passzív táppénz

Tisztelt Fórumozók!
Az alábbi esetben mi a követendő eljárás? Ha tudja valaki kérem segítsen!
Nejemnek a cége felmondott. Letelt a felmondási idő. Megbetegedett és betegállományba került, mozgásszervi panaszokkal. Időközben egy szerencsétlen fordulásnál megsérült a lába. A sérülés után másfél héttel vették észre, hogy trombózis volt a javából. A mai napon kórházba került és várhatóan 7 - 10 napig marad is, majd kb. három hónapig folyamatosan kezelés, ellenőrzés alatt fog állni.
A kórházi kezelés alatt letelik a 45 nap un. passzív táppénz, de mivel kórházban van jelentkezni sem tud a Munkaügyi Központban. Ilyenkor mi a teendő?

Tisztelt Fórumozók!

Az egyik ismerősömnek a felmondási ideje pénteken (2009.05.29) jár le. Egy korábbi gerincbetegsége viszont ismét kiújult. Mivel e havi bérét megkapta a munkáltatójától, ezért ezen a héten nem akart betegszabadságra kerülni(hiszen így 100% bért kap, és nem kell bejárnia dolgoznia sem ezen a héten).

1. Passzív táppénzre jogosult lehet, ha az orvosához kedden megy el (hiszen hétfőn munkaszüneti nap van, és a családi orvos nem rendel)? Azaz, a 4. napon tud csak el menni az orvoshoz.
2. Illetve az orvos táppénzes állományba veheti visszamenőleg szombattól (hiszen már most is tud a betegségéről)?
3. Vagy inkább az utolsó munkanapon (most pénteken) már betegszabadságra kellene vennie az orvosának? Ebben az esetben a munkáltatónak vissza kell fizetnie az utolsó (pénteki) napi bérének 20%-át, mivel betegszabadság címén csak a bér 80%-a jár? Ebben az esetben 'automatikusan' szombattól passzív táppénzbe kerül?
4. Meddig kell a TB kifizető munkahely felé a betegszabadságra / passzív táppénzre vonatkozó papírt leadni? Van erre valamilyen határidő?

Köszönöm szépen előre is a segítséget!

Üdvözlettel,
internetgirl2

Tisztelt Fórumozók!

Az egyik ismerősömnek a felmondási ideje pénteken (2009.05.29) jár le. Egy korábbi gerincbetegsége viszont ismét kiújult. Mivel e havi bérét megkapta a munkáltatójától, ezért ezen a héten nem akart betegszabadságra kerülni(hiszen így 100% bért kap, és nem kell bejárnia dolgoznia sem ezen a héten).

Passzív táppénzre jogosult lehet, ha az orvosához kedden megy el (hiszen hétfőn munkaszüneti nap van, és a családi orvos nem rendel)? Azaz, a 4. napon tud csak el menni az orvoshoz.
Illetve az orvos táppénzes állományba veheti visszamenőleg szombattól (hiszen már most is tud a betegségéről)?
Vagy inkább az utolsó munkanapon (most pénteken) már betegszabadságra kellene vennie az orvosának? Ebben az esetben a munkáltatónak vissza kell fizetnie az utolsó (pénteki) napi bérének 20%-át, mivel betegszabadság címén csak a bér 80%-a jár? Ebben az esetben ‚automatikusan‘ szombattól passzív táppénzbe kerül?
Meddig kell a TB kifizető munkahely felé a betegszabadságra / passzív táppénzre vonatkozó papírt leadni? Van erre valamilyen határidő?
Köszönöm szépen előre is a segítséget!

Üdvözlettel,
internetgirl2

1.Az orvosnak van joga a jelentkezést megelőző 5 napig visszamenőleg is igazolni a keresőképtelenséget, DE NEM KÖTELEZHETŐ RÁ!

Ezért jobb és biztosabb megoldásnak tartom, ha időben,2009.05.29-én elmegy az orvoshoz.

2.Munkáltatótól függ. Nem kell feltétlenül. A munka Törvénykönyve szerint a betegszabadságra a távolléti díj 80%-a jár, DE ugyanakkor a jogszabály nem tiltja, hogy 100%-os bért adjon a munkáltató.

3. Igen van egy tág határidő. Az igényt 6 hónapra visszamenőleg lehet előterjeszteni, azaz ha 6 hónapon belül bármikor leadja ki kell fizetni a táppénzt.
Persze sokkal életszerűbb, ha 1-2 héten belül leadja.

