Munkajogi kérdések.

Üdvözlet!

Egy kérdésem volna!Munkáltató elveheti a munkavállalónak járó betegszabadságot?Történt velem olyan hogy 2020.10.26-tól keresőképtelen lettem covid miatt.Egészen December-ig táppénzen illetve betegszabadságon voltamDecember 1-től keresőképes voltam.Viszont én December 4-én írásban kértem a munkáltatómat hogy,közös megegysezéssel szüntesse meg a határozott idejű szerződésemet.A munkáltató nem fogadta el a kérelmemet,sőt azonnal felmondtak.A novemberi hónapra járó betegszabadságomat nem fizette ki,nem utalta át a számlámra.Kérdőre vonás után,azt a választ kaptam hogy,kárt okoztam azzal hogy december 1-től nem álltam munkában.December végén kaptam egy levelt a cégtől hogy,mennyi kárt okoztam és hogy én vásároltam tőlük valamit amit én utalással rendeztem.Én nem vásároltam és nem is utaltam semmit.Kérdésem az hogy,elvehette-e a betegszabadságom vagy az mindenképpen járt volna nekem?Ha nem vehette volna el akkor hova tudnék tovább lépni ez ügyben?

Üdvözlet,

valaki esetleg rá tudna nézni ezekre az általam hetekkel ezelőtt feltett és még meg nem válaszolt kérdésekre?

https://www.jogiforum.hu/forum/16/154253

https://www.jogiforum.hu/forum/16/154252

Köszönöm!

V.t.zs,

„Mostani szerződésem nincs három hónapos, elvileg ugye léphetek különösebb következmények nélkül.”

Ha nincs benne próbaidő kikötve, ami esetén indoklás nélkül felmondhatsz, akkor valamennyi felmondási időd lehet, alapesetben 30 nap. De igen, közös megegyezéssel ettől is el lehet térni, akár 0-ra is.

„Olyan kérdésem lenne, hogy milyen felmondást írjak”
Azonnalival nem mondhatsz fel, csak rendes felmondással. Másfajta nincs.

„mennyi ideje van a munkáltatómnak, hogy a kilépő papírokat, fizetést számomra átadja?”

Mt. 80.§(2) A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Úgy, úgy.

V.t.zs

„15éve dolgozok egy vagyonvédelmi cégnél. Az én foglalkoztatóim viszonylag gyakran cserélődnek.”

„elvileg ugye léphetek különösebb következmények nélkül.”

Ismerni kellene a szerződésedet, de én inkább arra szavaznék abból, amit írsz, hogy neked 15 éves munkaviszonyod van egy munkáltatónál.

Közösen bármiben megegyezhettek. Egyszerűen kezdeményezd a munkaviszonyod megszüntetését.

Gerrard

„A munkavállalónak is vannak jogai”

Jogai vannak, az biztos, csak mindenki leragad itt, a kötelességeit meg elfelejti. A nagy nyilvánosság előtti sértegetés helyett (ami már viszont büntetőjogi kategória) esetleg leírhatnád végre, hogy miért is vették el decemberben a mozgóbéredet? Nagyon kerülgeted ezt a választ, ami már igen kezd kínos lenni számodra. Bár már sejtem, ha a főnököddel is ilyen IQ 10-es stílusban beszéltél, akkor hamarosan megnyugodhatsz, nem kell szombaton túlórára bemenni, sőt utána már hétfőn se.

Gerrard

„nyári szabadságaimat mozgóbérrel együtt számolták ki ilyet nem lehet tenni szerintem ez törvénytelen a szabadságot ünnepnapot minden esetben 100%-al kell kifizetni mózgóbérrel együtt”

Ja de előtte nyáron meg is kaptad a mozgóbért, december hónapban meg te írtad, hogy elvették. A szabadságot tudtommal mindig az előző hónapokban kifizetett bér átlagolásával számítják ki, nem pedig az alapján, hogy ha minden klappolna akkor mi járna havonta.

De még mindig nem válaszoltál, hogy miért vették el decemberben azt a bizonyos mozgóbért?

