Munkajogi kérdések.

T. Hölgyem/Uram!

A Kit 93.§ (2) bekezdés o) pontja szerint súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozó gondozása céljából évente 5 munkanapra mentesülhet a kormánytisztviselő a rendelkezésre állási valamint a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól.
Mi alapján tudom azt meg (mi szabályozza?) hogy ez esetben pótszabadságot lehet-e kivenni vagy pedig mint fizetésnélküli szabadságot ad a munkáltató? A munkáltató értesitése szerint erre az 5 napra nem jár illetmény és a TB-t is fizetni kell.
A 2019/1158 irányelvben szabadság szó szerepel.
Köszönettel

Üdvözlöm!

Van két nagy cég. Legyen az egyik V a másik M. A V Kft munkavállalóinak egy részét áthelyezik az M kft-be. (jogutódlás) Nincs választás!
A V Kft nem szűnik meg. Azok a munkavállalók, akik nem szeretnének az M Kft-nél dolgozni, azonnali hatállyal felmondásos úton (cég részéről) kiléptetik. Fel sem ajánlottak senkinek V Kft-n belül munka lehetőséget. Így a végkielégítést is megvonta V Kft a dolgozóktól.
Az lenne a kérdésem, hogy ez a fajta eljárás mennyire jogszerű? Lehet így belekényszeríteni a munkavállalót ilyenbe?

Üdv,

Tourboy

Valószínűleg tévedsz néhány tényállási elemben. Vagy elfelejted őket megemlíteni.

De ha az a kérdés, akkor a munkavégzés megtagadása megfelelő indok az azonnali hatályú felmondásra.

Llm,

A felmondás egy egyoldalú jognyilatkozat, nem kell elfogadnod, vagy a beleegyezésed.
A munkáltatód, ha jól értelek, a munkáltatói felmondásban egy Mt. szerint jogszerű indokra hivatkozik. Tehát a felmondás formailag megfelelő.

Ha azt gyanítod, hogy ennek ellenére szabálytalan a felmonás, akkor azt kellene bizonyítanod, hogy az indoklás nem volt valós, magyarul, hogy a pozíciód a valóságban nem szűnt meg, azt mással betöltötték.
Ezt tudod bizonyítani? Van kollégád, aki később tanúskodna melletted?

Nem a te hibád - hiszen nagyon hiányos a tényállás - de szerintem félreérted. Aligha azzal az indokkal mondtak fel neki, hogy megszűnt a munkaköre. (Üzemi jogutódlás esetén ugyanis ez egyszerűen nem igaz.)

kbs,
én egy másik kérdezőnek válaszoltam, igaz, most látom, hogy az meg már két hetes.

glitter,

Az ebben a szakaszban található munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés nem szabadság, és nem is fizetetlen. Szerintem téved a munkáltatód.

Ha felmondanak emiatt megtámadhatod a Munkaügyi Bíróságon...

A munkáltató rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól mentesíti a dolgozót. Illetményre nem jogosult és a TB-t fizesse magának 5 napra.
2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 93. § (2) bekezdés o) pontja alapján..ezt hivatkozza be.

Mi ilyenkor a teendő?

glitter,

Kérjed írásban, hogy melyik paragrafus alapján nem vagy jogosult illetményre.

Elég fura ez a 93.§(2) - ami egyébként lényegében analóg az Mt.55§.(1) bekezdéssel -, mert egyáltalán nem szól a díjazásról.

Tekintve, hogy ez NEM fizetés nélküli szabadság, hiszen arra ott van a Kit-ben is a 131.§, ezért pusztán logikallag is jár díjazás, hiszen szó sincs szabadságról, hanem pont hogy felmentenek a munkavégzési kötelezettség alól. Aki szabadságon van, azt miért kellene KÜLÖN felmenteni a munkavégzés alól? Nem logikus.

Az biztos, hogy a véradásra, vagy a hozzátartozó halála miatti két napra jár díjazás. Akkor mi alapján ne járna díjazás a többire? Hol van a különbségtétel?

