Pázmány vagy Szeged?

juli₁₈

Én kizárólag arra próbáltam utalni, hogy nem biztos, ha valaki bemagol és ötösre visszamond egy jogszabályt, azt a gyakorlatban is alkalmazni tudja, illetve nem biztos, hogy csak summa cum laudékból lesznek jó gyakorlati jogászok.

Egyjogász!
Amit Szegeddel kapcsolatban írtál az döbbenet, de tény! A helyzet azóta csak rosszabodott!

Várj enem! Nem voltál te véletlenül államigazgatási vagy rendőr tagozatos?

„kbs-nek! Én is 2002-ben kezdtem. A felvételi elbeszélgetés nem volt kötelező. Én például nem voltam. ”

Ugye nem gondolod, hogy szórakozásból vonatoztam cca. 4 órát?! Elhiszem neked, hogy nem mindenkit hívtak be - hogy egyeseket eleve felvettek. Ez esetben valószínűleg az első diplomám nem tetszett nekik. Nos, ettől nem lett jobb véleményem róluk - sőt.

Ha lehetne választani, akkor inkább a summa-t választanám, Traven döbbenete ellenére! Gondolom, hogyha egyszer majd mutatnak egy fizetési meghagyást, vagy egy kész szerződést, a második alkalommal már nem lesz ill. lenne ismeretlen! :)
Lehet mérlegelni, hogy mit nehezebb kivitelezni!

T r a v e n !

Abban 100 %-ig igazad van, hogy a nappalin az elméleti tudásanyagot sokkal részletesebben magyarázzák el.
A levelező mellett azonban a legtöbben végeznek gyakorlati jogi munkát (közigazgatásban, rendőrségen, cégeknél, stb.), és szerintem pl. a Ptk., Pp. tanulásánál hatalmas előny, ha az ember már megírt, véleményezett néhány szerződést, eljárt perekben.

Én akkor döbbentem le teljesen, amikor jött hozzánk egy frissen, summa cum laude, színötös eredménnyel diplomázot kolléganő, aki, bár kívülről tudta a Pp. fizetési meghagyásra vonatkozó rendelkezéseit, de halvány fogalma sem volt róla, hogy egy fizetési meghagyás nyomtatványt hogyan kell kitölteni, beadni, ill. a Ptk-t is fejből vágta, de egy vállalkozási szerződést enm tudott megírni.

Szóval mind a két képzépsi formának megvannak a maga előnyei és hátrányai is.

Kedves Hozzászólók!

Valóban a jogász szak nappali vagy a levelező tagozat sikeres elvégzése után
azonos értékű diplomát adnak.
Én is levelezőként végeztem, viszont több nappalis előadásra bejártam, pusztán a "tudás utáni szomjúságból".
Döbbenetes volt a különbség!
Részletesn, gyakorlatilag óvodás szinten kapott kész magyarázatokat hallottam, illetve teljesen világos levezető elemzéseket, amelyek ismeretében több plusz ismerethez jutottam, mintha kivülről megtanultam volna a tankönyvet.

A konzekvenciát levonva: az előadások rendszeres látogatása hasznos, szükséges és sajnálom, hogy nem lehettem nappali tagozatos!

Köszönöm!
Már a válaszaitok is árnyalja a képet (az eredeti kérdésemmel összefüggésben: Pázmány v. Szeged), és talán jobb, ha - itt utalnék emen üzenetére - a Zvizsgázó hallgató érdeklődésének, irányultságának megfelelően, egy kis szabadságot élvez vizsgatárgya kiválasztásában.

Szegeden az 1994-ben indult (első) másoddiplomás levelező tagozaton a 350 felvett hallgatóból kb. 50-60-an végeztünk
"csont nélkül", az 1997-ben indult évfolyamból pedig összesen 12-en 2002-ben.

