A tanácsadókat, főtanácsadókat mindig az a bíró kéri fel, aki alá tartoznak 3-4 fő/alkotmánybíró). Elméleti jogászok (kutatók-oktatók) és nagyon nagy tudású gyakorlati jogászok jönnek szóba. (Utóbbiak közül kedvencem Ugróczky Mária, akinek olyan tudása van, hogy néha eláll az ember szava is). Azért az alkotmánybíróvá váláshoz a törvényi feltételeken túl a politikai konszenzus is döntő lehet. Az elméleti jogászok esélye nagyobb (egyetemi tanárok pl., de azért nem kell nagydoktornak lenni;); és még feltétlen alkotmányjogásznak sem, szerintem egy jó közigazgatási, büntető, nemzetközi stb. jogász esélye is hasonló. (Sőt! Ez a "zöm".) (Kifejezetten alkotmányjogász pl. Bragyova, aki anno nemzetközi jogászként kezdte). A gyakorlati jogászok közül Bagi vált egyedül alkotmánybíróvá, ha nem tévedek. Néha az apparátus tagjából is lehet alkotmánybíró (Paczolay Péter a példa), most is van egy jelöltem, akire nagy tétekben fogadnék, hogy alkotmánybíróvá válik. Egyébként tanácsadónak nem érdemes menni, kivéve, ha az ember konstruktívan gondokodik, van problémamegoldó képessége. Van tanácsadó, aki egy idegen nyelvet tud (van, aki egyet sem), de jobb lenne a három (angol, francia, német). Geri! Ezek a prioritások. Egyébként mindenkinek boldog karácsonyt kívánok.
Sunshine after the rain.