Munkajogi kérdések.

„a 367/2019. (XII. 30.) korm. rendelet a 2020. évi minimálbérre vonatkozik”
Tényleg? Benne van, hogy 2020. december 31-én hatályát veszti?

„Ez eddig nem történt meg.”

A felülvizsgálat nem jelent szükségszerűen módosítást.

A "megállapodás" és a "megállapítás" között nem csak fonetikai különbség van.

„Az már csak hab a tortán, hogy úgy kérdezel, hogy a kérdésbe eleve beleraksz egy valótlan állítást. Ti. igenis van 2021. megállapított minimálbér.”

Legyen szíves írja le nekem, hogy melyik kormányrendelet szabályozza a 2021. évi minimálbért és ennek mi a száma és melyik Magyar Közlönyben jelent meg?

Jelenleg a 367/2019. (XII. 30.) korm. rendelet a 2020. évi minimálbérre vonatkozik, és ahogy idéztem a 2012. évi I. törvény 153.§ (4) bekezdése alapján ezt NAPTÁRI ÉVENKÉNT FELÜL KELL VIZSGÁLNI.

Ez eddig nem történt meg.

Szóval továbbra is állítom, hogy NINCS 2021. évre hatályos minimálbér megállapítás és NEM került felülvizsgálatra sem a 2020. évi minimálbér, ami törvényi kötelezettség lenne.

Lehet, hogy Ön ügyvéd, lehet, hogy jobban ért a joghoz, mint jómagam. A szövegértelmezés, amit a törvény és a kormányrendelet ír, sajnos egyértelműen ellent mond. Arról nem is beszélve, hogy több millió embert hagynak kétségek között is azzal, hogy NINCS MEGÁLLAPODÁS A 2021. ÉVI MINIMÁLBÉRRŐL, amit maga az államtitkár úr is elismert, vagyis Ön lényegében az államtitkárral is szemben fogalmazza meg, hogy van 2021. évre érvényes minimálbér.

A "vagy" választást kifejező kötősző, nem való konjuktív tartalmú tagmondatok közé. Egyébként igen és nem.

(Az már csak hab a tortán, hogy úgy kérdezel, hogy a kérdésbe eleve beleraksz egy valótlan állítást. Ti. igenis van 2021. megállapított minimálbér.)

Tisztelt válaszolók!

A minap az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, majd pedig a Magyar Szakszervezeti Szövetség is jelezte, hogy nem sikerült megállapodni a 2021. évi minimálbér és garantált bérminimum összegéről és majd januárban folytatják az egyeztetést.

Én megpróbáltam utánaolvasni ennek a témának és a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben találtam valamiféle választ is erre:

A fennemlített törvény 153.§-a így szól:

153. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

1. a kötelező legkisebb munkabér és
2. a garantált bérminimum

összegét és hatályát - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően - rendeletben állapítsa meg.

(2) A Kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért és garantált bérminimumot állapíthat meg.

(3) A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni különösen a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait.

(4) A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét naptári évenként felül kell vizsgálni.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét, a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékét, valamint a munkabéremelés elvárt mértékével kapcsolatos részletes szabályokat - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően - rendeletben határozza meg.

A törvény 153.§ (4) bekezdését magam úgy értelmezem, hogy évente mindenképpen felül kell vizsgálni és a 153.§ (1) bekezdése érelmében az erről szóló döntést a Kormány rendeletben határozza meg.

Legutóbb a 367/2019. (XII. 30.) kormányrendeletben a 2020-as minimálbér és garantált bérminimumot szabályozta és nem a 2021. évit.

Szerintetek én értelmezem félre a törvényt, vagy a szakszervezetek és a Kormány ESETLEG törvényt szeg azzal, hogy 2021-re MÉG nincs megállapított minimálbér és garantált bérminimum - és mint fogalmaztak, hogy a tárgyalásokat január 4-e után folytatják?

Bár azok vagy fix délelőttösök vagy fix délutánosok.