Mindkét esetben a jogtöri, a pénzügyi jog és a nemzetközi jog volt a "szórótárgy", a különbség a mi esetünkben annyi volt emen által leírtakhoz képest, hogy sokan szinte kívülről tudták a nemzetközi jog könyvet mégis félévismétlésre lettek kivágva (ami elvileg 3 sikertelen vizsgát jelent).
Úgyhogy a mi esetünkben a tanulás nem volt elég, nekem is 90%-ban a szerencse segített, mivel az uv-n ugyanazt a tételt húztam, mint az első vizsgán + Nagy Károly professzor hagyta is hogy azt mondjam.

Egyébként számomra kissé sérelmes a levelezős diploma több helyen történő "lesajnálása", mivel nekünk egyáltalán nem volt könnyebb azt megszerezni, levizsgázni, mint a nappalisoknak, ill. szinte minden oktató külön deklarálta is, hogy nehogy bárki azt gondolja, hogy "megvette" a diplomát, úgyhogy vizsgán készüljünk fel a legrosszabra (ezt általában be is tartották).

Egy kis kiegészítés:
A szegedi jogi karon a záróvizsga négy kötelező tantárgyból (alkotmányjog, polgári jog, büntető jog, közigazgatási jog) és egy választható tantárgyból áll. Utóbbi esetében három lehetőség közül lehet választani:

1. jogbölcselet,
2. európa jog, és
3. nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Más jogi karoktól eltérően Szegeden a közigazgatási jog és az alkotmányjog nem egy vizsga keretében zajlik, hanem külön-külön.
Ez tuti, ugyanis két hete végeztem a záróvizsgáimmal...

Más....
Másoddiplomás levelező tagozatra jártam. Igazgat adok annak a hozzászólónak, aki azt írta, hogy elvégezhető az egyetem, csak tanulni kell. A nemzetközi jog és a pénzügyi jog valóban szóró tantárgy, de a mi évfolyamunkon, aki tanult rá (bár nem keveset), az átment. Tudomásul kell venni mindenkinek, hogy a jogász szakon tanulni kell és kész!

És még egy hozzászólás kbs-nek! Én is 2002-ben kezdtem. A felvételi elbeszélgetés nem volt kötelező. Én például nem voltam. Mégis felvettek, úgyhogy nem is igazán értem mi szerint mehetett a pontozás!?

Azért azt még hozzátenném, hogy -már tavalytól - lehet Szegeden választani, hogy jogbölcseletből vagy európai jogból akar-e valaki zv-ni. sokan még a jogbölcsit választják - függetlenül attól, hogy Kelsen és társai elméletét az életben nem használják fel jogi pályájuk során- talán mert azt könnyebben tanulhatónak tartják.
Ezen vitatkoznék :)

Szerintem tökmindegy mik a záróvizsgatárgyak.
Nem fogja lecsekkelni az indexedben a munkaadó.

Eddig az elv az volt, hogy vagy szigorlatozol egy főtárgyból, vagy a záróvizsgán látod viszont.

Most, a szigorlatok eltörlésével mi lesz.... ki tudja.

Kösz Traven!
Furcsálom, h nincs egységes szabályozás. Ahogy írod, ez sértené az egyetemi autonómiát, de szerintem eltérést okoz(hat) a diplomák értékében (és más - mondjuk jövőbeli munkáltató általi értékelésében).Beleolvastam, sőt: átrágtam magam jogbölcseleti tkv-n + belenéztem 1 jogszocba is, szép-szép, de vhogy nem az "igazi", nem gondolom, hogy ZV szinten kellene számonkérni!! Van más - mondjuk Eu és Nközi:), amit napjainkban magasabb szinten kell(ene) tudni - Pokol Bélától függetlenül - egy egyetemről frissen kikerült jogásznak.

Kedves Fafej!

