passzív táppénz

Üdvözlet !

Az alábbi miatt kérek tanácsot.
Június 22.-én passzív táppénzre vettek, tájékoztattak, hogy ez 45 nap, és aug. 6.-ig tart. Ma, júl. 20.-án megyek a táppénzes papírért és az orvos mondja, hogy csak 30 nap a passzív táppénz, mert új rendelet lépett életbe, és így júl. 22.-én lejár a passzívtáppénz ideje.
Helyes ez így ? Úgy gondolom, hogy a rendelet életbelépése előtt megkezdett táppénzre, még a régi szabályoknak kell érvényesnek lenni. Jól gondolom ?

Köszönettel: Sambácsi

Igen, jól tudod.

(Egyébként szerintem a jogosultság feltételének vizsgálata az OEP feladata, nem pedig az orvosé.)

Kedves Sambácsi!

A módosítás vonatkozó része augusztus 1-től hatályos, azt megelőzően bekövetkező keresőképtelenség esetén a max. jogosultság 45 nap (2009. évi XXXV. törvény 28.§, 67.§).
Az orvost meg kell kérni, hogy az illetékes szervektől kérjen pontos tájékoztatást. Ha keresőképtelensége továbbra is indokolt, akkor próbáljon arra hivatkozni, hogy a benyújtott orvosi igazolás alapján arra az időszakra, amelyre nem jogosult táppénz folyósításra az egészségbiztosító pénztár határozattal elutasítja, így jogalap nélkül nem fog ellátásban részesülni.

Tisztelt Jogi Szakértő(k)!
Május 15. kezdő nappal, június 15. végső időponttal (1 hónap munkavégzési kötelezettség alóli felmentési idővel) felmentéssel megszüntették közszolgálati munkaviszonyomat. A felmentés - tekintettel arra, hogy munkaügyi bíróságra adtam be keresetemet a határozat érvénytelenítéséért - nem jogerős, első tárgyalás szeptember végén lesz.
Június 11-i nappal kezdődően táppénzen vagyok, ma is szakorvosi vizsgálaton voltam, 1 hónap múlva az első kontroll szakvizsgálat.
Kérdéseim:

1. Mettől-meddig számít betegszabadságnak?
2. Mettől-meddig számít passzív táppénznek?
3. Ez esetben a betegség időtartama egybeeshet-e a táppénz időtartamával?
4. Kell-e, és pontosan melyik napon kell regisztráltatnom magam a munkaügyi központban "álláskeresőként"?
5. Mely lényeges dologról feledkeztem meg, amit nem kérdeztem meg?

Előre is köszönettel!

Az érdekelne,hogy......jelenleg felmentési időmet töltöm, aug 14.-én jár le. Májusban balesetem volt, eltört a lábam,megműtöttek,táppénz a felmentési időre nem jár viszont a gyógyulási idő min 6 hónap.Aug 14-től passzív táppénzre megyek de szerintem a 45 nap alatt nem gyógyul meg a lábam.Mi van a 45 nap után? Kérhetek-e még táppénzt? Milyen lehetőségeim vannak?

Az a 45 már csak 30 nap!

Akkor még jobb :) És utána mi van???

Méltányossági alapon lehet kérni további 30 napra az ellátást.

Tisztelt Jogi Szakértő(k)!

A munkaviszonyom július 31-el megszűnik, érdeklődnék, hogy július 31-el elindulhat a passzív táppénzem?
Vagy csak az azt követő napon?

Köszönöm!

Aug. 1-től passzív.

Tisztelt Hozzáértők, Fórumozók!
Azt szeretném megkérdezni, hogy júl.29-én megszűnt a munkaviszonyom, közös megegyezéssel, előtte egy héttel betegállományba kerültem, 29-évvel kiírt az orvos, de visszavett passzív betegállományba, szintén 29-vel. Ahogy olvastam a hozzászólásokat, ez így rendben van, ugye? Mert az orvosom, és az asszisztens nem tudtak határozott választ adni, ugyanis 30-án mentem vissza az orvosomhoz, de 29.től, visszamenőleg vett fel passzív betegállományba.
Még azt szeretném tudni, hogy milyen időközönként kell leadni a táppénzes papírt, és hová? Bevihetem a TB-be személyesen? Elég, ha a betegállomány végén adom le egyben?
Köszönöm

