ingatlan jog

Tisztelt fórumozók!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy lenne egy lakás amit még szeretnék venni önerő plusz jelzálog alapú lakáshitel segítségével. A kinézett ingatlanon van jelzálog kölcsön és tulajdonos társ is (gondolom kezes, mert a tulaj édesanyja van feltűntetve) Mi lenne az adás vétel menete? Tudtok esetleg olyan ügyvédet ajánlani aki vállalná az ügylet lebonyolitasat? Holnap megyek a bankba megérdeklődni, hogy egyáltalán hogyan állnak a dologhoz.

Tisztelt Fórumozók,

(Elnézést, már az "ingatlanügyek" topicba feltettem a kérdésem, igyekeztem a régi "építési jog" topicot megtalálni de nem lelem).

Estéket olvastam a kommenteket, még a jogarchiv.hu-n is, de nem találtam megnyugtató választ a problémámra.

Vásároltunk egy "kivett telek" megnevezésűt, rajta ingatlannal (130m2) (és két garázs). Az ingatlan 2000-es, érvényes építési engedéllyel épült, majd elakadt. (Ereszcsatorna, egyik szoba külső belső pucolása, és a garázs belső-külső pucolása, és ennyi(!))

Régen állt a helyén egy másik ház, azt elbontották, és a helyére húzták fel az újat, mindent engedéllyel.

2010.03-ban a helyi hatóság már kijött megnézni, megállapították hogy "építési engedély köteles munka nincs hátra, csak szakipari munkák". A hatályos szabályoknak megfelel, a tervektől eltérés nem volt, azóta sem. A régi bontását is rendben találták.

Lakhatást megtiltották, mivel nincs "kész", akkori éppítetőt közelezték használatbavétel tudomásulvételire. Ez nem történt meg, de lakott benne, majd 2019ben elhunyt. 2019 végén megvettük.

Ellentétes információkra alapozva befejeztük (a 30-as ytong falak kaptak 20cm szigetelést (a meglévő 4cm volt), 16Kw hőszivattyús fűtés hajtja a már meglévő padlófűtést, kifestettünk-vakoltunk, ablakokat cseréltünk)

Már csak az ereszt kell felraknom, és akkor minden "szakipari munka" elkészült ami a felsorolásban szerepel, és szeretnénk jogszerűen itt lakni.

Mivel az elmúlt 2 hónapban csináltam/csináltattuk, és nem volt soha nyitva e-napló, így nem is kell már nyitni ezekhez ugye?
Építtető elhunyt, örökösöktől vettük, napló nem maradt fent. Akkori felelős művezetőt nem találjuk a kamarai oldalon "Kováts Zoltán Budapest"
Vásárlás előtt is kaptunk szerkezeti szakvéleményt, megállapította ugyanazt, építési engedély köteles munka nincs hátra, csak pár szakipari munka (komolyan kb 20m2 külső-belső vakolásról festésről beszélünk)

Földhivatalnál még a régi ház (és garázs) képe van, de gondolom ezt használatbavételi után földmérőzzük.

Ami érdekes, hogy Pont 10 éve és 2 hónapja állapították meg hogy építési engedély köteles munka nincs hátra, de megtiltották a használatát, mert nincs "kész". Innen lehet 10 évet számolni? Mert a fórumon azt írjátok hogy 10 év a használatbavételtől, de ki mondja meg mikor volt használva, de amikor pont hogy nincs használatbavételi engedély a kérdéseknél...

Tehát fennmaradási? használatbavételi? hatósági engedély? indítsak magam ellen építésügyi eljárást?

Előre is köszönök minden nemű információt!

Tisztelt Petrati!

Amíg a ház nincs kész, addig azt nem tudja feltüntetni a térképre. Az épületfeltüntetéshez földmérő által készített rajz, építésügyi hatósági okirat (engedély), kérelem és 6600,- Ft szükséges.

Tisztelt Szakértők!

Állásfoglalásukat szeretném kérni örökölt ingatlannal kapcsolatban!