„ebben az esetben nekem nem kötelességem bemenni”

Erre van a kérdésnek a kétféle feltevési módja történet:

Főnök: Be tudsz jönni szombaton túlórázni?
Melós: Sajnos nem, mert nem érek rá!
Főnök: Akkor másként kérdezem: Szeretnél még itt dolgozni hétfőn?

Szóval lehet kattogni, de akkor nagy valószínűséggel mehetsz máshova dolgozni hamarosan.
Én ezt így gondolom, de javíts ki, ha nem jól.

A másik probléma hogy hétvégi túlórát elrendelnek szombat délelőttit ,én kérem hogy hozzanak róla hivatalos papírt ,na most az egy ilyen kamú papír amin semmilyen aláírás pecsét bélyegző nem szerepel ,kérem én írják alá ők ezt nem hajlandók nos ebben az esetben nekem nem kötelességem bemenni!!A másik meg hogy 12 órával számolják el a szombat délelőtti túlórámat amikor 16 órával kellene kötelezően ez egy nagy törvényszegés!!!

Üdvözlök mindenkit.
Felmondással kapcsolatban szeretnék tájékozódni.
15éve dolgozok egy vagyonvédelmi cégnél. Az én foglalkoztatóim viszonylag gyakran cserélődnek. Szeretnék felmondani. Mostani szerződésem nincs három hónapos, elvileg ugye léphetek különösebb következmények nélkül. Olyan kérdésem lenne, hogy milyen felmondást írjak, mennyi ideje van a munkáltatómnak, hogy a kilépő papírokat, fizetést számomra átadja? Köszönöm.

De bakker nyári szabadságaimat mozgóbérrel együtt számolták ki ilyet nem lehet tenni szerintem ez törvénytelen a szabadságot ünnepnapot minden esetben 100%-al kell kifizetni mózgóbérrel együtt ,nincs ilyen hogy kevesebb szabadság pénzt kapsz decemberben mint agusztusban!!!

Gerrard

„december havi fizetésemnél hogy elvették az hónapra a mozgóbéremet”

Miért vették el? Gondolom oka volt.

„a szabadságaimat is mozgóbér nélkül számolták ki ez szerintem adó csalás meg a dolgozó megkárositása”

Ha nem fizették ki decemberben, akkor vajon milyen alapon számolták volna bele a szabadságra járó összegbe? Azt mindig a kifizetett összegek alapján számítják. Szerintem nézd meg azt a szerződést, ami alapján számolták a szabadság-díjadat. Mi azt itt ugyanis nem igazán ismerhetjük.

Üdv mindenkinek!!Segítséget szereznék kérni egy ügyben most az történt december havi fizetésemnél hogy elvették az hónapra a mózgóbéremet ami óránként pár 100 ft,ez idáig ok de az hogy a szabadságaimat is mózgóbér nélkül számolták ki ez szerintem adó csalás meg a dolgozó megkárositása, kérdem én mit lehet ez ügyben tenni??Például óra bérem mondjuk 1500 ft ebből mozgó bér 200 ,természetesen óránként de az év végi szabijaimat meg az ünnep napot mozgó bér nélkül számolták ki ez csalás és ügyvédhez fogok vele fordulni ,arról nem is beszélve hogy a szombat délelötti túlórát 12 órában számolják el még hivatalosan is a munkabérpapíron!Mi a sz@rt lehet ellenük tenni??

Tisztelt Fórum!

Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: Kormánytisztviselő vagyok, 2021 augusztusában lesz meg a nők 40 évéhez szükséges szolgálati időm. Azonban 2022 január hónapban lesz esedékes a szolgálati elismerésem (jubileumi jutalom) összege, amit szándékomban áll felvenni. Az a kérdésem, hogy ez az összeg felvehető-e a felmentési idő alatt, vagy előbb vegyem fel az összeget és utána kezdjem-e el a felmentési időmet tölteni?
Attól tartok hogy amennyiben a felmentési időmet töltöm, nem fizetik már ki.
Előre is köszönöm a válaszokat.

Figyelj: Jogi Fórum...

Egyébként pedig kérdezzétek meg az igazgatót. Beszélő viszonyban vagytok, nem?

