1+1=2, majd később 1+1=0.

Nem baj, ha nem érted.

petee!
hol lehet megnézni ezt a hivatkozott ítéletet: LB-H-MJ-2008-187.