Munkaviszony megszűntetése

Segítség kérése...
Amennyiben a felmondási idő alatt sikerül ismét elhelyezkednem abban az esetben kifizetésre kerül erre az időre vonatkozó igért összeg?
munkáltató mondott fel, jelezte próbál új állást keresni számomra, amennyiben nem sikerül elindítja nov 1-el a felmondási foly.-t.
Tanácstalan vagyok..
Köszönöm előlre is...

Amíg a cég meg nem szűnik (több hónap/év is lehet), addig a te munkaviszonyod is él. De fizetést jóval később fogsz majd kapni, nagy valószínűséggel a Bérgarancia Alapból.
Ha a másik Kft. nem az előző jogutódja, akkor sajna nem sokat tehetsz, nem köteles áttenni téged is.

Próbálj vele megegyezni, aztán keress másik állást.

Tisztelt Szakértők!

Tudnék e tenni bármit is az alábbi helyzetben:

GYED-ről kívánok visszatérni a munkahelyemre Nov.1-től, ezt írásban bejelentettem a munkáltató felé és elkezdtem intézni a GyES-t. Váratlanul közölte a főnököm, hogy megszűnteti a céget, behajtani rajta semmit nem tudnak majd hivatalosan (tanácsadó cég, nincs vagyontárgya sem)de kedves gesztusból közös megegyezés során zsebből hajlandó nekem valamennyit fizetni. Helyemre felvett kolléganőt ezzel egyidőben egy másik Kft-jébe helyezte át; vélhetően, hogy a munkabéremet ne kelljen az övéhez korrigálni. Úgy érzem többszörösen ki vagyok játszva. Munkámmal soha semmi gond nem volt; a főnököm szóban többször elmondta, hogy biztosan vágyom második gyerekre...tehát ettől fél, ezért akar szabadulni tőlem. Mit tehetnék most?

Köszönöm előre is a választ,
barackfa

Szvsz fordítva: a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy indokolt volt a határozott idejű szerződés.

Határozott idejű szerződés legfeljebb 5 évre köthető. De ez csak egy szerzősére igaz, ha újat kötnek minden alkalommal, akkor újra indul az ötéves korlát.
Neked azt kellene bizonyítanod, hogy igazából semmi sem indokolta a határozott idejű szerződés állandó hosszabbítgatását.

sziasztok!
Az alábbi munkaügyi problémával kapcsolatban kérek felvilágosítást:
2002 októberétől egy kft. alkalmazásában állok. Évről évre 1 évre szóló határozott idejű munkaszerződésem van, immár 7 éve folyamatosan megszakítás nélkül. Tudomásom szerint ez törvénysértő, ez az állapot nem tartható fenn 5 évnél tovább.
(nem tudom hogy van-e jelentősége, de 2005-től másodállású egyéni vállalkozó lettem.)
A munkaszerződé­semben szerepel továbbá, hogy munkaviszonyom egyéb feltételeit a munka törvénykönyve és a kollektív szerződés tartalmazza. A kollektív szerződést sohasem láttam.
Az ötödik év végétől kezdve a munkaszerződésem átalakult határozatlan idejű munkaszerződéssé?
Ha igen, akkor egy jogi vitában van-e jelentősége a hatodik és hetedik évi aláírt szerződésnek?
Feltételezem, hogy ezeket a szerződéseket (6–7 évi) semmisnek kell tekinteni.
A munkáltató vagy a munkavállaló oldalán áll a jog ilyen esetben?
Amennyiben megszűnik a munkaviszonyom (munkáltatói felmondással) úgy számíthatok-e végkielégítésre, és ha esetleg igen azt melyik évtől kell számolni?
köszönöm

Kedves Kovács Béla Sándor Úr!
Köszönöm szépen a válaszát.

Kedves Dödölle!

Ezzel kapcsolatban megint lenne egy kérdésem :))
Ha Osztályvezetőként továbbra is dolgozik, és bért kap, akkor a mosogatói állása után jár a táppénz? Vagy csak a keresőképtelenség igazolására alkalmas az orvosi igazolás?

Erről már többször volt itt a fórumon szó.

Ha valakinek van egy főállása az REP-nél, ahol osztályvezetőként dolgozik, de mellette van egy 10 órás munkaviszonya, amelynek keretében egy étterem fekete mosogatójában dolgozik és otthon a konyhakéssel mélyen elvágja a kezét, akkor attól az osztályvezetői feladatait még eltudja látni, viszont a fekete mosogatóba garantáltan keresőképtelen lesz.