Helló Fórum!

Nem teljesen munkajogi kérdés.
Ki mire gondolna, ha egy kis iskolában dolgozna tanárként, és azt látná hogy álláshirdetésben a fél tanári kar helyére embert keresnek?

Kicsit kifejtve: ez egy kis iskola, itt minden szakos tanárból csak 1 van, és nem is kell több.
Ha itt van 1 biológiás (pl) akkor nem kell mellé még egy, annak az egynek is alig van meg a szükséges órája.
Ha ezek után azt látjuk hogy a suli mégis (pl.) biológiást keres, akkor arra két magyarázat lehet: a mostani elmegy vagy kirúgják.
Mert kettő ide adott szakból nem kell.
Na most elmenni egy tanár se akar, mégis azt látjuk hogy csomó tantárgyra új tanárt keresnek jelen tanévre!
Mire gondoljunk? Elmenni senki se akar, tehát az újaknak itt helye nem lesz-hacsak nem akarják a régieket kirúgni? így tanév közben?

Vagy mire másra lehet gondolni?

Köszönöm

„Lényegében mindenképpen felül kell vizsgálni (emelni kellene) a minimálbért,”
Nem. Egyrészt akár csökkenteni is lehetne, másrészt változatlan is maradhat. Már mondtam: a felülvizsgálat nem jelent változtatási kényszert.

„A bérszámfejtési időszakig csak kiderül, hogy mennyi lesz az új/emelt minimálbér.

Jelenleg januárban azzal indulunk, ami ma vagyid 2020 decemberében érvényes.

Ez a késlekedés leginkább azokat érinti, akik a megállapodás előtt kilépnek, és ki kell őket fizetni. Az ő esetükben a 2020-as minimálbérrel kell számfejteni, majd korrigálni.
Nem túl korrekt eljárásra kényszeríti a munkaadót.”

Ebben teljesen igazad van!

A 2020. december 31. napján megjelenő Magyar Közlöny 298. számában közzétette a 731/2020. (XII. 31.) korm. rendeletet.

A rendelet 1.§-a a következőképpen szól:
„A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 153. § (4) bekezdésétől eltérően
a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum összegének 2020. évben esedékes
felülvizsgálata a 2021. évben tovább folytatódik tekintettel arra, hogy a 2020. évben az Mt. 153. § (4) bekezdése szerinti felülvizsgálat – az érdekképviseleti szervek megállapodásának hiányában – a naptári évben nem zárult le.”

A rendelet 3.§-a a következőképpen szól:
„3.§
(1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.”

Így nézve - lényegében 2021. február 8. napjáig kell megállapodni a 2021. évi minimálbérről.

Ezzel a kérdéseimet maga az egyik érintett, vagyis a Kormány lezárta. Lényegében mindenképpen felül kell vizsgálni (emelni kellene) a minimálbért, amiről szóló egyeztetések nem zárultak le.

Elnézést, hogyha értetlennek tűnök, de amikor egy állami vezető, egy szakszervezeti vezető, egy törvény, egy kormányrendelet, ill. ennek értelmezése ennyire nem egyértelmű és ehhez jönnek egy jogi portálon azoknak a hozzászólásai, akik között legalább van jogász is és próbálja saját jogi értelmezésével megválaszolni a feltett kérdéseket, amik csak nehezítik a kijelentések és rendelkezések megértését egy átlagembernek, mint én vagyok.

„Az állam a saját terhére természetesen dönthet visszamenőlegesen is. Mások - így a nem állami szerv foglalkoztatók - terhére azonban nem.”

Így már érthetőbb számomra a vélt ellenmondás, amire Grave7 rákérdez, és amiről magam is hallottam. Már mint a visszamenőleges törvénykezés tilalmáról szóló előírásról, miközben pl. a nyugdíjak és egyes szociális ellátások évközi -viszont év elejéig visszamenőleges- emelése hogy jöhet létre.

„Az állam a saját terhére természetesen dönthet visszamenőlegesen is. Mások - így a nem állami szerv foglalkoztatók - terhére azonban nem.”

