Miskolci Jogi Kar

A hozzászólás (és a felhasználó) törölve.

Egy példa: irgalmatlan magas tandíjat szed, amiből aztán meg tudja venni kilóra a világ legnagyobb koponyáit, kutatókat, akik ott hozzák létre világot rengető felfedezéseiket, ez hírnév az egyetemnek is, aki újfent csinos summát tesz zsebre pl egy szabadalom kapcsán.

Nem vagyok jártas USA-egyetemek megítélésében, bár a ranglistavezetőkről mindig hallani. Szerintem nem elhanyagolható különbség az sem, hogy a tengeren túl Rt. formájában múködnek a menőmanó egyetemek, az oktatáson kívül számos egyéb tevékenységgel feltornázzák magukat az élvonalba,nálink meg ugye...kicsit másképp múködik a dolog.

Nos, a cikkből kiindulva jó helyen van a Miskolci Egyetem, még akkor is, ha a hallgatók szerint már nem annyira.

A hírtől eltekintve egy azonban biztos: az egyetemeink közti különbség elhanyagolható ahhoz képest, ami az USA-ban van mondjuk a Yale és mondjuk egy nevenincs arisonai egyetem között.

Idevágó cikket találtam, igaz, 2002-es, lehet, hogy ennek alapján írják az álláshirdetéseket, idézem:

"Miért jelentkezzek az ELTE Jogi Karára?

Bármennyire érdekelné is a felsőoktatásba jelentkezőket és szüleiket, sőt valószínűleg a szélesebb közvéleményt is, Magyarországon mindmáig nem készült olyan összehasonlító lista, amely több szempontból, szakok szerint rangsorolja az egyetemeket, főiskolákat. A nemzetközi szakirodalomban gyakran összehasonlítják az egyetemeket, ezekben egyrészt statisztikai adatok (például oktatók és diákok aránya, infrastrukturális ellátottság, felvételizők száma), másrészt a hallgatók és a professzorok véleménye, valamint az elhelyezkedési lehetőségek, a diploma piacképessége alapján készítenek rangsorokat.

Nyugat-Európában és az USA-ban főleg neves lapok vállalják fel az egyébként nem konfliktusmentes rangsorkészítést. Az USA-ban a leghíresebb egyetemi toplistát a U. S. News and World Report című hetilap készíti, Nagy-Britanniában pedig a londoni The Times vállalta magára ezt a munkát. Mindegyik lap az alapvető statisztikai adatokat hivatalos forrásokból, illetve maguktól az intézményektől szerzi be, s ezt egészíti ki kérdőíves felmérésekből nyert számokkal. Németországban hagyományosan a hamburgi Der Spiegel rangsorolt, igaz, a múlt héten a müncheni Focus című hetilap is leközölte a saját változatát.

A közelmúltban Magyarországon is megtörténtek az első lépések ilyen ranglisták meghonosítása érdekében. Napvilágot látott egy felmérés, amelyet az Universitas Press Képzési és Tudományos Információs Ügynökség Kft. készített a Jeltárs Jelenkor Társadalomkutató Műhely közreműködésével, s a hallgatók véleménye alapján állít fel rangsort egyes szakok között. A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) pedig az egyetemek és főiskolák hivatalos akkreditációja során osztályozta a szakokat az elmúlt években. A MAB alapvetően formális kritériumok alapján hozta meg döntéseit, hiszen az adott szakon folytatott képzéshez szükséges infrastruktúra (például tanterem, labor, könyvtár) mellett szempont volt a tanárok száma, tudományos fokozata, publikációs listája, eredményei és az intézmény nemzetközi kapcsolatrendszere. Ez utóbbi egyébként lehet, hogy szükséges, de kicsit félrevezető eredményt adhat, ugyanis sok az újonnan indult szak, arról nem is beszélve, hogy az akadémiai élet is meglehetősen Budapest-centrikus.

A MAB szakonként meghatározta például, hány egyetemi tanárra, docensre, adjunktusra van szükség, s ezek közül hánynak kell főállásban az adott intézményben dolgoznia. Emellett természetesen a képzés tartalmát is figyelemmel kísérte az akkreditációs testület, elemezték a tantárgyak felépítését, átnézték az irodalomjegyzékeket, figyelték, menynyire alkalmazzák a friss tudományos eredményeket, s beletekintettek szakdolgozatokba is, amelyekből az oktatási színvonalra próbáltak következtetni. Alapvetően azonban a formális kritériumok határozták meg a MAB által adott értékelést, amelynek során a szakokat "kiváló", "erős" és "megfelelő" jelzővel látták el, illetve volt olyan is, amit nem tartottak akkreditálhatónak (lásd táblázatunkat).