A nevezett ingatlan örökléssel került a tulajdonomba.
A telken 1983. november 01- én érvényes építési engedéllyel egy családi ház építését kezdték meg a szüleim amit sajnos nem tudtak befejezni.
A telken lévő ház most sincs befejezve, bár a szüleim ebben éltek halálukig.
A nevezett ingatlant értékesíteni szeretnénk, de a térképszelvényen nincs feltüntetve a telken lévő ház. Használatbavételi engedélyt valószínűleg nem kértek rá.Mit tehetek, hogyan értékesíthető így az ingatlan.

Kérdéseim a következők:

Hogyan lehetne, illetve megoldható-e hogy a térképszelvényre rákerüljön a ház.
Ha lehetséges, milyen anyagi vonzatai vannak. Hogyan lehet így értékesíteni. Ha lehet értékesíteni ,akkor az új tulajdonos mit tehet? Folytathatja az építkezést, át lehet tervezni és egy új építési engedéllyel befejezni vagy a legrosszabb esetben el kell bontani?
Milyen lehetséges megoldások léteznek az ilyen ügyek megoldására?
A háznak minden terve, dokumentációja és az 1983-ban kiadott építési engedélye is megvan.

Várom megtisztelő és együttműködő válaszukat

Ha van olyan vevőjük, aki haszonélvezettel terhelten is vásárol, akkor nem.

Köszönöm gyors válaszát. Hogy ha a párom édesanyja nem írja alá eladáskor a szerződést (Ő a haszonélvező), de a bankkal nekünk van végtörlesztésről papírunk hogy fizetnünk kell, akkor ezzel a lépésével meghiúsíthatja az eladást?

(Ha én lennék az a "Sándor".)

„milyen lehetőségeim vannak, hogy a húgán behajtsam az összegek felét.”
Nagyjából semmilyenek. Ön nem tud jogviszonyba keveredni a hölggyel, ha ő nem akarja. Ön attól követelhet, akivel megegyezik a kölcsönadásban, vagyis a saját élettársától. Az meg az adóstársától.

Kedves Sándor! A párom és a húga (az anyja kérése miatt) évekkel ezelőtt külföldi banktól felvett több millió forintos hitelt. Ebből a hitelből vettek egy házat, aminek a tulajdoni lapján a következők találhatóak: a párom a tulajdonos, az anya a haszonélvező. A tulajdoni lapon a párom és a húga fel vannak tüntetve mint adósok (jelzálogjog). A vételár, amiért most eladjuk a házat nem fedezi a hitel összegét, így édesanyámtól kapunk 3 millió forintot, illetve még én adok 508 ezer forintot azért, mert egy ingatlanoson keresztül sikerült eladnunk ezt a házat. A húga a páromnak nem fizet semmit. Most megtörténik az értékesítés és mivel a húga nem fizet semmit én ennek az összegnek a felét szeretném tőle visszaszerezni (összesen 1 millió 7 54 ezer Ft - 1.5 millió + 254 ezer). A párom nem a férjem és hivatalosan nem az élettársam. Kérem írja meg nekem milyen lehetőségeim vannak, hogy a húgán behajtsam az összegek felét. Nagyon szépen köszönöm!

„per már van folyamatban. ”

Akkor mi a kérdés?

Kedves Kovács Béla Sándor!
Köszönöm a gyors válaszát, per már van folyamatban. Kellene indítani még egyet? Azt hol, milyen bíróságon? Miért húzza el a bíróság az ilyen ügyeket? Kinek jó ez?

„Mit lehet tenni, ”
Talán el se fogod hinni: perelni.