Amikor a munkavégzési kötelezettség szünetel, akkor a munkáltató bérfizetési kötelezettsége is szünetel. (V.ö.: hoci - nesze) Azt rögzíti a törvény kivételként, amikor mégis jár bér (vagy más juttatás).

Kovács_Béla_Sándor,

Oké. Hol rögzíti ezt a halálesetnél, vagy a véradásnál?
Vagy simán tévedésben vagyok, és olyankor csak igazolt a távollét, és fizetetlen?
Szerintem nekem egyiket sem fizetetlenként számfejtették, de megnézem.

Glitter

Szia Glitter!

A Kit. 135.§ (3) bekezdése rögzíti azokat az esetköröket, amikor a kormánytisztviselő bár nem végez munkát, de mégis jogosult lesz az illetményére. Tekintettel arra, hogy a Kit. 93. § (2) bekezdés o) pontja nem szerepel a 135.§ (3) bekezdésben rögzített esetek között, ezért illetmény arra az 5 munkanapra - sajnos- nem jár.
TB szempontjából pedig a 2019. évi CXXII. (Tbj.) 16. §-a ad iránymutatást, mely rögzíti, hogy mely esetekben szünetel a biztosítás. A Tbj. 16.§ c) pont alapján "...szünetel a biztosítás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt..."
A gondozási távollét alapvetően igazolt távollétnek minősül, azonban óriási hátránya, hogy díjazás arra az 5 munkanapra nem jár, illetve szünetel a TB is.
Teendőd nincs ebben az ügyben, de talán érdemes lehet elgondolkodnod egy másik - számodra kedvezőbb- megoldáson.

drbzs,

Köszi a kiegészítést, az Mt.-ben az analóg szabály a 146.§, és jól emlékeztem, hogy a véradás és a haláleset is fizetett.
De a kérdező esete valóban nem az.

128. § [A szabadság](1) *
(2) * Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadság jár a következő időszakok alapján:

6. * a 93. § (2) bekezdés a), b), h), j), n) és o) pontjában, valamint a 157/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetek, valamint

drbzs!
Köszönöm a választ, azt a szakaszt én is megtaláltam.
Fentiek szerint akkor miért ír szabadságot? Ez már csak költői kérdés.
Azt gondolo, hogy a 2019/1158 irányelvnek nem ez lett volna a célja.

128. § [A szabadság](1) *
(2) * Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadság jár a következő időszakok alapján:

6. * a 93. § (2) bekezdés a), b), h), j), n) és o) pontjában, valamint a 157/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetek, valamint

drbzs!
Köszönöm a választ, azt a szakaszt én is megtaláltam.
Fentiek szerint akkor miért ír szabadságot? Ez már csak költői kérdés.
Azt gondolo, hogy a 2019/1158 irányelvnek nem ez lett volna a célja.

Kérd ki a munkáltató álláspontját írásban...

glitter,

Költői.
Tekintve, hogy a (1) bekezdésen TÚL, pluszban jár a (2) szerintiekre szabadság, ezzel te semmivel se rövidülsz meg, nem lesz kevesebb "rendes" szabadságod.
Az EU irányelvek meg a magyar jogalkotásban... hagyjuk.
Milyen szempontból nem ez lett volna a cél? Mi nem stimmel neked?

1. eset: Felrobbantott műveleti egységben dolgozó hozzátartozóját szeretné az 5 napban ápolni, miközben veszélyeztetett terhes. Nyilván nem a Tb-be szeretne rohangálni befizetni a járulékot, és az 5 nap "fizetetlen szabadság" sem jön jól a GYES igénybevétele előtt.
2. eset: Idős édesanyja ágyban fekvő rákos beteg, akit kontrollra és vizsgálatokra kell elvinni tolószékkel. Gyermeke vak, akinek egyéb más betegségei vannak, őt is vizsgálatokra kell vinni. Erre szeretné az 5 napot felhasználni.

