ingatlan jog

Jó, egyszer majd kikupálódok belőle. Megígérem. Azt viszont még most sem értem, hogyan látja biztosítva BoriBori késedelmi kamat vagy kötbér kikötésével a vevő teljesítését.

Gerbera317, kevered a biztosítékot a fedezettel.

Egyébként BoriBori biztos abban, hogy ez a legmegfelelőbb topik a kérdéséhez?

Béla! Láttál te már be sikertelen behajtást elmaradt szolgáltatásra és hozzá kapcsolódó kötbérre? V.ö.: "se pénz, se posztó". Én már láttam. Hidd el, a kötbér nem biztosít semmit olyannal szemben, akin nem lehet máshol sem fogást találni.

A kötbér a teljesítés egyfajta biztosítéka, ugyanakkor általánykártérítés funkciója is van.

Azt mindenképpen jegyezzük meg, hogy a kötbér és a kamat nem biztosíték! A biztosíték funkciója, hogy a teljesítés elmaradása esetén a biztosítékból vagy az arra kifejtett kényszer útján juthat kielégéítéshez vagy kártérítéshez a jogosult. Ha nincs biztosíték, akkor a kikötött kötbér és a kamat mitsem érnek!
Biztosíték ilyen esetben a tulajdonjog-fenntartás, vagy a jelzálogjog. Illetve, ahogy drbj is írja, itt biztosítéknak tekinthető az a tény is, hogy a vevő egy vagyonnal és bevétellel rendelkező önkormányzat.

Bori Bori,

Szerintem elég.

Egy önkormányzat nem tűnik csak úgy el, ahogy a vagyona sem, úgyhogy ha netán nem tartanák be a határidőt, akkor az esetleges végrehajtás jó eséllyel eredeményre fog vezetni.

Sziasztok! Önkormányzattal kötök ingatlan adásvételi szerződést. Én vagyok az eladó. Két részletben fizetnek. A tulajdonjogomat nem tartom a vételár teljes kifizetéséig. A második részlet biztosítékaként elég a kötbér és késedelmi kamat? Nem nagy összegről van szó.

Ha a kivitelező levonult az épikezési területről, a birtokbavétel megtértóent, azután a beruházó-építtető a jogkörénél fogva köteles a használtbavételi eljárást megindítani? A szerződésben csak annyi utalás van erre, hogy az építtető "segít" a használatbavételi engedély megszerzésében.

Immáron két év telt el a birtokbaadástól és még mindig nem adta be a kérelmet a helyi építési osztályra.
Van olyan építési törvény, amely kötelezhetné a beruházót az eljárás megindítására?

Az épületben saját lakásai is vannak, amiket megpróbal értékesíteni. Eddig sikertelenül. Van valami összefüggés (esetleg adózás szempontjábol), amiért húzza-halasztja a használatbavételi eljárás megindítását?

prof laikus

„vannak a fórumnak ilyen sajátosságai mint te :)”

Meg mindig előkerülnek olyan „okos emberek” is, mint te. :-D
De hát ettől szép a világ, hogy nem vagyunk egyformák.
Én (is) szeretem a szabályok betartását, de úgy látszik, ez itt nem mindenkinek egyértelmű.

mellesleg teljesen más kérdésekről van szó a bejelentett lakcím és az "egy éves szabály" bejegyzéseknél

csak szegény nagyon aggódós

hát van bajod.....törölni nem lehet.....meg blokkolni sem

vannak a fórumnak ilyen sajátosságai mint te :)

prof laikus

Sőt, még egy harmadik topikban is épp most válaszoltam neked a témára.
Nem értem, hogy miért kell minden témakört lefoglalni ugyanazzal a kérdéssel. :-O

prof laikus

Lehet, hogy én vicces vagyok, de az sokkal viccesebb, hogy két topikban is futtatod ugyanazt a kérdést, hátha akkor hamarabb kapsz rá választ. Felesleges, szerintem bőven elég lett volna a másikba beírni és nem kötekedni azzal, aki erre figyelmeztet. Gyorsan lejött a stílusod. Magam részéről a továbbiakban „ignore” vagy! :-)

prof laikus

„te is tisztázod magadat, hogy mért írsz feleslegesen?”

Persze, ha megmagyarázod, miért írtad ugyanezt be a „tulajdonjog-haszonélvezeti jog” csoportba is. Vagy talán legközelebb türelmesebbnek kéne lenni, nem leharapni valaki fejét, aki figyelmeztet erre.

bocs, nem akartam ismételni, nekem egyszer sem jelent meg először (sokáig)

Milyen esetekre vonatkozik, egyáltalán létezik olyan szabály,

hogy egy ingatlanon a bejegyzett jogtulajdonokat csak egy éven belül lehet perben megkérdőjelezni.