Tisztelt Hozzáértők, Fórumozók!
Azt szeretném megkérdezni, hogy júl.29-én megszűnt a munkaviszonyom, közös megegyezéssel, előtte egy héttel betegállományba kerültem, 29-évvel kiírt az orvos, de visszavett passzív betegállományba, szintén 29-vel. Ahogy olvastam a hozzászólásokat, ez így rendben van, ugye? Mert az orvosom, és az asszisztens nem tudtak határozott választ adni, ugyanis 30-án mentem vissza az orvosomhoz, de 29.től, visszamenőleg vett fel passzív betegállományba.
Még azt szeretném tudni, hogy milyen időközönként kell leadni a táppénzes papírt, és hová? Bevihetem a TB-be személyesen? Elég, ha a betegállomány végén adom le egyben?
Köszönöm

--------------

• Válaszok:

1. Rendben van, de ez -az ide vonatkozó OEP utasítás szerint, orvosszakmai szempontból - (nem folyamatos, hanem) egy új keresőképtelenség, azaz ahhoz a foglalkoztatónak új Foglakoztatói igazolást kell kiállítani, az igényt a REP PEEO-nak újra kell bírálni. (A további szakmai részletekkel nem untatlak, ha kíváncsi vagy rá a REP PEEO Osztályvezető készséggel tájékoztat a fentiek jogi hátteréről)

2.Ezt a táppénzes papírt (nagyalakú orvosi igazolást) még -a fentiek miatt- a volt munkáltatóhoz kell bevinni, megkérni, hogy állítson ki egy új Foglalkoztatói igazolást, majd ezeket együtt a TB igazolványoddal el kell juttattni a REP PEEO-hoz, ha a munkahelyen TB kifizetőhely nem működik.

3. Elég, de jó ha tudod abból pénz csak a leadást követő kb. 30 nap múlva lesz, ezért célszerű folyamatosan leadni. (Ügyfélszolgálaton személyesen, ekkor kell kapnod átvételi elismervényt, vagy postán, amely esetben célszerű tértivevényesen feladni....)

4.Néhány általános információ:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is.

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

Tisztelt forumozok,hozzáértök !
2009.07.22-vel szünt meg az állásom. Másnap 23-tol felvett a háziorvos táppémzre(passziv).
Az elsö nagyalaku táppénzes papirt (23-29-ig szolt) bevittem az OEP-re az kérvényel eggyüt amit el is fogadtak, de szerintük az orvos nem helyesen ,folyamatosra töltötte ki a tápp.igazolást. Habár az átvételi elism.en 23-28 volt. Kértem egy másolatot a dokitol azon nem tüntette fel csak a kezdeti dátumot (23) és ujra bevive az OEP-ra alárattak 1 papirt ,hogy az orvos rosszul töltötte ki és az uj átvételin már csak a 23-ika volt feltüntetve. Bumm ! Most ha viszem a következö "orvosi igazolás folyamatos keresöképtelenségröl" (kutyanyelv) igazolást a doki csak a következö 30-aug.7-ig dátumot irhatja rá mert az ezt megelözö 7 napra adhatja ki a nagy alakut amit Az OEP-en hibásnak véltek. Most mi tévö legyek? Kérjek 1 ujjabb másolatot ugy kitöltve a dokitol ,hogy azOEP-nek is tetszen vagy gyözzem mek a dokim ,hogy 24-ikétöl irja folyamatosan a "kutyanyelveket". " intézmény közt eggyszerüen nincs szinkron én meg ingázok köztük és eggymást tartják tudatlannak.
ha valaki tud segitsen !!!
elöre is köszönöm! Robi.

Tisztelt Dödölle1!
Köszönöm a tanácsokat. Még annyit kérdeznék, hogy a volt munkáltatónak kötelessége kiadni egy ilyen új foglakoztatói igazolást, vagy a jóindulatán múlik? Az a helyzet, hogy a munkaviszony megszüntetésére azért került sor, mert egy éven keresztül szerződés nélkül dolgoztam, majd egy abszolút előnytelen szerződést nem írtam alá. Nem volt valami barátságos az elválás.

Igen, kötelessége a foglalkoztatói igazolást kiadni, illetve a táppénzes papírjaiddal együtt 3 napon belül továbbítani az OEP felé.