4. Amennyiben a passzív táppénzzel kapcsolatosan további eljárásjogi kérdésed merül fel, úgy javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP) Pénzbeli Ellátási Osztályának Osztályvezetőjét, aki készséggel segít.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. előírja a REP-nek az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Üdv. :)

Tisztelt Fórumozók!
Az alábbi esetben mi a követendő eljárás? Ha tudja valaki kérem segítsen!
Nejemnek a cége felmondott. Letelt a felmondási idő. Megbetegedett és betegállományba került, mozgásszervi panaszokkal. Időközben egy szerencsétlen fordulásnál megsérült a lába. A sérülés után másfél héttel vették észre, hogy trombózis volt a javából. A mai napon kórházba került és várhatóan 7 – 10 napig marad is, majd kb. három hónapig folyamatosan kezelés, ellenőrzés alatt fog állni.
A kórházi kezelés alatt letelik a 45 nap un. passzív táppénz, de mivel kórházban van jelentkezni sem tud a Munkaügyi Központban. Ilyenkor mi a teendő?

1. Amennyiben a méltányolható körülmények fennállnak kérhet méltányossági táppénzt.
2. Ha a kórházi ápolás miatt nem tud jelentkezni, úgy igazolási kérelmet terjeszthet elő a Munkaügyi Központnál.

„Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások
50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból akkor engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segélynek, a gyermekgondozási díjnak és a táppénznek a biztosított részére történő folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. Az egészségbiztosítási szerv a biztosítási jogviszony megszűnését követő 45 napon át járó táppénz folyósítását legfeljebb 45 nappal méltányosságból meghosszabbíthatja.
(2) Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti.
Méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások
31/A. § Méltányossági jogkörben kizárólag a Tbj. 5. §-a szerint biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, valamint táppénz, ha a biztosított az ellátásra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik, és körülményei, jövedelmi viszonyai a megállapítást indokolják. A felsorolt ellátások megállapítására méltányosságból egyéb esetben nincs lehetőség.
31/B. § (1) Az Ebtv. 44. §-ának a), b), f) és g) pontjában meghatározott táppénz méltányosságból - ideértve a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetét is - a keresőképtelenség időtartamára, legfeljebb azonban az igényjogosultság megszűnését követő hat hónapra engedélyezhető.
(2) A táppénz folyósításának időtartama azonban a méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet.
(3) Nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, illetve ellátásban (pl. rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék) részesül.
31/C. § (1) Az Ebtv. 44. §-ának c) pontjában meghatározott keresőképtelenség esetén a táppénz méltányosságból legfeljebb a gyermek egyéves koráig engedélyezhető.
(2) Az Ebtv. 44. §-ának e) pontjában meghatározott keresőképtelenség esetén a táppénz méltányosságból engedélyezhető az Ebtv. 46. §-a (1) bekezdésének b)-e) pontja szerinti időtartamra.
31/D. § (1) A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójának székhelye szerint illetékes REP-hez nyújthatja be. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról.
(2) Táppénz méltányosságból történő engedélyezésére irányuló kérelem az igényjogosultság megszűnését, illetve az arról történő tudomásszerzést követő 15 napon belül nyújtható be.
(3) A REP a hiányosan benyújtott kérelem esetén a 37. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.
(4) A pénzbeli ellátások folyósítására vonatkozó kérelmek elbírálásánál figyelemmel kell lenni a biztosított

1. biztosításban töltött idejére,
2. 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamára,
3. jövedelmi viszonyára és egyéb méltánylást érdemlő körülményeire.

(5) A táppénz időtartamának meghosszabbítása iránti kérelem kizárólag az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető.
(6) A táppénz folyósításának a biztosítási jogviszony megszűnését követő időtartamra történő meghosszabbítása a REP ellenőrző főorvosának javaslatára engedélyezhető.
(7) A táppénzt méltányosságból legkorábban az igényjogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani.
31/E. § Az Ebtv. 50. §-ának (1) bekezdése alapján méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegének megállapítása és folyósítása az illetékes REP feladata. A méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartama újabb ellátás megállapítására nem jogosít. A méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamát azonban az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.
Méltányosságból engedélyezhető egyszeri segély
31/F. § (1) Az Ebtv. 50. §-a (2) bekezdésének alkalmazásánál biztosítottnak kell tekinteni a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt is.
(2) Egyszeri segélyben részesíthető az a biztosított, akinek

1. az egészségi állapotában kedvezőtlen változás, egészségkárosodás következett be, és
2. a kérelmében előadottak az egészségbiztosítás által nyújtott ellátással vannak összefüggésben, és
3. a kérelme a 11/B-11/E. §-ok alapján nem bírálható el, vagy
4. a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítása az Ebtv. 50. §-ának (1) bekezdése alapján méltányosságból nem engedélyezhető.