„Nem rossz szándékkal számoltam bele, hanem azért, mert nálunk a naptárilag hétköznapra eső ünnepeket lényegében ugyanúgy számolják összegileg el, mint a munkabért, hisz a távolléti díjunk (a betegszabadság és a táppénz kivételével) megegyezik a minimálisan adható órabérrel.” Túlóra és több műszakos munkarend alapvetően nincs.

Van külön délelőttös és délután munkarend a 4 órásoknak, ill. elcsúsztatott munkakezdés a vidékről (első sorban busszal) járó munkatársak esetében, legyenek 4 vagy 6 órások.

Tombo76

„te idekevertél egy több sebből vérző 8 órás példát is”

Nem hinném, ott a konkrét teljes összegű minimálbér volt a példa, azzal számoltam. Ott már nem órabérben gondolkodtam. Szemléltetni akartam, hogy teljes minimálbérnél, a te 6 órás és 4 órás példádnál is hasonló a végeredmény, ezért felesleges aggódni. Más járulékokkal, levonandókkal nyilván nem számoltam, mert túlzottan nem vagyok már velük tisztában évek óta, mivel egyéni vállalkozó vagyok, abból is KATA alatt működő, tehát nekem mindig fix összeg a havi fizetni valóm.

Részemről lezártam a témát. Boldog új évet neked!

Tisztelt Bermuda!

(2020.12.30. 10:39)

Azért nem olyan ritka a 21 munkanapos munkahónap. Én tegnap végignéztem a hozzászólásod után és el is kezdtem hónapról hónapra levezetni, de mire a végére értem, a rendszer kiléptetett és nem jelentkeztem vissza.

2018. január 1 és 2020. december 31. között:

• 5 olyan hónap volt, amely 20 munkanapos
• 9 olyan hónap volt, amely 21 munkanapos
• 11 olyan hónap volt, amely 22 munkanapos
• 11 olyan hónap volt, amely 23 munkanapos

Megjegyzem, hogy én beleszámoltam azokat a napokat, amelyek naptárilag "hétköznapra" estek, viszont ünnepnapok.
Ilyenek voltak:

• mindhárom évben a január 1.
• mindhárom évben a nagypéntek, a húsvéthétfő és a pünkösd hétfő
• mindhárom évben május 1.
• mindhárom évben augusztus 20.
• mindhárom évben október 23.
• mindhárom évben december 25.
• a 2018-2019. években március 15.
• a 2018-2019. években november 1.
• a 2018-2019. években december 26.

Tegnap a HR portál munkaidő-naptára alapján szedtem össze, ennél sokkal részletesebben a dolgot.

Nem rossz szándékkal számoltam bele, hanem azért, mert nálunk a naptárilag hétköznapra eső ünnepeket lényegében ugyanúgy számolják összegileg el, mint a munkabért, hisz a távolléti díjunk (a betegszabadság és a táppénz kivételével) megegyezik a minimálisan adható órabérrel.

Tisztelt Szomorú örökös!

(2020.12.30. 10:31)

Tudni illik, hogy én a legelső kommentemben tényleg 21 napos munkanapos hónapra írtam példát. Mivel órabéres vagyok, így írhattam volna 20, 22 vagy 23 munkanapra vonatkozó példát is. Az viszont tény, hogy te idekevertél egy több sebből vérző 8 órás példát is. Ami azért végestelen rossz példa, mert órabéres munkavállalók esetében 21 munkanapra a bruttó kereset 155.568 Ft, míg 22 munkanapra bruttó 162.976 Ft, míg 23 munkanapra pedig már bruttó 170.384 Ft lenne.
/Ennyit nálunk max. a telephelyvezető és a koordinátor kap, mert ők telephelyi szinten 8 órások/

(2020.12.30. 11:19)

Éppen a családi adókedvezmény, amire Bermuda a néhány órával korábbi hozzászólásában - ha nem is részleteiben, de - utalt, bizonyítja, hogy valójában nem teljesen mindegy. Ott is 1 gyerek után van egy 66.700 Ft-os éves adóalap-csökkentés és van egy havi 10.000 Ft-os adóvisszatérítés. Szóval nem zárná ki alapon egymást a kettő.

Tisztelt Bermuda!

