ingatlan jog

Most akkor (osztatlan) közös tulajdon vagy társasház? Nagyon nem mindegy.

Tiszteletem!

Olyan kérdésem lenne, hogy ingatlant szeretnék vásárolni egy osztatlan közös udvarral rendelkező társasházban lévő lakást, amivel egy olyan aprócska probléma van, hogy a tulajdonlapon bejegyzett négyzetméter nem egyezik a tényleges négyzetméterrel, mivel a jelenlegi tulajdonos kibővítette. Viszont nem kért építési (bővítési?) engedélyt az ingatlanra. Ez az állapot az elmondottak alapján már 10 éve fent áll. Amennyiben mégis úgy döntenék, hogy a jelenlegi állapotban és papírokkal megvásárolnám, akkor milyen költségekkel illetve kellemetlenségekkel számolhatok hosszútávon? Esetleg milyen lépésekkel tudnám magam bebiztosítani a negatív jogkövetkezmények elkerülésének érdekében?

Előre is köszönöm: Ancsa

Szervusztok, Illetve Üdvözlet Mindenkinek!
A tanácsotokat kérném.

Egy ingatlan adás-vételi ügy kapcsán, az ügyemben eljáró ügydéd ellen sajnos a kamarához kellett fordulnom. Mire ezt megtettem az ügyvédet már kizárták soraik közül, nem csak én panaszoltam...
Hosszas vizsgálódás után végre kézbe kaptam a Kamara másodfokú jogerős határozatát, melyben elmarasztalja ügyemben az említett ügyvédet, többrendben szándékosan.
MÜBSÉHEZ már 3 éve nyújtottam be kártérítési igényt, de a jogerős határozatra vártak Ők is.
Kérdésem: Mik a tapasztalatok? MÜBSE fizet ilyenkor vita nélkül, vagy még ott is majd évekig pereskedhetek??? Illetve, hogy a 3 éve benyújtott kárösszegre ugye rászámolhatom, az időközben még keletkezett kárt, illetve kamatot, hiszen ha 3 éve kapok 5 millió forintot, az nem annyit ér mint ma 5 millió.Fogadjak Ügyvédet, vagy ne MÜBSE kapcsán?
Előre köszi! Üdv: Tétova.

Köszönöm. Fel fogom keresni.

Dr. Szentmártony Kristóf
drszentmartony@t-online.hu
1051 Budapest Bajcsy-Zs. út 22. I/12.
06-1-312-2284

Ismertek nagy szakmai tudással rendelkező,tapasztalt, alapos ingatlanjogászt? Ha itt nem publikus, illetve nem a reklám helye :), akkor priviben szívesen venném, hogy kit ajánlanátok.

Sztem ugyanezt mondtam... ezért nem is használják.

ha természetben megosztod
akkor az már nem is tulajdonközösség...
hanem kialakul pl 2 külön ingatlan

persze h nem használják, elméletileg nem létezik (a közös tulajdon megszüntetésének egyik módja a dolog természetbeni megosztása), az "osztatlan" egy felesleges jelzö (bár igaznak igaz, elméletileg nem helyes).

csakhogy az osztott közöst nem használják mint fogalmat
legalábbis én még se írásban se szóban nem találkoztam vele
gyakorlati vonatkozása nincs is - vagy alig van

ettől még létezik

amit én mondok, hogy jogtudomány nem használ ilyen kifejezést
vagy inkább nagyon nem jellemző ez

természetben megosztják vagy nem osztják meg, egyiknek ez a neve, másiknak az; nem szükségszerű a kulönbségtétel fogalmilag, de lehetséges (nem szükséges használni, de lehet)...

nem azért mondják, hogy osztatlan
mert valójában osztatlan,
hanem azért, mert azt hiszik
így hívják a fogalmat
ami nem igaz

vajon miért nem használja
e fogalmi kettősséget a Ptk.
a dologi jogi tankönyvek
a tv.magyarázatok?
...

természetesen van különbség a kettő között
de attól még igencsak pongyola
nem jogászias megfogalmazás

csak keveredik a dologi és a kötelmi jog...

van különbség, ezért sztem a különbségtétel indokolt lehet (h ez vmiért nem tetszik, az más kérdés, nekem sem tetszik minden)

osztott közös tulajdon a tulajdonközösségek csekély, elenyésző hányadában van

és ami fontos, hogy nincs dologi hatálya

tehát 3-dik személy felé ugyanúgy egyetemleges a felelősség

csak a használatot egymás között rendezik:
természetbeni megosztás
csak relatív viszonyú

de amúgy is, ha már természetben megosztják,
akkor miért tartják fent a tulajdonközösséget?