(3) Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell a biztosított jövedelmi helyzetét, továbbá, hogy a kérelem benyújtását megelőző egy évben részesült-e segélyben.
31/G. § (1) A 31/F. § szerinti segélykérelmet a biztosított a lakóhelye szerint illetékes REP-nél nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított személyes adatait és a TAJ számát. A kérelemhez csatolni kell a biztosított egészségi állapotára, kezelésére vonatkozó és a kérelemmel összefüggő egészségügyi dokumentációt, továbbá a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban - megszerzett jövedelemről.
(2) A hiányosan benyújtott kérelem esetén a REP a 31/D. § (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(3) A segélyezési eljárás során, a körülmények tisztázása érdekében a biztosított lakóhelye szerint illetékes REP környezettanulmányt végezhet.”

Igazolási kérelem
66. § (1) Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő.

(2) Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A keresetindításra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet azonban akkor is a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság bírálja el, ha az ügyfél a keresetet a hatóságnál nyújtotta be.

(3) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az érintettnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutáskor, akadályoztatás esetén az akadály megszűnésének napjától kezdődik.

(4) Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

(5) A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak.

Az igazolási kérelem jogintézményét minden eljárásjog ismeri. Ennek az a lényege, hogy aki az eljárás során valamilyen határnapot vagy határidőt elmulasztott, az a törvényben meghatározott okból és határidőn belül kimentheti mulasztását. A Ket. két kimentési okot határoz meg: az érintett önhibáján kívüli akadályoztatását és a hatóság közrehatását. Önhibáján kívül akadályoztatva van például az, aki baleset vagy súlyos betegség miatt nem tud elegen tenni valamely kötelezettségének. A jogalkalmazási gyakorlatban azonban célszerű az önhibán kívüli akadályoztatás fogalmát kiterjesztően értelmezni. Kimentési okként el kell fogadni például, ha az eljárás résztvevője az ajánlott feladóvevénnyel igazolja, hogy postára adott valamely küldeményt, amely a posta hibájából elveszett. Ugyanígy kimentési ok, ha valaki tőle elvárható mértékben mindent megtett az őt terhelő kötelezettség teljesítése érdekében, ám az mégsem történt meg határidőre. (Például egy vállalkozóval szerződést kötött vagy írásbeli megrendelést adott egy hatósági határozatban előírt munka elvégzésére, később azt írásban sürgette is, ám a vállalkozó túllépte a határidőt.) Kimentési ok az is, ha az ügyfél nem kapta meg a kötelezettséget megállapító határozatot. A hatóság közrehatása folytán következett be a mulasztás, ha a hatóság tévesen jelölte meg a teljesítési határidőt, késedelmesen adta postára az idézést vagy más hivatalos iratot, illetőleg a hatóság feladatkörében eljáró munkatársa téves felvilágosítást adott az ügyfélnek a határidő-módosítás módjára nézve.
Az igazolási kérelem előterjesztésére nézve a Ket. két határidőt állapít meg: egy nyolc naposat és egy hat hónaposat. Az utóbbi jogvesztő jellegű, ami azt jelenti, hogy

• az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet akkor sem lehet előterjeszteni, ha a mulasztás az érintettnek csak később jut a tudomására, továbbá
• a hat hónapos határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.

A hat hónapos jogvesztő határidő keretei között a (3) bekezdésben megállapított nyolc napos határidő az irányadó. Jogszabályaink viszonylag ritkán, nyomós okból alkalmaznak jogvesztő határidőt.
A jelen esetben a jogbiztonsághoz fűződő érdek volt a szigorú szabályozás indokául szolgáló nyomós ok: közelebbről az, hogy sem a hatóságot, sem az esetleges ellenérdekű ügyfelet nem lehet hosszú időn keresztül bizonytalanságban tartani az eljárás kimenetelét - s ezen belül a határozat jogerőre emelkedését vagy megtámadhatatlanságát - illetően.

67. § (1) Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az ügyfelet eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Ennek érdekében a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel. A döntésnek az igazolási kérelem alapján történő módosítására vagy visszavonására nem irányadók a 114. §-ban meghatározott korlátozások.

(2) A igazolási kérelemnek helyt adó végzést meg kell küldeni mindazoknak, akik az eljárás megindításáról értesítést kaptak. Az igazolási kérelemnek helyt adó végzéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.
(3) Az ügyfél a végzés ellen csak akkor jogosult önálló fellebbezésre, ha kérelme a fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására vonatkozik, egyéb esetekben az ügy érdemében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelmében kifogásolhatja az igazolási kérelem elutasítását is. Az eljárás egyéb résztvevője fellebbezést nyújthat be az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen.

(4) Ha a hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt. E rendelkezés megfelelően irányadó a bírósági felülvizsgálatot kezdeményező keresetindítással kapcsolatos igazolásra is.

Üdv. :)

köszönöm a gyors és kimerítő választ!