Tehát azért mert az egyik jogviszonyában (munkakörében) keresőképtelen attól még a másikban lehet keresőképes.

Ennek az elbírálására azonban a tv-ben nevesített orvos jogosult.

Kérdésedre a válasz: de ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás keretében is felmondási védelem alatt áll?

Álláspontom szerint -a fentiek alapján- csak akkor, ha a részmunkaidős állásában is keresőképtelen állományba vette az orvos.

Különben mint foglalkoztató honnan tudod, hogy keresőképtelen? Mivel igazolta? Milyen jogcímen van távol? Mire (milyen bizonylatra) fizetsz neki betegszabadságot? Orvosi igazolás nélkül hogy valósul meg a számviteli törvény bizonylatolási elve? Pénzt kifizetni, könyvelni, csak eredeti bizonylatra lehet!
Üdv. :)

Üdv. :)

köszönöm szépen, de ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás keretében is felmondási védelem alatt áll?
Gondolom, ha az egyik munkajogviszonyában betegállományban van, akkor ezt "meghazudtolná" az a tény, hogy egyébként mégis csak tud dolgozni (igaz kevesebb időtartamban)?

Nem feltétlenül. Az orvosnak jogviszonyonként (munkakörönként) kell a keresőképtelenséget elbírálni.

Ha valakinek több jogviszonya (munkaköre) van részére betegszabadság, táppénz csak abban a jogviszonyában állapítható meg, amelybe keresőképtelenné nyílvánították.

Ahhoz, hogy mindkét jogviszonyában betegszabadságot (táppénzt) kaphasson az orvosnak ugyanarra az időre két eredeti orvosi igazolást kell kiállítani.

Ennek persze előfeltétele, hogy a beteg az orvosnak jelezze, hogy két, vagy több egyidejűleg fennálló jogviszonnyal rendelkezik.

Bővebb tájékoztatással javasolom a REP PEEO Osztályvezetőjét megkeresni.
*

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

45. § (1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet
a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről, és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény 25. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben a Kormány az alábbiakat rendeli el:

1. § (1) A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja.
(2) A keresőképtelenség elbírálása az Ebtv. 44. §-ában felsorolt esetekben történik.
(3) A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálását a mindenkor érvényes szakmai irányelvek szerint kell végezni.
2. § (1) Az Ebtv. 45. §-a szerinti keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására jogosult:

1. a háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos),
2. a járóbeteg-szakellátás orvosa,
3. az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa,
4. a regionális egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: REP) ellenőrző tevékenysége során az eljáró ellenőrző főorvos (a továbbiakban: ellenőrző főorvos),
5. a REP-pel felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (a továbbiakban: felülvéleményező főorvos).

(2) A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Az utóbbi esetben a betegség mellett az „adaptációs szabadság” megjelölést és annak időtartamát is fel kell tüntetni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett háziorvos a keresőképtelenség elbírálására és igazolására akkor jogosult, ha a háziorvosi tevékenységre az illetékes REP-pel szerződést kötött.
(4) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában említett orvos (szakorvos) a keresőképtelenség elbírálására abban az esetben jogosult, ha e feladat ellátására a REP-pel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte. A keresőképtelenség elbírálására jogosult szakorvosok adatait a finanszírozási szerződés melléklete tartalmazza.
(5) A járóbeteg-szakellátás orvosa csak akkor bírálhatja el a keresőképtelenséget, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes.
(6) Amennyiben a keresőképtelenséget nem a biztosított vagy gyermekének háziorvosa állapítja meg, úgy erről az eljáró orvosnak - a megállapítással egyidejűleg - a biztosított vagy gyermekének háziorvosát írásban haladéktalanul értesítenie kell.
(7) Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati ellátás idejére a háziorvos igazolja a keresőképtelenséget............

Szeretném kérdezni, van egy részmunkaidős munkavállalónk (heti 10 órában dolgozik főállása mellett), szeretnénk elbocsátani, jelenleg táppénzen van, a betegállomány egyben vonatkozik mindkét munkajogviszonyára, ha jól tudom?
Tehát a részmunkaidős foglalkoztatás keretében is jelenleg akkor felmondási védelem alatt áll?

Köszönöm szépen válaszukat.

Köszszolgáról lévén szó, lehetséges az áthelyezés is. De ahhoz is kell a jelenlegi munkáltató hozzájárulása.

közös megegyezéssel. más lehetőséged reálisan nincs, mint hogy megállapodsz a munkaadóddal, hogy legyen olyan jó fej, és engedjen el előbb...