A vizsgatárgyak sorrendjére, tartalmára vonatkozóan nincs egységes szabályozás, ez sértené az egyetemi autonómiát. Ezt az adott intézmény szabadon döntheti el. (Debrecenben is Európajog szerepel államvizsgán Jogbölcselet helyett.)
Szegeden a tantárgyak sorrendje évről-évre változik, a legutolsó tantárgy kerül a sorrend elejére, azaz jövőre a Jogbölcselet lesz a kezdőtantárgy, majd a Bü, P, Alk., Közig. (A Jogbölcselet tantárgy Pokol Béla "tiszteletére" szerepel még...)

Sziasztok!
Arról tud-e vki felvilágosítást adni, hogy a Pázmányon és a szegedi ÁJK-n az ez év (2006)tavaszi államvizsgák tényleg eltérőek voltak? U hallottam, h míg a Pázmányon Büntető, Polgári, Alkotmány és Közig, Európajog és Nközi voltak (4db), addig Szegeden Bü, Polgár, Alkotmány, Közig, Jogbölcselet (5db)voltak. Azt hittem, h ezek egységesek mindenütt, de ezek szerint a Pázmányon már Eu volt a Jogbölcselet helyett és ráadásul Szegeden 1el több Zv is volt (mert kettéválasztották az Alk és Köziget?). Ezeket nem egységesen (Okt. Min.) szabályozzák? Elképzelhető, h máshol más tantárgyak vannak? Ha igen, miért?

„hogy talán-esetleg-neadjisten azért gondolod, hogy Szegeden nem ismerik fel a tehetséget, mert a tiédet nem ismerték fel, és lepontoztak. ”

Naná, hogy azért gondolom! (Ismétlem: azért a benyöglésem mellé tettem ám egy jókora szmájlit...)
Hogy mire adtak (nem adtak) a pontot, azt ne tőlem kérdezd. Csak találgatni tudnék.

Pécsen nem volt semmiféle felvételi, a pontozás formalitás volt, az első diploma minősítése alapján történt - a határt meg úgy húzták meg, hogy mindenki bekerüljön. (A 300-as előadóban van hely, a pénz meg minden egyetemnek jól jön. Szegedet kivéve...)

Üdv KBS! Akkor legalább kiderült, hogy mi nem stimmelt nekem. Azt a körülményt hagytad le, hogy ez diplomás levelező volt. De ha már itt tartunk, elárulod a pontszámítás módját? Arra kaptál pontot, hogy elbeszélgettél? (Ez tényleg érdekel, a másoddiplomás felvételi mi alapján ment.) Túl indiszkrét lennék, ha megkérdezném, mennyi volt a ponthatár, mennyi a hozott és a szerzett pontod, illetve ugyanez Pécsett? Merthogy a "savanyú a szőlő" kifejezés arra vonatkozott, hogy talán-esetleg-neadjisten azért gondolod, hogy Szegeden nem ismerik fel a tehetséget, mert a tiédet nem ismerték fel, és lepontoztak.

Levelezőn végeztem eddigi tanulmányaimat.
A szövegkörnyezetből kiragadva tényleg félreérthető.... :/

Mint minden bizonnyal tudod (tudnod kellene) a cég alkalmazottai, eseti meghatalmazással a céget a peres ügyekben képviselhetik, az általad említett - nem alkalmazott "Juli néni" viszont ilyen minőségben nem járhat el.

A jogi asszisztens azt jelenti ami. Jogtanácsos, jogi előadó, és a cég által megbízott ügyvédek munkájának segítése, előkészítése, és esetemben néhány, szigorúan körülhatárolt esetkörben meglehetősen önálló ügyvitel. Nem titkár/titkárnő. Aminek örülök: hogy beletartozik a perbeli képviselet is egyedileg, illetve az előbb említett esetkörben. Ez nem túl sokszor, jelenleg havi 2-3 önálló tárgyalás, de lassanként szaporodik, hál'istennek :)

