Alkotmányozó Rendőr főkapitány

"Szeretett" Rendőrfőkapitányunk átment jogalkotóba:
Egy Kossuth térre- Gyülekezési jog alapján bejelentett rendezvénnyel kapcsolatosan megállapítja:

" A bejelentett rendezvény a BRFK részéről hatáskör hiánya miatt, a gyülekezési jogról szóló 1989.évi III.tv. alapján az alábbiakra tekintettel nem bírálható el. "

"Az előzőekben foglaltak alapján, a Duna bal partja-Széchenyi alsórakpart és Széchenyi felsőrakpart a Garibaldi utca vonalában –a 2-es villamos sínpályája –Kossuth tér 18.szám vonalában –Duna bal partja által határolt területet biztonsági műveleti területnek nyilvánítottam, elsődlegesen 2006.október 23-tól november 24.napjáig,majd ezt követően a biztonsági műveleti területté nyilvánítást meghosszabbítottam a szükséges ideig, a biztonsági kockázat fennállásáig"

"A kialakított biztonsági műveleti területre tekintettel, a bejelentésben megjelölt helyszín tehát nem minősül a jelzett időszakban bárki számára korlátozás nélkül igénybe vehető területnek, így ott a gyülekezési jogról szóló 1989.évi III. törvény ( a továbbiakban Gytv ) hatálya aló tartozó rendezvény nem tartható."
Figyelemre méltó a következő is:

"... bejelentésben meghatározott helyszínen, a Kossuth téren biztonsági műveleti terület került kialakításra, amely alapján a terület elveszítette közterület jellegét, tehát ott rendezvényt tartani nem lehet. "

No comment!

hali! Már tudtam erről amit irtál,és két dolog jutott eszembe:

1. no comment
2. rosszabbak vagyunk az albán tirana alsói kecskepásztoroknál.Lehet itt ájropúnózni (kopirájt gyorn hula),de akkor is ez a helyzet.

+1: tudnám fokozni,de most dolgoznom kell és muszáj nagyon odafigyelnem.

Erre "büszke lehet" alkotója:

Fővárosi Bíróság
20.Kpk.45.819/2006/3.

A Fővárosi Bíróság Gecse Mária elnök által képviselt Túlélés 98 Egyesület (1046 Budapest, Nádor u. 36.) kérelmezőnek a dr. Forrai Szilvia jogi előadó (hivatkozási szám: 122-21/1152/2006) által képviselt Budapesti Rendőr-főkapitányság (1139 Budapest, Teve u.4-6.) kérelmezett ellen, hatáskör hiányt megállapító közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata iránt indult - nemperes - eljárásban meghozta a következő

V É G Z É S T

A bíróság a kérelmező kérelmét - érdemi vizsgálat nélkül - elutasítja.

A végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

I n d o k o l á s

A kérelmező nevében eljáró Gecse Mária, Havrilla István, valamint Hermán Péter bejelentők 2006. december 1-jén 16 óra 45 perckor bejelentést tettek a 2006. december 8-án pénteken 16 órától - 2006. december 25-én 12.00 óráig Budapest, V. kerületében a Kossuth Lajos téren, a Parlamenttel szembeni parkolónak használt területtől északi irányban az országzászló, az állami emlékhely - emléklángtól északi irányban elhelyezkedő parkosított, kerti padokkal ellátott területen a Kossuth szobornál tartandó rendezvényre.

Budapest Rendőr-főkapitánya a Duna partja Széchenyi alsórakpart és Széchenyi felsőrakpart a Garibaldi utca vonalában - a 2-es villamos sínpályája - Kossuth tér - a Széchenyi-felsőrakpart és a Széchenyi-alsórakpart a Kossuth tér 18 szám vonalában - Duna bal partja által határolt területet, biztonsági műveleti területnek nyilvánította elsődlegesen 2006. október 23-tól - november 24. napjáig, majd ezt követően a biztonsági műveleti területté nyilvánítást meghosszabbította a szükséges ideig, a biztonsági kockázat fennálltáig.

Mindezekre figyelemmel Budapest Rendőr-főkapitányság 2006. december 3-án hozta meg a 122-21/1152/2006. számú hatáskörének hiányát megállapító végzését, amely végzést a kérelmező képviselője 2006. december 4-én, 14.00 órakor vett kézhez. A hivatkozott számú a Budapesti Rendőr-főkapitányság hatáskörének hiányát megállapító végzése tartalmazta az ellene igénybe vehető jogorvoslati lehetőséget azaz, hogy a végzés ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL Törvény ( a továbbiakban: Ket.) 98.§ (3) bekezdése alapján önálló fellebbezésnek van helye, melyet a döntés közlésétől számított 15 napon belül az Országos Rendőr-főkapitányságnak címezve a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál lehet előterjeszteni.
A végzés tartalmazza még azt is, hogy a jogerős végzés bírósági felülvizsgálata a Ket. 109.§ (2) bekezdése alapján a közléstől számított 30 napon belül kérhető a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Budapesti Rendőr-főkapitányságon benyújtott kérelemmel.