(2020.12.30. 10:39)

Nem tisztem Szomorú-t megvédeni, de azért hivatkozik joggal az „Ergo 21 napos hónap”ra, mert az előző nap esti kommentemben szereplő 116.676 Ft-os összeg is visszaszámolva 126 óra, vagyis 21 X 6 óra, csak a későbbi hozzászólásomban én is félreérthetően rátámadtam.

A válaszaitokat köszönöm!

Tombo76

„az én pontos problémámat és azt, hogy nem voltam teljesen biztos benne, hogy ez a verzió lesz-e jobb, ami januártól lesz vagy a jelenlegi volt jobb.”

Tőlem pont erre kaptál választ, ellentétben a másik válaszolóval. Igaz én az általad felhozott 21 munkanapos hónapra számoltam forintosítva, hogy jobban látható legyen, gyakorlatilag semmi különbség nincs a két verzió között.

„amennyiben adóalap-csökkentő lesz a kedvezmény, akkor vajon a bruttó keresetből vagy az alap-csökkentett keresetből vonják le az adót vagy még esetleg abból is lesz valami kedvezmény.”

Ha értelmezed a szavakat, akkor az adót csakis az adóalapból lehet levonni. Ergo ha az egy csökkentett összeg, akkor értelemszerűen a csökkentett adóalap az adó alapja. Azt meg már végképp nem értettem, hogy milyen kedvezményre gondolsz még? Ez az egy kedvezmény szerepel a törvényben, azt pedig úgy alkalmazzák, ahogy te értetted elsőre is.

„Az utolsó mondatoddal, ami jól jelzi a nagyképüséged, azzal volt a gond elsősorban.
Újfent fölösleges volt belekotyognod ha már láttad, hogy jó választ kapott”

Neked is boldog új évet! Te hoztad két hozzászólásban mindjárt a szokásos bunkó stílusodat, de ne hari, én nem süllyedek le a szintedre. :-)

Tombo76

„Nem fix béresek vagyunk”

Én az általad beírt példára számoltam. Ergo 21 napos hónap napi 4 vagy 6 órával. Az fillérre úgy jön ki, ahogy én leírtam neked. Kár, hogy nem volt érthető elsőre, de számolj nyugodtan utána. Lényeg, hogy nagyjából ugyanott lesztek, nem lesz kevesebb a pénzed. Innen kezdve tök mindegy, hogy most akkor az adóból vonják azt a bizonyos 5 %-ot vagy az adóalapból a 33 %-ot.

Köszönöm a válaszokat!

Kedves bermuada háromszög!

„Tehát amennyi lesz a minimálbér (még nem tudni), annak a harmada csökkenti a bruttót és a maradékból 15% az szja - ha nincs más kedvezmény.
Nem említi, hogy részmunkaidő esetén arányosítani kellene.”

Én is hasonlóan értelmeztem a dolgot, ahogy Te leírtad. Azért bátorkodtam megkérdezni, mert nem voltam biztos benne, hogy jól értettem.

Kedves Szomorú örökös!

"Nem igazán értem, hogy mi a gondod. Nagyjából 4, 6 és 8 órás esetben kiszámolva szinte forintra ugyanannyit fogtok kapni, mint eddig. Milyen kedvezményt akarsz még kapni?

De akkor forintosítsuk csak járulékok levonása nélkül, ami természetesen még lejön belőle minden hónapban, mert én itt csakis az szja-t számoltam le belőle:

Teljes minimálbér esetén eddig 144 900 Ft volt, most 144 905 Ft.
6 órás bér esetén 107 225 Ft volt, most 107 230 Ft lesz.
4 órás bér esetén eddig volt 74 166 Ft, most lesz 74 171 Ft.

Szóval mi is a gondod?"