Nem értetted hogy lehet valaki ügyvédjelölt, és jogi előadó "árukapcsolásban"? Gondolkozz!
Segítségnek ajánlom az utánanézést: szakvizsgázás feltételei, munkaerőkihelyezés, megbízás témakörökben. Annyit előrebocsátok, hogy az íróasztalomtól nem kell felállnom, és átülnöm máshova. Elvileg jelölt, gyakorlatilag jogi előadó leszek. (Ha Isten és a Párt is úgy akarja. lekopog.)

más

Én úgy vélem, az egyetemeket korrektül az tudja összehasonlítani, aki többre is járt. Ezért kezdtem azzal a hozzászólásomat, hogy a szegedi és pécsi (miskolci) karokról semmit nem tudok. Ez egy abszolút szubjektív beszámoló volt, az iskolai és az elhelyezkedési tapasztalatokról, a szűk baráti-rokoni-ismerősi kör véleményét figyelembe véve.

más

A rémtörténetek Jobbágyi professzor úrról: szívesen mondanám, hogy ezekből semmi nem igaz. De nem teszem. Részt vettem én is olyan vizsgáztatásán ami száz százalékos bukási aránnyal végződött :(((. 35 emberből 35 bukott. Mindenki tanult, a beugró teszten kb 30 jutott át, a szóbelin egy sem)
Azért le lehet nála is vizsgázni, csak tudomásul kell venni, hogy a vizsga az első hibánál véget ér.

Biztos vagyok benne, hogy minden egyetemen van néhány ilyen oktató. Valahogyan ki kell buktatni elvégre a felvételt nyertek 60-70-80 százalékát.

Ó jaj. Itt valaki a szavahihetőségemet kérdőjelezi meg...
Talán előbb tapogatózni kellene, hátha valamilyen félreértés van. "Büntetőjogi felelősségem teljes tudatában" kijelentem, hogy 2002-ben jelentkeztem Szegedre a jogi kar diplomás levelező tagozatára. Le kellett utaznom a kies városba, és két órányi sorban állás (ülés, járkálás) után be kellett mennem egy háromfős bizottság elé. Megkérdezték, miért akarok jogász lenni, én meg megmondtam. A procedúra - kölcsönös üdvözléssel és elköszönéssel együtt - nem tartott tovább két percnél. Ez alapján fél ponttal kevesebbet adtak, mint ami a bekerüléshez kellett volna. (A szoba egy folyosó végén volt, és valami agrárjog vagy mi volt rá kiírva.)

Milyen szőlő, moby? Ismételjem meg, amit már mondtam? A tanulmányi követelményeket időközben Pécsen az előírt rendben, 9 félév alatt teljesítettem. A matematikai átlagom valamennyi szemeszterben meghaladta a 4,2-t, a kreditekkel súlyozott átlag a 3,65-öt. (Egyszer - kétszigorlatos félévben - kitűnő is voltam.) Összesen 5 utóvizsgám volt (és ezeken - egyetlen kivétellel - négyesre javítottam.) Szigorlataim, alapvizsgáim átlaga kereken 4,0.
Gondolod, hogy Szegeden az adott évben kizárólag nálam alkalmasabb hallgatókat vettek fel?
És itt most abbahagyom, mert a végén még írok valami csűnyát. Vigyori nélkül...

Azt hiszem moby szívemből szólt. Engem is pont ezek a kijelentések zavartak mindkét fél részéről, de már nem nagyon akartam reagálni rájuk. Megtette helyettem más.
Fafej!
Ezt meg kell szokni. Elindítasz egy témát, és egy-két megszólalás után már rég nem arról a kérdésről van szó. Egy ilyen topik létrehozása után az történik, hogy mindenki a maga egyetemét tartja a legjobbnak és vitatkozik a másik féllel. Amúgy ajánlom neked, hogy olvasd el a többi ehhez hasonló topikot és talán okosabb leszel tőle, megjegyzem, nem biztos, hogy előrébb jutsz, de talán jó alapot ad majd dönteni.
(Azért én még mindig Szegedet ajánlom!)