Fórumozók!!

Korábban írt problámámat orvosolandó írtam egy e-mailt korábbi munkáltatómnak h küldje el a Tb kiksönyvet Jövedelemigazolást és a Foglalkoztatói igazolást táppénzt Pótlappal együtt,azt mondta a Tb kiskönyvet és Jöv.igazolást megkaptam és aláírásommal igazoltam is, de NEM kaptam ilyet és hasonlót se.
És írta h ajdam be az orvosi igazolást nekik majd ők kitöltik és elküldik OEP-hez a papíjaimat.

Ha elküldöm nekik orvosi igazolásimat az úgy jó és majd ők elküldik OEP-hez az egészet?

Nekem személy szerint kell "Igénybejeletést" tennem?
Korábbi biztosított időszakot kell igazolnom vagy ennek OEP utána tud nézni pl:főiskolai tanulmányok, 4500 Ft/hó-kat mikor fizettem a saját biztosításom...

Előre is köszönöm a választ!!!

Még egy probléma, korábban kaptam 2 éve(2007)TB kiskönyvet és oda bele volt írva 1 hónap biztosított jogviszonyom(2007 jul-aug), azt most találtam meg eddig nem tudtam hol van csak h elkezdtem keresni a táppénz miatt és meglett elég sok keresgélés után ,vagyis ezt adjam le a volt 2. cégemnél,ahol 2009 ben dolgoztam és ő utólag beírja h biztosított voltam??(2009feb-ápr)

De mi van azzal h eza cég (a második) volt az első olyan munkahelyem ahol hivatalosan bejegyzett voltam az APEH szerint mert mikor anno 2007-ben dolgoztam még diák voltam és ott kaptam a Tb kiskönyvet?
OEP szerint ez máshogy megy, akkor 2007-ben 1 hónap és most 2009 ben 2 hónapot dolgoztam és voltam biztosított?

KÖSZI
Dynatty

Fórumozók!!

Korábban írt problámámat orvosolandó írtam egy e-mailt korábbi munkáltatómnak h küldje el a Tb kiksönyvet Jövedelemigazolást és a Foglalkoztatói igazolást táppénzt Pótlappal együtt,azt mondta a Tb kiskönyvet és Jöv.igazolást megkaptam és aláírásommal igazoltam is, de NEM kaptam ilyet és hasonlót se.
És írta h ajdam be az orvosi igazolást nekik majd ők kitöltik és elküldik OEP-hez a papíjaimat.

Ha elküldöm nekik orvosi igazolásimat az úgy jó és majd ők elküldik OEP-hez az egészet?

Nekem személy szerint kell „Igénybejeletést“ tennem?
Korábbi biztosított időszakot kell igazolnom vagy ennek OEP utána tud nézni pl:főiskolai tanulmányok, 4500 Ft/hó-kat mikor fizettem a saját biztosításom…

Előre is köszönöm a választ!!!
Még egy probléma, korábban kaptam 2 éve(2007)TB kiskönyvet és oda bele volt írva 1 hónap biztosított jogviszonyom(2007 jul-aug), azt most találtam meg eddig nem tudtam hol van csak h elkezdtem keresni a táppénz miatt és meglett elég sok keresgélés után ,vagyis ezt adjam le a volt 2. cégemnél,ahol 2009 ben dolgoztam és ő utólag beírja h biztosított voltam??(2009feb-ápr)

De mi van azzal h eza cég (a második) volt az első olyan munkahelyem ahol hivatalosan bejegyzett voltam az APEH szerint mert mikor anno 2007-ben dolgoztam még diák voltam és ott kaptam a Tb kiskönyvet?
OEP szerint ez máshogy megy, akkor 2007-ben 1 hónap és most 2009 ben 2 hónapot dolgoztam és voltam biztosított?

KÖSZI
Dynatty

1. Az igényt (táppénzes papírok, már a részedre kiküldött okmányok, időközben előkerült releváns okmányok) a volt munkáltatónál kell leadnod.
Ezt követen az Ő dolga, hogy 3 napon belül elküldje a REP-hez.
Az átvett okmányokról átvételi elismervényt kell adnia a részedre.

2. Ha előkerült egy régi TB igazolvány azt is le kell adni.

3.Fő szabály szerint 1 biztosítottnak 1 TB igazolványa van és csak ha az betelt állítanak ki másikat a részére.

4. Az általad említett, egyidejűleg használatban lévő több okmány akár helytelen összegű ellátásnak a megállípítást is eredményezheti, az ebből eredeő esetleges túlfizetést -amennyiben az 5 éven belül kiderül- annak kell kamataival együtt megfizetni, akinek a mulasztás felróható,

5.A főiskolai tanulmányokat és a járulékfizetést neked kell igazolnod, azonban pár éve azon személyek által akiknek nincs egyéb biztosításuk az APEH-hoz fizetett járulék csak eü. szolgáltatásra jogosít, pénzbeli ellátásra nem.