Hallomásom van ilyenről, de nem pontos.

Tehát ha mondjuk a tulajdon- vagy haszonélvezeti jogomat adott napon bejegyezték, akkor esetleges ellenérdekelt félnek egy éve volna pert indítani ezzel szemben.

Van ilyen szabály és milyen környezetben érvényes, ha valóban van?

Önmagában azért mert valakinek tartozása van, nem jelenti azt, hogy ő ne lenne jogosult elidegeníteni az ingatlanát. Jól is néznénk ki, mert ezen az alapon lényegében megszűnne az ingatlanforgalom.
Ha valakinek tartozása van, hát van. Azt akár rendezheti is még életében, vagy az adósság a hagyaték egyéb tárgyaiból is kiegyenlíthető.

Tisztelt Fórumozók!
Segitséget kérnék a következő kérdésben.
Lányom barátnőjének édesapja örökölt egy ingatlant. Mivel az édesapának mindenféle tartozása van (még nem tudom, hogy mifélék, banki, vagy adótartozás, de lehet hogy mindkettő) ezért attól tart, hogy ha a nevére kerül az ingatlan, azt lefoglalják. Az ügyvédjük szerint, ha odaajándékozza a lányának - ő a barátnő - vagy a lánya ikergyerekeinek, vagy bárkinek a családban ajándékozási szerződéssel, ez vagyonmentésnek számit. Ezért megkérték a lányomat, hogy szálljon be a buliba és irassák az ő nevére az ingatlant. Nem tudom pontosan hogyan gondolták lebonyolitani, fiktív adásvételi szerződéssel, vagy hogyan, de én nagyon fenntartással fogadom ezt, mert félek, hogy a lányom megütheti a bokáját. A lányom nevén egy fél ház van, tehát van ingatlantulajdona. Kérem a kedves szakértők szives segitségét, valóban nem lehet ezt családon belül ajándékozással megoldani? Mit lehet tenni ilyen esetben? Előre is köszönöm mindenkinek, aki segit. Zsuzsanna.

Kedves Jogi Fórumozok!

Segítségeteket és tanácsotokat szeretném kérni:

Van egy ingatlan, aminek 3/4 részben vagyok tulajdonos és itt lakom. A testvérem 1/4 részben tulajdonos. Megegyeztünk, hogy kivásárolom. A kért összeget össze is gyűjtöttem, majd közölte, hogy többet akar, vagy jogi útra tereli és visszamenőleg lakhatási költségtérítést is kér.
Azt szeretném kérdezni, hogy mit tudd tenni jogi úton a testvérem,mint kisebbségi tulajdonos, ami árthat?
Tényleg joga lesz visszamenőleg lakhatási költséget kérni?

Előre is köszönöm!

Kedves JogiFórum kollégák, tanácsot szeretnék kérni a következő szituációban:

Egy ingatlanügynökség a honlapján hirdetett egy lakást, amelyet az egyik ingatlan értékesítőjükkel megtekintettem, és amely rögtön megtetszett nekem, és az ára is barátságosnak volt mondható. Az ingatlan nem ehhez az értékesítőhöz tartozott, hanem egy kollégájához, de ún. "kulcsos lakás" volt, a kulcs ott lógott az irodában, a lakás nem lakott, bármikor lehetett menni megtekinteni. A következő nap reggel beugrottam az értékesítőhöz, hogy szeretném este is megnézni a lakást illetve esetlegesen a szomszédokkal beszélni, ha az lehetséges. Ekkor említette az értékesítő, hogy aznap is megmutatja a lakást vki másnak. Megbeszéltük, hogy aznap este ismét megnézzük. Aznap este, amikor találkoztam az értékesítővel az irodájukban, hogy ismét elmenjünk megnézni a lakást, említette, hogy valaki ajánlatot tett a lakásra a lakás saját értékesítőjénél. Akkor én már erősen gondolkodtam, hogy én is ajánlatot teszek. Mint kiderült, a kollégák tudták, hogy mennyiről tette az ajánlatot a potenciális vevő, és el is mondták nekem, így ahelyett, hogy elmentünk volna még egyszer megnézni este, leültünk és tettem egy vételi ajánlatot, és mellé biztosítékként 100.000,- Ft-ot is átadtam az értékesítőnek. Az ajánlatomat másnap elfogadta az eladó. Az értékesítővel történt ezutáni találkozásomkor derült ki, mikor ISMÉT a nullás igazolásokat feszegettem, hogy ezen az ingatlanon 600 ezer forintnyi közműtartozás van. Ezen nagyon meglepődtem, mert eddig nem tudtam róla, az értékesítő nem mondta (habár, laikus révén, így konkrétan nem kérdeztem rá az értékesítőnél, hogy van-e tartozás a lakáson).