Tehát a "passzív" ellátást is a volt munkáltatón keresztül kell igényelni - hasonlóan az "aktív" ellátáshoz.

Tisztelt Dödölle1!
Köszönöm a tanácsokat. Még annyit kérdeznék, hogy a volt munkáltatónak kötelessége kiadni egy ilyen új foglakoztatói igazolást, vagy a jóindulatán múlik? Az a helyzet, hogy a munkaviszony megszüntetésére azért került sor, mert egy éven keresztül szerződés nélkül dolgoztam, majd egy abszolút előnytelen szerződést nem írtam alá. Nem volt valami barátságos az elválás.

-----------------

1. Igen, de ha nem boldogulsz vele, mert megtagadja azt(a fenti OEP utasítást/állásfoglalást nem biztos, hogy egy kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató ismeri) nyugodtan keresd fel a REP PEEO Osztályvezetőjét és kérd a segítségét, aki vagy kitelefonál, vagy ellenőrök útján szerezteti be a szükséges Foglalkoztatói igazolást.
2. A szerződéssel kapcsolatos anomáliákat (azért, hogy hasonló a jövőben ne történhessen meg) javasolom jelezni az APEH és az OMMF felé.

Ehhez némi segítség:

Végül bemásolom az egyik régebbi hozzászólásom néhány részletét, azzal, hogy az nem vonatkozik minden pontjában rád, de elolvasása hátha segít vagy most, vagy egy későbbi ügyed elintézésében
Válasz.
1.Három közigazgatási szervtől lehet segítséget kérni.
Az egyik az APEH, a másik az OMMF, a harmadik pedig az OEP.
Az általad/Ön által elmondottak szerint a foglalkoztató/volt foglalkoztató súlyosan megsértette a munkajogi és az azzal kapcsolatos egyéb jogszabályokat (pl. Munka Törvénykönyvének a munkabér fizetési, a Járulék, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény bejelentési kötelezettség teljesítésére stb. vonatkozó szabályokat), ezért - a fentieket egy kicsit részletesebben leírva és az azt alátámasztó bizonyítékokat is ismertetve- írásban panasszal fordulhatsz

1. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Elnökéhez Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

• A 295/2006. (XII.23.) Korm rendelet 1. § (4) bekezdése értelmében "Az OMMF-et a miniszter által kinevezett elnök vezeti,..."

2. OEP Főigazgatójához
1139 Budapest, Váci út 73/A |
Telefon: 06-1-350-2001 | Fax: 06-1-298-2413 |
és az
3. Az állami adóhatósághoz (APEH elnökéhez)
1132 Budapest, Váci út 48/C-D
1438 Budapest, Pf. 511
(A címek változhatnak ezért javasolom benyújtás előtti tájékozódást)
Jó tudni, hogy az ügyfél bejelentése alapján indult hatósági ellenőrzés eredményességét nagymértékben segíti, ha a bejelentő minél részletesebben leírja a tényállást (pl. mikor, milyen körülmények között jött létre a be nem jelentett jogviszony, melyik vezető, vagy ügyintéző vette fel, bocsátotta el, milyen okmányok kiadását tagadták meg, vagy milyen okmányokat nem kapott meg – pl: munkaszerződés, „bérpapír”, a levont és befizetett járulék összegét tartalmazó igazolás, harmónika szerű TB igazolvány, szigorú számadású jövedelemigazolás stb. -…) fontos, hogy csatolják a jogviszony létrejöttét alátámasztó okmányok -pl. munkaszerződés- fénymásolatát, illetve bármilyen olyan okmányt, ami a panaszos „igazát” támasztja alá, valamint fontos megjelölni azokat a személyeket, akik szükség esetén a panaszban szereplő tényeket tanúvallomásukkal is igazolni tudják.
Ha a panasz arra irányul, hogy a foglalkoztató levonta ugyan a magánnyugdíj pénztári tagdíjat, de azt hónapok óta nem utalta át az APEH-on keresztül a magánnyugdíj pénztárnak, akkor: Értesíteni kell az állami adóhatóságot (APEH), amely közigazgatási szerv - az ügyfél kérésére - egy cél ellenőrzést követően kikényszeríti a befizetést.
A kérelemhez (panaszhoz) célszerű csatolni a levonás tényét igazoló okmányokat ( bérpapír, bérkarton…), valamint ha lehet a magánnyugdíjpénztár igazolását/ér¬tesítését, miszerint a számládra pl.2009.01.01-óta nem érkezett tagdíj.
(Megjegyzem, hogy a fentieket elvileg „hivatalból“ a magányugdíjpénztár is megtehetné.)