Tehát az "átlagnál súlyosabb" élethelyzetben lévő munkatársak megsegítésére valóban jól jönne az 5 nap "fizetett szabadság".
De ez már csak moralizálás, a valóság az, hogy nálunk az humánpolitikai értesítést követően mindkét dolgozó visszavonta a kérelmét.

Köszönöm szépen az eddigi válaszokat.

Értem, ezek tényleg alapos indokok, de szerintem ügyfélkapu, kártyás fizetés sok gondot enyhít ebből.
Legalább erre az 5 napra tényleg lehetne fizetett is akár, de mindenesetre minimum biztosított az illető, és akkor legalább azzal nem kell egerészni.

Üdv!
A főnököm pár hét múlva kedd délelőtt szakmai konferenciát tart. A meghívó kör-emailben az szerepel, hogy a megjelenés mindenki számára kötelező, de arról semmi, hogy akinek a szabadnapjára, a munkaidő kereten felül esik a rendezvény, azt hogyan szándékozik kompenzálni. A munkaköri leírásomban szerepel, hogy "a munkáltató rendkívüli munkaidőt nem rendel el." Közalkalmazott vagyok, ha ez érdekes. Ez már sokadik alkalom, rendszeres, hogy az állomány azon része, akik folyamatos munkarendben 12-24 óráznak, azokat megszívatják, hisz az állomány 3/4-e (az általános munkarendben dolgozók) a munkaidejükben ülik végig a konferenciát, a maradék pár ember pedig a szabadidejében, munkaidő-keretén túl bumszlizik be a városba és sem szabadnapot, sem túlóra bérpótlékot nem kap érte.

Kérdésem az lenne, hogy ez így jogszerű-e, illetve az is, hogy kényszeríthet-e egy ilyen meghívóval a munkáltató, hogy megjelenjek a konferencián. A jogi fórumot böngészgetve azt szűrtem le, hogy talán kötelessége lenne elrendelni a rendkívüli munkavégzést azok számára, akiket munkaidejükön felül, szabadnapjukon rendel be, de ezt nem teszi, mert nem akar érte fizetni nyilván, és a munkakörimben is lefektette, hogy nem rendel el rendkívüli munkavégzést. Szóval akkor tehet-e jogilag bármit, ha nem jelenek meg ezeken a rendezvényeken, tekintve, hogy nem rendelt be és eddig sem kompenzálta semmivel a túlórázókat, csak leírja, hogy "megjelenés kötelező" és kész?
Segítségeteket előre is köszönöm.

Még annyi az előzőhöz, hogy megbeszélni nem sikerült ezt a dolgot vele, nem túl reszponzív a munkavállalók irányába, nem ereszkedik le hozzánk még annyira sem, hogy fogadja az embert. Többször jeleztük már neki ezt a problémát, de nem igazán érdekli, továbbra is ebben a formában "hívja meg" a dolgozókat az eseményekre.

Alapvetően vagy eltévedve: ha a munkáltató a munkaviszonyra alapozva megjelenésre, munkavégzésre kötelez, az nem a szabadidőd - az munkaidő. A munkaidőn pedig nincs mit "kompenzálni".

„A munkaköri leírásomban szerepel, hogy "a munkáltató rendkívüli munkaidőt nem rendel el.”"
Az pedig hülyeség. És mivel a munkaköri leírásban van, a munkáltató akkor módosítja, amikor csak akarja.

Mi is a kérdésed?

Szerintem megértettük többen is. Folyamatos munkarendben dolgozik, 12/24-ben. Ebből a 24 részében berendelik, de úgy, hogy szerintük az nem munkaidő. Ez viszont így tényleg nincsen rendben, bár elrendelheti a túlórát is, de nem kifizetetlenül. Na jó, úgy is, keret terhére, de akkor is legalábbis nyilván kellene tartani, mint ledolgozott órát.

És? Nem tartják nyilván? Nem fizetik meg?