Mindezek alapján a fentebb említett számú végzés ellen a kérelmező képviselője fellebbezést terjesztett elő a BRFK Panaszirodáján, melyet 2006. december 12-én 12 óra 26 perckor érkeztettek. Ennek az Országos Rendőr-főkapitányságra történő továbbítása felől a BRFK haladéktalanul intézkedett.

Az iratokból megállapítható, hogy a kérelmező képviselője a BRFK fentebb említett számú végzése ellen a bíróságon keresetet terjesztett elő, melyet 2006. december 4-én készítettek és a bírósághoz - az érkeztető bélyegző tanúsága szerint - 2006. december 5-én érkezett. A keresetben a kérelmező előadta, hogy kéri a Fővárosi Bíróságot, hogy a fentebb említett számú kérelmezetti határozatot megváltoztatva ítéletben mondja ki, hogy az általuk bejelentett rendezvény helyszíne közterület és nincs törvényes akadálya annak, hogy a bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban a rendezvényt megtartsák. Álláspontjuk szerint a bejelentéssel érintett helyszín tárgyában tett rendezvény bejelentésének az elbírálására jogosult és egyben köteles Budapest Rendőr-főkapitánya attól függetlenül, hogy a bejelentéssel érintett közterületet pontosan meg nem határozott zavaros magyarázat kíséretében nem közterületnek véli.
Álláspontjuk szerint a jogállamiság elvét súlyosan sérti a kérelmezetti főkapitány azon vélelme, hogy egy utasítással felülbírálhatja az Alkotmányban biztosított alapvető jogok gyakorlását. Kifejtette egyúttal azt is, hogy a gyülekezésről szóló 1989. évi III. Törvény, (továbbiakban: Gytv.) félreérthetetlen módon a 6. §-ában meghatározza azt, hogy a közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak kell bejelenteni. Álláspontja szerint megdöbbentő és méltatlan egy európai jogállamhoz az, hogy egy rendőr-főkapitány ennyire nyíltan, törvénysértések sorozatával igyekszik a gyülekezési szabadságot korlátozni.

A kérelmező utalt egyúttal arra, hogy a Ket. 22.§-a egyértelműen rögzíti, hogy amennyiben hatáskörének hiányát állapítja meg egy közigazgatási szerv, úgy köteles a kérelmet a megállapított hatáskör hiányában haladéktalanul áttenni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Álláspontja szerint a határozat nélkülözi a hatáskörrel rendelkező szerv megjelölését, vagy legalább annak megjelölését, hogy a kérelem elbírálására egyetlen magyar közigazgatási szerv sem jogosult. Ennek hiányában a kérelmező szerint arra kell rámutatni, hogy a jogállamiság elve és a hatékony jogorvoslathoz való jog sérül, és mindez egyúttal sérti a Ket. 1.§ (2) bekezdésében rögzített elveket, ugyanis a közigazgatási hatóság hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza. A fenti törvényhely szerint ugyanis hatásköre gyakorlása során a kérelmezettet a szakszerűség, egyszerűség, ügyféllel való együttműködés követelményének való megfelelés kell, hogy jellemezze.

A bíróság a keresetlevelet nemperes eljárásban benyújtott jogorvoslati kérelemnek tekintette és a Ket, és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. Törvény (Pp.) és a 2005. évi XVII. Törvény szerint folytatta le az eljárást. A kérelmező, mivel a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét - a törvény kötelező rendelkezése ellenére - nem az I. fokú hatóságnál nyújtotta be, hanem a bíróságon, ezért a bíróság azt a fenti szabályokra figyelemmel megküldte az I. fokú szervnek iratcsatolás és nyilatkozattétel érdekében. (Pp.331.§). Az iratok a bírósághoz 2006. december 15-én érkeztek vissza, így ezt követően intézkedett az eljárás további folytatása végett.