A panaszban hivatkozhat a többször módosított, de jelenleg is hatályban lévő 1949. évi XX. törvény 64.§-ban foglaltakra, amely jogszabályi hely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül, vagy másokkal írásban panaszt terjesszen az illetékes állami szerv felé, illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltakra.
Néhány alapfogalom:

I. Közérdekű bejelentés
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
Közérdekű bejelentés névvel, ill. névtelenül is megküldhető.
Amennyiben bejelentését névtelenül (nevének, postai levelezési címének feltüntetése nélkül) juttatja el a panaszos, úgy annak kivizsgálása a Ket., (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 2004. évi CXL. törvény) és közérdekű bejelentésekről rendelkező 2004. évi XXIX. törvény 142. § (6) bekezdése alapján mellőzhető. Ugyancsak mellőzhető a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés is.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 53. §-a alapján az adóhatóságot hivatali eljárása során tudomására jutott minden adat, irat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

II. Panasz
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá.
Miután a panasz kivizsgálása személyre szabott módon történik, amelyről az érintett számára részletes tájékoztatást adnak, ezért szükséges megadni a nevét és postai levelezési címét.
A panaszt célszerű ajánlott, tértivevényes levélben elküldeni minden olyan közigazgatási szervhez, amelyiknek hatásköre van az ügyben. Előfordul, hogy egy ügyben több közigazgatási szervnek is van hatásköre, viszont mindegyik az ügynek csak abban a részében járhat el, amelyben hatásköre van.
Példa. A Munka Törvénykönyve szerint „ A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. „

Ebből az egyéb jogszabályokban előírt igazolások közé tartozik pl. a rózsaszínű TB igazolvány és a szigorú számadású jövedelemigazolás, amit ha nem ad ki a munkáltató az utolsó munkában töltött napon, úgy annak kiadásának a kikényszerítése –írásbeli panasztétel esetén- az OEP Főigazgatójának, illetve a REP Igazgatójának a feladata, viszont a ki nem adott, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt igazolások kiadásának kikényszerítése (pl. a munkakönyv helyett bevezetett „igazolás a munkaviszony megszűnésekor elnevezésű nyomtatvány” , valamint az álláskeresési járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet tartalmazó igazolás stb.), már a Munkaügyi Felügyelőség hatáskörébe tartozik, azaz az Ő feladata.

A „fekete” (bejelentés, illetve járulékfizetés nélküli) foglalkoztatás pedig egyrészt pl. az állami adóhatóságra (APEH), és más okok miatt viszont a OMMF-re is tartozik. (Az Apeh-ra azért, mert bejelenteni a dolgozókat az APEH-hoz kell, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség elmaradása (adócsalás) is az APEH hatáskörébe tartozik.)

Ugyancsak az APEH jogosult a magánnyugdíjpénztári tagdíj átutalásának elmaradása esetén eljárni, annak kikényszerítése érdekében akár hatósági intézkedéseket is foganatosítani.

A közigazgatási szerv a Ket. 20.§. (1) alapján köteles a hatáskörében és az illetékességi területén eljárni, a panaszt kivizsgálni, a jogsértő állapotot közigazgatási hatósági eszközökkel (munkáltató helyszíni ellenőrzésével, bírság kirovásával, határozathozatallal stb. megszüntetni, a panaszost megillető juttatás kifizetése, okmányok kiadása tárgyában érdemben intézkedni.
Célszerű azonban a konkrét kéréseket a panaszlevélben is megfogalmazni, mivel a közigazgatási szervek hajlamosak arra, hogy amit kifejezetten nem kérnek tőlük, bár nyilvánvaló azzal kapcsolatban nem intézkednek.
Pl. Kérem a T. Hivatalvezető ( vagy Főigazgató, Esetleg Elnök) Urat/Asszonyt, hogy az ügyemben eljárni, a panaszomat kivizsgálni, amennyiben az megalapozott, úgy a foglalkoztatót a mulasztás haladéktalan pótlására kötelezni, a bejelentésemről intézkedni, az engem megillető elmaradt munkabérem kiutalásának, illetve a jogszabály által előírt okmányok kiadása, magánnyugdíjpénztári tagdíja átutaltatása stb. tárgyában a szükséges intézkedéseket megtenni, az esetleges jövőbeni hasonló jogsértés elkerülése érdekében a foglalkoztatóval szemben hatósági eszközökkel fellépni, az ügyintézési idő be nem tartásából eredő alkotmányos visszásságot megszüntetni, a határidőben hozott döntéshez, illetve a tisztességes ügyintézéshez való jog érvényesülése érdekében a panaszoltnál eljárni szíveskedjen! (A panasz tárgyától függően tetszés szerint variálható)