*

azok akik állandóan osztatlan közösöznek
teljesen összeomlanak, ha azt mondod nekik,
hogy csináljunk belőle osztott közöst;

3-dik személyt az nem érdekli, hogy meg van-e osztva használat, az a felekre tartozik csak

*

a klasszikus civilisztika dologi jogi része
tulajdonközösséget és közös tulajdont ismer
mint fogalmat

osztatlan közös - osztott közös (tulajdonközösség mindegyik)
nem?

Most akkor mi a baj?

úgy értettem
hogy úgy általánosságban
nem érdekel senkit
nem is értik mi a baj ezzel
szörszálhasogatásnak veszik
pedig ez érdemibb, mint a szakasz kontra paragrafus

de amúgy jobb oldalon a fórum-friss-ben látható
az az érdekes topikcím, hogy ingatlanjog

„ noha többséget ez a téma úgysem érdekli,”

Nekem úgy tűnik, ide nem a többség jár. ;)

igen, én is észleltem ezt a szövegezést a Csjt.-ben annak idején én is, amikor szakvizsgára készültem

ettől függetlenül fenntartom amit írtam, noha többséget ez a téma úgysem érdekli, és az értelmes jogászok is "osztatlan közösöznek" ahelyett, hogy tulajdonközösségről beszélnének

mindegy, legyen ez az én bajom
ami nem tetszik az az, hogy a tulajdonjog szót lassan már nem is használják...jogásztól kapott hivatalos levélben írják, hogy felek szándéka az, hogy megszüntessék az osztatlan közöst...ettől kattantam be

A "kialakulásához"?

meg hát az "osztott tulajdon" ugyebár totál más
az az, amikor földhasználati jog jön létre
elválik földrészlet és felépítmény tulajdonjoga
na az az "osztott tulajdon"

osztottnak ellentéte az osztatlan

jogilag rossz a laikus-fogalom

használat megosztása tulajdonközösség esetén
az meg dologi hatállyal nem bír
tehát 3-dik személy számára ugyanúgy egyetemlegesség áll fenn...

titeket nem idegesít, hogy mindenki "osztatlan közösben vagyunk"-ozik?

elvileg a civilisztikában ilyen kifejezés, hogy "osztatlan közös" nincs is

sem a dologi jog tankönyv, se a Ptk. kommentár, se semmiféle komolyabb magánjogi munka nem használja így e fogalmat, mégis jogászok is így használják

nem azt mondják, hogy tulajdonközösség áll fenn, hanem, hogy "osztatlan közösben" vagyunk

• ugyanígy az "osztott közös tulajdon" is...

a laikusok befolyásolják a jogi nyelvet is

Itt sztem felmerül(het) az a sztem tipikus kérdés, h egy laikus mit szándékol jogilag elérni, ezt pedig - leginkább már pszichológiailag - miért szeretné tenni. Ezt azért írom, mert sokszor nem olyan választ kapnak, amilyent szeretnének (betippelem jóelőre, hogy az illetőnek sem lesz elég az esetleges kérdése mögött meghúzódó - és már megszokottan ki nem mondott - problémájára a jogilag egyébként korrektnek tűnő válasz).

Nem. Közös tulajdon jön létre. (Illetve igen, ha társasházzá alakítják az ingatlant, és az új szint önálló albetét lesz.)

Tisztelt Szakértő!

Érdeklődni szeretnék, hogy van egy betéti társaságunk, amelynek a tulajdonában van egy ingatlan. Az ingatlanra szeretnénk építeni egy emeletet, de mint magánszemély (munkavállalói kölcsön, szocpol kihasználásával). Kérdésem lenne, hogy ez kivitelezhető-e? A felső szint tulajdonjoga lehet-e magánszemély tulajdonjoga.
Köszönettel!

„Abból milyen kára van valakinek, ha a kiszemelt lefoglalózott ingatlant nem tudja megvenni?A foglaló duplája jár neki vissza”

Költségek, hogy újat keressen, lakás bérlése, ha úgy számolt hogy x időben költözhet, elmaradt hasznon, bíztatási kár. Elég sok minden lehet.