Az államigazgatás

Udv, kedves Order! Jo a felvetes. En jartam nappali jogi karra, elvegeztem az AF - et, most ugy tunik, estin fejezem be jogi tanulmanyaimat az ELTE AJK - n. Egy fontos dolgot ki kell mondani: az AF szakdiplomat ad, a jog pedig altalanos diplomat. A kozigazgatas bizonyos ertelemben azokkal jar legjobban, akik mindkettot elvegzik, de ez meg mindig ritka. A teljes jogra ralatas persze AF - fel joval nehezebb, de a kig. szakismeret a kozigazgataszoknal van, es nem a jogaszoknal. Miert akarjak megis inkabb a kozigazgatasban a jogaszokat? Mert azt hiszik, hogy aki az 'egesz' jogot tudja, annak a kig. nem okoz gondot. A gyakorlat arra mutat, hogy a sima jogvegzett csak 'forgatja a fejet' kozigazgatasi mukodese elso 1- -2 eveben. Az AF 6 feleves kig jogi oktatasa, onk. jogi, szab. sert., szervezestani, szamviteli diszciplinai mind a kig. szakertes megalapozasat szolgaljak. Mi lenne a megoldas? Az ami Franciaorszagban. A jog legyen beugro a kozigazgatasban, mint a 19. szazad elso kozszolgalati torvenyeben Mo -n (nem sikerult betartani, de az otlet szep volt), es a legjobbak vegezhessek el az ENA - szintuve 'felgyurt' AF utodintezmenyt. A kig. meg felszivna a 8 kar altal kepzett jogaszokat. A gyakorlati megvalositas messze van, es ez a keplet persze a specialistaknal kevesse ervenyesitheto.Ki hogy latja ezt?

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Helló Mindenkinek!!
Egyet kell értenünk az előttünk hozzászólóval,az álligkarosok jobbak a közigazgatási pályákon, mint a jogászok. A jogászoknak nem ez a terepe, vagy nem ennek kellene lenni, sajnos ugye ma már annyi jogász van, hogy már nem tudnak hova menni, mint a közszférába, természetesen akik jol tanulnak azok nem ide jönnek, ez ugye nem kérdés.Bocs, ha valakit megsértettem.A jogot meg már csak azért is el kell végeznünk, hogy olyan pozícióba tudjunk kerülni.Indokolatlan a diszkrimináció az álligkarosokkal szemben.

Kedves Béres-Deák Attila!

Szerintem a hozzáfűzéseddel nem igazán azt bizonyítottad, hogy egy jogász többet tud az államigazgatásról... A közigazgatási perekről pedig annyit, hogy a bíró legtöbb esetben visszautalja az első fokú közig. szervhez az ügyet és nem dönt saját hatáskörben (még azokban az ügyekben sem, amibben lenne erre lehetősége).

Egy frissen végzett jogász jóval kevesebbet tanul az állig-ról, mint amit a főiskolán lehet tanulni. Gondolok arra, hogy az állig. eljárásjog, szabálysértési jog, önkormányzatok működése, stb., tehát amelyek a közigazgatáshoz szorosan kapcsolódnak mind féléves vagy 1 éves tantárgyak a főiskolán. Én az Állig. Főiskola után elvégeztem a jogot is, de amennyire én tapasztaltam a jogi egyetemen elég felületesen oktatják ezeket.

Természetesen általában nem az egyetemeken dől el, hogy kiből lesz jó szakember.

Bizony többet. A magyarázat a következő. Ha egy államigazgatási ügy nem rendeződik le  sem első, sem másod fokon, abban az esetben következik a bíróság. A bíróságon pedig a bíró dönt, aki jogász.Persze, ha az államigazgatási szervnél jogász dönt első, vagy másod fokon, akkor a bírónak kevesebb dolga lesz.Természetesen arról szó nincs, hogy az igazgatási szervezők nem érnek semmit ajogászok mellett.Gondolj bele abba, hogy az államigazgatási ügyek java része lerendeződik első fokon. A Bíróságra csak töredékük kerül.
Béres-Deák Attila

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)