A fentieket alátámasztó jogszabályi helyek közül néhány a teljesség igénye nélkül:
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről Eljárás a munkaviszony megszűnése,illetve megszüntetése esetén:
97. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.

(2) A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Ha a munkaviszony

1. a próbaidő alatt azonnali hatállyal,
2. rendkívüli felmondással,
3. azonnali hatályú közös megegyezéssel,
4. a 94. §-ban foglalt lehetőség alkalmazásával, vagy
5. a 101. § (1)-(2) bekezdése szerint

szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni.
(3)

98. § (1) A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú igazolást állít ki.

(2) Az igazolás tartalmazza:

1. munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
2. a munkavállaló TAJ számát;
3. a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát;
4. a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját;
5. a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát;
6. a munkavállaló 95. § (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.

(3) A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tartozás nem terheli.
(4) Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkavállaló pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.

Javaslom tehát, hogy a panaszodat –a körülményeket, előzményeket- részletesen leírva küld meg mind a 3 közigazgatási szervnek és kérd, hogy

1. A jogellenes állapotot szüntessék meg,
2. A jogszabályoknak szerezzenek érvényt,
3. A mulasztásért/jogsértésért a foglalkoztatót/volt foglalkoztatót szankcionálják,
4. Az „igazolás a munkaviszony megszűnésekor elnevezésű nyomtatvány”-t,
5. Az Igazolvány az egészségbiztosítási ellátásokról elnevezésű nyomtatványt,
6. A Munkanélküli ellátáshoz szükséges nyomtatványt,
7. A szigorú számadású Jövedelemigazolás nyomtatványt
8. egyéb okmányokat (szükség szerint kiegészíthető)

a munkáltatótól szerezzék be, valamint kötelezzék az elmaradt munkabéredet és a szabadságmegváltást –tekintettel a késedelemre- kamatostól (a jegybanki alapkamat kétszeresével) történő haladéktalan kifizettetésére. (A panasz tárgya szerint ez is tetszés szerint variálható, kiegészíthető.) ---------------------

• 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól:

Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási hatósági eljárás

• a demokratikus jogállamtól elvárható módon és mértékben juttassa érvényre az ügyfelek jogait, a kötelességek teljesítése pedig túlnyomórészt önkéntes jogkövetés útján történjék,
• az általános szabályok elsődlegességének érvényesítésével garanciális keretbe foglalja a különös eljárási szabályokat,

a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.

(3. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül.

(2) A közigazgatási hatóság:

1. a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból rendeli el,
2. hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie,

4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog ….

20. § (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni.

Az eljárás megindítása 29. § (1) A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (a továbbiakban együtt: kérelem) vagy hivatalból indul meg. A tényállás tisztázása 50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Tanú és hatósági tanú 53. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. --------------------------------

2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról

A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.

(2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.

(3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.

(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.

142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.

(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.

(3) Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgathatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi.

(4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - köteles a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni.

(5) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.

(6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.