6.Érdemes bemenni a munkáltatódhoz és megnézni, hogy kinek az aláírása szerepel azon a jövedelemigazoláson?
Attól függően kell a szükséges intézkedést megválasztani.

7. Amennyiben a passzív táppénzzel kapcsolatosan további eljárásjogi kérdésed merül fel, úgy javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP) Pénzbeli Ellátási Osztályának Osztályvezetőjét, aki készséggel segít.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. előírja a REP-nek az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Üdv. :)

2009. május 23-án szünt meg a munkaviszonyom. Május 25-én megkaptam a táppénzes papírt a háziorvostól, amit még aznap továbbítottam a volt munkáltatómnak (nem TB kifizetőhely).

Átvételi elismervényt nem kaptam róla. Kérnem kell, vagy nem szükséges?

A korábban kiadott TB igazolványomat viszont nem kérték vissza. Ezt nem kell továbbítaniuk a REP-nek?

Foglalkoztatói igazolás kitöltését is kértem, de kitöltött példányt nem kaptam. Vagy nekem nem is kell ilyen, csak a munkáltatónak kell majd továbbítania a REP-nek?

3 munkanap után kapnom kell vkitől visszajelzést, hogy milyen dokumentumokat továbbított a volt munkáltatóm?

A választ előre is köszönöm!

Aug. 1-től csökken a passzív táppénz időtartama és maximalizált a kapható összeg.

Az a kérdésem, ha pl. július közepén valaki passzív táppénzre megy, akkor

1. Csak 30 napot vehet igénybe vagy 45 napot? (Közben aug. 1-t átlépi!)
2. A táppénz összege aug. 1-től már legfeljebb a maximalizált összeg? Vagy mivel aug. előtt elkezdődött a táppénzes viszony, az előző évi fizetés 70%-át kapja aug. 1. után is? (Tegyük fel, hogy ez utóbbival jobban járna).

2009. május 23-án szünt meg a munkaviszonyom. Május 25-én megkaptam a táppénzes papírt a háziorvostól, amit még aznap továbbítottam a volt munkáltatómnak (nem TB kifizetőhely).

Átvételi elismervényt nem kaptam róla. Kérnem kell, vagy nem szükséges?

A korábban kiadott TB igazolványomat viszont nem kérték vissza. Ezt nem kell továbbítaniuk a REP-nek?

Foglalkoztatói igazolás kitöltését is kértem, de kitöltött példányt nem kaptam. Vagy nekem nem is kell ilyen, csak a munkáltatónak kell majd továbbítania a REP-nek?

3 munkanap után kapnom kell vkitől visszajelzést, hogy milyen dokumentumokat továbbított a volt munkáltatóm?

A választ előre is köszönöm!

1. Célszerű kérni. Az átvételi elismervénynek akkor van jelentősége, ha időközben 1-1 okmány valahol elkallódik....
2. De igen. Amíg azt a REP nem kapja meg nem adnak táppénzt! Amennyiben nem adtad le érdemes haladéktalanul pótolni. Hiányában kb. 2-3 hét múlva kapsz a REP-től egy okmánypótlásra felszólító levelet...
3. A foglalkoztatói igazolás másolatát a volt munkáltatónak kell 5 évig megőrizni.
4. Nem, de javasolom, hogy 2 hét elteltével telefonon érdeklődj a REP-től, hogy minden beérkezett-e, illetve mikorra várható az első részlet utalása?

5.Amennyiben a passzív táppénzzel kapcsolatosan további eljárásjogi kérdésed merül fel, úgy javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP) Pénzbeli Ellátási Osztályának Osztályvezetőjét, aki készséggel segít.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. előírja a REP-nek az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Üdv. :)

Aug. 1-től csökken a passzív táppénz időtartama és maximalizált a kapható összeg.

Az a kérdésem, ha pl. július közepén valaki passzív táppénzre megy, akkor

1. 45 napot.
2. Igen.

Oka:Az új rendelkezéseket a 2009. július 31-ét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

Részletesebben:

2009.08.01-től változik a „passzív“ táppénz időtartama!

A Magyar Közlöny 2009. május 14-i 68. számában megjelent az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.). a munkáltatókat érintő, 2009. július 1-jén és 2009. augusztus 1-jén hatályba lépő legfontosabb változások:

2009. augusztus 1.
Egészségbiztosítási pénzbeli ellátások – változik a táppénz tartama és mértéke
2009. augusztus 1-jétől a keresőképtelenség tartamára járó táppénz a biztosítási jogviszony megszűnését követően (azaz passzív jogon) a korábbi 45 nap helyett csak 30 napig jár.