A kérelmezett az érdemi nyilatkozatában kifejezetten hivatkozott a Ket. 109.§ (2) bekezdésében rögzítettekre, mely szerint a jogerős végzés ellen az ügyfél továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát. Álláspontja szerint az első fokú végzés kizárólag abban az esetben támadható meg közvetlenül a bíróság előtt, ha a végzést olyan hatóság hozta, amelynek - a Kormányt ide nem értve - nincs felügyeleti szerve, továbbá akkor, ha a törvény az ügyben az első fokú határozattal szemben kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. A kérelmező rögzítette még azt is, hogy a bíróságnak a végzést nemperes eljárásban kell felülvizsgálnia. A Ket. 98.§-ának (3) bekezdése értelmében a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító I. fokú végzés ellen pedig önálló fellebbezésnek van helye, ezért a hatáskör hiányát megállapító I. fokú végzést a bíróság nem vizsgálhatja felül.
A kérelmezett kifejtette, hogy a kérelmező a keresetében az I. fokú közigazgatási végzés, azaz egy nem jogerős hatósági döntés bírósági felülvizsgálatát kérte, ám azt megelőzően a II. fokú közigazgatási eljárás lefolytatására még nem került sor. Erre figyelemmel, mivel a kérelmező nem merítette ki a jogorvoslati lehetőségét a közigazgatási eljárásban ezért kérelmét idő előttinek minősítette és kérte, hogy a bíróság az eljárást a Pp.157.§ a./ pontja alapján szüntesse meg.

A kérelem az alábbiak szerint nem alapos.

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Ppm.) 4. §-a értelmében a közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatára vonatkozó nemperes eljárásokban a Pp. XX. fejezetének szabályai, a Ppm. és külön törvények előírásait kell alkalmazni a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel. A bíróság kérelmezett határozatát a Pp. 324. §-ának (2) bekezdés a) pontja, a Ket. 109. §-a és a Ppm. 4. §-a alapján vizsgálta felül. A bíróság a tényállást a felek nyilatkozatai és a csatolt közigazgatási iratok alapján állapította meg.

A bíróságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalni, hogy kérelmező kérelme érdemben elbírálható-e.

A Gytv. 8. § (1) bekezdése szerint „Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását megtilthatja.”

A Gytv. 9. §-a szerint
(1) A rendőrség határozata ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat közlésétől számított három napon belül a szervező kérheti az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. A kérelemhez csatolni kell a rendőrség határozatát.
(2) A bíróság a kérelem beérkezésétől számított három napon belül, nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, hatályon kívül helyezi a rendőrség határozatát, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(3) Ha a bíróság a rendőrség határozatát a rendezvény bejelentésben megjelölt időpontját követően helyezi hatályon kívül, a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a szervezőnek a bejelentést elbíráló rendőrséget 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően tájékoztatnia kell.

A Ket. 30. § b) pontja szerint „A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül végzéssel elutasítja, ha a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak, és azok hivatalból sem állapíthatóak meg”.
A Ket. 71. § (1) szerint „A hatóság - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés).”

A Ket. 109. §-a szerint
(2) Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú végzés közvetlenül a bíróság előtt támadható meg, ha a végzést olyan hatóság hozta, amelynek - a kormányt ide nem értve - nincs felügyeleti szerve, továbbá akkor, ha törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. A bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül.
(3) A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt.

A Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül (125. § (1) bekezdés) elutasítja, ha megállapítható, hogy a pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie.

A Ppm. 3. §-a szerint
(1) A Ket. 109. §-ának (2) bekezdésében megjelölt jogerős közigazgatási végzés ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. A kérelem tárgyában a megyei bíróság - ha az ügyben hozott határozat felülvizsgálata a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik, a munkaügyi bíróság - nemperes eljárásban végzéssel határoz.
(2) A bíróság a feleket a szükségeshez képest meghallgathatja.
(3) A bíróság a jogszabálysértő közigazgatási végzést - szükség esetén a végzést hozó közigazgatási hatóság új eljárásra vagy az eljárás folytatására kötelezése mellett - hatályon kívül helyezi vagy - ha törvény azt megengedi - megváltoztatja. A bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

A Gytv. hatálya alá tartozó rendezvény megtarthatóságáról a rendőrségnek kell döntenie. A rendőrségnek a bejelentés elbírálásánál, figyelemmel a Gytv. 8. §-ának (3) bekezdésére, a Ket. szabályai szerint kell eljárnia. A Ket. előírásai értelmében a közigazgatási hatóságnak az ügy érdemében határozattal, az eljárás egyéb kérdéseiről végzéssel kell döntenie (Ket. 71. § (1) bekezdés).