(7) A panasz vizsgálata mellőzhető a (6) bekezdésében említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell

1. a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
2. a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
3. az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
4. indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

(2) A panaszost, illetőleg a bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

(3) A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

(4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követetett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak. -----------------------------------

1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA: 64. §. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. -------------------------------------

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Tisztelt forumozok,hoz­záértök !
2009.07.22-vel szünt meg az állásom. Másnap 23-tol felvett a háziorvos táppémzre(passziv).
Az elsö nagyalaku táppénzes papirt (23–29-ig szolt) bevittem az OEP-re az kérvényel eggyüt amit el is fogadtak, de szerintük az orvos nem helyesen ,folyamatosra töltötte ki a tápp.igazolást. Habár az átvételi elism.en 23–28 volt. Kértem egy másolatot a dokitol azon nem tüntette fel csak a kezdeti dátumot (23) és ujra bevive az OEP-ra alárattak 1 papirt ,hogy az orvos rosszul töltötte ki és az uj átvételin már csak a 23-ika volt feltüntetve. Bumm ! Most ha viszem a következö „orvosi igazolás folyamatos keresöképtelen­ségröl“ (kutyanyelv) igazolást a doki csak a következö 30-aug.7-ig dátumot irhatja rá mert az ezt megelözö 7 napra adhatja ki a nagy alakut amit Az OEP-en hibásnak véltek. Most mi tévö legyek? Kérjek 1 ujjabb másolatot ugy kitöltve a dokitol ,hogy azOEP-nek is tetszen vagy gyözzem mek a dokim ,hogy 24-ikétöl irja folyamatosan a „kutyanyelveket“. " intézmény közt eggyszerüen nincs szinkron én meg ingázok köztük és eggymást tartják tudatlannak.
ha valaki tud segitsen !!!
elöre is köszönöm! Robi.

------------

• 1.A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet rendelkezik.

Eszerint a nagyalakú orvosi igazolás 7 napra igazolhat keresőképtelenséget, a folyamatos orvosi igazolás (kutyanyelv) ezt követően a 8 naptól állítható ki, amely okmány 2*7=14 napra igazolhat keresőképtelenséget. Ezt az orvos, az orvosírnok és a REP is tudja.

2.Nem helyes, ha az ügyfelet küldözgetik, a REP PEEO hiányosság esetén köteles a Ket. és az Ebtv. előírásai szerint -szükség esetén- okmány/hiánypótlási eljárást lefolytatni. (A gyakorlatban az orvost keressük meg levélben)

A "küldözgetés" elkerülése érdekében személyesen beszélj a REP PEEO Osztályvezetőjével és kérd a segítségét.

--------

• 3. Végül néhány hasznos információ, hátha tudod használni vagy most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is.

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

Tisztelt Dödölle, kedves Fórumozók!

Egy olyan problémával kapcsolatban kérném segítségüket, hogy "eltűnt" az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról" c. papírom. Egy 9-10 fős kis cégről van szó, felmondtak nekem, nincs TB kifizetés, és a „kisfőnök” intéz minden ügyet, így neki küldözgettem a papírjaimat.
Úgy történt, hogy a passzív táppénzre való igény bejelentésekor mindent rendben elintéztem, átvételi elismervényt írattam (személyesen nem sikerült, mert nem jelent meg a munkáltatóm, így nem erőltettem többet), aztán megkaptam az első folyósítást. A következő folyósítás előtt viszont visszaküldték a TB könyvemet. Épp aznap küldtem el rokonommal az utolsó két utalványt, így még aznap este a TB könyvet is leadtam egy kollégának, hogy együtt adják fel. Átvételi elismervényt már nem kértem ekkor.
Jött is a REP-től az adatpótlási felszólítás (TB könyv), másnap pedig a második folyósítás. Bementem értetlenül a REPhez, és megmutatta a hölgy, hogy a 3 hete átadott TB könyv és utalványok nincsenek a rendszerben. A második folyósítást így már nem tudják lekönyvelni, s leállhat a további folyósítás (ha lenne mivel igényelni). A munkáltatómat hívtam, ő a könyvelőt, felváltva egymást, s állítólag tértivevénnyel feladta az utalványokat a könyvelő, a TB könyvet meg elvileg a munkáltatóm, bár nem nagyon volt képben..(amúgy sem ért hozzá)..és nekem nem tetszik ez hozzáállás. Jövő héten visszaérkeznek hozzájuk valamiféle APEHes dokumentumok, és elvileg felhív hogy megvan-e. (Nem értem hogyan kerülhetett volna azok közé, de ennyit bírt mondani.)
Az lenne a kérdésem, hogy jogom van-e megtekinteni a feladó szelvényeket, vagy nincs értelme, hisz' úgysem áll rajta hogy az én TB könyvemet adták fel? Mert igazából - ha valóban feladták - a postán ők ellenőrizhetnék hogy átvették-e a REP-nél (épp ez az ajánlott levél lényege..). A könyvelőt nem ismerem, sose találkoztam vele, így megtagadhatják-e tőlem az elérhetőségét?
Mivel átvételi elismervényt nem írattam, csak tanúim vannak, és nem tudom így mit tehetnék.
Új TB könyvet hogyan és hol tudnék igényelni? Ők voltak az első, tehát a TB könyvet kiállító munkáltatóm, úgyhogy nem lenne sok regisztráció, csak sajnos az idő sürget, és én nem tudom hogyan tudnám őket megsürgetni, mert nagyon "flegmák", hogy tudnék rájuk hatni? Érdemes/ Lehetséges jegyzőkönyvet iratni a REPnél az eltűnt dokumentumokról?
Folyamatos keresőképtelenségről szóló utalványokat úgy tudom újra ki tud állítani az orvos, amennyiben azok sem kerülnek elő.
Még az is egy problémám, hogy munkanélküli segélyt állapítottak meg a P. tp. után (július 28.), és hamarosan (kb. 3 hét) nekik is le kéne adnom a TB könyvet. Tudok-e haladékot kérni?
Az utolsó kérdésem pedig: egyidejűnek számítana-e, ha párhuzamosan kapom a P. tp. és a munkanélküli segély egy-egy részletét? Az időszakok nem ütköznek, csak esetleg a kifizetés.