A táppénz összege csökken: a folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának a korábbi 70 helyett 60%-a lesz a táppénz, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 60 helyett a jövedelem 50%-a. Bevezetésre került egy táppénzplafon is, 2009. augusztus 1-jétől a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400%-ának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150%-ának harmincad részét.

Betegszabadság
A Módtv. az Mt. módosításával a betegszabadság alatt járó távolléti díj mértékét is csökkentette. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 helyett 70%-a jár 2009. augusztus 1-től.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. előírja a REP-nek az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Üdv. :)

Üdv. :)

Azt szeretném megtudni, hogy a passzív táppénz során a munkanapokra vonatkozik a 45 nap, vagy pedig összességében, a tétvégékkel együtt?

Azt szeretném megtudni, hogy a passzív táppénz során a munkanapokra vonatkozik a 45 nap, vagy pedig összességében, a hétvégékkel együtt?

A fentieket az alábbi jogszabályi hely támasztja alá:

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól:

47. § (1) A táppénz - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

Üdv. :)

Sziasztok!
Kérdésem:Van-e arra jogszabály,hogy passzív táppénz alatt alk.munkav.kiskönyvvel lehet-e dolgozni vagy sem?Ha van akkor gondolom ,,negatív következménye"is van.Vagy az a megoldás,hogy nem bélyegeztetek vagy nem vállalom el a munkát?!Esetleg megvárom míg letelik.Utána jogosult leszek munkanélkülire.Akkor már lehet a kiskönyvvel dolgozni nem?Aki tud segítsen!
Üdv.:kispetya

1. A fentieket kimondó konkrét jogszabályt megnevezni nem tudok.
2. Az Flt. szerint nem állapítható meg álláskeresési járadék annak, aki táppénzben részesül.
3. Nem igazán értem, hogy akkor most keresőképtelen vagy (ezt igazolta az orvos), vagy keresőképes?

Ha keresőképtelen, akkor hogyan tudsz dolgozni? Ha keresőképes, akkor miért vagy keresőképtelen állományban?

Az ellenőrző főorvos a fentiekre hivatkozva fogja megvonatni a táppénzedet ha kiderül, hogy a táppénz ideje alatt keresőtevékenységet folytattál.

4. Igen, aki álláskeresési járadékban részesül dolgozhat kiskönyvvel, de azokra a napokra álláskeresési járadékot nem kaphat!

Erről bővebbet a Münkaügyi Központban az ügyintéződtől tudhatsz meg majd, amikor bejelentkezel az álláskeresési járadékra.

Üdv. :)

Tisztelt Dödölle1!Bocs,hogy ilyen hülyén kérdeztem.Az a helyzet,hogy a felmondási idő lejárta után elmentem passzív táppénzre.Válasz a 3.válaszra:Lényegében keresőképtelen vagyok csak lenne kilátásban alkalmi munka.Itt viszont csak bélyegzéssel alkalmaznának.De aztán lentebb megadtad a választ.Nem reszkírozok.(ellenörző főorvos betarthat)Köszi a válaszokat.
Üdv.:kispetya

Sziasztok!
Érdeklődni szeretnék, hogy a passzív táppénz összege, a bruttó vagy nettó bér 80%-a?

Sziasztok!
Érdeklődni szeretnék, hogy a passzív táppénz összege, a bruttó vagy nettó bér 80%-a?

(2009.07.31. után induló keresőképtelenség esetén 50, vagy 60%-a).

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

48. § (1)

(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

(8) A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának

hetven százaléka,

ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt

hatvan százaléka.

Üdv. :)

Sziasztok.

Én azt szeretném megkérdezni, hogy bátyámnak 2009. június 9-én felmondtak, 45 nap felmondási idő jár (mi számításunk szerint július 23-ig, a munkáltató szerint július 22-ig). Ő július hányadikáig mehet el az orvoshoz ha beteg lenne, hogy a passzív táppénz járjon neki?

Sziasztok!
Gyesen voltam januárig majd februártól dolgoztam,de megszűnt a munkahelyem elmentem passzív táppénzre,így most jogosult vagyok munkanélküli segélyre?

A passzív táppénz munkaviszonynak számít?
Köszönöm a válaszokat!Nika

Nem. Ennek pedig az az oka, hogy az ellátást a munkavállalói járulék fizetése alapozza meg. Mivel a munkaviszonyban töltött napokra -fő szabály szerint- megtörténik a járulékfizetés, ezért ezen időtartam beszámít, azonban a "passzív" táppénzből ilyen járulékot nem vonnak, így az -álláspontom és legjobb tudomásom szerint- a passzív táppénz nem alapozza meg a jogosultságot, illetve nem számít bele az alábbi jogszabály által előírt 365 napba.