Úgy látom, hogy két dolgot nem értettél a kérdésből:

Nem fix béresek vagyunk, vagyis nincs megállapítva, hogy:

• bruttó 120.750 Ft/hó (ami járulékok nélkül és az adókedvezménnyel 92.538 Ft/hó)

vagy

• bruttó 27.780 Ft/hét (ami 118.900 Ft/hó vagy 122.800 Ft lenne bruttóban, míg nettóban 87.117 Ft/hó vagy 89.703 Ft/hó)

vagy

• bruttó 5.560 Ft/nap (ami 111.200 Ft/hó és 127.880 Ft/hó között van a járulékok levonása, ill. jóváírása nélkül; 81.998 és 93.090 Ft/hó között nettóban)

HANEM

• bruttó 926/óra, ami azt jelenti, hogy bruttó havi 111.120 és 127.890 között van, ami nettóban 81.944 és 93.096 Ft között van)

De, ahogy láthattad már a tegnap esti első (21:43) hozzászólásomat, én is kiemeltem azt, hogyha JÓL ÉRTELMEZEM, AKKOR AZ ADÓALAP CSÖKKENTETT ÖSSZEGBŐL VONJÁK LE AZ SZJA-T.

Kedves bermuda háromszög!

Visszatérek hozzád:

"Az a gondja, hogy nem tudja, mi lesz a változás után.
Az jó-e neki, vagy esetleg hátrányos.
Erre kérte a választ."

Teljesen jól foglaltad össze az én pontos problémámat és azt, hogy nem voltam teljesen biztos benne, hogy ez a verzió lesz-e jobb, ami januártól lesz vagy a jelenlegi volt jobb.

„Még azt el kell mondani hogy egyeseknek ez a változás annyiban előnyösebb, hogy a kedvezmény figyelembevétele megelőzi a friss házasok és a családi kedvezményt. Tehát akinek olyanja is van, annál a kedvezmények figyelembevétele hamarabb kezdheti csökkenteni a járulékot, míg eddig, amig ez a kedvezmény csak szja-t csökkentett esetleg nem is tudta érvényesíteni.
Törthónap és részfizetés (pl táppénz) esetén is teljes mértékben jár.”

Nagyon jó, hogy belementél ebbe is. Bár ez éppen nem engem érint, hanem öcsémet érinti, hisz februárban lesz 3 éves gyermeke. Az üzemvezetés (országos akkreditált MMK-s cég vidéki telephelyén dolgozunk mindketten - sőt sajnos alapesetben a sógornőm is) sosem volt együttműködő és mindig azt mondták öcsémnek, hogy vagy a saját jogon járó fogyatékossági adókedvezményt veszi igénybe vagy a gyerek után járó kedvezményt. Még szerencse, hogy vannak olyan kollégák, akik felhívták a figyelmét rá, hogy mindkettőre jogosult. De sajnos így is csak utólag az évi adóbevallások alatt igényli vissza a különbözetet.
Ezek miatt úgy döntöttek, hogy miután a sógornőm visszajön dolgozni - mivel neki nem jár a fogyatékossági SZJA kedvezmény - ő veszi majd igénybe a gyerek után és az öcsémnek így megmarad a teljes fogy. adókedvezmény és nem kell majd rohangálni évente a pénze után.

Kedves Szomorú örökös!

„És szerintem pontosan erre is kapott tőlem választ, hogy semmivel nem lesz hátrányosabb.”

Csakhogy volt egy olyan mondatod, ami azért tökéletesen felesleges volt. Mégpedig a legutolsó. Az pedig másik érdekessége a Te válaszodnak, hogy annak a mondatomnak bizonyos részét idézted, ami pont arra vonatkozna, hogy amennyiben adóalap-csökkentő lesz a kedvezmény, akkor vajon a bruttó keresetből vagy az alap-csökkentett keresetből vonják le az adót vagy még esetleg abból is lesz valami kedvezmény.

„Az a gondja, hogy nem tudja, mi lesz a változás után.
Az jó-e neki, vagy esetleg hátrányos.
Erre kérte a választ.”

És szerintem pontosan erre is kapott tőlem választ, hogy semmivel nem lesz hátrányosabb.

Tombo76

„akkor ez azt jelenti, hogy 116.676 Ft helyett 62.986 Ft-ból adózom és nincs további jóváírás?”

Nem igazán értem, hogy mi a gondod. Nagyjából 4, 6 és 8 órás esetben kiszámolva szinte forintra ugyanannyit fogtok kapni, mint eddig. Milyen kedvezményt akarsz még kapni?