Elnézést a sűrű és hosszú levelemért, de eléggé elkeserít a kialakult helyzet. Elég sokat vagyok beteg, és tényleg szükségem van legalább a TB-re, mert abban az APEH is könyörtelen.. Előre is köszönettel várom válaszát, válaszukat.

Válasz Szanginak:

1.Javasolom, hogy írásban jelezze a problémát a REP Igazgatójának és kérje az ügy REP ellenőrök útján történő kivizsgálását, végső esetben a TB igazolvány újbóli -volt munkáltatóval történő- kiállíttatását. (A tanúk adatait+elérhetőségét adja meg, a REP ellenőrök kötelezhetik a foglalkoztatót új TB igazolvány kiállítására, ha annak az elvesztése a foglalkoztatónak felróható...)

2. A táppénzes utalványt kérésére- az előzmények ismertetése után- valóban a háziorvos tud kiadni.
(Ha az eredeti okmányon szerepel a "másolat szó" amikor azokat leadja a REP-nek mellékeljen hozzá egy nyilatkozatot, miszerint azért másolat, mert az eredeti a foglalkoztatónál elveszett.)

3. A Ket. alapján írásban igazolási kérelmet terjeszthet elő a Munkaügyi Központnál. (Ebben írja le, hogy mi történt a TB igazolványával, illetve hogy annak pótlása/beszerzése REP ellenőrök útján folyamatban van.) Ket. 66-67.§.
Ket= 2004. évi CXL. törvény.

4.Az a fontos, hogy ugyanarra az időintervallumra nem kaphat egyszerre táppénzt és álláskeresési járadékot, az (ilyen szempontból) nem gond, ha a munkanélküli ellátás alatt, utólag fizetik ki a táppénzét.

5. Az a jó, ha a kérdező hosszan és mindent leír, így ugyanis könnyebb válaszolni ellentétben azzal, ha csak röviden és a lényeges adatokat kihagyva teszi fel a kérdéseit.

6.További kérdéseivel forduljon a REP PEEO Osztályvezertőjéhez.

Végül néhány hasznos információ, hátha tudod használni vagy most, vagy egy későbbi ügyedben:
Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazo­lások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, – ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás – az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is.

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

Üdvözletem !
Aug. 31-én megszűnik a munkaviszonyom. Passzív táppénzre a munkaviszony utolsó napján (azaz aug. 31-én), vagy a következő napon (szept. elsején) érdemes elmenni ? Melyik az előnyösebb a munkavállaló illetve a munkáltató részéről ? Köszönöm !