Kivonat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényből:

Az álláskereső részére álláskeresési támogatásként álláskeresési járadék, álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.

Álláskeresési járadék illeti meg azt az álláskeresőt, aki az álláskeresővé válását megelőző 4 éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Bővebb tájékoztatást a minden nap ezzel foglalkozó Munkaügyi Központtól kérhetsz.

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

Sziasztok.

Én azt szeretném megkérdezni, hogy bátyámnak 2009. június 9-én felmondtak, 45 nap felmondási idő jár (mi számításunk szerint július 23-ig, a munkáltató szerint július 22-ig). Ő július hányadikáig mehet el az orvoshoz ha beteg lenne, hogy a passzív táppénz járjon neki?

• Válasz:

"Passzív" táppénz akkor jár, ha a munkaviszony megszűnését követő első, második, vagy harmadik napon válik keresőképtelenné. (Természetesen elmehet orvoshoz a munkaviszony fennállása alatt is, ha keresőképtelen beteg....)

A munkaviszony megszűnésének napját a TB. "Az igazolás a munkaviszony megszüntetésekor" elnevezésű nyomtatványban szereplő, illetve a TB igazolványba bevezetett dátum alapján veszi figyelembe.

Amennyiben a passzív táppénzzel kapcsolatosan további eljárásjogi kérdésed merül fel, úgy javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP) Pénzbeli Ellátási Osztályának Osztályvezetőjét, aki készséggel segít.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. előírja a REP-nek az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Üdv. :)

Dödölle1 köszönöm szépen segítségedet! Toszi

Tisztelt Szakértők!

Amennyiben határozott idejű a munkaszerződésem, annak lejártával elmehetek passzív táppénzre?
Mi történik akkor, ha a határozott idő alatt teherbe esem?

Tisztelt Szakértők!

1. Ha az orvos keresőképtelennek nyilvánít, akkor igen.
2. Pontosan mire vagy kíváncsi?

(Táppénz csak azért mert terhes vagy nem jár tovább, THGY-ra csak akkor lehetsz így jogosult, ha a táppénz folyósításának megszüntetését követő 28 napon belül megszülsz (persze csak ha a többi feltételnek is megfelelsz...)

3. A passzív táppénz.

Ilyen fogalom, hogy „passzív” táppénz egyetlen jogszabályban sem található. Passzív táppénz alatt a munkaviszony megszűnése után folyósított táppénzt értjük.

Passzív táppénz annak jár, aki a munkaviszony megszűnését követő 1., 2., vagy 3. (naptári) napon keresőképtelen¬né válik.

Természetesen ha valaki a munkaviszony tartama alatt kerül táppénzre és ez idő alatt szűnik meg a jogviszonya az –ha különben még van táppénzjoga- az kapja folyamatosan tovább a táppénzt, amit ettől a naptól passzív táppénznek nevezünk.

A „P“ táppénz max. 45 napig jár. Azaz ha valakinek megszűnik a jogviszonya hiába lenné még jogosult még pl. 279 nap táppénzre a munkaviszony megszűnése után legfeljebb 45 napig kaphat.

Ha és amennyiben az igénylőnek van előtte elég hosszú munkaviszonya és a keresőképtelensége fennáll tovább is a 45 nap letelte utáni időre is lehet Regionális Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójától „méltányossági táppénzt“ igényelni. Méltányossági táppénz a 45 nap letelte után további max. 45 napig engedélyezhető, illetve folyósítható! Az engedélyt általában megadják, ha nincs otthon minden családtagnak 1–1 mercedesze, vagy nincs a ház alatt kacsaláb (azaz, ha a méltányosság gyakorlása orvosilag és anyagilag is indokolt).

A méltányossági táppénz jogi hátterét lásd a 217/1997 (XII.1.) kormányrendelet 31.§ + 1997. évi LXXXIII. törvény. 50.§. szakaszaiban.

„Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások
50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból akkor engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segélynek, a gyermekgondozási díjnak és a táppénznek a biztosított részére történő folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

Az egészségbiztosítási szerv a biztosítási jogviszony megszűnését követő 45 napon át járó táppénz folyósítását legfeljebb 45 nappal méltányosságból meghosszabbíthatja.

(2) Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti.

Méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások

31/A. § Méltányossági jogkörben kizárólag a Tbj. 5. §-a szerint biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, valamint táppénz, ha a biztosított az ellátásra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik, és körülményei, jövedelmi viszonyai a megállapítást indokolják. A felsorolt ellátások megállapítására méltányosságból egyéb esetben nincs lehetőség.