Kedves Fórumozók!
Mit lehet tenni az alábbi esetben jogilag vagy egyéb módon?
Van egy több mint 10éve épülő ingatlan, nincs befejezve, csak kívülről, bent téglafalak, beton, használatbavételi engedély nincs, a tulajdon fele-fele arányban a feleség-férj nevén. A volt férj használja az ingatlant (akinek nincs szüksége rá, hatalmas házban lakik amúgy, de ki akarja csinálni a volt feleséget).
A feleség nem tud bejutni az ingatlanba, kulcsa nincs, a volt férj sem szóbeli sem írásbeli kérésre semmilyen módon nem reagál.
Milyen joga van a feleségnek az ingatlanhoz, hogy tudja azt gyakorolni? Mit lehet tenni, hogy a feleség bejusson az ingatlanba és használhassa azt? Hova, melyik hivatalhoz kihez fordulhat a feleség, honnan kérhet segítséget? Vagyonmegosztás folyamatban van, de a bíróság és az ügyvédek is húzzák azt valamiért évek óta.
Köszönöm

Pa-ra-no-i-a.

„gyerekkoromban”
Tehát nem mostanában, ugye? És a Praktikerről, OBI-ról vagy bármilyen lakatosüzletről hallottál-e, hogy ott occsón lehet venni másik zárbetétet, legalább 4, de inkább 6 kulccsal?
„Az illető lopkod, így felnőttkoromban is szülőnél laktam”
Ha jól értem, azért laktál (gyanítom, hogy még most is laksz) a szülődnél, mert az illető lopkod? Hol itt az ok-okozati összefüggés? A többi állításodra inkább nem is reagálok.
„A lopott pénzt, értékeket hogyan lehet kifizettetni”
Feljelentés, és a rábizonyítják, akkor majd a megtérítésre is kötelezni fogják. Aztán vagy megfizeti, vagy nem.
„a lakás javítását kitől kérjem?”
Vízvezetéket vizes szaki javít, villanyvezetéket villanyszerelő, ablakot a nyílászárós, kőműves munkát a kőműves, burkolást a burkoló, festést a szobafestő-mázoló; de vann olyan is, aki többmindenhez ért. Ilyenektől kell kérni a javítást.
Nyugtass meg: Ugye te nem joghallgató vagy?

Üdvözletem, Egyik szülőm gyerekkoromban egy lopkodós férfit költöztettet a lakásba, aki a pótkulcsot is ellopta és szomszéd szerint azóta bejárkál, ezt hivatalosan nem szeretné igazolni. A lakás fele tulajdonomban van. Az illető lopkod, így felnőttkoromban is szülőnél laktam, amíg összegyűjtöttem pénzt lakásra. A szerződés kötés előtt az összeg eltűnt. Értékesebb tárgyak és készpénz eltűnik. A lakásban lakó másik családtagtól is lopkod, amit azzal magyaráznak, hogy idős és nem tudja hova tette, de ki sem jár a lakásból. A szülő tagadja, feljelentésnél azt hazudja, hogy nem lopkod senki.
A lakás gyakorlatilag lakhatatlan, így már nem is lakik itt. Megbetegedtem tőle, a lakás hibáit szintén tagadja. Így dolgozni sem tudok. Laktam albérletben de a lopások és a szociális helyzet miatt nem tudom fizetni.
A lopott pénzt, értékeket hogyan lehet kifizettetni és a lakás javítását kitől kérjem?

danu19,

google.com

Kedves Zoltán, Sándor és József!

Kellemes meglepetés volt gyors válaszuk.

Több szemszögből nézve, jogi és jp, kialakul majd a jó megoldás.
A békés megegyezés lehet a legjobb mindkét félnek kétségtelenül. Tulajdoni lap szerint már tény a 3/8 - 3/8 rész.
A tulajdoni hányadot biztosan növelnünk kell (József!) és egy barát bevonása is ügyes taktika.
A házat sajnos mindenképpen bontani kell...

Kérem hogy az elővásárlási jogról küldjenek több infót és linkeket. Új javaslatokat is szívesen elfogadok. Köszönöm!