WASP. "Szerintem a Pázmányon végezni inkább jó, mint közepes ajánlólevélnek számít. Én pl. meló mellett levelezőn végeztem (most 5. éves vagyok), és könnyedén el tudtam helyezkedni egy jogi előadó, és a cég által megbízott ügyvédek mellé - mint jogi asszisztens. (nem ám minimálbérért) (olyan ígérettel, hogy doktorálás után, mint jogi előadó, illetve árukapcsolásban ügyvédjelölt alkalmaznak.)
"

Bocs, ma ilyen hangulatom van...

Szóval, hogy lehetsz ötödéves, ha már végeztél? Mint jelent nálad a jogi asszisztens? Olyasmit, mint egy ügyvéd melletti titkár/titkárnő? Mert az lehetsz (és mint ilyen persze megfogalmazhatod az ügyvéd által ellenjegyzendő beadványokat, mint egy bármilyen ügyvéd melletti titkárnő is teszi ezt nap mint nap), viszont bírósági tárgyalásokon ilyen minőségben biztosan nem képviselhetsz senkit, hacsak nem az ügyfelek által adott egyedi meghatalmazásokkal, így viszont bárki más is felléphet bíróság előtt (még a 8 általánost végzett Julis néni is). Az a kijelentésed pedig, hogy árukapcsolásban jogi előadó és ügyvédjelölt leszel, számomra értelmezhetetlen. Vagy egyik lehetsz, vagy másik (egyszerre legalábbis).

Huh! Nem is hittem, hogy ennyien írni fognak!
Köszönöm! Tisztul is a kép, olvasom a leveleket. De ha kérhetlek benneteket, ne "piszkáljátok" egymást feleslegesen, nem illik. Én csak egy majd' 18 éves - reményeim szerint leendő joghallgató - vagyok és az egyetemek összehasonlítása miatt kerestelek meg benneteket, kíváncsi voltam/vagyok a tapasztalaitokra. Pro és kontra. Maradjunk meg ennél a témánál: vagyis az oktatási intézmények "milyenségénél".Természetesen én is hallottam már jót és rosszat is mind a két egyetemről (PPKE és Szeged), pl. meséltek a Pázmányos ismerősök Jobbágyi prof-ról. Borzasztó volt!

KBS: "2002-ben kezdtem, akkor még volt felvételi elbeszélgetés. Sőt pontozták is. :)"

Kedves KBS! 2002-ben a Szegedi Tudományegyetem jogi karán NEM VOLT felvételi elbeszélgetés. Úgyhogy a kijelentéseddel valami nagggggyon nem stimmel. Vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy "savanyú a szőlő"?

Ebbe inkább most ne menjünk bele.
(Megjegyzem példának okáért, hogy ezért a pályáért feladtam a biztos és SOKKAL jobban fizető szoftverfejlesztői állásomat.)

Szerintem inkább arról van szó, hogy a jogászság körében divattá vált jajgatni és panaszkodni: "kevés a fizetés, sok a munka, hülyék a bírók, telítve a pálya, nehéz állást/ügyfelet találni", és aki mindezek ellenére jól érzi magát a bőrében (vagy csak elégedett a helyével), arra kapásból irigykednek. "biztos hátszele van, ezüstkanállal a szájában született, stb".

Nem erről van szó?
(Lehet, hogy csak ironizáltál, de akkor nem vettem a lapot :))) Ez esetben: nekem megfelel az állásom, és büszke vagyok arra, hogy egy reál pályáról ide váltva meg tudtam valósítani egy gyermekkori álmomat.)

Egyeseknek milye marha szerencséje van!
Diploma nélkül, jogi asszisztensi munkakör! :) Nem is minimálbér kap!
Vannak akiknek csak megszületni volt nehéz?
Megnéztem a pontszámokat is (nem először),
ELTE 137, Pázmány 130