31/B. § (1) Az Ebtv. 44. §-ának a), b), f) és g) pontjában meghatározott táppénz méltányosságból - ideértve a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetét is - a keresőképtelenség időtartamára, legfeljebb azonban az igényjogosultság megszűnését követő hat hónapra engedélyezhető.

(2) A táppénz folyósításának időtartama azonban a méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet.

(3) Nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, illetve ellátásban (pl. rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék) részesül.

31/C. § (1) Az Ebtv. 44. §-ának c) pontjában meghatározott keresőképtelenség esetén a táppénz méltányosságból legfeljebb a gyermek egyéves koráig engedélyezhető.

(2) Az Ebtv. 44. §-ának e) pontjában meghatározott keresőképtelenség esetén a táppénz méltányosságból engedélyezhető az Ebtv. 46. §-a (1) bekezdésének b)-e) pontja szerinti időtartamra.

31/D. § (1) A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójának székhelye szerint illetékes REP-hez nyújthatja be. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról.

(2) Táppénz méltányosságból történő engedélyezésére irányuló kérelem az igényjogosultság megszűnését, illetve az arról történő tudomásszerzést követő 15 napon belül nyújtható be.

(3) A REP a hiányosan benyújtott kérelem esetén a 37. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.

(4) A pénzbeli ellátások folyósítására vonatkozó kérelmek elbírálásánál figyelemmel kell lenni a biztosított

1. biztosításban töltött idejére,
2. 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamára,
3. jövedelmi viszonyára és egyéb méltánylást érdemlő körülményeire.

(5) A táppénz időtartamának meghosszabbítása iránti kérelem kizárólag az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető.

(6) A táppénz folyósításának a biztosítási jogviszony megszűnését követő időtartamra történő meghosszabbítása a REP ellenőrző főorvosának javaslatára engedélyezhető.

(7) A táppénzt méltányosságból legkorábban az igényjogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

31/E. § Az Ebtv. 50. §-ának (1) bekezdése alapján méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegének megállapítása és folyósítása az illetékes REP feladata. A méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartama újabb ellátás megállapítására nem jogosít. A méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamát azonban az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.

Méltányosságból engedélyezhető egyszeri segély

31/F. § (1) Az Ebtv. 50. §-a (2) bekezdésének alkalmazásánál biztosítottnak kell tekinteni a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt is.

(2) Egyszeri segélyben részesíthető az a biztosított, akinek

1. az egészségi állapotában kedvezőtlen változás, egészségkárosodás következett be, és
2. a kérelmében előadottak az egészségbiztosítás által nyújtott ellátással vannak összefüggésben, és
3. a kérelme a 11/B-11/E. §-ok alapján nem bírálható el, vagy
4. a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítása az Ebtv. 50. §-ának (1) bekezdése alapján méltányosságból nem engedélyezhető.

(3) Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell a biztosított jövedelmi helyzetét, továbbá, hogy a kérelem benyújtását megelőző egy évben részesült-e segélyben.

(Mindezek jogi alapja megtalálható az 1997. évi LXXX törvény (Járulék, vagy fedezeti törvény) 5.§-ban) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 180 biztosításban töltött idővel, magyarul a szülést megelőző 2 éven belül dolgozott, alkalmazott volt, vagy álláskeresési járadékot kapott stb. (Erről pedig a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII-as törvény 40.§. rendelkezik.)

Fontos az ÉS, azaz a két feltételnek együtt kell teljesülni, csak ez keletkeztet jogosultságot. Szintén ez a szakasz mondja ki, hogy a 180 napba be kell számítani a munkaviszony megszűnése után folyósított "passzív" táppénzes időt is, valamint a 180 napba beszámít a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán 1 évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány időtartama.

Tehát ha a szülés napján e kettő feltételnek eleget teszel jogosult vagy THGY-ra. (Ez a fő szabály, ami azt jelenti, hogy vannak kivételek. Szintén ez a fő szabály vonatkozik a GYED-re -Gyermekgondozási díjra- is.)

(A THGY –fő szabály szerint a szülés napjától, vagy a szülés várható időpontja előtt 28 nappal korábban 168 napig, a szülési szabadság tartamára jár. A GYED a 169. naptól a gyermek két éves koráig folyósítható. Lásd a Munka Törvénykönyve -1992. évi XX. törvény- 138.§. és 1997. évi LXXXIII. törvény 40.§. (3) és 42/B. §.)

Nézzünk néhány kivételt a teljesség igénye nélkül:
THGY-ra jogosult még az is, akinek megszűnt ugyan a biztosítási jogviszonya, ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül megszül.

Jogosult még THGY-ra az is, akinek megszűnt ugyan a biztosítási jogviszonya de ezt követően táppénzben részesült, és ha a táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül megszült.