És mi lesz azokkal a munkavállalókkal, akik valamiféle adókedvezményre jogosultak, legyenek azok személyi- vagy családi kedvezmények?

„Mert tényleg nincs megállapodás. De hatályos minimálbér, köszöni szépen, ettől még van.”

Sajnos magam is rossz ütemben a "nincs" szót emeltem eddig ki és nem a valódi lényeget a "jövő évi minimálbérről" helyett.

Ezzel ugyanis maga az államtitkár sugalmazza azt, hogy nincs 2021-re érvényes minimálbér és garantált bérminimum, miközben gyakorlatilag "csak" ennek felülvizsgálatáról és esetleges emelt összegről nincs megállapodás...

„miért nyilatkozik úgy, hogy NINCS megállapodás a jövőévi bérekről?”
Mert tényleg nincs megállapodás. De hatályos minimálbér, köszöni szépen, ettől még van.

Az állam a saját terhére természetesen dönthet visszamenőlegesen is. Mások - így a nem állami szerv foglalkoztatók - terhére azonban nem.

„Szerinted a munkabért a szakszervezetek fizetik?”

Nem!

"Hallottál már a visszaható hatályú jogalkotás tilalmáról? Tudod mit jelent?"

Azt próbálod állítani, hogy nincs visszamenőleges hatályú törvénykezés?

Akkor ajánlom figyelmedbe a 461/2020. (X. 21) korm. rendelet 1.§ (1) bekezdését, amely szó szerint a következőt írja:

„A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. § (3) és (4) bekezdése alapján 2020. november 1-jétől − 2020. január 1-jei visszamenőleges hatállyal − 1,2 százalékkal hivatalból kell emelni”

Még mindig kimered jelenteni, hogy nem lehet visszamenőleges törvénykezést alkalmazni?

Bocs, de mint rokkantsági ellátásban részesülő személy, ez is érint, így követem. A leghivatalosabb pedig mindig az, ami a Magyar Közlönyben megjelent. A fenti rendelet pedig a Magyar Közlöny 2020. évi 226. számában jelent meg.

Másfelől, ha tényleg jó az értelmezés a 367/2019. (XII. 30.) korm. rendelet esetében, akkor az államtitkár miért nyilatkozik úgy, hogy NINCS megállapodás a jövőévi bérekről?

Ez így egymásnak ellent mond, hisz elvileg a rendelet tényleg nem veszíti hatályát 2020. december 31-én éjfélkor, de az államtitkári kijelentés mégis arra utal, hogy nincs jövőévre megállapított minimálbér.

A 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendeletben nem azt írja, hogy a "2020. évi minimálbérre vonatkozik", hanem "legkisebb összege 2020. január 1-jétől".

Tehát nem 2020. évre, vagy 2020.01.01-2020.12.31. között.
A "2020. január 1-jétől"-nek nincs végidőpontja.

Ha már szövegértelmezést kérsz számon.

.
Írod:
"A MASZSZ és a többi szakszervezet pedig úgy fogalmazott, hogy „amennyiben január folyamán megállapodás születik, akkor az január 1-ig visszamenőleg fogják alkalmazni”."

Szerinted a munkabért a szakszervezetek fizetik? (Költői kérdés.)

Hallottál már a visszaható hatályú jogalkotás tilalmáról? Tudod mit jelent? (Ez nem költői.)

„A "megállapodás" és a "megállapítás" között nem csak fonetikai különbség van.”

Ebben igaza van!

„A felülvizsgálat nem jelent szükségszerűen módosítást.”

Így is fel lehet fogni a kérdést és lehet benne logika is.

„Tényleg? Benne van, hogy 2020. december 31-én hatályát veszti?”

Nincs benne!

Csak éppen Bodó Sándor az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára nyilatkozott úgy, hogy „nincs a 2021-es minimálbérről és garantált bérminimumról megállapodás, a tárgyalásokat januárban folytatják”.

A MASZSZ és a többi szakszervezet pedig úgy fogalmazott, hogy „amennyiben január folyamán megállapodás születik, akkor az január 1-ig visszamenőleg fogják alkalmazni”.

Erről ennyit!