A felsőoktatási intézmények és szakjaik akkreditálásával a MAB 2001 nyarára végzett, s az utóbbiakat egyúttal el is helyezte a négyfokú skálán. Kivételt képezett azonban a sok újonnan indult szak, mert azokat az első diplomások kibocsátásáig eleve csak ideiglenes akkreditációval látta el a testület. A már meglévő szakok összehasonlításában nehézséget jelent, hogy az akkreditációs folyamat több mint öt évig tartott, s nem is ugyanazok a szakértők értékelték a hasonló szakokat. Ennek ellenére a MAB anyagából kiderül, hogy például a műszakiinformatikus-képzést szinte az összes intézményben magas színvonalúnak tartják, kivételt egyedül a Gábor Dénes Főiskola jelent. Az orvosi egyetemeknél a debreceni és a budapesti képzést kiválónak, míg a pécsit és a szegedit erősnek minősítették. Érdekes ugyanakkor, hogy a közvélekedéssel szemben, amely a Semmelweis Egyetemet helyezi a hazai orvosképzés csúcsára, az Universitas Press Kft. által megkérdezett diákok a szegedi képzést és diplomát értékelték a legtöbbre. A közgazdaság "vonalán" nem meglepetés, hogy a Budapesti Közgazdaságtudományi és Állam igazgatási Egyetem képzését a MAB kiválónak minősítette, s ugyanezt a jelzőt érdemelte ki a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Kara is.

A jogászképzésben két olyan helyszín is volt, amely a MAB szerint nem üti meg a kívánt mércét: Debrecenben és az újonnan indult győri Széchenyi Egyetemen (az oktatási miniszter ideiglenes engedélyével azonban ezekben is folyhat a képzés). Mindkét intézmény problémája ugyanarra vezethető vissza: egyszerűen nincs ma Magyarországon az egyre szaporodó jogi karokra elegendő számú egyetemi tanár, becslések szerint a szükséges létszám fele hiányzik. Győrben az is gond volt, hogy a szak felelősének megnevezett két oktató egyike sem Győrben volt főállásban, csak tartós megbízással foglalkoztatták őket (mostanra ez megoldódott).

"Megfelelő" minősítést a jogászszakok közül kettő kapott a MAB-tól: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A Pázmány képzése aránylag új, tanári kara, tanmenete, felvételi követelményei folyamatosan változtak az indulás óta eltelt időben, de sok szempontból még gyerekcipőben jár az intézmény. Ezzel szemben Szeged nagy hagyományokra tekinthet vissza, hiszen a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem költözött az első világháború után Szegedre. Az anyaintézmény minősítése után a MAB tavaly vizsgálta az SZTE kecskeméti kihelyezett jogászképzését, s véleménye hasonló volt, mint korábban a szegediről.

A jogi karok rangsora
A MAB besorolása szerint A diákok ítélete szerint*
ELTE Kiváló ELTE (Budapest)
Miskolci Egyetem Erős Szegedi Tudományegyetem
Pécsi Egyetem Erős Pécsi Tudományegyetem
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Megfelelő ELTE (Győr)
Szegedi Egyetem Megfelelő Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Debreceni Egyetem nem javasolt az akkreditáció Miskolci Egyetem
Széchenyi Egyetem nem javasolt az akkreditáció Debreceni Egyetem
Károli Gáspár Református Egyetem ideiglenes akkreditáció Károli Gáspár Református Egyetem

• A képzés, a diploma értéke, piacképessége alapján.

Korábban az ELTE győri képzési helye.
Forrás: Magyar Akkreditációs Bizottság, Universitas Press Kft.