(vagy felvállalod azt, hogy jogellenesen mész el, és ha követelik, sokat kell fizetned)

Segítséget szeretnék kérni!

Önkormányzatnál dolgozom, és szeretnék felmondani mert egy másik önkormányzatnál fogok dolgozni. Határozott idejű munkaszerződésem van, és közalkalmazottként vagyok besorolva (pedig köztisztviselőnek kellene lennem). Az lenne a kérdésem, hogy milyen módon lehet megszüntetni a határozott idejű munkaszerződést?

1. Dehogynem.
2. A felmondási idő ez esetben puszta formalitás, hiszen a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szépen letelik.

A többi értelemszerű.

Kedves Fórumozók!

A következő problémámra szeretnék megoldást találni:
Jelenleg GYED-en vagyok, fizetés nélküli szabadságon. A GYED lejártával szeretnék újra dolgozni, de nem a meglévő munkahelyemen. Felmondási időt nem tudnék letölteni egy napot sem, mivel idő közben más városba költöztem. A munkakörömet átadtam, mielőtt szülni mentem. 2 évnyi távollétem után nem is látnám semmi értelmét sem a munkáltatóm, sem a magam részéről a felmondási időm letöltésének. Elsősorban arra szeretnék választ kapni, hogy a fentiek ismeretében hogyan kell eljárnom a munkaviszonyom megszüntetését illetően, ha a számomra legkedvezőbben és a legkevesebb anyagi veszteséggel szeretném ezt kivitelezni?
Továbbá olvastam néhány információt, melyeket érintik a fenti témát, és érdekelne, hogy ezek mennyire valósak:

1. Ha még a GYED alatt felmondanék, akkor onnantól nem lennék jogosult a GYED-re. (Tehát mindenképpen csak a GYED lejárta utáni naptól kezdeményezhetném a munkaviszonyom megszüntetését, hogy ne essek el ettől a jövedelemtől.)
2. Ha rendes felmondással élnék, teljes egészében le kellene töltenem a felmondási időmet – 55 nap – aminek, mint már írtam, semmi értelme nem lenne, és nem is tudnám kivitelezni.
3. Ha nem töltöm le a felmondási időt, azzal jogellenesen járok el, ennek pedig az a következménye, hogy a le nem töltött időre (55 napra), az ezzel arányos átlagkeresetemnek megfelelő összeget kellene befizetnem a munkáltatómnak (nem tudnám befizetni).
4. Kezdeményezhetem a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. Ha beleegyeznek, nem lenne felmondási idő. (De mi van, ha nem egyeznek bele?)

Mit tegyek?
Köszönök minden segítséget.

Nagyon köszönöm a válaszaitokat! Legalább világosabban látom a dolgot... Szép napot!

Lásd BKV...

Most látom: határozott idejű. Akkor az valószínűleg nem végkielégítés, egész egyszerűen ki kell neki fizetni a határozott időből még hátralévő hónapokra járó bért.
Egyébként pedig, ahogy nandy írta, ha a szerződésben úgy állapodtak meg, akkor semmi akadálya nincs annak se, hogy valaki egy nap munkaviszonyt után végkielégítést kapjon.

Esetleg a csoportos létszámleépítés okot adhat erre 1,5év után? Nem értem mert végkielégítés úgy tudom minimum 3 év munkaviszony után jár...

Hááát... ha a munkaszerződésében benne volt, akkor jár neki.
HOgy mire, miért, azt inkább ne kérdezd.

Sziasztok!

Lenne egy "komoly" kérdésem... :-) Hogy lehetséges az, hogy határozott munkaszerződéses dolgozót 1,5 év munkaviszony után létszámleépítés keretében 1éves végkielégítéssel engednek útjára egy hazai nagyvállalattól? Hol lehet ennek utána nézetni jogos-e? Korábban nem dolgozott sehol az illető.
Köszönöm a választ!

Köszönöm szépen Sz.Mártonnak a válaszokat, sokat segített.

További segítség a táppénz alapjának kiszámolásához, (a többihez kattintson ide a törvényre: 1997. évi LXXXIII. törvény, mert mostmár elvileg rákattintva is megnyílik, mivel az előbbi nagy rohanásomban e törvény leírásánál, egy pont a római számok végéről elmaradt.)

48. § (1)
(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

(3) Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. § (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(4) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.

(6) A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha

1. a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és
2. a korábbi táppénzét a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján állapították meg.

(7) A táppénz alapjaként figyelembe vehető, a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

(8) A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.