Köszönöm mindenkinek. A jelzálogot ízlelgettem, de megerősítettetek benne, hogy önkormányzattal szemben nem szükséges. Legjobb adós az állam.

danu19,

Az egész elég agyrém, de ha meg akarod szerezni a részét, de ő nem akarja eladni neked, akkor keress valakit, akit ő nem ismer, és vetesd meg vele, aztán megveszed tőle. Kicsit drágább, kicsit hosszabb, de a tied.

Kicsit előreszaladt a kérdező. Lehet, nem örökölnek semmit. Lehet, hogy csak az egyikük örököl. Etc.

Enyhén szólva is rosszul közelíted meg a helyzetet.....

1. a hányadok külön-külön is értékesíthetőek, elővásárlási joggal rendelkeznek a tulajdonostársak (az igaz, hogy ez kijátszható)
2. a közös tulajdon megszüntethető lesz adott esetben bírósági úton is
3. a bontást el kell felejteni.
4. többlethasználatról lehet szó a + 1/8-ad tekintetében (díjköteles).

Ügyvéddel való konzultáció erősen javallott.

Tisztelt Fórumozók!

Biztosan sokan hallottak már, esetleg személyes tapasztalatuk is van, az alábbihoz hasonló történetről ezért kérem adjanak javaslatokat, jogi állásfoglalást.

Egy ingatlannak (ház és telek,kert) két jövőbeli örököse van.

Az "egyik" a meghirdetést erőltetné majd és szívesen eladná külsős vevőknek, a "másik" meg szeretné tartani az örökséget ami régóta a család tulajdonában van.
Közös megegyezés sajnos nem lesz, 99% az esélye hogy az "egyik" nem akarja eladni tulajdonrészét, valós piaci áron sem a "másik"-nak.

Egy ötlet: a "másik" tulaj elkezdi a rossz állapotú ház bontását (nem engedélyköteles) amikor a tudomására jut hogy az "egyik" a beleegyezése nélkül is feladta az ingatlan eladási hirdetését.

Várható előnyei: Az érdeklődők már nem tudnának beköltözni, ezért nem lesz komoly vevő
Senki sem fogja az örökösöket az eladásra motiválni "kéz és lábtörés" kilátásba helyezésével

Hátrányok?

Jogi szempontból mi a különbség:

• egyenlő a tulajdonrészük, 4/8 és 4/8,
• az "egyik" 3/8 , a "másik" 5/8 részt birtokol

Kérem segítsenek bevált megoldásokkal hogyan lehet a helyzetet úgy rendezni hogy ingatlan megmaradjon családi tulajdonban.

Nagyon köszönöm!

(A köznyelvi jelentése az a "biztosítéknak" - legalábbis az egyik - ahogyan te használod. De jogi fogalomként más a tartalma, valami olyasmi, hogy "olyan jogintézmény, amelynek fő funkciója a feleket a szerződésszerű teljesítésre ösztönözni, illetve visszatartani a szerződésszegéstől".)

A kötbér olyan kötelezettel szemben jelent komoly biztosítékot, aki tud teljesíteni, csak nem szeret.

Ja igen. Ezt hívják fenyegetésnek. Finomabban fogalmazva: szankció kilátásba helyezésének. Bizonyos esetekben tényleg hatásos tud lenni - én csak tudom.
Amúgy igaza van KBS-nek. De ahogy olvasom a saját hozzászólásomat, még így, kikupálatlanuls sem fogtam olyan nagyon mellé. Ugyanis én biztosítéknak a tulajdonjog-fenntartást vagy a jelzálogot találtam célra vezetőnek. Ezek egyike sem maga a fedezet, hanem mindkettő olyan eszköz, ami meghiúsítja a fedezet elvonását.
Egyébként nem is szóltam volna hozzá, ha nem látnám naivságnak, hogy biztosítékot lát valaki abban, hogy az eredeti helyett többnek a követelhetőségét helyezi kilátásba.

Biztosítéknak pro verbo nem jó.

Fogalmazzunk úgy, hogy az esetleges további költség kilátásba helyezése általában megfelelő a jogkövető magatartás irányába terelésre.