Az államigazgatás

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

A megfogalmazásról általad mondottakban lehet valami, de megmondom őszintén, nekem soha eszembe nem jutott volna, hogy a mindenki az ügyintézőre is vonatkozhat. (Lásd szebe értelmezését, aki szerint az ügyintéző közigazgatási szerv).

Order, valóban nem lehet különbséget tenni az állampolgárság szerzéscíme alapján, de egy normális állam sem fog a nemzetbiztonsághoz olyat felvenni, aki előtte más állampolgár volt, mert potenciálisan az előző állama javára kémkedhet. Ugyanígy nem vesznek fel a BM-be olyat, aki bármilyen kis tárgyi súlyú bűncselekményt elkövetett, és hiába van, hogy nincs már priusza. Egyszerűen ez egészséges védekezés az állam részéről. Magyarul ennyit érnek a fellengzős dumák a nagy emberi jogokról. Az USA, amikor forróbb lett a helyzet (szept. 11 után), tett a saját állampolgárai emberi jogaira, a más állampolgárokat meg egyenesen bűnözőként kezelik (ujjlenyomat mindenkitől. Amikor Brazília a viszonosság nemzetközi közjogi jogelvére hivatkozva az USA állampolgárokkal szemben hasonló intézkedést vezetett be, teljesen fel volt háborodva az Államok.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Különben ez a Te ügyintéződ nem feltétlen kisebbség, mert nem írtad le a nemzetiségét. Annyit tudunk, hogy nem magyar állampolgár, aki megszerezte a magyar állampolgárságot. Egyébként ilyen előélettel jópár helyre fel sem veszik a közigazgatáson belül.

Most nincs a fejembe, de mintha az új Ket. az ügyfélre akarná hátékázni a tolmácsdíjat, mondván, hogy a magyar eljárásban a magyar nyelvet kell használni-legalábbis ilyesmit is mondogattak az elején. Ennek majd utánanézek.

Order! Ez a válasz elméleti és gyakorlati síkon is nagyon egyszerű. Szerintem a mindenki az ügyfelek körét jelenti. Abban az esetben van gond, ha a magyar ügyfél csak magyarul, az anyanyelvét használni akaró ügyintéző anyanyelvén kíván ügyet intézni. A tolmács, a nyelvi szakértő megkeresése előtt a közig. szervnek meg kell győződnie, hogy van-e a szerven belül olyan személy, aki az adott idegen nyelvet beszéli. Viszont ügyintézői oldalon fő kötelesség a feladatellátás. Az anyanyelv használata bár alapvető jog, de ilyen értelemben csorbát szenved (vö.: a Felvidék déli részén élő magyar anyanyelvű önkormányzati ügyintézők nem voltak hajlandóak szlovákul kommunikálni. Állítólag nem tudtak szlovákul, mert tiszta magyar helységek voltak ezek. Nem tudom, a szolgálatadó szerv mit tett). Ha az illető nem beszél magyarul elég jól, hiába állampolgár, nem veszik fel. De szerintem arra gondolsz, hogy beszél magyarul, csak az anyanyelvét kívánja használni a magyar közigazgatás magyar állampolgárságú szolgálatvállalójaként. Mondjuk, tegyük fel, hogy van ilyen. Tegyük fel, hogy tolmácsot rendelnek ki. Megoldás (?): A közigazgatás nem kötelezhető arra, hogy saját ügyintézője ostobasága miatt költségekbe verje mondjuk az ügyfelet. A közigazgatás maga nem köteles a 25.000 forintos óránkénti tolmácsdíjat kifizetni az ügyintéző "nekem jogom van..."-magatartása miatt. A félig tréfás-félig igaz konklúzióm az lenne, hogy fizesse a tolmácsdíjat az ügyintéző maga. Vagy használja szuahéli anyanyelvét, de rögtön fordítsa önmagát magyarra, majd az ügyfél magyar válaszát fordítsa vissza szuahéli anyanyelvére, és akkor az emberi jog fan-ek is jól laknak, és az alanyi jog kecskéje is békében hagyja a tárgyi jog káposztáját végre.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Order!

Azt hiszem maga a kérdés nem túl gyakorlati jellegű, mert ki az, aki nem beszél magyarul, mégis itt akar köztisztviselő lenni, főleg miután a határozatokat is magyarul kell írni, tehát csak plusz munkát jelntene neki is és annak a szervnek, ami van olyan h...e, hogy alkalmazza.

De ha elméleti sikból vizsgáljuk a kérdést, azt semmi nem tiltja, hogy nem magyar anyanyelvű magyar állampolgár legyen köztisztviselő. Tovább kalandozva van/lenne ilyenkor lehetőség tolmács igénybevételére. De most őszintén, ki az aki venné a fáradtságot, hogy valahányszor ügyfél jön szalajtsunk el gyorsfutárt tolmácsért... Tehát jog van, de ki az aki megtölti ezt tartalommal

Sok olyan munka van, ahol nem kell a magyar nyelvet használni :)

Valami dereng arról nekem, hogy a jogértelmezésnél keressük a jogalkotó szándékát, talán a jogalkotó ÁE-t akart szabályozni, nem pedig a kisebbségi és etnikai jogokat beépíteni a legjobbértelemben vett bürokráciába!

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Bár a köztisztviselő is ember, de az Áe. értelmében közigazgatási szerv. Az anyanyelv fogalma csak természetes személyehez köthető.

Itt a mindenkin nézetem szerint a minden ügyfelet kell érteni. Ha az eljáró köztisztviselőnek nem magyar az anyanyelve, az ügyfélnek meg a magyar (magyarul ért), akkor a magyar nyelvet kell használni. Egyébként nem hiszem, hogy az ügyintéző kitenné magát ilyenn tortúráknak, mert hamar a közigazgatáson kívül találhatja magát. A Ket. változásokat hoz majd a nyelvhasználatban is. A köztisztviselő ugyanis a magyar államhatalmat képviseli, és az államnyelv 8hivatalos nyelv) a magyar. Idegen nyelvet akkor használhat, ha ez az ügyfél anyanyelve, és a köztisztviselő beszél ezen a nyelven (vagy mindkettejük által értett más közvetítő nyelv is szóba jöhet).

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Az, hogy a tanulmányod címét vastagítva szedték, a többit meg nem. Erre gondolsz?

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)