A hallgatók megkérdezése alapján felállított sorrendben viszont a szegedi képzés előkelő helyen szerepel, amikor az oktatás és a diploma értékére, piacképességére kérdeztek rá. A hallgatóknak értékelni kellett például az egyes intézményekbe való bejutás és a tanulmányok nehézségét, a diploma hazai és külföldi elismertségét. Ebben a rangsorban a szegediek az ELTE mögött a második helyen végeztek. A csongrádi megyeszékhely jogi karára egyébként változatlanul sok diák szeretne bejutni: a két budapesti intézmény (ELTE, Pázmány) után a harmadik-negyedik helyet holtversenyben a pécsi és a szegedi kar foglalja el, s leszakadva követi őket Miskolc és Debrecen. A Károli Gáspár Református Egyetem jogi kara egyelőre budapesti jelenléte ellenére sem vonzza a diákokat, legalábbis első helyen nagyon kevesen választják ezt a kart a jelentkezéskor.

A rangsorállítás nehézségeit az is jelzi, hogy a MAB a vizsgálatok következő szakaszában nem folytatja a minősítés eddigi formáját. Az intézmények akkreditációja 2001 nyarán befejeződött, s a jövőben csak az oktatási színvonal tartását kell figyelnie az akkreditációs szervezetnek. Ennek során elsősorban annak megállapítását tartják majd szem előtt, hogy a minimális követelményeket teljesíti-e a vizsgált szak, s ezen túl egyelőre nem foglalnak állást, legfeljebb a szöveges értékelésből derül majd ki, mit is tartanak az adott intézmény minőségéről. A MAB nemrég elkészült "stratégiai terve" szerint viszont elképzelhető, hogy később - éppen mert érzékelik a rangsorolásra vonatkozó igényeket - nyilvánossá teszik véleményüket, de csak a kiváló intézményekről."

Forrás: Riba István: Csak diploma legyen
A HVG 2002. április 27., 17. számának cikke. (A cikk a HVG honlapján már nem érhető el.)

Ezért mindígjót mosolygok, mikor olyan álláshirdetést látok a fórumon, hogy feltétel xy egyetemen szerzett diploma:-))))

Jelen!:-))

Szerintem a Miskolci Egyetem saját megítélésével ellentétben a leginkább respektált karok az ELTE, a JATE és Pécs. Miskolcot pedig a középvonalba teszik általában. Pedig Miskolcon nagyon igyekeznek elérni a number 1 státuszt, ami jó cél, csak az a baj, hogy ezt csak vizsgáztatás színvonalában hajtották végre. Ezt jó néhány ismerősöm is megerősítette, akik más karokról jöttek át. Aki még tehette, vissza is ment; még úgy is, hogy vállalta azt, hogy máshol 2 nyelvvizsgát kellet letenni.

Meggyőződésem, hogy a jóhírnevet pusztán baromi kemény, és szigorú vizsgáztatással nem lehet elérni, legfeljebb hírhedtséget. Másrőszről szerintem iszonyatos nagy különbségekről ebben az országban nem lehet beszélni, se egyetemek között, se képzési formák közt, tekintve, hogy mindegyik sulin ugyanaz a magolás alapú oktatás megy. Max. a tantárgyak neve és tematikája más egy kicsit. Ebből következőleg, nem az dönti el, hogy milyen jogász lesz az ember, hogy hol és milyen tagozaton végzett.

Üdv Mindenkinek!

Kiváncsi lennék,hogy mennyi itt a fórumon a Miskolcon végzett jogász,illetőleg miskolci joghallgató?!
Én is Miskolcon végeztem,tavaly júniusban kaptam meg a diplomát.
Szerintetek milyen az elismertsége a miskolci jogi karnak?
Én sok szivatással találkoztam az öt év során,de összességében most már megszépültek a dolgok:)
A közigazgatás,az alkotmányjog,kereskedelmi jog és az agrárjog volt a legnagyobb szívás.
Meg persze a római jog,de most úgy hallom,hogy keményen szívóznak például logikából és jogdogmatikából.
Az államvizsgán szerintem viszonylag korrektek voltak,de elég magas volt a bukási arány.
Nagyon bizottság függő volt,hogy milyen jegyet kapott az ember.
Saját esetemben pl.államelméletből fullra elmondtam a három tételt,utána megkérdezte a tanszékvezető,hogy van-e egyéb mondanivalóm,megköszönte majd kaptam egy elégségest.
Eredményhirdetésre várva azon tanakodtam,hogy esetleg ötöst is kaphatok:)
Na mindegy,most már ez is "megszépült"!