A rendőrség határozatban dönt a Gytv. hatálya alá tartozó rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartásának megtiltásáról, vagy a rendezvény megtartásának tudomásulvételéről. Amennyiben a rendőrség a bejelentésről érdemben döntött, határozatot hozott, a rendezvény szervezője a Gytv. alapján kérheti a határozat nemperes eljárásban történő bírósági felülvizsgálatát. A bíróság a Gytv. alapján csak abban az esetben járhat el (vizsgálhatja felül kérelmezett határozatát), ha a kérelmezett a bejelentés tárgyában érdemben, határozattal döntött. Amennyiben kérelmezett a bejelentéssel kapcsolatban nem hoz határozatot a bíróság nem járhat el a Gytv. alapján, ugyanis a döntés bírósági felülvizsgálatához hiányzik - a Gytv. 9. §-ának (1) bekezdés első mondatában előírt - a felülvizsgálandó érdemi döntés, a „határozat”.

Ha a rendőrség a bejelentéssel kapcsolatban a Ket. előírásaira figyelemmel nem dönt az ügy érdemében (Ket. 71. § (1) bek.), akkor végzést kell hoznia. A Ket. 30. § b) pontja értelmében, a közigazgatási szerv a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel utasítja el, ha nincs hatásköre. A Ket. alapján az elsőfokú végzés közvetlenül a bíróság előtt csak abban az esetben támadható meg, ha a végzést olyan hatóság hozta - a kormányt ide nem értve -, amelynek nincs felügyeleti szerve, továbbá törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben kizárja a fellebbezést, de a határozat bírósági felülvizsgálatát lehetővé teszi. A bíróságnak a végzést nemperes eljárásban kell felülvizsgálnia. A Ket. 98. §-ának (3) bekezdése értelmében a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, ezért a hatáskör hiányát megállapító elsőfokú végzést a bíróság nem vizsgálhatja felül.

Mivel a kérelmezett döntései végzések, ezért a bíróság a Gytv. alapján nem vizsgálhatta felül a döntéseket (Gytv. 9. § (1) bekezdés).

A Ket. 109. §-ának (2) bekezdése és a Ppm. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében, kizárólag a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító másodfokú, jogerős döntés (végzés) bírósági felülvizsgálatának van helye. Nem kerülhet sor a hatósági döntés érdemi felülvizsgálatára, amennyiben a közigazgatási eljárás ügyfele fellebbezési jogát a közigazgatási eljárásban nem meríti ki, illetve nem jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát kéri. Ilyen esetben a bíróság a kérelmet, jogi előfeltételek hiányában, érdemben nem is vizsgálhatja.

A kérelem érdemi vizsgálatához a törvényi feltételek nem állnak fenn, mivel kérelmező az első fokú határozat meghozatalát megelőzően, és a fellebbezési eljárás bevárása nélkül, nem jogerős hatósági döntés bírósági felülvizsgálatát kérte, illetve fellebbezési jogát sem merítette ki a közigazgatási eljárásban. A hivatkozottakra tekintettel a bíróság, figyelemmel a Ppm. 4. §-ára, és a Pp. 130. §-ának (1) bekezdés c) pontjára, kérelmező kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Ezúton jegyzi meg a bíróság, hogy a problémák elkerülése érdekében az első fokú hatáskör hiányát megállapító végzés jogorvoslati záradékában kizárólag a Ket. 98. § (3) bekezdésének feltüntetése ajánlatos, ugyanis a Ket. 109. § (2) bekezdésében megfogalmazott jogorvoslati záradék értelemszerűen csak a másodfokú hatóság határozata elleni jogorvoslatról ad tájékoztatást. A két jogorvoslati záradék egyidejű szerepeltetése a jogban járatlan kérelmezők esetében zavaróvá, megtévesztővé válhat.

Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.

A végzés elleni jogorvoslatot a Ppm. 3. §-ának (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2006. év december hó 18.
Dr. Fábián Judit s.k.
bíró

A kiadmány hiteléül:

A rendőrfőkapitány ebben az esetben szerintem teljesen jogszerűen járt el. maga a gyülekezési jogról szóló törvény biztosít erre kereteket, mint alkotmányos jogszabály elég tág szabályokat tartalmaz. Így véleméynem szerint a bíróság végzése is teljesen jogszerű. Igen szomorú lenne, ha rendőrségnek még ennyi hatásköre sem lenne...

Szóval ha a rendőrség egy rendezvény bejelentése tárgyában nem hajlandó határozatot hozni, akkor nincs jogorvoslati lehetőség? És ez még teljesen jogszerű is?
Biztos félreértek valamit...

Mi az egy alkotmányozó igazságügyi miniszeterhez képest?