Üdvözletem ! Aug. 31-én megszűnik a munkaviszonyom. Passzív táppénzre a munkaviszony utolsó napján (azaz aug. 31-én), vagy a következő napon (szept. elsején) érdemes elmenni ? Melyik az előnyösebb a munkavállaló illetve a munkáltató részéről ? Köszönöm ! ------------------

Mind a munkavállaló, mind a munkáltató részére a 2009.09.01-i dátum a kedvezőbb. (A munkáltató nem fizet 2009.08.31-re táppénz 1/3 hozzájárulást (járulékot) (feltéve persze, hogy a betegszabadságot már tárgyévben teljesen kimerítette), a dolgozó pedig 2009.08.31-re még 100%-os bért kap.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a "P" táppénz nem munkanélküli ellátás, azaz nem arra szolgál, hogy a munkanélküli ellátás időtartamát kitolja, meghosszabbítsa, azt kizárólag betegség esetén lehet igénybe venni....
Az indokolatlan igénybevétel következménye, hogy az eddigi 365 nap "passzív" táppénz mára már csak 30 nap.

Üdv. :)

Tisztelt Dödölle!
(írtam egy levelet is, de nem vagyok benne biztos, hogy az megfelelő, így inkább megismétlem itt is kérdéseimet)

• A munkaviszony megszűnését követően a táppénzes papírok leadásának mi a végső határideje?
• Ha a volt munkáltató ugyan TB kifizetőhely, de a viszony a volt munkavállalóval igen megromlott, van-e mód a papírok közvetlenül az OEP-hez történő leadására? ha igen, melyik az illetékes OEP, a lakóhely, vagy a munkáltató székhelye szerinti?
• A volt munkáltató mely jogszabályhely alapján köteles intézkedni? ha esetleg nem intézkedik, és emiatt kicsúszik a munkavállaló a határidőből, mit lehet tenni? ha rendelkezik fénymásolattal a táppénzes papírokkal, azzal tud az OEP-hez fordulni?

köszönettel

Tisztelt Dödölle!
(írtam egy levelet is, de nem vagyok benne biztos, hogy az megfelelő, így inkább megismétlem itt is kérdéseimet)

A munkaviszony megszűnését követően a táppénzes papírok leadásának mi a végső határideje? Ha a volt munkáltató ugyan TB kifizetőhely, de a viszony a volt munkavállalóval igen megromlott, van-e mód a papírok közvetlenül az OEP-hez történő leadására? ha igen, melyik az illetékes OEP, a lakóhely, vagy a munkáltató székhelye szerinti? A volt munkáltató mely jogszabályhely alapján köteles intézkedni? ha esetleg nem intézkedik, és emiatt kicsúszik a munkavállaló a határidőből, mit lehet tenni? ha rendelkezik fénymásolattal a táppénzes papírokkal, azzal tud az OEP-hez fordulni? köszönettel --------

1. Főszabály szerint 6 hónap, de célszerű haladéktalanul.
2. (Sajnos) ebben az esetben is a kifizetőhely az illetékes, azaz Ő KÖTELES az igényt elbírálni és folyósítani a legközelebbi bérfizetési napon.

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
62. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a biztosítottnak a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell bejelenteni.
(2) A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt

1. a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,

b)

3. egyéb esetben az egészségbiztosító

bírálja el és folyósítja.
(3)
(4) Az igény elbírálásánál az igény teljesítése esetén nem kell határozatot hozni.
(5) A táppénzt utólag kell folyósítani, a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a bérfizetési napon.
(6) A terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat havonta utólag kell folyósítani, a (2) bekezdés a) pontjában említett esetekben a bérfizetési napon, egyéb esetekben a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.

A lényeg tehát: " A táppénzt utólag kell folyósítani, a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a bérfizetési napon."

3. Amennyiben a kifizetőhely mégsem fizet, úgy írásban panasszal élhetsz a REP Igazgatójánál, aki soron kívüli helyszíni ellenőrzést (cél ellenőrzést) rendel el és haladéktalanul intézkedik a jogsértés megszüntetése tárgyában. (megalapozott panasz esetén határozat, bírság, átfogó ellenőrzés....)

4. Kifizetőhely esetén a REP nem jogosult táppénzt megállapítani és kifizetni, tehát oda nem kell semmit küldeni.

5.További kérdéseivel forduljon a REP PEEO Osztályvezetőjé­hez.

Végül néhány hasznos információ, hátha tudod használni vagy most, vagy egy későbbi ügyedben:
Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazo­lások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, – ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás – az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is.

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

Én arra lennék kíváncsi, hogy mivel a volt munkhelyem kifizetőhely is, érdemes személyesen bevinnem a tp papírjaimat vagy küldjem be postán....?