De akkor forintosítsuk csak járulékok levonása nélkül, ami természetesen még lejön belőle minden hónapban, mert én itt csakis az szja-t számoltam le belőle:

Teljes minimálbér esetén eddig 144 900 Ft volt, most 144 905 Ft.
6 órás bér esetén 107 225 Ft volt, most 107 230 Ft lesz.
4 órás bér esetén eddig volt 74 166 Ft, most lesz 74 171 Ft.

Szóval mi is a gondod?

És mi a helyzet azokkal, akik 4 órában dolgoznak és jogosultak jelenleg az adókedvezményre azoknál mennyiben érvényesíthető ez?

(Öcsém pl. ilyen)

44 éves vagyok és immáron sajnos 21 éve egy autóbaleset miatt megváltozott munkaképességű is. A jelenlegi munkahelyemen 2016. október 1-jén kezdtem 4 órában, majd 2019. július 1-jétől az órakeretet 6 órára emelték. A kezdetektől a mindenkor érvényes minimális órabérrel vagyunk bejelentve. Ha az adott hónapot végig dolgozzuk, akkor viszonylag könnyű a bruttó és a nettó bért is kiszámolni. Még a betegszabadság esetén sem bonyolult.

Jelenleg jogosult vagyok személyi jövedelemadó-kedvezményre, vagyis a mindenkori bruttó minimálbér (idén 161.000 Ft) öt százalékát (idén havi 8.050 Ft) jóváírják a befizetett adómból, amennyiben a mértéket persze meghaladja.

Jól olvastam vagy értelmeztem, hogy jövőre ez ilyen formában megszűnik és helyette az érvényes minimálbér harmadával csökkentik minden hónapban a személyi jövedelemadó-alapot?

Ha az idei évet nézzük és a jövőévi módosítást jól értem, akkor egy 21 munkanapból álló hónap 6 órás munkavégzés és minimális órabért (926 Ft) valamint az idei minimálbér (161.000) harmadát száz forintra kerekítve (53.700) vesszük figyelembe, akkor ez azt jelenti, hogy 116.676 Ft helyett 62.986 Ft-ból adózom és nincs további jóváírás?

Előre is köszönöm a segítségüket!

Köszönöm.

Jára a fizetés, jár az adókedvezmény is, ha egyébként a többi feltételnek megfelel a munkavállaló.

Kedves Fórumozók!

Tudna valaki abban segíteni, hogy munkaviszony megszüntetése esetén a felmentési idejére jár-e a családi adókedvezmény.

Köszönöm.

Nem és nem.

Üdvözlet!

A szállodaiparban tevékenykedő munkáltatóm a bértámogatás bejelentését követően tömeges leépítésbe akar kezdeni, valószínűleg a támogatással járó vállalások miatt.

Néhány hónapja már voltak elbocsátások és egyébként is már csak 6 órában van mindenki, de most tovább szeretnének spórolni a dolgozókon.

A 10-20 éves, jellemzően főleg a régebbi dolgozókat akarják rábeszélni a felmondásra közös megegyezéssel, mondván, hogy a vírus miatti rendkívüli helyzet miatt egyébként sem jár végkielégítés, mindegy milyen módon szakad meg a munkaviszony. Ez valóban így van?

Az indok az, hogy ezzel a dolgozó is jól jár, mert így 3 hónapig kap majd az álláskeresési támogatás. Ezt a támogatást egyébként befolyásolja a munkaviszony megszűnésének típusa?

Szóbeli ígérettel biztogatnak, hogy a veszélyhelyzetet követőn, ha már ismét indokolt lesz, akkor vissza vesznek mindenkit és úgy veszik, mintha folytonos lett volna a munkaviszony (végkielégítés, jubileumi jutalmak stb. tekintetében), de nyilvánvaló, hogy jogi alap nélkül erre nem lehet alapozni.

Egyéb opciót egyelőre nem ajánlottak fel. A fentiekkel kapcsolatban szeretnék véleményt és tanácsot kérni.

A választ előre is nagyon köszönöm!