A kérdéseim a következők:

1. Ha egy ingatlanon közműtartozás van, ráadásul nagyösszegű, ezt az értékesítő köteles-e tudatni a potenciális vevővel, és ha igen, mikor? Köteles-e vételi ajánlat tétele előtt őt erről tájékoztatni, főleg, ha a vételi ajánlat mellé biztosíték lett letéve?
2. Ha az ingatlan nem tartozik kifejezetten az "én" értékesítőmhöz, hanem egy másikhoz, lehetséges-e az, hogy az én értékesítőm nem tudott a tartozásról?
3. A vételi ajánlatban az szerepel, hogy 2 millió forintot fizetek a végleges adásvételi szerződés megkötésekor, amely a szerződésben foglalónak minősül.

Az ingatlan még mindig érdekel, de mindenképpen úgy szeretném a szerződést megkötni, hogy a vevő valamilyen módon kötelezve legyen arra, hogy a közműtartozást kifizesse. Mi ennek a legjobb útja-módja?
4. Mennyire "publikus" egy potenciális vevő számára, hogy a lakáson van-e ajánlat, és ha igen, pontosan milyen összegről? (Ezen a ponton azt is megkérdőjelezem, hogy ténylegesen volt-e ajánlattétel a lakásra, vagy csak "belelkesített" az ingatlancsapat, hogy ajánlatot tegyek és magasabbat, mint amire én előzőleg gondoltam.)
5. Kaphatok-e valamilyen dokumentumot, amely forintra pontosan megmutatja, milyen és mennyi közműtartozás van a lakáson? (Mi van, ha nem is 600 ezer, hanem mondjuk 2.5 millió forint köztartozás van a lakáson?)
6. Honnan tudhatom meg, hogy van-e jelzálogteher a lakáson?
7. Bármi más, amire esetleg nem gondoltam, és fontos lehet?

Nagyon köszönöm a segítséget!

Kedves Fórumozók!

BUÉK! :)
Az alábbi témában szeretnék segítséget / véleményt kérni:

Van egy ingatlan, amelyben 50 % tulajdonrésszel rendelkezem.
Édesanyám a testvéremre és rám 50-50% tulajdonrészt íratott át.
A 35. életévemet már betöltöttem.

Ezen az ingatlanon özvegyi haszonélvezeti jog áll fent.

Amennyiben új ingatlant szeretnék vásárolni, akkor jól tudom hogy az özvegyi haszonélvezeti jog miatt nem az általános 4%
illetéket kell fizetnem majd az újonnan vásárolt ingatlanra?
Vagyis megillet az első lakásszerzési kedvezmény?

Szíves válaszukat előre is köszönöm!

Üdvözlöm Önöket!

A helyzet a következő: van egy közös tulajdonban lévő ingatlan, 2 épülettel, ezek közül csak az egyik szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a másik „törvényen kívüli”. Nos, az lenne a kérdésem, hogy az utóbbi ingatlant lemondhatom-e a többi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül. Számlákkal, szerződésekkel tudom bizonyítani, hogy a saját pénzemből építettem, a többi tulajdonostársnak semmi köze nincsen hozzá.

Válaszukat előre is köszönöm!

Három éve apukám után örököltem egy fél lakást. Az általam örökölt fél lakás haszonélvezetéről anyukám a hagyatéki eljárás során lemondott. A lakásban apukám testvére lakik egyedül, mert a lakás másik fele az övé, tehát korábban a kettőjük közös tulajdona volt.
Úgy alakult, hogy hamarosan férjhez megyek, és önálló lakást szeretnék vásárolni. A lakáshitel és a szocpol elbírálásánál előnytelen, ha van a nevemen lakástulajdon. Anyukám felajánlotta, hogy megveszi a fél lakásrészemet, de apukám testvére továbbra is ott lakhat. Azt szeretném kérdezni, hogy jogilag hogyan kell elindítani ebben az esetben a fél lakás eladását? Hivatalosan mi az útja anyukám vételi szándéka közlésének? Van-e elővételi joga apukám testvérének? Ha ő is meg akarná venni a fél lakásrészt, akkor köteles vagyok-e neki eladni? Megakadályozhatja-e, hogy anyukámnak eladjam a fél lakást, ha ő nem veszi meg?
Előre is köszönöm a választ.
Üdvözlettel

Szinte biztos, hogy megosztani önálló ingatlanokra nem lehet, de nagyon valószínű, hogy társasházzá lehet alakítani. (Ez jogi alakítást jelent, nem építkezést.)